A cserkészszövetségnél a romáknak megmondták, hogy sem a hitük, sem a származásuk miatt nem illenek

A Magyar Cserkészszövetség mondvacsinált indokokkal elutasította egy borsodi roma fiatalokból álló cserkészcsapat megalakulását. Még a cserkész név használatát is megtagadták tőlük. Minden egy cserkésztáborral kezdődött, amelynek kapcsán rövid úton kiderült: a borsodi roma fiatalok „sem származásuk, sem hitük alapján nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé”.


Van egy iskola Borsodban, amelynek alapítói tíz évvel ezelőtt azt a célt tűzték ki, hogy azokat a gyerekeket is eljuttatják az érettségiig, akikről az állami és a kormány által is kiemelten támogatott egyházi közoktatás lemond. Ezek a diákok magukkal hozzák a generációkon megtörhetetlenül átörökített szegénységet, a kirekesztettséget, amiből az érettségi megszerzése jelenthetné a kiutat. Anélkül ugyanis nem megy. Az érvényesülni tudó, keresett szakmunkásoknak is van érettségijük. Minden statisztikából az olvasható ki, hogy érettségi nélkül az életesélyek sokkal rosszabbak, az még az egészségben töltött évekre, a várható élettartamra is hatással van. Az elmúlt nyolc év oktatáspolitikai fordulatának következményeként azonban a mélyszegénységben élő gyerekeknek az érettségi megszerzése csak álom.

Ebben az ellenszélben próbál a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola talpon maradni, tanulókat toborozni, megtartani és az érettségiig eljuttatni. Az iskola ennek érdekében az összes elérhető integrációs lehetőséget megragadja, hogy a diákok találkozhassanak a gettón kívüli világgal. Tanulóik zöme ugyanis a környék szegregált, cigány általános iskoláiból érkezik, ahol nem találkoztak más társadalmi réteghez tartozó osztálytársakkal.

A szegénység pedig fizikailag is bezárja a gyerekeket: a középiskola megkezdése előtt a legtöbben még a nagyobb borsodi városokig sem jutottak el, nemhogy a fővárosig.

Ezért tartja kiemelten fontosnak az iskola igazgatója, Derdák Tibor, hogy a gyerekeknek a lehető legtöbb olyan programot megszervezze, amelynek során kinyílik számukra egy másik világ: a szegénységen túli. Ilyen integratív együttműködésük van több budapesti középiskolával, határokon túli oktatási intézményekkel is. A kapcsolatoknak köszönhetően az iskolában mindig vannak vendégek a világ minden tájáról.

Néhány éve az iskola lehetőséget látott a Magyar Cserkészszövetségben (MCSSZ) is. A Dr. Ámbédkar Iskola diákjai és pedagógiai munkát segítő kollégái 2014 óta rendszeresen részt vettek a szövetség által szervezett különböző programokon. Az ámbédkaros pedagógusok célja az volt, hogy a cserkészmozgalom náluk is megvethesse a lábát.

„Vendégül láttuk a mozgalom megyei képviselőjét, majd december elején Szerencsen mi ismerkedtünk a cserkészek munkájával, december végén Budakeszin téli portyán jártunk, a Bükkben túráztunk, e hét végén pedig Szokolyán cserkészőrsvezető-képzőn veszünk részt. Célunk, hogy saját cserkészcsapatunk legyen, és a kallódó fiatalokat összefoghassuk” – olvasható az Ámbédkar honlapján. De sokáig nem örülhettek a borsodi roma fiatalok, a magyar cserkészek ugyanis nem kértek belőlük, s az Ámbédkarral alakuló kapcsolatot elvágták.

A fordulópont tavaly, 2017 nyarán történt. A hivatalos cserkészcsapattá szerveződés egyik feltétele, hogy a formálódó társaság tagjai együtt táborozzanak, és a tábor alatt vezetőképzésen is részt vegyenek.

– Ott követtük el a történelmi hibát, hogy befizettük a gyerekeinket a táborba

– idézi fel Derdák Tibor. – Amikor a cserkészeknek leesett, hogy a táborozók között három roma fiatal is lenne, azonnal vissza akarták küldeni a befizetett pénzt, indoklásul pedig összevissza magyarázkodtak.

