Az egyik még le sem érettségizett, de már ereket épít őssejtekből, és gyógyszereket tesztel, a másik 12 éves kora óta videókból és fórumokról tanul programozni, az első Javás fejlesztésével pedig megnyerte a világ egyik legnagyobb szoftvergyártójának különdíját a legnagyobb, középiskolásoknak szóló tudományos vetélkedőn.
Magyarország idén két diáklányt küldött ki az Egyesült Államokba, az Intel ISEF nevű versenyére. 77 országból 1760 döntős versenyző mutatta be kutatási projektjét az Arizona államban lévő Phoenixben. A döntősöket a 77 nevező állam saját innovációs versenyein választotta ki, és ezeken keresztül
az Intel ISEF hálózata majdnem 1 millió gimnazistát versenyeztet meg minden évben.
Magyarországról most először mehetett két versenyző: a Magyar Innovációs Szövetség hazai versenyét megnyerő Király Szilvia és a 3. helyezett Bálint Karola. Karola a nemzetközi versenyen is hatalmas sikert ért el:
megkapta az Oracle 5000 dolláros különdíját.
Vásárlás céltudatosan
Rendszerszoftverek/mobilalkalmazások kategóriában indult, egy ShopMap nevű alkalmazással. Az app-pal könnyen megtervezhetjük a bevásárlólistánkat, majd ez alapján a ShopMap a boltban rajzol nekünk egy térképet, hogy mit merre találunk a polcokon. Így a lehető legrövidebb idő alatt letudható a bevásárlás.
Bálint Karola
„Nagyon zavar, amikor nem találok meg valamit a boltban.
Arra gondoltam, hogy egy jó alkalmazással megoldható lenne ez, és amúgy is szeretek alkalmazást fejleszteni. Ezért csináltam meg a ShopMapet.”
Karola 12 éves korában kezdett el alapszinten programozni, aztán egyre jobban megszerette. Eddig többnyire a C++ programozási nyelvet használta, a ShopMap volt az első Javás fejlesztése.
„Azért szeretem az alkalmazásfejlesztést, mert kreatívabb munka, mintha csak egy programot írnál. Ezt az emberek használják, jobb esetben szeretik is, jobban látod azt, hogy dolgoztál, és hogy csináltál valamit.”
Karolának az informatikatanárai is sokat segítettek, de a programozást és az alkalmazásfejlesztést nem az iskolában tanulta meg, hiszen az ilyesmi nem is tananyag a magyar gimnáziumokban.
„Videókról meg fórumokról tanultam.”
A ShopMap most még nem elérhető a Google nyilvános alkalmazásai között, mert az app a versenyen egy nem egy létező bolt adatait használta. Karola most szeretné továbbfejleszteni az alkalmazást, és megállapodni nagyobb áruházláncokkal, hogy tegyék hozzáférhetővé az adatbázisukat a ShopMap számára.
Karola és a projektjét bemutató stand.
A lány még a csongrádi Batsányi János Gimnázium tanulójaként jelentkezett a magyar innovációs versenyre, ahonnan kijutott az Intel ISEF-re. Közben tavaly leérettségizett, és most a szegedi egyetemen tanul programtervező informatikus szakon.
A szegedi egyetemen elég kevés lány jár erre a szakra, az amerikai versenyen viszont közel fele-fele volt a nemek aránya az indulók között, egészen pontosan az ISEF idei döntőseinek 48 százaléka lány. Karolának különösen tetszett a versenyen egy mobilalkalmazás, amit szintén egy lány fejlesztett, és a mozgásuk alapján volt képes azonosítani az embereket. Az alkalmazással a telefon még azt is meg tudja határozni, hogy épp a gazdája zsebében van-e, vagy valaki máséban.
Karola azt mondta, hogy eddig nem érezte úgy, hogy lányként nehezebb lenne boldogulni programozóként, de bízik benne, hogy ha később esetleg mégis ilyen problémába ütközne, a versenyen elért eredménye is igazolja majd a hozzáértését.
Bálint Karola itthon tervezi a jövőjét, természetesen alkalmazásfejlesztéssel szeretne foglalkozni.
Ereket őssejtből
A másik magyar versenyző, a 18 éves Király Szilvia első díjat nyert a Magyar Innovációs Szövetség versenyén az őssejtkutatással foglalkozó projektjével. A kutatásának lényege, hogy ereket hozzon létre őssejtekből, de Szilvia menet közben rájött arra is, hogy a kutatásának egyik részeredménye is nagyon hasznos lehet.
Sikerült reprodukálnia az erek belső falát borító sejtréteget, ezeken a sejteken pedig remekül lehet gyógyszereket tesztelni.
