Ünnepeink: NŐNAP - ANYÁK NAPJA köszöntők
- Téma inditó platon
- Kezdés dátuma
Anyák napi ajándék
mi is hasonlót csináltunk a középsősökkel. Nekünk szivecske volt a virág közepe-az lefestették sárgára, a virág szirma ez a nagyob mintalyukasztóval kilyukasztott szivecske volt. A virág közepét körberagasztoták ezekkel a kicsi szivecskékkel. A virág közepének az egyik oldalára az anya és gyermek közös képe került, a másikra meg lerajzolták saját magukat vagy anyukájukat. A virág szára egy zöldre festett spatula volt, amire zöld papírból kiívágott leveleket ragasztottak fel. A virág 2 közepét(2db volt belőle, hogy a szárat be tudjuk valahova fogatni) az mi felnőttek ragasztottuk össze, de a többit munkát, vágás, festés...ők csinálták.
mi is hasonlót csináltunk a középsősökkel. Nekünk szivecske volt a virág közepe-az lefestették sárgára, a virág szirma ez a nagyob mintalyukasztóval kilyukasztott szivecske volt. A virág közepét körberagasztoták ezekkel a kicsi szivecskékkel. A virág közepének az egyik oldalára az anya és gyermek közös képe került, a másikra meg lerajzolták saját magukat vagy anyukájukat. A virág szára egy zöldre festett spatula volt, amire zöld papírból kiívágott leveleket ragasztottak fel. A virág 2 közepét(2db volt belőle, hogy a szárat be tudjuk valahova fogatni) az mi felnőttek ragasztottuk össze, de a többit munkát, vágás, festés...ők csinálták.
Donászy Magda: Anyák napján
Donászy Magda
Anyák napján<o>
</o>
<o>
Rózsa, rózsa, rózsafa<o></o>
nyílj ki holnap reggel.<o></o>
Hadd kössek<o></o>
bokrétát,<o></o>
mire anyám felkel.<o></o>
<o>
A hajnali fénysugár<o></o>
bíborszínre fessen,<o></o>
csillogó<o></o>
harmatcsepp<o></o>
szép szirmodra essen.<o></o>
<o>
Rózsa, rózsa, rózsafa<o></o>
nyílj ki holnap reggel.<o></o>
Hadd kössek<o></o>
bokrétát,<o></o>
mire anyám felkel.<o></o></o></o></o>
Anyák napján<o>
</o><o>
Rózsa, rózsa, rózsafa<o></o>
nyílj ki holnap reggel.<o></o>
Hadd kössek<o></o>
bokrétát,<o></o>
mire anyám felkel.<o></o>
<o>
A hajnali fénysugár<o></o>
bíborszínre fessen,<o></o>
csillogó<o></o>
harmatcsepp<o></o>
szép szirmodra essen.<o></o>
<o>
Rózsa, rózsa, rózsafa<o></o>
nyílj ki holnap reggel.<o></o>
Hadd kössek<o></o>
bokrétát,<o></o>
mire anyám felkel.<o></o></o></o></o>
<table width="98%" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="3" class="csakidezet" align="center">Nem bánom, ha korhol, nem bánom, ha zsémbes.
Néha pedig fáraszt, egyenesen rémes,
de amikor elmegy, vágyódom utána.
- „Öregedő” gyermek kapaszkodó vágya.
A hangom elakad, a torkom kiszárad,
ilyennek szeretem szerető Anyámat.</td></tr><tr><td align="left"> </td><td class="idezet" align="center">János Árpád</td></tr></tbody></table>
Néha pedig fáraszt, egyenesen rémes,
de amikor elmegy, vágyódom utána.
- „Öregedő” gyermek kapaszkodó vágya.
A hangom elakad, a torkom kiszárad,
ilyennek szeretem szerető Anyámat.</td></tr><tr><td align="left"> </td><td class="idezet" align="center">János Árpád</td></tr></tbody></table>
zene: Tolcsvay László
vers: Nagy Bandó András
Az én anyukám
Szeretem, amikor felkelek,
Jó lesz a kedvem, ha felnevet.
