Békák minden menyiségben!

vikko

Állandó Tag
Állandó Tag
Jaj de jóóóóóó !!! Nekem kedvenceim a brekik. Tudom sokan iszonyodnak tőlük, pedig nem kellene. Van egy kis terti tavunk, évekig visszatérő békapárunk volt, s ha már időben nem jelentek meg majdnem kezdtek hiányozni. Sajnos ezen a tavaszon eddig még nem jelentkeztek.
 

Szobafenyő

Állandó Tag
Állandó Tag
Bufo%20periglenes.jpg
 

kockásfülűnyúl

Állandó Tag
Állandó Tag
frog0.jpg


frog1.jpg


frog2.jpg



<!-- End .post --> <!-- Begin #comments --> <!-- End #comments --><!-- Begin .post -->



<!-- End .post --> <!-- Begin #comments --> <!-- End #comments --><!-- Begin .post --><!-- End .post --> <!-- Begin #comments --> <!-- End #comments --><!-- Begin .post --><!-- End .post --> <!-- Begin #comments --> <!-- End #comments --> <!-- Begin .post --><!-- End .post --> <!-- Begin #comments --> <!-- End #comments --> <!-- End #main --> <!-- Begin #sidebar --><!-- End #sidebar --> <!-- End #content --> <!-- Begin #footer --> <hr> <!--This is an optional footer. If you want text here, place it inside these tags, and remove this comment. -->
 
F

fülesmaci93

Vendég
Sziasztok! Óvd a békákat!


