A kormány bedobja a törölközőt. Nem sikerült rendet tenni a kutyás szervezetek évek óta tartó harcaiban, ezért a nem magyar ebfajtákat tenyésztő szervezeteket egyszerű egyesületté minősítik vissza, és bürokráciacsökkentésre hivatkozva törvénymódosítással megszüntetik az állami elismertségüket.
Megszűnik a német juhászok, ír szetterek, tacskók, golden retrieverek és a többi százötven kutyafajta hazai közokiratnak minősülő törzskönyvezése. Csak a kilenc magyar fajtára koncentrálnak.
Az ebtenyésztést eddig felügyelő tárca már hónapok óta dédelgette a kivonulás ötletét.
Fotó: Tim Graham
Az FM lényegében már tavaly év végén beismerte, hogy csődöt mondott minden eddigi próbálkozása, és nem tudott rendet tenni kutyafronton.
Ex lex állapot van/volt/lesz
Egy novemberben közzétett tervezet kozmetikázás nélkül súlyos megállapításokat tett a magyar ebtenyésztés helyzetéről. „A hazai ebtenyésztés működése több mint 15 éve súlyos konfliktusokkal terhelt, a szakmai és jogi előírásoknak nem felel meg, hazai és nemzetközi megítélése folyamatosan romlik. Jellemző a magyar ebtenyésztésre, hogy a másfél évtizedes ex-lex állapot következtében súlyos személyi ellentétekkel terhelt, a tenyésztés (szaporítás) jelentős része a feketegazdaságban zajlik."
Az illegális állatkereskedelem visszafogott becslések szerint is milliárdos iparággá terebélyesedett, az ország számára pedig egyre cikibb, hogy magyar bűnözők a nagy haszon reményében dobozokban csempészett kölyökkutyákkal árasztják el a nyugati-európai piacokat. A probléma méreteit jelzi, hogy bár a hasonló népességszámú Csehországban közel tízszer akkora tagsággal rendelkeznek a kutyaklubok, mint Magyarországon, nálunk mégis ötször annyi kölyök születik évente, mint a cseheknél.
Fotó: Molnár Zsolt
Az FM által emlegetett elhúzódó belső konfliktus éppen a szabályozás pontatlansága, a nyilvántartás, a származási okmányok kiadásának joga körül alakultak ki. A korábban egyeduralkodó Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) nem ismerte el a függetlenedő fajtaszervezetek törzskönyveit, bár a szabályozás erre kötelezte volna. A származási papírok kiadása és a szakmai kiállítások szervezése komoly bevételforrás, amiről egyik fél sem akart lemondani.
Indokolatlanul nagy teher
A minisztérium mindezek ellenére nem a hathatósabb szabályozás kidolgozását tűzte ki célul, inkább – a Lázár János által bejelentett programból merítve – a kormányzati bürokráciacsökkentést is felvették a kivonulás magyarázatai közé. Fazekas Sándor földművelési miniszter februárban már arról beszélt, hogy a több mint százötven magyarországi kutyafajta indokolatlanul nagy terhelést jelent a tenyésztési hatóság és az államigazgatás számára.
A magyar fajták genetikai felügyeletére valószínűleg a Szent István Egyetem kapna megbízást, az internacionalista fajták fenntartására viszont hivatalból már senki sem felügyelne, mert a tenyésztésükre specializálódott szervezetek állami elismertsége az FM tervezete szerint megszűnne.
Ez azt jelentené, hogy a szervezetek egyszerű civil egyesületekké minősülnének vissza, és megszűnne a közokirat jellegű törzskönyvek kiadása.
Nem a magyar fajtákra buknak
A fellelhető adatokból az látszik, hogy a kormány által favorizált magyar fajták nem tartoznak a legnépszerűbb fajták közé, illetve hogy a kutyatartók eddig nem a Kárpát-medencei származási hely alapján választották ki kedvenceiket. Az elmúlt években kutyás körökben publikált listák szerint a top 10-ben többek között a német juhászkutya, a francia és az angol buldog, a golden retriever, a tacskó és néhány terrierfajta szerepelt.
