Advent és Karácsony

primula

Állandó Tag
Állandó Tag
még 2004-ben kaptam, de mostanra is igaz!




(nem tudom átírni a dátumot benne, ha valaki van olyan ügyes ki tudja javítani és akkor akutális lesz:) - ha van ilyen ügyes szóljon nekem is ;) )
 

allegro

Állandó Tag
Állandó Tag
t_11.jpg


Úgy látszik az idén sem lesz fehér a karácsony, akkor legalább gondoljuk, hogy az... ;)

Kedveseim!
Nagyon szép ünnepeket, boldog karácsonyt kívok Nektek és családotoknak!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
KARÁCSONYI FÉNYEK

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
s a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

Mikor a fenyö illata megérinti szívünk,
ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk.
Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni,
és másokért a szokottnál is többet tenni.

A rohanó világban megkoptak a fények,
halványak a hitek, és halványak a remények.
Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban,
őszintén szeretni, és bízni a jóban.

Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,
S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét.
Hisz ma este mink is gyermekek vagyunk,
s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.

Szerző: ismeretlen
 
Karacsonyi BETLEHEMES.
Szereplok: 3 angyal, 3 pasztor, 3 kiraly
Bekoszontoangyal: Ezelott 2006 evvel, megszuletett Szentkaracsony ejjel, Jezus. Uzenetet, oromet, bekejet, hoztuk el mi is az O betlehemet. Ha e tisztes haz ura megengedne nekunk, eloadnank mi is, oruljenek velunk.
Oregpasztor: Elfaradtunk, messze foldrol jottunk, mig nyajainknak jo legelot leltunk. Este van, nyajaink nyugosznak szepen, fekudjunk le mi is Isten neveben.
Bojtar: Oregapam. En nem tudok elaludni. Sosem lattam a csillagokat ily szepen ragyogni.
Pasztor: Azam milyen szepen ragyog az a csillag, Jeruzsalem felol eppen felenk mutat.
Oreg: Aludjatok mar, ne nezzetek a csillagokat. Keso van s a reggel mindjart rankvirrad.
Betlehemet vivo angyalok: Gloria! (csak az egyik) Keljetek fel pasztorok. magy oromet hirdetek nektek. Megszuletett a Messias, a ti Udvossegtek.Betlehemi istaloban gyermeket talaltok, jaszolban fekszik ott, Ki ezerszer aldott.
Oreg: Jaj de megoregedtem. Olyan almot lattam, mint soha eletemben, vagy talan csak kaprazott a szemem?
Pasztor: Nem alom az batyja, en is csodat lattam. Angyalok hirdettek a Messias itt van.
Bojtar: En is lattam biza, hallottam is mindent. Szaladnek, hogy lassam amit az eg uzent.
Oreg: Tustent induljuk hat, lassuk a nagy csodat. Jaszolban fekudni Egnek s Foldnek Urat.
Pasztor: En nem megyek csak ugy ures kezzel Ele, sajtot s tejet viszek neki, hatha meg nem veti.
Bojtar: En baranykamat adom s vele a szivemet, hogy kicsiny Jezuskanak oromet szerezzek.
(Erkeznek a kiralyok)
Kiralyok: Adj Isten jo estet nyajak hu pasztora, nem tudod hol szuletett az Egek Kiralya? Messzirol kovettuk csillagat, eddig jutottunk sok-sok orszagon at.
Oreg: Itt fekszik kozelben Betlehem varosa, mellette van egy rongyos istalocska. Angyalok hirdettek az O szuleteset, mi is odavisszuk szivunk koszonteset.
Kiralyok: Koszonjuk jopasztor!
Oreg: Szivesen kiralyok, az Isten aldasa szalljon tireatok.
(Enek: A kis Jezus megszuletett...)
Oreg: (Leterdel) Oreg vagyok nagyon, de boldog is vagyok, hogy megeltem a foldon e draga szep napot. Terdre hullok eled kicsiny Messiasunk, add rank aldasodat s halld meg imadsagunk.
Pasztor: (leterdel) Regen vartunk Teged pasztorok-pasztora. Te vezess bennunket, mint Jopasztor baranyat.
Bojtar: (leterdel) Kicsiny vagyok s Te is kicsiny lettel, a mi bunos foldunkre kozzenk megszulettel. Gyermeki szivunket tedd mindig boldogga, Szentkaracsony napja tartson nagyon soka.
Kiralyok: (leterdelnek) Udvozlegy kis Jezuk kiralyok-kiralya, kinek mennyben vagyon fenyes koronaja. Ajandekot hoztunk:aranyat, tomjent s mirhat. Elhoztuk melleje nepunk hodolatat.
Angyal: Foldon elo nepek szolok tihozzatok, angyali szozatom ime hallgassatok. Megszuletett Jezus az orok Szeretet, ertetek elhagyta a fenyes Mennyeget. Szulethetett volna fenyes palotaban, s ime itt nyugszik rongyos istaloban. Szeressetek egymast tartsatok mind ossze, maskepp szertehulltok mint az oldott keve. Alazatossagot tanuljatok Tole, szivetekbe igy szall a Mennyei beke. Dicsoseg a magassagban Istennek es beke a foldon a joakaratu embereknek.
Enek: Nosza-nosza jogazda, jogazda,
Bocsass minket utunkra,
Bocsass minket utunkra,
Istennek aldasa szalljon a hazara,
Istennek alldasa szalljon a hazara!
 

