Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Na most szerintetek volt ősrobbanás vagy nem volt?

Kedves iszugyi, biztos nagyon sok okosságot írsz itten, de ha lehetne, próbáld meg lefordítani egyszerű mezei háziasszony-nyelvre, mert így földi halandó hozzá nem tud szólni a témához.

Annyit kisilabizáltam, hogy anyag mindig is létezett, ezért az ősrobbanás nem lehet igaz. Mivel az ősrobbanás-elmélet szerint a semmi robbant fel.
A semmi felrobbanása olyan tudományos állítás, ami ilyen mély fizikai elmélkedést igényel?
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Jaszladany: "Annyit kisilabizáltam, hogy anyag mindig is létezett, ezért az ősrobbanás nem lehet igaz."

Jól kisilabizáltad: Az anyag marad mindig anyag, azt sem elöállítani sem megsemmisíteni nem lehet. Ösrobbanás feltevése tudományos ostobaság volt! Érthetö ez?
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Kedves Zsuzsanna03, W.P. megint kezdi! Légy szíves vizsgáld meg, hogy a hozzászólása megfelel a fórumotok szabályainak. W.P. egy a "Volt-e Ösrobbanás?" témát békésen tárgyaló társaságot próbál szétrombolni, anélkül, hogy érdembelileg hozzászólna.

Különben az Index-en is felmerült a téma

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9204858

és éles vita folyik róla. Én itt elmondtam a tudományos véleményemet, ami W.P.-nek egyáltalán nem tetszik: Az anyag az anyag, az mindig volt és az mindig fog maradni.

Ha nem felel meg W.P. itteni viselkedése a fórumotok szabályainak, Zsuzsanna03 Te tudod mit kell csinálnod. Én már tudom, hogy nem fogok W.P. semmilyen hsz-ra reagálni.

A rovatot hagyd, mert szorosan összefügg a "Táguló univerzum" rovat témájával.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
A "Táguló univerzum" témával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a fizika nem tudta felállítani és megoldani az anyag mozgásegyenletét, se kis mértékben, se nagyon-nagy mértékben.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Jaszladany: "Kedves iszugyi, biztos nagyon sok okosságot írsz itten, de ha lehetne, próbáld meg lefordítani egyszerű mezei háziasszony-nyelvre, mert így földi halandó hozzá nem tud szólni a témához.

Annyit kisilabizáltam, hogy anyag mindig is létezett, ezért az ősrobbanás nem lehet igaz."

Megpróbálom egy egyszerü, érthetö példával illusztrálni, miért nem létezett Ösrobbanás:

Ha karácsony elött összeszeded a recept szerinti bejgli anyagát, a kiinduló anyagok voltak, mindig voltak, de valószinüen korábban más kémiai formában. Ha meggyúrod a tésztát és kisütöd a bejglit, akkor a bejgli élettartama attól függ, mekkora a családod, és hány rokon jön látogatóba. Ha elfogyott a bejgli, az anyaga nem veszett el, csak átalakult már kémiai vegyületté. A bejgli kiinduló anyaga megvolt ezelött száz éve, söt ezelött 100 milliárd éve is, és a bejgli anyaga megmarad több száz évig, söt több 100 milliárd évig, persze más formában.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Jaszladany, ha fizikailag kicsit pontosabban akarod tudni a bejgli történetét, csak az kell tudnod, hogy a bejglid protonokból, elektronokból és pozitronokból áll, úgy mint Te és az egész családod. Az elektronokról és pozitronokról a fizikusok feltételezik, hogy "örökéletüek". A protonok életkorát is megsaccolták a fizikusok és azt találták hogy ez több mint 10^33 év. Ezek szerint a protonok is "örökéletüek".

