Érdekességek a történelemből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A váradi tűzpróbák ceremóniája

Váradon csak a tüzesvaspróbát alkalmaztak, s a vádlottak Szent László sírjára vagy fejereklyéjére tettek esküt. A próbára küldöttnek először bekötözték és lepecsételték a kezét, nehogy bekenhesse az izzó vas égetését megakadályozó füvekkel. Ezután három napig kenyéren és vízen böjtölt. Ez alatt meggyónt, de a gyóntatót ez estben is kötötte a titoktartás.
A próba napján egy miseruha nélküli pap zsoltár imádkozása közben a próba legfontosabb kellékét, a fél-másfél kilós vasat az oltár elől a templom elé vitte, s betette a tűzbe. Amíg a vas felforrósodott, a pap misét mutatott be, s az igazság kiderítéséhez Isten segítségét kérte. Máté evangéliumából is fel olvasott egy részletet, amely szerint Jézus gyógyíthatatlan
beteget gyógyított, sugallva azt, hogy az égési seb gyógyulásához csoda kell. A vádlott az áldozással is kinyilvánította az ártatlanságát. Amikor az Oltáriszentséget magához vette, a pap így fohászkodott: „A mi Urunknak, Jézus Krisztusnak teste igaz ítéletet tegyen ma neked”.
Mise után a pap feszülettel és szentelt vízzel vonult a hívek kíséretében a próba színhelyére, s közben hét bűnbánó zsoltárt, egy litániát mondott el. A tűznél még három ima következett, utána a vasat meghintette szentelt vízzel, s figyelmeztette a vádlottat, hogyha a vád igaz, ne merjen a templomba lépni, hanem vallja be a vétkét. Ha hallgatott, a pap megkérdezte: „Atyámfia, igaz ember vagy-e abban a dologban, amellyel vádoltak? Tiszta vagy-e?” Ha igaznak és tisztának vallotta magát, kiemelték a tűzből a vasat, s a vádlottnak azt kellett mondania: „Nem bizakodom semmiféle bűbájosságban, sem a füvek erejében, hanem bízván a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak most magamhoz vett testében, megfogom a vasat.” Ezután a vasat megfogta, s a néhány lépésre lévő templomba vitte. A kezét azonnal bekötötték, lepecsételték, és három nap múlva bontották ki. Ha a keze még sebes volt, világi bíró elé kísérték, ha az ártatlant szabadon engedték, amit hálaadással ünnepeltek meg.
1648801561993.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak Váradon folytak istenítéletek?

A nagyváradi székesegyház:
1649166578068.png

A kereszténység felvétele utáni évtizedekben hazánkban is megjelent a bíráskodásnak egy sajátos módja, amely az Istenre bízta az igazságszolgáltatást. Az istenítéletek papok jelenlétében, jelentős egyházi helyeken zajlottak, amelyek számát Könyves Kálmán 1092-ben a székesegyházakra és nagyobb prépostságokra korlátozta. Ettől kezdve Esztergomban, Kalocsán, Egerben, Váradon, Pozsonyban, Nyitrán, és valószínűleg a régi székesegyházakkal rendelkező egyházi központokban (Veszprémben, Győrben, Pécsen, Vácon, Csanádon, Bácson, Gyulafehérváron és Zágrábban) folytattak vizsgálatokat. Elrendelte három tanú jelenlétét is, hogy elejét vegye az eljárásban résztvevők befolyásolhatóságának és az esetleges csalásoknak. Meghatározta a próba ceremóniáját végző papok járandóságát is.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
AKTUÁLIS