Szeretem, amikor enni ad,
Azt is, ha álmából felriad.
Szeretem, amikor kócosabb,
Reggel is, amikor morcosabb.
Szeretem, amikor mérgesebb,
Ilyenkor talán még édesebb.
Szeretem, amikor jót mesél,
Azt is, ha énvelem mendegél.
Szeretem, amikor puszit ad,
S húsvétkor hozza a nyuszikat.
Szeretem, amikor megdicsér,
És ha a suliig elkísér.
Szeretem, amikor átkarol,
Homlokon csókol, és rám hajol.
Szeretem, amikor dolga van,
Meglátom rajta, ha gondja van.
Szeretem, amikor ölbe vesz,
Azt is, ha esténként kádba tesz.
Szeretem, amikor kérdezem,
Jó-e ha öleli két kezem?
Szeretem nagyon, ez nem vitás,
Annyira és úgy, mint senki más!
vers: Nagy Bandó András
Az én anyukám
Szeretem, amikor felkelek,
Jó lesz a kedvem, ha felnevet.
Szeretem, amikor enni ad,
Azt is, ha álmából felriad.
Szeretem, amikor kócosabb,
Reggel is, amikor morcosabb.
Szeretem, amikor mérgesebb,
Ilyenkor talán még édesebb.
Szeretem, amikor jót mesél,
Azt is, ha énvelem mendegél.
Szeretem, amikor puszit ad,
S húsvétkor hozza a nyuszikat.
Szeretem, amikor megdicsér,
És ha a suliig elkísér.
Szeretem, amikor átkarol,
Homlokon csókol, és rám hajol.
Szeretem, amikor dolga van,
Meglátom rajta, ha gondja van.
Szeretem, amikor ölbe vesz,
Azt is, ha esténként kádba tesz.
Szeretem, amikor kérdezem,
Jó-e ha öleli két kezem?
Szeretem nagyon, ez nem vitás,
Annyira és úgy, mint senki más!
Ünnepváró-ünnepi ötlettár
Ünnepváró-ünnepi ötlettár
Hegedűsné Kripták Ildikó: Ünnepváró - ünnepi ötlettár
Apáczai Kiadó, 2003.
A könyvben öt ünnep köré vannak összegyűjtve különböző dekorációs, ajándék- és játékötletek. Általános iskolások (alsósok is!) számára is elkészíthető munkák, sablonokkal, mintaképekkel.
Ünnepek:
Karácsony
Farsang
Húsvét
Anyák napja
Az én ünnepem (szülinap)
Ünnepváró-ünnepi ötlettár
Hegedűsné Kripták Ildikó: Ünnepváró - ünnepi ötlettár
Apáczai Kiadó, 2003.
A könyvben öt ünnep köré vannak összegyűjtve különböző dekorációs, ajándék- és játékötletek. Általános iskolások (alsósok is!) számára is elkészíthető munkák, sablonokkal, mintaképekkel.
Ünnepek:
Karácsony
Farsang
Húsvét
Anyák napja
Az én ünnepem (szülinap)
Köszöntő
Forró dobogását
Halod-e szivemnek?
Minden dobbanása
Azt mondja: szeretlek.
Szeretlek szivemnek
Tiszta szent lángjával
Igaz szeretettel,
Gyermeki hálával.
Drága neved napján
Im, elédbe állok...
A legjobb anyának
Minden jót kivánok.
Forró dobogását
Halod-e szivemnek?
Minden dobbanása
Azt mondja: szeretlek.
Szeretlek szivemnek
Tiszta szent lángjával
Igaz szeretettel,
Gyermeki hálával.
Drága neved napján
Im, elédbe állok...
A legjobb anyának
Minden jót kivánok.
Nem tud úgy szeretni
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
Köszöntő2
Egy kis verset sugott nekem
A szerető szivecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.
Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten.
Egy kis verset sugott nekem
A szerető szivecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.
Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten.
Anyák napjára
Édesanyám, neked adunk
minden évben egy napot,
de te nékünk életednek,
minden napját átadod.
Nincs az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell, hogy mondjam
ki is vagy te nékem.
Megköszönnöm, hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nemcsak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.
Édesanyám, neked adunk
minden évben egy napot,
de te nékünk életednek,
minden napját átadod.
Nincs az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell, hogy mondjam
ki is vagy te nékem.
Megköszönnöm, hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nemcsak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.
Vers helyett:
A Nagymamamnak uzenem: A legjobb az en Mamamban, hogy mindig tudja, mit szeretnek, meg akkor is, ha mar 32 eves vagyok! Mindig keszul nekem sult csirke, neger kocka, megvarrja az eszement hatizsak talalmanyomat, megkoti a kisfiamnak a csodalatos takarot, megtanitott gombocot csinalni, madartejet fozni, csirket bontani, es szetszedhettuk a hazat gyerekkoromban a baratnoimmel, nem banta a rendetlenseget, sose szolt rank semmiert. Teritot himez nekem, ha kerem, csipket horgol. 76 evesen is az "egyszem leanyunokaja" vagyok, pedig azota mar van "ketszem" is. Ha felhivom, koszones helyett csak belevisitok a telefonba, hogy MAMAAAA, es o visszavisit hogy MIVAAAN, es nevet nagyon, ez a mi kis ritualenk. Karacsonykor, ha hazamegyek, megkerem, tanitson meg a lancoltesre, hogy legalabb ennyire kepes legyek, ha mar olyan szepet nem tudok alkotni, mint o. Nagyon koszonom az en Mamamnak, hogy pici baba korom ota mindig ott volt nekem, es meg most is ott van! Puszi, Mama!
A Nagymamamnak uzenem: A legjobb az en Mamamban, hogy mindig tudja, mit szeretnek, meg akkor is, ha mar 32 eves vagyok! Mindig keszul nekem sult csirke, neger kocka, megvarrja az eszement hatizsak talalmanyomat, megkoti a kisfiamnak a csodalatos takarot, megtanitott gombocot csinalni, madartejet fozni, csirket bontani, es szetszedhettuk a hazat gyerekkoromban a baratnoimmel, nem banta a rendetlenseget, sose szolt rank semmiert. Teritot himez nekem, ha kerem, csipket horgol. 76 evesen is az "egyszem leanyunokaja" vagyok, pedig azota mar van "ketszem" is. Ha felhivom, koszones helyett csak belevisitok a telefonba, hogy MAMAAAA, es o visszavisit hogy MIVAAAN, es nevet nagyon, ez a mi kis ritualenk. Karacsonykor, ha hazamegyek, megkerem, tanitson meg a lancoltesre, hogy legalabb ennyire kepes legyek, ha mar olyan szepet nem tudok alkotni, mint o. Nagyon koszonom az en Mamamnak, hogy pici baba korom ota mindig ott volt nekem, es meg most is ott van! Puszi, Mama!
Egy szép vers
Ady Endre: Itthon
Ady Endre: Itthon
<table class="MsoNormalTable" style="" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 7.5pt;" valign="top"> Áldott kezeddel simogatsz meg,
Anyám.
Intő szavad még mintha hallanám,
Míg rám borulsz
S áldott kezeddel simogatsz meg.
</td> <td style="padding: 7.5pt;" valign="top"> A régi intést elfeledtem,
Anyám.
Azért zúdult annyi vihar reám;
Úgy összetört!...
A régi intést elfeledtem.
</td> </tr> <tr style=""> <td style="padding: 7.5pt;" valign="top"> Beteg vagyok, az élet megtört,
Anyám.
Hol az a vágy, mely hajszolt hajdanán?
Már nincs vágyam,
Beteg vagyok, az élet megtört.