A befizetett részvételi díjat nem vették vissza, mert tavaly nyáron még abban reménykedtek, hogy majd egy másik táborba elmehetnek, de mindenhonnan ugyanazt az indok nélküli elutasítást kapták: „Ez a tábor bensőséges lesz, csak a mieinknek szerveződik.”

– Ahogy a nyár elrepült – folytatja Derdák Tibor –, világossá vált, hogy

a borsodi cserkészek egyik táborában sem táborozhatnak befizetett pénzükért a roma gyerekek, de még azok az ifjúsági vezetők sem, akik velük dolgoznak.

Az országos vezetőséget hiába kérleltük, hogy a borsodiak helyett vállalják el a gyerekeinket más megyék táboraiban. Kétszer is fogadtak bennünket irodájukban az elmúlt télen, de csak arról beszéltek, hogy sem származásunk, sem hitünk alapján nem illünk a magyar keresztény cserkészek közé. Az integráció fontosságát szép szavakkal ecsetelték, de tettek nem követték a szavakat: mi soha nem találkoztunk roma gyerekekkel vagy roma ifivezetőkkel a borsodi cserkészcsapatokban. Arra próbáltak rábeszélni minket, hogy keressünk magunknak olyan szervezetet, amelynek szervezeti kultúrájába jobban beleférünk. Még szerencse, hogy a francia cserkészek a segítségünkre siettek, és tavaly nyáron cserkésztábort szerveztek Sajókazára. A francia ifivezetők felavatott cserkészsegédtisztek, így nyaranta arra az időre mi is cserkészek lehetünk egy kicsit. Máskor nem, mert

a cserkész név használatát közben megtagadta tőlünk a Magyar Cserkészszövetség, arra hivatkozva, hogy honlapunkon hírt adtunk a meghiúsult Borsod megyei táborozásról.

Többször gondoltunk arra is, hogy valamelyik külföldi csapathoz fordulunk, ahol talán szívesebben fogadnak bennünket. Szlovákiai roma barátaink két évvel ezelőtt részt is vettek egy uniós pályázatból megvalósult itteni cserkészképzésen, majd elmentek a helyi magyar cserkészcsapathoz, de durva elutasításban volt részük. Tavaly ősszel Erdélyben próbálkoztunk. Cserkészfelszereléseket rendeltünk a gyermekeinknek a romániai magyar cserkészszövetségnél, és be is fizettük érte a pénzt. A felszerelések azonban nem érkeztek meg. Talán ők is tehertételnek éreztek minket. A franciák viszont az idén is jönnek. Talán azért, mert ők nem állnak közvetlen szervezeti kapcsolatban a Magyar Cserkészszövetséggel, mint a határon túli magyarok?

Nemrégiben a Magyar Cserkészszövetség azért került a figyelem középpontjába, mert a szervezetet Orbán Viktor miniszterelnök is meglátogatta a Teleki–Tisza-kastély felújítását követő avatón. (Az épületet és a parkot 2013-ban kapta meg a cserkészszövetség, és a kormány biztosította a felújításhoz szükséges 2,5 milliárd forintot.) A miniszterelnök a kastélyátadáson azt mondta: „Az épület nem ajándék, hanem lehetőség a cserkészszövetség kiteljesedésére, közösségépítésre.”

orban_cserkeszek_foto_minelnoki_sjto_arvai_karoly_fit_800x10000.jpg

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Árvai Károly
Mi is éppen a miniszterelnök által hangsúlyozott közösségépítéssel kapcsolatban fordultunk a cserkészszövetséghez. A közösségépítés és -fejlesztés régóta kiemelt célja a nemzetközi cserkészetnek is. A magyar szövetség erre a munkára nemcsak a magyar államtól, hanem az Európai Uniótól is kapott támogatást. A honlapjukon is olvasható információ szerint 2013 áprilisában indították el a TÁMOP-5.2.8-12/1-2013-0001 Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása című kiemelt projektet, amelyhez az európai adófizetők egymilliárd forinttal járultak hozzá. Az uniós pályázat egyik célkitűzése itt is a közösségépítés volt, illetve azon belül megfogalmazódott egy speciális cél is, a hátrányos helyzetű gyerekek bevonása a cserkészközösségek életébe. A projekt célcsoportjáról a pályázat ezt írja:

„6–25 éves gyermekek, fiatalok, kiemelten azok, akik működő ifjúsági kisközösségbe való bekapcsolódás lehetőségének szempontjából hátrányos helyzetűek (hátrányos helyzetűnek számít az a gyermek/fiatal, aki olyan településen él, ahol nincsen lehetősége meglévő és működő gyermek- és ifjúsági közösséghez kapcsolódni).” Mi úgy értelmezzük, hogy ennek a pályázatnak kiemelt célcsoportja éppen a sajókazai roma iskolások csapata lehetne, amelytől viszont megtagadták ezt a lehetőséget.

