Érdekességek a történelemből

Egy klerikus beszámolója a kegyetlenségéről

A középbirtokosi családból származó Koppándi Gergely, erdélyi klerikus a pápának 1520-ban írt levelében beszámolt arról, hogy 1514-ben a király parancsára a nemesi sereghez csatlakozott, s miután legyőzték a felkelőket, negyven parasztot a háború jogán fogságba vetett. „Tekintettel arra, hogy milyen kegyetlenek voltak a parasztok a nemesekkel és az egyháziakkal, az egyik foglyot egy nagy egy nagy fatörzsre ültette, férfitagját két vasszöggel, hátsó felét szintén vasszövegekkel a rönkhöz erősen odaerősítette, hogy a parasztot megbüntesse és másoknak példát statuáljon.”

A törvényerőre nem emelt törvény

A Dózsa-féle parasztfelkelés előtt az ország különböző részein egymástól eltérő módon törvénykeztek. Az egységesítés végett Werbőczy István ítélőmestert azzal bízta meg II. Ulászló, hogy állítson össze egy szokásjogi gyűjteményt. A latinul írt Tripartitum, azaz Hármaskönyv néven híressé vált művet 1514 októberében fogadta el az országgyűlés. A király a következő hónapban megerősítette, de formálisan nem hirdették ki, ezért nem emelkedett törvényerőre. Ennek ellenére 1848-ig használták, egyes cikkelyei hatályát pedig csak 1951-ben szüntették meg.
Az előszóval ellátott Hármaskönyv három nagy részből áll. Az első a nemesi magánjoggal, a második a nemesi perjoggal, a harmadik a városi és jobbágyi joggal foglalkozik. Ez utóbbiba illesztették bele az 1514-es paraszttörvényeket.
Werbőczy a könyvet 1517-ben nyomtatta ki a saját költségén.
A Hármaskönyv 1545-ös kiadás és az 1565-ös fordítás címlapja:

Korona vagy áldás?

II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár szövetségesek voltak, és Ottó 1000-ben sokat időzött a pápai székhelyen. Valószínű, hogy egymással egyetértésben ismerték el királynak Istvánt.
Hogy a pápa küldött-e koronát a magyar fejedelemnek vagy sem, nem tudjuk. Lehetséges, hogy csupán egyházfői áldását adta a koronázáshoz.
A Szilvesztertől kapott koronáról Hartrvik püspök mintegy 100 évvel később írt, amikor a pápa és a császár viszálykodott egymással, s némileg fontos lehetett, hogy melyik hatalmasság hagyta jóvá első királyunk felavatását.

Tényleg várták a világvégét 1000-ben?

A X. században az időszámítás nem volt egységes. Egyes kolostorokban március első napját, másutt karácsonyt vagy húsvétot tekintették az új esztendő kezdetének. Csak a művelt egyházi emberek szűk rétege tudhatta, hogy új évezred kezdődik, a társadalom döntő többségének fogalma sem volt róla.
A világvégét sokszor beharangozták, különösen járványok, éhínségek és háborúk idején, de a jóslatok csak nem következtek be. 1000-ben is elhíresztelhették, hogy jön a végítélet, de aakik hallottak róla, a korábbi tapasztalatok alapján nem sokat törődtek vele.
Hogy az emberek hitték 1000-ben a világ megsemmisülését, a reneszánsz korában találták ki, hogy még sötétebbnek tűnjenek az előző századok.
Az 1000 körüli időszak viszonylag békés, nyugodt időszak volt, Nyugat-Európát nem tartották rettegésben sem a normannok, sem a magyarok, nem pusztított pestis, lassú gazdasági fellendülés kezdődött, és növekedésnek indult a kontinens lakóinak száma.
1033 táján viszont napfogyatkozás volt, s ez némi szorongást keltett az emberekben, mert szörnyű dolog előjelének vélték.

Zarándokló magyarok

A magyarok zarándoklatainak történetében kiemelkedőnek számított az 1350-es esztendő, amely szent év volt Rómában. Ekkor olyan nagy számban látogattak a pápai székhelyre, hogy a városban nem jutott nekik szállás, a mezőn tanyáztak, s tüzek mellett melegedtek.
Száz év múlva, az újabb szentév alkalmából feljegyezték, hogy hogy nagy szakálluk van, csúnyák, sokat zarándokolnak Rómába, útközben pedig kereskednek, főleg lovakat adnak el. A 16. század elején egy másik európai jelentőségű zarándokhelyen, Aachenben jegyezték föl, hogy a hétévente megtartott zarándoklatok alkalmával különösen a magyarok jelentek meg nagy számban.
Körmenet:

Szenzációs dokumentum, vagy kitalált bizonyíték?


