10 ok, amiért a kriptovérfürdő bekövetkezett

Mi ez a tánc, fiatalok? Miért estek ekkorát a kriptodevizák? Valójában sokan várták már, az óriási emelkedések után igazán ideje volt egy nagy korrekciónak.

De az okok sokrétűek, legalább három ország kormánya, műszaki buktatók, csőd, tömegpszichózis, remegő kezű kisbefektetők, tőzsdecápák és bálnák együtt okozhatták.

Kedden is, szerdán is két számjegyű esést szenvedtek el a főbb kriptodevizák, pár nap alatt a fontosabb sorozatok értékük 30-50 százalékát veszítették el. A bitcoin a hétvégén még jobbára 13 500-14 500 dollár volt, szerdán 9200-ig is leesett, szerda este 10 000 körül jár.

A bitcoin huzamosabb ideig forgott a 20 ezer dollártól alig elmaradó decemberi történelmi rekord fele alatt. Ez már túlmutat a tavaly megfigyelhető korrekciókon, amelyek “csak” 30-35 százalékot tettek ki a mindenkori előző csúcsokhoz képest.

A bitcoin és más kriptodevizák árfolyama mindig is nagy ingadozásokat mutatott, a mostani eset így valójában egy a sok közül. A 2013 végi, 1100 dollár körüli rekordról a bitcoin például napok alatt 600-650 dollárra, 2015 elejére pedig mintegy 190 dollárra esett. Onnét csak lassan kapaszkodott fel és több mint három évig, 2017 februárig tartott a korábbi 1100-as csúcs elérése.

Örülnek a kritikusok

Ilyenkor a szkeptikusok, a csalást, pilótajátékot vagy buborékot, minden érték nélküli bóvlit emlegetők örülnek, mert igazolva látják véleményüket. A kriptodevizák hívei meg általában azt mondják, hogy ez a megszokott üzletmenet része, és a technológia ettől még jövőbe mutató, a pillanatnyi árfolyamtól függetlenül is életképes.

btcusd0117.jpg

Összeszedtük, milyen közvetlenebb kiváltó okai lehettek a – cseppet sem meglepő, hiszen oly sokak által várt – mostani árzuhanásnak.

1. Korea

Legfontosabbak a kriptodeviza-forgalom ötödét adó Dél-Korea kereskedést tiltó tervei lehettek, ezek e héten kerültek különösen reflektorfénybe. Ebben az országban nagyon népszerű ez a befektetési forma, a hatóságok pedig ennek teljesen véget akarnak vetni. Állítólag több mint 200 ezer magánbefektető írt alá egy kérvényt, hogy ne tegyék, a folytatás még kérdéses.

2. Putyin

Kedden Vlagyimir Putyin elnök is elejtett egy megjegyzést, amely szerint a jövőben a szektor szabályozására biztosan szükség lesz.

3. Kína

Az eddig is keményen fellépő Kína is további lépéseket tervez a kereskedés tiltására. (Valamint a bitcoin-bányászatot is betiltaná, bár ez inkább jó az árfolyamnak, hiszen kisebb lesz a kínálat, az új bitcoinok keletkezésének üteme lassulhat. Vagy csak más országokba települ a bányászat egy része.)

4. Pilótajáték-gyanú

A Bitconnect nevű tőzsde bezárása és a hasonló nevű kriptodeviza zuhanása is több helyen szerepel a listán. Itt állítólag horribilis, napi egy százalékos hozamot ígérő kölcsönügyleteket is bonyolítottak bitcoinban, ami erősen pilótajáték-szagú. Megjegyeznénk, hogy eddig szinte minden évben bezártak pár bitcoin-tőzsdét, nem egyszer hacker-támadások nyomán, és gyakori volt, hogy a befektetők vagyonának egy része is elúszott.

5. Lejáró határidők

A januári határidős bitcoin-kontraktusok lejárata is az okok között szerepel. Az egyik kontraktus ma, a másik a hónap végén fut ki. Amikor a határidős ár jelentősen magasabb az azonnalinál, megérheti bitcoint venni, majd határidőre eladni azt. Ez stabilizáló, emelő hatással van az árra.

Ha ez az árkülönbség megszűnik, vagy a határidő kifut, mint most, érdemesebb a bitcoint eladni, és a határidőt lezárni. Ma a határidős árak nem voltak magasabbak az azonnalinál, sőt az is előfordult, hogy alacsonyabbak voltak.

6. Arra nem jó, amire kéne

Sokan említik, saját tapasztalataink is alátámasztják, hogy a bitcoinnak komoly működésbeli problémái vannak (főként lassúak és drágák a tranzakciók), emiatt fizetni sem célszerű vele. Épp arra nem túl jó tehát, amire szánták. Ezt lehet, hogy fejlesztésekkel orvosolni fogják, dolgoznak rajta, de nem tudni, mikor lesz kész.

A bitcoin esése a többit is magával ránthatta, sokan egy kalap alá veszik a kriptodevizákat.

7. Repül a bálna

A forgalmi adatok alapján úgy tűnik, a “bálnák” (az angolban whale) – korábban olcsón nagy mennyiségű, sok száz vagy több ezer bitcoint felhalmozó nagytulajdonosok – egy része nagy tételeket dobott a piacra. Ilyen döntések a jövőben is megboríthatják az árfolyamot, sok bitcoin koncenrálódik a legvagyonosabbak kezében.