A cserkészszövetségtől azt kérdeztük, hogy az elmúlt években hány roma cserkészvezetőt és közösségszervezőt neveltek ki. Arra is rákérdeztünk, hány hátrányos helyzetű és/vagy roma gyereket sikerült a közösségi programokba és táboroztatásba országszerte bevonni. Erre azért is voltunk kíváncsiak, mert a cserkészek honlapján az is olvasható, hogy a 2014 nyarán indított és azóta is folyamatosan zajló országjáró rendezvényeiken az ország több hátrányos helyzetű településén jelentek meg programjaikkal,

amelyekkel a helyi közösségi életet kívánják fellendíteni. Felmerül a kérdés: alakult-e az elmúlt években hátrányos helyzetű, roma cserkészcsapat e munka hatására, illetve az MCSSZ elősegítette-e ilyen cserkészcsapat megalakulását?

Válaszukat változtatás nélkül közöljük.

„A Magyar Cserkészszövetség ifjúságnevelő, önkéntes munkáját 1912 óta – néha illegalitásban vagy emigrációban – folyamatosan végzi, az alapítók eredeti szándéka szerint.

A Magyar Cserkészszövetség értékközpontú szervezet: az integrált nevelésben hisz és tevékenységét is ennek megfelelően végzi. Ezért nem tartja nyilván sem a tagok, sem a vezetők nemzetiségi/etnikai vagy hátrányos helyzetre vonatkozó hovatartozását.

Ugyanakkor az említett pályázati konstrukció E1 pontja szerint: hátrányos helyzetűnek számít az a gyermek/fiatal, aki olyan településen – Budapesten kerületben – él, amelyben 2013. január 01-én nincs a Kedvezményezett hálózatába tartozó, alapszabálya szerint működő, aktív ifjúsági kisközösség. A Magyar Cserkészszövetség ennek megfelelően bonyolította le a projekt tevékenységeit, azaz olyan településeken segítette csapatok fejlődését, ahol nem működött korábban aktív ifjúsági kisközösség, hogy önkéntes alapú és társadalmi felelősségvállalást erősítő kisközösségeket erősítsen, továbbiakat létrehozzon. Ennek megfelelően a projektidőszakban, azaz 2013.04.01-2015.12.31 között 24 új csapat alakult, és a Szövetség – a hátrányos helyzetre vonatkozó szempontok szerint – 3760 fő számára teremtett lehetőséget a kisközösségi lét megismerésére. Ez a folyamat azóta is zajlik, és további csapatok jöttek létre a közösségfejlesztés hatására. Ezen csapatok megfelelnek a fenti kritériumoknak, melyek között 7 olyan csapat is alakult a projektidőszak alatt, amelyek a 105/2015 (IV.23) Kormányrendelet 1§. szerinti ún. kedvezményezett településeken találhatóak, ami az összes csapat vonatkozásában 29,1 százalékot jelent. Vagyis a létrejött közösségek mindegyike a pályázati feltétel szerinti környezetben jött létre, de ha szigorúbb szempontokat veszünk figyelembe, akkor is a csapatok közel harmada jött létre a kormányrendeletnek megfelelő kedvezményezetti településen. Emellett a Magyar Cserkészszövetség támogat és bátorít minden ifjúsággal és gyermekekkel kapcsolatos fejlesztő munkát, és szívesen vesz részt párbeszédben, közös gondolkodásban vagy tudásmegosztásban bármilyen olyan szervezettel, aki szintén ezen a területen tevékenykedik.”

Ezek után újra feltettük a kérdést: az MCSSZ-nek van-e olyan specifikus programja, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű romákra irányul? Ilyen programja ugyanis sok szervezetnek van, hogy csak egyetlen példát említsünk, ilyen a Magyar Katolikus Egyház cigánypasztorációja.

