Aki képes rá és mégsem gondoskodik a szülőjéről, hálátlan

Igazuk van,de aki munkanélküli segélyen él,hogy tartsa el a szüleit

MIndenki a szuleinek koszonheti eletet, ami a legdragabb kincs. Biztos vannak akik nem alltak a gyerekneveles magasfokan, de ez az elenyeszo kisebbseg. Az atlag felett van joval azok a szulok akik becsulettel felneveltek gyerekeiket.Nagyon szomoru ha egy hajlektalan embernek olyan gyereke van akitol be lehet hajtani a szulotartast. Ergo van annyi jovedelme hogy gondoskodjon szuleirol.
HA csak a lakossag felet nezuk is, hogy kell segitseg a gyerektol. A masik felebe bele tartozhatnak akik maguk is nehez anyagi korulmenyek kozott vannak , vagy elobb meghaltak mint a szulok, vagy nincs gyerekuk.

Merek bizni benne hogy ha en bevallaltam egy nagy csaladot, es felneveletem gyerekeimet, ha majd egyszer oreg leszek es raszorulok segitsegukre, mind ott lesz es nem kell pereskedni , hogy kifiessek a pelust vagy az oregotthont ha oda jutok.

vigilant írta:

ez SEM IGAZ mert az allam CSAK KOTELEZ

rovid idon belul ez egy biztos vallalkozas lesz
hisz csak kiszamlazzuk az ellatast oszt dol a piiiz .
a sok hajlektalan idoskorut csak be kell gyujteni elovakarni a gyerekeit es csekket kuldeni
az senkit sem zavar ,hogy eleteben egy pohar vizet sem adott a gyerekenek ,
sok esetben nem latta tizen evek ota
DE most torveny kotelezi ,hogy gondoskodjon egy olyan idegenrol aki ugyanezt NEM TETTE MEG !!
az erem masik oldala --- mert van olyan is ...

Kattints a kibontásához...

gondolom azért ha méltatlannak bizonyul a szülő, ott lehet "tiltakozni" (bár ki tudja, ha az is úgy megy majd, mint a mostani ügyintézés, akkor megette a fene)

vigilant írta:

ugye a szulo(k) NEM CSAK anyuka(k)bol all ????

Kattints a kibontásához...

Nem bizony,és kutya kötelessége minden gyermeknek,hogy ellássa szüleit,a többi mind kifogás...!

vigilant írta:

és kutya kötelessége minden szulonek ,hogy ellássa gyermekeit !!!! -- es aki ezt NEM teszi annak NINCS KOVETELNI VALOJA !!!

Kattints a kibontásához...

Ha felnevelte,és nem adta "árva házba",akkor kötelessége!

Azert az eletet koszonheti a szuleinek a gyerek, meg akkor is ha nem volt peldas szulo.

Egyáltalán, ki számít szülőnek? A vér szerinti szülők, vagy a nevelő szülők is? Ha egy gyereknek az édesapja mellett volt nevelőapja is, akkor mindhárom esetleg még több személy követelheti? A mai világban már nem törvényszerű, hogy egy szülőpár neveli fel nagykorúságáig a gyereket!

vigilant írta:

a tema arrol szol AKI NEM TESZI - TETTE !!
volt aki gondoskodott rola ... DE kimaradt a szulo anyja vagy a nemzo apja,vagy mindketto ...

ugyan maaaaa Melitta a szules es nemzes meg NEM jelenti azt ,hogy SZULO IS !!

Kattints a kibontásához...

Bizony, elég sokan csak a technikáját szeretik!

Igazából ez egy értelmetlen törvény... A gyermek, ha a szüleit szereti és van rá keret, az törvény nélkül is segíteni fogja öreg szülőjét. Akinek nincs az nem tud miből, de legtöbbször azért akad ott ha más nem egy szelet kenyér. Egy kis kuckó... nem maradnak egyedül.
Azonban tényleg, az aki soha nem volt a gyereke mellett, mindegy, hogy az apja vagy az anyjaként most azért akarjon a család része lenni, hogy azt kizsigerelje? Nem azért, mert öregségére rájött, hogy be'zony, elszúrta... ?
Aztán az a gyerek, aki hálátlan, nem érdekli mi van az öregeivel, az amúgy is jobban elzárkózik majd tőlük, nehogy, már rajtuk éljen...
Azért egy törvénnyel, nem lehet össze hozni a családot...

