A menekültügyi jogszabályokról szabadon

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Ezt a topikot azért indítjuk, mert nagyon sok tévhit és "legenda" kering arról, hogy ki számít menekültnek illetve, hogy kik milyen alapon kapták meg a menekült státuszt.

Olyan hozzászólásokat várunk, amik a menekültügyi törvények, jogszabályok bemutatásával és értelmezésükkel foglalkoznak.

A topik létrehozásának lényege, hogy egy helyen legyen megtalálható az információ, kihagyva a más jellegű beszélgetéseket.

Közreműködéseteket előre is köszönöm.
 

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy Kanada mi alapján ítéli meg, hogy egy adott ország menekültügyi szempontból biztonságosnak mondhatü-e, vagy sem. Magyarország EU csatlakozása sokat változtatott a helyzeten, s hogy miért, itt az indok.:

NEMZETKÖZI VÉDELMI IRÁNYMUTATÁS

„Belső menekülési vagy áttelepülési lehetőség” a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi
egyezmény és/vagy az 1967. évi jegyzőkönyv 1A(2) cikkével összefüggésben

"Az Iránymutatás
kiegészíti az UNHCR által kiadott Kézikönyvet a menekült státusz meghatározásának követelményeiről és
elbírálásáról a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi egyezmény és....."

"A belső menekülési vagy áttelepülési lehetőség fogalmát a döntéshozók egyre gyakrabban veszik
figyelembe a menekült státusz meghatározása során.
Mivel azonban máig nem alakult ki a fogalom
következetes megközelítése, eltérő joggyakorlat bontakozott ki országokon belül és kívül. Az eltérő
megközelítések miatt az Iránymutatás célja, hogy a döntéshozók számára egy strukturáltabb megközelítést
ajánljon a menekült státusz-meghatározás e kérdéskörének elemzése során."

/ Felhívom a figyelmet, hogy ez egy iránymutatás és ajánlás és nem is másolok be minden szöveget,
de könnyen érthető, hogy Kanada, mit miért alkalmaz. /


Az 1951. évi egyezmény nem követeli meg, sőt, nem is sugallja, hogy az üldözéstől való félelemnek
minden esetben ki kell terjednie a menekült származási országa területének egészére.

A belső menekülési
vagy áttelepülési lehetőség fogalma tehát az ország olyan területére vonatkozik, ahol nem áll fenn az
üldözéstől való megalapozott félelem, és ahol – az eset egyedi körülményeire tekintettel – a kérelmezőtől
ésszerűen elvárható, hogy ott letelepedjék és normális életet éljen.


Következésképpen, amennyiben a
menekült státusz meghatározása kapcsán felmerül a belső menekülés vagy áttelepülés lehetősége, meg kell
jelölni azt a konkrét területet, amelyre e lehetőség vonatkozik, és a kérelmezőnek megfelelő alkalmat kell
biztosítani arra, hogy erre reagálhasson.

Ha a menekült státusz iránti kérelem holisztikus vizsgálata során az egyezményben meghatározott ok
miatti üldözéstől való megalapozott félelem megállapításra került a származási ország egy körülhatárolt
részén, az áttelepülési lehetőség fennállása elemzésének két fő kérdéskörre kell kiterjednie. Az elemzést az
alábbi kérdéskörökre adott válaszok alapján kell elvégezni:
I. A relevancia elemzése
a) A gyakorlatban véghezvihető módon, biztonságosan és jogszerűen férhet hozzá a kérelmező az
áttelepülési területhez? Ha e feltételek valamelyike nem áll fenn, irreleváns az országban az alternatív
helyszín vizsgálata.
b) Maga az állam az üldöző? A vélelem szerint a nemzeti hatóságok hatásköre kiterjed az ország egész
területére. Amennyiben e hatóságok a vélt üldözők, a vélelem szerint nincs belső menekülési vagy áttelepülési
lehetőség.
c) Az üldözés nem-állami szereplőtől ered? Amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy a nem-állami üldöző
a javasolt területen is üldözni fogja a kérelmezőt, e terület nem minősül belső menekülési vagy áttelepülési lehetőségnek.
E megállapítás attól függ, hogy az üldöző a javasolt területen továbbüldözi-e majd a
kérelmezőt, és a vélt ártalom ellen ott elérhető-e az állami védelem.
d) Áttelepülés esetén fennáll-e annak veszélye, hogy a kérelmezőt üldözés vagy más súlyos ártalom érheti? E
kérdésbe beletartozik az áttelepülési területen felmerülő eredeti vagy bármely újabb üldözés, vagy más súlyos
ártalom.

