Allergia, testi higiénia, testszag, szájszag, futószemölcs......stb

túrórudi_27 témája a 'Egészségünkre!' fórumban , 2006 Szeptember 14.

  1. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Re: Allergia

    Hello! Évek óta széna-náthás vagyok, sajnos! :-( Kb. két évvel ezelőtt, Életem Párja rábeszélt egy allergia tesztre, amit elvégeztettem. Azóta papírom is van az allergiámról. Sőt, tejintoleranciám is van! :( Kivétel a kecsketej és kecsketejből készült tejtermékekre. Nem olcsó "buli" (mivel kis állat a kecske és jóval kevesebb tejet ad, mint egy tehén!) de tapasztalatból tudom, hogy mennyei és utána semmi "bajom", azaz nem jelentkezik a gázosodás, a haspuffadás, stb.
    Kaptam gyógyszert is, amitől másnap hat kávé után sem "józanódtam" ki az álmosságból, ezért nem szedem. Felelősségteljes munkám van, ezért nem tehetem.
    Aztán probáltam csak hét végén egy-egy bogyit bevenni. A hatás kellemes volt, de a mellékhatás, az ... Feladtam a gyógyszerrel való kísérletezést!
    Megbeszéltem a Háziorvossal, inkább mellőzzem a tehéntejet, így olcsóbb és nem kell gyógyszert szednem.
    A Természetgyógyászathoz fordultam, SIKERREL! Van egy gyógyfüvekből készült elixír, ez enyhíti a panaszaimat. Kiegészítésként, naponta kétszer (reggel és este) kitisztítom az orrlukakat bizonyos Pollen Blocker-rel, ami egy pollen elleni védőkenőcs. Ez egy védőfilmet képez az orrban virág-, fa- és fűpollen, házipor, hári poratka és állati szőrök ellen.
    Ja, és kicseréltem a tollpárnámat ... Szerintem Mindenki saját maga kell, hogy kitapasztalja, mi okozza a panaszát és S.O.S. meg kell azt szüntetni. ... Most abba is hagyom ...
    Üdvözlettel: M.T.E.
     
  2. E.Ágnes

    E.Ágnes Állandó Tag

    A testvérem parlagfűallergiás, neki a zyrtec nevű gyógyszer vált be. Nem álmosít, addig kell szedni, amíg tart a "szezon." MO-on lehet kapni valami tengervíz-orrsprayt, sajnos nem olcsó, de a gyulladt nyálkahártyát megnyugtatja, porallergiára is ajánlják, sterimar a neve.
     
  3. AndiMiskolc

    AndiMiskolc Állandó Tag

    Én is a Zyrtekre, vagy a Claritin-re szavazok, egyik sem álmosít!!! Vannak kiváló orrsprayk, amik mellett már semmi szükség a tablettákra. Jav: konzultálj fül-orr gégésszel, ill. allergiológussal!
     
  4. Sfakutya

    Sfakutya Állandó Tag

    A sima orrsprayvel vigyázzatok, mert azzal, hogy összehúzza a nyálkahártyát, előbb-utóbb nyálkahártya elhalást okoznak.
     
  5. AndiMiskolc

    AndiMiskolc Állandó Tag

    Semmikép sem sima orrspray, orvosáltal fel írtra gondoltam.pl:Rhynocort Aqua
     
  6. Kinszi

    Kinszi Állandó Tag

    Nagyon sajnálom azokat, akik allergiásak, bármire, mert borzasztóan megkeseríti az ember életét! Nekemis van tej, és egy két gyógyszer allergiám, de azt még könnyebb kiküszöbölni, mint a virág és pollenre érzékenységet. Egyre több embernekvan valamilyen, allergiája sajnos!:(
     
  7. judit428

    judit428 Állandó Tag

    nekem gyermekem is. én is allergiások vagyunk
    sajnos nem sokat foglalkoznak velünk
    ha nem akarunk gyógyszert szedni le is út, fel is út
    pedig tudtátok van más megoldás is?
    én már tudom
     
  8. verka

    verka Állandó Tag

    Én azon lepődtem most meg, hogy mivel most ennyire jó idő volt itt a tél helyett, ugye virágzott minden. És elkezdődött a tavaszi allergiám. Persze csak enyhén, de mégiscsak előjött. Nektek nem fordult ez elő?
     