Az első tízbe a magyar fajták közül csak a magyar vizsla tudott bekerülni.
A fajtaszervezetek aktivistái szerint a kormány elgondolása lényegében a kutyás civil szervezetek végét jelenti, hiszen a tagság annak idején a tenyésztésszervezési szolgáltatások miatt csatlakozott hozzájuk. Ha ezek megszűnnek, a szervezetek léte is értelmetlenné válik.
Azt is kifogásolják, a tervezetben szereplő „magyarság” szerinti megkülönböztetés teljesen eltér más állatfajoknál, lovaknál, szarvasmarháknál, sertéseknél bevett elvekkel, ráadásul nemcsak az ebeket különbözteti meg, hanem következményként a tenyésztő szervezeteket is.
A 2010-es kormányváltáskor az úgynevezett elismert fajtaszervezetek még kifejezetten a Fidesz támogatásában bíztak.
Abban reménykedtek, hogy az Orbán-kormány érvényt szerez a szabályozásnak, megregulázza a szocialista kormányzattal jó viszonyt ápoló MEOE-t, és kikényszeríti, hogy adja át a származási papírkiadás és a kiállítás szervezés jogát. Csalódniuk kellett, mert néhány hónap elég volt ahhoz, hogy forduljon a helyzet, és a befolyásos támogatók segítségével a MEOE az új kormánynál is elérje a számára hátrányos törvényi szigorítás időleges megszüntetését.
A lobbizás azóta is folyamatos a kormánypárti és kormányzati politikusok körében, de a jelek szerint hiába. A legújabb javaslat is a MEOE-nak árt a legkevésbé, mivel jelenleg ez az egyetlen szervezet, amely a nemzetközi származási papírok kiadására jogosult az országban, így a belföldi törzskönyvek eljelentéktelenítése kevésbé érinti.
Index
Megszűnik a német juhászok, ír szetterek, tacskók, golden retrieverek és a többi százötven kutyafajta hazai közokiratnak minősülő törzskönyvezése. Csak a kilenc magyar fajtára koncentrálnak.
- Kuvasz,
- komondor,
- puli,
- pumi,
- mudi,
- erdélyi kopó,
- rövid szőrű magyar vizsla,
- drótszőrű magyar vizsla,
- magyar agár.
Az ebtenyésztést eddig felügyelő tárca már hónapok óta dédelgette a kivonulás ötletét.
Fotó: Tim Graham
Az FM lényegében már tavaly év végén beismerte, hogy csődöt mondott minden eddigi próbálkozása, és nem tudott rendet tenni kutyafronton.
Ex lex állapot van/volt/lesz
Egy novemberben közzétett tervezet kozmetikázás nélkül súlyos megállapításokat tett a magyar ebtenyésztés helyzetéről. „A hazai ebtenyésztés működése több mint 15 éve súlyos konfliktusokkal terhelt, a szakmai és jogi előírásoknak nem felel meg, hazai és nemzetközi megítélése folyamatosan romlik. Jellemző a magyar ebtenyésztésre, hogy a másfél évtizedes ex-lex állapot következtében súlyos személyi ellentétekkel terhelt, a tenyésztés (szaporítás) jelentős része a feketegazdaságban zajlik."
Az illegális állatkereskedelem visszafogott becslések szerint is milliárdos iparággá terebélyesedett, az ország számára pedig egyre cikibb, hogy magyar bűnözők a nagy haszon reményében dobozokban csempészett kölyökkutyákkal árasztják el a nyugati-európai piacokat. A probléma méreteit jelzi, hogy bár a hasonló népességszámú Csehországban közel tízszer akkora tagsággal rendelkeznek a kutyaklubok, mint Magyarországon, nálunk mégis ötször annyi kölyök születik évente, mint a cseheknél.