</td> <td style="padding: 7.5pt;" valign="top"> De fáj nekem, hogy úgy szeretsz Te,
Anyám.
Mondd, miért sírsz? Engem siratsz talán?...
Nem érdemlem...
De fáj nekem, hogy úgy szeretsz Te.
</td> </tr> </tbody></table>
Anyám.
Intő szavad még mintha hallanám,
Míg rám borulsz
S áldott kezeddel simogatsz meg.
</td> <td style="padding: 7.5pt;" valign="top"> A régi intést elfeledtem,
Anyám.
Azért zúdult annyi vihar reám;
Úgy összetört!...
A régi intést elfeledtem.
</td> </tr> <tr style=""> <td style="padding: 7.5pt;" valign="top"> Beteg vagyok, az élet megtört,
Anyám.
Hol az a vágy, mely hajszolt hajdanán?
Már nincs vágyam,
Beteg vagyok, az élet megtört.
</td> <td style="padding: 7.5pt;" valign="top"> De fáj nekem, hogy úgy szeretsz Te,
Anyám.
Mondd, miért sírsz? Engem siratsz talán?...
Nem érdemlem...
De fáj nekem, hogy úgy szeretsz Te.
</td> </tr> </tbody></table>
<table class="MsoNormalTable" style="" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 7.5pt;" valign="top"> Már hallom a harangszó hangját,
Anyám.
De jó is itt, e csendes kis tanyán -
Leroskadni...
Már hallom a harangszó hangját...
</td> </tr> </tbody></table>
Anyám.
De jó is itt, e csendes kis tanyán -
Leroskadni...
Már hallom a harangszó hangját...
</td> </tr> </tbody></table>
Sajnos már nem él
[/FONT]
FOHÁSZ ÉDESANYÁMÉRT
Hozzád száll fohászom
minden este, reggel,
gyermek-imádságom,
Úr Jézus, fogadd el!
[FONT="]Tárd ki áldó kezed [/FONT]
[FONT="] édesanyám felett; [/FONT]
[FONT="] segíts nekem is, hogy [/FONT]
[FONT="] engedelmes legyek! [/FONT]
[FONT="] (Varga Erzsébet) [/FONT]
[FONT="] Hozzád száll fohászom
minden este, reggel,
gyermek-imádságom,
Úr Jézus, fogadd el!
[FONT="]Tárd ki áldó kezed [/FONT]
[FONT="] édesanyám felett; [/FONT]
[FONT="] segíts nekem is, hogy [/FONT]
[FONT="] engedelmes legyek! [/FONT]
[FONT="] (Varga Erzsébet) [/FONT]
[/FONT]
Szeretettel mindenkinek
[FONT="] Erdélyi József: [/FONT][FONT="]Anyai szó
Vertük a fecskefészkeket,
az istállóeresz alatt,
kínoztuk és csaptuk a földhöz
a kopasz fecskefiakat.
Nem hatottak meg a kifosztott
madarak sikongásai, -
játszottunk... Van-e különb játék,
mint életekkel játszani?...
Egy kisfecskét én hazavittem,
hogy anyámnak megmutatom. -
A szívemet cseréltem el
azon a végzetes napon,
az én ártatlanul kegyetlen,
öldöklő gyermekszívemet...
Anyám is jobban tette volna,
ha nem szült volna engemet!
Nem bántott, csak azt mondta, hogy
a fecske Isten madara,
s aki bántja, azt megveri
az Isten tüzes ostora.
Azt kérdezte: hogy esne nékem,
ha megfogna egy óriás,
s kitépné a két kezemet,
mikor nem is volnék hibás?...
Tanyasi játszótársaimnak
elmondtam: mit mondott anyám,
de félrelöktek. Nem fogott
rajtuk a jámbor tudomány.
Magam is maradtam, kis tudós,
egy játékommal kevesebb,
két kezem tisztább, mint a másé,
de a két szemem könnyesebb...
Miért is tanított jóra, szépre?