  9. Mrs. Julius

    Mrs. Julius Állandó Tag

    Hello Verka

    Attol függöen MIRE vagy allergias, teljesen normalis, hogy a viragzassal megjelenik az un. "tavaszi" allergiad. Sajnos az allergia nem az evszakhoz van kötve, hanem ahhoz, hogy amire allergias vagy, mikor es hol kerül veled kontaktba.

    Nalunk is allergias az egesz csalad. En viszem a palmat es mivel nalam nagyon erös volt az allergia, csinaltam 5 evig egy un. Desensibilisirung (magyarul: erzeketlenne teves??) kurat. Az allergia igy valamivel elviselhetöbb, de ha jol tudom, ez a betegseg egy eleten at megmarad (az orvosi tudomany mai allasa szerint).

    Sajnos ez a betegseg pont az "unatkozo" immunrendszerünk valasza a steril eletkörülmenyekre es a rengeteg kemiai anyagra, amiket az etelekbe keverünk es tonna szam eszünk, iszunk.

    Az allergiaval meg kell tanulni együtt elni es az okozojat, HA VA RA MOD! kerülni.

    Üdv.
    Julius
     
  10. verka

    verka Állandó Tag

    Igen, sajnos tisztában vagyok vele, hogy nem évszak függő. Csak sajnos nehezen akarom felfogni, hogy "télen" kell szenvedni vele. Ebben igazából ami legjobban elszomorít, az az, hogy nem a megfelelő időben virágzanak a növények. Aggaszt ez a téma. Ebből a nézőpontból az allergia a legkevesebb.. Nem szeretném, ha most ezután beütne a tél, és elfagyna minden.
     
  11. verka

    verka Állandó Tag

    Még az allergiához visszatérve, hogy énis már 3 éves korom óta allergiás vagyok. A családból senki más nem az, és szerencsére még a kislányomon sem vettem észre, hogy az lenne.
    Van sóbarlangunk, ahova be szoktam menni, mikor tudom, hogy már kezd aktuális lenni az allergiás időszakom.
    De most erre nem voltam felkészülve, gondolom érthető okokból kifolyólag :)
     
  12. Bikfic

    Bikfic Állandó Tag

    Csodákat nem lehet tenni az asztmásokkal, allergiásokkal, de vannak módszerek, amivel csodálatosan vissza lehet szorítani a kínzó tüneteket -tartósan és gyógyszer nélkül. Az általatok említett majd mindegyik módszer után a biorezonancia elvén működő kezelést próbáltuk ki a családban, sikerrel. Ez fájdalmatlan kezelés pár hetenként megismételve C-vitamin és kalcium szedése mellett, és hozzá egy szigorú, de betartható diéta pár hónapig (később enyhül). Ez ugyan fizetős kezelés (pl. Bp.), de ha mondjuk már 8 éve nem jelentkezik az addig szokásos igen erős náthád, fulladásod gyógyszer nélkül, akkor eredmény. Igaz, garancia nincs hogy kinél hogy alakul. Meg azoknál, akik hajlamosak az allargiára, később más formája is kialakulhat. Ezzel a módszerrel ekcémánál is tartós eredményt értek el (ismerősi körben), igaz hosszadalmas, de kitartó kezeléssel.
    Talán furcsálljátok hogy hogy jön össze a nátha meg a diéta, de műkökik a dolog.
     
  13. marine18

    marine18 Állandó Tag

    Én voltam allergiavizsgálaton, semmire nem vagyok allergiás mégis olyan mintha mindig meg lennék fázva
     
  14. marine18

    marine18 Állandó Tag

    Ebben az a vicces, hogy az orvos váltig állítja nem vagyok allergiás, de a kertben van egy növény amire biztos, hogy allergiás vagyok, de ... :)
    egyik barátom viszont a vizsgálat szerint kutyaszőrre allergiás és 2 kutya is van a lakásukban, de nincs tőlük baja:)
     
  15. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Re: Sóbarlang

    Sajnos én is allergiás vagyok és nálam is a só gyógyító erejűnek bizonyult.
    Tavaly lehetőségem volt eljutni Erdélybe, Parajdra a Sóbányába és az ott eltöltött két óra után éreztem, hogy jóval jobban tudok lélegezni, létezni. Hazaérkezésem után döntöttem, úgy, hogy beszerzek valamilyen gyógyászati segédeszközt, ami só-val "müködik". Szerencsém volt! Karácson előtt, "Egyet fizet kettőt vihet" akcióba kaptam sószipkát, számunkra megfizethető áron, így az Életem Párjának, és nekem is van egy-egy saját sószipkánk. CSAK ajánlani tudom!!! És nem csak allergiásoknak! Nátha, meghűlés és egyéb légzőszervi megbetegedések esetébe segíthet. Üdv. M.T.E. :D
     