„A Krisztustól az Egyházra bízott küldetés arra irányul, hogy minden embert elvezessen Krisztus hitére, szabadságára és békéjére (…) a küldetésnek ez az egyetemessége arra ösztönzi az Egyházat, hogy megpróbálja elérni még a földrajzilag legtávolabb élőket is (…) a cigányok jó része ezen emberek közé sorolható. Évszázadok óta keresztény hagyományokkal rendelkező vidékeken élnek, de gyakran peremre szorítva. Szenvedés, diszkrimináció, gyakran üldözés bélyegzi meg életüket, mégsem váltak soha Istentől elhagyatottakká (…)” – tudjuk meg a cigánypasztoráció irányelveinek előszavából.

De ehhez hasonló programja az MCSSZ-nek nincs.

Mint a 168 Órának küldött válaszukban írják, az MCSSZ „az integrált nevelésben hisz, és tevékenységét is ennek megfelelően végzi. Ezért nem tartja nyilván sem a tagok, sem a vezetők nemzetiségi/etnikai vagy hátrányos helyzetre vonatkozó hovatartozását. Programjaink pedig mindenki számára nyitottak, aki elfogadja a cserkészet értékeit.”

Mindenki számára azért mégsem: a sajókazai roma fiataloktól megtagadták a cserkészcsapattá alakulás lehetőségét. Ennek fényében nem vehető komolyan az a mondatuk, hogy hisznek az integrált nevelésben.
168.
 
Azért a közösségeket a vallásuk is összetarja. A vallások találkozásánál azért törésvonalak, komoly feszültségek is tapasztalhatóak. Mint ír-angol, román-magyar
Homousion és Homoiusion
Merev és értelmetlen dolog a hitvita.
Talán le is zárultak a reformációval.
A jezsuiták minden erőszakot bevetettek a katolikusság érdekében.
Ha belenézel nem is hitek ellentéte ez hanem politikai veszekedés és gazdasági érdek.Néha semmi köze a valláshoz
Azt csak az alsóbb néprétegek képzelik és mennek az utcára miatta.
Az említett ir-angol ellentét se katolikus és protestáns.
Hanem függetlenségi.Tehát ki legyen az úr.a javak felett.
A magyar román nem is létezik ha értem mire gondolsz.(így leegyszerűsítve)
Létezik helyette két más
A román ortodox egyház erőszakos terjeszkedése
Ez nem más mint ismét a ki az úr a javak felett
Létezik egy nemzetiségi törésvonal
Ami valójában nem létezne ha nem szítanák
Soviniszta nacionalisták szítják
És ez se másra megy ki mint a javak birtoklására
Románia nem akarja elveszteni(mit is? Az anyagi javakat)
Magyarország meg bánja hogy elvesztette(mit is? Az anyagi javakat)
 
Utoljára módosítva:
headbang.gif


Ha a cukorbeteg kismamák csoportosulása elutasítaná a jelentkezésüket azt is a rasszizmus kategóriába sorolnánk?
Szerinted nincsenek cukorbeteg kismamák a cigányok között?
Tégy igazságot ha bírsz
Nem kell elutasítani senkit aki be akar lépni a cserkészekhez okát minek firtatni.
Az elutasítás szövege itt kettős etnikai és vallási)
Nem kell elutasítani jó tagok lehetnek.
Ezt a lehetőséget kár elszalasztani, ha tisztességes a cserkésszövetség.
Így csak elkülönülő fajvédőknek látszanak.Befogadni érdekesebb és még esélyesebb dolog is.
Inkább mint elveszíteni lehetséges hívőket
 
Csak azt látom, hogy a több száz éves együttélés után milyen jól integrálódtak a társadalomba, Magyarországon és a környező országokban is (Bulgária, Románia) ... ezért kérdeztem még az elején, hogy honnam lehet tudni valakiről, hogy roma vagy nem roma. A franciáknál, olaszoknál vannak némi társadalmi feszültségek, de elhanyagolható.