Sokan hitték, hogy Széchenyit meggyilkolták

Széchenyit 1860. április 8-án, húsvét vasárnap reggel holtan találták a döblingi elmeszanatóriumban lévő lakosztályában. A hivatalos álláspont szerint önkezűleg vetett véget az életének. A hírrel szinte egyidőben terjedt el az a vélemény, hogy a grófot a bécsi udvar gyilkoltatta meg, és az önkezűség látszatát csak megrendezték. Egy cikk szerint a következőképpen történt az esemény: „a kormány küldöttei behatoltak Széchenyihez, az intézet alkalmazottait halálfenyegetéssel hallgatásra kényszerítették, ezután, mint valami vészbíróság, felolvasták Széchenyi előtt a halálos ítéletet; kényszerítették, hogy karosszékbe üljön, ezután egy lövéssel fejét szétzúzták; de az igazi tényállást Széchenyi barátja, az angol követ megjelentette Angliába, itt feljegyezték azt a kék könyvbe, hogy a világ az osztrák gonosztettet annak idején megtudja”.
Sokan vallották évtized múltán is, hogy Döblingben 1860 húsvétjára virradóan gyilkosság történt. Akadnak, akiknek ma is ez a meggyőződésük, köztük Tarics Péternek is, aki A mi Széchenyink című, 2021-ben megjelent könyvében saját kutatásaira támaszkodva a gróf halálával kapcsolatos tényeket, összefüggéseket is tárgyalja.
Néhány érv a gyilkosság mellett:
Széchenyit 1860 márciusában meg akarták mérgezni, amikor Jósika Sámuel bárót ebéden látta vendégül. Az asztalra szarvasgomba is került, amiből a gróf emésztési zavarokra hivatkozva nem evett, a báró viszont igen. Két héttel később meg is halt.
A lakosztályában nem voltak fegyverek, hiszen azokat is lefoglalták volna a vizsgálat során.
A gróf jobbkezes volt, öngyilkosság esetén ezt a kezét használta volna.
Testének és a pisztolynak a helyzete is idegenkezűségről árulkodott.
Széchenyi hívő katolikus volt, és a katolikus vallás tiltotta az öngyilkosságot.
Az öngyilkosságról cikkező újságírók és a döblingi évekről szóló visszaemlékezések nem a valóságot tárták az olvasók elé.
Bécs azért siettette a temetést, hogy „a Széchenyihez húzó orvosok” ne tehessenek a kormányra nézve nem kívánatos megállapításokat.
Széchenyi valójában nem volt beteg. Amikor például Deák Ferenc 1857 júliusában Marienbadba utazva meglátogatta Döblingben, a gondolkodását hibátlannak, a beszédét pedig érdekesnek találta. Úgy vélte, hogy a legnagyobb magyar olyan, mint régen volt. Deák megállapításában senkinek sincs oka kételkedni.
A gróffal közvetlen kapcsolatban lévők közül többen megőrültek. Kt nappal a tragédia után a titkára, Kiss Márton, néhány héttel később Grosz, az idős komornyikja, s erre a sorsra jutott Asbóth Vilmos is, akivel sakkozni szokott.
A rendőrség mindent megtett azért, hogy eltüntesse a nyomokat. Eltették láb alól Sebastian Pichlert, az öreg inast, mert ismerte a tettest, hisz ő engedte be a a lakosztályba. A magánszanatórium vezetőjét és tulajdonosát, dr. Gustav Görgent is Széchenyi halála kapcsán gyilkolták meg Badenben 1860. október 5-én, nehogy kiderüljön az igazság. A halála okáról is valótlan jelentést írtak az orvosok. Ugyanez történt dr. Goldberg Fülöp alorvossal, aki a hivatalos közlemény szerint 1862 júniusában agyonlőtte magát.
Ma a történészek tényként fogadják el, hogy a legnagyobb magyar öngyilkos lett.

Mi lehetett Széchenyi öngyilkosságának a fő oka?

1857-ben ismeretlen szerzőtől megjelent egy mű, a Rückblick (Visszapillantás), amely hamis képet festve dicsérte a Bach-rendszert. Erre válaszul, szintén névtelenül napvilágot látott 1859-ben az Ein Blick (Pillantás). A mű kigúnyolta és nevetségessé tette a belügyminiszter politikáját, a magas rangú tisztségviselőket, s még a császárt sem kímélte. A hatóságok a könyv stílusa alapján Széchenyire ismertek, akinél 1860. március 3-án házkutatást tartottak. Nála nem találtak bizonyítékot, a titkáránál viszont meglelték a Nagy magyar szatíra kéziratát. Ezután Széchenyi a rendőrminiszternél puhatolózott, hogy mire számíthat. A válasz vészjósló volt: „Döbling megszűnt az Ön számára menedékhely lenni.” Vagyis igazi elmegyógyintézetbe vitethették volna át, s ezzel lassú halálra ítélték volna, vagy felségsértés címén perbe fogják, halálra ítélik, s ha utána meg is kegyelmez neki Ferenc József, a börtönt és a vagyona elkobzását nem úszhatta volna meg.
Március 17-én Felsenthal rendőrségi tanácsos látogatta meg, s ettől kezdve még kilátástalanabbnak érezte a helyzetét.
Nagypénteken az öngyilkosságról beszélt az intézet alorvosával, aki kérte, hogy az egyik ápolóját engedje éjjelre a hálószobájába. A kérést elutasította. Utolsó bejegyzésként azt írta a naplójába, hogy „Nem tudom magamat megmenteni”.


