Jelen esetben tényleg közel jártunk a leállításhoz, két tized foknyira volt a folyó hőmérséklete attól, amikor lekapcsolják miatta az erőművet.
Az erőmű hűtését kiszolgáló Duna - többek között az alacsony vízállás miatt - olyan mértékben melegedett fel, ami már az atomerőmű szerint is „adminisztratív korlátot jelent a blokkok üzemeltetésére” – írta a G7.hu oldal kérdéseire válaszul az atomerőmű kommunikációs osztálya.
A jogszabályok szerint ilyen lépésekre akkor kerülhet sor, ha a Duna vízhőmérséklete az erőmű hűtővízének bebocsátási pontjától 500 méterre meghaladja a 30 fokot, amihez nagyon közel jártunk.
A folyónak már az alaphőmérséklete sem volt messze a határtól, ám, hogy Paksnál pontosan mennyire közelítette meg, azt nem lehet megmondani, mivel a Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége épp augusztus elején hibásodott meg. Egy zátony kialakulása miatt a készülék rossz adatokat küldött, ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át. Ebből viszont – szemben az automatikus óránkénti méréssel – naponta csak egyet csináltak, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna.
A legmagasabb reggeli hőmérséklet, amit regisztráltak 26,8 fok volt, ez azonban napközben 1,2-1,5 fokkal emelkedhetett, az erőmű pedig további 3-4-et dobhatott rajta a mérési pontig.
Pakson állítólag 29,8 fok volt a legmagasabb, amit mértek.
Paks leállása gyakorlatilag katasztrófa lenne a hazai villamos-energiaellátás szempontjából, hiszen az erőmű a teljes hazai termelés több mint felét adja.
A teljesítménycsökkentésre egyébként végül, azért sem volt szükség, mert ez magától is megtörtént: az egyik blokk meghibásodott, és augusztus közepe óta nem is termelt. A 3-as egységben ennek a hétnek a második felére ígérték az újraindulást, és pénteken az volt a terv, hogy este már néveleges kapacitáson üzemel majd ez a blokk is.
Az erőmű hűtését kiszolgáló Duna - többek között az alacsony vízállás miatt - olyan mértékben melegedett fel, ami már az atomerőmű szerint is „adminisztratív korlátot jelent a blokkok üzemeltetésére” – írta a G7.hu oldal kérdéseire válaszul az atomerőmű kommunikációs osztálya.
A jogszabályok szerint ilyen lépésekre akkor kerülhet sor, ha a Duna vízhőmérséklete az erőmű hűtővízének bebocsátási pontjától 500 méterre meghaladja a 30 fokot, amihez nagyon közel jártunk.
A folyónak már az alaphőmérséklete sem volt messze a határtól, ám, hogy Paksnál pontosan mennyire közelítette meg, azt nem lehet megmondani, mivel a Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége épp augusztus elején hibásodott meg. Egy zátony kialakulása miatt a készülék rossz adatokat küldött, ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át. Ebből viszont – szemben az automatikus óránkénti méréssel – naponta csak egyet csináltak, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna.
A legmagasabb reggeli hőmérséklet, amit regisztráltak 26,8 fok volt, ez azonban napközben 1,2-1,5 fokkal emelkedhetett, az erőmű pedig további 3-4-et dobhatott rajta a mérési pontig.
Pakson állítólag 29,8 fok volt a legmagasabb, amit mértek.
Paks leállása gyakorlatilag katasztrófa lenne a hazai villamos-energiaellátás szempontjából, hiszen az erőmű a teljes hazai termelés több mint felét adja.
A teljesítménycsökkentésre egyébként végül, azért sem volt szükség, mert ez magától is megtörtént: az egyik blokk meghibásodott, és augusztus közepe óta nem is termelt. A 3-as egységben ennek a hétnek a második felére ígérték az újraindulást, és pénteken az volt a terv, hogy este már néveleges kapacitáson üzemel majd ez a blokk is.