Melitta írta:

MIndenki a szuleinek koszonheti eletet, ami a legdragabb kincs. Biztos vannak akik nem alltak a gyerekneveles magasfokan, de ez az elenyeszo kisebbseg. Az atlag felett van joval azok a szulok akik becsulettel felneveltek gyerekeiket.Nagyon szomoru ha egy hajlektalan embernek olyan gyereke van akitol be lehet hajtani a szulotartast. Ergo van annyi jovedelme hogy gondoskodjon szuleirol.
HA csak a lakossag felet nezuk is, hogy kell segitseg a gyerektol. A masik felebe bele tartozhatnak akik maguk is nehez anyagi korulmenyek kozott vannak , vagy elobb meghaltak mint a szulok, vagy nincs gyerekuk.

Kattints a kibontásához...

*
Csavarnék a dolgokon.
Ma általában egy 35-50 éves ember pár, (általában) a felvett hitelét törleszti. Azt a hitelt, amit azért vett fel, hogy legyen lakás, ahol a gyereke(i)t felnevelje. No, most éppen ez az a korosztály, akiknek segíteniük kell a gyerekeiket a tovább tanulásban, sőt az otthonuk megteremtésében is.
No, most ugye ott vannak a(nagy)szülők, akik többnyire nyugdíjasok. A nyugdíjak, hiába mondják-írják-olvassuk-halljuk-nézzük, hogy így a reál, meg úgy a reál értékük ilyen jó, meg olyan jó, nem igaz. Nagyon sok idős ember minimálon él. Úgy értsd, hogy reggel tea, vagy tejes kávé (jobb esetben) pótkávéból, 1 szelet üres kenyér, vagy 1 kifli. Délben rántott- vagy krumpli leves. Ha van kert és tud még benne dolgozni, akkor van zöldség, csirke, ha város lakásban él, mindenért fizetni kell, a csirke far hátért, amit "több féle" módon kénytelen elkészíteni, mert húsra nem telik. Ha kertje van, akkor fizikai segítséget kell igénybe vennie, pénzért, mert a nagyobb munkákat képtelen elvégezni.
A gyerekek, még akkor is, ha felnőttek, jobb esetben jó, ha havonta 1x tudnak lerohanni. S, abban a pár órában nem sok fér bele. Az immár felnőtt gyerekei, egész héten lehet, hogy ingáznak, lehet, hogy olyan munkahelyen "húznak", hogy naponta 12-14 órát is ledolgoznak. Képtelenek a szülőknek úgy és annyit segíteni, mint amennyit szeretnének. Amikor a nagyszülőkhöz mennek, akkor mindig tele szatyorral, de mással nem nagyon. Hiszen nekik is nagyon sok a fizetnivalójuk.

Bevállalom, irigy vagyok és végtelenül dühös.
Miért kell, s főként "kell" nekünk az ukrajnai, romániai nyugdíjasoknak - nyugdíjat fizetni. Csak azért, mert magyar címmel rendelkeznek? Ezt már többször megírtuk, s nemcsak mi, a Facen folyamatos ez a téma. Ha azt a pénzt, amit ---idegeneknek--- kifizetünk, a mi magyar nyugdíjpénztárunkban benne maradna, több jutna a saját jogon, magyarországi munkát végzetteknek, anno' akik itt fizettek nyugdíj járulékot. Másként ítélném ezt a dolgot, ha itt évekig dolgoztak volna, a külhoni magyarjaink. Erről szó sincs. De most nem ez a témám.

Tehát, maradtam ott, hogy a középkorúaknak iszonyatosan nehéz, mert a saját gyerekeiket is kell segíteni, most már a szüleiket is (hozzáteszem, nemcsak a rendelet miatt, egyébként is), bocs', de ők, mármint a középkorúak is élni akarnak.

S, régen rossz, ha bárkinek a gyerekét a törvény erejével kell rábírni, hogy segítse a szüleit.
Ez általában majd úgy csapódik le, hogy az idős embert berakják valamilyen öregek otthonába. No, az eléggé költséges, mert a szülőnek az egész nyugdíját elviszi, sőt még pótolni is kell. No itt jön majd be a törvény "regulája", mert akár le is vonhatják ezt a +költségeket a még dolgozó, vagy akár nyugdíjas "gyerek(ek)" pénzéből.
Magyarul, az állam így a törvény erejével törvényesen, rátestálja a társadalom még dolgozó rétegekre a nyugdíjasok ellátását.
Kérdezem: miért?
Miért nem lehet olyan nyugdíjakat adni, hogy abból tisztességesen meg tudjon élni az, aki egész életében becsülettel dolgozott.
Azonkívül ahol több gyerek van, ott megoszlanak a költségek és a gondozás is.