Széchenyi utolsó napja

A naptár 1860. április 8-át mutatott. Nagyszombat délelőttje volt. A döblingi elmegyógyintézet alorvosa, dr. Goldberger 10 óra tájban nézett be Széchenyi lakosztályába., utána pedig gróf Zichy Géza látogatta meg, akivel sakkoztak. Délután a két szolgájával, Brachkal és Bichlerrel ostáblázott. (Az ostábla sakktáblán folytatott játék, amelyben az győz, aki előbb bejut az ellenfele kiinduló sorába.) Este újabb vendége érkezett, Kiss Márton, a titkára, akivel 7 órától tízig szintén sakkozott. Kiss a távozásakor megjegyezte Bichlernek, hogy a gróf ezúttal is kitűnően játszott. A titkár távozása után a szolgák elköszöntek gazdájuktól, Brach kívülről bezárta az előszoba ajtaját, s a társával együtt nyugovóra tért. Éjszaka nem hallottak lövést, de még csak gyanús zajt sem, csupán a gróf hálószobája alatt lévő helyiség betege hallott egy koppanást, ami egy felboruló szék hangjára emlékeztette.


A döblingi tragédiáról

A döblingi elmegyógyintézet két szolgája, Jakob Prach és Sebastian Bichler 1860. április 8-án, húsvét vasárnap reggel is bekopogtattak Széchenyi ötszobás lakosztályának ajtaján, választ azonban nem kaptak. Újbóli próbálkozásaik után szóltak dr. Goldbergernek, s vele együtt mentek be a hálószobába, ahol megdöbbentő látvány tárult eléjük: Széchenyi felöltözve ült egy karosszékben, jobb kezében ott volt a pisztoly, amellyel főbe lőtte magát. Koponyája bal oldala teljesen szétroncsolódott, agyveleje a falra és a mennyezetre fröccsent.
A gróf egy alkalommal, teljesen egészséges állapotban Tolnay Lajos nagycenki plébánossal is beszélgetett az öngyilkosságról, és részletesen elmondta neki, hogyan lehet azt a legbiztosabban végrehajtani. Tolnay lejegyezte a volt huszárkapitány szavait: „az illető bal kezét élére állítva, bal szemöldöke alá szorítva helyezi és a pisztolynak csövét alája teszi és elsüti, a fenntartott bal kéz nem engedi a pisztoly billenését. S csakugyan halála után combján nyugvó bal kezének tenyere (Zselle székben ült) fekete volt a lőpornak füstjétől, jele, hogy a fentebbi módon cselekedett.”
Az utolsó két hétig nem készült a halálra. Tettét jelentősen befolyásolhatta, hogy a lakosztályában házkutatást tartottak, és az állami elmegyógyintézetbe való átszállítással fenyegették meg.
Az idegenkezűséget kizárja az a tény, hogy a lakosztályába két ajtón lehetett bejutni, s az egyik belülről volt bezárva, a másik kulcsát pedig a szolgája vitte magával, amikor aludni ment.
A katolikus vallás tiltja az öngyilkosok egyházi temetését, kivéve az elmezavarban szenvedőket. A nagycenki plébános nem kérdőjelezte meg sem az öngyilkosságot, sem az elmezavart, fenntartás nélkül eltemette a grófot. Döntésének helyességét sem egyházi, sem világi hatóságok nem vonták kétségbe.
Az özvegye és a gyermekei meg voltak győződve, hogy öngyilkosság történt.
Az öngyilkosság szinte bizonyos. Miért szinte? Mert a bizonyítékok közvetettek. Hogy mi késztette az öngyilkosságra, csak akkor tudhatnánk meg konkrétan, ha olyan ismeretlen forrásanyagra bukkannának a kutatók, ami választ adna a kérdésre. Ez azonban valószínűtlen.
A kutatók az osztrák levéltárak iratai között egyet sem leltek, amelyben utalás lett volna a gyilkosság megszervezésére, inkább sajnálatot érzékeltek amiatt, hogy Széchenyi megúszta a felelősségre vonást és a büntetést.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagycsütörtöki lábmosás a bécsi császári palotában