  16. verka

    verka Állandó Tag

    Én egyszer kipróbáltam egy ilyen sópipát de rosszul lettem tőle.
    Úgyhogy nekem marad a sóbarlang:)
    Akinek a lakhelye közelében van egy sóbarlang, és allergiás, asztmás vagy légúti panaszai vannak, szerintem próbálja ki.
    Persze a sópipa sem rossz. Biztos csak hozzá kell szokni :)
     
  17. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Civilizált élet = allergia?

    Ki tudja mi a jobb? Ha állandóan tisztálkodunk, vagy ha testünket heti egyszer éri szappan és víz? Ki az okosabb? Aki nem engedi gyerekének a korlátot nyalogatni, vagy akit egy kis kosz sosem zavar?

    Ma több az allergiás, mint pár éve. Ez tény. Egészen nyugodtan megkérdezhetjük nagyszüleinket hány ismerősük szenvedett ettől a betegségtől? De egészen nyugodtan előkereshetünk erre vonatkozó, korábbi kutatási eredményeket is, hogy az előző évtizedekben (vagy akár még régebben) hány allergiás beteget jegyeztek? De ha csak azt figyeljük, hogy hányan allergiásak Európában (vagy Amerikában) és hányan allergiásak Afrikában, akkor is igen érdekes eredménye juthatunk.
    Az összes kérdésre ugyanaz a válasz: kevesebb volt a beteg korábban és kevesebb a beteg napjainkban a fejletlenebb országokban. Mi ennek az oka?

    Széndioxid?

    [​IMG]Nos, nagyon sok mindenre ráfoghatjuk, hogy allergiát okoz. Sokszor hallani, hogy a szmog, a városi levegő, a rengeteg autó, a levegőtlenség a felelős az allergiáért. Valóban igaz, hogy nagyon káros a városi levegő folyamatos belégzése, és erősítheti allergiánkat, de csak akkor, ha már előtte is betegek voltunk. Önmagában a széndioxid nem alakít ki allergiát. Erre tökéletes bizonyíték annak a kutatásnak az eredménye, melyben új-zélandi lakosokat vizsgáltak. Új-Zélandnak azon a területein élőket hasonlították össze más ország lakóival, ahol jelenleg a világon a legmagasabb az asztmások aránya. Ezekről a területekről tudni kell, hogy annyira messze fekszenek a nagyvárosoktól, hogy gyakorlatilag az emberek több birkával találkoznak,mint autóval. Mégis a széndioxiddal teli városlakók közt volt kevesebb asztmás beteg.


    Házipor-atka?

    A másik rendszeres bűnbak az általunk már jól ismert házipor-atka. A padlószőnyeg, a vastag kárpit, a puha párnák...milyen jó rajtuk járni, feküdni és ülni, de mennyi poratka lakik bennük?! A központi fűtés és a légmozgás nélküli atmoszféra meg csak segít nekik a szaporodásban. De nem foghatunk ám mindent a házipor-atkákra. Megfigyelve Új-Mexikó azon területeit melyek olyan magasan fekszenek, ahol a száraz levegő lehetetlenné teszi az atkáknak a puszta létet is, láthatjuk, hogy az allergiás betegségek (köztük az asztma is) nem feltétlen következnek egyenes ágon ezen élőlényekből, hiszen ott is épp oly gyakoriak ezek a betegségek, mint az atkás lakásokban lakók közt. [​IMG]

    Mindezekből következtetve az előbb feltett kérdésre, miszerint mi okozza az allegiás megbetegedések egyre gyakoribb előfordulását, a válasz igen egyértelmű: életmódunk.

    A magasabb életszínvonallal egyre sterilebb és mesterségesebb környezetet teremtünk magunknak, mely gyakorlatilag elszigetel a korábban természetesnek vélt kosztól. Afrika kevésbé civilizált területein nem létezik szó az asztmára vagy a szénanáthára, mert egész egyszerűen nem ismerik őket. Ott senki sem allergiás. Mi pedig, a modern, felvilágosult társadalmakban élők, nem győzzük törölgetni orrunkat és púderezni bőrünket.