Soha, senki ne szoruljon a törvény erejére, no meg a §-sok félelmetes mutogatására, mert nem szabadna bekövetkeznie.
Az is igaz, de sokszor hallottam azt, hogy egy szülő fel tud nevelni akár hat, hét gyereket is (manapság talán kevés ilyen család van), de a sok gyerek nem tudja a szülőt ellátni. Igen, igen, erre is van (sajnos) számtalan példa. Bízom, hogy ez a szám nem nő, de csökken...
Miben is bízom? A szeretetben, a felelősségben és a lelkiismeret meglétében.

Georgina Bojana írta:

*


Ha azt a pénzt, amit ---idegeneknek--- kifizetünk, a mi magyar nyugdíjpénztárunkban benne maradna, több jutna a saját jogon, magyarországi munkát végzetteknek, anno' akik itt fizettek nyugdíj járulékot.

Kattints a kibontásához...

Már az is nagy segítség lenne, ha a kormány nem rabolná le a nyugdíjkassza többletét. (Több milliárd forintról beszélünk évente!)
Nem véletlenül nevezik pár éve a munkáltató által fizetett járulékot "szociális" és nem nyugdíj járuléknak. Így megvan az általuk hozott törvény általi felhatalmazás a + pénz kisíbolására.

Egy dolog érdekelne úgy igazán a témával kapcsolatban...ki állapítja meg és mi alapján, hogy kötelezhető-e a gyermek (anyagilag), továbbá hogy méltatlan-e szülő. Különösen az utóbbi (utólagos) bizonyíthatósága kérdéses.
S vajh az előbbinél a létminimum összege lesz-e meghatározó a fizetési kötelezettségnél.
Mi lesz itt, ha ez a dolog egyszer beindul?...

Lehet hogy mégsem kellett volna Orbánéknak lenyúlni a magánnyugdíjpénztárak 3.000 milliárdját?

Nem minden fekete vagy fehér....nagyon sok fiatal saját magát sem képes eltartani itthon ,nemhogy még a szülőt is.Nyilván az ember nem hagyja magára a szüleit. De tulajdonképp mit akarnak? Szüntessük meg a nyugdíjat ,amiért megdolgoztak és legyen helyette nagyszülőgyes??? Nem tudom elképzelni.

tomjenzsolti írta:

Lehet hogy mégsem kellett volna Orbánéknak lenyúlni a magánnyugdíjpénztárak 3.000 milliárdját?

Kattints a kibontásához...

*
Ez a fejsze, már elveszett, vagy veszett fejszének nyomára sem lelünk... S, még mit NEM nyúltak le?
Ami csak nincs bebetonozva, de az sem segít. Még a bebetonozott dolgoknak is lába kel. Véleményem szerint minden akarnok fél, s mivel fél, még többet harácsol. S, amiért még többet harácsol, ezért még jobban fél. El nem tudom képzelni, hogyan tud belenézni a tükörbe, az is lehet, hogy nincs is tükör a közelében, úgy borotválják, csak ne kelljen a saját szemébe belenéznie. S, ha bele is néz, valami hasonlót lát:

CasaLoma írta:

Egyáltalán, ki számít szülőnek? A vér szerinti szülők, vagy a nevelő szülők is? Ha egy gyereknek az édesapja mellett volt nevelőapja is, akkor mindhárom esetleg még több személy követelheti? A mai világban már nem törvényszerű, hogy egy szülőpár neveli fel nagykorúságáig a gyereket!

Kattints a kibontásához...

Abszolút igazad van. Hol vagyunk már a kétszülős családmodelltől, ahol anyu és apu felnevel több gyereket, aztán szép sorban szélnek engedi őket, miközben tisztességgel megöregednek.
Manapság nem csak nevelőapa következik pár éven belül az apa után, hanem az apa részéről is bejön egy nevelőanya. Esetleg kettő, vagy három egymás után, mire a gyerek felnő, aki felváltva egy hétig az anyánál (és családjánál) egy hétig az apánál (és családjánál) tartózkodik. Közben nevelőapák és nevelőanyák garmadája váltogatja egymást.
A kérdésed jogos: melyik szülőről kell gondoskodnia a gyereknek?
Ez a törvény manapság értelmét veszti.

