60 napos hadiállapot bevezetését tervezi Ukrajna

Hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napi időtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke, amit Petro Porosenko államfő is támogatásáról biztosított - derült ki az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósításából.

Porosenko közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen. Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent "hadüzenetet".


"Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be - szögezte le.
Az elnök azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a kérdést.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.


Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott,
aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Nyitókép: Petro Porosenko ukrán elnök (k) az ukrán hadsereg egységei függetlenségnapi díszszemléjének próbáján, Kijevben 2018. augusztus 22-én. Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét. Az ország 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. (MTI/EPApool/Mikola Lazarenko)

MTI

1543192408-o9ex3WjUD_md.jpg
 
Mivel Te ráadásul jobban is értesz nálam a katonapolitikai kérdésekhez, egészen pontosan tudod mire utaltam...
Nem minden NATO tag nyalja elvtelenül az USA hátsóját...
De azért az a fránya V-ös cikkely még rájuk is vonatkozik.
Ezért furcsállottam. Amúgy nem tartom véletlennek az EU hadsereg felelevenítését pont ilyen okok kapcsán, csak a brexit miatt nem tudom ebbe a britek hogyan integrálódnának.
Addig viszont NATO.
 
Utoljára módosítva:
Nagyon tökéletesen ide illő elemzés!!!!
Erre utaltam tegnap is, hogy a tavasszal átadott, s még tovább épülő híd nem csak megold problémákat, de generál is....
Ugye a Krím vizellátása 2014-ig a Dnyeszter csatornán keresztül történt:

Krimi csatorna.jpeg

Ennek kiváltására kezdte el Oroszország egy csővezeték kiépítését..

csat..jpeg

Ez az a csatorna, amely a félsziget vízellátásának 85%-át biztosította, melyet Kijev a nyomás gyakorlás miatt elzárt....

csat 0.jpeg


Az oroszok három földalatti tóból 200m-es kutak segítségével 8 csővezetéken napi 275 ezer köbméter ivóvíz pótlását építették ki rekord gyorsasággal még 2015-ben majd ezt bővítették és bővítik a mai napig, hogy elérjek a napi cca. 500 ezer köbméter biztonságos mennyiséget. Ezzel párhuzamosan a gazdálkodók az öntözés kiváltására igénytelenebb növények művelésbe vonását kezdték el...

Véleményem szerint, különösen ha Ukrajna egyoldalúan felmondja a belvizi hajózásra vonatkozó megállapodást az Azovi tengeren egy a Krímet leválasztó hajózható csatorna megépítése az egyetlen megoldás az állandó konfliktus feloldására, valamint a 35 méternél magasabb hajók Azovi tengeri kikötőkbe juttatására...
 

Fenyeget egy amerikai–német botrány, Ukrajna lehet az áldozat

Kezd újra valóra válni az ismert amerikai közvélemény-kutató intézet, a Pew Research Center 2018-as diagnózisa, amely szerint az Egyesült Államok és Németország egy házaspárhoz hasonlít, csak miközben az előbbi a közös jövőt tervezi, utóbbi titokban éppen válóperes ügyvédet keres
A megállapítás eredetileg az amerikai republikánus exelnök, Donald Trump és a távozó német kancellár, Angela Merkel viszonyára volt igaz, de ha a washingtoni szövetségi törvényhozás republikánusain múlik, nemsokára igaz lesz a demokrata Joe Biden és a szerdán beiktatandó Olaf Scholz kapcsolatára is. A szövetséges országok között eddig kevéssé elképzelhető diplomáciai feszültség törhet felszínre legalábbis, ha a republikánusoknak sikerül rákényszeríteniük a Fehér Házat, hogy szankciókat léptessen életbe az Északi Áramlat 2 gázvezeték miatt. Ez Oroszországból szállít gázt Németországnak – Viborgot köti össze Lubminnal – a Balti-tenger alatt, párhuzamosan a 2011 óta működő Észak Áramlat gázvezetékkel. Vagyis elkerüli Belaruszt, Lengyelországot és Ukrajnát, az amerikaiaknak pedig nem tetszik
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,712
Tagok
615,330
Legújabb tagunk
AYN123
Oldal tetejére