Ateizmus vagy Theofóbia?

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Az offtól eltekintve: Nem értem teljesen a fogalom zavart a "harmadik vallás" kapcsán. Hogy ez még mit jelent én nem tudom, de ettől még a pénz illetve a globalizációs elgondolások tökéletesen asszociálhatóak a vallás fogalmával. Elvégtére az emberek életciklusának és életszemléletének teljes újraírásáról beszélünk.

Kedves Aeren!

Ha végigvesszük az új világrend kialakulásának történetét, pontosan azt kapjuk meg, hogy miért lett az ateizmus eredeti jelentéséből Isten tagadása.

"ugyanis a vallásos hit hiánya (ateizmus) nem ugyan az mint a vallásos hit elítélése, üldözése vagy tagadása (isten tagadás/theofóbia)."

Az új világrend szellemisége és működése felfogható és modellezhető úgy mint egy hitvilág és egy vallás, de nem az. Főleg nem egy kiragadott világvallás. Vallások alat mindíg valamilyen istenhitet értünk és ebben a rendszerben nincs hely Istennek és nincs köze a vallásossághoz. Tömény hatalom és uralkodási vágy, leszorítva minden istenséget a trónról. Hogy miért? A válasz nagyon egyszerű. A sorsát elfogadó istenhívő embert, nem lehet anyagi eszközökkel irányítani.

Ezért van az, hogy a rendszer számára nem elegendő az, hogy vannak emberek akik hisznek Istenben és vannak akik nem /erre vonatkozott a kérdésem/. A rendszer azt akarja elérni, hogy senki se higgyen Istenben... /ezért tagadja és üldözi/ mert csak akkor lehet az embert uralom alá vonni.

Akkor most így olvassuk Richard Dawkins sorait:

"Gyanítom - sőt, biztos vagyok benne -, hogy sok-sok olyan ember van, aki egyik vagy másik vallásban nevelkedett, de nem érzi jól magát, nem is hisz benne, vagy bántja az a sok gonoszság,amit a nevében elkövetnek. Érez némi késztetést, hogy elhagyja szülei vallását, talán vágyik is rá,de egész egyszerűen nem ismeri fel, hogy erre van lehetősége. Ha az Olvasó is ilyen cipőben jár,ez a könyv pontosan neki szól. A tudatosítás szándékával íródott, hogy eszméljünk rá, ateistának lenni valóságos, ráadásul ragyogó, sőt bátor választás. Az ember ateistaként is képes boldog,kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni......"

/ Ateistaként is? :rolleyes: mi az az is ?/
 

Aeren

Kitiltott (BANned)
Kedves Aeren!

Ha végigvesszük az új világrend kialakulásának történetét, pontosan azt kapjuk meg, hogy miért lett az ateizmus eredeti jelentéséből Isten tagadása.

"ugyanis a vallásos hit hiánya (ateizmus) nem ugyan az mint a vallásos hit elítélése, üldözése vagy tagadása (isten tagadás/theofóbia)."

Az új világrend szellemisége és működése felfogható és modellezhető úgy mint egy hitvilág és egy vallás, de nem az. Főleg nem egy kiragadott világvallás. Vallások alat mindíg valamilyen istenhitet értünk és ebben a rendszerben nincs hely Istennek és nincs köze a vallásossághoz. Tömény hatalom és uralkodási vágy, leszorítva minden istenséget a trónról. Hogy miért? A válasz nagyon egyszerű. A sorsát elfogadó istenhívő embert, nem lehet anyagi eszközökkel irányítani.

Ezért van az, hogy a rendszer számára nem elegendő az, hogy vannak emberek akik hisznek Istenben és vannak akik nem /erre vonatkozott a kérdésem/. A rendszer azt akarja elérni, hogy senki se higgyen Istenben... /ezért tagadja és üldözi/ mert csak akkor lehet az embert uralom alá vonni.

Akkor most így olvassuk Richard Dawkins sorait:

"Gyanítom - sőt, biztos vagyok benne -, hogy sok-sok olyan ember van, aki egyik vagy másik vallásban nevelkedett, de nem érzi jól magát, nem is hisz benne, vagy bántja az a sok gonoszság,amit a nevében elkövetnek. Érez némi késztetést, hogy elhagyja szülei vallását, talán vágyik is rá,de egész egyszerűen nem ismeri fel, hogy erre van lehetősége. Ha az Olvasó is ilyen cipőben jár,ez a könyv pontosan neki szól. A tudatosítás szándékával íródott, hogy eszméljünk rá, ateistának lenni valóságos, ráadásul ragyogó, sőt bátor választás. Az ember ateistaként is képes boldog,kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni......"

/ Ateistaként is? :rolleyes: mi az az is ?/
Teljesen igazad van. Amennyiben kötjük a karót az isten imádat fogalmához akkor nem beszélhetünk új világvallásról, ugyanakkor a probléma az hogy a vallásosság fogalma nem feltétlen függ össze az istenhittel.