Mi ehhez képest az univerzum állítólagos 13.5 milliárd év = 13.5 x 10^9 év életkora? Semmi!
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"John Maddox: Ami a tudományban még felfedezésre vár

blank.gif

A szerzõ, aki több mint két évtizeden át volt a világ az egyik legrégibb és legtekintélyesebb természettudományos szaklapjának, a Naturenek a fõszerkesztõje, sokat ígér a könyv címében, de talán még többet az alcímében: Feltérképezzük a világegyetem titkait, az élet eredetét és az emberi faj jövõjét.A könyv elolvasása után nyugodtan elmondhatjuk, hogy a könyv többet nyújt, mint amit elsõ látásra talán elvárhatnánk tõle. Mindenekelõtt gazdag körképet kapunk a tudomány mai állásáról a fizikában és a kozmogóniában, a biológia különbözõ ágaiban, de még a matematikában is, rámutatva a megoldatlan kérdésekre. Ez utóbbit nemegyszer olyan „a király új ruhája" stílusban teszi, azaz megoldottnak látszó kérdések esetében is megmutatja, hogy valójában megoldatlan a kérdés, nem értjük igazán a dolgot, csak mindenki „úgy tesz", mintha minden rendben volna. <table style="margin: 0px 10px 0px 0px;" align="left" bgcolor="#000000" border="0" cellpadding="0" cellspacing="1" width="50"> <tbody><tr><td> <table border="0" cellpadding="1" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr><td bgcolor="#ffffff">
424-1.jpg
</td></tr> </tbody></table> </td></tr> </tbody></table>

A recenzens örömmel olvasta a megoldatlan kérdésekrõl szóló megállapításokat, mert nézete szerint különösen fontos a tisztázatlan, megoldatlan kérdések hangsúlyozása, éspedig nemcsak egyetemi vagy kutatói fokon, hanem már az általános iskolában is. A természettudomány valóságszemléletének ugyanis a lényegéhez tartozik a nyíltság az új ismeretek felé, jelenlegi tudásunk kritikája és a készség annak korrigálására. Pontosan ez az, amiben a tudományos valóságmegközelítés különbözik minden korábbitól: nem befejezett, állandóan alakul, fejlõdik.

A tudomány jövõjével kapcsolatban a szerzõ a következõképpen fogalmaz: „Nem kérdéses, hogy a következõ évszázadokban a tudomány és alkalmazásai még szembeötlõbbek lesznek, mint századunkban". Ekönyv célja annak bemutatása, hogy a tudománynak távolról sincs vége." „A modern tudomány ötszáz éve kezdésnek ugyan jó, de csak a kezdet." „… a felfedezések tára még korántsem merült ki. Ez a könyv évtizedekre, talán évszázadokra szóló tennivalókat fogalmaz meg a felfedezés terén, amelyek kétségtelenül olyan radikálisan változtatják meg nézeteinket a világban elfoglalt helyünkrõl, mint Kopernikusz korától kezdõdõen tapasztalható."

És valóban! Visszatekintve megállapíthatjuk, milyen nagy jelentõségû lépés volt, amikor Kopernikusz a Föld helyett a Napot helyezte a világmindenség középpontjába. De ez nem az utolsó lépés volt ezen a téren! Ma már tudjuk, hogy a Nap csak egyike a Tejútrendszer százmilliárd csillagának, amely kb. hatszázmillió éves keringési idõvel mozog a Tejútrendszer középpontja körül. Ráadásul a Tejútrendszer is mozog és egyike a ma ismeretes mintegy százmilliárd galaxisnak. És ezzel még a történetnek nincs vége.

Itt térhetünk rá a könyv tartalmának részletesebb ismertetésére, amely az Elõszó és a Bevezetés utáni elsõ fejezetben az õsrobbanásról, a világegyetem tágulásáról szól. Miközben megállapítja: „A hatvanas évek eleje óta az õsrobbanás elmélete általánosan elfogadottá vált…" Számos problémát is felvet ezzel kapcsolatban és végül arra a következtetésre jut: „… arra a kérdésre 'hogyan kezdõdött a világ?' az óvatos válasz az, hogy még nem tudjuk."

Az egyik legizgatóbb kérdés itt - nem tekintve a felfúvódó világegyetemet és a hozzákapcsolódó problémákat - az ún. hiányzó tömeg a világegyetemben. Agalaxisok külsõ csillagai gyorsabban mozognak, mint az a galaxis tömegébõl következne. A különbség tetemes. A„sötét" tömeg mintegy 90%-a kell, hogy legyen a teljes tömegnek. Több „jelölt" is van ennek a hiányzó tömegnek a magyarázatára, de egyiket sem sikerült eddig bebizonyítani. A világegyetem tömegének kérdése abból a szempontból is fontos, hogy világegyetemünk nyílt-e vagy zárt, azaz a végtelenségig fog-e tágulni vagy egy idõ után kezd összehúzódni a „nagy reccsig".

