Sziasztok!
A hétvégén lesz az óvodánkban a nagyok búcsúztatója. Nekem kell elbúcsúztatni a gyerekeket. Kérlek benneteket ,aki szép búcsúbeszédet ismer, küldje el nekem, sürgős lenne. Előre is köszönöm: mamale kiss
Ez egy saját iromány, én ezt mondtam.
Kedves Óvodások, ballagó nagycsoportosok! Kedves Szülők! Kedves Vendégek!
Úgy tarják az idős emberek, hogy mindennek eljön a maga ideje. Sokszor végig gondoltam ezt a mondatot, amikor tollat ragadtam, hogy mit is mondjak most. Hiszen ismét elközelgett, eljött, int az óra búcsúzóra.
Mostanában egyre gyakrabban jut eszembe, hogy valószínűleg valami varázslat lesz a dologban.
Igen, csak is így lehet, hogy ez a 3-4 év, sok hónap, számtalan óra, most egy szempillantás alatt vet ér. Szólítanám az időt: ne menj tovább, állj meg még egy kicsit, ne vidd őket még el.
De az idő könyörtelen, és hiába marasztalom, szalad csak tovább.
S az emlékek, most egyetlen perccé sűrűsödnek.
Érzem ismét, csöpp kezüket, ahogyan az enyémbe bújtatták, a simogatásukat, ölelésüket, és a könnyeiket az arcomon, a nyakamon, amikor vigasztaltam őket, mert, olyan nagyon fájt az anyától való elválás.
Hallom csengő hangjukat, csilingelő kacajukat.
Őrzöm tőlük kapott apró kincseiket, az óvodába jövet összeszedett kavicsot, kis virágot, gesztenyét, egy szem diót, mosolyukat, rajzokat ( melyek még a régi kusza firkák).
Boldog vagyok, hogy én lehettem, mi lehettünk, akik ezt az időt velük tölthettük.
Most véget ér egy álomvilág, ahol találkoztunk tündérekkel, királylányokkal, királyfikkal, megvívtunk a sárkányokkal, kiálltunk vagy száz próbát, és megmásztuk az üveghegyet is.
De most egy új mese kezdődik az életükben, amelyben mi már nem szerepelhetünk, de ott is lesznek más tündérek, hiszen Petőfi is megmondta, hogy:
A könyvet szép, de csalfa tündér lakja:
Ha fölnyitod, megkapja szívedet,
És fölvisz a legragyogóbb csillagra…”
Lesznek más királyfik, királylányok ( talán valódiak is ), sárkányok, hegyek, és sok-sok próba.
Most utoljára fogjuk meg kezüket, azután el kell engedni, de még lopva utána nyúlnék.
Eddig olyan nagyon enyém voltak, de már más gondjaira bízom őket.
Üres és csöndes lesz az óvoda nélkülük.
Búcsúzzunk tehát! Ezernyi mosolyt, milliónyi boldog percet kívánunk nekik.
Talán tudsz belőle fabrikálni, vagy átalakítani.