Az isteni entitásokat nélkülöző vallások többsége a keleti országokban gyökerezik a taoizmussal és buddhizmussal mint főbb irányzat.
Ezek az élet filozófiák aztán arra is felhívják a figyelmet hogy a vallásosság központi kérdése nem az hogy mit vagy miben, hanem az hogy hiszünk.

A keleti filozófia egyik legjelentősebb alapgondolata, hogy mi alkotjuk a valóságot cselekedeteinken keresztül, cselekedeteinket pedig a hitünkre, filozófiánkra, személyiségünkre alapozzuk.
Ennek a sornak a végén pedig ott függ mint Damoklész kardja hogy bizony azáltal hogy használjuk és elfogadjuk a rendszert, egyben "validáljuk" azaz igazoljuk is mint valóságot aminek a része vagyunk.

Ebben az értelemben pedig a pénzért kolduló hajléktalantól a bérmunkáson át a pénzt két kézzel szóró drogban és nőkben úszó celebig bezáróan mindannyian hiszünk abban amit elénk raknak a fejesek mint "alapvető normát".

Valahol ez az oka annak amiért én Dawkinsban nem látok többet mint egy képmutató, idióta theofóbot aki tökéletesen végigviszi odáig a gondolatot hogy a vallások attól függenek elsősorban hogy "melyikbe születünk bele", de attól már ódzkodik hogy ezt a gondolatot tovább vigye odáig hogy tulajdonképpen minden ideológiánk, társadalmi, kultúrális és divat normánk legalább ugyanakkora baromság ugyanis "imprintelődik" belénk a gyerekkorunk, illetve életünk során. Ez alól pedig ugye ironikus módon nem képeznek kivételt a saját elgondolásai sem.

Egyben ez az oka annak is hogy a filozófiája miatt már eleve megdől az a kijelentése hogy "Az ember ateistaként is képes boldog,kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni......"
Hiszen ha az ő "ateizmusát" vesszük alapul (ami itt a fórumon is jelentkezik ugye pár illetőnél) akkor nem kapunk mást mint egy kettős mércére alapozott gyűlöletkeltő filozófiát miszerint mindenki "hüle" aki valami másban hisz mint "én".
 

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
/.../ én Dawkinsban nem látok többet mint egy képmutató, idióta theofóbot aki tökéletesen végigviszi odáig a gondolatot hogy a vallások attól függenek elsősorban hogy "melyikbe születünk bele", de attól már ódzkodik hogy ezt a gondolatot tovább vigye odáig hogy tulajdonképpen minden ideológiánk, társadalmi, kultúrális és divat normánk legalább ugyanakkora baromság ugyanis "imprintelődik" belénk a gyerekkorunk, illetve életünk során. Ez alól pedig ugye ironikus módon nem képeznek kivételt a saját elgondolásai sem.

/.../ Hiszen ha az ő "ateizmusát" vesszük alapul (ami itt a fórumon is jelentkezik ugye pár illetőnél) akkor nem kapunk mást mint egy kettős mércére alapozott gyűlöletkeltő filozófiát miszerint mindenki "hüle" aki valami másban hisz mint "én".

Kedves Aeren, vártam egy kicsit, hogy talán más is bekapcsolódik, de az ellenoldal Dawkins megvédésére, nem igazán jelentkezett.

Pedig, ez a kitekert világfilozófia /ha nevezhetem így/, nem indult olyan rosszul.

MOSES MENDELSSOHN
(1729-1786)

"A vallásos zsidó családban született Mendelssohn 13 éves korában került Berlinbe, ahol mindhalálig élt és hatott az olvasók széles köreire. Iskoláit kijárva németül, héberül, latinul, görögül egyforma biztonsággal tudott. Természetesen jártas volt a francia nyelvben is, hiszen az akkori német, főleg porosz irodalom leghaladóbb része, élén az írónak is fontos királlyal, Nagy Frigyessel, úgy igyekezett szakítani a múltra emlékeztető latinnal, hogy a francia nyelvre tért át. Nagy Frigyes verseit is, vitatkozó prózai írásait is franciául írta. Az igazi német felvilágosodás - élén éppen Lessinggel és Mendelssohnnal - erőteljesen hirdette a német nyelvű német nemzeti irodalom érvényesülésének jogát.

A hamar nagyon művelt fiatalember 21 éves korában házitanító lett, zsidó gyermekeket nevelt a német beszédre és némettudatra. Már ekkor kezdett könnyed és kellemes német nyelven olyan filozófusokat népszerűsíteni, akik a felvilágosodás előkészítői vagy kezdeményezői voltak. Wolff, Leibnitz, Spinoza, Shaftesbury műveit ismertette, egyik-másik művüket fordította is. (A német Leibnitzot is fordítani kellett, mert ő is franciául írta műveit). - Később - amikor megnősült és biztonságos, nyugodt életet kívánt, egy gyáros könyvelője lett. Ezt a mesterséget is megtanulta. És eközben maradt elég ideje tovább tanulni, elmélkedni, írni. 34 éves korában első díjat nyert a Tudományos Akadémia filozófiai pályázatán, ahol a nála öt évvel idősebb, de már ismert nagy filozófus, Kant csak a második díjat érte el. Kant ettől fogva mindvégig, Mendelssohn halála után is tisztelettel és nagy elismeréssel szólt és írt Mendelssohnról.