    Higiénia-hipotézis versus satnya immunrendszer

    [​IMG]Létezik egy amerikai mondás: „halálodik egy véka földet megeszel.” Reménykedjünk, hogy így van, mert több vizsgálat is kimutatta, hogy a talajföldben található kórokozók a lehető legegészségesebbek, ha az ember megeszi őket. Persze ez nem azt jelenti, hogy most mindenki rohanjon ki és gyorsan egy vödör földet lapátoljon a szájába, ez csak annyit tesz, hogy ha gyermekünk megnyalja földes ujjait, ne kapjunk szívstoppot és ne kezdjük el fertőtlenítővel sikálni szerencsétlen körmeit és nyelvét. Ezek a mycrobaktériumok az éretlen szervezetben pont az allergia elleni védekezés képességét alakítják ki, illetve erősítik.
    Egy bristoli egyetem vizsgálata kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik naponta 5-nél többször mosnak kezet és kétszer fürdenek , majdnem kétszer nagyobb eséllyel lesznek a későbbiek során allergiásak, mint azok, akik csak 3-szor mosnak kezet és 2 naponta fürdenek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a „koszosabb” gyerekeket pont az védi meg ezektől a betegségektől, hogy szervezetükbe rendszeresen olyan baktériumok és kórokozók kerülnek, melyek tulajdonképpen tünetmentesek és ártalmatalok, azonban immunrendszerüket erősítik. Ugyanezt az állítást bizonyítja a bölcsödéseket megfigyelő vizsgálat is. Azok a gyerekek, akik még két éves koruk előtt bekerülnek egy bölcsödei közösségbe, ahol ugyebár egymás után szopogatják a fakockát és mindenki összeköhögi a másikat, egész egyszerűen ellenállóbbak lesznek később az allergia ellen.
    [​IMG] Coloradói kutatók ezt a problémakört nem régiben egészen más szemszögből vizsgálták meg: a háziporban lévő bakteriális endotoxinok mennyiségét határozták meg – ezek olyan baktérium termelte anyagok, melyek igen erős hatást fejtenek ki az immunrendszerre. Bőrvizsgálatot végeztek gyerekeken, akik olyan háztartásokban nőttek fel, ahol a porban lévő endotoxinok száma magas volt, hogy megnézzék allergiásak-e macskaszőrre, vagy a tejben illetve poratkákban lévő allergénekre. Az eredmény sokkal nagyob számban lett negatív, mint az alacsony endotoxin tartalmú porban felnőtt gyerekek között. Ez annyit jelent, hogy a beteges tisztaság mániánkkal, sajnos nem hogy nem segítünk a gyereknek az egészséges közegben történő felnövésben, hanem nagyban allergiára predesztináljuk szegényt. Vagyis: nem árt ha nevelünk egy-két porcicát az ágy alatt.
    Ez a higiénia-hipotézis ad magyarázatot a szénanétha különös történelmi fejlődésére is. Dokumentált létezésének első 100 évében inkább csak a városi és azon belül is csak a felsőbb rétegek körében tapasztalták, mely tökéletesen mutatja a higiénia és a betegség közti szoros összefüggést. Ma már minden társadalmi rétegben megtalálható a szénanátha, de kutatások bizonyítják, hogy a városon kívül, állatok közt élők körében kevesebb a krónikus tüsszögő.
    [​IMG]
    Tehát: miért gyakoribb manapság az allergia? Mert annyira tiszták és higiénikusak vagyunk, hogy nem engedjük az olyan ártalmatlan (sőt, ebben az értelemben hasznos) kórokozókat a szervezetük közelébe jutni, melyek segítenének immunrendszerünknek kialakítani az allergia elleni védekezést egy olyan világban, ahol a széndioxiddal, a kényelmes kárpitokkal és az állandó fürdéssel még minderre rá is teszünk egy jó nagy lapáttal.

    <table id="cikkinfo" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="2" class="fej">
    </td></tr></tbody></table>
    Forrás: www.femina.hu
     
  18. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    "Ne aggódjon kedves anyuka, majd kinövi a gyerek!"

    Az allergia tényleg kinőhető? Ha igen, akkor miért kell kezelni? És mi történik a felnőttkori allergiával? Bizony, az életkor és az allergia között komoly összefüggés van, nem mindegy mikor kezdődött.