- A világ minden országban, kontinenstöl független, vannak rétegek amikkel hasonló problémák vannak
- Ez is mutatja, hogy nem valami genetikai hanem a szegénységgel járo szociális problémákról beszélünk
- Egy primitív, kontraproduktiv gondolkodás ha "faji különbségekre" akarjuk az okokat visszavezetni
- Ha akarod nevezzük bűnözésnek,
- a bűnözésnek specifikus formái vannak
- A szegények, szociálisan kirekesztettek
- nyilvánvalóan nem tudnak olyan bűncselekményeket elkövetni mind a jomoduak és forditva.
- Ez nem jelenti azt, hogy a "fehér ember" tiszteségesebb lenne, söt
- minnél nagyobb hatalom van valaki kezében annál nagyobb embertelenségre képes

Vissza cserkészekhez
- Ahogy említettem, nem sokat tartok katonailag vezetett organizáciokrol
- Mégis meg kell állapítsam a cserkész szervezetek az idők során megváltozott
- Míg kezdetben "Gott, Kirche, Vaterland" volt a vezérfonál ma
- Emberiesség, Szolidaritás, környezetvédelem vagy valami hasonló
- ennek ellenére van katolikus és protestáns cserkész szervezet
- Már az első világháború idején is beszerveztek feketebörü afrikaiakat cserkésznek
- "természetesen" külön csapatokban, csak megkeresztelteket
- természetesen azért mert akkor még a katonai előképzésnek számított
- természetesen azért mert akkor még sikk volt feketéket küldeni a frontra,
- a 6 tol 11 éves cserkészeket világszerte "Werwolf-nak" nevezik (nem irtam el magam)
- ezek és az úttörők voltak akik a szüleiket "államellenes magatartás miatt" feljelentették
-
 
Szerinted nincsenek cukorbeteg kismamák a cigányok között?
Tégy igazságot ha bírsz
Nem kell elutasítani senkit aki be akar lépni a cserkészekhez okát minek firtatni.
Az elutasítás szövege itt kettős etnikai és vallási)
Nem kell elutasítani jó tagok lehetnek.
Ezt a lehetőséget kár elszalasztani, ha tisztességes a cserkésszövetség.
Így csak elkülönülő fajvédőknek látszanak.Befogadni érdekesebb és még esélyesebb dolog is.
Inkább mint elveszíteni lehetséges hívőket
Jelen esetben nem kismamákat szeretnének meglevő csoportba felvetetni, hanem gyerekeket.
 
-
- Az én gyerekeim nem voltak cserkészek
- Az ilyesmi nem is az iskolán keresztül volt organizálva
- ennek ellenére az iskolaszünetekben együtt vettek részt szervezett kirándulásokon
- sátoroztak, játszottak más gyerekekkel
- mindez a tanácsháza által támogatott és szervezett volt.
- A vezetők pedagógusok és idősebb korú fiuk, lányok voltak
- Mindez mentes volt nacionalista paroláktól, nem voltak nemzetiszínű zászlók
- Még fantázialényekhez sem kellett fohászkodniuk
- se a bőrük színe, sem a szülök szárazása, se a vallásos folklór nem volt téma
- minél színesebb volt a csapat annál nagyobb volt a remény, hogy emberé nevelödnek
 
Jelen esetben nem kismamákat szeretnének meglevő csoportba felvetetni, hanem gyerekeket.
A példát te hoztad a cukorbeteg kismamákról Ott is lehet faji megkülönböztetés
Mondtam nehéz ügy nem egyszerű eldönteni.
Hogy gyerekeket nem vesznek be egy faj és hit védő szövetségbe?
Mi is az indok?
Ha csak gyerekek lennének nem hivatkoznának hamis indokra.
Gyerekek nevelhetők
És épp ennek kéne a célnak lenni
Nem az elkülönülésnek.
Az alapgond ismét itt kezdődik: szegregálni kell vagy nem?
Mi a jobb oktatás
Ez bővíthető a hitre is: szegregálni kell vagy esélyt adni?

Mindenki tudja szerintem
A cigányság gond csak álságosan közelítenek rá
Itt a cserkészeknél konkrétan és szerintem
Az vezérli kitagadókat: nem kellenek közénk, veszélyesek kellemetlenek stb.
És ez igaz is
De ez pont nem más mint az elkülönülés a kirekesztés.Szakszóval szegregáció.
Azonnal az árja faj és hitvédelem, árnyéka eshet rájuk.
 