Hosszú évek alatt elkészítette igen fontos bibliafordítását. Ez első kiadásban németül, de héber betűkkel jelent meg. Azért így, hogy a héber betűkkel biztonságosan olvasó művelt zsidókat hozzászoktassa a német nyelvhez. Később természetesen ez a fordítás is áttért az akkor használatos gót betűkre. - Zsidó teológusok részéről nem egy indulatos kritika igyekezett lebecsülni túlságos könnyed, népszerű hangvétele miatt ezt a fontos művet. A német nyelvben azonban Luther halhatatlan bibliafordítása után ez a Szentírás a következő fontos német nyelvfrissítés.

Tulajdonképpen nem elméletteremtő filozófus, hanem filozófiai elméleteket népszerűsítő bölcseleti író volt, aki a maradi gondolkodás - vallási és világi maradiság - közepette a haladást szolgáló tanításokat népszerűsítette. Műveiben a vallások és a világi hatalom elkülönülését értelmezte. Mélységes istenhittel volt ellenfele minden ortodoxiának, a különböző monoteista (egyistenimádó) vallások egyenrangúságát hirdette. Lessing a "Bölcs Náthán"-ban népszerűsítette azt a hangoztatott példázatát a három egyforma gyűrűről, amely szerint ugyan csak az egyik valódi, de egyik tulajdonos se tudja, melyik az az egyetlen. - A hasonlat egyébként Boccaccio egyik szellemes novellájából származik, s Mendelssohnon át került Lessing híres drámájába.

Leghíresebb és legnagyobb hatású műve a "Jeruzsálem, avagy a vallásos hatalomról és a zsidóság lényegéről". Ez az egyházi és világi intézmények szétválasztásának szükségességéről szól. Már korábbi művei is hamar ismertté váltak Európában, sok vitát is váltottak ki, de időszerűségük azóta se csökkent. A probléma a felvilágosodás óta szakadatlanul jelen van a politikában is, a vallásos irodalomban is.

Már életében is nagy volt a híre és népszerűsége. A kortárs francia felvilágosodottak, az angol bölcselkedő írók ugyanúgy becsülték, mint a Mária Terézia- és II. József-korabeli osztrák és magyar gondolkodók. Nálunk Kazinczy Ferenc önéletrajzában ugyanolyan elismerően említi azokat a hazai zsidó tanítókat, akik Mendelssohnnal folytatnak levelezést. - Ez nem is volt ritkaság. Mint a felvilágosodás nem egy bölcse - például Voltaire - ő is széles körű levelezést folytatott Európa különböző tájain élő és munkálkodó művelt emberekkel. Kazinczytól tudjuk azt is, hogy a hazai zsidó iskolák magas színvonala a tanítóknak Mendelssohnnal fenntartott kapcsolatának köszönhető.

A zsidók európai asszimilációjának ő volt a legfőbb elméleti előkészítője. Akik őt követték, a történelmi szörnyűség a mi századunkban azokat is nagyobbrészt kiirtotta. Az életben maradottak kultúrája, nemzetükhöz hasonulása őt tisztelheti legfőbb előkészítőjének."

-------------

"Leghíresebb munkája, a Phaedon, vagy a lélek halhatatlanságáról (1767) az egyre terjedő materializmussal vitázott. A címmel Platón előtt tisztelgett, s elnyerte vele Herder és több német fejedelem barátságát. E művét már 1793-ben lefordították magyarra. 1770-ben jelent meg Kohelet-(A prédikátor könyve) kommentárja, és Maimonides logikájának magyarázata. 1771-ben vitába bonyolódott Lavater svájci teológussal, aki felszólította: ha nem tudja cáfolni Charles Bonnet kereszténységre vonatkozó teológiai érveit, térjen át erre a hitre.

Bár Mendelssohn gyűlölte a hitvitát, úgy érezte, ez esetben hangot kell adni zsidóságának. Végül idegösszeomlást kapott, amelyből csak 1774-ben lábalt ki, ekkor kezdte fordítani a Zsoltárok könyvét. 1778-ban írta A zsidók vallási törvényeit, ebben a polgári jogokkal is foglalkozott. Következő munkája a Tóra, azaz Mózes öt könyvének német nyelvű, de héber betűkkel nyomtatott változata volt, melyhez barátjával, Salomon Dubnoval írt kommentárt, segítve a zsidókat hagyományaik s a német kultúra összeegyeztetésében. A zsidók ebből tanulták meg a német irodalmi nyelvet, s sikere volt Angliában, Franciaországban és Hollandiában is, de a konzervatívok sokat támadták, egy ortodox rabbi betiltotta a használatát."