Első krónikáink tényként számoltak be a hun–magyar rokonságról, amivel kapcsolatban Detre Csaba geológus és filozófus az 1970-es években azt állította, hogy Iszfahánban (Irán) egy örmény kódexben hun szójegyzékre bukkant. A kézirathoz nem érhetett, nem fotózhatta le, csak jegyzetelhetett. A szavakat, szövegeket mintegy 30 évvel később tette közzé fonetikus átírásban.
A történészek számos kérdést fogalmaztak meg a felfedezéssel kapcsolatban, amire nem kaptak választ. Például: milyen jeleket használtak a hun szavak leírására? Hogyan tudta azokat átírni Detre?
A kódex nyomába eredő kutatók kiderítették, hogy az „iszfaháni kódex” őrzőhelyéül megjelölt Szent Kereszt kolostor nem létezik, és nem is létezett, ráadásul a kéziratot Detrén kívül senki sem látta. Vagyis: a hun szójegyzék hamisítvány.

Harc Dalmáciáért

Nagy Lajos több hadjáratot indított Velence ellen, hogy visszaszerezze a Dalmácia feletti uralmat.

1345-ben több mint 20 000 katonával vonult Horvátországba. Jöttének hírére a horvát főurak zöme és a dalmát városok behódoltak előtte. Serege felét Zára alá küldte, de a hadvezéreket megvesztegették a velenceiek, s a had eredménytelenül tért vissza. A következő évben Lajos Záránál szenvedett vereséget, s a felek nyolc évre fegyverszünetet kötöttek.

Az 1357-ben indult újabb hadjárat sikerrel végződött, Dalmácia magyar fennhatóság alá került.

Az uralkodó flotta szervezésébe kezdett, hogy az Adriai-tengeren nagyobb biztonságban folyjon a hajózás és a kereskedelem. E célból a flotta admirálisaira bízta azoknak a szigeteknek az irányítását, amelyek a kalózkodás gócpontjai voltak a térségben.

A flotta jelenléte következtében a kalózkodás alábbhagyott, de nem szűnt meg.

Első királyunk oltárra emelése

Szent István holtestét a (székes)fevérvári bazilika közepén egy márványszarkofágban helyezték örök nyugalomra. Az 1061-ben kitört pogánylázadás idején a kanonokok a koporsót az épület alatti kősírba rejtették, nehogy meggyalázzák a felkelők.
Első királyunk földi maradványainak oltárra emelése I. László király kezdeményezésére 1083. augusztus 20-án történt meg, ami egyenértékű volt a szentté avatással. Hazánkon kívül a német városokban terjedt el a tisztelete.
Az egyetemes katolikus egyház nevében XI. Ince pápa nyilvánította szentté 1686-ban, Buda török alóli felszabadulása alkalmából.

A fehérvári bazilika a Képes krónikában:

A Szent Jobb sorsa 1771-ig

Az 1061-es pogánylázadás idején I. István holttestét a fehérvári bazilikában elhelyezett márványszarkofágból a bazilika alatti sírkamrába rejtették, nehogy a lázadók megszentségteleníthessék. Egyes vélekedések szerint ekkor történt a jobb kar leválasztása.
Első királyunk sírját 1083-ban, szentté avatása előtt nyitották fel I. László király jelenlétében. Az exhumálók megdöbbenve látták, hogy a király jobb karja épségben megmaradt.
Hartvik püspök így beszélte el a történteket: A sír felnyitásakor a király megdorgálta elküldte onnan Mercuriust, az Örök Szűz kincstárának őrét, „nehogy a szent ereklyékből valamit elragadjon”. Amikor a pap a kórusban ült, egy ifjú összecsavart szövetet bízott rá megőrzésre, amelyben István ép keze volt. Az őrkanonok a monostorába vitte, s a földbe rejtette. A szentté avatás közeledtekor tudatta az uralkodóval, hol van az ereklye.
Az 1473-ban (közel 300 évvel később!) kiadott Chronica Hungarorum úgy számolt be az eseményről, Mercurius az ereklyét ellopta, és Bihar megyei családi monostorában rejtette el. Amikor László tudomást szerzett a lopásról, megkereste a tolvajt, aki visszaadta a Szent Jobbot. Az uralkodó megbocsájtott Mercuriusnak és az ereklye őrzésére apátságot alapított a Berettyó partján.
Az Aranybulla (1222) előírta a Szent Jobb tiszteletét. A Jobb ekkor még az egész kart jelentette, amit megőrzött a szentjobbi apátság pecsétje. A kézfejet a kartól Nagy Lajos uralkodása alatt, valószínűleg 1370-ben választották szét, és Lengyelországba vitték. Az alkar egy részét pedig Luxemburgi Zsigmond ajándékozta a vejének, Habsburg Albertnek.
Miután a törökök megvetették a lábukat hazánkban, az ereklyét Fehérvárra, onnan pedig Boszniába menekítették az őrzéséről gondoskodó szerzetesek. Boszniából 1590 táján a raguzai domonkos szerzetesekhez került, akik díszes ereklyetartót készítettek neki.
A Szent Jobbot először I. Lipót, Mária Terézia nagyapja próbálta visszaszerezni, sikertelenül. Mária Terézia megbízottjai 1768-tól kezdődően tárgyaltak a raguzaiakkal, akik az orosz fenyegetettség hatására az uralkodónőhöz fordultak pártfogásért, és felajánlották neki az ereklyét. Raguza vezetése 1771-ben megváltotta a szerzetesektől féltve őrzött kincsüket, 1771 májusában Bécsbe, júliusban pedig Budára szállították, ahol az Angolkisasszonyok őrizték.
A királynő augusztus 20-át ünneppé nyilvánította, s hogy magyar alattvalói minden évben méltóképpen emlékezzenek meg Szent Istvánról, az ünnepi kiadások fedezésére alapítványt hozott létre. A Szent Jobb iránti tiszteletből emlékérmet is veretett. Ebből az alkalomból Ó, dicsőséges Szent Jobbkéz kezdősorral 22 versszakos ének is született.

Fotó: Dennis G. Jarvis - Hungary-0103 - St. Stephen's Hand, CC BY-SA 2.0,

A Szent Jobb tiszteletéről szóló díszes oklevelet 1772. augusztus 7-én írta alá a királynő. Az oklevél:

A Szent Jobb sorsa a hazahozatala után



Mária Terézia elrendelte, hogy évente hat ünnepnap kell lehetővé tenni a Szent Jobb nyilvános tiszteletét: Szent István, Szent Imre, Szent László ünnepén, az ereklye Budára érkezésének, valamint a visszaszerzésének, továbbá Buda visszafoglalásának az évfordulóján. Augusztus 20-án kilenc, a többi ünnepen egy, illetve három napra. Az ünnepi események kiadásainak fedezésére 7500 Ft-os alapítványt hozott létre a királynő.

1862-ben a Szent Jobb új tartót kapott, s abban látható ma is. A rend megszűnése után, 1865-ben az esztergomi érsekségre került, 1900-ban pedig ismét Budapestre., a budavári palota Zsigmond-kápolnájába.

Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából, a szentév keretében vasúton vitték körbe az országban.

A nyilasok 1944 végén a nemzet más kincseivel együtt nyugatra hurcolták, és Salzburg közelében egy barlangba rejtették. Ott talált rá az amerikai hadsereg, melynek küldöttsége 1945. augusztus 18-án hozta vissza Budapestre, a 20-ai körmenetre. Ekkor az angolkisasszonyok templomába került.

Miután a kommunisták megszerezték a hatalmat, az országos körmeneteket betiltották.

A kegytárgy új helye1950-ben a Szent István-bazilika plébániájának páncélszekrényébe lett. Évente egyetlen nap, augusztus 20-án tették ki közszemlére. A páncélszekrényből 1971-ben, az ereklye hazahozatalának 200. évfordulóján a bazilika egyik kápolnájának tabernákulumába zárták. 1983-ban a zárt tárolót lebontották, helyébe golyóálló üvegvitrint állítottak, így mindenki számára megtekinthetővé vált.

A kegytárgyat 1947 óta 1985-ben tették ki először közszemlére, három évvel később pedig, Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából országos körútra vitték.

1989 óta ismét minden évben megtartják a Szent Jobb körmenetet.

