A csőpostához hasonló elven működik majd az óránként 1200 kilométeres sebességgel száguldó Hyperloop nevű szupervasút.
Hagyományos vasút vagy szupergyors sinkanszen helyett a hangsebességnél is gyorsabb metróval kötné össze San Franciscót és Los Angelest Elon Musk. A Paypal internetes fizetési szolgáltatásból meggazdagodott cégvezér már rendelkezik magánűrhajós céggel - ez a SpaceX - és elektromos luxusautókat előállító vállalattal is. A közösségi közlekedést megreformáló Hyperloop szupervasútnak egyelőre csak a terveit adta ki a milliárdos.
Nem biztos, hogy túl komfortos lesz
Rakjuk csőpostába az embereket
A Hyperloop működési elve leginkább a kórházakban és könyvtárakban napjainkban is használt csőpostáéhoz hasonló - derül ki a Musk által hétfőn éjjel bejelentett tervekből. Az óriási, áramvonalas kapszulákra emlékeztető jövővasút nem síneken közlekedne, hanem csövek belsejében, légpárnákon siklana, a működéséhez szükséges energiát pedig a csövekre helyezett napelemekből nyerné. A kabinok meghajtásának elve a már létező mágnesvasutakéhoz hasonlít, de annak továbbfejlesztett változata, amelynél a gyorsabb sebességet a rendszer zárt csőbe költöztetésével érik el. Az előzetes kalkulációk alapján a rendszer képes lenne nappal annyi energiát akkumulátorokba gyűjteni, hogy a Hyperloop kabinjai esti sötétben vagy felhős időben is közlekedhessenek.
Az előzetes skiccek alapján így festhetnek majd a Hyperloop kabinjai
Forrás: Tesla
A közlekedés megreformálására szánt jármű akár 1220 kilométeres óránkénti sebességet is elérhet majd kiötlője szerint, a működését felvázoló 57 oldalas dokumentumban egy Los Angeles és San Francisco között közlekedő Hyperloop-járat működését vették alapul.
A két város közötti 550 kilométeres távolságot az új típusú vonat harmincöt perc alatt tenné meg. Musk és csapatának elképzelései szerint az út első három percében a Hyperloop kapszulája 480 kilométer per órás sebességgel haladna, a következő hét percben már 890 kilométerre gyorsulna, majd 25 percen át 1220 kilométeres óránkénti sebességre gyorsulna, a cél előtt fokozatosan lelassítva a komfortos megállás érdekében. Egy ilyen technológiával Magyarország két legtávolabbi pontja között is fél óra körüli idő alatt lehetne megtenni az utat.
Félpercenként indul a vonat
Az utaskapszulák Elon Musk elképzelései szerint átlagosan kétpercenként, de akár félpercenként indulnának egyik városból a másikba, így a rendszer valóban a csőpostához hasonlíthat. Egy kabinban 28 utas férne el (a kabinoknak nem lenne vezetőjük), de a milliárdos szerint akár autókat is képes lenne elszállítani, és egy jegy a milliárdos becslései szerint csupán húsz dollárba, vagyis négy-ötezer forintba kerülne rá.
Lebegne a csőben, hogy gyorsan tudjon száguldani
Forrás: Tesla
A kabinokban ülő utasok az induláskor leginkább a repülő felszállásához hasonló gyorsulást éreznének, de a Hyperloopon való utazás nem lenne olyan érzés, mint egy durva hullámvasút - nyilatkozta Musk a bejelentés kapcsán szervezett konferenciahíváson a BBC szerint.
A szupervonat működéséhez szükséges nagyon kicsi súrlódást több trükkel érné el a Hyperloop. A kocsik elején légbeömlő nyílások találhatók, az itt elnyelt levegő turbókompresszorokat hajt meg, amivel a kocsi áramot termel. Az egyes kabinok az Inconel nevű - Musk űrcége által is használt - nikkel-króm szuperötvözetből készülnek, amely nagy nyomás és magas hőmérséklet elviselésére is képes. A síntalpakat a generátortól kapott áram változtatja elektromágnessé, így a kocsi a sín felett képes lebegni. Emellett a síntalpba fúrt apró lyukakon levegőt fújnak ki - pont úgy, mint a kocsmákban található léghokitáblákon - ami tovább csökkenti a súrlódást, és biztosítja a kapszulák gyors haladását.
Bocsánat, nincs időm megépíteni
Valószínűleg sokak lelkesedését lelombozza, hogy a Hyperloop mögött álló IT-milliárdos közölte, hogy egyelőre csak bejelentette a szupervasút működési elvét felvázoló ötletét, saját űrprojektje miatt neki magának egyelőre nincs ideje arra, hogy meg is valósítsa. A szupervasút első kísérleti rendszerének kiépítése már négy év alatt is elkészülhet, az első működő járat pedig 7-10 éven belül elindulhat, ha valaki most belekezd a munkálatokba.
Ilyen lehet a Hyperloop utaskabinja
A milliárdos szerint egy Los Angeles és San Francisco közötti járat 6-10 milliárd dollárból megépíthető, és a legcélszerűbb az lenne, ha az Interstate 5-ös autópálya mellett vezetnék a két irányt kiszolgáló csöveket. Elon Musk milliárdos ugyan, de saját vagyona a Forbes amerikai üzleti lap szerint mintegy 2,7 milliárd dollár, így ha akarná, sem tudná megépíteni a szupervasutat.
A milliárdos elmondta, hogy az első kísérletek során az utaskabinokat vákuumcsöves rendszerben akarták továbbítani, ám ilyen méretben egy csőpostához hasonló szívóelven működő hálózat megépítése túlságosan sok energiát igényelne - írja a Wired.