8. A Wall Street elad

Egy másik elmélet szerint a decemberben két tőzsdére is bevezetett határidős bitcoinra az intézményi befektetők eladói, a kisbefektetők inkább vételi pozíciókat vettek fel. Az ilyen szituációkból rendszerint az intézmények szoktak kikerülni győztesen – vagyis ebben az esetben az eladók, akik sokat nyertek az árfolyam beomlásán. (Decemberben az árfolyam pont aznap érte el eddigi csúcsát, kicsivel 20 ezer dollár alatt, amikor a második tőzsdei bevezetés is megtörtént.)

9. Megszólaltak a guruk

Sok híres, igazán elismert koponya, lángelme nyilatkozott mostanában figyelmeztetően a kriptodevizákról, köztük Warren Buffett is. Bár ő azt is bevallja, hogy nem ért hozzá, a buborékok felismeréséhez nyilván van érzéke, és sokan figyelnek rá. Sok, egyébként a kriptodevizák mellett álló szakember is túlzottnak tartotta már az őrületet és korrekciót várt. Emlékezetes volt például, amikor év végén a litecoin egyik atyja azt mondta, túl meredek már neki ez, és eladta érméit, kiszállt.

10. A szentiment

Az eufória után általában következik a kijózanodás, az optimizmus szertefoszlik, óvatosság, kiábrándultság, szkepticizmus követi. A december közepi csúcs után hetekig lefelé csorgott vagy stagnált a bitcoin. Sokan, akik a korábbi meredek emelkedés folytatódásában bíztak, úgynevezett remegő kezű, rutintalan kisbefektetők, megijedhettek, csalódhattak és elkezdtek kiszállni. Ez egy idő után lavina-effektust indíthat el.

A tőzsdéken a túl gyors, túl nagy mértékű emelkedéseket gyakran követi korrekció, akár csak azért is, mert a befektetők egy része nem akar tovább kockáztatni és realizálja a nyereséget. A régi mondás is azt tartja, hogy magasról lehet igazán nagyot esni.

(Források: Marketwatch, SeekingAlpha, Investing.com, Privatbankar.)

bitcoinpengU1_1_oszlopos_breaking.jpg
 
Én gazdasági analfabéta vagyok.
Meg tudja nekem valaki magyarázni, hogy mit ér egy pénz, amit valaki (korábban bárki) kitalál, nyomtat hozzá papírt, de mögötte se munka, se dologi javak, se semmi nincs, csak a spekuláció.
Számomra felfoghatatlan. Hacsak az nem, hogy a Földön az intelligencia mennyisége állandó. A népesség szaporodik.
 
E pillanatban - az egyik helyen legalábbis ahol utána lehet ennek nézni - megint 12 ezer dollár körül van az ára. Szóval azért ezt így nem mondanám kriptovérfürdőnek, persze mondható annak ha a 20 ezer dollár körüli decemberi csúcshoz viszonyítjuk, de nem az a 13 ezer dollár körüli értékhez.

Ennek ellenére, én a 9 ezer dolláros értéket is túl soknak találom. Reálisan nézve, szerintem 1 bitcoin értéke körülbelül nulla dollár. Vagy ha jóindulatú vagyok akkor annyi, amennyibe az az elektromos energia kerül, amit a „kibányászásához” elhasznál egy számítógép.

Egy bitcoin végeredményben nem más, mint egy sokjegyű számsorozat a számítógép memóriájában. Most erre mondhatjátok hogy az igazi pénz is csak annyi, ha banki átutalással fizetsz. Nos, ez nem igaz. Utóbbi esetben ugyanis az a számsorozat a jelképe valaminek: gazdasági teljesítménynek, ami a pénzt kibocsátó ország mögött áll. Ezt el lehetne részletesebben is magyaráznom, de remélem érti mindenki így is. A lényeg, hogy annak az országnak a pénze, mindegy hogy papíformában vagy bitsorozatban van jelképezve, a szimbóluma a gazdasági javak egy bizonyos mennyiségének, amit a pénz birtokosa tualjdonol az ország javainak összességéből.

Ezzel szemben a bitcoin olyan szimbólum ami semmit se szimbolizál, épp mert egyetlen ország se áll mögötte, nem garantál semmit. Elképzelhető hogy valaha garantálni fog, elméletileg ez nem lehetetlen, csak rém valószínűtlen. Ha át is tér efféle coinokra egy ország a jövőben, tuti hogy sajátot fog kitalálni. Elméletileg ugyanis végtelen számú efféle elkészíthető, könnyen, akad is legalább ezer különböző fajta kriptovaluta máris.

Jellemző, hogy a kb 10 éve történt nagy világválság is főleg a kis országokat rendítette meg szörnyen. Azokat amiknek kicsi volt a gazdasági ereje. Az USA elég jól viselte. Nem mondható hogy a dollár nagyon bezuhant volna ugye... Miért is? Mert az USA gazdaságilag erős. Mindegy, hány bankja megy csődbe: ettől még maga a gazdasági potenciál érintetlen: az országban levő rengeteg épület, gyárak, szellemi javak, a tudás a képzett emberek fejében, még a hadsereg is. Kis országok, kis gazdasági erővel jobban megszívták a válságot, s ez meglátszott a pénzük értékén is. Nem egyformán persze.

A bitcoin mögött meg még egy kis ország se áll. Ez kb olyasmi tehát mint a tulipánőrület volt régen Hollandiában.

Az se igaz hogy a bitcoin nem inflálódhat mert fix mennyiség van belőle. A fix mennyiség igaz, ennek ellenére azonban simán inflálódhat, és ez rég be is következett: épp a fix mennyiség miatt azonban trükkösen. Úgy, hogy mert konkrétan a bitcoinból valóban nem loehet több mint az elméleti maximum mittudoménhánymillió, emiatt az inflálódás úgy jelentkezett hogy más nevű kriptovaluták jöttek létre: ethereum ha jól írom a nevét, meg golden coin, meg még kb ezer másik.