Ferenc József megbízottai a bécsi szegényházak lakói közül kiválasztották a 12 legidősebb és legszegényebb asszonyt és férfit, akiket az ünnep előtti kedden az udvari orvos tüzetesen megvizsgált, a lábukat megtisztította, nehogy megfertőzzék az uralkodót, majd új ruhát és cipőt készíttettek a számukra, ami természetesen az övéké lett. Szerdán meggyóntak,
csütörtökön megáldoztak. A szertartás napján reggelit és négyfogásos ebédet kaptak. Az utóbbit a palota márványtermében a császári család tagjai szolgálták fel. A szorongó, alkalmi vendégek nemigen nyúltak a finomságokhoz, ezért is nevezték ezt a látszólagos étkezést „színlelt ebédnek”. A föltálalt ételeket aztán becsomagolták a számukra. Ebéd után került sor a lábmosásra. A szolgák lehúzták a kiválasztottak egyik lábáról a cipőt, harisnyát, a térdükre pedig fehér vászonkendőt terítettek. Az udvari káplán evangélium felolvasásába kezdett, a császár letérdelt, és térden csúszott az egyik időstől a másikig, közben a hagyományt követve egy vizeskancsót tartó és egy törülközőt fogó segéd kíséretében megmosta, megtörölte és megcsókolta a lábukat. Ezt követően mindegyiküknek harminc ezüstkoronát tartalmazó, sárga zsinegű, fehér bőrzacskót akasztott a nyakába. Emellett egyéb díszes tárgyakat is kaptak ajándékba. A szertartás után udvari kocsikon szállították őket vissza a szegényházakba.
Amikor Erzsébet királyné Bécsben töltötte a húsvéti ünnepeket, ő is megmosta 12 idős asszonynak a lábát. Egy idő után Erzsébet olyan ritkán látott vendég lett Bécsben, hogy 1882. április 9-én egy képeslapot is kiadtak annak emlékére, hogy a császári pár közösen végezte a lábmosás szertartását
Az idős Ferenc Józsefnek évről évre nagyobb nehézséget jelentett a térden csúszás, ezért 1909 után a szertartást nem szervezték meg, de 12 szegény, idős férfit és asszonyt továbbra is megajándékoztak nagycsütörtökön.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Batu kán IV. Bélának írt levele

1650991429762.png Batu kán középen

Julianus barát egy levéllel a tarsolyában tért haza második útjáról. A levelet Batu kán írta, akinek követétől a szuzdali fejedelem vette el, s bízta a szerzetesre, hogy adja át IV. Bélának. A tatár nyelven, de arab betűkkel írt levél így szólt: „Én Szain (a jó, a tökéletes), a mennyei király küldötte, kinek hatalom adatott a földön, hogy azokat, a kik magokat megalázzák, felmagasztalja, a vele ellenkezőket pedig eltiporja: csodálkozom rajtad magyar királyka, hogy noha már harmincszor küldöttem hozzád követeket, sem vissza nem üzensz nekem, sem követeket, avagy levelet nem küldesz. Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, hogy sok vitézed van s hogy nagy országot kormányozol. Azért bajosan fogsz önként meghódolni nekem, ámbátor jobb és üdvösebb volna rád nézve, ha azt tennéd. Hallottam azon felül, hogy a kunokat, alattvalóimat, oltalmadba vetted. Parancsolom tehát, ne tartsd őket tovább magadnál, nehogy ellenfeleddé legyek miattok. Mert könnyebb nekik megmenekülni, mint neked: nincs házok, sátorban laknak s így talán elfuthatnak; de te házban lakol, vannak váraid és városaid, hogy fogsz te elmenekülni kezeim közül?”
Béla 1237 végén vehette kézbe a levelet, de valószínűleg nem érzett közvetlen fenyegetettséget. Az ország védelmének megerősítéséért 1939-ben tette meg az első lépést, amikor befogadta a kunok 40 ezer fős csoportját. Döntése helyesnek bizonyult, mert 1240-ben Kijevet uralmuk alá hajtották a tatárok, s Európa meghódítását tervezték. A veszély közvetlenné vált. A mongol betörés előtt Béla végigjárta a magyar-orosz határszakaszt, parancsot adott a megerősítésére, torlaszokat emeltetett, és elzáratta a Vereckei-hágót.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha már erddig is ennyi érdekesség elhagzott a magyar torténelem kapcsan hadd javasoljak annak akit erdekel egy szerintem nagyon értékes oldalt:


A kezdetektol - a honfoglalas elotti vidoktol - kezdodoen egy kör feldolgozza az egesz magyar történelmet.
Olyan korokrol jelennek meg regények, amikrol eddig alig tudtunk valamit!
A honfoglalas utani évek, Árpád, és az Árpádfiak tortenete, de Bán Mór Hunyadi ciklusa, Csikasz(szerintem voriasi kár érte a magyar tortenelmi regények kedveloit korai halalaval) anjou ciklusa, Urbanszki, vagy a felvideken élő Biro Szabolcs, és meg nagyon sokan!