Még két fejezet szól a mai fizika problémáiról, az elemi részekrõl és a világ fizikai szerkezetérõl, felépítésérõl. Az elemi részeket leíró ún. standard modell számos problémával küszködik. Nem sikerült megtalálni a modell által megjósolt mágneses monopólust, az ún. Higgs- bozon megtalálására viszont még van remény, mert annak a tömege bizonytalan, így lehet, hogy az eddigieknél nagyobb energiájú gyorsítókkal elõállítható. Ez a részecske magyarázná meg a többi tömegét, amely utóbbinak az eredetét jelenleg még nem értjük. Lehetne még tovább sorolni a megoldatlan problémákat a részecskefizikával és az alapvetõ kölcsönhatások egyesítésével kapcsolatban. Itt még csak a proton igen kis valószínûségû, de az elmélet által megkívánt bomlását említjük, amelyet szintén nem sikerült kimutatni. Végül is az a helyzet, hogy „… az elméletnek még egyetlen változata sem járt sikerrel abban, hogy megjósolja az anyagi részecskék tulajdonságait, valamint leírja kölcsönhatásukat." Vagyis: „Annak a célkitûzésnek a megvalósításától, hogy megmagyarázzuk, a valódi világ részecskéi miért olyanok amilyenek, még igencsak távol vagyunk." Van azután egy nagyon fontos elvi megjegyzés is. „Az anyag tulajdonságainak megértése látszólag olyan absztrakt munkálkodás volt, ami jórészt azon alapult, hogy az elméleti fizikusok elméleteket szövögettek. Ez azonban csak látszat. Az elméletek ugyan kiemelkedõ szellemi teljesítmények, azonban egyikük sem számíthat elismerésre, ha a kísérletek nem szolgáltatnak kulcsfontosságú jelzéseket" (a recenzens kiemelése).

A jelenlegi fizika egyik legnagyobb - és a könyvben többször is hangsúlyozott - problémája, hogy a kvantummechanikát és az általános relativitáselméletet nem tudta eddig egyesíteni, azaz az ún. kvantumgravitációt megalkotni.

Mindezek és további megoldatlan problémák (pl. a fekete lyukak kérdése) mellett sokan egy egészen más alapokon nyugvó „új fizika" megszületését várják. Az is igaz, hogy: „A kvantummechanika megszületését 1900- ban nem lehetett elõre látni, és igen nagy képzelõerõre lett volna szükség annak felismerésére is, hogy a gravitáció milyen fontos téma lesz a 20. században." Tegyük hozzá: ugyanezt el lehet mondani az atommagról is. "

Az új fizika már megszületett!
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Jaszladany: "Annyit kisilabizáltam, hogy anyag mindig is létezett, ezért az ősrobbanás nem lehet igaz."

Jól kisilabizáltad: Az anyag marad mindig anyag, azt sem elöállítani sem megsemmisíteni nem lehet. Ösrobbanás feltevése tudományos ostobaság volt! Érthetö ez?


Köszönöm a válaszod, teljesen érthető. Maximálisan egyetértek Veled, szerintem is ostobaság, bár én nem vagyok olyan jártas a fizikában, mint Te.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Jaszladany, ha fizikailag kicsit pontosabban akarod tudni a bejgli történetét, csak az kell tudnod, hogy a bejglid protonokból, elektronokból és pozitronokból áll, úgy mint Te és az egész családod. Az elektronokról és pozitronokról a fizikusok feltételezik, hogy "örökéletüek". A protonok életkorát is megsaccolták a fizikusok és azt találták hogy ez több mint 10^33 év. Ezek szerint a protonok is "örökéletüek".

