Hírek Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.

Budapest 1956 októberében. A 65 esztendővel ezelőtti események megmutatták a magyarság erejét • Fotó: MTI Fotóbank


A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A lyukas zászló a forradalom jelképe
A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását.
A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe.

Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott.
Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.
A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.
A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot.

Megpecsételt forradalom
A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.
Az 1956-os események számos áldozatot követeltek.

A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt,
19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

MTI

zaszlo.jpg
 
Utoljára módosítva:
Valamelyik kabaréban megadták a választ:

a szovjet hadsereg 51 katonája eltúnt.

ott vannak a gané alatt, mikor nagyapámék megállították a muszkát el is temették!
 
Érdekes. Valahogyan mindig kimarad a MEFESZ '56 október 16-i megalakulásakor papírra vetett 17 pontból álló követelés, amely alapja lett a BME október 22-n megfogalmazott 16 pontból álló követelésnek.
 
Utoljára módosítva:
Néhány éve Bécsbe egy színházban voltam aminek az aulájában az UNHCR rendezett egy kiállítást.
Az előadás elött megnéztem a családommal, és a felnőtt gyerekeimnek kellet vigasztalni mert elérzékenyültem.

1956 Oktober 23.-a és november 4.-e között még két hét sem telt el, ennek ellenére majd 200.000 ember hagyta el az országot. Nem gondoltam volna, hogy ilyen mély sebet hagy bennem, apró gyerekben ez a néhány nap.

 
Gyurcsány nem , de "Apró Antal" igen is ! :mad:
A Klein Tóni.....a nagy túlélö....aki mellékesen felakasztatta Kádár meg Marosán et.-vel nagy egyetértésben a padláslesöprö begyüjtési miniszter kollega et-t. Aki meg NKVD-ügynök volt a Grósz et. szerint. Ugy hitták hogy Vologya. Mondta a Gróß et.

Remek társaság ez az internacionalista maffia.
 
Utoljára módosítva:
Karinthy Ferenc
"De hogy mit is gondolt igazán 56-ról az nem az eseményeket pontosan leíró, de azoktól kellő távolságot tartó regényéből, hanem 1989. október 23-i naplóbejegyzéséből derül ki:

„Egész nap újság, rádió, tévé: 1956. Szép, szép. Csak magamnak és nagyon halkan írom le: kissé talán túl szép, túl sok is.

Hiába, ez a végletek országa.

56 szerintem is forradalom volt. De nem az a felhőtlen ragyogás, aminek most bemutatják. Emlékszem még feliratokra: Nagy Imrov. És zsidózásra, alvilági figurákra, gyilkosságokra, uszító feliratokra, személyes bosszúra. Ez persze minden forradalomban így volt.

Az elmúlt 33 évben 56-ról mindent csak feketében mondtak el, most az ellenkezője.

Kissé gyanús is a dolog. Mintha ezzel a hajcihővel akarnák kiszúrni a nép szemét, és elterelni a figyelmét az ország iszonyatos helyzetéről, s a még fenyegetőbb jövőjéről.

Bárcsak tévednék.”
 
Gagamail,
nemkétlem Karinthy irását , de azért érdekes lenne azzok véleményét is megtudni akiket az 50 évek eljén mondjuk a "Népköztársaság" utját vagy vidéki kisvárosok AVH központját vagy rendörségét megjárták , az érinteteket ! Azért talán ök másként látták a dolgokat nem ?? Magam még emlékszem Marosán elvtárs kijellentésére "mától már lövünk " , hol volt a sok "partizán-ellenálló pártitkár ? Legtöbbjük a hidasban bujkált
 
Ausztriából 1953-ban kivonultak a Szovjet csapatok mert az ország elkötelezte magát a semlegesség mellett.
Ez megtörténhetett volna Magyarországon is csak hát a "mentalitás"….

Bécsben egy naci jamboree-t megrendezni mint amit Orbán februáronként engedélyez lehetetlen lenne. Luxemburgban a vonatról való leszállást követően 5 percük nem volt ezeknek az uj-náciknak kibontaniuk a lobogóikat, a rendőrség már földre teperte őket.

A korabeli francia újságokat olvasva "a leszámolás, megtorlás és a lincselés megy tovább" ´sajnálkoztak a lapok.
Lehet, hogy ezek nélkül sem mentek volna ki az oroszok de akkor tisztább lenne a mellényünk.
Gondoljunk bele 13 napról beszélünk. Egyetértek Karinthy-vel.
 
Ausztriából 1953-ban kivonultak a Szovjet csapatok mert az ország elkötelezte magát a semlegesség mellett.
Ez megtörténhetett volna Magyarországon is csak hát a "mentalitás"….

Bécsben egy naci jamboree-t megrendezni mint amit Orbán februáronként engedélyez lehetetlen lenne. Luxemburgban a vonatról való leszállást követően 5 percük nem volt ezeknek az uj-náciknak kibontaniuk a lobogóikat, a rendőrség már földre teperte őket.

A korabeli francia újságokat olvasva "a leszámolás, megtorlás és a lincselés megy tovább" ´sajnálkoztak a lapok.
Lehet, hogy ezek nélkül sem mentek volna ki az oroszok de akkor tisztább lenne a mellényünk.
Gondoljunk bele 13 napról beszélünk. Egyetértek Karinthy-vel.
Uram,Atyám....
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Létrahuszár wrote on boszorka9395's profile.
Kedves Ismeretlen!
A segítséged szeretném kérni. Régi tag vagyok, de csak nézgelődni szoktam bizonyos témákban. Mivel a történelem nagyon érdekel, feltettem három írást. Nem tudom, hogyan kell úgy feltenni a következőt, hogy az az előző elé kerüljön. Netán mindegyiket új fórumtémaként kell feltenni? - mert ez számomra logikátlan lenne. Kérlek, ha tudsz, segíts! Előre is köszönöm: Létrahuszár
Farkas89 wrote on Bálintné's profile.
Sziasztok! Szeretnék segítséget kérni! Mozaik Kiadó 3 osztály környezetünk titkai: Tudásszintmérő geladatlapok-at keresem. Köszönöm.
16. Szeretek olvasni.
17. Szeretem a könyveket.
Sziasztok. Kezdem gyűjteni a 20. hozzászólást. 20.

Statisztikák

Témák
36,882
Üzenet
4,492,531
Tagok
596,104
Legújabb tagunk
Fórizs Edina
Oldal tetejére