/források: mek, mult-kor/

Mendelssohnt nevezhetjük Adam Weishaupt szellemi atyjának /aki megalapította a Felvilágosodás (Illuminati) Rendjét/ és a Cecil Rhodes Társaságon..... keresztül az lett belőle, amit ma Dawkins is képvisel. Pedig nem is indult olyan rosszul.
 

Aeren

Kitiltott (BANned)
Mendelssohnt nevezhetjük Adam Weishaupt szellemi atyjának /aki megalapította a Felvilágosodás (Illuminati) Rendjét/ és a Cecil Rhodes Társaságon..... keresztül az lett belőle, amit ma Dawkins is képvisel. Pedig nem is indult olyan rosszul.
A témában való jártasságod lenyűgöző, de felmerül a kérdés hogy mennyiben egyeztethető Dawkins munkássága és érvrendszere a felmenőivel.
Mivel én ekkora olvasottsággal nem rendelkezek velük kapcsolatban, mások véleményére szorulok ennek megítélésében.

Azonban az elgondolás eredetétől eltekintve a Dawkins által képviselt filozófia visszaságai adottak.
Teljesen rendben van ugyanis hogy a vallás gyakorlatát és alapvető értékeit az életünkben szerzett szociális és egyéb tapasztalatainkhoz köti. Logikus hogy aki indiában lát napvilágot, előbb fog shívával és az egyéb indiai istenekkel szembe kerülni mint jézussal, de hasonló a helyzet mondjuk tibetben is. Nem valószínű hogy Odin lenne az első isten amivel megismerkedsz.

A probléma viszont ezzel a gondolattal két fő szálon fut:
1. Felvetődik annak a lehetősége hogy vallásonként, más más értékrenden és világszemléleten keresztül próbáltak megfogalmazni valamit az emberek amely aztán egy tulajdonképpeni "bálvány imádássá" alacsonyult napjainkig.

2. Mivel az ember egy végtelenül racionális lény, elképzelhetetlen hogy ekkora embertömegeket megmozgató filozófiai (vagy egyéb) elgondolások, csak úgy a semmiből ugrottak elő mindenféle kauzális ok-okozati viszonyt mellőzve.
Márpedig ez egy olyan kérdés amit Dawkins és az ateisták látványosan kerülnek és minduntalan úgy próbálják lefitymálni hogy a hit eredete a tudatlanság és babonák (bár az angol Superstition szó ennél picit többrétű).

Mint arra kitértem, az ateizmus valódi jelentése tudatlanságot illetve mentességet jelent a vallásoktól. Közel sem azt a teljesen paradox mainsteam isten tagadást ami önmaga sem több egy hitnél illetve vallásnál.
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
A témában való jártasságod lenyűgöző, de felmerül a kérdés hogy mennyiben egyeztethető Dawkins munkássága és érvrendszere a felmenőivel.
Mivel én ekkora olvasottsággal nem rendelkezek velük kapcsolatban, mások véleményére szorulok ennek megítélésében.

Azonban az elgondolás eredetétől eltekintve a Dawkins által képviselt filozófia visszaságai adottak.
Teljesen rendben van ugyanis hogy a vallás gyakorlatát és alapvető értékeit az életünkben szerzett szociális és egyéb tapasztalatainkhoz köti. Logikus hogy aki indiában lát napvilágot, előbb fog shívával és az egyéb indiai istenekkel szembe kerülni mint jézussal, de hasonló a helyzet mondjuk tibetben is. Nem valószínű hogy Odin lenne az első isten amivel megismerkedsz.

A probléma viszont ezzel a gondolattal két fő szálon fut:
1. Felvetődik annak a lehetősége hogy vallásonként, más más értékrenden és világszemléleten keresztül próbáltak megfogalmazni valamit az emberek amely aztán egy tulajdonképpeni "bálvány imádássá" alacsonyult napjainkig.

2. Mivel az ember egy végtelenül racionális lény, elképzelhetetlen hogy ekkora embertömegeket megmozgató filozófiai (vagy egyéb) elgondolások, csak úgy a semmiből ugrottak elő mindenféle kauzális ok-okozati viszonyt mellőzve.
Márpedig ez egy olyan kérdés amit Dawkins és az ateisták látványosan kerülnek és minduntalan úgy próbálják lefitymálni hogy a hit eredete a tudatlanság és babonák (bár az angol Superstition szó ennél picit többrétű).

Mint arra kitértem, az ateizmus valódi jelentése tudatlanságot illetve mentességet jelent a vallásoktól. Közel sem azt a teljesen paradox mainsteam isten tagadást ami önmaga sem több egy hitnél illetve vallásnál.