Melitta írta:

Azert az eletet koszonheti a szuleinek a gyerek, meg akkor is ha nem volt peldas szulo.

Kattints a kibontásához...

Ez igaz, de az életét senki sem kérte.
Egyetértek abban, hogy az a tisztességes, ha egy gyerek nem hagyja nyomorogni a szüleit. De azért a szülő felelőssége az, hogy olyan emberré nevelje a gyerekét (gyerekeit), akinek a lelkiismerete, uram bocsá, szeretete, nem engedi meg, hogy idős szüleit magukra hagyja.

Dagiegi írta:

Nem minden fekete vagy fehér....nagyon sok fiatal saját magát sem képes eltartani itthon ,nemhogy még a szülőt is.Nyilván az ember nem hagyja magára a szüleit. De tulajdonképp mit akarnak? Szüntessük meg a nyugdíjat ,amiért megdolgoztak és legyen helyette nagyszülőgyes??? Nem tudom elképzelni.

Kattints a kibontásához...

Pontosan erre gondoltam én is.
A mai magyar rögvalóságban a családok túlnyomó része önmagát is alig képes eltartani, nemhogy még a szülőket is (négy nagyszülőről beszélünk, ugye).
Vagy vegyünk alapul egy elvált szülőt gyerekkel. Na, azoknak a helyzete anyagilag végképp kilátástalan. Egyedülálló szülő egy fizetésből nem tudja magát se meg a gyerekét se eltartani. Általában ő szorul a szülei támogatására.
Vagy egy elvált apát, aki két gyerek után fizet gyerektartást. És még fizessen szülőtartást is? Miközben albérletre se futja neki, hisz a lakás az exénél és a gyerekeknél maradt.

Dagiegi írta:

Nem minden fekete vagy fehér....nagyon sok fiatal saját magát sem képes eltartani itthon ,nemhogy még a szülőt is.Nyilván az ember nem hagyja magára a szüleit. De tulajdonképp mit akarnak? Szüntessük meg a nyugdíjat ,amiért megdolgoztak és legyen helyette nagyszülőgyes??? Nem tudom elképzelni.

Kattints a kibontásához...