    – mondja az allergológus, gyermekünk vállát bíztatóan veregetve.
    Ugye ismerős a helyzet? Nagy munkával, és minden földi jót beígérve elhurcoljuk a gyereket a tűszúrásos vizsgálatra, ahol orvosunk a pozitív eredmény ellenére mosolyogva megnyugtat, hogy semmi baj, egy kis allergia az egész, és úgyis kinövi a gyerek. De tényleg kinövi? De ha kinövi, akkor minek kezelni? Vagy csak a tünetei múlnak majd el, a betegség maga passzívan megmarad? Az „egy kis allergia” tényleg nem komoly? Na most akkor mi is a helyzet?
    A helyzet az, hogy valóban eltűnhetnek betegségeink. Valóban bizonyított tény, hogy a gyermekkori atópiás ekcéma, vagy az asztma a kor előrehaladtával (mely egyénenként változó, lehet 10 éves korban, lehet 20-as éveink elején) megszűnik, de ez sajnos nem minden esetben jelenti a betegség valóságos kinövését. Rengeteg asztmás betegnél előfordul például, hogy későbbi éveiben (harmincas éveinkre a legjellemzőbb, vagy amikor elkezdünk dohányozni) újra előjönnek a fulladások, a nehézlégzés, a zihálás.


    Kinövési esélyek számszerű adatokban

    Egy vizsgálat során, ahol 7 éves koruk előtt légzőszervi problémákkal küszködő gyerekeket figyeltek meg az alábbi eredmények születtek:
    [​IMG] - 25%-nál, az asztma a 2 és 25 éves koruk közti időtartamra megszűnt, de a későbbiek során, harmincas éveik elején tüneteiket újra tapasztalták. Egyeseknél többször előfordult javulás majd visszaesés.
    - Több, mint 71%-nál elmúlt az asztma, és harmincas éveik elején, a vizsgálat befejeztéig nem is jelentkeztek újra problémáik.
    - Mindössze 2% maradt folyamatosan asztmás.
    Öszzességében, ha valaki gyermekkorában asztmás volt, de úgy tűnik kinőtte, azért nem árt, ha élete végéig odafigyel magára. Ne az legyen az első dolga, hogy olimpiai rövidtáv sprinternek áll, vagy faüzemben vállal éjszakai fűrészelést. Akinek bőrirritációja van, ne saját bőrén prezentálja a legújabb kozmetikai szereket, lehetőleg használjon mindig bőrsemleges szappant és krémeket. Elképzelhető, hogy egy életre tünetmentessé válunk, de nem szabad megfeledjezni annak lehetőségéről, hogy bármikor visszatérhet betegségünk, különösen akkor, ha nem figyelünk életmódunkra.


    Asztma után viszketés, viszketés után orrfolyás

    Ahogyan kinőhetünk allergiákat, ugyanúgy immunrendszerünk fejlődése és növekedése azt is okozhatja, hogy szervezetünkben egyik allergiát váltja a másik. Egyáltalán nem ritka eset, hogy atópiás ekcémás gyermeknél, annak kinövése után, asztma lép fel, vagy asztmás gyermeknél ételallergia. Szóval azok a szülők, kiknek gyermekei kiskorukban bármilyen allergiás betegségtől szenvedtek, a tünetek kinövésével még ne nyugodjanak meg teljesen, jó, ha tudják, hogy minden esélyük meg van egy újabb allergia felfedezesésére.
    Nagyon fontos azonban, hogy ne neveljük gyermekünket folyamatosan betegként. Adjunk elég teret, hogy normális életet éljen, hogy hasonló játékokat játszon, mint társai, hogy részt vegyen a csoportos sportban. Igen káros hatással lehet a gyermek későbbi személyiségfejlődésére, ha váltakozó allergiája miatt burokban kezdjük tartani. Arról nem is beszélve, hogy az allergiák váltakozását nem kell feltétlen véglegesnek tekintenünk. Ugyanúgy elmőlhat, mint egy egyszeri gyermekkori allergia, és a folyamatos tüneti kezeléssel gyermekünk életét gyakorlatilag teljesen tünetmentessé, kellemesen élvezhetővé tehetjük, valamint megelőzhetjük a maradandó károsodásokat is, mint amilyen például az asztmások helyetelen kezelésekor fellépő légúti károsodás.