Érdekes ahogy megközelíted. A másik topicban idéztem egy 80 évvel ezelőtti dolgozatból, ami szerintem a neten is elérhető. Miért hozom fel, az ok egyszerű. Másutt már pedzegettem a hit alapja nem feltétlen a tudatlanság, hanem ellenkezőleg, a tapasztalás...
Na meg persze az ezt követő magyarázat hiánya...
Ha megnézzük a 9. századi leírásokat, a Védákat, de akár a Biblia egyes részeit is, van min elgondolkodni..
 

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Azonban az elgondolás eredetétől eltekintve a Dawkins által képviselt filozófia visszaságai adottak.

Mint arra kitértem, az ateizmus valódi jelentése tudatlanságot illetve mentességet jelent a vallásoktól. Közel sem azt a teljesen paradox mainsteam isten tagadást ami önmaga sem több egy hitnél illetve vallásnál.

Kedves Aeren, én úgy látom, hogy csak talán a "kisembereknél" beszélhetünk világjobbító meggyőződésről, vagy ahogy Te hívod egy "Istentagadó hitükről". Van egy társadalmi osztály akikkel elhitették, hogy a vallásosság /a régi értelmében/ az egy maradi elavult gondolkodásmód..... és a modern ember az nem hisz, hanem tud.

Nem akarok visszamenni a harmincéves háború kiváltó okaira.... a vallás torzulásaira, vagy I. Jakab homoszexualitására.... de nem volt nehéz fogást keresni egy olyan rendszeren, ami isteni vezetőkről áradozott.... miközben elnyomta és kihasználta az embereket. Jöttek a presbiteriánusok és az independensek... majd az olyan nagy gondolkodók, mint Isaac Newton / 1643-1727/ de Ő és munkássága, már Prominor "asztala", mint ahogy a deizmus és a gnoszticizmus párhuzama is :D.

Amikor Darwin kényszerűségből végre 1859 végén kiadta művét /Alfrred Russel Wallace írásainak/elméletének nyomására/, már egy "döglődő oroszlánnak" adta meg a kegyelemdöfést és az ipari forradalom végét írtuk.

"Polgáraink nem látják világosan bajaink igazi okát. Mindennek tulajdonítják, kivéve igazi okozójának: a bankrendszernek. Őszintén hiszem, hogy a bankok veszélyesebbek, mint a fegyverben álló hadseregek. Olyan pénzek elköltése befektetés címén, amit majd unokáinknak kell megfizetnie, - nem egyéb, mint nagy tételbenszerencsejátékot űzni jövőnk rovására."
/Thomas Jefferson, elnök 1801-1809/

Cecil Rhodes az "új világrend" megálmodója 6 éves volt amikor Darwin tanai elterjedtek és 27 évesen már egyik főrészvényese és titkára a De Beers bányavállalatnak amely tíz éven belül a világ gyémánttermelésének 90 százalékát ellenőrízte. Afrika kifisztásával, egy lelkész tüdőbeteg gyereke, az 1890 -es években, évi egy millió fontot keresett. Hogy mennyire nevezhető ez hitnek azt nem tudom, de én inkább nevezném gátlástalanságnak.
Az Illuminátusok /Weishaupt/ mintájára és elveivel, 1891-ben hozták létre a Cecil Rhodes Társaságot. Céljuk az Egyesült Államok feletti brit hegemónia helyreálltása volt.

Csak viszonyítás miatt, bemásolnám az Illuminátusok eszmerendszerének kiinduló pontjait:

"1. A monarchiák és minden tekintélyelvű kormányzati rendszer eltörlése.
2. A magántulajdoni és örökösödési rend eltörlése.
3. Hazafiság és nemzeti érzület felszámolása.
4. A család és házasság intézményének felszámolása.
5. Mindenféle vallás eltörlése..."

Dawkinsz tevékenysége és szónoki pontjai, szerintem csak modern változatai a nagy ősök eszmerendszerének és csak kevesen hiszik, hogy egy felvilágosult embertípus világjobbító "hite" az, ami mozgatja a szálakat.
 

Aeren

Kitiltott (BANned)
Kedves Aeren, én úgy látom, hogy csak talán a "kisembereknél" beszélhetünk világjobbító meggyőződésről, vagy ahogy Te hívod egy "Istentagadó hitükről". Van egy társadalmi osztály akikkel elhitették, hogy a vallásosság /a régi értelmében/ az egy maradi elavult gondolkodásmód..... és a modern ember az nem hisz, hanem tud.

Nem akarok visszamenni a harmincéves háború kiváltó okaira.... a vallás torzulásaira, vagy I. Jakab homoszexualitására.... de nem volt nehéz fogást keresni egy olyan rendszeren, ami isteni vezetőkről áradozott.... miközben elnyomta és kihasználta az embereket. Jöttek a presbiteriánusok és az independensek... majd az olyan nagy gondolkodók, mint Isaac Newton / 1643-1727/ de Ő és munkássága, már Prominor "asztala", mint ahogy a deizmus és a gnoszticizmus párhuzama is :D.