Hagyományos vasút vagy szupergyors sinkanszen helyett a hangsebességnél is gyorsabb metróval kötné össze San Franciscót és Los Angelest Elon Musk. A Paypal internetes fizetési szolgáltatásból meggazdagodott cégvezér már rendelkezik magánűrhajós céggel - ez a SpaceX - és elektromos luxusautókat előállító vállalattal is. A közösségi közlekedést megreformáló Hyperloop szupervasútnak egyelőre csak a terveit adta ki a milliárdos.
Nem biztos, hogy túl komfortos lesz
Rakjuk csőpostába az embereket
A Hyperloop működési elve leginkább a kórházakban és könyvtárakban napjainkban is használt csőpostáéhoz hasonló - derül ki a Musk által hétfőn éjjel bejelentett tervekből. Az óriási, áramvonalas kapszulákra emlékeztető jövővasút nem síneken közlekedne, hanem csövek belsejében, légpárnákon siklana, a működéséhez szükséges energiát pedig a csövekre helyezett napelemekből nyerné. A kabinok meghajtásának elve a már létező mágnesvasutakéhoz hasonlít, de annak továbbfejlesztett változata, amelynél a gyorsabb sebességet a rendszer zárt csőbe költöztetésével érik el. Az előzetes kalkulációk alapján a rendszer képes lenne nappal annyi energiát akkumulátorokba gyűjteni, hogy a Hyperloop kabinjai esti sötétben vagy felhős időben is közlekedhessenek.
Az előzetes skiccek alapján így festhetnek majd a Hyperloop kabinjai
Forrás: Tesla
A közlekedés megreformálására szánt jármű akár 1220 kilométeres óránkénti sebességet is elérhet majd kiötlője szerint, a működését felvázoló 57 oldalas dokumentumban egy Los Angeles és San Francisco között közlekedő Hyperloop-járat működését vették alapul.
A két város közötti 550 kilométeres távolságot az új típusú vonat harmincöt perc alatt tenné meg. Musk és csapatának elképzelései szerint az út első három percében a Hyperloop kapszulája 480 kilométer per órás sebességgel haladna, a következő hét percben már 890 kilométerre gyorsulna, majd 25 percen át 1220 kilométeres óránkénti sebességre gyorsulna, a cél előtt fokozatosan lelassítva a komfortos megállás érdekében. Egy ilyen technológiával Magyarország két legtávolabbi pontja között is fél óra körüli idő alatt lehetne megtenni az utat.
Félpercenként indul a vonat
Az utaskapszulák Elon Musk elképzelései szerint átlagosan kétpercenként, de akár félpercenként indulnának egyik városból a másikba, így a rendszer valóban a csőpostához hasonlíthat. Egy kabinban 28 utas férne el (a kabinoknak nem lenne vezetőjük), de a milliárdos szerint akár autókat is képes lenne elszállítani, és egy jegy a milliárdos becslései szerint csupán húsz dollárba, vagyis négy-ötezer forintba kerülne rá.
Lebegne a csőben, hogy gyorsan tudjon száguldani
Forrás: Tesla
A kabinokban ülő utasok az induláskor leginkább a repülő felszállásához hasonló gyorsulást éreznének, de a Hyperloopon való utazás nem lenne olyan érzés, mint egy durva hullámvasút - nyilatkozta Musk a bejelentés kapcsán szervezett konferenciahíváson a BBC szerint.
A szupervonat működéséhez szükséges nagyon kicsi súrlódást több trükkel érné el a Hyperloop. A kocsik elején légbeömlő nyílások találhatók, az itt elnyelt levegő turbókompresszorokat hajt meg, amivel a kocsi áramot termel. Az egyes kabinok az Inconel nevű - Musk űrcége által is használt - nikkel-króm szuperötvözetből készülnek, amely nagy nyomás és magas hőmérséklet elviselésére is képes. A síntalpakat a generátortól kapott áram változtatja elektromágnessé, így a kocsi a sín felett képes lebegni. Emellett a síntalpba fúrt apró lyukakon levegőt fújnak ki - pont úgy, mint a kocsmákban található léghokitáblákon - ami tovább csökkenti a súrlódást, és biztosítja a kapszulák gyors haladását.
Bocsánat, nincs időm megépíteni
Valószínűleg sokak lelkesedését lelombozza, hogy a Hyperloop mögött álló IT-milliárdos közölte, hogy egyelőre csak bejelentette a szupervasút működési elvét felvázoló ötletét, saját űrprojektje miatt neki magának egyelőre nincs ideje arra, hogy meg is valósítsa. A szupervasút első kísérleti rendszerének kiépítése már négy év alatt is elkészülhet, az első működő járat pedig 7-10 éven belül elindulhat, ha valaki most belekezd a munkálatokba.
Ilyen lehet a Hyperloop utaskabinja
A milliárdos szerint egy Los Angeles és San Francisco közötti járat 6-10 milliárd dollárból megépíthető, és a legcélszerűbb az lenne, ha az Interstate 5-ös autópálya mellett vezetnék a két irányt kiszolgáló csöveket. Elon Musk milliárdos ugyan, de saját vagyona a Forbes amerikai üzleti lap szerint mintegy 2,7 milliárd dollár, így ha akarná, sem tudná megépíteni a szupervasutat.
A milliárdos elmondta, hogy az első kísérletek során az utaskabinokat vákuumcsöves rendszerben akarták továbbítani, ám ilyen méretben egy csőpostához hasonló szívóelven működő hálózat megépítése túlságosan sok energiát igényelne - írja a Wired.