gittamin

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagyon örültem ennek a szép összefoglalónak. Sok érdekes dolgot ismerhettem meg még a karácsonyról.
Mindenkinek békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok.
Szeretettel: gittamin



<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=600 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top>
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja.[/FONT] [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett.[/FONT]




[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A karácsony előzményei[/FONT]


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Amióta az emberiség földműveléssel, állattartással foglalkozik a napfénynek, a meleg tavaszi és nyári hónapoknak óriási szerepük van az emberi társadalmak életében. Az emberek táplálékukat a meleg időszakokban tudták megtermelni, ilyenkor bőség és jólét jellemezte a közösség életét, szemben a hideg téli napokkal, amikor az éhezés, a hideg és a sötét kerítette hatalmába az embereket.[/FONT]


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Érthető tehát, ha az ókori népek hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót, amely időponttól kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, átvitt értelemben a fény győzedelmeskedik a sötét éjszaka felett. Ezeknek a rítusoknak az is a szerepük volt, hogy az elcsigázott emberekbe reménységet, hitet öntsenek, hogy könnyebben viseljék azt az időt, ami a tavasz beköszöntéig hátravan. [/FONT]


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Az ókori Rómában a december 17 - 24. közötti időszakban tartották a Szaturnália ünepeket. Szaturnusz a földművelés, a paraszti munkák istene a római hitvilágban. Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepelték Szaturnuszt, szokásban volt a szolgák megajándékozása, és bizonyos munkák tiltva voltak. A házaikat örökzöld borostyánágakkal díszítették. A naptárreformig a Római Birodalomban az új év kezdete is ekkorra esett. [/FONT]



[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg, eredetileg december 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony vigíliája, más szóval karácsony böjtje vagy Szenteste, 26-a pedig az ünnep második napja.[/FONT]



xmcl1r.gif





[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]December 24.[/FONT]



[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsony vigíliája[/FONT]


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között. [/FONT]


karacson.jpg

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Rippl- Rónai József: Karácsony[/FONT]




[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsony csodája [/FONT]​

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A karácsony éj varázslatát valószínűleg mindnyájan ismerjük. Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, mégis a karácsony éj misztikuma, csodája nem múlt el. Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja. A képzőművészetben, a zenében talán a legtöbbször feldolgozott téma.[/FONT]

elvalaszt.gif




[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Jézus születésének története[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Anyja, Mária, Józsefnek a názáreti ácsnak a jegyese volt, de még mielőtt egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József a judeai Betlehembe ment Máriával, mert Augusztusz császár rendelete szerint összeírás volt. Ott tartózkodásuk alatt jött el a szülés ideje, de mivel szállást nem kaptak, Mária egy jászolban hozta világra gyermekét. A pásztoroknak , akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. (Más változatban a Napkeleti bölcsek kaptak jelet Jézus születéséről, ők keresték fel a kisdedet, és ajándékokat vittek neki.) [/FONT]​


nativit.gif

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Gerard David: Születés[/FONT]




