Az alig egy hónapja rákban meghalt, brit származású Katherine Barber lexikográfus Kanadában végezte felsőfokú tanulmányait, majd lett a Canadian Oxford Dictionary főszerkesztője. Egészen páratlan módon szemezgetett a kanadai változat közkedvelt szavaiból: a ponyvaregényektől elkezdve egészen a parlamenti vitákig minden „tipikus kanadai” szöveget elolvasott és meghallgatott, hogy kor- és valósághű szótárt készítsen.
Az „angol nyelv” kifejezés egy átlagembernek nem jelent mást, mint az amerikai és a brit angol (akcentus és persze lakos) közötti állandó cukkolódást, holott megannyi országban beszélik a nyelvet, csak éppen máshogy. Ilyen ország Kanada is, ahol a francia mellett 20 millió kanadai beszéli első nyelvként az angolt. És bár a kanadai angol szókincsben és főleg kiejtésben jóval közelebb áll az amerikaihoz, mint a brithez, mindkét változat jellegzetességeit magán viseli. És még annál is többet…
Barbert 1991-ben szerződtette az Oxford University Press mint a kanadai szótár alapító szerkesztőjét. A nőt felkérték, hogy állítson össze egy csapatot, amelynek tagjai összeállítják a szótárat. 1991-ig nem volt mérvadó kiindulási pont (szószedet), amelynek segítségével a kanadai szavak, kifejezések és jelentések értelmezhetők lettek volna egy külföldi – pontosabban a kanadai verziót nem beszélő – ember számára. Korábban nem folytattak olyan kutatásokat, amelyek a kanadai angol „dekódolását” vették volna górcső alá – a kanadai szótárak az amerikai/brit kiadványok minimálisan módosított másai voltak.
Barber szokatlan, mégis logikus, az Oxford által előszeretettel alkalmazott struktúrát alkalmazott a szavak és kifejezések jelentésének összeállítására: egy könyvmolyokból álló csapatot toborzott, akik a katalógusoktól elkezdve a hírlapokon át egészen a magazinokig mindent átolvastak, kifejezetten kanadai kifejezések után kutatva. A lexikográfus maga sem tétlenkedett. Akármerre járt, magával vitte a jegyzetfüzetét, amibe lejegyezte a táblákon, plakátokon vagy hirdetéseken látott kanadai nyelvi sajátosságokat, idiómákat.
Volt azonban egy másik módszer is, amely hasznosnak bizonyult a mazsolázgatásra. Már az előtt „turnézott”, mielőtt a szótár megjelent volna. Ezeken a nyilvános eseményeken Barber interjúkat adott, amelyben a kanadai angolt „vesézték ki” a riporterekkel, szakemberekkel. Barber gyakran szerepelt a CBC rádióműsoraiban is, amely adások során arra kérte a hallgatókat, hogy diktáljanak be neki különféle szavakat. Barber ezután Kaliforniában és Oxfordban elsajátította a digitális lexikográfiát, így a csapata már könnyedén rendszerezte a digitalizált kanadai kiadványok, parlamenti viták és vaskos könyvek adatbázisát.
Annak ellenére, hogy az 1998-ban megjelent Canadian Oxford Dictionary hatalmas sikert aratott, a digitális szótárak megjelenése szinte teljesen háttérbe szorította a nyomtatott kiadás értékesítését. Az iroda bezárt, Barbert és munkatársait 2008-ban elbocsátották.
A kiadás és a munkahely megszűnése után a lexikográfus arculatot váltott: belecsöppent a balett varázslatos világába. Megalapította a Tours en l’air nevű társaságot, amely balettkedvelők számára szervezett túrákat. Az érdeklődők Európában és Észak-Amerikában hódolhattak a balett iránti szenvedélyüknek.
Gáll Anna
Az „angol nyelv” kifejezés egy átlagembernek nem jelent mást, mint az amerikai és a brit angol (akcentus és persze lakos) közötti állandó cukkolódást, holott megannyi országban beszélik a nyelvet, csak éppen máshogy. Ilyen ország Kanada is, ahol a francia mellett 20 millió kanadai beszéli első nyelvként az angolt. És bár a kanadai angol szókincsben és főleg kiejtésben jóval közelebb áll az amerikaihoz, mint a brithez, mindkét változat jellegzetességeit magán viseli. És még annál is többet…
A szavak királynője
Barbert 1991-ben szerződtette az Oxford University Press mint a kanadai szótár alapító szerkesztőjét. A nőt felkérték, hogy állítson össze egy csapatot, amelynek tagjai összeállítják a szótárat. 1991-ig nem volt mérvadó kiindulási pont (szószedet), amelynek segítségével a kanadai szavak, kifejezések és jelentések értelmezhetők lettek volna egy külföldi – pontosabban a kanadai verziót nem beszélő – ember számára. Korábban nem folytattak olyan kutatásokat, amelyek a kanadai angol „dekódolását” vették volna górcső alá – a kanadai szótárak az amerikai/brit kiadványok minimálisan módosított másai voltak.
Barber szokatlan, mégis logikus, az Oxford által előszeretettel alkalmazott struktúrát alkalmazott a szavak és kifejezések jelentésének összeállítására: egy könyvmolyokból álló csapatot toborzott, akik a katalógusoktól elkezdve a hírlapokon át egészen a magazinokig mindent átolvastak, kifejezetten kanadai kifejezések után kutatva. A lexikográfus maga sem tétlenkedett. Akármerre járt, magával vitte a jegyzetfüzetét, amibe lejegyezte a táblákon, plakátokon vagy hirdetéseken látott kanadai nyelvi sajátosságokat, idiómákat.
Volt azonban egy másik módszer is, amely hasznosnak bizonyult a mazsolázgatásra. Már az előtt „turnézott”, mielőtt a szótár megjelent volna. Ezeken a nyilvános eseményeken Barber interjúkat adott, amelyben a kanadai angolt „vesézték ki” a riporterekkel, szakemberekkel. Barber gyakran szerepelt a CBC rádióműsoraiban is, amely adások során arra kérte a hallgatókat, hogy diktáljanak be neki különféle szavakat. Barber ezután Kaliforniában és Oxfordban elsajátította a digitális lexikográfiát, így a csapata már könnyedén rendszerezte a digitalizált kanadai kiadványok, parlamenti viták és vaskos könyvek adatbázisát.
A színpad királynője
Annak ellenére, hogy az 1998-ban megjelent Canadian Oxford Dictionary hatalmas sikert aratott, a digitális szótárak megjelenése szinte teljesen háttérbe szorította a nyomtatott kiadás értékesítését. Az iroda bezárt, Barbert és munkatársait 2008-ban elbocsátották.
A kiadás és a munkahely megszűnése után a lexikográfus arculatot váltott: belecsöppent a balett varázslatos világába. Megalapította a Tours en l’air nevű társaságot, amely balettkedvelők számára szervezett túrákat. Az érdeklődők Európában és Észak-Amerikában hódolhattak a balett iránti szenvedélyüknek.
Gáll Anna