Az utobbi 10 év a magyar tortenelmi regények uj aranykora, és alig tudonk ezekrol a kinyvekrol valamit!
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha már erddig is ennyi érdekesség elhagzott a magyar torténelem kapcsan hadd javasoljak annak akit erdekel egy szerintem nagyon értékes oldalt:


A kezdetektol - a honfoglalas elotti vidoktol - kezdodoen egy kör feldolgozza az egesz magyar történelmet.
Olyan korokrol jelennek meg regények, amikrol eddig alig tudtunk valamit!
A honfoglalas utani évek, Árpád, és az Árpádfiak tortenete, de Bán Mór Hunyadi ciklusa, Csikasz(szerintem voriasi kár érte a magyar tortenelmi regények kedveloit korai halalaval) anjou ciklusa, Urbanszki, vagy a felvideken élő Biro Szabolcs, és meg nagyon sokan!

Az utobbi 10 év a magyar tortenelmi regények uj aranykora, és alig tudonk ezekrol a kinyvekrol valamit!
Még nem olvastam ezektől az íróktól történelmi regényeket. Óvatos vagyok mert vannak rossz tapasztalataim magyar íróktól. Egyenlőre maradok Herczeg Ferencnél.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Még nem olvastam ezektől az íróktól történelmi regényeket. Óvatos vagyok mert vannak rossz tapasztalataim magyar íróktól. Egyenlőre maradok Herczeg Ferencnél.
Az utobbi 10 év rengeteg ujat, és jó irokat hozott.
Elég Urbánszki Lászlot emliteni, akinek az irasait Merle tortenelmi regényeihez tudnám hasonlitani.
De Benkő László szintén nagyon jó(ő urbanszkynal talán igenyesebb, de pont emiatt kicsit vontatottabb is)
Csikász Lajost nem szabad kihagyni. Nagyon sajnalom hogy elment, mert nagyon megszerettem a konyveit.
Biro Szabolcs aki az hiszem dunaszerdahelyi szinten nagyszeru iro.
Cseke Lajos kárpátok farkasai cimu ciklusa nagyon nagyon jo!
De szinte mind aki azon a lapon talalhato.

Fura és érdekes, hogy kozuluk sok fantasykkal kezdte, meg onnan ism,ertem a nevuket, (zommel angol alneven irtak)
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha jól emlékszem Ő írt folytatást Zsoldos Péter - Távoli tűz regényéhez....a galaktikában jelent meg egy-két hónapja.
Igen ő az, de az Anjou lobogok alatt sorozata, A félhold alkonya (ami a Thokoli idoszak) valamint a Rakoczy sorozata szerintemv kihagyhatatlan.
Olvasmanyos, egyben pedig tortenelmileg is alapos
Pl az Anjou sorozatanak nyitokonyve roviden:
1301 januárjában meghalt III. András király, és halálával véget ért az Árpád-házi királyok uralma a Magyar Királyságban. Az ország életét ekkor már a tatárjárást követően megerősödött kiskirályok küzdelmei határozzák meg: az új trónkövetelőknek a Csák, Aba, Kán, Borsa, … Folytatás ›› Kőszegi nemzetségek támogatását kell elnyerniük ahhoz, hogy sikerrel szállhassanak harcba a koronáért.

A déli országrészben V. István király dédunokája, az ekkor még csak tizenhárom esztendős Anjou Károly Róbert pártja erősödik meg, északon pedig a szinte vele egykorú III. Vencel cseh és lengyel trónörökös támogatói. A kölcsönösen el nem ismert koronázásokat kölcsönös kiátkozások és fel-fellángoló összecsapások követik.

Ezekben a viharos időkben veszíti el családját az ifjú Ócsárd nembeli Imre. Miután apja évtizedes ellensége feldúlja a falujukat, a cseperedő legény rabszolga-kereskedők kezére kerül, és az erdélyi sóbányákban köt ki. Azonban fürge észjárásának, vakmerőségének és karja erejének köszönhetően hamarosan kiszabadul, és a rabságban szerzett társaival bejárja az egész országot, míg csak új urat nem talál Károly Róbert szolgálatában, és új otthont a kunok között
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Bocs, hogy konyveket idezem ide, de a táma talan megengedi hogy idonkent számomra is élményt jelento konyvekewt ajanljak annak akit vonz ez a tema :)
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Batu kán IV. Bélának írt levele