Még csalnak is a kitalálók megtévesztő reklámmal. Van egy olyan kriptovaluta amit úgy hirdettek meg hogy direkt úgy lett kitalálva hogy egyszerűen lehessen bányászni, „magánembereknek” is tehát hétköznapi számítógépekkel amikkel majdnem mindenki rendelkezik. Na ennek utánanéztem. Kiderült, ebből kb semmi se igaz. Ugyanúgy drága videokártya kell a bányászásához, nVidia típusú, mert más típussal lehetetlen (legalábbis amikor ennek utánanéztem még az volt), ráadásul még ha ki is cserélném az Intel videokártyámat a laptopomban, akkor se futna rajta a bányászprogram, annak ellenére hogy az egyik legmodernebb i7 procis gépem van. Mert ugye „természetesen” úgy van kitalálva hogy csak speciális desktop gépen fusson, gondolom van némi bevétele a kitalálóinak az e gépek eladásából is... De megnyugtattak mindenkit hogy efféle gép igenis sok helyen lehet, mert a gamerek gyakran használják e típust. Nos, a gamereket, a játékőrülteket nem igazán nevezném átlagos számítógépfelhasználónak, holott e cointípus azoknak lett meghirdetve elméletileg...

Trükkösek ezek nagyon. Ráadásul úgy csinálja minden coinfajta kitalálója, hogy mert az első coinok kibányászása nagyon könnyű, kitalálja a rendszerét, kibányássza a legkönnyebben elérhető néhány ezer coint ő maga az első héten, aztán reménykedik benne hogy a többi ember rácuppan a kitalálmányára, s a coinjai értéke magasba kúszik. Akkor eladja a kb nulla erőfeszítéssel kikalkulált coinjait - a bithalmazát tehát - és örül mert bepalizta a sok idiótát, azután az se számít ha a kriptovalutája amit kitalált, teljesen becsődöl.

Bár az eladás eleve nehézkes. Nem sok helyen adnak igazi pénzt vagy terméket coinért. Jellemző hogy volt a bitcoinról nemrég valahol egy konferencia, maguk a bitcoinosok rendezték, de nem fogadták el a jelentkezési díjat rá még ők maguk se bitcoinban, hehehe...
 
Ügyvédem , sajnos van 1-2 cég itt a környékünkön akik ebben a Bitcon féle akármit is elfogadnak , a legnagyobb röhely szerintem , hogy kis cégek mint pék, vagy más "kézmüves" csinálja ezt ! Berlinben van egy ifjú pék aki csak ezt és "müanyag pénz" /bank kártyát/ fogadnak el ! Ha jól tudom akkor a Bitcom átutalás valami 20€-ba kerül a Bank kártya használata sem ingyenes , ha nem a bankod intézi az átutalást . Tehát vegyél majd mindennap 5 zsemlét meg 1 kg kenyeret és év végére koldus leszel !
 
Ügyvédem , sajnos van 1-2 cég itt a környékünkön akik ebben a Bitcon féle akármit is elfogadnak , a legnagyobb röhely szerintem , hogy kis cégek mint pék, vagy más "kézmüves" csinálja ezt ! Berlinben van egy ifjú pék aki csak ezt és "müanyag pénz" /bank kártyát/ fogadnak el ! Ha jól tudom akkor a Bitcom átutalás valami 20€-ba kerül a Bank kártya használata sem ingyenes , ha nem a bankod intézi az átutalást . Tehát vegyél majd mindennap 5 zsemlét meg 1 kg kenyeret és év végére koldus leszel !
Hülyék miondenütt akadnak. Kell is hogy legyenek, másképp senki nem tisztelné az okosokat se.
 
-Az, hogy az árfolyam az 1.5 hónappal ezelőtti szintre zuhan nem vérengzés, hanem itt természetes folyamat. Aki itt kereskedik tisztában kell vele lennie.
- Kína és Korea nem betiltani akarja a kriptokeresledést, hanem Putyinhoz hasonlóan felügyelni és betiltani azokat, aki ezzel nem működnek együtt vagy kifejezetten az ügyfelek kifosztására jönnek létre.
- Az új Bitcoinok kibocsátási üteme nem tud lassulni. A hálózat nehézségi szintje a teljesítményhez igazodik, ha a bányászok egy része eltűnik, kitiltják legfeljebb 2 héten belül visszaáll a rend. A Bitcoinnál a blokk - amivel együtt az új BTC létrejön - mindenképpen 10 perc körüli idővel jön létre átlagosan. Az ethereumnál ez már csak 15 mp, és gyorsabban is reagál a hálózat, hogy tartsa a 15 mp-es átlagot, mert minden blokknál nézi az átlagos időt. Ez egyben az inflálódást akadályozza, mert hiába több bányász, a kibocsátás nem nő.
- A guruk néha tényleg megszólalnak, mint pl. tette ezt Jamie Dimon a J.P.Morgan CEO-ja, aki kijelentette, hogy a BTC tulipánhagyma és ha megtudná, hogy valaki a cégnél ezzel kereskedik kirúgná. Majd az ettől a kijelentéstől némileg bezuhant áron még azon a héten a J.P.Morgan jól bevásárolt a svéd kriptotőzsdén Bitcoinból. Egyébként annyi haszna volt, hogy azóta a piac a kijelentéseket szkeptikusan kezeli.
 