    A nagyi is kinövi majd?[​IMG]

    A felnőtt korban kialakuló allergiánál már egy kicsit más a helyzet. Egyrészt azért, mert nehezen képzelhető el, hogy egy 60 éves ember még kinőheti újdonsült allergiáját, ugyanakkor viszont minél később alakul ki, annál enyhébbek maradnak a tünetek is. Alapvetően kevés felnőttnél tapasztalható a minden gyermekkori múlt nélküli allergia, de sajnos ez a tendencia egyre inkább növekedni látszik. Hogy mi ennek az oka, annak lehetőségeit már vizsgáltuk.
    Az ételérzékenység megint csak más tészta. Okai, kialakulásának folyamata sokkal homályosabb, mint a hagyományos allergiáké, ugyanakkor viszont kimenetelét tekintve sokkal biztatóbbak a betegek kilátásai. Az étel intoleranciának nagyon sokféle tünete lehet, a migréntől egészen a viszketésig, vagy az izületi gyulladásig, azonban ha a kritikus ételt/ételeket egy-két évre ki tudjuk zárni étrendünkből, gyakorlatilag teljesen tünetmentessé válhatunk és a későbbiek során tervezett adagolás mellett újra fogyaszthatjuk az említett ételt.

    Szóval, amikor az orvos belefog a kedves anyukás mondatába, higgyünk neki, nyugodjunk meg, hiszen allergiás gyermekünk nagy valószínűséggel valóban ki fogja nőni betegségét, azonban semmi esetre se feledkezzünk meg a tünetmentessé válás utáni időszakról sem, hiszen tünetei akár visszatérhetnek illetve színesebbé téve a szülői életet, akár újabbakkal is előállhat.

    Forrás: www.femina.hu
     
  19. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Mindenki ismerőse – az allergia

    Allergia. A betegnek viszketést, tüsszentést, fejfájást (és még sok minden egyebet) jelent, az orvosnak egy sokszor nehezen megfejthető tünetet, a természetgyógyásznak valószínűleg egy érdekesebb reakciócsoportot. Az allergiát mindenki ismeri, mégis mindenkinek mást jelent.

    [​IMG]




    Allergia. A betegnek viszketést, tüsszentést, fejfájást (és még sok minden egyebet) jelent, az orvosnak egy sokszor nehezen megfejthető tünetet, a természetgyógyásznak valószínűleg egy érdekesebb reakciócsoportot. Az allergiát mindenki ismeri, mégis mindenkinek mást jelent.
    Mivel sokszor csak későn és nehezen vesszük észre a tüneteket, s mivel néha még be sem tudjuk határolni mi az, amit érzünk, minden esélyünk meg van arra, hogy ne legyen tiszta képünk allergiánkról, annak kiváltó okáról, valamint gyógymódjáról. Ez az egész téma általában egy homályba veszett tapogatózás, ahol a felelősséget hajlamosak vagyunk ráhúzni mindenféle, környezetünkben fellelhető anyagra (mosóporra, parfümre, kutyára, macskára) csak, hogy végre legyen a kezünkben valami konkrétum és megoldás. Persze sokszor nagyon melléfogunk.


    Allergia fogalma, eredete




    [​IMG]

    Ahhoz, hogy értsük allergiás tüneteinket és érdemben tudjuk mesélni róluk az orvosoknak nem árt, ha tisztában vagyunk, hogy mi az az allergia egyáltalán. A fogalom először 1906-ban jelent meg, amikor az emberek a furcsa bőrelváltozásokat és tüsszentéseket ebbe a szóba tömörítették, hogy mégiscsak legyen neve a gyereknek.

    Első megfogalmazás:


    A későbbiekbek a fogalmat kicsit konkretizálták: allergia a szervezetünknek az a betegsége (vagy tünethalmaza) melyet az egyébként ártalmatlan anyagok váltanak ki válaszreakcióként. A klinikai ökológiában egyébként máig ezt a megfogalmazást tartják pontosnak és használják.

    Második megfogalmazás:
    A hivatalos orvostudomány azonban az allergiának még egy ennél szűkebb értelmezését fogadta el. Eszerint az allergia olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott reakció eredménye, melynek kialakulásában immunrendszerünk vesz részt.

    Harmadik megfogalmazás:
    Miután a ’60-as években felfedezték az allergia antitestet (IgE), tovább pontosították a definiálást: az allergia olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott reakció eredménye, melynek kialakulásában az IgE vesz részt. Mára az orvostudományban is ezt a harmadik megfogalmazást alkalmazzák, annak ellenére, hogy az orvosok nem mindig világosítják fel kedves betegeiket arról, hogy most akkor pontosan mit is értenek allergia alatt, melyik fogalommagyarázatot fogadják el (igaz, ez a mulasztás nem is okoz különösebben nagy problémát).