*
Már ott nyírbáltak, de nagyot, ha egy idős szülő betegség okán erősen megrokkan. Ágyhoz kötött beteggé válik. Ha a saját gyereke ápolja, szeretetből, kötelességből, nem kell itt statisztikákat felírnom, hogy annyi, meg még mennyi pénzt spórol az államnak. Miért? Mert nem teszi be a kórházba, hja, már onnan ki is löknék, s tennék az elfekvőbe a szerencsétlen lebénultat. Ott pedig ismerjük a módszereket. Az egyik, ami "tökéletes". Elfekvőről írok. 1.) Ott a legkevesebb a nővér, aki azt sem tudja, melyik kórteremben tegye tisztába a rábízottakat és milyen sorrendben 2.) A nagy rohangálásban, nincs ideje megetetni, megitatni sem. Leteszik az éjjeli szekrényre az ételt, de nem kanállal adják a szájába. Aztán egy idő múlva elviszik az ételt, mondván: "mi van mama, nincs étvágya"? Az, hogy meg sem tud fordulni, a kanalat sem tudja a kezébe venni, sőt enni sem tud, az legyen már a betegnek a gondja. S, így lassan, de biztosan szó szerint elsenyved, éhen hal. Ha pedig nem is iszik, akkor a keringés borul fel. A 3.) "jó" és bevált módszer a katéter. Ne kelljen már a betegeket csak pisi után tisztába tenni, ezért hiába a tiltakozás, felteszik a katétert. S, aztán, ha az a zacskó megtelik, a vese dolgozik, de a hólyag nem tud kiürülni mert tele a fólia zsák. Irgalmatlan fájdalmakat okoz ez, a fertőzésről már nem is beszélek. Aztán a felfekvés. Akit nem mozgatnak, annak idővel elsenyvednek az izmai, fekszik és nézi a plafont. Ha nagy szerencséje van, rövid időn belül sikerül átkócolnia abba a másik világba.
No ilyenkor, amikor erről lesz tudomásom, égnek emelem a kezem és kérem, hogy "ments meg Uram minket ettől". De nincs kegyelem. Ráadásul az ide berakott idős embert a saját gyerekei is képtelenek nap, mint nap látogatni, mert dolgozniuk kell. Amikor van hitel, amikor van egyéb gond, muszáj dolgozni. Azonkívül, ha ápolásira menne, úgy tudom, az nem számít bele a saját nyugdíj idejébe. S, ezen kívül nagyon kevés.
Más. A ágy rabságában senyvedő, mert ez már nem nevezhető életnek, gyereke felvállalja, szeretetből, kötelességből, emberségből. S, gondozza az édesanyját, -apját, s ő maga is már nyugdíjas. Akkor az állam egy fillért nem ad. Ezt igazságtalanságban tartom, az állam arra hívatkozik, hogy egy állami pénzt már kap, mármint a saját jogon megszerzett nyugdíját. Akkor ne ácsingózzon még ápolásira? Az állam nem jól gondolja. Mert igaz, van szeretet, van kötelesség, de vannak dolgok, amelyek ilyenkor +pénzbe kerülnek. Nem sorolom. Pontosan tudom.
Ezen kívül, ha csak pár napra, infúzió kúrára beviszi az ápoltat a kórházba, visz be pelenkát, krémeket, gyógyszereket stb. Ha nem megy be az immár felnőtt, esetleg nyugdíjas "gyerek" a szülőhöz a kórházba, irgalmatlanul megjárhatják. No, biztosan vannak kivételek. A tapasztalatom az, hogy a bevitt pelenkák közül több eltűnt, mert én bolond többet vittem be, mint amit kellett volna. De még azt sem használták el. Irgalmatlan dolgok vannak a kórházakban, ha csak azt mondom, hogy képesek egy lavórt kiöblögetni, majd abba a melegvízet és jobb esetben azzal mossák le aki mozgásképtelen. Ha csak ezt átgondolom, a hideg is kiráz. Én bevittem külön lavórt, nem használták. Akkor éppen a nem mosdatás volt a soron.
Senki, mi sem tudjuk, hogyan lépünk ki ebből az életből. Azt viszont magamnak és másoknak is teljes szívből kívánom, hogy ne legyünk senkire rászorulva, semmilyen módon. S, legfőképpen ne szenvedjünk, ha kell, hirtelen és gyorsan lépjünk ki ebből az életből. Azt is kívánom, hogy éljünk, mindannyian sokáig, jó egészségi állapotban, tiszta ésszel és tudjuk ellátni magunkat, életünk utolsó percéig. Ne legyünk senkinek terhére, mert az a poklok-pokla.
Magyarországon ez a helyzet. No igen, nem a több csillagos és magánkórházakban, de az államiakban, s az elfekvőkben. Uram add, hogy soha, egyikünk be ne kerüljön - oda.

Jaszladany írta:

Ez igaz, de az életét senki sem kérte.
Egyetértek abban, hogy az a tisztességes, ha egy gyerek nem hagyja nyomorogni a szüleit. De azért a szülő felelőssége az, hogy olyan emberré nevelje a gyerekét (gyerekeit), akinek a lelkiismerete, uram bocsá, szeretete, nem engedi meg, hogy idős szüleit magukra hagyja.

Kattints a kibontásához...

*
Általában nem hagyják magukra, pedig nagyon nehéz munkát végezni, családot "összerázni", hogy minden működjön, idős szülőt fizikailag és lelkileg is ellátni, meghallgatni stb. Biztos vagyok abban, hogy a legtöbb gyerek ezt megteszi, mindenféle §-i kényszerítés nélkül, szívből, szeretettel. Az viszont tény, hogy tönkre is megy, fizikailag, pszichésen ő maga is ebben a fene nagy egyensúlyozásban. Mert úgy érzi, nap, mint nap, hogy a kés hegyén egyensúlyoz.
Azt nem tehetik meg, hogy nem adnak nyugdíjat.
Az viszont tény, hogy sokan ötven év körüliek, nem kapnak semmiféle ellátást már most sem. Közmunka, vagy valamilyen segély innen - onnan, de nem folyamatosan. S, ha az ilyen ember ellátásra szorul, akkor már valóban ott a gubanc. Teher. Mondjuk ki, feketén-fehéren, mert az. Kozmetikázhatnám, hogy ne ilyen keményen hallatszon, de az. S, az állam EZT készíti elő, hogy ne lehessen semmilyen módon, kiskaput, segítséget kérni/kapni az államtól, ha ilyen idős ember ellátásra szorul. A gyerekei akkor nagy pácban lesznek, hiszen még a saját jogú nyugdíjuk sem lesz elég a megélhetésre, akkor hogyan osszák azt még több felé. Pedig kell, mert a tisztesség, a becsület és a szeretet, no meg a kötelesség ezt kívánja. S, nem azért mert a törvény ereje meg stb.
Undormány ez a kormány, s ezek az intézkedések.