-Az, hogy az árfolyam az 1.5 hónappal ezelőtti szintre zuhan nem vérengzés, hanem itt természetes folyamat. Aki itt kereskedik tisztában kell vele lennie.
- Kína és Korea nem betiltani akarja a kriptokeresledést, hanem Putyinhoz hasonlóan felügyelni és betiltani azokat, aki ezzel nem működnek együtt vagy kifejezetten az ügyfelek kifosztására jönnek létre.
- Az új Bitcoinok kibocsátási üteme nem tud lassulni. A hálózat nehézségi szintje a teljesítményhez igazodik, ha a bányászok egy része eltűnik, kitiltják legfeljebb 2 héten belül visszaáll a rend. A Bitcoinnál a blokk - amivel együtt az új BTC létrejön - mindenképpen 10 perc körüli idővel jön létre átlagosan. Az ethereumnál ez már csak 15 mp, és gyorsabban is reagál a hálózat, hogy tartsa a 15 mp-es átlagot, mert minden blokknál nézi az átlagos időt. Ez egyben az inflálódást akadályozza, mert hiába több bányász, a kibocsátás nem nő.
- A guruk néha tényleg megszólalnak, mint pl. tette ezt Jamie Dimon a J.P.Morgan CEO-ja, aki kijelentette, hogy a BTC tulipánhagyma és ha megtudná, hogy valaki a cégnél ezzel kereskedik kirúgná. Majd az ettől a kijelentéstől némileg bezuhant áron még azon a héten a J.P.Morgan jól bevásárolt a svéd kriptotőzsdén Bitcoinból. Egyébként annyi haszna volt, hogy azóta a piac a kijelentéseket szkeptikusan kezeli.

Elméletileg nem kizárt hogy jobban értesz hozzá mint én. Ennek ellenére, én e téren egy rendkívül konzervatív emberke vagyok, és legjobb esetben is csak akkor vágnék bele (már ha egyáltalán...!) ha nem úgy kéne kezdenem hogy kiadok EGYETLEN coinért sok ezer dollár VALÓSÁGOS PÉNZT. De 100 dollárokat se akarok kiadni valami másik fajta kriptodevizáért. Túl sok. Ez nekem akkor lenne valamiféle alternatíva ha 1 akármiféle kriptocoin maximum 10 dollár körüli áron mozogna, ÉS UGYANAKKOR rendesen fizethetnék vele online mittudomén mondjuk a Paypalon, hogy ha veszek valamit az Ebay-en paypalon át történő fizetéssel, akkor ha jónak létom e kriptopénzem számlájáról fizessem ki a vett cuccot.

Amíg ez meg nem valósul, számomra felejtős. Illetve még esetleg akkor érdekelne a fenti feltételek NEM teljesülése esetén, ha semmibe se kerülne nekem a coin, csak némi energiába amíg egy erre a célra beállított számítógépet dolgoztatok. Azt mondom ugyanis, poénból talán rászánnám az áram költségét amit fogyaszt. Van 2 gépem is amit kb semmire se használok perpillanat. De egyikben se nVidia kártya van, s amíg ezeket a vacakoinokat úgy találják ki hogy reménytelen ügy legyen CPU segítségével bányászni, de még Intel videokarcsival is, addig azt mondom menjenek a fészkes fenébe és rám ne számítsanak. Nem én vagyok a Róbert bácsi, akinek tollas a háta és most jött a 6.20-assal, hogy kiadjak efféle rizikóért annyi pénzt amibe egy házi erőmű kerül, több százezer forintos videokártyával, meg tudomisén!
A poén az benne hogy amúgy ha van valami amire nem sajnálom a pénzt, az a számítógép. Épp csakl kifejezetten pont a videokártya minősége marhára hidegen hagy, mert alig van példa rá hogy ne parancssorban dolgozzak, pontosabban ncurses felületen. (ha más nem is érti te igen). Oké, amikor böngészek vagy LibreOffice-t használok akkor működik a grafikus felület, de épp neked biztos nem kell magyaráznom hogy ami grafikus igény ehhez kell ahhoz egy mai Intel videokártya is bőven luxus.
Szóval én még hajlandó is lennék új gépet venni efféle coinbányászatra, mert azt mondom nem izgat ha nem válik be, majd használom másra - de a baj az hogy épp arra a részegységre kéne irtó sokat beáldoznom - a videokártyára - amit végképp nem tudnék semmiképp se kihasználni másra, adott esetben.

Szóval így köszi de nem. Ez, meg hogy mély meggyőződésem hogy a kriptodevizák mögött nem áll gazdasági teljesítmény, nekem bőven elég ahhoz hogy kimaradjak belőle.

Eleve a név is, hogy kriptovaluta... A múmiák, vámpírok és más hullákok ezzel fizetnek egymásnak a kriptában?! Haláli...
 
ha nem úgy kéne kezdenem hogy kiadok EGYETLEN coinért sok ezer dollár VALÓSÁGOS PÉNZT
Vehetsz akár 0.0001 mennyiségű coint is. Igazából az, hogy van valamiből egy egész darabot feeling szempontjából érdekes. Részvényeket is vesznek az emberek, pedig azok által sokszor a cég elég sok nullával leírható töredékét birtokolják.

rendesen fizethetnék vele online mittudomén mondjuk a Paypalon, hogy ha veszek valamit az Ebay-en paypalon át történő fizetéssel, akkor ha jónak létom e kriptopénzem számlájáról fizessem ki a vett cuccot
Ezek most vannak implementálás alatt, természetesen nem csak BTC, hanem más alapokon is. Sőt a BTC hálózathoz létezik már megoldás, hogy a tranzakciós díjak elenyészőek lehessenek.

