Azok a pesti gangok

Es a zenei vonatkozas.

Gyöngyi megint gyönyörű képeket hozott, Tündy meg egy igazi gangosat, én meg csak lazsálok. De most találtam valami szépet a régi képeim között, a képek Budapest, V. ker. Szabadság tér egyik kevésbé ismert bérpalotájáról készültek.

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Cmama%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><link rel="Edit-Time-Data" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Cmama%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_editdata.mso"><!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Wingdings; panose-1:5 0 0 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:2; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 268435456 0 0 -2147483648 0;} @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-alt:Arial; mso-font-charset:0; mso-generic-font-family:roman; mso-font-formatther; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:3 0 0 0 1 0;} @font-face {font-family:H1HelvLight; panose-1:0 0 0 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-alt:"Times New Roman"; mso-font-charset:0; mso-generic-font-family:auto; mso-font-formatther; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:3 0 0 0 1 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; mso-layout-grid-align:none; punctuation-wrap:simple; text-autospace:none; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:H1HelvLight; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} p.MsoBodyText, li.MsoBodyText, div.MsoBodyText {margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; mso-pagination:widow-orphan; tab-stops:115.2pt; mso-layout-grid-align:none; punctuation-wrap:simple; text-autospace:none; font-size:9.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:Arial; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} p.MsoBodyText2, li.MsoBodyText2, div.MsoBodyText2 {margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; mso-pagination:none; tab-stops:115.2pt; mso-layout-grid-align:none; text-autospace:none; font-size:10.0pt; font-family:Arial; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p.MsoBodyTextIndent3, li.MsoBodyTextIndent3, div.MsoBodyTextIndent3 {margin-top:0cm; margin-right:0cm; margin-bottom:0cm; margin-left:14.2pt; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; mso-pagination:widow-orphan; tab-stops:99.25pt 241.0pt; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Arial Unicode MS"; mso-fareast-font-family:"Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} p.12, li.12, div.12 {mso-style-name:12; margin-top:12.0pt; margin-right:0cm; margin-bottom:12.0pt; margin-left:0cm; text-align:justify; line-height:16.0pt; mso-line-height-rule:exactly; mso-pagination:widow-orphan; mso-layout-grid-align:none; punctuation-wrap:simple; text-autospace:none; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p.Norma, li.Norma, div.Norma {mso-style-name:Norma; margin-top:12.0pt; margin-right:0cm; margin-bottom:12.0pt; margin-left:0cm; text-align:justify; line-height:16.0pt; mso-line-height-rule:exactly; mso-pagination:widow-orphan; mso-layout-grid-align:none; punctuation-wrap:simple; text-autospace:none; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p.BodyText2, li.BodyText2, div.BodyText2 {mso-style-name:"Body Text 2"; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; mso-pagination:widow-orphan; tab-stops:115.2pt; mso-layout-grid-align:none; punctuation-wrap:simple; text-autospace:none; font-size:10.0pt; font-family:Arial; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} /* List Definitions */ @list l0 {mso-list-id:-2; mso-list-type:simple; mso-list-template-ids:-1627913082;} @list l0:level1 {mso-level-start-at:0; mso-level-text:*; mso-level-tab-stop:none; mso-level-number-position:left; margin-left:0cm; text-indent:0cm;} @list l1 {mso-list-id:509804599; mso-list-type:hybrid; mso-list-template-ids:-407362608 68026369 68026371 68026373 68026369 68026371 68026373 68026369 68026371 68026373;} @list l1:level1 {mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:; mso-level-tab-stop:64.35pt; mso-level-number-position:left; margin-left:64.35pt; text-indent:-18.0pt; font-family:Symbol;} @list l0:level1 lfo1 {mso-level-start-at:1; mso-level-number-format:bullet; mso-level-numbering:continue; mso-level-text:; mso-level-tab-stop:none; mso-level-number-position:left; mso-level-legacy:yes; mso-level-legacy-indent:14.15pt; mso-level-legacy-space:0cm; margin-left:14.15pt; text-indent:-14.15pt; font-family:Symbol; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} ol {margin-bottom:0cm;} ul {margin-bottom:0cm;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> A XVIII. század elején a mai Szabadság tér területe még Pest város falain kívül helyezkedett el. Csak 1759-ben vált a város részévé, mikor a terjeszkedések miatt a falakat elkezdték lebontani. A hatalmas, üresen álló telek a Kincstár tulajdonába került, s 1786-ban elkezdték építeni a „Versorgunghaus"-t, azaz a „Szeretetház" nevezetű épületet. A betegeket, bolondokat és szegényeket ellátó ház egy méter széles falai azonban egyre magasabbra emelkedtek, köréjük mély árkot ástak, míg végül egy 1801-es Királyi kézirat elrendelte az épület kaszárnyává alakítását. Ez után e területen majd egy évszázadon át az un. Újépület állt. Ez a hatalmas és csúnya kaszárnya nem sok jóval kényeztette a város és az ország lakóit - mások mellett itt végezték ki 1849-ben gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt - pozitívumként talán csak azt említhetjük, hogy ebben az épületben látta meg a napvilágot híres építészünk, Hild József. A laktanya 1897-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa birtokába került, s a testület késedelem nélkül meg is hirdette elbontásra, amely az előírt határidőre - 1898 augusztusára - meg is valósult. Ekkor nevezték el a területet Szabadság térnek, emlékezve a rabságot jelképező épületre, s ekkor nevezték el az itt kiágazó épülő mellékutcákat a magyar szabadság hőseiről és vértanúiról. Megjegyzendő, hogy a mintegy 43 ezer négyzetméter területű Szabadság tér kisebb mint az egykori Újépület volt, hiszen annak egy részét beépítették. Mindazonáltal a Szabadság tér a legfiatalabb s egyben a legújabb kori városrendezés erényeit kifejező, különleges jelentőségű nagy terünk.

