Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...

iszugyi

Kitiltott (BANned)
A CERN blogjából

xxxxxxxxxxx

"Jönnek az LHC-kísérletek 2009 végéig sem a CERN-ben, sem Brookhavenben nem jelentették ki egyértelműen, hogy sikerült előállítani a keresett kvark-gluon plazmát (lásd erről korábbi bejegyzéseinket itt és itt). Az LHC négy nagy kísérletének egyike, az ALICE remélhetően tisztázza a nyitott kérdéseket. Az ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia kísérleti körülmények között.
Ennél a kísérletnél is hatalmas mennyiségben keletkezik a feldolgozásra váró információ. Az adatgyűjtő rendszer egyik kulcseleme, a detektorok és a számítógépek között közvetlen kapcsolatot létesítő digital-data-link (DDL) magyar fejlesztés, az alapkoncepciótól a hardvergyártásig mindent az RMKI munkatársai készítettek el.
Az ütközésekből először a nagyon nagy részecskezáport keltő eseményeket válogatják le (triggerelés), mert ezek utalnak az úgynevezett centrális ütközésekre, amikor két atommag valóban telibe találja egymást, a legnagyobb energiájú állapotokat létrehozva. A másodpercenként bekövetkező körülbelül 8000 ütközésnek mintegy 10%-a lehet centrális ütközés. Az innen kirepülő részecskék vizsgálata alapján fedezhetik fel egyértelműen az ütközéskor nagyon rövid időre létrejövő szabad kvarkok és gluonok nyomait."


Szabad kvarkokat és gluonokat a részecskefizikusok nem tudtak eddig kimutatni. Eddig csak olyan részecskéket láttak, amik elemi elektromos töltése szokszorosa az elemi e-töltésnek, a q-nak. A kísérletek ezen eredményéböl ki lehet tehát indulni, ami azt mondja ki, hogy az elemi e-töltések megmaradnak.


Ha így van ez akkor, létezni kell stabíl elemi részecskéknek, amik "mindig" voltak, "mindig" megmaradnak és ezek az elemi e-töltések hordozói. De ekkor nem volt sohasem Ösrobbanás az Univerzum globális keletkezésére.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Feynman Nobel-díjas fizikus "Mai fizika" címü könyvének bevezetöjében olvashatjuk:

"Ha egy világkatasztófa következtében minden tudományos ismeretanyag megsemmísülne , és csak egyetlen mondat maradna örökségül a következö civilizációra, mi lenne az a mondat, amely a legtömörebben megfogalmazásban a legtöbb információt sürítené magában? Úgy vélem ennek a mondatnak az atomok létezését (..) kellene tartalmaznia: azt, hogy minden dolog atomokból épül fel - állandóan mozgó kis részecskékböl ... ... ez a megállapítás hihetetlen mennyiségü információt tartalmaz a világról, csupán egy kis logika és fantázia kell hozzá."

A részecskefizika utolsó nagy felfedzése 1955-ben volt, amikor kimutatták a negyedik "atom" létezését, az "antiprotonnak" nevezett eltont.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"Ha az persze nem "antianyag", amit láttak a viharfelhök fölött!"

Nem tudom miért csodálkoznak a fizikus kutatók, a körülöttünk lévö anyag atommagjai protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak, és nem kvarkokból és guonokból.

Az elektronok és pozitronok meg csak kötni tudják egymást, nem megsemmisíteni.

Meg tudjuk fizikailag fogalmazni a globális Ösrobbanás alternativáját: A proton, elektron, pozitron és elton csak kötni tudja egymást, és az a négy elemi részecske "mindig" volt, nem keletkezett sohasem.
 

harcos63

Állandó Tag
Állandó Tag
Előfordul, hogy tényként emlegetik, pedig ez valójában csak egy elmélet. Szerintem nem így keletkezett a fizikai univerzum, amelyikben jelenleg vagyunk. Ez alapján gondolom. L. Ron Hubbard: Scientology 8-8008, Philadelphia Doctorate Course, Factors
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"Szimmetria és szimmetriasértés
A fizikusok sokáig úgy gondolták, hogy a fizika törvényei tökéletesen töltésszimmetrikusak (C-szimmetrikusak), azaz, ha egy folyamat fizikailag lehetséges, úgy a folyamat létrejön akkor is, ha az abban részt vevő minden részecskét antirészecske párjára cseréljük. Ha például létezik hidrogénatom, amely egyetlen elektron és proton kötött állapota - márpedig létezik -, akkor léteznie kell anti-hidrogénatomnak is, melyben a pozitív antielektron kering a negatív antiproton körül. Ez az antianyag legegyszerűbb formája."