Csatolás megtekintése 1857116 Batu kán középen

Julianus barát egy levéllel a tarsolyában tért haza második útjáról. A levelet Batu kán írta, akinek követétől a szuzdali fejedelem vette el, s bízta a szerzetesre, hogy adja át IV. Bélának. A tatár nyelven, de arab betűkkel írt levél így szólt: „Én Szain (a jó, a tökéletes), a mennyei király küldötte, kinek hatalom adatott a földön, hogy azokat, a kik magokat megalázzák, felmagasztalja, a vele ellenkezőket pedig eltiporja: csodálkozom rajtad magyar királyka, hogy noha már harmincszor küldöttem hozzád követeket, sem vissza nem üzensz nekem, sem követeket, avagy levelet nem küldesz. Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, hogy sok vitézed van s hogy nagy országot kormányozol. Azért bajosan fogsz önként meghódolni nekem, ámbátor jobb és üdvösebb volna rád nézve, ha azt tennéd. Hallottam azon felül, hogy a kunokat, alattvalóimat, oltalmadba vetted. Parancsolom tehát, ne tartsd őket tovább magadnál, nehogy ellenfeleddé legyek miattok. Mert könnyebb nekik megmenekülni, mint neked: nincs házok, sátorban laknak s így talán elfuthatnak; de te házban lakol, vannak váraid és városaid, hogy fogsz te elmenekülni kezeim közül?”
Béla 1237 végén vehette kézbe a levelet, de valószínűleg nem érzett közvetlen fenyegetettséget. Az ország védelmének megerősítéséért 1939-ben tette meg az első lépést, amikor befogadta a kunok 40 ezer fős csoportját. Döntése helyesnek bizonyult, mert 1240-ben Kijevet uralmuk alá hajtották a tatárok, s Európa meghódítását tervezték. A veszély közvetlenné vált. A mongol betörés előtt Béla végigjárta a magyar-orosz határszakaszt, parancsot adott a megerősítésére, torlaszokat emeltetett, és elzáratta a Vereckei-hágót.
1237, 1240 - köztük elütöttem az 1239-et. Elnézést a figyelmetlenségért!
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Követek, levelek a kántól

A tatárok a hódító támadásaikat két okkal vagy ürüggyel indokolták: lefejezték a követeiket, és befogadták az ellenségeiket. A követeket sérthetetlennek tartották, s a kivégzésüket súlyos vétségnek tekintették.
Julianus második útja idején a kunok még saját hazájukban éltek, s igen laza kapcsolatban álltak a magyarokkal, akik hittérítéssel igyekeztek a befolyásukat keleti irányba kiterjeszteni. A jelek szerint már ezt is sokallták a tatárok, mivel a kunok az ellenségeik voltak. Leveleket küldtek, követeket indítottak útnak Béla udvarába, de kétséges, hogy megérkeztek-e, hisz háborús övezeten kellett átjutniuk, s ha megérkeztek, mi lett a sorsuk.
Az az önkéntes behódolásra felszólító levél is a szuzdali orosz fejedelem udvaráig jutott el, amit Julianus megkapott.
A tatárjárás után az uralkodó küldött követeket Batu kánhoz, de sem az üzeneteket, sem a vivőket nem ismerjük.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Előbb a mocsár, aztán a kitömött bábuk

1651239798108.png Mongol harcosok
Batu kán serege 1241 március 10-én a Vereckei-hágón át kezdett beözönleni az országba, melyet a szoros védelmével megbízott Tomaj Dénes nádor próbált feltartóztatni, de ötezer fős csapatát szétszórták, és csak kevesedmagával menekült meg. Ezután egy portyázó had indult Sejbán vezetésével az ország belseje felé, amely gyújtogatva, öldökölve jutott el Pestig. Március 17-én Vácra törtek, kirabolták és felgyújtották a székesegyházat, sokakat megégettek, kardélre hánytak. Ugrin kalocsai érsek a király hadakozási tilalma ellenére a portyázók nyomába eredt egy kisebb csapattal. A tatárok lassan hátráltak előlük, de az összecsapást kerülték. Közben ingoványos területre értek, amelyen a portyázók könnyen átjutottak, a nehéz fegyverzetű üldözők viszont a mocsár foglyaivá váltak, és többségüket lenyilazták.
Vác után Egert dúlták fel, amelyről Benedek váradi püspök vitt hírt a királynak, majd a rablók nyomába eredt. A tatárok nem voltak túl sokan, annál több lovuk volt, amelyekre kitömött bábukat kötöztek, s egy domb aljában csatarendbe állították őket néhány szolga felügyelete alatt. Ezután összecsaptak a váradi püspök seregével, és lassan a domb irányába húzódtak. Amikor a magyarok megpillantották a csatarendben várakozó „lovasokat”, csapdát gyanítva visszafordultak. A tatárok üldözőbe vették őket, sokukat lenyilazták, és csak kevesen tértek vissza a püspökkel Váradra.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A „segítő és vendégszerető” szomszéd