Az immár üres telket 1905 augusztusáig be kellett építeni az új tulajdonosoknak, ezt adókedvezményekkel is ösztönözték. A tér délkeleti sarkát az Osztrák-Magyar Bank vásárolta meg, itt szándékozott felépíteni budapesti fiókintézetét. A térről sugárirányban utak indulnak ki, amelyek mentén hatalmas bérpaloták épültek. Az eklektikus homlokzatú grandiózus épületek így gyakorlatilag egy időben 1898 és 1905 között épültek, az egész kerületre jellemző nagypolgári stílusban, igen nagy költséggel. A kor gazdagságát és virágzását kifejező épületek pompája és igényessége gazdagságban is elragadja a szemlélőt. Különösen szép a tér északi, félkör alakú részlete, amely hatásos, egységes építészeti megoldása miatt már régebben műemléki védelem alatt áll. Keletről és nyugatról két hatalmas épülettömb szegélyezi a teret, a keleti 8–9-es számú barokk-szecessziós épület Alpár Ignác műve (1905, a Magyar Nemzeti Bank székháza). Vele szemben, a tér csaknem teljes hosszát lefoglaló szecessziós épülettömbben, melyet szintén Alpár tervezett 1905-ben, volt a Tőzsdepalota, ma a Magyar Televízió épülete. A tér félkörívében sorakozó épületek: az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége, a Nemzeti Banktól északra, a követségtől délre Postatakarékpénztár épületének, Lechner Ödön magyaros szecessziós alkotásának egyik homlokzata látszik. A teret dél felől két hatalmas, üvegből és betonból készült banképület zárja le. Észak felől a teret késői eklektikával fogant iroda és bérházak íve veszi körül. A 15. számú épület homlokzatán (timpanonján) 1901-óta Kossuth Lajosnak, az 1848-49-évi szabadságküzdelem, s egyben az évezredes magyar szabadságharcok nagy alakjának egészalakos szobra, a főváros első köztéri Kossuth-szobra, Fleischel Károly alkotása áll.<o></o>
Az Újépület emlékműve a televízió székháza előtt áll, míg a „Virulj” díszkút a tér déli részén helyezkedik el. A tér déli oldalán áll a Szabadság téri református templom bérházzal egybeépült, Győri Sándor és Halász Géza tervei alapján kialakított építmény. A tér közepén látható az egyetlen megmaradt szovjet hősi emlékmű. Az épületek közül jelentős a már említett MTV székháza (az 1905-ben épült volt Tőzsdepalota, Szabadság tér 17.), az Inter Európa Bank épülete (volt Munkaügyi Minisztérium, Szabadság tér 15.), a volt SZÖVOSZ székház (Szabadság tér 14.), a Nemzeti Bank palotája (volt Osztrák-Magyar Bank Székház, Szabadság tér 8-9.), valamint az Amerikai Nagykövetség épülete (Szabadság tér 12.), mely 1900-ban épült, először a Kereskedelmi Kamara, majd a Magyar Királyi Postatakarékpénztár birtokolta az épületet. A nagykövetség 1935 óta használja, kezdetben bérlőként, majd 1946-tól tulajdonosként. Ide menekült és itt élt 1956-tól 1971-ig Mindszenty bíboros. Emlékét a nagykövetség falán elhelyezett emléktábla őrzi. <o></o><o></o>
Ez az épület is a Szabadság tér – Perczel Mór u. sarkán áll, akárcsak az Amerikai Nagykövetség épülete, csak az utca másik oldalán. Az épület harmadik homlokzata az Aulich utcára néz. Homlokzata gazdagon díszített és tagolt, ezért az épület beleillik a tér középületeinek sorába. A tető négy sarkát kupolák díszítik, a tér felöli sarkait az első és második emeleten gyámolított erkélyek emelik ki. A homlokzatot domborművek díszítik, az ablakok íves záródásúak, a harmadik emeleti ablaksor iker-ablakokból áll. Az épület bejárata a Perczel Mór utca felől nyílik egy kovácsoltvas védőráccsal ellátott kapun keresztül. A kapu és a kapualj is eredeti állapotára felújított. <o></o>
Valamikor a tér valamennyi sarkára jutott kávéház. A polgárság összenőtt a kávéházakkal.Ennek az épületnek a földszintjén is egy kávéház működött eredetileg. 1902-ben dr. Strausz Vilmos megnyitotta a régi Pest metszeteivel díszített, nagy, térre néző ablakokkal - kilátással az itt kivégzett miniszterelnök örökmécsesére -, Szabadság kihívó cégérrel irodalmi kávéházát. Bíró Lajos és barátai rendszeresen itt üléseztek. Később a Szabadság átköltözött a Perczel utca 2.- Szabadság tér 11. sarokra. Mellette békésen megfért hajdan a híres King cukrászda. Székely Jenő háziúr volt a cukrászipari részvénytársaság igazgatója. Nem helybeli fogyasztásra sültek aprósütemények, torták, minyonok, aszpikkal díszített szendvicsek. Innen házhoz szállítottak lipótvárosi zsúrokra, vacsorákhoz. 1949-es államosításáig üzemelt a Szabadság. Akkor lefokozták a PIÉRT raktárává, majd megkapta irodául a Nemzeti Bank.<o></o>