    [​IMG]



    Amikor az allergiáról kezdünk el kutakodni és lázas információgyűjtésbe kezdünk annak érdekében, hogy egymagunk feltérképezzük ezt a bonyolult és ingoványos talajt, sokszor ütközhetünk akadályokba éppen ezek miatt a fogalmak miatt. A legtöbb szakirodalom, vagy e témával foglalkozó részletesebb ismertető nem tér ki pontosan arra, hogy mely szó alatt mit ért. Sokszor találkozhatunk a hiperérzékenységgel (saját orvosi jelentéssel bíró megfogalmazás, de sokszor használják az allergia kapcsán), érzékenységgel (első meghatározás), immunérzékenységgel (második meghatározás), intoleranciával (minden immunrendszertől független reakció) anélkül, hogy megmagyaráznák, mit értenek alattuk. Persze a jelentések tartalmát tekintve nagy szerepet játszik, hogy melyik orvos milyen szakterületre specializálódik, és nyilván egyes csoportok átnevezik ezeket, ezzel is növelve saját kompetenciájuk hatását.
    Persze simán gondolhatjuk azt is, mi, laikusok, hogy nekünk nem kell ezekkel a fogalmakkal tisztában lennünk, hiszen arra van az orvos, hogy panaszaink alapján megmondja mi a bajunk, de ez sajnos nem így van. Sokszor egy téves szóhasználat nagyon nagy félreértésekhez vezethet (nyilván nem mindegy, hogy azt mondom-e ételintoleranciám van,vagy ételallergiám, mert az egyik egy akár halálos kimenetelű betegség, a másik pedig nem).
    [​IMG]


    Szerintem mindannyian hajlamosak vagyunk légből kapott viszketésekre egyből rányomni az allergia bélyegét, vagy szúnyogcsípés láttán, bőrkiütést gyanítva gyanakvóan méregetni új mosóporunkat, pedig bánjunk csak csínján ezekkel az orvosi kifejezésekkel, és ahelyett, hogy egyből gyógyíthatatlan, ismeretlen kórságokat vélnénk magunkon (magunkban) felfedezni, a körülöttünk lévőket rémisztgetve, inkább keressünk fel egy szakembert és hagyjuk, hogy megmondja ő mi a bajunk. A legfontosabb azonban, hogy olyan orvost keressünk fel, akivel mindent meg tudunk beszélni, akinek elég türelme van elmagyarázni és meghallgatni mindent. Az allergia ma már népbetegség, sokszor megfejthetetlen és nehezen kezelhető, ezért nagyon fontos a tájékozottság és a kölcsönös bizalom.

    Forrás: www.femina.hu
     
  20. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Ha nem megy a garnéla, felejtsd el a homárt is!

    Az allergiás keresztreakciók átka

    Mi köze a földimogyórónak a babhoz és mi a kapcsolat a tyúktojás és a strucctojás között? Miért nem ehetsz pisztrángot, ha fulladsz a homártól? Minderre választ adnak az allergiás keresztreakciók.

    Vannak antitestjeink és vannak szervezetünkbe jutó antigének. De hogyan kerülnek egymással kapcsolatba? Honnan tudják az antitestek, hogy melyik antigénre milyen ellenanyagot kell termelniük, egyáltalán honnan ismernek fel egy antigént?
    Nos, a válasz egyszerű. Az antitestek az antigének bizonyos alkotóelemeit észlelik és annak felismerése után lépnek akcióba. Ezért van az, hogy sokszor nem tudnak különbséget tenni antigén és antigén között, tehát egy antitest több antigénhez is kötődhet. Ezt nevezzük keresztrekciónak. Ennek persze vannak előnyei és hátrányai egyaránt. A hátránya megfigyelhető például coeliakia (közismertebb néven a lisztérzékenység) estében, ahol antitestjeink nem csak a kívülről érkező fehérjéket, hanem a test saját fehérjéit is támadhatják, mely komoly tüneteket okozhat. Előnye azonban az, hogy egy antigén akárhogyan is próbálja álcázni magát, akármennyire is alakítja át szerkezetét (vírusok esetében például a fehérjeburkot), mindig van egy olyan része, melyben felismerhető marad egy-egy epitóp (apró rész, melyet az antitest érzékelni képes), ezáltal szervezetünk megfelően felléphet ellene.