[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsonyfa állítás [/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]karácsonyfa előzménye[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]a pogány hagyományokban[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]a termőág, zöldág házba vitele, illetve[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága.[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. [/FONT]A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. [/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.[/FONT]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=320 border=0><TBODY><TR><TD>
disz1.jpg



</TD><TD width=10></TD><TD>
veranst61.jpg



</TD></TR><TR><TD colSpan=3>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Feldíszített karácsonyfa napjainkból[/FONT]



</TD></TR></TBODY></TABLE>​

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében. A feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. [/FONT]magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle. A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.​

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=550 border=0><TBODY><TR><TD>
us11.jpg



</TD><TD></TD><TD vAlign=bottom>
hang.jpg




</TD></TR></TBODY></TABLE>​


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsonyi ünnepi vacsora[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.) Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács).[/FONT]
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=550 align=center border=0><TBODY><TR><TD vAlign=bottom width=200>
beigli_21.jpg



</TD><TD width=80></TD><TD>
buche2.gif



</TD></TR><TR><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A hagyományos beigli[/FONT]


</TD><TD></TD><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A fatörzs, a franciák karácsonyi süteménye[/FONT]


</TD></TR><TR><TD height=30></TD><TD></TD><TD></TD></TR><TR><TD>
finnasztal.jpg



</TD><TD></TD><TD>
kalacs.jpg



</TD></TR><TR><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsonyi asztal, Finnország[/FONT]


</TD><TD></TD><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsonyi kalács, Magyarország[/FONT]



</TD></TR></TBODY></TABLE>​


elvalaszt.gif



[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsonyi népszokások[/FONT]​

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Regölés[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A regölés a téli napforduló ősi, pogánykori szokása. Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor. A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő...) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: " Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen." [/FONT]​




[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Betlehemezés[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben. Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A betlehemezők, általában férfiak, legények vagy gyerekek betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, melyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok (külön megemlítendő az öreg pásztor) és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Az erdélyi betlehemes hosszabb terjedelmű misztériumjáték, több szereplővel. Általában megjelenítik Szűz Máriát, Szent Józsefet is. [/FONT]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=500 border=0><TBODY><TR><TD>
betlehem1.jpg



</TD><TD width=50></TD><TD>
crecheprov1.jpg



</TD></TR><TR><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Betlehemesek[/FONT]


</TD><TD></TD><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Betlehem Dél-Olaszországból [/FONT]



</TD></TR></TBODY></TABLE>​

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...), hogy egészségesek maradjanak. [/FONT]


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A karácsonyi ünnepkör népszokásai a palócoknál.Olvassa el itt![/FONT]





[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif].
xmcl1r.gif
[/FONT]




[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Más népek karácsonyi szokásai[/FONT]