Utoljára módosítva:
így látom én és, csak mint érdekességet jegyeztem meg, hogy a nemzetiségi, etnikai törésvonal egybeesik a vallási törésvonallal.
Nem esik egybe nem is létezik törésvonal
Ez gazdasági kérdés tehát az alsóbb néprétegekkel el kell hitetni van ellentét hit vagy etnikai.
Ha két etnikailag különböző ember között gazdasági vita van azt meg lehet oldani, ha nem terelik etnikaira vagy vallásira.
Amit mondasz az mondvacsinált ellentét.
Egyes emberek között nincs ilyen.
Focihuligánok is képesek etnikai és hitbeli szembenállásra csapat szerint.De egyesével aktív napon kívül meg képesek egyezni.
Talán még lakóházban is.
Nem kell ölniük egymást.
Ott kezdődik a baj ha az egyik mocskolja a másikat az az soviniszta lesz
 
így látom én és, csak mint érdekességet jegyeztem meg, hogy a nemzetiségi, etnikai törésvonal egybeesik a vallási törésvonallal.

Kedves vum
- már többször kénytelen voltam megállapítani,
- hogy minél nagyobb hangsúlyt fektet valaki a vallásra annál kevésbé ismeri ki magát ott
- számodra olyan fontos, hogy keresztény legyen valaki
- de te vagy az első aki Jézus "felebarátokról" mondott véleményét a sárba tapossa.
- Micsoda keresztény vagy te aki tagadni próbálja,
- hogy a cigányok és a te dédanyád Eva egy és ugyan az volt? ;)
 
Kedves vum
- már többször kénytelen voltam megállapítani,
- hogy minél nagyobb hangsúlyt fektet valaki a vallásra annál kevésbé ismeri ki magát ott
- számodra olyan fontos, hogy keresztény legyen valaki
Elnéztél egy epizódot nem ott tart hogy keresztény vagy nem
Még az se mindegy neki ortodox vagy római katolikus( erre célzott a románokkal)
Talán még ott is látna elmerülést:katolikus vagy protestáns
Tehát mégis csak hitvitát folytat a vallásban
Bár az a gyanúm nem is izgatja
A hitvita itt nála másról szól
Az pedig Orbán-hit vagy protestáns?
 
Elnéztél egy epizódot nem ott tart hogy keresztény vagy nem
Még az se mindegy neki ortodox vagy római
Talán még ott is látna elmerülést:katolikus vagy protestáns
Tehát mégis csak hitvitát folytat a vallásban
Bár az a gyanúm nem is izgatja
A hitvita itt nála másról szól
Az pedig Orbán-hit vagy protestáns?

- Nem akartam neveket mondani de most kimondom
- Te is jobban kiismered magadat a vallásokkal mind azok akik az istenhitet ajnározzák
- Ez magáért beszél
 
- számodra olyan fontos, hogy keresztény legyen valaki
Számomra egyáltalán nem fontos (tornado jól látja... de a tények azok tények), sőt meg vagyok győződve, hogy a kereszténység egy igen fiatal vallás... az emberiség jól megvolt nélküle is.

Ez a véleményed is téves mint a másik, hogy a roma kérdés esetén " ....a szegénységgel járó szociális problémákról beszélünk". Figyelmedbe ajánlom például a franciaországban munkát kereső romákat akik együtt érkeztek mondjuk a magyar vagy bulgár munkavállalóval (mindegyik nincstelenül érkezik). Hasonló az eredmény az olaszországba érkezett roma munkavállalókkal is.
 
Utoljára módosítva:
Ez a véleményed is téves mint a másik, hogy a roma kérdés esetén " ....a szegénységgel járó szociális problémákról beszélünk".
Hibát követsz el picit
Mit? egy érvelési hibát két dolgot összecsúsztatsz:
"Ez a véleményed is téves mint a másik,"
Egyik tévedéssel ne hivatkozz a másikra attól még nem lesz igazad hogy Ő az egyikben tévedett.
Na most nézzük ezt:
"a roma kérdés esetén " ....a szegénységgel járó szociális problémákról beszélünk".
Bár nem a cigány kérdés a fő téma itt mégis valamennyire az hisz faji hovatartozás miatt utasították el