    A kereszreakciók okai

    A legtöbb keresztreakciót a rokonfajok antigénjei váltják ki, de ez biológiai értelemben teljesen rendjén is van. Vegyük például a tropomiozint, mely a poratka egyik fehérjéje, de a poratkán kívül megtalálható még a rákok különböző csoportjaiban is, így például a garnélarékban, a tarisznyarákban, a homárban vagy akár a langusztában (de a kagylókban is, sőt még különböző rovarokban is). Ennek oka, hogy a tropomiozin már több száz millió évvel ezelőtt az evolúció tökéletes fehérjéje volt, és gyakorlatilag a természetes szelekción kívül nem írtotta ki semmi, tehát egy ősállat összes leszármazottjában tökéletes szerkezeti azonossággal maradt meg. Ez a gyakorlatban pedig annyit jelent, hogy ha allergiások vagyunk a garnéla rákra, akkor biztosan allergiásak vagyuk a langusztára is, hiszen az allergiát kiváltó antigén egy és ugyanaz mind a kettőben. [​IMG]Viszont minél távolabbi rokonságban állnak az állatok egymással, annál kisebb az esély a tropomiozin teljes hasonlóságára, tehát a garnéla rák által kiváltott allergiából nem következik egyenesen, hogy nem bírjuk a poratkákat sem.
    Egy másik ilyen konzerváltan megőrzött fehérje a parvalbumin, mely magyarázatot ad arra, hogy ha valaki a tyúktojásra allergiás, akkor valószínűleg minden madár tojásra az, vagy hogy ha valaki nem bír egy halfajtát, akkor ő valószínűleg nem ehet semmilyen halat annak ellenére, hogy a halak nem azonos családból származnak.

    A keresztreakciók feltérképezését nehezíti, hogy sokszor minden logika nélkül váltanak ki allergiát. Sokkal könnyebben érthetőek azok a keresztreakciók, melyek közelebbi rokonságokat érintenek, mint például a poratka és a lisztatka, vagy a búza és a rozs közti. Azonban vannak olyan rokonságok, melyek nem minden esetben jelentenek következtetési vagy épp ellenkezőleg, kizáró okot. Például a földimogyoró a hüvelyesek közé tartozik, és igen allergén, de nem feltétlen jelenti, hogy a többi hüvelyes, mint például a borsó vagy bab is allergiát okoz majd (sőt, a legtöbb esetben nincs összefüggés az e család különböző tagjai között). Paradox módon azonban az, aki allergiás a földimogyóra nagy eséllyel lesz allergiás a diófélékre, pedig botanikai értelemben azok nem családtagok, a diófélék közt nicsenek hüvelyesek, sőt ők maguk is mind különböző családba tartoznak (más a mandula, más a mogyoró, más a közönséges dió és a hipori dió). Ezek a diófélék (az egyszerűség kedvéért most nevezzük így őket) annyiban hasonlítanak egymásra, hogy a földbe ágyazódásukkor hatékony baktérium- és gombaellenes vegyületeket alakítanak ki magukban, hogy kibírják tavaszig, és emiatt összességében kémiai szerkezetük nagymértékben hasonlít. Ez okozhatja a különböző családba tartozás ellenére fellépő keresztrekciót.
    De vannak persze olyan keresztreakciók is, melyek a tudomány mai állása alapján teljesen megmagyarázhatatlanok. Ilyen páldául a házipor-atka és a kivi közti összefüggés. Látszólag csak egy véletlen kémiai egybeesésnek tűnik. De ugyanilyen a latex (például gumikesztyű, mely alapanyagául a kaucsuktej szolgál) és bizonyok gyümölcsök közti keresztreakció. Ezt például valószínű a kitináz okozza, ami nem más, mint a kártevő rovaroktól védelmet biztosító szer. A gyümölcsök is ezzel védik magukat, de valószínű a kaucsuk fa is.

    A keresztreakciók tulajdonképpen két dologra jók. Az egyik az, hogy megdöntsék azt az allergiával kapcsolatos állítást, miszerint senki nem lehet olyan élelmiszerre allergiás, melyet még soha nem evett. A másik pedig az, hogy ha fulladási rohamot kapok a garnéla ráktól, melyet egyébként nagyon szívesen megennék, mert az íze isteni, még véletlenül se reménykedhessek abban, hogy ha garnélarákot nem is, de homárt majd biztosan ehetek.

    Forrás: www.femina.hu
     

Megosztás