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Anglia [/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Nagy Britanniában Christmas, azaz Karácsony az év legfontosabb ünnepe. Az utcák, terek fényárban úsznak, turistalátványosság a Harrods áruház kirakata, amelyet több ezer világító gömbbel díszítenek. A Trafalgar Square- en megcsodálható a hatalmas, díszes fenyőfa, mely a norvég nép ajándéka a briteknek, II. világháborús segítségükért.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A Christmas Eve (24-e) munkanap, de rövidebb, általában ilyenkor tartják a nagy munkahelyi évbúcsúztató partikat. Ezen az estén otthon barátokat fogadnak, isznak egy jót, pl. behűtött citromlikőrt, sherryt, a gyerekek pedig készülnek a másnapra, amikor a Father Christmas (tképp. a Mikulás, szó szerint Karácsony Apó) telerakja ajándékkal a stocking-ot. Ez a zoknira emlékeztető képződmény az utóbbi években nálunk is kapható, bár Magyarországon december 6-án játszik fontos szerepet. Father Christmas egyébként a kéményen keresztül érkezik, hagyományosan egyenesen a kandallóba pottyan. A gyerekek ajándékkérő leveleket írnak neki, amit a kandalló tüzébe dobnak, hogy így jusson el az Északi- sarkra. Katolikus hatásra egyébként Angliában is elterjedt az éjféli mise, de az igazán vallásos anglikánok inkább a másnap reggeli protestáns istentiszteletet látogatják.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]December 25-e a Christmas Day, ez az ajándékozás napja (reggel bontják ki a csomagokat), ilyenkor jön össze a család is, és ekkor eszik a hagyományos karácsonyi ebédet, a Christmas dinner-t. A karácsonyi ebéd sült, töltött pulykából vagy valamilyen szárnyasból sült krumplival, kelbimbóval, Christmas pudingból, aprósüteményből áll. A pudingot brandyvel flambírozva tálalják. A pudingba kerülő, alkoholba áztatott gyümölcsöket már hónapokkal karácsony előtt elkészítik, és így érlelik. Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő hagyományos karácsonyi beszéde, melyet a televízió közvetít, s mely az angolok szerint meglehetősen unalmas, mégis mindenki megnézi.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A családi körben eltöltött karácsony, illetve a faállítás szokása Viktória királynő idején (XIX. század közepe) terjedt el a britteknél német mintára. Ezzel (na meg az angolok hagyomány-imádatával) magyarázható, hogy a viktoriánus figuráknak, mintáknak, díszeknek nagy a keresletje manapság is.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]December 26-a a Boxing Day, Karácsony másnapja, ilyenkor hagyományosan a személyzetet ajándékozták meg. Neve arra utal, hogy ezen a napon nyitották fel a templomi perselyt, tartalmát a szegények között osztották szét. [/FONT]
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=500 border=0><TBODY><TR><TD>
queen.gif



</TD><TD width=30></TD><TD>
viktorian.gif



</TD></TR><TR><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A királynő hagyományos karácsonyi beszéde[/FONT]


</TD><TD width=30></TD><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Viktoriánus képeslap[/FONT]



</TD></TR></TBODY></TABLE>​
harrods.jpg

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A Harrods áruház Londonban[/FONT]





[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Finnország[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A finneknél a karácsony december 23-án kezdődik, még nem ünnepléssel, hanem munkával. Este miután a gyerekek lefeküdtek, a szülők előkészítik a másnapi ételeket, rendet, tisztaságot varázsolnak mindenhová.[/FONT]​

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]24-én reggelinél a család körbeüli az asztalt. Hagyományosan fahéjas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, nagyon szerencsés lesz a jövő évben, ha fiatal lány az illető, akkor közeli férjhezmenetelre számíthat.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A finnek természetközelisége és mély humánuma mutatkozik meg abban a szép szokásban, hogy karácsony napján megvendégelik a velük élő háziállatokat, illetve megetetik a fészkelő madarakat. A karácsonyi vacsorára ők is nagy gonddal készülődnek. Miközben a gyerekek türelmetlenkednek, a felnőttek glöggöt (fűszeres forralt bor) isznak, amelyben mazsola és mandula is rejtőzik. Régi hagyomány szerint 24-én délben Turkuban, Finnország korábbi fővárosában kihirdetik a karácsonyi békét, amit a rádió is közvetít. Természetesen ezen a napon sem hagyják ki a szaunát. [/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A karácsonyi vacsora tradicionális északi ételekből áll: A heringet üvegfúvó módra általában rozskenyérben sült sonka követi, sült krumplikásával. Mézes, gyömbéres süteményekkel zárják az étkezést. Finnországban az asztalt éjszakára nem szedik le, hogy a karácsonyi manók is jóllakhassanak, ha épp arra járnak. Karácsony első napja szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszédolni, de még telefonálni sem. A rokonlátogatásokra, barátok köszöntésére 25-én kerítenek sort.[/FONT]
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=400 border=0><TBODY><TR><TD>
helsinki.jpg



</TD><TD width=50></TD><TD>
rovaniemi.jpg



</TD></TR><TR><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Helsinki[/FONT]


</TD><TD width=50></TD><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Rovaniemi[/FONT]



</TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=500 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=bottom>
glogg1.jpg



</TD><TD width=30></TD><TD>
finncsaladi.jpg



</TD></TR><TR><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A fűszeres bor, a glögg[/FONT]


</TD><TD width=30></TD><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsony egy finn nagypolgári családnál a XIX. század végén[/FONT]



</TD></TR></TBODY></TABLE>​

finnmano.jpg

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Finn képeslap karácsonyi manókkal[/FONT]



Görögország

Görögországban a Karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik (jelentése 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az új év és a Vízkereszt.
A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a földre jöjjenek, most már az embereket bosszantani. A házban aztán szörnyű ramazurit csapnak, törnek - zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi óket oda ahonnan jöttek, a Föld gyomrába.
A karácsonyi ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. A manók elűzésére szolgáló tűz hamuja varázserővel bír, ebből a földekre szórnak, bő termés reményében. Ekkor sütik a vaszilopitát, egy kenyér félét, amibe fémpénzt rejtenek, aki megtalálja, szerencsés lesz. A kenyeret szépen fel is díszítik, Krétán még kenyérhímző aszzonyok is vannak, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre. Szokás a kenyeret felszeletelni úgy, hogy minden családtagnak jusson egy szelet belőle, és ezt az asztalnál ülve, közösen elfogyasztani.
A fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, ebből iszik az egész család. Bizonyos vidékeken a forrást " meg is etetik", azaz ételeket tesznek a partjára.
Fontos, hogy karácsonykor az egész család, de még a házi állatok is jó és bőséges táplálékot kapjanak. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja.
A bőségvarázsló, adománygyűjtő népszokások közül a legfontosabb Görögországban a kalanda. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort kapnak.​

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=250 border=0><TBODY><TR><TD>
kalikaz.jpg


Kalikandzarosz​


</TD></TR></TBODY></TABLE>​





[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Olaszország[/FONT]

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Olaszországban a karácsonyi időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat. Különösen a déli tartományokban kedvelt ez a szokás, amikor a "zampognarik", a hegyi pásztor dudások leereszkednek a hegyekből és dudaszóval köszöntik a közelgő ünnepet, Jézus születésének napját. A karácsony is erről kapta nevét "Natale", azaz születés. Nagyon kedveltek Olaszországban a betlehemi jászol különféle ábrázolásai. Nápolyban és a déli régiókban az emberek 24-én éjjel templomról templomra járnak, csak hogy láthassák a kis Jézust. A karácsony esti vacsora az olaszoknál hagyományosan hal, amelyből többféle is kerül az asztalra. Rómában például az angolna a legkedveltebb. A vacsorát mindig a híres "panettone", a karácsonyi kalács zárja.Olaszországban a mi Mikulás-napunknak megfelelő ünnep január 6-ra, azaz vízkereszt napjára esik. Az ajándékokat az olasz gyerekek nem a cipőjükbe, hanem zokniba, harisnyába vagy ezt utánzó színes zacskóba kapják. A Mikulás olasz kollégája a rossz gyerekeknek nem virgácsot, hanem széndarabkákat hoz. Persze ez a gyakorlatban sohasem fordul elő, hiszen rossz gyerek nincs. Van azonban "szén" cukorból, ezt már találnak a harisnyákban. [/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Az ajándékokat egy jóságos boszorkány a kötényéből osztogatja, a neve Befana, és bizony asszonyság. A gyerekek előző este tejeskávét és süteményt készítenek a szobába, hogy Befana jól lakhasson, ha arra jár. Ezt általában a szülők szokták suttyomban elfogyasztani. Január 6-án reggelre pedig megjönnek az ajándékok is, amelyek általában finom csoki és karamella.[/FONT]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 width=480 align=center border=0><TBODY><TR><TD width=250>
pres.jpg



</TD><TD>
paneton.jpg



</TD></TR><TR><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Betlehemi jászol[/FONT]


</TD><TD>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Panettone, olasz karácsonyi kalács[/FONT]


</TD></TR></TBODY></TABLE>
zamp.jpg

[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Zampognari [/FONT]