„Rengeteg gyógyszernek vannak olyan mellékhatásai, amik az erekre hatnak. Viszont ezek a melléhatások általában csak a gyógyszerfejlesztés végső stádiumában derülnek ki, tehát akkor, amikor már egészséges embereket tesztelik a készítményeket. Az érfalat borító sejteket viszont a betegek saját őssejtjeiből is létre lehet hozni. És az így létrehozott sejtek ugyanazokkal a genetikai tulajdonságokkal fognak rendelkezni, amikkel a beteg. Tehát ha a betegnek van valamilyen genetikai rendellenessége, akkor a tesztsejtekben is meglesz. Így meg tudjuk nézni, hogy mondjuk
egy antidepresszáns vagy egy kemoterápiás gyógyszer hogyan hat majd egy-egy adott emberre, anélkül, hogy közvetlenül az emberen kelljen tesztelni.”
Király Szilvia és a projektjét bemutató stand.
Még nem döntötte el, milyen gyógyszereket tesztelne először a módszerével, de a Semmelweis Egyetem jelenleg is piackutatást végez arról, hogy milyen gyógyszercégeket érdekelné ez a technika.
„De ilyet még nem csinált senki.”
Szilvia a Városmajori Gimnáziumban tanul, jövőre érettségizik. Mindenképpen biológiával és orvostudománnyal szeretne foglalkozni az egyetemen is, szívesen tanulna tovább külföldön is. Az őssejtkutatással 2012-ben kezdett foglalkozni.
„Apukám meghalt leukémiában, ezért kezdett el érdekelni az őssejtkutatás. Az mázli, hogy a városmajori laboratórium pont ott van a suli mellett. A Kutatók Éjszakáján elmentem oda, aztán kiderült, hogy csak én mentem el.
Meghallgattam minden előadást, és akkor mondtam, hogy szuper, akkor meggyógyíthatom a leukémiát?”
A labor kutatói nagyon segítőkészek voltak, Szilvia egyre többet járt be, a tudósok pedig tudományos cikkeket küldtek neki.
Király Szilvia
„Beleástam magam a témába, és akkor megtetszett ez az érépítés. Annyira sci-finek hangzik! Mondtam is, hogy na építek egy eret, aztán be is lehet adni a nagypapámnak, ahelyett, hogy a lábából vennék ki. De ez azért sokkal nehezebb, simaizom szövet is kell hozzá.”
Szilvia egyébként épp az ISEF-en találkozott egy másik versenyzővel, aki pont simaizom-szövetet hozott létre őssejtekből, ki is cserélték a projektleírásaikat, hátha kutathatnak még együtt valamikor.
sarkadizs
Magyarország idén két diáklányt küldött ki az Egyesült Államokba, az Intel ISEF nevű versenyére. 77 országból 1760 döntős versenyző mutatta be kutatási projektjét az Arizona államban lévő Phoenixben. A döntősöket a 77 nevező állam saját innovációs versenyein választotta ki, és ezeken keresztül
az Intel ISEF hálózata majdnem 1 millió gimnazistát versenyeztet meg minden évben.
Magyarországról most először mehetett két versenyző: a Magyar Innovációs Szövetség hazai versenyét megnyerő Király Szilvia és a 3. helyezett Bálint Karola. Karola a nemzetközi versenyen is hatalmas sikert ért el:
megkapta az Oracle 5000 dolláros különdíját.
Vásárlás céltudatosan
Rendszerszoftverek/mobilalkalmazások kategóriában indult, egy ShopMap nevű alkalmazással. Az app-pal könnyen megtervezhetjük a bevásárlólistánkat, majd ez alapján a ShopMap a boltban rajzol nekünk egy térképet, hogy mit merre találunk a polcokon. Így a lehető legrövidebb idő alatt letudható a bevásárlás.
Bálint Karola
„Nagyon zavar, amikor nem találok meg valamit a boltban.
Arra gondoltam, hogy egy jó alkalmazással megoldható lenne ez, és amúgy is szeretek alkalmazást fejleszteni. Ezért csináltam meg a ShopMapet.”
Karola 12 éves korában kezdett el alapszinten programozni, aztán egyre jobban megszerette. Eddig többnyire a C++ programozási nyelvet használta, a ShopMap volt az első Javás fejlesztése.
„Azért szeretem az alkalmazásfejlesztést, mert kreatívabb munka, mintha csak egy programot írnál. Ezt az emberek használják, jobb esetben szeretik is, jobban látod azt, hogy dolgoztál, és hogy csináltál valamit.”
Karolának az informatikatanárai is sokat segítettek, de a programozást és az alkalmazásfejlesztést nem az iskolában tanulta meg, hiszen az ilyesmi nem is tananyag a magyar gimnáziumokban.
„Videókról meg fórumokról tanultam.”
A ShopMap most még nem elérhető a Google nyilvános alkalmazásai között, mert az app a versenyen egy nem egy létező bolt adatait használta. Karola most szeretné továbbfejleszteni az alkalmazást, és megállapodni nagyobb áruházláncokkal, hogy tegyék hozzáférhetővé az adatbázisukat a ShopMap számára.
Karola és a projektjét bemutató stand.