Amikor Darwin kényszerűségből végre 1859 végén kiadta művét /Alfrred Russel Wallace írásainak/elméletének nyomására/, már egy "döglődő oroszlánnak" adta meg a kegyelemdöfést és az ipari forradalom végét írtuk.

"Polgáraink nem látják világosan bajaink igazi okát. Mindennek tulajdonítják, kivéve igazi okozójának: a bankrendszernek. Őszintén hiszem, hogy a bankok veszélyesebbek, mint a fegyverben álló hadseregek. Olyan pénzek elköltése befektetés címén, amit majd unokáinknak kell megfizetnie, - nem egyéb, mint nagy tételbenszerencsejátékot űzni jövőnk rovására."
/Thomas Jefferson, elnök 1801-1809/

Cecil Rhodes az "új világrend" megálmodója 6 éves volt amikor Darwin tanai elterjedtek és 27 évesen már egyik főrészvényese és titkára a De Beers bányavállalatnak amely tíz éven belül a világ gyémánttermelésének 90 százalékát ellenőrízte. Afrika kifisztásával, egy lelkész tüdőbeteg gyereke, az 1890 -es években, évi egy millió fontot keresett. Hogy mennyire nevezhető ez hitnek azt nem tudom, de én inkább nevezném gátlástalanságnak.
Az Illuminátusok /Weishaupt/ mintájára és elveivel, 1891-ben hozták létre a Cecil Rhodes Társaságot. Céljuk az Egyesült Államok feletti brit hegemónia helyreálltása volt.

Csak viszonyítás miatt, bemásolnám az Illuminátusok eszmerendszerének kiinduló pontjait:

"1. A monarchiák és minden tekintélyelvű kormányzati rendszer eltörlése.
2. A magántulajdoni és örökösödési rend eltörlése.
3. Hazafiság és nemzeti érzület felszámolása.
4. A család és házasság intézményének felszámolása.
5. Mindenféle vallás eltörlése..."
Tisztában vagyok a párhuzammal amit vonni akarsz és azzal is hogy a vallások hanyatlása után a materialisztikus értékrendek felülkerekedése törvényszerűnek mondható.

Nincs olyan hatalom amely ne dőlt volna meg a történelmünk során az azt képviselő emberek túlkapásai miatt, mert hát a királyság mint államforma is egy tökéletes elgondolás lenne, addig amíg az uralkodó akarja és tudja is kezelni a népének a problémáit, és nem csak elnyomja meg adóztatja őket.
Dawkinsz tevékenysége és szónoki pontjai, szerintem csak modern változatai a nagy ősök eszmerendszerének és csak kevesen hiszik, hogy egy felvilágosult embertípus világjobbító "hite" az, ami mozgatja a szálakat.
És látod ez az amiben én nem vagyok annyira biztos.
A nagyobb megosztó portálokat és fórumokat járva gyűjtöttem annyi tapasztalatot hogy ki merjem mondani hogy az ateisták bő 90%a nem több tizenéves "trolloknál" akiknek semmi fogalma nincsen arról hogy a téma tulajdonképpen miről szól, de élvezettel rúgnak bele a másikba.
A fennmaradó többé kevésbé 10% az aki az ateizmus elgondolását racionálisan próbálja végigvinni, de még ebből a 10%ból is elenyésző azoknak a száma akik mindeközben nem keverednek önellentmondásba vagy nyúlnak a demagógia ill. szofizmus "ál-logikus" dedukcióihoz.

Mert hát itt a fórumon is van ugye pár olyan ember akik Dawkinst mint az abszolút igazság megtestesítőét ünneplik.
Igaz: ezen emberek írásai annyira tömve vannak szofista önellentmondásokkal (mind racionális mind erkölcsi téren) hogy azon felül hogy idegesítenek, dühítenek másokat, illetve saját torz személyiségüknek állítanak szobrot, mást nem igazán csinálnak.

Akárhogy is legyen, értem hogy te nem ezen emberek csapatához tartozol, de úgy veszem észre hogy a ma magukat "ateistának" valló mainstream theofóbok többsége issza és isteníti az olyan embereket mint Dawkins akik munícióval látják el őket a gyűlölködéshez.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Akkor most így olvassuk Richard Dawkins sorait:

"A tudatosítás szándékával íródott, hogy eszméljünk rá, ateistának lenni valóságos, ráadásul ragyogó, sőt bátor választás. Az ember ateistaként is képes boldog,kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni......"

Sziasztok!