Én azt látom, hogy a mai magyar helyzet (a nagytöbbség esetében), hogy a fiatalok szorulnak még késő negyvenes éveikben is a szüleik támogatására. Nem egy családot ismerek, akiket még most is segítenek anyagilag a 80 év körüli nagyszülők.

Anélkül, hogy fényezném az előző rendszert, én azt látom, hogy édesapám (a 30-as, 40-es születésűek) generációja volt az utolsó generáció, amelyik képes volt a fizetéséből egyszerre támogatni felnőtt gyermekeit, és idős szüleit. Nem is volt nekik szükségük ilyen törvényre.

Most viszont az állam szépen áttestálja saját kötelességét a gyermekekre. Mert szép szép, hogy a gyerek gondoskodjon a szüleiről, de már bocsánat, az a szülő nem azért fizette-e 40-50 évig a nyugdíjjárulékot, hogy idős korára ne terhelje rá magát a gyerekére, akinek épp elég saját családjától gondoskodnia?

Ahogy én látom, a mostani társadalmi elszegényedés annak köszönhető, hogy kihalt az a generáció, amelyik az előző rendszerben olyan egzisztenciát tudott teremteni magának, hogy támogatni tudták (sőt még most is támogatják) felnőtt gyerekeiket. Az utánuk következő generációk generáció viszont már sem magukról, sem a gyerekeikről, sem a szüleikről nem tudnak gondoskodni a minimálbéres fizetésből. Többek között ezért is mentek el az országból több százezren.

Georgina Bojana írta:

*
Az viszont tény, hogy sokan ötven év körüliek, nem kapnak semmiféle ellátást már most sem.

Kattints a kibontásához...

Ez így van.
Mit szépítsük, a nyugdíjkorhatár felemelésével gyakorlatilag eltörölték a nyugdíjat.
Nem volt véletlen korábban az az 55 és 60 év nyugdíjkorhatár. Most, amikor az efölötti kor fölötti embereket is munkára kényszerítik, látható, hogy 50-55 év fölött már nem lehet 8-10 órás versenyszférás munkát végeztetni az emberekkel, mert se fizikailag, se mentálisan nem bírják már, éppen ezért nincs is munka a számukra. Senki sem foglalkoztatja őket.

És mi erre a kormány lépése? Gondoskodjanak az 50-esekről a gyerekeik. De halálukig, mivel aki nem dolgozik az 50-es éveiben, az nyilván alig kap valami öregségi nyugdíjat, ha eléri a 65 éves kort, ha eléri egyáltalán, és ha kap valamit egyáltalán.
Aljas rendszer, igazad van. De ez nem ennek a kormánynak az aljassága, hanem ennek a társadalmi rendszernek, amit még ráadásul hamis hazug módon "demokráciának" neveznek. Ez pont olyan hazugság mint a "proletárdiktatúra" vagy a "nép demokrácia" volt. De akkor legalább meg lehetett élni.

Georgina Bojana írta:

*
Már ott nyírbáltak, de nagyot, ha egy idős szülő betegség okán erősen megrokkan. Ágyhoz kötött beteggé válik. Ha a saját gyereke ápolja, szeretetből, kötelességből, nem kell itt statisztikákat felírnom, hogy annyi, meg még mennyi pénzt spórol az államnak. Miért? Mert nem teszi be a kórházba, hja, már onnan ki is löknék, s tennék az elfekvőbe a szerencsétlen lebénultat.

Kattints a kibontásához...

Ezt ez a kormány azzal "hálálja" meg a szülőjét ápoló gyermeknek, hogy az idős szülőt ápoló éveit nem számítja bele a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultsági időbe. Azaz, ha egy nő évekig ápolási díjon van otthon (ami 26 ezer Ft/hó) azért, hogy idős szülőjét ápolja, akkor ez az idő nem számít bele a 40 év munkaviszonyba, ami után nyugdíjba mehetne.
Ez viszont tényleg ennek a kormánynak az aljassága.