Garibaldi, micsoda szép munka ez és milyen jó képek!
Gyöngyi, aranyos azt új avatarod, csak nem te vagy gyerekkorodban?
BÚÉK nektek, sok hangulatos régi ganggal!

En is Nagyon Boldog Uj Evet kivanok nektek !
Nem Borella, nem en vagyok a kepen.. bar neha en is azt hiszem.
Nagyon szepek a kepeid Garibaldi. Eloszor azt hittem, hogy nekem is van egy kepem az epuletrol, de mint kiderult tevedtem. Csak nagyon hasonloak. Majd jovore felteszem.

Én is egy felhőtlen, gyönyörű, boldog és gazdag 2009-es évet kívánok Nektek, minden kívánságotok és tervetek váljon valóra!

És persze mindenkinek boldog új évet, aki csak idelátogat!

Anker-ház

A Deák tér összképét meghatározó Anker házat 1907-ben építették Alpár Ignác tervei alapján. Nevét az Anker Biztosítótársaságról kapta. A ház hátsó, íves záródása a szomszédos házzal görbe utcát alkot, mely a Bajcsy-Zsilinszky utat és a Király utcát köti össze, ez az Anker köz. A (túlzóan) monumentális oszlopfőkre Zsolnay kerámiák kerültek, a csúcsdísz egy földgömb és egy sas lett. Az épület tetejére eredetileg piramis alakú tetőt gondoltak, ez később kúpos tetőre módosult. Az átadáskor nagy vitát váltott ki az épület, Alpár Ignác felesége állítólag így kiáltott fel az épület láttán:
"Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált Ön itt?"

De jo, hogy vannak belso kepeid is.Elhataroztam, hogy amikor legkozelebb hazamegyek csinalok kepeket gangokrol,
de az utolso kep meggyozott, hogy a tetore is fel kellene maszni. Remek kilatas !!

Nekem is van 3 kepem.

Gyongyi54 írta:

De jo, hogy vannak belso kepeid is.Elhataroztam, hogy amikor legkozelebb hazamegyek csinalok kepeket gangokrol,
de az utolso kep meggyozott, hogy a tetore is fel kellene maszni. Remek kilatas !!

Nekem is van 3 kepem.

Kattints a kibontásához...