Most én jövök középre amit Ernő mondott igaz de mégsem:
"a szegénységgel járó szociális problémákról beszélünk"
Részben igaz ha a kitörést a felemelkedés lehetőségét nézzük Ez jórészt pénz és szándék kérdés.Ez együtt szociális kérdés
A szándék része pedig egy olyan szociális kérdés amit szocializációnak nevezünk
Ás itt jössz TE aki eredendően kezelhetetlen szocializálhatatlan etnikumnak tartja.
akét véleményt ezért se mondd tévesnek
Mert mind a ketten ugyanazt mondtátok
Ernő mondatában benne van a szociális probléma
Igaz ott volt a szegénység is

És te nem láttad meg csak az egyik felét
Hogy a kettő közül mi a nagyobb gond most azt kéne okosoknak eldönteni
1. a szegénység
2. a szocializált állapotuk
de nem a szegénységgel járó szociális probléma a kettő külön van kísérője lehet egyik a másiknak.
De nem feltétlenül.
Láttam én már gazdag szociális problémásat
És van szegény akinek nincsen szociális problémája
Már amennyiben a szociális probléma alatt a szocializáltságot is értjük.
 
Utoljára módosítva:
Hogy a kettő közül mi a nagyobb gond most azt kéne okosoknak eldönteni
1. a szegénység
2. a szocializált állapotuk

Ez a lényeg ....ezért hoztam fel példának a franciaországi vagy olaszországi példát, hogy a szegénységet kizárhassuk, csak az emberi tényező maradjon.
Evidens a befogadó társadalom reakciója.
 
Ez a lényeg ....ezért hoztam fel példának a franciaországi vagy olaszorzsági példát, hogy a szegénységet kizárhassuk, csak az emberi tényező maradjon.
Ne példálózz vállad szavaidat és annak munkával járó megfogalmazását és leírását.
Emberi tényező az mi?
Az igazi vita és dilemma onnan jön: létezik e szocializáltság és abból hogyan kell kijönni.
Ezért nem tudják megoldani a csípőből ellenségesek.
Sem a csípőből védők.
Pedagógia is küszködik vele.
Oktatás se tudja eldönteni.
Mit és hogyan kell tenni
A cserkészek csak rontanak rajta.
Mert előbb azt kell eldönteni a pedagógiának mi kell az oktatásban szegregált vagy mintaadó.
 
Utoljára módosítva:
A Magyar Cserkészszövetség értékközpontú szervezet: az integrált nevelésben hisz és tevékenységét is ennek megfelelően végzi. Ezért nem tartja nyilván sem a tagok, sem a vezetők nemzetiségi/etnikai vagy hátrányos helyzetre vonatkozó hovatartozását.
A hazugságot hol tanítják a cserkészeknek ha már a hittételük is hazug?
Eggyel feljebb kérdeztem szegregált oktatás vagy mintaadó?
A cserkészek mintaadót hazudnak de szegregáltat csinálnak

Az alábbi a legnagyobb hazug mosakodás:
Ezért nem tartja nyilván sem a tagok, sem a vezetők nemzetiségi/etnikai vagy hátrányos helyzetre vonatkozó hovatartozását.
 
Számomra egyáltalán nem fontos (tornado jól látja... de a tények azok tények), sőt meg vagyok győződve, hogy a kereszténység egy igen fiatal vallás... az emberiség jól megvolt nélküle is.

Ez a véleményed is téves mint a másik, hogy a roma kérdés esetén " ....a szegénységgel járó szociális problémákról beszélünk". Figyelmedbe ajánlom például a franciaországban munkát kereső romákat akik együtt érkeztek mondjuk a magyar vagy bulgár munkavállalóval (mindegyik nincstelenül érkezik). Hasonló az eredmény az olaszországba érkezett roma munkavállalókkal is.