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Lengyelország[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Lengyelországban a karácsony elsősorban keresztény (katolikus) ünnep, de természetesen családi jellege is igen erős. [/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Egy nagyon szép szokással kezdődik a karácsonyi ünnepkör a lengyeleknél. 24-én este az eget kémlelik kicsik és nagyok, arra várva, hogy meglássák az első csillagot. Ez Lengyelországban a Betlehemi csillagot jelképezi, melyet ők Gwiazdkának neveznek. Aki először észreveszi a legelső csillagot, ezt kiáltja, ekkor a családtagok köszöntik karácsony ünnepét és egymást.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A karácsonyi böjt szellemében karácsony vigiliáján, azaz 24-én éjfélig nem esznek húst. Az ünnepi asztal alá szalmát és szénát terítenek, arra emlékeztetve, hogy a kis Jézus jászolban született. Érdekes babona, hogy a karácsonyi asztalnál páros számú embernek kell ülni, ellenkező esetben szerencsétlen lesz valaki közülük. A hagyományos ételek közül nagyon kedvelt a céklaleves, a mákos kalács és a hal. Készítenek erre az alkalomra kompótot is 12 féle gyümölcsből, megemlékezve Jézus 12 apostoláról (tanítványáról). Ha befejezték a vacsorát még maradnak az asztalnál a házigazda jelére várva, hogy egyszerre álljanak fel, ugyanis aki először kel fel az asztaltól, az fog a jövő évben a legelőbb meghalni, tartja a babona.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsonyfát a lengyelek is állítanak természetesen, a népművészetben gyakorta mogyoróval, almával, papír- vagy tojáshéj díszekkel ékesítik. [/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Karácsonykor énekesek járnak házról-házra, szerencsét kívánva a háziaknak, akik megvendégelik őket. Az éjféli misére együtt megy a család. Nagy a hagyománya a templomokban a betlehemi jászol, a szopka ábrázolásának.[/FONT]
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=540 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=bottom>[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]
szopka.jpg
[/FONT]


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A krakkói szopka [/FONT]​

</TD><TD>
szopka1.jpg


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Szopka, Lengyelország[/FONT]​


</TD></TR></TBODY></TABLE>​


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Ír[/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]ország[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Az írek karácsonya hagyományosan ötvözi az ír katolikus szokásokat, a kelta pogány valamint az anglikán protestáns hagyományokat. Az írek lakásaikat az ünnep közeledtével gondosan feldíszítik. Az ablakba örökzöldekkel ékesített gyertyákat állítanak, általában hármat. A gyertyák a szent családnak mutatják az utat az éjszakában, a hármas szám pedig a szentháromságra (atya, fiú, szentlélek ) utal. Az asztalra karácsony előestéjén kenyeret, tejet készítenek, az ajtót pedig nem zárják be. Ezzel fejezik ki vendégszeretetüket. Mária, József a kisdeddel bármikor betérhetnek, ha elfáradtak és megéheztek a hosszú úton. [/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A gyerekek nagy izgalommal forgatják az adventi naptárakat, a felnőttek pedig szorgosan készülődnek a karácsonyi vacsorára. Fenyőfát az írek is állítanak, annál is inkább mert a téli napéjegyenlőség alkalmával szakrális szerepet játszó örökzöldeket a kelták terjesztették el. A gyerekeknek Írországban is Christmas Father hozza az ajándékot karácsony éjjelén a zoknijukba. Az írek katolikus szokás szerint éjféli misére is mennek. [/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A karácsonyi vacsora angol beütéseket mutat. Az asztalra általában pulyka, sonka, áfonya szósz és lángoló, brandyvel bolondított plum puding kerül.[/FONT]
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]25-én István napján aztán kezdetét veszik a nagy utcai népünnepélyek. Ilyenkor az emberek, főleg a fiatalok maskarába öltöznek, és különféle tradicionális szereplőkkel vidám jeleneteket adnak elő.[/FONT]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=3 width=540 align=center border=0><TBODY><TR><TD width=270>
irlap1.jpg


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Ír karácsonyi képeslap[/FONT]