beka-293.jpg


A kétéltűek egyetlen élete

Már több mint 350 millió éve jelen vannak a Földön, túlélték a dinoszauruszok pusztulását és a jégkorszakokat. A kétéltűek rendkívül változatos fajai számos akadályt leküzdöttek az idők során. Napjainkban mégis tömeges fogyatkozásuknak lehetünk tanúi. Az élőhelyek elvesztése, a környezetszennyezés mellett még sokféle oka van pusztulásuknak, amelyek mind azt jelzik, hogy a Föld környezeti állapota romlik.
<table width="150" align="center" cellpadding="5" cellspacing="0"><tbody><tr><td>
tarajosgote.jpg
</td></tr></tbody></table>
Szerte a világban tapasztalható a békák tömeges pusztulása. Szerencsétlen kétéltűek sorait gombafertőzések, paraziták, áradások, szárazság, behurcolt ragadozók, az éghajlatváltozás, az erdőirtások és a környezetszennyezés tizedeli. Pusztulásuk különösen meglepőnek tűnik annak fényében, hogy körülbelül 350 millió éve léteznek a Földön. Képesek voltak tömeges kihalási korszakokat túlélni, olyan eseményeket vészeltek át, amelyek elpusztították a dinoszauruszokat és az összes állatfaj mintegy felét megölték. Mindezek ellenére a kétéltűek fennmaradtak korunkig, amikor is újfajta veszélyek leselkednek rájuk.
Abban az időben, amikor a kétéltűek először megjelentek, bolygónk szárazföldi területe lényegében egyetlen hatalmas kontinens volt - a Gondwana - rajta pedig csak növények és rovarok éltek. A kétéltűek voltak az első gerincesek, amelyek kimerészkedtek a vízből a szárazra. A csontos halak egyik faja fejlődött olyan lénnyé, amelynek négy lába volt, képes volt arra, hogy belélegezze a légkör oxigénjét és testfelépítése lehetővé tette, hogy ügyesen mozogjon a vízen kívül is. Ez vezett a többi gerinces osztály - hüllők, madarak és emlősök - kifejlődéséhez.
<table width="150" align="center" cellpadding="5" cellspacing="0"><tbody><tr><td>
gondwana.jpg
</td></tr></tbody></table>
Az első kétéltűek megjelenése óta az osztály három csoportra, rendre különült. Az Anura, azaz farkatlan kétéltűek rendjének tagjai a békák és a varangyok, ők alkotják a legnagyobb csoportot. A Caudata, a farkas kétéltűek rendjébe sorolják a szalamandrákat és a gőtéket. A legkevésbé ismert csoport a Gymnophiona, a lábatlan kétéltűek rendje, általában féreggőtéknek nevezik őket. Ezek a lábatlan, föld alatt élő teremtmények csak a világ trópusi és szubtrópusi részein fordulnak elő. A tudósok eddig csaknem 5000 kétéltű állatfajt azonosítottak, ami több mint az ismert emlősök száma. Elterjedésük az összes szárazföldre jellemző, kivéve az Antarktiszt. Legnagyobb változatosságot a trópusi és meleg égövi erdőkben mutatnak, Közép- és Dél-Amerika ad otthont az összes faj közel felének. A trópusokon kívül megélnek a sivatagokban, a füves síkságokon, az északi lápokban, sőt még a tundrán is. Az észak-amerikai erdei béka még keményre fagyva is életben marad.
A fentebb leírtak alapján nem nehéz megállapítani, hogy rendkívül szívós állatok, ezért a sok faj pusztulása különösen felkavaró. Felmerül a kérdés, hogy mi okozza eltűnésüket? Számos kutató a kérdésre abban látja a választ, hogy a kétéltűek nagyon fontos indikátorok, egyfajta fokjelzői a Föld állapotának, mivel sokkal érzékenyebbek a környezeti hatásokra, mint más élőlények. Az egyik jellemzőjük, ami ehhez az érzékenységhez vezet, éppen az, hogy kétéltűek. Életciklusok részben a vízben, részben a szárazföldön zajlik. Ez pedig kétszeresen sebezhetővé teszi őket, vízi vagy szárazföldi élőhelyeik megbolygatása egyaránt kihat rájuk. Például a vízben néhány faj csak igen szűk hőmérsékleti határok között érzi jól magát.
<table width="150" align="center" cellpadding="5" cellspacing="0"><tbody><tr><td>
Zoldvarangy.jpg
</td></tr></tbody></table>
A kétéltűek fogyatkozásának fő oka az élőhelyeik pusztulása. Sok fajuk erdőben él, a Föld pedig évente Görögországnál nagyobb területen veszíti el erdeit. De nem muszáj kivágni az egész erdőt ahhoz, hogy eltűnjön egy-egy populáció. A szalamandrák egyes fajai például a bőrükön keresztül lélegeznek, amihez állandóan nedvesen kell tartani magukat. Ha megritkítanak egy erdőt, a lombkoronán keresztül bejutó többletfény kiszárítja az erdő talaját, ami a nedvesség gyors elpárolgását jelenti. Ez a szalamandrák számára végzetes lehet. A füves pusztákon élő kétéltű fajokat az egyre nagyobb mezőgazdasági tevékenység alá vont területek sodorják veszélybe. Egyszerűen eltűnnek azok a növényfajták, amelyek között jól érzik magukat.
Bár minden kétséget kizáróan az élőhelyek elvesztése járult hozzá leginkább a kétéltű fajok számának csökkenéséhez, ám ez mégsem ad arra magyarázatot, hogy miért tűnnek a védelem alatt álló területekről, a nemzeti parkokból. Ennek nincs is szemmel látható magyarázata, a környezetszennyezés és a gyomirtószerek láthatatlan mérgei gyilkolják őket. Minthogy bőrüket használják légzésre, sőt még vízfelvételre is, az nagyon vékony, ez pedig azzal jár, hogy rendkívül könnyen átengedi a szennyező anyagokat is. Petéiknek nincsen védő héja, és azok burkolata is könnyen átjárható. Az erősen iparosodott vidékeken nem is képesek megélni, csoda, ha egyáltalán található belőlük néhány példány. A különféle vegyszerek szaporodási rendellenességeket és mutációkat okoznak. Az Egyesült Államokban a legszélesebb körben használt gyomirtó, az atrazin károsítja az a békák ivarmirigyeit, és a hímeket hermafroditává teszi.