Nem nagyon van időm mostanában fórumozni, csak bekukkantottam hozzátok, és elgondolkodtam Dawkins sorain.
Zimányi Józsi bácsi, lelkész barátom (már nincs köztünk) szavai jutottak eszembe Dawkins megállapításáról, ha nem bánjátok, ideidézem (kicsit eltérve a tárgytól, nem Frank beírására, hanem Dawkins megjegyzésére válaszul):

"Egyszer, amikor kórházi lelkész voltam azt mondja az orvos, aki egy Istenfélő ember volt: ott van a külön szobában egy fiú, már elkülönítettük, mert vagy ma vagy holnap reggel meghal. Átfúródott a vakbele, és későn vettük észre, tele van már gennyesedéssel, nem tudunk segíteni, beszéljen vele, mert nem éri meg a holnapot. Bementem a szobába és leültem a fiú ágya szélére.
"Ha jön a pap, akkor jön a halál" - ezt mondta a beteg. Mondom neki, hogy hallgasson meg.
"Tudom, hogy meghalok, azt gondolja, hogy nem tudom, mért vagyok külön szobában? Látom, hogy susognak a nővérek. Ide figyeljen - fordult oda hozzám és ezt mondta szóról-szóra: - Átkozott az anyám, átkozott az apám, legyen örökre átkozott mind a kettő! Nekem nem mondták meg, most mi következik, tudom, hogy meghalok. Nekem otthon gyönyörű házat építettek, gépkocsim van, motorkerékpárom van, rengeteg pénzem van bankban. Mit ér? Úgy félek lelkész úr, meg kell halni, én tudom, hogy meghalok, a doktorok vigasztalnak holnap jobban leszek, persze jobban, holnap. Mondja, mért tették velem ezt a szülők? Az Isten verje meg apámat és anyámat."
Én megdermedtem. Nem mertem szólni.

Aztán amikor kifulladt, akkor ennyit mondtam neki: A szülők tényleg hibásak, nagyot mulasztottak és vétkeztek, de Ön már egy felnőtt ember, nem látta ebben a teremtett világban, hogy egy csodálatos kéznek a műve? Miért nem kereste a Teremtőt?
Megint el kezdte szidni a szüleit. Olyan szörnyű volt hallgatni. Kiabált hangosan. Jött az orvosi vizit, nekem ki kellett mennem. Estére meghalt. Megátkozta szüleit halála előtt. "Nem készítettek fel erre az útra engem!" Nem énekelték neki a dallamot! Neki nem mentség, de vádnak igaz. "Adtak nekem, házat, autót, motorkerékpárt, pénzt, csak azt nem mondták meg, hogy most mi következik" és olyan félelemmel halt meg."


Egy kis kitérő volt, bocsi, ha offoltam, csak eszembe jutott ez a fenti eset a boldog ateistákról.
 

Aeren

Kitiltott (BANned)
Szomorú de nagyon is reális és időszerű történet ez korunkban.
Manapság az élet értékét a pénz teszi ki. A felgyorsult világban ez a fogalom adja minden igény kielégítésének alapját, így (ha kissé hamisan is, de) össze fonódott a boldogság fogalmával.

A probléma csak az hogy a mai celebeket, plasztik cicákat, hummerrel a Balatonon furikázó pénzes macsókat is utoléri egy napon a halál amikor is kénytelenek lesznek számot vetni az életükkel.
Ez pedig a felgyorsult életet élő embert elborzasztja. Egy egész életen át robotolt vagy szórakozott, szórta a pénzt erre is arra is, és most rá kell hogy ébredjen a zsidó mondás tanulságára, miszerint "a halotti lepelnek nincsen zsebe".
A halálba nem tudunk magunka vinni semmit csak magunkat és azt amik vagyunk. Lényegtelen hogy theista, taoista vagy atheista felfogással élünk végül mind ide jutunk.

A fiatal ember esete kétség kívül egy egyedi példa, de figyelmeztetés is egyben a társadalmunknak hogy a pénz, az autó, a ház a motor, nem fogja pótolni azt az űrt amivel szembesülünk a halál kapujában.
Azt hogy annyit mindenre szert tehettünk életünk során, mégis üres mind a két kezünk életünk utolsó pillanatában.

Az élet egyben felkészülés annak végére is.
Részben ezért is tartom tolakodónak az ateista térítési hadjáratot hogy isten márpedig nincs. (Persze igaz ez fordítva is. Nem kell mindenkit áttéríteni Jehovássá meg vallásossá)
El kellene tudni fogadni hogy a személyiségünkből kifolyóan a hitünk is különböző és csak úgy tudunk békében megélni egymás mellett ha a tolerancia kölcsönösségen alapul.
 