1. Az 1862 előtti ereklyetartóban Szent Kristóf ereklyéjét őrzik Esztergomban.
2., 3. Az 1862-ben ezüstből és csiszolt üvegből készült ereklyetartó, és annak díszes, golyóálló szekrénye:

Adózás pénz nélkül

A pénz megjelenése előtt az állami adót terményekben és termékekben rótták le. A sumereknál a templomok udvarán adták át az adót a számolni tudó papoknak, akik becslés alapján állapították meg a termékek mennyiségét és értékét. Az adatokat agyagtáblákra jegyezték fel, amiket azután kiégettek.
A magyar garas:


Először Velencében készült garas 1192-ben, ami több ország számára is mintául szolgált. Hazánkban először I. Károly idejében vertek, 1329-től kezdődően. Egy garas 4-5 dénárt ért.

II. Mátyás garasa 1617-ből:Szent László az aranyforintokon:



Az első aranyforintjaink 1325-ben firenzei mintára készültek a körmöcbányai verdében. Neve firenzei Florencia) aranyforint (florenus) szóból származik. Magyar jelkép jelent meg rajta, Szent László, akinek az alakjával a későbbiekben külföldön (Prága, Bécs, Linz) is készítettek érméket.

Tények Szapolyai Jánosról

Nagyapja, Vajdafi László egyszerű Pozsega vármegyei nemes volt, akinek a legidősebb fia, Imre révén a család örökletes grófi címet kapott Mátyástól. E címmel csak néhány báró büszkélkedhetett.

Az apja, István Mátyás király oldalán részt vett a lengyel, a cseh és az ausztriai hadjáratokban. Bécs elfoglalása után az uralkodó a város főkapitányává nevezte ki.

Ő volt az utolsó nemzeti királyunk, cseh anya (Hedvig tescheni hercegnő) és horvátországi apa Bécsben született gyermeke.

Megtanulta a művelt latint, beszélt csehül, szerbül és magyarul.

16 évesen az ország egyik főkapitánya, 20 évesen erdélyi vajda lett.

Corcvin János után az ország második leggazdagabb embere volt.

A mohácsi csata után küldöttséget menesztett Lajos holttestének felkutatására, halotti koronát készíttetett neki.

Szapolyai egy korabeli fametszeten:

Egypercesek a török korból
A csatába józanul mentek

Sok végvári katona néhány nap alatt képes volt elinni a pénzben kapott zsoldját, ezért gyakran természetben kapták meg a fizetségüket, s annak részeként a megszabott mennyiségű bort is. Csata előtt azonban nem ittak. Mivel a törökkel vívott küzdelmek korában a borok gyengébbek voltak a maiaknál, vedelni kellett volna ahhoz, hogy nagyon bátorrá, vagy vakmerővé váljanak. Bátrak és edzettek voltak bor nélkül is. És: aligha akadt volna olyan hadvezér, aki ütközetet vállalt volna egy részeg haddal.
A győzelmet lakomával ünnepelték meg, ahol már örömükben a kupák fenekére nézhettek a dicsőség névtelen bajnokai.

Szapolyai Jánosról 2.

A királlyá választása és a koronázása megfelelt az alapvető követelményeknek, csakhogy királyválasztó országgyűlést nem volt joga összehívni. Ezt csak a nádor tehette meg.

Megkérte az özvegy Mária királyné kezét, de kosarat kapott.

1527-28-ban a Habsburg seregek elől Erdélybe húzódott. A következő évben török segítséggel foglalta vissza a keleti országrészt és Budát. Szulejmánnal a mohácsi síkon találkozott, s állítólag kezet csókolt neki. Ez valószínűleg nem történt meg. Mivel a Szent Korona is a birtokába került, másodszor is megkoronáztatta magát.

1530 után ő építette ki úgy Budát, hogy Habsburg Ferdinánd sikertelenül ostromolta 1541-ben és 1542-ben, a törökök pedig csak csellel tudták elfoglalni 1541-ben.

1538-ban a váradi békébe belefoglalták, hogy a halála után az ország egésze Ferdinándé lesz, akkor is, ha időközben fiúörököse születik.

Lóra kapott, amikor megtudta, hogy fia született, kivágatott a mezőre, de hazatérve ágynak esett, és többé nem kelt fel.

Nem volt olyan történetírója, mint Mátyásnak Bonfini, aki megmagyarázta volna a tetteit. Az utólagos értelmezések az eredmények alapján születtek.