És az elektronok, a pozitronok még tovább bonthatók? Mi van az anyagon legbelül? Szerinted is csak energia, azaz valami láthatatlan, megfoghatatlan erő? Akkor ezek szerint ez az energia az, ami örök?
És hogyan tehető helyre a fizikában egy olyan fogalom, hogy "örökéletű"? Létezik a fizikában olyan, hogy valaminek nincs kezdete és vége? Vagy hogy "végtelen"?
Szerintem létezik, de a fizikában is? Leírható egy ilyen tulajdonság fizikai meghatározással?
Bocs, ha butaságot kérdezek, vagy rosszul teszem fel a kérdéseket, de biztos érted, mire gondolok.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Jaszladany: "És az elektronok, a pozitronok még tovább bonthatók? Mi van az anyagon legbelül? Szerinted is csak energia, azaz valami láthatatlan, megfoghatatlan erő? Akkor ezek szerint ez az energia az, ami örök?
És hogyan tehető helyre a fizikában egy olyan fogalom, hogy "örökéletű"? Létezik a fizikában olyan, hogy valaminek nincs kezdete és vége? Vagy hogy "végtelen"?
Szerintem létezik, de a fizikában is? Leírható egy ilyen tulajdonság fizikai meghatározással?"

Szerintem a tovább nem bontható elemi részecskéken belül nincsen energia.
A tovább nem bontható elemi részecskéket le lehet fizikailag írni: Csak olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amik megmaradnak.

Az elektronok, pozitronok és protonok ilyen tulajdonságokkal rendelkezö tovább nem boltható elemi részecskék.
 

Warrior Princess

Állandó Tag
Állandó Tag
Az új alapokon nyugvó fizika természetesen az lenne, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg nem azonos, holott igen nagy pontossággal igazolt elvről van szó, amire alapozott a relativitáselmélet is. Hiába minden, kibújik a szög a zsákból, mert nem igaz, hogy "Az új fizika már megszületett!", amin iszugyi természetesen Szász minden alapot nélkülöző teljességgel tudománytalan teóriáját érti. Ennek a topiknak se egyéb a célja, mint kikötni Szász képtelen elgondolásainál, a végtelenül ismétlődő értelmetlen peppegésnél, ami négy éve folyik mindehol, ahol iszugyi megjelenik és tart addig, ameddig nem dobják ki a moderátorok. Szász elgondolásait a szakma elutasítja, mint teljességgel minden alap nélküli teóriát. Ettől még akár igaza is lehetne, hiszen minden forradalmian új elméletnek szükséges volt megvívni a maga harcát az elismerésért, ám az elismerés alapja nem a vakhit, hanem a tudományos követelményket kielégítő kísérleti bizonyíték, illetve bizonyítékok voltak, csakhogy Szásznak nincs semmiféle bizonyítéka, sem elméleti, sem kísérleti. A laikusoknak és persze iszugyinak is bele kell abba törődni, hogy a világ nem annyira egyszerű, mint egy faék, hanem sokkal de sokkal bonyolultabb. Egy megoldott probléma újabb, sokszor súlyosabb problémákat vet fel, mint a megoldott. Szembe kell néznünk azzal is, hogy egyáltalán, az Univerzum megérthető-e azon a szinten, ahová az emberi elme képes fejlődni? Azt is tudomásul kell venni Gödel tételei óta, hogy minden tudományban vannak olyan kérdések, amelyek az adott tudomány keretein belül nem oldhatók meg. Ilyen kérdés pld. az is, hogy mi volt a Nagy Bumm előtt? Oszcilláló-e a Világegyetem? Hány oszcilláció volt? Ezek a kérdések kivezetnek a fizika köréből.
Igen erősen tartja magát az a materialista nézet, hogy a Világegyetem térben és időben végtelen, öröktől fogva létezik és örökké létezni fog, s ebben a végtelen Világegyetemben folyamatosan keletkezik újabb és újabb anyag. A mai megfigyelések ennek ellentmondanak, s ezek vezettek az Ősrobbanás elmélethez, aminek az egyik legerősebb bizonyítéka éppen a mikrohullámú, mintegy 2,8 Kelvines háttérsugárzás. E szerint az a határ, ameddig a műszereink ellátnak, objektív határ. Ha azon túl még van az Univerzumnak része, az semmiféle hatást nem gyakorol ránk, mert semmi nem terjedhet gyorsabban a fénynél, vagyis ahová nem látunk el, onnan semmiféle hatás nem érkezhet ide hozzánk. Van miről beszélni a témában, van mit elmagyarázni, bőséges a megoldatlan kérdések halmaza, de ebbe nem fér bele semmiféle kísérleti, vagy legalább elméleti úton nem igazolt felvetés, s ilyen felvetés Szász teóriája is, ahol iszugyi barátunk mindig kiköt, bármiről is legyen szó.
 