A lány még a csongrádi Batsányi János Gimnázium tanulójaként jelentkezett a magyar innovációs versenyre, ahonnan kijutott az Intel ISEF-re. Közben tavaly leérettségizett, és most a szegedi egyetemen tanul programtervező informatikus szakon.
A szegedi egyetemen elég kevés lány jár erre a szakra, az amerikai versenyen viszont közel fele-fele volt a nemek aránya az indulók között, egészen pontosan az ISEF idei döntőseinek 48 százaléka lány. Karolának különösen tetszett a versenyen egy mobilalkalmazás, amit szintén egy lány fejlesztett, és a mozgásuk alapján volt képes azonosítani az embereket. Az alkalmazással a telefon még azt is meg tudja határozni, hogy épp a gazdája zsebében van-e, vagy valaki máséban.
Karola azt mondta, hogy eddig nem érezte úgy, hogy lányként nehezebb lenne boldogulni programozóként, de bízik benne, hogy ha később esetleg mégis ilyen problémába ütközne, a versenyen elért eredménye is igazolja majd a hozzáértését.
Bálint Karola itthon tervezi a jövőjét, természetesen alkalmazásfejlesztéssel szeretne foglalkozni.
Ereket őssejtből
A másik magyar versenyző, a 18 éves Király Szilvia első díjat nyert a Magyar Innovációs Szövetség versenyén az őssejtkutatással foglalkozó projektjével. A kutatásának lényege, hogy ereket hozzon létre őssejtekből, de Szilvia menet közben rájött arra is, hogy a kutatásának egyik részeredménye is nagyon hasznos lehet.
Sikerült reprodukálnia az erek belső falát borító sejtréteget, ezeken a sejteken pedig remekül lehet gyógyszereket tesztelni.
„Rengeteg gyógyszernek vannak olyan mellékhatásai, amik az erekre hatnak. Viszont ezek a melléhatások általában csak a gyógyszerfejlesztés végső stádiumában derülnek ki, tehát akkor, amikor már egészséges embereket tesztelik a készítményeket. Az érfalat borító sejteket viszont a betegek saját őssejtjeiből is létre lehet hozni. És az így létrehozott sejtek ugyanazokkal a genetikai tulajdonságokkal fognak rendelkezni, amikkel a beteg. Tehát ha a betegnek van valamilyen genetikai rendellenessége, akkor a tesztsejtekben is meglesz. Így meg tudjuk nézni, hogy mondjuk
egy antidepresszáns vagy egy kemoterápiás gyógyszer hogyan hat majd egy-egy adott emberre, anélkül, hogy közvetlenül az emberen kelljen tesztelni.”
Király Szilvia és a projektjét bemutató stand.
Még nem döntötte el, milyen gyógyszereket tesztelne először a módszerével, de a Semmelweis Egyetem jelenleg is piackutatást végez arról, hogy milyen gyógyszercégeket érdekelné ez a technika.
„De ilyet még nem csinált senki.”
Szilvia a Városmajori Gimnáziumban tanul, jövőre érettségizik. Mindenképpen biológiával és orvostudománnyal szeretne foglalkozni az egyetemen is, szívesen tanulna tovább külföldön is. Az őssejtkutatással 2012-ben kezdett foglalkozni.
„Apukám meghalt leukémiában, ezért kezdett el érdekelni az őssejtkutatás. Az mázli, hogy a városmajori laboratórium pont ott van a suli mellett. A Kutatók Éjszakáján elmentem oda, aztán kiderült, hogy csak én mentem el.
Meghallgattam minden előadást, és akkor mondtam, hogy szuper, akkor meggyógyíthatom a leukémiát?”
A labor kutatói nagyon segítőkészek voltak, Szilvia egyre többet járt be, a tudósok pedig tudományos cikkeket küldtek neki.
Király Szilvia
„Beleástam magam a témába, és akkor megtetszett ez az érépítés. Annyira sci-finek hangzik! Mondtam is, hogy na építek egy eret, aztán be is lehet adni a nagypapámnak, ahelyett, hogy a lábából vennék ki. De ez azért sokkal nehezebb, simaizom szövet is kell hozzá.”
Szilvia egyébként épp az ISEF-en találkozott egy másik versenyzővel, aki pont simaizom-szövetet hozott létre őssejtekből, ki is cserélték a projektleírásaikat, hátha kutathatnak még együtt valamikor.
sarkadizs
(1805 után persze elszállt vele a ló, de azt a katyfaszt ami 1789-től volt rendbe rakta, az országot felemelte. Bonaparte konzulátusa alatt megszilárdult a polgári rend: a forradalom idején kialakult tulajdonviszonyokat érintetlenül hagyták, támogatták a gazdaságot, létrejött a Francia Nemzeti Bank. A pápával kötött konkordátumban szabályozták az állam és egyház viszonyát. A Code Civil (Polgári Törvénykönyv) megvetette a polgári jogrend alapjait. Többek közt ezért.)