1651581940375.png Béla menekülése a tatárok elől, Képes krónika

A király tétlenül nézte a portyázó tatárok pusztítását, ami felháborodást keltett a táborban. Fokozta a fezültséget a segítségül hívott osztrák herceg haditette. Frigyes a kisszámú csapatával rajtaütött egy tatár őrjáraton, két tatárt levágtak, a többieket megfutamították. A táborban hőssé magasztosult herceg ezután hazament, hogy erősebb segítséggel térjen vissza, de visszatérését hiába várta Béla.
A vesztes muhi csata után az uralkodó az északi részeken menekült nyugat felé, eljutott Pozsonyba, ahonnan Frigyes hívására a közeli, de osztrák területen fekvő Hainburg várába ment. Ettől kezdve a herceg fogolyként bánt vele, és megzsarolta. Követelt tőle az 1235-ös háborút lezáró béke árát, mintegy tízezer márkát. Béla ennyi pénzt természetesen nem tudott előteremteni, de átadta értékeit, amit a vendéglátó kétezer márkába számított be. A fennmaradt összeg biztosítékául kénytelen volt Moson, Sopron és Locsmánd megyét zálogként átengedni, és csak azután folytathatta útját Dalmáciába, miután megesküdött, hogy teljesíti a kötelezettségét. A segítőkész és vendégszerető szomszéd az elzálogosított templomokat, és összetörhessék a harangokat. Az uralkodót megdöbbentették a követelések, s három nap gondolkodási időt kért a küldöttektől. Megbíztak benne, hisz Béla azt az András királyt taszította le a trónról, aki az előző pogánylázadást vérbe fojtotta. Újabb tárgyalásra nem került sor, mert az uralkodó a haladékul kapott idő alatt mozgósította és összevonta a katonaságát, s a harmadik napon parancsot adott a lázadás leverésére. A katonák nem ismertek kegyelmet, lemészárolták az elöljárókat, sokakat megkötöztek és megkorbácsoltak, s nagy nehezen véget vetettek a megmozdulásnak. A jósnőket, táltosokat, regösöket elfogták, börtönbe vetették, ahol éhhalál várt rájuk.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért ölték meg a kunok fejedelmét?

A Pest pusztítására küldött portyázók visszavonulása után a városban azt híresztelték, hogy a tatár támadás a kunok miatt történt, s a támadók tulajdonképpen kunok voltak. Tény, hogy a mongol seregben voltak kunok is, mivel több kun fejedelem már korábban behódolt a tatároknak. Az árulás látszatát erősítette Kötöny feleségének, gyermekeinek és több kun előkelőnek a letartóztatása, amelyre még a mongolok betörése előtt került sor.
A magyar főurak által bujtogatott pesti polgárok háborgásának hatására Béla magához rendelte a kun fejedelmet, aki tartva a nép haragjától, fegyveres kíséretet kért maga mellé. Mielőtt a kíséret útnak indult volna, a felfegyverkezett pestiek benyomultak a palotába, ahol Kötönyt őrizték, és megölték az őt védő kunokkal együtt. Az áldozatoknak a fejüket vették, és a testüket az ablakon át az utcára dobták a nép közé.
A gyilkosság hírére a kunok elhagyták Béla táborát, a falvak lakói pedig sok helyen rátámadták a közelükben nomadizálókra, s véres összetűzések robbantak ki. A dél felé tartó kunok feldúlták az útjukba eső falvakat, gyilkoltak, gyújtogattak, raboltak, szétszórták a pesti gyülekezőhelyre igyekvő csanádi püspök seregét, és végül a Száván átkelve Bulgáriába vonultak
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A magyarok „akolba vannak berekesztve”

1652281862676.png Emlékpark a csata helyszínén
Spalatói Tamás főesperes a krónikájában beszámolt a tatárjárásról is. Leírása szerinte IV. Béla 1241. április 10-én a megáradt Sajó mellett gondatlanul választotta meg serege táborhelyét, mert a túloldalon várakozó tatárok ráláttak a magyar hadra, megbecsülhették a létszámát és a felállását. Ez fontos volt a számukra, mert Sejbán úgy tájékoztatta Batu kánt, hogy a magyar sereg száma meghaladja a tatárokét. A fővezér csak rövid ideig aggódott, ugyanis felment egy dombra, szemügyre vette Béla táborát, s amikor visszament a tisztjeihez, azt mondta: „bár nagy annak a népnek a száma ... mégsem menekülnek ki kezeink közül, mert… nyáj módjára valamiféle szűk akolba vannak berekesztve." A magyarok táboruk megerősítésére szekereket és pajzsokat állítottak fel, sátraikat összezsúfolták, a táboron belüli utakat elzárták, s ezzel a saját mozgásukat akadályozták. Míg Batu szabadon figyelhette Béla táborát, a magyaroknak sejtelmük sem volt az ellenség elhelyezkedéséről és erejéről. S ez fontos lett volna, mert a Sejbán vezette csapat futást színlelve húzódott a Sajó túloldalára, s a magyarok azt hitték, hogy a fősereget üldözik.
A spalatói főesperes nem kedvelte a királyt, s ez lehetett az oka, hogy igyekezett kedvezőtlen színben feltüntetni. Szerinte ostobaság volt a szekértábor alkalmazása. A valóságban nagyon is logikus, indokolható lépés volt, hiszen a tatárok rendkívül mozgékonyak voltak, hegyek, folyók, torlaszok nem jelentettek a számukra különösebb akadályt, minden nehézség nélkül át tudtak kelni a Sajón is, és bármikor támadásra szánhatták el magukat. Béla és tanácsosai helyesen döntöttek, amikor egy zárt védelmet hoztak létre, és eszük ágában sem volt, hogy szekerek mögül vívjanak csatát.
Már évtizedekkel ezelőtt szöget ütött a korszakkal foglalkozó történészek fejébe, hogy miképpen és honnan kémlelhette ki Béla seregét Batu, amikor a Sajó túloldalán nem volt olyan domb vagy magaslat, amely ezt lehetővé tette volna. Ha nem volt magaslat, és Batu nem szemlélhette meg a sereget, honnan származnak a lekicsinylő mondatai? A királyról leírt vélemény Spalatói elméjében született meg, és azt sem tudja senki, hogy mit mondott Batu a vezéreinek a csata előtt.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A magyarok azt gondolták, hogy győztek

