Az emberek elfelejtettek. Itt meg nincs senkink.

Gorilla

Új tag
Sziasztok,
Sajnos egyre inkabb szembesulunk sok sok dilemmaval, es keresek olyanokat, akik hasonloan ereznek, ereztek, es kerultek mar hasonlo helyzetbe.
Mi 5 es fel eve jottunk Kanadaba (kisvaros), ket pici gyerekkel. Most mar 10 ev koruli mind a ketto. Ok beilleszkedtek, es vegulis mi is, de igazabol tarsadalmi kapcsolatok nelkul elunk. Nem sikerult magyar baratokat talalni, kanadaiakkal nem voltam kepes olyan kapcsolatot kialakitani, ami baratsagnak megfelel. Amikor neha belefuttunk magyarokba, akkor meghivtuk oket, vagy ok hivtak meg, es egy ket vendegseg, aztan annyi. Szoval igazabol tarsadalmi kapsolatok nelkul elunk, teljesen elszigetelve, es nem tudjuk, hogy hogyan lehet ezen valtoztatni. A mesterseges baratsagok nem mukodnek, mert egyszeruen nem tudunk mirol beszelni, es ezek igazabol kenyszerkapcsolatok. Szoval egyedul vagyunk, es nagyon hianyzik valamilyen tarsasag, vagy emberek, akik neha felhivnak, akikkel lehet talalkozni. Sokszor volt ilyen, de valami miatt hamar elhalnak ezek a kapcsolatok, es ujbol egyedul maradunk. Nem tudom, mit lehet tenni... Kicsit olyan erzesunk van, hogyha mi nem eroltetjuk a kcsolatokat, akkor az embereket nem erdekli. Honapok mennek el, ugy, hogy nem cseng a telefon, es senki nem hiv minket. Leszamitva a telemarketinget. Azt megfigyeltem, hogy sok itteni magyarnak itt el a testvere, unokatestvere, soknak a szulei, vagy korabbi magyarorszagi baratai, nagybatyja nagynenyje stb stb, de nekunk senkink nincs. Kezd egyre elviselhetetlenebbe valni.
A lelkem hatso sarkaban neha felmerul, hogy "lehet hogy vissza kene menni", de igazabol nem akarom azt, es most jon a tema masik, nagyon fajdalmas resze, amivel kapcsolatban tanacsot kernek, vagy legalabbis tapasztalat megosztast. Mivel en is az interneten elek, a szuleim is, a testverem is, a felesegem testverei is, es tulajdonkeppen mar mindenki, ezert itt a lehetoseg, hogy tartsuk es apoljuk veluk a kapcsolatot. De ahogy megy az ido, az emberek elfelejtenek. Oda jutottam, hogy a meg 5-6 eve legjobb magyarorszagi barataim tobb levemre sem valaszolnak, teljesen lesz@rnak. A felesegem ugyan ezzel a jelenseggel szembesul. Es most ott tartunk, hogy mar unokatestverek sem valaszolnak, es a szuleink is alig szolitanak meg MSN en. A gyerekekrol (unokakrol) mar nem nagyon erdklodnek a szuleink. A felesegem nemreg kuldott egy korlevelet vagy 16 volt osztalytarsanak, baratjanak, akiknek egy reszet azt IWIW en talalta meg, masik reszukkel pedig korabban tartta a kapcsolatot. Senki sem valaszolt... En is, es a felesegem is ugy erezzuk, hogy valami miatt teljesen elfelejtettek az emberek, de nem is igazan elfelejtettek, hanem olyan, mintha nem akarnanak tudomast venni rolunk. Amikor egyszer az egyik rokonomnak emlitettem, hogy az emberek, es a tobbi rokon sem foglalkozik mar velunk, akkor annyit mondott, hogy "Hat ti akartatok ezt.." hat ennyi...
Amikor hazalatogatunk (minden evben szoktunk, de minden evben egyre keserubben, mert ott is kezdjuk ezt erezni), akkor sokan kedvesek, de ahogy visszaterunk, mitha nem is leteznenk tobbet. Szoval az a szornyu dilemma, hogy itt egyedul vagyunk, ha meg visszamenesre gondolunk, akkor meg megtorpanunk, mert tulajdonkeppen ugy erezzuk, hogy nincs kihez visszamenni, mert ha esetleg a most elfordulo ismerosok, rokonk ismet elokerulnenek otthon, akkor az mar nem lenne ugyan az. Mi a fenet lehet csinalni, hogy az embernek kicsit tartalmasabb legyen az elete?
peresze visszamenni nem fogunk, hiszen az akkori eletszinvonalunkat, a napi megelhetesi gondokat nem lehet egy lapon sem emliteni azzal, ahogy most elunk. Van viszonylag jo munkank, mindenunk megvan, es en ezt nem akarjuk itthagyni. Ha hazamennek, nem tudnek beilleszkedni, es nem is nagyon tudnek mit hazavinni. Inkabb az a celom, hogy valami megoldast talaljak az elszigeteltseg ellen, hogy ne erezzuk ezt a lakatlan sziget erzest nap mint nap. En gondolom, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akik hasonlo bevandorlasi problemaval elnek, eltek, vagy ismernek olyat aki ezzel talalkozott. Jo lenne, ha kaphatnek tanacsot valakitol.
Elnezest igy utolag, hogy ennyit irtam, de a napokban megint tortent sok elkeserito jelenseg, es kifakadtam.
 