Warrior Princess

Állandó Tag
Állandó Tag
"Az elektronok, pozitronok és protonok ilyen tulajdonságokkal rendelkezö tovább nem boltható elemi részecskék"

A jelek szerint az elektron és a pozitron valóban elemi rész, azonban a proton nem. A proton kvarkokból áll - két u és egy d kvarkot tartalmaz a kölcsönhatásukat közvetítő három gluonnal együtt -, s elképzelhető, hogy kvarkok is további, még kisebb részekből tevődnek össze.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Az elektronok, pozitronok és protonok ilyen tulajdonságokkal rendelkezö tovább nem boltható elemi részecskék.

Kedves iszugyi!

Hogy lehet egy anyagi részecske tovább nem bontható? Nincs kiterjedése, nincs tömege, még ha csak incifinci is? Akkor hogy lehet látni?
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
"Az elektronok, pozitronok és protonok ilyen tulajdonságokkal rendelkezö tovább nem boltható elemi részecskék"

A jelek szerint az elektron és a pozitron valóban elemi rész, azonban a proton nem. A proton kvarkokból áll - két u és egy d kvarkot tartalmaz a kölcsönhatásukat közvetítő három gluonnal együtt -, s elképzelhető, hogy kvarkok is további, még kisebb részekből tevődnek össze.

Kedves Warrior Princess!

Ez az az "elképzelhető" azt jelenti, hogy még soha nem bontották őket tovább?
Szóval nem tudjuk, meddig bontható az anyag, és mi van a legbelsejében??
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Van miről beszélni a témában, van mit elmagyarázni, bőséges a megoldatlan kérdések halmaza, de ebbe nem fér bele semmiféle kísérleti, vagy legalább elméleti úton nem igazolt felvetés, s ilyen felvetés Szász teóriája is, ahol iszugyi barátunk mindig kiköt, bármiről is legyen szó.

Kedves Warrior Princess!

Nem fogalmaznád meg néhány (nem sok) - józan parasztival is követhető mondatban - hogy mi ennek a tisztelt Száz úrnak a teóriája, hogy lássuk, mi is áll itt szemben mivel?
Iszugyi is megfogalmazhatja, nekem mindegy, csak kisiskolás szinten, ha lehet.
Mer engem érdekel ez a téma, de ilyen szférákban nem tudlak benneteket követni.
 

Warrior Princess

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Warrior Princess!

Ez az az "elképzelhető" azt jelenti, hogy még soha nem bontották őket tovább?
Szóval nem tudjuk, meddig bontható az anyag, és mi van a legbelsejében??
Kedves Jaszladany!

Valahogy úgy van, ahogyan írtad. A kvarkokat még nem sikerült sem szabad állapotukban megfigyelni, sem további, kisebb részekre bontani. Elméletben kidolgoztak olyan modelleleket - tucatnyi van -, amelyek tartalmazzák a kvarkok és egyben a többi, ma eleminek nevezett részecske építőanyagát, de ezek a modellek is súlyos problémákkal küzdenek annak ellenére, hogy pld. sikerült az eddig különálló gravitációs kölcsönhatást is megmagyarázni a segítségükkel, ugyanakkor nincs pillanatnyilag kísérleti bizonyíték arra nézve, hogy a valóságban csakugyan az van, amit a modellek jól - rosszul leírnak. (Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a matematikai formalizmust összetévesztik a valósággal, s ez súlyos tévedés!)

Amikor igazolták a kvarkok, mint elemi építőkövek létezését, sokan hitték, hogy nincs tovább, elértünk a valóban oszthatatlan részecskékig. Én nem hiszek ebben. Nem tudom, hogy meddig bontható az anyag, mert szerintem mindig található egy olyan nagyon kicsiny térrész, amiről egyelőre nem tudunk információt szerezni, s az anyag további megfejtésre váró tulajdonságai abban a kicsiny térrészben vannak. A teljes igazság megismerésétől egyelőre nagyon távol vagyunk.
 