Aeren

Kitiltott (BANned)
Nos, úgy gondolom hogy akkor fel veszem újra a topic fonalát és innen elemezgetem az objektivitást nélkülöző elgondolások sokaságát, bár az is igaz hogy közös kedvencünk már nem sok újat nyújt.
Magyarországon még nem probálta meg senki az evolutiot törölni a tananyagbol és az élet nagy csodáját partionalizálni hétköznapi csodakra ahol ima hatására az Atyauristen felfüggeszti a természeti törvényeket. A Pitti és a Frank nem magyar befolyásra lett kreationista, az Aeren meg nem számit öt ugysem kérdezi senki. Vannak országok ahol a fejlödés negativ irányba megy, köszönet a vallásoknak.
-
Csatolás megtekintése 969290
A gondolat első felét kihagynám, mert egyfelől megint csak a Magyarellenes fantazmagóriák megnyilvánulásai egy olyan embertől aki látatlanba löki a bölcsességeit egy előítéletektől sötét barlang mélyéről, másfelől pedig a már sokat emlegetett kettős mérce miatt sem értelmes, hiszen Amerikában még a pénzen is isten van, de drága emberünknek ugye legutóbb is a Magyar koronával és jelképekkel volt problémája.

A gondolat második fele azonban már picit összetettebb.
A vallások miatt negatív irányba menő fejlődés elképzelése kissé furcsán ül, hiszen (aktuális példával élve) a recessziót, illetve a recessziót kiváltó okokat sem a vallások okozták, sőt.
Ez vissza hozza a régi gondolat sort miszerint a vallás mentes társadalom tökéletes kell hogy legyen, amire én újból csak Kínát tudom felhozni az emberi jogok sárba tiprásával, a gyerek munkával, az utcán elvérző, eközben 20 ember által átlépett 2 éves kislányokkal, a kivégző buszokkal, a totális megfigyeléssel és a teljes elszigeteléssel.

Tudom hogy aki ezt írta az a vallásosság és hit semmilyen formáját nem tartja elfogadhatónak, de a kérdés szempontjából megéri elgondolkodni azon hogy milyen fokú vallásosság hat ki negatívan a fejlődésre és egyáltalán milyen fejlődésre.
A szekuláris berendezkedésű államok jól mutatják hogy fejlődés és vallás meg tud lenni egymás mellett. Ennek az az oka hogy bárki akinek nincsen irracionális félelme, vagy rasszista alapú gyűlölete a két véglet ellen (materializmus/spiritualizmus) az tudja hogy mind a kettő csak elképzelés szinten mozog és nem gyakorlati szinten.
A tudomány sem állította soha hogy nincsen isten, hiszen a tudomány nem egy gnosztikus hívő és tisztában van vele hogy a tudományos filozófia keretében csak valószínűsíthet, de nem jelenthet ki.
Ez a csodálatos a tudományos methódusban és ez az ami lenézendő a magukat tudományosnak valló gnosztikus atheistákban. Az előbbi tisztában van a tulajdon tudatlanságával, míg az utóbbi csak a saját egójának kiterjesztésével foglalkozik és annyi köze sincsen a tudományokhoz mint közös barátunknak a gondolkodáshoz.

Persze ugyanakkor engem személy szerint már az is megfog hogy a fejlődéshez kell viszonyítanunk. Miért is?
Az embernek szüksége van egy bizonyos fokú intelligenciára ahhoz hogy felfogja mekkora problémát is jelent az hogy a technológiánk folyamatosan fejlődik, a tudatunk és lényünk (mint egységes emberiségé) azonban maximum csak visszafelé.
Eleget fejlődtünk ahhoz hogy biztosítsuk az ösztöneink által diktált szükségek egyszerű elérését, így terület, étel, folyadék, pár, társadalom, stb, de társadalmilag ugyan ott tartunk mint 2000, 10000, 100'000 évvel ezelőtt: ha kapsz valamit, akarj többet, akarj kitűnni, akarj a többieken úrrá lenni.
Ma is egy olyan társadalmi forma közepén ülünk ami már nem is valós értékek birtoklásán veszekszik, hanem egy a társadalom által előállított elméleti értéken, a pénzen, ami mindennek a hajtórugója és a társadalmunk minden szegletét behálózza.
Fejlődünk, mert kell az új, amit újra el lehet adni és meg lehet venni. Fejlődünk, mert éppen nincs más dolgunk.
Pontosan hova is szeretnénk eljutni a fejlődésben?
Arra a pontra mint a Blizzard által vizionált Starcraft című játékban ahol az emberiség leszármazottai olyanok mint a galaktikus sáskák, bolygóról bolygóra járva zabálják fel az ottani energia készleteket hogy a saját értelmetlen céljaikat hajszolják?

A fejlődés felhozása egy nagyon ironikus gondolat ami mindig Albert Einsten-t juttatja az eszembe: "Technological progress is like an axe in the hands of a pathological criminal."
 

tothjanosjr

Állandó Tag
Állandó Tag
Annyit érzékelsz a világból, amennyit a tudattalan szabályrendszered és elvárásaid megengednek. (Richard Bartlett: A csodák fizikája)
 

twillight

Állandó Tag
Állandó Tag
"Tervezés, vagy totális véletlen" - kérdi az indítóposzt.
Fel sem merül a harmadik lehetőség, a szelekciós mechanizmusok léte a véletlenek mellett.
 
Oldal tetejére