És még milyen jók Gyöngyi! Annak a falnak, ami a Te alsó képeden jól látszik önálló élete van, csak most nincs időm megkeresni, de olvastam róla valami érdekeset. Itt a képeden látszik is, hogy semmi köze a mögötte lévő házhoz.
A tetőteraszos képet, meg a fekete-fehéreket átvettem valahonnan. 2 vagy 3 műteremlakás van a tetőben. De belül voltam azért az épületben, még a pincében is

Na megtaláltam ezt a fal dolgot:

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Cmama%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-alt:Arial; mso-font-charset:0; mso-generic-font-family:roman; mso-font-formatther; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:3 0 0 0 1 0;} @font-face {font-family:H1HelvLight; panose-1:0 0 0 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-alt:"Times New Roman"; mso-font-charset:0; mso-generic-font-family:auto; mso-font-formatther; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:3 0 0 0 1 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; mso-layout-grid-align:none; punctuation-wrap:simple; text-autospace:none; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:H1HelvLight; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Arial Unicode MS"; mso-fareast-font-family:"Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> [FONT=&quot]A tárgyi ingatlan Budapesten, Deák Ferenc térnél a Belváros egyik legkarakteresebb épületében az V. és VI. kerület határán, az Anker palotában található. Az Anker-palota óriási határkőként magasodik a Terézváros peremén, a Király utca és a Kiskörút találkozásánál. Az épület meghatározó szerepet játszik Budapest városképében, mivel a Deák tér és az Erzsébet tér szabad térségei jó rálátást biztosítanak felé, a Kiskörút pedig ezen a ponton vesz éles fordulatot északkeletnek, hogy az egykori városfalak félköríves vonalát elhagyva a Bajcsy-Zsilinszky út rézsútosan futó sugárútjában folytatódjék, a városképnek ezt a hangsúlyos pontját jól kiemeli. Az Anker Biztosítótársaság 1907-ben tervpályázatot[/FONT][FONT=&quot] írt ki a Király utca és a Vilmos császár út (ma Bajcsy-Zsilinszky út) sarkán álló hatalmas saroktelek beépítésére. A legjobbnak Alpár Ignác pályamunkáját találták. Alpár messzemenően eleget tett a társaság azon igényének, hogy a székház figyelmet felkeltő és monumentális legyen. A főhomlokzat hat kolosszális emeleti oszlopával, gazdag szobrászati díszítésével, timpanonjával, tetőpiramisával és a piramis csúcsán emelkedő sasok által tartott földgömbbel figyelemreméltó épület. Alpár Ignác az akkor szokásos többudvaros, keretes beépítés helyett egy negyed körvonalú utca megnyitására - és a köznek való átadására - beszélte rá megbízóit az Anker Biztosítótársaságnál. A ház hátsó, íves záródása a szomszédos házzal görbe utcát alkot, amely a Bajcsy-Zsilinszky utat és a Király utcát köti össze. Ez az Anker köz, amelynek sárga házfalai és hátsó homlokzatának gazdagon díszített felülete, nagy ablakfelületei egységes, impozáns külsőt kölcsönöznek a hatalmas bérháznak. Alpár azért tervezte így, hogy a túlságosan mély telek belső részeit is megnyissa a napfény előtt. Az Anker cég egyébként nyugati mintájú, a Párizsi udvarhoz hasonló üvegtetős átriumot szeretett volna, de Alpár meggyőzte őket a szokatlan, nyitott megoldás előnyeiről (a túlzott magasság miatt ebben az esetben alighanem igaza volt). A két végén kapuval lezárt átjáró eredetileg a társaság magántulajdona volt, csak később vált rendes közterületté. Az egységes kialakítás érdekében Alpár a szomszédos Bajcsy-Zsilinszky úti ház oldalfalát kulisszahomlokzattal takarta el, melynek késő eklektikus-art deco stílusa megegyezik a palotáéval. Kívülről, a körút felől nézve jól látható, hogy a fal díszletszerűen tapad a házhoz, egy tengelynyi mélysége sincsen. Az ívesen hajló passzázs valamikor elegáns üzletutca volt, így az itteni boltok bérleti díjai is hozzájárultak a társaság bevételeihez. A két saroktornyos főhomlokzatot Alpár először sátortetővel és annak szobordíszes lezárásával tervezte, de a kivitelezésben a sátortetőt már egy hatalmas piramis váltotta fel. Az 1910-ben elkészült épületet a kortárs közvélemény[/FONT][FONT=&quot]nagy felháborodással fogadta.
<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]--><o>></o>>[/FONT]