Warrior Princess

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Warrior Princess!

Nem fogalmaznád meg néhány (nem sok) - józan parasztival is követhető mondatban - hogy mi ennek a tisztelt Száz úrnak a teóriája, hogy lássuk, mi is áll itt szemben mivel?
Iszugyi is megfogalmazhatja, nekem mindegy, csak kisiskolás szinten, ha lehet.
Mer engem érdekel ez a téma, de ilyen szférákban nem tudlak benneteket követni.
Kedves Jaszladany!

Bár látszólag nem kapcsolódik jelen topik témájához a kérdésed, mégsem lenne offtopik a válasz, mert a kozmológia és a mikrofizika erősen összefügg, azonban jobb lenne, ha a Szász teória népszerű összefoglalását iszugyi, vagyis maga Szász írná meg, ámbár meg is írta már pár ezerszer, s még fogja is, annak ellenére, hogy önmagán kivül senki nem ért vele egyet, aki csak egy kicsit is konyít a fizikához. Ennek a lényegét megtalálod a "Létezik-e elemi gravitációs töltés?" topikban, amit már bezártak.

Arra azonban válaszolhatok, hogy mi áll szemben egymással. :) A modern fizika egészével - ami nélkül nem lenne magasan fejlett technikai civilizációnk - szemben áll Szász teóriája, még a kísérletileg igazolt tényekkel is. Utóbbinak a Szász teória egyébként is híjával van, tekintve, hogy nincs rá semmiféle, a legcsekélyebb bizonyíték sem. Ezt úgy értsd, hogy sem elméleti, sem gyakorlati bizonyítéka nincs.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Jaszladany: "Kedves iszugyi!

Hogy lehet egy anyagi részecske tovább nem bontható? Nincs kiterjedése, nincs tömege, még ha csak incifinci is? Akkor hogy lehet látni?"

Persze hogy van tömegük, a proton tömege 1836.1-szorosa az elektron tömegének. Da a proton sem bontható tovább!
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Jaszladany: "Nem fogalmaznád meg néhány (nem sok) - józan parasztival is követhető mondatban - hogy mi ennek a tisztelt Száz úrnak a teóriája, hogy lássuk, mi is áll itt szemben mivel?
Iszugyi is megfogalmazhatja, nekem mindegy, csak kisiskolás szinten, ha lehet.
Mer engem érdekel ez a téma, de ilyen szférákban nem tudlak benneteket követni."

Egyszerü a szembeállítás: Az Új Fizika, atomisztikus fizika, az "elfogadott" fizika meg energisztikus fizika. Az atomisztikus fizikai felfogást a fizikus kutatók érthetetlen módon 1906-ban feladták. Azóta csak az energisztikus felfogás uralkodik.

Az atomisztikus fizika pillére, hogy a kölcsönhatásokat a részecskék között elemi töltések okozzák. Tehát a gravitációt is elemi töltések okozzák, a proton és az elektron között taszító a gravitáció, mert a proton elemi gravitációs töltésének ellenkezö elöjele van, mint az elektron elemi g-töltésének. Az Új Fizika egyesítette az elektromágnesességet a gravitációval a részecskefizikában is, az "elfogadott" fizika be sem építette a gravitációt a részecskefizikában. Az Új Fizika szerint más kölcsönhatás nincs is a részecskék között, mint az említett kettö.

Ez a különbség
!
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
A fizikus kutatók nem tudák a szabad kvarkokat, gluonokat kimutatni, nem találták meg a kvark-gluon plazmát. A proton stabilitása alsó határát meg 10^33 évre saccolták. Nyilvánvalóan nem léteznek kvarkok és gluonok. Minden kísérleti megfigyelés alátámasztja az atomisztikus felfogást, és az új fizikának nincsen alapvetö problémája a természet leírásával.

Az "elfogadott" energisztikus fizika meg számtalan megoldatlan problémával küzd, önmagában ellentmondásos.
 
Oldal tetejére