1241. április 10-én a magyarok tábort vertek a megáradt Sajó jobb partján. Létszámukat 50 ezer, az ellenségét 50-100 ezer főre becsülték. Mások szerint Béla katonáinak száma 20 ezer lehetett. Bármennyien is voltak, az biztos, hogy az ország haderejének csupán a töredéke kísérte az uralkodót Muhihoz. A közelben egyetlen híd szolgált az átkelésre, amelyhez erős őrséget állítottak. A tatárok még aznap este megrohamozták a híd védőit, de Kálmán herceg és Ugrin érsek csapata, valamint az olasz templomos lovagok visszaverték a támadást. Ebben fontos szerepük volt a számszeríjászoknak is. A sikert a király és vezérei túlértékelték, azt gondolták, hogy megnyerték a csatát.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
A magyarok azt gondolták, hogy győztek

1241. április 10-én a magyarok tábort vertek a megáradt Sajó jobb partján. Létszámukat 50 ezer, az ellenségét 50-100 ezer főre becsülték. Mások szerint Béla katonáinak száma 20 ezer lehetett. Bármennyien is voltak, az biztos, hogy az ország haderejének csupán a töredéke kísérte az uralkodót Muhihoz. A közelben egyetlen híd szolgált az átkelésre, amelyhez erős őrséget állítottak. A tatárok még aznap este megrohamozták a híd védőit, de Kálmán herceg és Ugrin érsek csapata, valamint az olasz templomos lovagok visszaverték a támadást. Ebben fontos szerepük volt a számszeríjászoknak is. A sikert a király és vezérei túlértékelték, azt gondolták, hogy megnyerték a csatát.
Karczag György: Zugó nyilak
Mindenkinek csak ajanlani tudom, nekem hatalmas könyvélmény volt
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A tatárok fontolgatták a visszavonulást

IV. Béla és hadvezérei a Sajón átvezető híd megvédését győzelemnek könyvelték el, ezért az átkelő őrzésére kisszámú csapatot hagytak. A herceg, az érsek és néhány vitézük nem tért nyugovóra, tartottak az újabb támadástól. Sejtésük beigazolódott. Virradatkor a tatárok a Sajón gázlót találtak, de átkelésüket a folyó őrei későn vették észre, s nem tudták időben riasztani a tábort.
Batu kán a hídnál támadt, s kőhajítógépeket is bevetett az íjászok távol tartása végett. Kálmán, Ugrin és a templomosok elszántan, hősiesen szálltak szembe a túlerővel, ennek ellenére egyre többen jutottak át a hídon. Az ádáz harcban mindkét felet súlyos veszteség érte, és Batu, akinek elesett harminc páncélos testőre a hadnagyukkal, Bakatuval együtt, már a visszavonulást fontolgatta. A válságos pillanatban érkezett meg a gázlón át lovas haddal Szubotáj, s ezzel eldőlt a csata kimenetele. Kálmánékat a tábor felé szorították, s hét óra tájban csaknem teljesen bezárult a magyarok körül az ellenség gyűrűje. Ezután nyílzáport zúdítottak a táborra, tüzet vetettek a sátrakra, s ezzel hatalmas zavart keltettek. Egész nap heves harc folyt, még azután is, hogy a király sátrát elfoglalták. A csata végül a tatárok győzelmével végződött.
 
Oldal tetejére