Ha ezt egy kicsit kifejtenéd?
-
Nem mindegy, hogy nyelvismerettel, diplomával, munkaszerződéssel érkezel egy idegen országban vagy, teljesen üres kézzel.
-
Egyébként én találkoztam már a 70-es években Párizsban magyar cigányokkal akik előkelő helyen muzsikáltak, és a családjukkal telefonon tartottak kapcsolatot.
-
Vagy Wiesbadenben egy előkelő lokálban, zeneakadémiát végzett fehér-szmokingot hordó magyar zongoristával, aki éppen Kanadából jött vissza Európába.
-
Vagy egy Svájcban született magyar-cigány pianistával aki ugyancsak Wiesbaden-ben zongorázott rendszeresen egy kiváló bor-pincében. Nagyon intelligens ember volt, a szünetben vele borozgattam, beszélgettem. Megjegyzem épp egy kormányt képző koalíciós párt tartotta ott a pártgyűlését és egy alkalommal ezekkel ültem egy asztalnál, és miről? Hát a cigányokról beszélgettünk.
-
Franciaországban nem a román-magyar cigányok mentalitásával volt a probléma, hanem azzal, hogy engedély nélkül egy települést hoztak létre. Ott laktak és onnan mentek dolgozni, szüretelni.
-
Az ilyesmi érthető okokból nem megengedett. Ennek ellenére bizonyos esetekben szemet hunynak a franciák.
-
Tudtad, hogy van egy hid Párizsban aminek az üregében, ahol korábban a lovak parkoltak két volt hajléktalan lakik már vagy 25 esztendeje, áram és folyóvíz nélkül.
Igazi instant a két ürge, turisták zarándokolnak hozzájuk rendszeresen.
-
Végül, annyit, hogy "integrálódni" nem lehet egyoldalúan.
Akik ápolják az előítéleteket azok ugyan olyan hibásak a cigányok sorsa miatt mind ö maguk.
-
-
Szorult helyzetből nagyon nehéz kimászni. Itt is hasonló helyzetben vannak a cigányok mind Romániában. Azzal a különbséggel, hogy itt a többség emberszámba veszik öket.
 
Utoljára módosítva:
Franciaországban nem a román-magyar cigányok mentalitásával volt a probléma, hanem azzal, hogy engedély nélkül egy települést hoztak létre. Ott laktak és onnan mentek dolgozni, szüretelni.
Az ilyesmi érthető okokból nem megengedett. Ennek ellenére bizonyos esetekben szemet hunynak a franciák.

szerintem nem szemet hunynak hanem igyekeznek megoldani a keletkezett problémát, a társadalom reagál ... szó sincs előítéletekről

 
Utoljára módosítva:
szerintem nem szemet húnynak hanem igyekeznek megoldani a keletkezett problémát, a társadalom reagál ... szó sincs előítéletekről
Most én kérem fejtsd ki bővebben zavaros
A hatóságok időnként szemet hunynak írta Ernő és jól.
Te azt mondod igyekeznek megoldani a problémát
Miként egy engedély nélkül épített komplett településél?
Csak egy reagálás lehet előbb utóbb kiürítik.Vagy törvényessé teszik.
Mi ez a mondat?:"társadalom reagál ... szó sincs előítéletekről["
Most mi vaaaan?
Miért ne lehetne mi bizonyítja azt amit mondasz mitől van és mitől nincs.
Tiszta logikátlan vagy nem következik mondatodból semmi.
zavaros vagy
 
Mi ez a mondat?:"társadalom reagál ... szó sincs előítéletekrő

Ha kirabol valaki, vagy megeroszakol, vagy elveszi a telefonodat, a munkahelyen folyamatosan tunnek el az oltozobol a holmik, es kiderul ki volt a tettes, ellopjak ac gyerekeid biciklijet, meg akarjak eroszakolni a ffelesegedet, vagy valami effele tortenik veled akkor eloiteletnek nevezed azt az erzest amit ez benned kelt ?

Szerintem nem az idezett mondat szol furcsan!
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Másik kis kedvencem !
Dittike2009 wrote on Árcs206's profile.
Szia!

Eltudnád nekünk küldeni a full blast 3 testjeit?

kÖSZÖNÖM
László Ferenc wrote on midi nyalánkság's profile.
2020 topik 160 oldal
Mészáros B. Tamás wrote on Ivan Szorokov's profile.
Szia
Valóban kihagytam a listából. Majd javítom.
Ha be tudod szkennelni a hiányzó novellát, akkor megcsinálom.
Köszönöm.
Sziasztok! Tudnátok segíteni? 7.osztály Gondolkodni jó tankönyv megoldások keresem Köszönöm előre is a segítséget. Felmérő megoldásokat találtam, tlk kellene

Statisztikák

Témák
36,992
Üzenet
4,515,284
Tagok
597,649
Legújabb tagunk
Somogyi V
Oldal tetejére