A szultán visszaadja a koronát Szapolyainak (török miniatúra), és Szapolyai címere:ű

György barát barátságtalan tettei

Habsburg Ferdinánd a váradi béke semmibe vétele miatt 1541-ben sereget küldött Buda elfoglalására. A fiatal, politikában járatlan özvegy királyné hajlandónak mutatkozott a vár átadására, de Fráter György bezáratta, s az átadást előkészítő összeesküvőket kivégeztette.
Csáky Mihályt, Izabella tanácsadóját csúfosan megbüntette. A szerencsétlen embert meztelenre vetkőztette, a testére nyulat, tyúkot köttetett, majd vadászkutyákat uszíttatott rá.
Fráter és Izabella királyné főtanácsadója, Batthyány Orbán között állandó volt a viszálykodás. Amikor a főtanácsos meghalt, a gyulafehérvári székesegyház kriptájában kapott nyughelyet, de nem örökre, mert a váradi püspöki méltóságot is betöltő Fráter a holttestét kidobatta a szemétdombra.
Az özvegy királynét 1551-ben arra kényszerítette, hogy írjon alá egy szerződést, amelyben a fia nevében lemond a koronáról, és a koronázási jelvényeket átadja Habsburg Ferdinánd embereinek
18. századi festmény a barátról:

Fráter György karrierje

Eredeti neve Juraj Utješenić vagy Utišinović. Az anyja családi neve után Martinuzzi Györgyként szokták emlegetni.
Gyermekként Corvin János udvarában apródoskodott, ifjúként Szapolyai István nádor özvegyét szolgálta.
Belépett a budai pálosok közé, s ezután kezdte magát Fráter Györgynek, György barátnak nevezni. Megtanult írni, olvasni, s a rend egyik legműveltebb tagja lett. A tehetséges ifjút elküldték a lengyelországi czestochowai monostorba, ahol megválasztották a rendház perjelévé. Onnan visszatért Sajóládra, ahol szintén perjel lett.
Szapolyai János bizalmas tanácsadója lett, aki 1534-ben kincstartóvá és váradi püspökké nevezte ki.
Szapolyai halála után János Zsigmond gyámjaként Erdélyt kormányozta.
Habsburg Ferdinánd 1551-ben vajdává nevezte ki, megajándékozta az esztergomi érseki székkel, és közbenjárására a pápa bíborosi rangra emelte.

1991-ben Gorbacsov tankokat küld Tallinnba. A tallinni felkelés leverését a 326. tarnopoli nagy hatótávolságú repülési hadosztály parancsnokának, Dzhokhar Dudajevnek adták ki parancsba. Dudajev követte a parancsot, és harckocsioszlopot küldött Tallinnba. A konvojt megállították a közlekedési rendőrök, akik elmondták, hogy aszfaltos utakon csak gumivédelemmel ellátott lánctalpakkal közlekedhetnek tankok. Csak három tankon van – ez három mehet. A többi vissza. Az elképedt tankisták felhívták Dudajevet, és megkérdezték, mit csináljunk, nem engedtek át minket. „Nos, nem engedik át őket, nem engedik át őket” – mondta Dudajev, és megfordította a harckocsioszlopot. Amiért még mindig bálványozzák Észtországban.

setni írta:

1991-ben Gorbacsov tankokat küld Tallinnba. A tallinni felkelés leverését a 326. tarnopoli nagy hatótávolságú repülési hadosztály parancsnokának, Dzhokhar Dudajevnek adták ki parancsba. Dudajev követte a parancsot, és harckocsioszlopot küldött Tallinnba. A konvojt megállították a közlekedési rendőrök, akik elmondták, hogy aszfaltos utakon csak gumivédelemmel ellátott lánctalpakkal közlekedhetnek tankok. Csak három tankon van – ez három mehet. A többi vissza. Az elképedt tankisták felhívták Dudajevet, és megkérdezték, mit csináljunk, nem engedtek át minket. „Nos, nem engedik át őket, nem engedik át őket” – mondta Dudajev, és megfordította a harckocsioszlopot. Amiért még mindig bálványozzák Észtországban.

Kattints a kibontásához...

Azt hiszem Dudajev tortenetébe ma nem nagyon érdemes belemenni
Mint Kadirov elodje, aki a masodik csecsen haboruban állitolag meghalt elég ewllentmondasos a tevekenysége.
2015-tol a haboru kirobbanasaig folyamatosan jelen volt a neve a nyugati lapokban, mint az orosz ellenes csecsen szakadarok jelképe, akik a kaukazus hegyei utan ukrajna siksagain folytattak a harcokat!
Az ukrajnai csecsen szakadar alakulat maig a nevet viseli.