A mi anyagunk, a rendes anyag, protonokból, elektronokból és pozitronokból áll. Az "antianyag" meg eltonokból, pozitronokból és elektronokból van összetéve. Az elektromosan semleges anyag - "antianyag" taszítja egymást! Szimmetriasértésröl szó sincs.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
A proton bázisú rendes anyag és az elton bázisú "antianyag" csomósodni tud, kétféle galaxist képez, de ezek taszítják egymást, úgy hogy ezek nem is találkozhatnak soha és szétsugárzásról szó sem lehet.

De az elektron és a pozitron, és a proton és elton sem annihilálja egymást, ezek is csak kötni tudják egymást és tömegnélkülinek tünö elektromosan semleges neutrínókat képeznek. A neutrínók az ú.n. sötét anyag legegyszerübb reprezentánsai, a sötét anyag azonosszámú elektronokból és pozitronokból, meg azonosszámú protonokból és eltonokból áll. A sötét anyag nem tud csomósodni.

Globális Ösrobbanás nem volt sohasem, az elemi részecskék "mindig" voltak. A kétféle galaxisok csomósodásának lokális szupernóva robbanások vetnek véget, ami után kezdödhet a lokális csomósodás, az égitestek képzése, újból.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építi fel."

Hát ez nem helyálló!

Az instabíl neutron nem elemi részecske, hanem egy protonból, két elektronból és egy pozitronból áll.

Az instabíl "antineutron" meg egy eltonból, két pozitronból és egy elektronból áll.

Kvarkok és gluonok meg nem léteznek.

Vigyázni kell az "anti--" kifejezéssel. Ezért az "antiproton" helyes neve elton!


 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"1929-re Dirac rájött, számításai megkövetelik, hogy néhány olyan szubatomi részecske létezzen, amiket még senki nem észlelt vagy gondolt volna rá.
Azért, hogy az egyenletei a laborok által mért eredményeknek megfelelő helyes eredményt adjanak, egy sor új részecskének léteznie kellett. Ezek az új részecskék ugyanazzal a tömeggel és felépítéssel rendelkeztek, mint a korábban ismertek, csak éppen ellentétes elektromos töltésük volt. A protonok és neutronok ismertek voltak. Dirac azt a következtetést vonta le, hogy azonos tömegű, de negatív töltésű protonnak is léteznie kell. Az antiproton (vagyis lényegében az antianyag) létezését 25 évvel később a gyakorlatban is igazolták.
Ehhez hasonlóan Dirac azt is feltételezte, hogy az elektronnak is van párja, az azonos tömeggel, de pozitív töltéssel rendelkező antielektron (más néven pozitron), és semleges elektronnak (vagyis neutrínónak) is léteznie kell."

De Dirac elöjelzése még is rossz volt, mert nem jelezte elö, hogy az elektron és protonnak, meg a párjaiknak, egy második fajta elemi töltése is létezik, és ez a második töltés is változtatja az elöjelét. Ez a második féle elemi töltés, az elemi gravitációs töltés.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"Globális Ösrobbanás nem volt sohasem, az elemi részecskék "mindig" voltak."

Ha már ott járunk, hogy Ösrobbanás nem létezett, állapítsuk meg, hogy fekete lyukak sem léteznek az Univerzumban.

De létezik egy legnagyobb tömegsürüség, amit a neutron tömegéböl

m(N) = 1.67 x 10^-27 kg

és nagyságából, 0.703 x 10^-13 cm, ki is lehet számítani

rho(neutroncsillag) = 4.87 x 10^12 kg/cm^3. Ez kb. megfelelt a neutroncsillagok megfigyelt tömegsürüségének. Talán a Tejútrendszerünk középpontjában elért tömegsürüség is megfelel már ennek az értéknek, de fekete lyuk nem létezik ott.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Az RX J185635-3754 neutroncsillag, az első, melyet a látható fény tartományában is sikerült megörökíteni. A Hubble űrtávcső felvétele.