A gyomirtók mellet a műtrágyák is kiveszik a részüket a kétéltűek fogyatkozásában. Egyes fajok ugyanis igen érzékenyek azokra a nitrogénvegyületekre, amelyek kimosódnak a műtrágyázott földekből. Az oregoni foltos béka ebihalai meghalnak abban a vízben, amely még megfelel az ivóvízszabványnak. A békaporontyok halálát a nitrát és a nitrit okozza.
Mindezek mellett egy másik, szintén láthatatlan gyilkos is leselkedik a kétéltűekre. Ez pedig az ibolyántúli sugárzás. Bizonyos békafajok, mint például a kaszkádbéka DNS-ére káros hatással van az UV-sugárzás, petéik pedig különösen veszélyeztettek. A megnövekedett sugárzásnak az ózonréteg elvékonyodása az oka, amely általában télen és tavasszal a legvékonyabb, abban a periódusban, ami egybeesik a legtöbb faj peterakási időszakával. Egy faj esetében bizonyított, hogy fogyatkozásának oka a klímaváltozás. A felmelegedés eredményeképpen a tavak és folyók vízszintje a békák párzási időszakában alacsonyabb volt, mint bármikor. Kiderült, hogy a vízszint csökkenésével párhuzamosan a peték egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, legalábbis az UV-sugárzás tekintetében. Minél több sugárzás éri a petéket, annál valószínűbb, hogy fertőzéseknek esnek áldozatul. A fejlődő embriókra nagy veszélyt jelent egy vízben található kórokozó, a Saprolegna ferax, amely jellemzően akkor támadja meg az organizmusokat, amikor azok sérültek, vagy valamilyen stresszhelyzetben vannak.
<table width="150" align="center" cellpadding="5" cellspacing="0"><tbody><tr><td>
beka1.jpg
</td></tr></tbody></table>
Az élőhely elvesztése, a mezőgazdasági és egyéb mérgek és az UV-sugárzáson kívül számos kórokozó, gomba és területükre behurcolt ragadozó pusztítja a békákat, szalamandrákat. A kétéltűek fogyatkozása a környezet romlásának egyik kifejeződése, formája. Sokan közülük rejtőzködő életmódot folytatnak, ezért könnyű alábecsülni jelentőségüket. Már régen felismerték hasznosságukat a kártevők irtásában - egyetlen varangy 90 nap alatt 10000 ártalmas rovart képes elfogyasztani. Emellett a táplálékláncban számos állatfajt eltartanak és azzal a különleges tulajdonságukkal, hogy kémiai anyagot tudnak előállítani, valóságos gyógyászati kincsestárnak tekinthetők.

A természet fura fintora

Észak-Amerikában mutáns, végtaghibákkal született békákat találnak a kutatók, Új-Zélandon egy gombafaj pusztítja a kétéltűeket. Mindez az ember mezőgazdasági tevékenységéhez használt vegyi anyagok káros hatásának köszönhető. A mértéktelen vegyszerhasználat már így is a békák tömeges pusztulásához vezetett.
<table width="100" align="center" cellpadding="5" cellspacing="0"><tbody><tr><td>
beka_mutans_nagy.jpg
</td></tr></tbody></table>

A napokban lehetett olvasni a sajtóban egy rendkívül furcsa esetről. Észak-Amerika csaknem egész területén, 43 amerikai és öt kanadai államban észleltek végtagelváltozásokkal világra jött békákat. Találtak olyan békát, amelyiknek egyáltalán nem fejlődtek ki a végtagjai, de olyan is akadt szép számmal, amelynek több lába volt a kelleténél. A mutáció az erdei békákat érinti. A kutatók először vegyi szennyezésre, elsősorban a növény- és rovarirtó szerekre gyanakodtak. Erre a következtetésre azért jutottak, mert először úgy tűnt, hogy azokban a kisebb tavakban fordulnak elő a mutációk, amelyekben magas vegyi szennyezést észleltek. Azonban az alaposabb vizsgálatok kimutatták, hogy az elváltozásokért a tremadoták (parazita laposférgek) és a már említett vegyi szennyezés egyaránt felelősek. A laboratóriumi körülmények között végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a férgektől mentes környezetben maguk a vegyi anyagok nem okoznak mutációt.

A kétéltűek különösen érzékenyek a növény- és rovarirtó szerekre, mivel azok a természetes vizekbe kerülve, bőrükön keresztül nagyon könnyen felszívódnak. A kétéltűek világszerte veszélybe kerültek, mert a környezetszennyezés óriási méreteket öltött. Tavasszal látott napvilágot az a jelentés, amelyben az atrazin nevű gyomirtó békákra gyakorolt hatását elemzik. Mégpedig azt, hogy ennek hatására a szerencsétlen kétéltűek nemet változtatnak.