Ami a gond az urral, hogy elobb valoban orosz tabornok volt, az észtorszagban telepitett orosz nuklearis bombak bevetésére felkészitett repuloerok parancsnoki tisztebe, aztan hortelen lemondott, és az oroszorszagtol fuggetlenedni akaro csecsen szakadarok jelképévé, majd csecsenfold megvalasztott elnokévé vált.
Az az igazsag, hogy lehetne akar hoskent is tisztelni, de hogy ez a propagandanak koszonheto-e, vagy a torteneseknek meglehetosen ellentmondasos emberre valt.
Kadirov elodeként igazi hadur volt csecsenfoldon

eddy56 írta:

Azt hiszem Dudajev tortenetébe ma nem nagyon érdemes belemenni
Mint Kadirov elodje, aki a masodik csecsen haboruban állitolag meghalt elég ewllentmondasos a tevekenysége.
2015-tol a haboru kirobbanasaig folyamatosan jelen volt a neve a nyugati lapokban, mint az orosz ellenes csecsen szakadarok jelképe, akik a kaukazus hegyei utan ukrajna siksagain folytattak a harcokat!
Az ukrajnai csecsen szakadar alakulat maig a nevet viseli.

Ami a gond az urral, hogy elobb valoban orosz tabornok volt, az észtorszagban telepitett orosz nuklearis bombak bevetésére felkészitett repuloerok parancsnoki tisztebe, aztan hortelen lemondott, és az oroszorszagtol fuggetlenedni akaro csecsen szakadarok jelképévé, majd csecsenfold megvalasztott elnokévé vált.
Az az igazsag, hogy lehetne akar hoskent is tisztelni, de hogy ez a propagandanak koszonheto-e, vagy a torteneseknek meglehetosen ellentmondasos emberre valt.
Kadirov elodeként igazi hadur volt csecsenfoldon

Kattints a kibontásához...

Mindamellett - nem Dudajev küldte azt a hadoszlopot .Kicsi is lett volna hozzá. Ö Alexander Jakovlev KB titkár utasitását hajtotta végre.

Gaguly írta:

Mindamellett - nem Dudajev küldte azt a hadoszlopot .Kicsi is lett volna hozzá. Ö Alexander Jakovlev KB titkár utasitását hajtotta végre.

Kattints a kibontásához...

Azt ki mondta? Az írásomban az van hogy GORBACSOV küldte!
Dudajev végrehajtotta.
Tartu belvárosában emléktábla örökíti meg, ahol Dzsohar Dudajev tábornok főhadiszállása volt, hiszen a Csecsen Köztársaság majdani elnöke 1987 és 1991 között, még a szovjet hadsereg nehézbombázó gárdahadosztály parancsnokaként itt szolgált, az amúgy főként egyeteméről híres észt városban. Dudajev emléktáblát azért kapott, mert 1990-ben megtagadta a Moszkvából érkezett parancsot, hogy katonáival rombolja le az észt parlament, továbbá a televízió épületét. Ő nem akart civilekre fegyvert fogni, sőt, a laktanyára a szovjet helyett az észt zászlót tűzette ki.

eddy56 írta:

Azt hiszem Dudajev tortenetébe ma nem nagyon érdemes belemenni
Mint Kadirov elodje, aki a masodik csecsen haboruban állitolag meghalt elég ewllentmondasos a tevekenysége.
2015-tol a haboru kirobbanasaig folyamatosan jelen volt a neve a nyugati lapokban, mint az orosz ellenes csecsen szakadarok jelképe, akik a kaukazus hegyei utan ukrajna siksagain folytattak a harcokat!
Az ukrajnai csecsen szakadar alakulat maig a nevet viseli.

Ami a gond az urral, hogy elobb valoban orosz tabornok volt, az észtorszagban telepitett orosz nuklearis bombak bevetésére felkészitett repuloerok parancsnoki tisztebe, aztan hortelen lemondott, és az oroszorszagtol fuggetlenedni akaro csecsen szakadarok jelképévé, majd csecsenfold megvalasztott elnokévé vált.
Az az igazsag, hogy lehetne akar hoskent is tisztelni, de hogy ez a propagandanak koszonheto-e, vagy a torteneseknek meglehetosen ellentmondasos emberre valt.
Kadirov elodeként igazi hadur volt csecsenfoldon

Kattints a kibontásához...

Dudajev szerepét CSAK Észtország beli tette alapján írtam.