Mért nem mondta, hogy öld, csak öld,
ne sajnáld a kicsit, a gyengét,
mert az erőseké a Föld,
kiknek szívéban nincs bűnbánat,
se irgalom, se kegyelem!...
Fegyverrel bírják a világot,
és énnekem nincs fegyverem.
Nincs fegyverem más, csak a szó,
és nem hallgat rám a világ,
nem hallja meg, hogy sikoltoznak
fiaik után az anyák.
Nem hallja, hogy siratja rablott
szerelmes a szerelmesét, -
egy neveletlen, óriás,
vad gyermek az emberiség.
Ki fékezi meg ezt a játszó,
gyilkos óriásgyereket?
Ki fogja égi tudományra
a durva népvezéreket? -
Anyai szó! Angyali szózat,
isteni fegyver, tüzesen
szállj szívről szívre, szájról szájra,
ne is némulj el sohasem!...
[/FONT]
[FONT="] Erdélyi József: [/FONT][FONT="]Anyai szó
Vertük a fecskefészkeket,
az istállóeresz alatt,
kínoztuk és csaptuk a földhöz
a kopasz fecskefiakat.
Nem hatottak meg a kifosztott
madarak sikongásai, -
játszottunk... Van-e különb játék,
mint életekkel játszani?...
Egy kisfecskét én hazavittem,
hogy anyámnak megmutatom. -
A szívemet cseréltem el
azon a végzetes napon,
az én ártatlanul kegyetlen,
öldöklő gyermekszívemet...
Anyám is jobban tette volna,
ha nem szült volna engemet!
Nem bántott, csak azt mondta, hogy
a fecske Isten madara,
s aki bántja, azt megveri
az Isten tüzes ostora.
Azt kérdezte: hogy esne nékem,
ha megfogna egy óriás,
s kitépné a két kezemet,
mikor nem is volnék hibás?...
Tanyasi játszótársaimnak
elmondtam: mit mondott anyám,
de félrelöktek. Nem fogott
rajtuk a jámbor tudomány.
Magam is maradtam, kis tudós,
egy játékommal kevesebb,
két kezem tisztább, mint a másé,
de a két szemem könnyesebb...
Miért is tanított jóra, szépre?
Mért nem mondta, hogy öld, csak öld,
ne sajnáld a kicsit, a gyengét,
mert az erőseké a Föld,
kiknek szívéban nincs bűnbánat,
se irgalom, se kegyelem!...
Fegyverrel bírják a világot,
és énnekem nincs fegyverem.
Nincs fegyverem más, csak a szó,
és nem hallgat rám a világ,
nem hallja meg, hogy sikoltoznak
fiaik után az anyák.
Nem hallja, hogy siratja rablott
szerelmes a szerelmesét, -
egy neveletlen, óriás,
vad gyermek az emberiség.
Ki fékezi meg ezt a játszó,
gyilkos óriásgyereket?
Ki fogja égi tudományra
a durva népvezéreket? -
Anyai szó! Angyali szózat,
isteni fegyver, tüzesen
szállj szívről szívre, szájról szájra,
ne is némulj el sohasem!...
[/FONT]
Donászy Magda: Ajándék
Színes ceruzával
rajzoltam egy képet,
anyák napján reggel,
Édesanyám néked.
Lerajzoltam én egy
aranyos madarat,
aranyos madárra
aranyos tollakat.
Elkészült a madár,
Nem mozdul a szárnya…
Pedig hogyha tudna,
a válladra szállna.
Eldalolná csöndben
tenéked egy dalban,
amit anyák napján
mondani akartam.
Színes ceruzával
rajzoltam egy képet,
anyák napján reggel,
Édesanyám néked.
Lerajzoltam én egy
aranyos madarat,
aranyos madárra
aranyos tollakat.
Elkészült a madár,
Nem mozdul a szárnya…
Pedig hogyha tudna,
a válladra szállna.
Eldalolná csöndben
tenéked egy dalban,
amit anyák napján
mondani akartam.