mély meggyőződésem hogy a kriptodevizák mögött nem áll gazdasági teljesítmény
Az arany mögött mi áll, mi adja az értékét? Eltekintve pl. az elektronikai vagy orvosi felhasználástól valójában értéktelen fém. Az adja az értékét, hogy meghatározott mennyiség van belőle és nehéz és lassú folyamat, hogy valaki újabbakat bányásszon.
Ilyen formán a BTC vagy más kriptopénz sem kevesebb, hasonló dolgok adják neki az értéket. Sőt azt gondolom, hogy az olyan fajsúlyú kriptovaluták, mint a BTC pont nem a napi fizetésre lennének jók, hanem az aranyhoz hasonló tárolásra. Ettől kezdve nem lenne gond, hogy nehezen költhető. Kit érdekel, az aranyrúd is nehezen váltható kiflire, mégis sokan veszik. A mindennapi fizetésre már vannak lényegesen hatékonyabb megoldások a kripto világban.

a vacakoinokat úgy találják ki hogy reménytelen ügy legyen CPU segítségével bányászni
Egyrészt a blokklánc alapú hálózatokat pont az védi meg a csalástól, hogy nem tud valaki egyszer csak a hálózat méretéhez képest releváns mennyiségű kapacitást betolni, és ezzel támadni a hálózatot. Ezt pontosan a drágább hardverek miatt lehet megoldani.
Másrészt a keletkezett coin értékében nagyon erős szerepet játszik, hogy mennyiből állítható elő. Ha filléres géppel és filléres áramköltséggel állítható elő, akkor az értéke is fillére lesz. Léteznek könnyebben - akár mezei otthoni cpuval - bányásztható pénzek is, az értékük USD-ben kifejezve pont annyi is.
Harmadrészt hiába alkotsz te egy coint, amit megéri 1 db otthoni CPU-val bányászni. Ugyanis ha neked megéri megéri majd másnak is, aztán másnak megéri kettő géppel, tízzel, százzal, ezerrel bányászni.

Pont ezt történt a BTC esetében. 9 éve mikor született akár latoppal is minden nap lehetett több BTC-t bányászni. Miért nem bányászták akkor sokan? Ha tudták volna, hogy ma 10000 EUR lesz 1 BTC, akkor biztos sokan tolták volna. De a szabad piacon semmit nem ért. Aztán minél többet ért annál többen szálltak be, és oda jutott a rendszer, hogy már a normál CPU nem tudott eleget számolni, hiszen rengetegen osztoztak. Jöttek az egyre erősebb videokártyák, de abból is egyre több lett, mert egyre inkább megérte bányászni.
Aztán a kicsi kínaik rájöttek, hogy lehet rá speciális ASIC chipeket gyártani, amik a videokártyánál is gyorsabban számolnak. Másra nem jók, de erre tökéletesen.
Hogy más pénzt miért lehet ma mégis videokártyával bányászni? Mert a más pénzt direkt olyan algoritmussal gyártották, hogy ne lehessen rá ASIC chipeket gyártani. De attól még senkit nem lehet megakadályozni, hogy videokártya farmokon bányásszon.

(Egyébként pl. a Monero(XMR), aminek nagy neve van a piacon úgy lett megírva, hogy CPU-val vagy videokártyával egyformán bányászható. Az más kérdés, hogy nyilván itt is valahol az i5-ös procinál kezdődik, ahol a termelt pénz átlépi az áramfogyasztást)
 
Vehetsz akár 0.0001 mennyiségű coint is. Igazából az, hogy van valamiből egy egész darabot feeling szempontjából érdekes. Részvényeket is vesznek az emberek, pedig azok által sokszor a cég elég sok nullával leírható töredékét birtokolják.


Ezek most vannak implementálás alatt, természetesen nem csak BTC, hanem más alapokon is. Sőt a BTC hálózathoz létezik már megoldás, hogy a tranzakciós díjak elenyészőek lehessenek.


Az arany mögött mi áll, mi adja az értékét? Eltekintve pl. az elektronikai vagy orvosi felhasználástól valójában értéktelen fém. Az adja az értékét, hogy meghatározott mennyiség van belőle és nehéz és lassú folyamat, hogy valaki újabbakat bányásszon.
Ilyen formán a BTC vagy más kriptopénz sem kevesebb, hasonló dolgok adják neki az értéket. Sőt azt gondolom, hogy az olyan fajsúlyú kriptovaluták, mint a BTC pont nem a napi fizetésre lennének jók, hanem az aranyhoz hasonló tárolásra. Ettől kezdve nem lenne gond, hogy nehezen költhető. Kit érdekel, az aranyrúd is nehezen váltható kiflire, mégis sokan veszik. A mindennapi fizetésre már vannak lényegesen hatékonyabb megoldások a kripto világban.


Egyrészt a blokklánc alapú hálózatokat pont az védi meg a csalástól, hogy nem tud valaki egyszer csak a hálózat méretéhez képest releváns mennyiségű kapacitást betolni, és ezzel támadni a hálózatot. Ezt pontosan a drágább hardverek miatt lehet megoldani.
Másrészt a keletkezett coin értékében nagyon erős szerepet játszik, hogy mennyiből állítható elő. Ha filléres géppel és filléres áramköltséggel állítható elő, akkor az értéke is fillére lesz. Léteznek könnyebben - akár mezei otthoni cpuval - bányásztható pénzek is, az értékük USD-ben kifejezve pont annyi is.
Harmadrészt hiába alkotsz te egy coint, amit megéri 1 db otthoni CPU-val bányászni. Ugyanis ha neked megéri megéri majd másnak is, aztán másnak megéri kettő géppel, tízzel, százzal, ezerrel bányászni.

