A műkincspiacon forgó festmények kétharmada hamisítvány, állítják szakemberek, pedig alapos vizsgálattal kimutatható a csalás. Sok műgyűjtő azonban nem kér a vizsgálatból, inkább nem szeretné tudni, hogy eredeti, vagy ügyes másolat a kép, amiért előzőleg súlyos milliókat fizetett.
A műkincspiacon forgó festmények nagy százaléka lehet hamis, állítják szakemberek. Egyes becslések szerint akár a 60-70 százalékot is elérheti azoknak az alkotásoknak az aránya, amelyeknek köze sincs az eredeti képhez. Hogy mekkora kárt okoznak ezzel a hamisítók és hogyan lehet lebuktatni őket, arról Végvári Zsófia művészettörténész, a Festményvizsgálati Laboratórium alapítója beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Praxisában megtörtént, hogy valaki beállított hozzá egy 100 millió forintért frissen vásárolt képpel, amiről azonban Végvári azonnal megállapította, hogy hamisítvány. A szakember természettudományos alapon vizsgálja a festményeket.
„Én ebben élek 15 éve, látom, hogy milyen ijesztő dolgok történnek. És közgyűjteményekben is vannak hamis képek”, zárta a beszélgetést a művészettörténész.
A műkincspiacon forgó festmények nagy százaléka lehet hamis, állítják szakemberek. Egyes becslések szerint akár a 60-70 százalékot is elérheti azoknak az alkotásoknak az aránya, amelyeknek köze sincs az eredeti képhez. Hogy mekkora kárt okoznak ezzel a hamisítók és hogyan lehet lebuktatni őket, arról Végvári Zsófia művészettörténész, a Festményvizsgálati Laboratórium alapítója beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Praxisában megtörtént, hogy valaki beállított hozzá egy 100 millió forintért frissen vásárolt képpel, amiről azonban Végvári azonnal megállapította, hogy hamisítvány. A szakember természettudományos alapon vizsgálja a festményeket.
- mondta a szakember, hozzátéve, hogy a festményeken kimutatható anyagok alapján akár öt év pontossággal megállapítható a készítés ideje. A hamisítványok arányával kapcsolatban Végvári Zsófia említett:„Elvégeztem a művészettörténeti doktori iskolát. Attól létezik egy festmény, azért lehet róla szépeket mondani, mert van fizikai kiterjedése, van kémiai összetétele. Akkor viszont ezeket a tulajdonságokat is vizsgáljuk meg, mert nem minden az, ami annak látszik. Elsősorban a pigmentek kémiai összetételével foglalkozunk, ami datálható: lehet tudni, hogy melyik korszakban milyen pigmenteket használtak, mi volt a divat, vagy egyáltalán milyen anyagok voltak elérhetők. Mondjuk, hogyha egy Munkácsy vagy Szinyei Merse Pál képen, vagy akár egy Mednyánszkyn titánfehéret találunk, megállapíthatjuk, hogy hamisítványról van szó, hiszen abban a korban az az anyag még nem létezett”
A szakember elmondta, hogy sosem ránézésre ítél, „mert nagyon profi hamisítványok vannak már. Most például egy Schreiber Hugó-képet vizsgáltunk. A hamisítók követik a blogomat, nézik a videóimat, és tudják, mit kell használni. Úgyhogy ez a festmény nekem is fejtörést okozott”, mondta közelmúltban lebuktatott hamisítvánnyal kapcsolatban a szakember.„egy nagyon bulváros számot. Nálunk az elmúlt két hét során megvizsgált 14 darab festmény közül mindegyik hamis volt. Többek között Kornis Dezső, Kassák Lajos, Rippl Rónai, Greguss, Kondor Béla hamisítványok”.
A szakember az adásban megkérdőjelezte, hogy az aukciós házaknak alapvető érdeke lenne a hamisítványok kiszűrése, hiszen óriási pénzek forognak a piacon. „Milyen presztízsveszteség érné mondjuk valamelyik nagy aukciósházat, ha kiderülne, hogy mondjuk tíz évvel ezelőtt egy hamis képet adtak el? Mi történne?”, tette fel a kérdést Végvári azt érzékeltetve, hogy nem lenne különösebb következmény. Ráadásul sok gyűjtő nem hajlandó megvizsgáltatni a festményeit nála, mert tart a szembesítéstől.Végvári Zsófia szerint a „privát szférában” 60-70 százalék a hamisítványok aránya, „de azt kell mondjam, hogy sajnos az aukciós házakban is előfordulnak hamisítványok.”
„Én ebben élek 15 éve, látom, hogy milyen ijesztő dolgok történnek. És közgyűjteményekben is vannak hamis képek”, zárta a beszélgetést a művészettörténész.