Gorilla

Új tag
andika írta:
Hát nem irigyellek benneteket.A magányosság szörnyű érzés!

Igen ez igy van, a maganyossag szornyu erzes, de igazabol otthon sem voltunk kevesbe maganyosak, csak ott meg hozzajottek a napi gondok.
Persze ez nem ok arra, hogy az ember ne probaljon meg valahogy kapcsolatokat epiteni. Mi a beilleszkedessel es az elet ujboli elinditasaval voltunk elfoglalva, es ismerosok, kornyezetben elo magyarok hianyaban egyszeruen nem alakult ki ismerettsegi kor.
 

Gorilla

Új tag
Koszonom.
En most fedeztem fel, hogy valoban nagy elet van itt. Korabban mar irtam ide, de akkor kicsit mas jellegu volt meg a forum, ugy emlekszem.
Jo dolog a forumozas, meg en is uzemeltetek egy magyarorszagi zenei forumot, jo sok felhasznaloval, akik meg a regi koreimbol szarmaznak, de a forumozas azert nem potolja a baratokkal valo talalkozast, esetleges hetvegi programokat, vendegeskedest, kozos kirandulasokat stb. De gyakrabban fogok ide jarni, mert latom, hogy jo sok ember van.
 

Bözse

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak azert a csaladodrol kozbe ne feledkezzel meg, mert ez a fajta szorakozas, amit itt kapunk, elegge elvonja a mas fajta dolgoktol a figyelmet.
Egyebkent en is eppen ezzel a problemaval kuzdok, de en mar 16 eve elek itt Kanadaba, nekem sem sikerult igaz baratsagot teremteni.
Nehanyszor elkezdodott egy-egy baratsagnak indult kapcsolat, de amint irod, nem voltak tartosak.
A baratsagrol meg annyit: nem tudunk talan barkit elfogadni.
Nekunk a baratsag komolyabb szalakon fut, mig az ittenieknek gyorsan ego szalmalang.
 

Gorilla

Új tag
Tudom sajnos.. A forumozas eleg veszedelmes szorakozas. En is uzemeltetek egy forumot, de mar csak olvasgatom neha, nem megyek bele beszelgetesekbe. Az Indexen otthagytam majdnem 8000 hozzaszolast, es rengeteg idom elment vele feleslegesen.
Persze azert jo dolog a forum, de igazad van a baratsaggal kapcsolatban.

Vajon az itteni magyarokkal miert nem sikerul tartos kapcsolatot teremteni?
Lehet, hogy bennem van a hiba, mert nem tudok mindenkit elfogadni, de a baratsag vagy a kapcsolatok epitese nem feltetlenul arrol szol, hogy eroltetve kapcsolatot tartunk fenn valakivel, aki csak a horgaszatrol tud beszelni, meg akkor hogy naluk a gyarban megint leepites volt, es hogy itt milyen rossz az elet. Osszejottunk tobb emberrel, de az erdeklodesi koruk, es sajnos meg kell mondjam, hogy neha a szinvonaluk olyannyira mas volt, hogy egyszeruen depresszioba estem utana. Nem mintha en olyan szinvonalas lennek, meg nem vagyok sznob vagy ilyesmi, de legtobbszor az ilyen "Ti is magyarok? Mi is magyarok! Jojjunk ossze hetvegen!" talalkozasokbol semmi jo nem sult ki. Ugyanis a kozos anyanemzet nem elegendo baratsaghoz, vagy meg haversahgoz sem. Azt is megfigyeltem, hogy sokszor elofordul az, hogyha az ember sokkal regebben itt levokkel jon ossze, akkor elobb utobb azok reszerol okoskodasba fullad a dolog, es eloadjak, hogy mennyivel jobban ismerik a viszonyokat itt, es hogy mi mit csinaltunk eddig rosszul. (Meg tudom kulonboztetni a jotanacsot es az okoskodast)
A masik dolog meg az, hogy en grafikus vagyok, zenesz vagyok, millio dolog erdekel, es altalaban olyan emberekkel hozott ossze itt a sors bennunket, akik beletorodtek mar sokmindenbe, nem varnak sokat az elettol, es eppen ezert nem lelkesednek semmi irant, sot inkabb negativak.
Ahol az ember felno, ott kialakulnak azok a kapcsolatok, amik valamilyen oknal fogva megmaradnak, mert vannak kozos pontok. Az itteni kapcsolatok joresze meg olyan, mint amikor egyutt utazik az ember valakivel a vonaton, jol elbeszelgetnek, de aztan soha tobbet nem latjak egymast, miutan az egyik leszallt. Vagy olyan, mint amikor az ember gyerekkoraban a SZOT uduloben egyutt nyaralt mas gyerekekkel. Ott nagy a haversag, de az egyetlen kozos pont az az, hogy egyutt nyaralunk Zamardiban 2 hetig. Erre epul a baratsag. Ha osztalytarsak lennek az iskolaban is, akkor soha nem lenne a baratom az illeto. Nem tudom, hogy lehet ezt athidalni, vagy hogy tud az ember itt olyan kapcsolatokat kiepiteni, amik tenyleg tartosak, es jelentenek valamit az ember eleteben.
Raadasul en 100%-os kanadai korzegben dolgozom egy irodaban, es meginkabb jolesne neha egy egy magyar ismerossel valo talalkozas.
Azoknak talan konnyebb, akik olyan helyre kerultek, ahol tobb magyar is van. De onnak meg hallom a remtorteneteket, hogy megy a furas stb. Fene tudja, mi a jo, es hogy hova vezet mindez.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Megertelek mert mi is atestunk ezeken az erzeseken. Az otthoni osztalytarsak erettsegi talalkozok is csak egynapos emlekezesek,utana mindenki megy a dolga utan. A rokonoknal ua.
Itt is hasonlo a helyzet, mindenki lohol munka, csalad ......
A legkozelebbi canadahun talalkozora feltetlen gyertek el es biztos fogsz baratokat talalni, mert azert mi nagyon baratkozoak vagyunk.:mad: :o ;)
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Gorilla,
Sokan jarnak ebben a cipoben. (Az enyimet ellopta a Csocsi ugyhogy csak mezitlabam van). It az intezetben ossze lehet jonni es kidumalni az Efit; ez tobbnyire tartos haversagokat eredmenyez, foleg ha le tudjuk nyulni a fonover napolyijat kozben. :cool:
 