Pont ezt történt a BTC esetében. 9 éve mikor született akár latoppal is minden nap lehetett több BTC-t bányászni. Miért nem bányászták akkor sokan? Ha tudták volna, hogy ma 10000 EUR lesz 1 BTC, akkor biztos sokan tolták volna. De a szabad piacon semmit nem ért. Aztán minél többet ért annál többen szálltak be, és oda jutott a rendszer, hogy már a normál CPU nem tudott eleget számolni, hiszen rengetegen osztoztak. Jöttek az egyre erősebb videokártyák, de abból is egyre több lett, mert egyre inkább megérte bányászni.
Aztán a kicsi kínaik rájöttek, hogy lehet rá speciális ASIC chipeket gyártani, amik a videokártyánál is gyorsabban számolnak. Másra nem jók, de erre tökéletesen.
Hogy más pénzt miért lehet ma mégis videokártyával bányászni? Mert a más pénzt direkt olyan algoritmussal gyártották, hogy ne lehessen rá ASIC chipeket gyártani. De attól még senkit nem lehet megakadályozni, hogy videokártya farmokon bányásszon.

(Egyébként pl. a Monero(XMR), aminek nagy neve van a piacon úgy lett megírva, hogy CPU-val vagy videokártyával egyformán bányászható. Az más kérdés, hogy nyilván itt is valahol az i5-ös procinál kezdődik, ahol a termelt pénz átlépi az áramfogyasztást)

Kösz a tippet, bár nem hinném hogy beszállok, de kíváncsiságból, ha lesz ráérő időm, lehet hogy ránézek a monderóra. Csak hogy táguljon a szakmai látóköröm.
 
Ránéztem a monero-ra. Az egyik szájt azzal kezd, hogy bekapcsolt valami programot, de nem tud bányászni, mert nem tudja beállítani a ventillátor (fordulatszámat)
Én már itt feladtam. Azért költsek sok pénzt, hogy legyen egy olyan számítógépem, ahol beállítható a fordulatszám?
Szintem a számítógépek értem vannak és nem fordítva.:cool:
 
Kösz a tippet, bár nem hinném hogy beszállok, de kíváncsiságból, ha lesz ráérő időm, lehet hogy ránézek a monderóra. Csak hogy táguljon a szakmai látóköröm.
Érdekes, én is szakmai okokból kezdtem bele a témába annak idején és a mai napig sokkal nagyobb nyereségnek tekintem amit tanultam általa, mint amit anyagilag hozott. Igaz nálam az életben van elég sok ilyen nem direktben megtérülő dolog :)
 
Ránéztem a monero-ra. Az egyik szájt azzal kezd, hogy bekapcsolt valami programot, de nem tud bányászni, mert nem tudja beállítani a ventillátor (fordulatszámat)
Én már itt feladtam. Azért költsek sok pénzt, hogy legyen egy olyan számítógépem, ahol beállítható a fordulatszám?
Szintem a számítógépek értem vannak és nem fordítva.:cool:

Szerintem te úgy jártál, mint mikor valaki rákeres egy népszerű program vagy könyv letölthető változatára és rögtön olyan oldalakon találja magát, ahol már csak egy klikkre van...attól, hogy egy marék trójaival fertőzze meg a gépét.
Weboldalon keresztül nem lehet kriptopénzt bányászni, ha valamelyik ilyet állít, akkor rögtön kicsi X a jobb felső sarokban!
 
Érdekes, én is szakmai okokból kezdtem bele a témába annak idején és a mai napig sokkal nagyobb nyereségnek tekintem amit tanultam általa, mint amit anyagilag hozott. Igaz nálam az életben van elég sok ilyen nem direktben megtérülő dolog :)

Én bevallom, pillanatnyilag inkább olyasminek a tanulmányozására fordítom energiáim többségét, hogy „Abstract Syntax Tree”, RISC utasításkészlet, a mikrokerneles architektúra tanumányozása (bár a szívemhez a nanokerneles megközelítés közelebb áll), a különböző REGEXP kiértékelő algoritmusok előnyei és hátrányai, és még lehetne sorolni...

Akárhogyis, de ez a kriptovalutás mizéria a szememben meglehetősen divathóbortnak tűnik. Lehet persze hogy tévedek, de akkor is az az igazság, hogy érdeklődés terén nálam eléggé hátul áll a sorban. Nem azt mondom hogy nullás szinten, de mint látod, rengeteg minden messze megelőzi.