A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.
Nagy sűrűségeknél a csillagok belsejében az atommagok befogják a szabad elektronokat, ezáltal neutronban gazdagabb atommagok keletkeznek. A 12<code>≤</code>A<code>≤</code>56 atommagok esetében ez a folyamat a 10<sup>11</sup><code>≤</code>ρ<code>≤</code>10<sup>14</sup> g/m³ sűrűségtartományban zajlik. Ahogy az atommagokban egyre több neutron keletkezik, ezek kötési energiája negatív lesz, így ρ>~10<sup>15</sup> kg/m³ sűrűségnél a fehér törpéket alkotó atommagok és szabad elektronok helyett kevés magot, elektront, és nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó degenerált gáz jön létre. Ezért a 10<sup>16</sup> – 10<sup>18</sup> kg/m³ sűrűséggel rendelkező kompakt objektumot neutroncsillagnak nevezzük. Egy ilyen objektumot gyakorlatilag úgy tekinthetünk, mint amit kizárólag neutronok alkotnak. Ez a konfiguráció egy hatalmas atommaghoz hasonlítható, melynek tömegszáma A~10<sup>57</sup> és a Z/A~10<sup>-2</sup>. A gravitációs nyomást a neutronok rövid hatósugarú nukleáris taszítóereje egyenlíti ki. Egy a mi Napunkéval megegyező tömeggel rendelkező neutroncsillag átmérője kb. 10 km, ezért optikai távcsövekkel lehetetlen megfigyelni."
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Természetesen a proton és elton által képzett protonneutrínó nagyságából (= 3.83 x 10^-17 cm) és tömegéböl (= 2 x 1.673 x10^-27 kg) is lehet egy tömegsürüséget kiszámítani

rho(protonneutrínó) = 5.95 x 10^22 kg/cm^3,

de mivel a neutrínók nem tudnak csomósodni, ennek a sörüségnek csak akadémiai jelentösége van. Ilyen nagy tömegsürüségü égitest az Univerzumban nem létezik.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 10<sup>11</sup> – 10<sup>12</sup> Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Főleg szupernóva robbanások után jön létre, de olyan fehér törpe csillagokból is kialakulhat, amelyek elég sok anyagot gyűjtenek össze környezetükből, hogy bekövetkezzen a gravitációs összeomlás.
A pulzálás olyan neutroncsillagoknál lép fel, amelyeknél a mágneses tengely nem esik egybe a forgási tengellyel. Ahogy a környezetükből (gyakran egy ritkább légkörű kísérő csillagról) befogott anyag a mágneses pólusoknál zuhan a csillag felé, röntgensugarak formájában nagy mennyiségű energia szabadul fel egy kúp alakú térrészben. A mágneses pólusokról érkező röntgensugarak a tengelyforgás miatt egy távoli megfigyelő számára periodikus pulzálásként látszanak.
Az egyik legismertebb ilyen égitest az 1968-ban felfedezett Crab-pulzár, az égbolt legerősebb gamma-sugárzás forrása. Periódusa 33 ezredmásodperc, és forgása folyamatosan lassul. Ez volt az első ismert pulzár.
A pulzárok egy osztálya a miliszekundumos pulzárok, melyek másodpercenként több száz fordulatot tesznek. Nagy forgási sebességüket az őket tápláló kísérőcsillagról eredő akkréciós korong perdülete adja, a korong pulzárra zuhanó anyaga a pulzárhoz közeledve ugyanis egyre gyorsabban forog. Az akkréciós korong a pulzár rádiósugárzását leárnyékolja, emiatt a pulzár az anyagátadás közben még nem látszik. (Ekkor például röntgenkettősként látszik az objektum.) Amikor az anyagátadás befejeződik, az akkréciós korong elfogy, és feltűnik a gyorsan, de fokozatosan lassulva forgó pulzár.<sup id="cite_ref-0" class="reference">[1]</sup><sup id="cite_ref-1" class="reference">[2]</sup>"


http://www.supernova.hu/highe/pulzarok.htm

A pulzásokat is meg lehet magyarázni a neutronok mágneses tulajdonságából. A neutronban az elektron kb. 80 %-os fénysebességgel száguld a proton körül. Ebböl eredöen a neutronnak tehát nagy mágneses momentuma van. Ha ezek a mágneses momentumok összeadódnak a neutroncsillagban, a neutroncsillagoknak pulzár tulajdonságot adnak.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
A szupernóvák magyarázatánál

http://www.supernova.hu/highe/szuperno.htm

nem kell mindent szószerint venni. Ez persze tudományos ostobaság:

"Az összeomló csillagmag fekete lyukként is végezheti, ha megfelelően nagy volt a kezdeti tömege (2,5-3 naptömeg vagy nagyobb). Ekkor olyan nagy mértékű az összehúzódás, hogy gravitációs kollapszus lép fel, és a csillag tömege tulajdonképpen egy ponttá esik össze, melynek végtelen a sűrűsége. Ez a szingularitás. A fekete lyukról semmi nem szökhet el, még a fotonok sem, így nem látható. Jelenlétüket az esetleges kísérőcsillagaik mozgása és anyagelszívásuk alapján feltételezzük."

Elég azt tudni, hogy a lokális szupernóva robbanások vetnek a lokális csomósodásnak véget.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Az Univerzumunk anyaga vagy proton bázisú, vagy elton bázisú anyag, vagy gravitációsan is semleges "sötét" anyag.

"Antianyag" nincs, de van vonzó és taszító gravitációs erö, hasonlóan mint van vonzó és taszító elektromos erö.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
Mit mondanak a fizikai megfigyelések?

Az asztrofizikusok megsaccolták, hogy az Univerzum anyagának csak 4-5 %-a látható anyag, a többi sötét anyag. Mivel a proton bázisú anyagot nem lehet megkülönböztetni az elton bázisú anyagtól az elektromágneses jelenségek alapján, a látható anyag fele proton, a másik fele elton bázisú.

Továbbá, a Földön minden alapvetö gravitációs kisérlet több ezreléknyi eltérést mutat fel a newtoni gravitációs elmélettöl. A testek súlyos és tehetetlen különbsége is. A 3. Kepler törvény is 1.5 ezreléknyi eltérést mutat fel a Nap bolygói mozgásánál.

Ezek mind alátámasztások arra, hogy az Univerzum anyaga négy stabíl elemi részecskéböl áll.

A fizika egyik elfogadott axiómáját, a súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciáját, fel kell adni.

Azt is fel kell adni, hogy a Planck állandó h a részecskerendszerek és az elektromágneses mezö energiáját kvantálja: Minden mikroszkópikus objektum több nagyságrenddel kisebb, mint az általa kibocsátott elektromágneses sugárzás hullámhossza, a fénykibocsátás tehát hullámféle és nem korpuszkuláris jelenség. A Planck állandó h nem is egy természeti állandó.
 

Takacszoltan

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia iszugyi!
szerintem borzalmasan okos és egyszerű dolgogat állítasz. Szerinted létezhet olyan részecske amely átjár mindent és lánc szerűen kapcsolódhat? Amiből esetleg létre jön a négy elemi részecske. Létezhet e az univerzumon kívüli térben egy tömeg középpont amelyben termelődött és kivált a mi univerzumunk ,mint ős robbanás?
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
"Szia iszugyi!
szerintem borzalmasan okos és egyszerű dolgogat állítasz. Szerinted létezhet olyan részecske amely átjár mindent és lánc szerűen kapcsolódhat? Amiből esetleg létre jön a négy elemi részecske. Létezhet e az univerzumon kívüli térben egy tömeg középpont amelyben termelődött és kivált a mi univerzumunk ,mint ős robbanás?"

Ezt nem támasztja alá semmilyen kísérleti megfigyelés. Szerintem nem létezik "univerzumon kivüli tér". Egy szót tehát az Univerzumunk tér-idö szerkezetéröl: Mivel a két fundamenális mezö, az elektromágneses mezö A(e.m.) és a gravitációs mez A(grav.) (Sergei Kopeikin mérése!) c-vel terjed, a tér-idö szerkezetének, kicsi és nagy mértékben, Minkowski-féle metrikája van. A négy stabíl elemi részecske mozgását a véges Minkowski-térben kell tekinteni.
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
".. a tér-idö szerkezetének, kicsi és nagy mértékben, Minkowski-féle metrikája van."