Fotó: Molnár Zsolt
Az FM által emlegetett elhúzódó belső konfliktus éppen a szabályozás pontatlansága, a nyilvántartás, a származási okmányok kiadásának joga körül alakultak ki. A korábban egyeduralkodó Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) nem ismerte el a függetlenedő fajtaszervezetek törzskönyveit, bár a szabályozás erre kötelezte volna. A származási papírok kiadása és a szakmai kiállítások szervezése komoly bevételforrás, amiről egyik fél sem akart lemondani.
Indokolatlanul nagy teher
A minisztérium mindezek ellenére nem a hathatósabb szabályozás kidolgozását tűzte ki célul, inkább – a Lázár János által bejelentett programból merítve – a kormányzati bürokráciacsökkentést is felvették a kivonulás magyarázatai közé. Fazekas Sándor földművelési miniszter februárban már arról beszélt, hogy a több mint százötven magyarországi kutyafajta indokolatlanul nagy terhelést jelent a tenyésztési hatóság és az államigazgatás számára.
A magyar fajták genetikai felügyeletére valószínűleg a Szent István Egyetem kapna megbízást, az internacionalista fajták fenntartására viszont hivatalból már senki sem felügyelne, mert a tenyésztésükre specializálódott szervezetek állami elismertsége az FM tervezete szerint megszűnne.
Ez azt jelentené, hogy a szervezetek egyszerű civil egyesületekké minősülnének vissza, és megszűnne a közokirat jellegű törzskönyvek kiadása.
Nem a magyar fajtákra buknak
A fellelhető adatokból az látszik, hogy a kormány által favorizált magyar fajták nem tartoznak a legnépszerűbb fajták közé, illetve hogy a kutyatartók eddig nem a Kárpát-medencei származási hely alapján választották ki kedvenceiket. Az elmúlt években kutyás körökben publikált listák szerint a top 10-ben többek között a német juhászkutya, a francia és az angol buldog, a golden retriever, a tacskó és néhány terrierfajta szerepelt.
Az első tízbe a magyar fajták közül csak a magyar vizsla tudott bekerülni.
A fajtaszervezetek aktivistái szerint a kormány elgondolása lényegében a kutyás civil szervezetek végét jelenti, hiszen a tagság annak idején a tenyésztésszervezési szolgáltatások miatt csatlakozott hozzájuk. Ha ezek megszűnnek, a szervezetek léte is értelmetlenné válik.
Azt is kifogásolják, a tervezetben szereplő „magyarság” szerinti megkülönböztetés teljesen eltér más állatfajoknál, lovaknál, szarvasmarháknál, sertéseknél bevett elvekkel, ráadásul nemcsak az ebeket különbözteti meg, hanem következményként a tenyésztő szervezeteket is.
A 2010-es kormányváltáskor az úgynevezett elismert fajtaszervezetek még kifejezetten a Fidesz támogatásában bíztak.
Abban reménykedtek, hogy az Orbán-kormány érvényt szerez a szabályozásnak, megregulázza a szocialista kormányzattal jó viszonyt ápoló MEOE-t, és kikényszeríti, hogy adja át a származási papírkiadás és a kiállítás szervezés jogát. Csalódniuk kellett, mert néhány hónap elég volt ahhoz, hogy forduljon a helyzet, és a befolyásos támogatók segítségével a MEOE az új kormánynál is elérje a számára hátrányos törvényi szigorítás időleges megszüntetését.
A lobbizás azóta is folyamatos a kormánypárti és kormányzati politikusok körében, de a jelek szerint hiába. A legújabb javaslat is a MEOE-nak árt a legkevésbé, mivel jelenleg ez az egyetlen szervezet, amely a nemzetközi származási papírok kiadására jogosult az országban, így a belföldi törzskönyvek eljelentéktelenítése kevésbé érinti.
Index
