A szakembereket is meglepte a földmozgás intenzitása.
Az egész világot megrendítette a Törökország és Szíria határvidékén a napokban bekövetkezett földrengés híre. A természeti katasztrófa áldozatainak száma – az utórengéseket követően – 20 ezerre növekedett, de éjjel-nappal folytatják a kutatást a további halottak és az esetleges túlélők után.
Erdogan török elnök máris három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett, és a WHO kalkulációja szerint a földrengés akár 23 millió ember mindennapi életét is felboríthatja. Hosszú ideig tart, mire helyreáll a rend, és egyelőre fogalmunk sincs, hogy nem következnek-e be újabb veszélyes földmozgások a térségben.
Mi is áll a természeti katasztrófa hátterében? Geológiai értelemben nincs benne semmi különös, hiszen az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy az érintett terület az eurázsiai, az arábiai és az afrikai kőzetlemezek találkozásánál fekszik. Az ezek mozgásából felszabaduló energia pedig alkalmanként földrengéseket okoz, bár most a szakembereket is meglepte, hogy a mintegy 100 kilométer hosszan elmozduló lemezek 20–30-szor nagyobb energiájú rengést produkáltak, mint az a régióban szokásos.
A törökök tehát már hozzászokhattak az ilyen csapásokhoz, az áldozatok magas száma viszont arra vezethető vissza, hogy még mindig elavultak az ottani építési technológiák, az épületek nem olyan földrengésbiztosak, mint például a hasonló problémákkal küzdő Japánban.
Egy olasz szeizmológus arra is rámutatott, hogy a rendkívüli katasztrófa következtében Törökország nagyjából 3 méterrel kimozdult az eredeti helyéről. Carlo Doglioni professzor szerint északkelet-délnyugat irányú mozgásról van szó, így nem csoda a hihetetlen mértékű kártétel. Az instabilitást az okozza, hogy Törökország nagy része az anatóliai lemezen fekszik, a most sújtott délkeleti terület viszont az arábiain (Szíriával együtt), és ezek mozdultak el egymástól.
Az egész világot megrendítette a Törökország és Szíria határvidékén a napokban bekövetkezett földrengés híre. A természeti katasztrófa áldozatainak száma – az utórengéseket követően – 20 ezerre növekedett, de éjjel-nappal folytatják a kutatást a további halottak és az esetleges túlélők után.
Erdogan török elnök máris három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett, és a WHO kalkulációja szerint a földrengés akár 23 millió ember mindennapi életét is felboríthatja. Hosszú ideig tart, mire helyreáll a rend, és egyelőre fogalmunk sincs, hogy nem következnek-e be újabb veszélyes földmozgások a térségben.
Mi is áll a természeti katasztrófa hátterében? Geológiai értelemben nincs benne semmi különös, hiszen az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy az érintett terület az eurázsiai, az arábiai és az afrikai kőzetlemezek találkozásánál fekszik. Az ezek mozgásából felszabaduló energia pedig alkalmanként földrengéseket okoz, bár most a szakembereket is meglepte, hogy a mintegy 100 kilométer hosszan elmozduló lemezek 20–30-szor nagyobb energiájú rengést produkáltak, mint az a régióban szokásos.
A törökök tehát már hozzászokhattak az ilyen csapásokhoz, az áldozatok magas száma viszont arra vezethető vissza, hogy még mindig elavultak az ottani építési technológiák, az épületek nem olyan földrengésbiztosak, mint például a hasonló problémákkal küzdő Japánban.
Egy olasz szeizmológus arra is rámutatott, hogy a rendkívüli katasztrófa következtében Törökország nagyjából 3 méterrel kimozdult az eredeti helyéről. Carlo Doglioni professzor szerint északkelet-délnyugat irányú mozgásról van szó, így nem csoda a hihetetlen mértékű kártétel. Az instabilitást az okozza, hogy Törökország nagy része az anatóliai lemezen fekszik, a most sújtott délkeleti terület viszont az arábiain (Szíriával együtt), és ezek mozdultak el egymástól.