II. Az ésszerűség elemzése
a) Az érintett országban fennálló körülményekre tekintettel tud-e a kérelmező viszonylag normális életet élni
anélkül, hogy túlzott nehézségei lennének? Ha nem, akkor nem várható el ésszerűen a kérelmezőtől, hogy
odaköltözzön.

Annak a megállapítása, hogy a javasolt belső menekülési vagy áttelepülési terület az adott esetben
megfelelő alternatívának minősül-e, olyan időbeli vizsgálatot igényel, amely nem csak az üldözéstől való
félelmet és az eredeti területről való menekülést kiváltó körülményekre terjed ki, hanem arra is, hogy a javasolt
terület valódi jövőbeli alternatívát kínál-e.
Hangsúlyozottan fontos e jövőre kiterjedő vizsgálat azért is, mert –
noha a státusz megtagadása nem jelöli ki automatikusan a megteendő lépéseket – következményként a
kényszerített hazatérés is felmerül.

/ forrás: http://helsinki.hu/wp-content/uploads/UNHCR_BMA.pdf /

Véleményem szerint, Magyarország EU csatlakozása előtt, a kanadai bírák jobban mérlegelték az esetek vizsgálata során, hogy a menedékkérőnek vol-e lehetősége az alternatív menekülésre. Az EU csatlakozás után, viszont elég nehéz megindokolni, hogy miért jött valaki egészen kanadáig, hogy védelmet találjon.
 

tamko4

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok. Már máshol is le írtam de ez most egy "szabadon" topic így kicsit részletesebben le írnám a folyamatot.
Mivel én 2015-ben végig csináltam igy személyes tapasztalataimat tudom megosztani. NEM AGITÁCIÓ. Senkit nem bíztatok semmivel. Csak száraz tények.
1: Alapos índok a menekült kérelem alapjához lehetőség szerint hivatalos orvosi/rendőrségi papírok látlevelek egyéb bizonyítékok hogy élet veszély fenyeget származás vagy egyéb indokok alapján.
2: Megérkezéskor (reptéren) amikor menekült státuszt kérsz "le vagy tartóztatva" (jelképesen értendő nem bilincselnek meg és nem vágnak dutyiba, sőt türelmesen tolmács segítségével ismertetik a rád váró dolgokat) El kell fogadnod kanada törvényeit döntéseit és csak az igazságot mondhatod el magadról/családodról. Annak a tisztnek aki ki hallgat téged jogában áll szabad lábra helyezni ha ugy itéli meg hogy minden rendben van veled. Utleveledet el veszik és kapsz egy ID (Személyi igazolvány potó okirat reffugee id) Aztán ott helyszínen közlik veled a tárgyalás időpontját amire 45 napon belül sor kerül. Aztán ki engednek a reptérről és szabadon intézed a dolgaidat amikre kanada kötelezett és neked el kellett fogadnod.
3: Köteles vagy nagy orvosi vizsgálaton részt venni vér-vizelet tüdőszűrö vizsgálat. Köteles vagy ügyvédet fogadni a tárgyalásodra. Köteles vagy egy lakcímet megadni ahová az értesítéseidet kapod. (Lehet shertel- is) Ha rokonoknál vagy akkor azt. Köteles vagy a (szabadon választható) ügyvédeddel együtt működni.
A tárgyalásig jogod van szociális segélyre. KB 660 dollárt kapsz ha egyedül vagy de családoknál ez több a gyerekek számától is függ. A leg olcsóbb kiadó szoba 450-500 dollár a keg olcsóbb kis lakás 900-1200 dolcsi.
A tárgyalásig kb 45 nap szóval azért elgondolkodtató mivel van lehetőség shertel-re ott általában 300-350 dolcsit kell fizetni és biztosítják a szállást ételt (magadnak főzöl) tisztálkodást. Segítenek az ügyintézésekben tolmács iskola stb.
Természetesen az ügyvédi költséget kanada fizeti (legal aid-jogsegély)
Aztán a tárgyaláson vagy megmondják hogy maradhatsz vagy nem de 50%-ban levélben értesítenek a döntésről ami vagy pozitív vagy negatív. Ennek időtartama változó 2.3 hónap max fél év vagy hamarabb. Ezidő alatt jár neked a szoc. segély illetve a negatív döntés ellen fellebbezést adhatsz be DE akkor nem árt ha vannak még + bizonyítékok.
A leg gyakoribb hiba a hazudozás amit a tárgyaláson el követnek. NE TEDD!! Mondj igazat. Ha hazugságon érnek, biztos hogy kiutasítás a vége. Szóval sokminden kimarad igy de nagyvonalakban a lényeg enyi.
 
Oldal tetejére