Meg is tudom adni, mit értek kis mérték alatt, ami fölött a tér-idönek Minkowski-metrikája van: Kb. 10^-20 cm fölött a stabíl elemi részecskék úgy mutatják magukat mintha kétféle Lorentz invariáns kvantált töltéseik lennének. Kisebb térrészröl semmilyen fizikai információnk nincsen. A húr és membrán elméletek érvénytelen nem-tudományos spekulációk.

A hidrogénatom 1.058 x10^-8 cm nagy, és a súlyos tömege

m(H-atom;g) = m(P) - m(e).

A nyugvó tehetetlen tömeg meg 13.6 eV kötési energiával

m(H-atom;i) = m(P) + m(e) - 13.6 eV.

A kétfajta tömeg különbsége 0.109% , és a tehetetlen tömeg nagyobb. De csak ennél a rendszernél nagyobb a tehetetlen tömeg, mint a súlyos tömeg. Már a protonból és elektronból álló stabil neutronnál kb 0.15 %-kal kisebb a nyugvó tehetetlen tömeg, mint a súlyos tömeg. A vasnál a különbség 0.786%!

A stabil neutron (amiböl a neutroncsillagok állnak) kötési energiája 2.04 MeV, és az elektron kb 80 %-os fénysebességgel száguld a proton körül 0.703 x 10^-13 cm-es távolságban.

A hidrogénatom és a stabíl neutron súlyos tömegében a proton tömege és az elektron tömege különbsége lép fel, mert e kettö részecske között a gravitáció taszító.

"Szia iszugyi!
szerintem borzalmasan okos és egyszerű dolgogat állítasz." Köszi szépen, én tudom azt!
 

iszugyi

Kitiltott (BANned)
A kozmikus részecskesugárzás spektrumából tudjuk, hogy a proton felépítésü Föld csak protonokat és proton felépítésü atommagokat gyüjt. Elton felépítésü atommagokat nem gyüjt. Persze hogy nem, mert a protonok és eltonok között taszító a gravitációs hatás.

Azt is tudjuk, hogy a Naprendszer belsö bolygói olyan izotópokból állnak, amiknek nagy a tömeghiánya. Kivül a bolygók meg jég-gáz bolygók, ezeket olyan izotópok építik fel, amik tömeghiánya kicsi. A testek szabadesése nem egyetemes !
 

Warrior Princess

Állandó Tag
Állandó Tag
Ismét elkezdődött a peppegés, folytatódik a négy éve magyar fórumokon elkezdett nagy ámokfutás. Még pár bejegyzés és kikötünk a Szász-féle egyszerésakkorisrosszulvégzettfejreejtős kísérletnél azzal a mottóval, hogy dobjuk ki az egész modern fizikát, s újra olvashatjuk betű szerint, amit már megírt iszugyi barátunk a lezárt Létezik-e elemi gravitációs töltés? c. topikban, mert helytálló érvei sem régiek, sem újak nem léteznek. Szász, vagyis iszugyi állításait az égvilágon semmi nem igazolja! Egytől - egyig mind légből kapottak! Ajánlom a Tisztelt Érdeklődők figyelmébe ezt:

http://torzsasztal.hu/Article/showArticle?t=9204362

Nem túl hosszú topik, s érdemes elolvasni, különösen az ejtőkísérletre vonatkozó részeket, hogy tisztán lásson az is, aki nem konyít a fizikához.

Ennek a peppegésnek legfeljebb az Ezoterika témái között lenne a helye, nem a Tudomány a rovatban. Szász egyetlen tárgyi cikkét sem volt hajlandó egyetlen természettudományos lap sem közölni, s nem véletlenül. Olvastam az egyetlen könyvét - ingyen kapta az egyetemi könyvtár - és a fellelhető két cikkét. Utóbbiak az interneten találhatók egy őstörténettel foglalkozó társaság honlapján. (Nem tudós történészek és nyelvészek, hanem amatőr hívők társasága.) Egyik publikáció sem képvisel semmiféle tudományos értéket. Szászra hivatkozni annyi, mint kiíratkozni a tudomány világából.
 
Oldal tetejére