Gorilla

Új tag
Melitta írta:
Megertelek mert mi is atestunk ezeken az erzeseken. Az otthoni osztalytarsak erettsegi talalkozok is csak egynapos emlekezesek,utana mindenki megy a dolga utan. A rokonoknal ua.
Itt is hasonlo a helyzet, mindenki lohol munka, csalad ......
A legkozelebbi canadahun talalkozora feltetlen gyertek el es biztos fogsz baratokat talalni, mert azert mi nagyon baratkozoak vagyunk.:mad: :o ;)

Hat ezt igazan koszomom, es okvetlen ott leszunk!
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Gorilla írta:
Az a baj, hogy nekem nincsen... Vegigyumi
Egyszer-egyszer kaptam ajandekba, de hamar megittam. Olcso vodkat veszek, ha tudok:)
Az jo lesz nekik,legalabb nem aspiralnak a napolyimra.:D
 

Tuláliber

Állandó Tag
Állandó Tag
Látod Gorilla, hogy öszinte soraidra máris mennyien reagáltak.
Légy bizakodó, nem tehetsz mást. Figyeld a gyerekeidet, lehet hogy ők fognak elvezetni benneteket.....valami jó kis barátságba.
Ez nem helyi probléma szerintem. Sajnos ez - amiket leirsz - máshol is igy van.
Én sem adom föl. Most éppen egy palacsintás bulit fogok szervezni nálam. Minél több embert ismersz meg, annál nagyobb a valószinüsége, hogy köztük lesznek a barátaid. Sok idő és néha különös alkalmak kellenek ahhoz, hogy az emberek megnyiljanak és az igazi valójukat megmutassák. Jelentkezz ha valami biztató történik veletek.
 

Gorilla

Új tag
Tuláliber írta:
Látod Gorilla, hogy öszinte soraidra máris mennyien reagáltak.
Légy bizakodó, nem tehetsz mást. Figyeld a gyerekeidet, lehet hogy ők fognak elvezetni benneteket.....valami jó kis barátságba.
Ez nem helyi probléma szerintem. Sajnos ez - amiket leirsz - máshol is igy van.
Én sem adom föl. Most éppen egy palacsintás bulit fogok szervezni nálam. Minél több embert ismersz meg, annál nagyobb a valószinüsége, hogy köztük lesznek a barátaid. Sok idő és néha különös alkalmak kellenek ahhoz, hogy az emberek megnyiljanak és az igazi valójukat megmutassák. Jelentkezz ha valami biztató történik veletek.

Koszonom szepen a biztato szavakat!
En sem keszulok/keszultem feladni, de 5 es fel ev utan hirtelen szivembe hasitott a felismeres, es kicsit ketsegbe estem. Ugyanis ha ilyen tempoba halad, akkor ugyan ez lesz 20 ev mulva is, merthat nem halad sehogy. Valamit biztos mashogy kellene csinalnunk.
Okvetlen jelentkezni fogok, meghat most ratalaltam erre a forumra es aktivan fogok irogatni. (Eddig is tudtam, hogy van, de valamiert elfelejtodott)
 

Rezso

Állandó Tag
Állandó Tag
Hetfon jon egy uj kollega, aki a nevebol itelve magyar. (Lehet, hogy valami 2. generacios, de attol tartok, hogy nem.) Szoval a magyar kollegat igy latatlanban is orommel neked adnam, nekem rohadtul nem hianyzik. :)
Egyebkent en sem szivesen baratkoznek veled, mert allandoan panaszkodsz. :)
 
Oldal tetejére