</TD><TD width=270>
irlap2.jpg


[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]Ír karácsonyi képeslap[/FONT]


</TD></TR></TBODY></TABLE>​







</TD></TR><TR><TD vAlign=top></TD></TR></TBODY></TABLE>​
 

myszty

Állandó Tag
Állandó Tag
Ady Endre:<o></o><o></o>
Békesség ünnepén<o></o>
<o></o>
Békesség most tinéktek, emberek.<o></o>
Övendezzél, derék világ,<o></o>
Hangozzatok, jámbor legendák,<o></o>
Zsolozsmák, bibliák, imák.<o></o>
Kicsi gyertyák, lobogjatok föl,<o></o>
Bóduljunk tömjénnek szagán!...<o></o>
Szép dolog ez!... Így kell csinálni<o></o>
Minden karácsony-éjszakán...<o></o>
Hejh, szép az istenes legenda,<o></o>
A csillag, a jászol, az élet,<o></o>
Ki lehetne még vele húzni<o></o>
Talán még néhány ezer évet...<o></o>
Békesség hát néktek, emberek,<o></o>
Örvendezzék a vak, a béna:<o></o>
A jászol benne van a legendában<o></o>
S a jászolban benne a széna...<o></o>
Különben is az élet csupa vígság,<o></o>
Útvesztőkből csillag vezet ki,<o></o>
A pásztorok és bölcs királyok<o></o>
Szinte futnak - egymást szeretni<o></o>
S a betlehemi félhivatalosban<o></o>
Miként egykor meg vala írva:<o></o>
Mindenkit jászolánál várja<o></o>
Az arany, a tömjén, a mirrha...<o></o>
Örvendezzél, derék világ,<o></o>
Harsogjatok, jó, égi villik,<o></o>
Örvendezzél, derék világ,<o></o>
Te meg vagy váltva tudniillik.<o></o>
Lobogj, kis gyertya! Meg nem árthat<o></o>
Ennyi kis fény tán a világnak.<o></o>
Odakint szörnyű nagy a kétség,<o></o>
Odakint szörnyű a sötétség.<o></o>
Odakint szörnyű vaksötétben<o></o>
Sirály sikoltoz, vércse vijjog,<o></o>
Bagoly huhog, kóbor eb szűköl...<o></o>
Odakint valami nagy titkot<o></o>
Rejteget a sötét világ,<o></o>
Jó lesz mormolni szaporábban<o></o>
A szent zsolozsmát, bibliát.<o></o>
A föld könnyektől terhesült meg<o></o>
S a terhesült föld ing, remeg,<o></o>
A vajudó kínnak gyümölcse<o></o>
Nem lehet más, csak szörnyeteg...<o></o>
Ami sóhaj, nyögés, kín, szenny volt<o></o>
És rettentett a földgolyón,<o></o>
Vad orkánban kitörni készül,<o></o>
Világot törve, rombolón,<o></o>
Évezredes tragédiának<o></o>
Bosszuló vége fenyeget,<o></o>
Vad-éhesen, vad harcra készen<o></o>
Állnak iszonyú seregek...<o></o>
A Messiást nem várják immár,<o></o>
Nem kell többé a Messiás,<o></o>
Hazug a megváltás meséje,<o></o>
Szentségtelen a szentirás,<o></o>
Hazug minden, amit az ember<o></o>
Évezredekkel istenné tett,<o></o>
Csak egy igazság - közös jussú<o></o>
S egyenlő végű - ez az: élet...<o></o>
Ám ne nézz ki az éjszakába,<o></o>
Örvendezzél, derék világ,<o></o>
Hangozzatok, jámbor legendák,<o></o>
Zsolozsmák, bibliák, imák,<o></o>
Ne halljátok a föld-dübörgést,<o></o>
Menjen tovább a szürke élet,<o></o>
Közelg a földi végitélet...<o></o>
Addig lobogj csak, kicsi gyertya,<o></o>
Harsogjatok csak, égi villik,<o></o>
Örvendezzél, derék világ,<o></o>
Te meg vagy váltva tudniillik.
Csatolás megtekintése 48585
 
Oldal tetejére