Legutóbbi tartalom: timep

Tywin utolsó szavai Azt a k..rva élet! Te szemét kis, torz fattyú! Hasamban két vessző ... seggemben dugattyú ... Mészárszék

Weöres Sándor, Majdnem szonett // ... De hát a fűcsomók nem földközelt mutatnak? és láttam én magam, madárraj szállt nyugatnak, tegnap meg egy galamb. S "föld! föld!" - üvölt a hang. És péntek volt, két óra és sötét a hajnal. "Laudetur" - mormolták s álltak levett kalappal.

Azért rontottam el a szót, mer a hasam jól televótt. Olajon sült reszelt krumpli, érzem kár volt belefogni. Ettem, ettem amig csak fért, míg a vége gigámig ért. A végén meg mentem fosni, s agyam helyén is lett tócsni. helyesírás :)

Édesapám biz' ám leszidna, ha nem tudnám, mi a kleszidra. Rákerestem interneten, hogy a görög mit ért ezen: kár fecsérelni időt szóra, nem más, mint a vizióra. bitófa

Az eredeti .rtf fáljt én is innen töltöttem le. Így a keresővel szerintem könnyen megtalálod. Azt már könnyen elmentheted .doc-ban is akár.

Mit monhatnék, hisz szavam ismered, s összenyom a város ezer zaja, nem hallok mást, csak egy dallamot: neved. Fáj, hogy vársz rám, s én nem mehetek haza. Ülök némán és próbálok beszélni, de remeg ajkam, s sírok is talán hogy távol vagy tőlem, minden tagom megérzi, s így nem jutok át a némaság...

Felhívás keringőre Swingerklubban légy ma tag, ha falloszod nem lagymatag. Superman / Szupermen

Egyszer így szólt a Brontosaurus: - Legnagyobbnak kijár a KIRÁLY titulus. Vezetésemmel végre érhet ez ország népe révbe. Bevezetjük az új rendet, a vegetáriánus étrendet... - Nem hallom jól, mit is mekegsz? S szétharapta a Tyranno REX.

Az Úr adta, az Úr elvette. Áldott legyen az Úrnak neve. Szeresd, ha jót ad, szeresd, ha rosszat! Az Úr elveszi, de újra ad: Lehull a lomb és rügy fakad. Remélj ha jót ad, remélj, ha rosszat! Az Úré vagyok, ha kell, ha nem, és Ő az enyém, ha elhiszem. Hidd el, ha jót ad, Hidd el, ha rosszat...

Egy fénykép hátoldalára E fényképen ha meglátod arcom, s hátoldalán olvasod karcom, eszedbe jutok én kis árva, nélküled itt holtra válva.

Meg-meglebben előttem szempilláid ködös árnya, mint az éjjeli nagypápaszem cifra fátyolruhája; egy szárnyrebbenésig még látlak, ha behunyom szemem; Nélküled Kedves éltem, üres és élettelen.

Sötétlő hieroglifák kúsznak a falon fel-le: a cigarettafüst ráncokat mar árnyékhomlokomra. S továbbkavarog, mint árnyékmásom árnyéklelke A könnyeket torkomban gyűjtöm csikkhalomba.

Búcsúzó hexameterek Szeretetlen lettél hozzám egykor hű szeretőm, Eleresztlek téged utadra, hogy ne neheztelj, Bár örömök közt éltünk, mégse lehettél boldog, Bocsáss meg kérlek ezért, s ne felejtsd el e szívet.

Kukoricát gyömöszöl nagyra tátott csőrbe, Mer’ az apja mondta: „Mostantól majd tömj te. De óvatosan tömj. Én meguntam, biz’ ám, Hogy ilyen lassan hízik, ez az egy kis libám.” *** Tömjén füstje kavarog vastag falak között, Hova a sok barát régen beköltözött Vesperásra szólít az esti...

Ha értenéd a lágy szellő szavát, bárhol hallhatnád, sóhajom mögötted bukdácsol.