A DDT nevű rovarirtó szer káros hatásának kitett békák immunrendszere összeomlik, csakúgy, mint a fentebb említett mutáns békák esetében. A DDT a megmérgezett rovarokkal kerül a békák szervezetébe, majd ott megteszi áldatlan hatását, így a békák képtelenek ellenállni a fertőzéseknek és élősködőknek. Valószínűleg ez az oka az új-zélandi békák tömeges pusztulásának, akiket egy halálos kimenetelű gombafertőzés tizedel meg. A vegyi anyagoktól legyengült immunrendszerű kétéltűek nem tudnak védekezni a gombák támadása ellen. Egyes borúlátó vélekedések szerint, ha nem történik valami csoda, akkor két éven belül kipusztulhat az összes Új-Zélandon őshonos békafaj.


beka_mutans1.jpg


A békák veszélybe kerülése az ember mezőgazdasági tevékenységével együtt járó vegyi környezetszennyezésnek köszönhető. Amit a gyom- és rovarirtó szerek mértéktelen használata idézett elő. Az emberiség újabb csapdát állított önmagának. A békák eltűnése a táplálékláncból rovarok invázióját indíthatja el, amit majd még több vegyszerrel próbál az előrelátó ember megoldani. Végül eljuthatunk oda, hogy mi is úgy járunk, mint a békák. Először őket mérgezzük meg, aztán magunkat, a rovarokat meg úgy sem lehet megfékezni, ők arra vannak teremtve, hogy tömegesen forduljanak elő.

beka_mutans2.jpg


<!-- <input type="radio" name="fld_category" value="0" checked="yes"/> A teljes portálon
<input type="radio" name="fld_category" value="Kifd"/> Csak itt: --pkey title pkey--
-->
 

daniel0201

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia CATHY!

16

A békák nem isznak, vizet a bőrükön keresztül veszik fel, ezért a páradús környezet, a nedves talaj vagy a nyílt víz nélkülözhetetlen számukra!


Kb. 200 millió évre élnek békák a Földön. Életük soha nem volt könnyű, de ennyi veszély, mint napjainkban, még soha nem fenyegette őket.



Környezetszennyezés
Lassan az egész bolygónkat elborítja a szemét. Rengeteg méreg kerül a levegőbe, a talajba és a vízbe is. Mivel a békák a bőrükön keresztül isznak, a vízbe került méreganyagok gyorsan az állatok halálát okozzák. A mérgek megölik azokat az élőlényeket is, akik a brekik táplálékául szolgálnak.


Gázolás
Minden évben, különösen tavasszal, rengeteg állat esik áldozatul közúti gázolásnak. Szomorú, de vannak olyan emberek is, akik azon versenyeznek, ki üt el több ártatlan kis állatot. Megfelelően ! épített terelőkerítéssel és békaalagutakkal el lehetne kerülni a bajt. Sajnos ilyenek jelenleg még nem léteznek hazánkban, pedig szükség lenne rájuk.

Szomorú tény, de az emberek nagy része csak magára gondol, más élőlények érdekeit figyelmen kívül hagyja!!!

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Osztály: Kétéltûek (Amphibia)
Rend: Farkatlan kétéltűek (Anura)
Család: Korongnyelvű békák (Discoglossidae)


Eltűnnek a békák?

„Óránként három állat-illetve növényfaj tűnik el a föld színéről. 30 ÉVEN BELÜL EGYETLEN BÉKAFAJ SEM LESZ MÁR BOLYGÓNKON.
Ez a megállapítás Bonnban hangzott el az ENSZ környezetvédelmi konferenciáján.



A békák hangja a legcsodálatosabb zene a világon. Bármilyen békáról legyen is szó!




VILLAGE+ ökoturisztikai védjegy
a Tisza-tó térségének


A Tisza-tó állatai

Kis tavibéka (Rana lessonae)



Levelibéka (Hyla arborea)


A brekiknek folyamatosan szükségük van a segítségünkre!


A hang megáll, reszket a nád




 
Oldal tetejére