Mondok egy példát, mostanában min jár az agyam. Az Intel processzoros gépeken nagyjából alapelv, hogy van (legalább) 3 különböző szegmens egy futó programhoz hozzárendelve: a kódszegmens, a veremszegmens és az adatszegmens. És futás közben állandóan megy az ellenőrizgetés ugye hogy jaj csak valami ki ne hivatkozzék a maga szegmenséből, mert ugye hátha átírnák a kódszegmenst, vagy vezérlést kapna valami ami a veremben van, stb. (tudom hogy a megfogalmazásom nem szakmai, de sietek, és attól még biztos érted mire gondolok). Ezzel szemben az én koncepcióm az, hogy egy programnak legyen egyetlen szegmense (memóriaterülete) amiben ott ül ő, és ami persze nagyobb mint ami az ő végrehajtható kódja, mert kell hely adatoknak is. Aztán ott csináljon amit akar és kész, kinek mi köze hozzá?! Ez lehetővé teszi önmódosító programok írását is, öntanuló programokét is, és meggyorsítja a sebességet is. Például egyáltalán nem biztos hogy érdemes minden változót veremben tárolni. Nem mindig szükséges ugyanis rekurzív programokat írni, sőt alig van rá példa hogy ez muszáj lenne, s ha mégis, lehet lokálisan egy vermet emulálni e célra. Számos esetben kimértem már benchmarkkal például, hogy a vermen át történő paraméterátadás hihetetlenül lelassítja a programok hívását. Még az is, amikor OOP környezetben elvileg nincs paraméterátadás mert (void) „paraméterű” függvényt hívunk meg, még ekkor is, hiszen ha látszatra nincs is paramétere a metódusnak, gyakorlatilag mégis van, a rejtett "this" pointer ugye.

Szóval én úgy cakpakk a teljes jelenlegi koncepcióval nem értek egyet, én most efféléken morfondírozok... Igen izgalmas téma.
 
Szerintem te úgy jártál, mint mikor valaki rákeres egy népszerű program vagy könyv letölthető változatára és rögtön olyan oldalakon találja magát, ahol már csak egy klikkre van...attól, hogy egy marék trójaival fertőzze meg a gépét.
Weboldalon keresztül nem lehet kriptopénzt bányászni, ha valamelyik ilyet állít, akkor rögtön kicsi X a jobb felső sarokban!
Én is úgy gondoltam ...
 
aj csak valami ki ne hivatkozzék a maga szegmenséből

Ha belegondolsz el elmúlt évtizedek legnagyobb számtech botrányát feszegeted. Az idén kirobbant Spectre és Meltdown* gyakorlatilag 15-20 évre visszamenőleg minden PC-s és mobil processzort érint, mert ugyanazt a hibás gondolkodásmódot húzta maga után az összes processzor tervező és gyártó.

*Akinek lemaradt volna: az elmúlt 15-20 évben szinte minden számítógép, mobiltelefon és informatikai szerkezet olyan processzorral készült, ami egy sérülékenységet tartalmaz, amivel egy idegen kód hozzáférhet a féltett adatainkhoz.
Mivel ez gyártási hiba nincs rá javítás. Szoftveres úton kell kezelni, ami akár több 10%-nyi teljesítmény veszteséggel is járhat.
Mielőtt bárki megkérdezné: igen, gyakorlatilag 100% biztonsággal kijelenthető, hogy a probléma az összes birtokodban lévő számítógépet és mobileszközt érinti, függetlenül attól, hogy azon Windows, MacOS, Android vagy valami egzotikus rendszer fut.
 
Ha belegondolsz el elmúlt évtizedek legnagyobb számtech botrányát feszegeted. Az idén kirobbant Spectre és Meltdown* gyakorlatilag 15-20 évre visszamenőleg minden PC-s és mobil processzort érint, mert ugyanazt a hibás gondolkodásmódot húzta maga után az összes processzor tervező és gyártó.

*Akinek lemaradt volna: az elmúlt 15-20 évben szinte minden számítógép, mobiltelefon és informatikai szerkezet olyan processzorral készült, ami egy sérülékenységet tartalmaz, amivel egy idegen kód hozzáférhet a féltett adatainkhoz.
Mivel ez gyártási hiba nincs rá javítás. Szoftveres úton kell kezelni, ami akár több 10%-nyi teljesítmény veszteséggel is járhat.
Mielőtt bárki megkérdezné: igen, gyakorlatilag 100% biztonsággal kijelenthető, hogy a probléma az összes birtokodban lévő számítógépet és mobileszközt érinti, függetlenül attól, hogy azon Windows, MacOS, Android vagy valami egzotikus rendszer fut.

Nézd, én ezen a sérülékenységes dolgon elgondolkodtam, és amúgy nem ezen Meltdown-os meg a többi most kirobbant botránynál kezdtem ezen a töprengést. És oda lyukadtam ki, hogy... elnézést azoktól akik nem szakmaiak a számtechben, azok innentől nyugodtan ugorják át e hozzászólásomat, ezt elsősorban neked írom @analema :
—A modern számítástechnika ugye arra az elvre épül ELMÉLETILEG, hogy a programot is és az adatokat is a memóriában tároljuk, és a program megváltoztatható. (Neumann-elv ha jól tudom).
—Ezzel szemben mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kódot MÉGSE lehessen megváltoztatni, ugye erre van az olyasmi hogy védett üzemmód, ilyen meg olyan szegmensek, stb.

Nem érzel itt elég sok ellentmondást?! Mert én nagyonis!

—Mindezek tetejébe, ahogy figyelem a mindenféle „hacker” botrányokat, nekem olybá tűnik, az egész problémakör jócskán fel van fújva. NEM ÚGY, hogy ne lenne nagyon sok támadás meg sérülékenység, hanem úgy, hogy ezek a sérülékenységek tulajdonképpen messze kevesebb problémát jelentenek, mint amit hisznek róluk, a támadások messze többsége ugyanis a „social” kulcsszóval kezdődő kifejezések révén valósul meg, vagy legalábbis az úgy megszerzett adatok mindenféleképpen szükségesek ahhoz, hogy később a támadás folytatható legyen az amúgy valóban meglevő sérülékenységek kihasználásával!

Vagyis: a leggyengébb láncszem még mindig maga a FELHASZNÁLÓ, és nem a számítógép, Meltdown meg spectre ide vagy oda!

—Továbbá: Az, hogy ennyire élesen igyekeznek elkülöníteni egymástól a programot és az adatokat megakadályozza önmódosító programok írását, erről már írtam fentebb, holott manapság egyre inkább a mesterséges intelligencia fejlesztése a cél és a slágertéma. Azt végképp nem értem, mi a fenéért kell a program és adat szétválasztásán túl egy újabb szintet bevezetni a verem és adat szétválasztásával, amikor végeredményben a veremben tárolt információk is csak ADAT, vagy nem?! És muszáj is hogy írható-olvasható legyen! Egyetlen oka ennek az lehet hogy általa megváltoztatható a program vezérlése ugyebár. De ez is inkább csak akkor veszélyes, ha olyan helyre ugorna, ami egy több-bájtos tokennek nem az eleje hanem a paraméter-része, amit ezúttal utasításkódnak értelmezne a processzor. Nos, az hogy egy utasítás változó hosszúságú, mindigis észtvesztő hülyeség volt a szememben, amúgy általános idiótasága a CISC processzoroknak, sosem értettem mi a fene szükség van erre, jó, persze lehet hogy így a kód rövidebb mondjuk 10 százalékkal, de a RAM már olcsó, emellett a fix hosszúságú utasítások feldolgozása szerintem sokkal gyorsabb. A 64 bites gépek idejében egy utasítás logikus hossza az hogy mindig 8 bájt és kész.

—Eleve, a bájt mint egység teljesen elavult kőkorszaki baromság a szememben, túl kéne lépni rajta. Ha ma találnák fel, az utasításvégrehajtás elemi egysége az "unsigned long long" lenne, azaz 64 bit. A bájtnak létjogosultsága legfeljebb e 64 bites területen belül lehetne, mint egy union része, de még ez is kérdéses.

—Most figyelj! Mindenből az csöpög hogy az OOP paradigma milyen remek dolog. Ezesetben egy program is egy objektum ugye, minden adatával együtt. Semmi JOGA nem lehet tehát a kernelnek (vagy akárminek) ahhoz hogy ő kezelje a program stackját, meg ellenőrizgesse valami adatszegmensét joga vanüe írni vagy olvasni, van-e egyáltalán stackja annak a programnak stb. Egy program, az egy objektum és kész. Legyen neki a betöltéskor a fejlécben valamiképp megnevezve pár metódusa amit más programok hívhatnak a megfelelő protokollal - esetleg akár a Föld túloldaláról is hálózaton át - aztán kész. A program a maga memóriaterületén - amiben benne van ő maga a futattható utasításai is meg a verme ha kell neki meg adatai minden - azt csinál amit akar, az ő dolga, a feje tetejére is állhat. Onnan viszont nincs joga kihivatkozni. Ha meghülyül és értelmetlen dolgokat kezd válaszolni amikor meghívják egy publikus interfészen keresztül, az még nem okoz rendszerösszeomlást, legfeljebb a többi program furcsán néz majd rá hogy hm, ezt nem tudjuk értelmezni...

—Akárhogyis, nekem az a véleményem hogy a mai gépek architektúrájára mely architektúra a Neumann-elvre épül, olyan koncepciót akarunk ráerőltetni, amelyre ezen gépek tulajdonképpen nem lettek tervezve eredetileg. Ez meg csak temérdek ellenőrizgetéssel megy (kimértem benchmarkokkal a sebességvesztés mértékét...) és még így is jórészt felesleges az egész, az idióta felhasználók miatt már bocs!

Közismert példa: beszop az user egy vírusféleséget. Valami szkript, azaz simán jöhet böngészőn át. Nincs semmiféle ismert sebezhetőség amit kihasználhatna, a kernel nem kompromittálódik, még a telepített programok se. A szkript csak user-jogosultságokkal fut. Ennek ellenére, az okozott kár óriási lehet: letöröl mindent az user mappáiból!

Más userekhez nem tud nyúlni, a rendszer maga is érintetlen marad hála a védelmi mechanizmusoknak. Mégis, kész katasztrófa lehet belőle az usernek: ott van a diplomamunkája, amin már 3 éve dolgozott... és „természetesen” nem készített róla biztonsági másolatot. Illetve igen: de mert először a gép azt írta ki, nem fér fel a floppyra az anyag, rájött hogy ha bekattintja azt a checkboxot hogy parancsikonként mentse, akkor már ráfér... emiatt mindig így mentette. Aztán csodálkozott hogy a mentésből nem tudja visszaállítani a diplomamunkáját...

Megtörtént eset... Hát, az igaz hogy környezetbarát módon „mentett”, kb mintha a /dev/null -ba küldte volna...

Szóval, az esetek messze többségében úgyse a géppel van a probléma hiába igyekszik megvédeni az usert. NEM KÉPES RÁ. Ellenben lassú szar az egész. Gondolj bele, amikor kezdtem a szakmát, kb a DX4/100 volt a sláger (előbb kezdtem, de akkor tértem át PC -re). Azon már simán elfutott a Word6.0 is. A legtöbb felhasználónak ma sincs szüksége több szolgáltatásra, ezzel szemben a sebesség megnőtt a 30 szorosára, és lett több mag, sok szál, és hatalmas RAM. Mégis, nem érezzük a gépeinket sokkal gyorsabbnak, és alig használjuk többre a gépeinket. Oké, a videók felbontása nagyobb lett... sovány vígasz.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,887
Tagok
615,339
Legújabb tagunk
Dorki000
Oldal tetejére