Balaton mindenes

Arany csoportban a magyarok, Groupama

<table align="center" border="0" cellpadding="2" cellspacing="0"><tbody><tr><td align="left" valign="top">Arany csoportban a magyarok

</td><td align="right" valign="top">2011. 07. 07. 07:16</td></tr><tr><td class="cikk_bevezeto" colspan="2"><hr>

A hatodik futam végeztével elérkeztünk a Groupama Garancia F18 katamarán világbajnokság selejtezőjének végéhez. Holnaptól a mezőny első fele az „arany”, második fele az „ezüst” csoportban folytatja a versengést.

„Véget értek a selejtező futamok, így az eddig négy részre osztott mezőny most két csoportot alkotva folytatja a regattát. Az arany csoportba az első ötven, míg a többiek az ezüst csoportba kerülnek. Ez utóbbiak már nem szólhatnak bele a világbajnoki cím sorsába.” – mondta Nagy R. Attila a BYC elnöke. „A selejtezők lezárultával teljesítettük a követelményeket, így már biztos, hogy érvényes a világbajnokság. Jelenleg is fúj valamennyi szél, így ha szerencsénk van, folytatódhatnak a futamok.” – tette hozzá Süle Péter rendező.</td></tr> <tr><td colspan="2">


</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2">

A mai nap magyar meglepetését a Várady Szabó János – Petheö Tamás páros szolgáltatta, akik csoportjukban sokáig a többszörös világbajnok ausztrál, Darren Bundock nyomában hajóztak, majd az ötödik helyen futottak be. „Kedvező, északnyugati szél fújt, így a bójáknál rendre jól tudtunk fordulni, sokáig tartottuk a pozíciónkat Bundock mögött, de végül visszaestünk néhány helyet. Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, korábban is azt mondtam, ha bármelyik magyar bekerül az arany csoportba, az már nagyszerű. Remekül végezte a dolgát Petheö Tamás csapattársam, és a hajónkkal is nagyon elégedett vagyok!” – nyilatkozta Várady Szabó János.

A korábban jól teljesítő Diószegi Zoltán – Jankovics Gábor párosnak ezúttal nem volt szerencséje. „Abban a csoportban voltunk, amelyiket háromszor indítottak újra, volt, amikor a hetedik helyről kellett kiállnunk. Negyedszer sajnos nagyon visszaestünk, kedvezőtlenek voltak a szelek, így nem tudtuk tartani a tempót.” –mondta Diószegi.

A teljes mezőny vonatkozásában nem szolgálhatunk nagy meglepetésekkel. Az első helyen a holland Coen de Koning - Thye Visser, a másodikon a szintén holland Mischa Heemskerk - Bastian Tentij áll. Őket követi az ausztrál Darren Bundock - Jeroen van Leeuwen, valamint a francia Moana Vaireaux - Romain Petit duó. Az ötödik helyen ismét egy holland versenyzőpárossal találkozhatunk Pim Nieuwenhuis és Ferdinand van West személyében. Összetettben a 28. helyen áll a legeredményesebb magyar csapat, a már említett Várady – Petheö páros. Rajtuk kívül a 48. helyen álló Diógszegi – Jankovics duó került be az arany csoportba.

Még két versenynap van hátra a Groupama Garancia F18 katamarán világbajnokságból, amelyet továbbra is érdemes lesz követni, mert a legizgalmasabb részek csak most következnek.

Forrás: Just Creative
Fotók: Szántó Áron (f18photos.com) és Mag Andrea</td></tr></tbody></table>

Magyar Jolle Bajnokság, Port Lacaj

Magyar Jolle Bajnokság, Port Lacaj

A mai túrafutamon (melyet Solti László, Lacaj Bá, a Port Lacaj kikötő alapítójának emlékére rendezett a jolle szakosztályok vezetősége) a fiam és csapata a 34 induló hajó közül a 9. helyen végzett. A hajót 23 évvel ezelőtt a férjem építette. A vitorlák megnyúltak, mint az a képen is látható. A hajó eredeti rendeletetése családi túrahajó. (Bejártuk vele a Balaton minden zegét zugát. A Balaton mindenes számomra ezért olyan nagybecsű dolog.)

Ez az eredmény igazán büszkeséggel tölt el, talán ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valaki fakarddal csatát nyer. Ezzel nem a hajó érdemeit szeretném alábecsülni, hanem a fiatalok teljesítményét helyén kezelni, nagy dolog, szép eredmény!

Groupama Garancia F18 VB, Balatonfüred

Egy látványos videó a Groupama Garancia F18 VB, Balatonfüred utolsó 8. napjáról.

<iframe src="http://player.vimeo.com/video/26165327?title=0&byline=0&portrait=0" frameborder="0" height="260" width="300"></iframe>

A szőkedencsi hárs

A szőkedencsi hárs

A szőkedencsi hárs az ország nevezetés fáinak egyike, védelem alatt áll: Magyarország, de szakértői vélemények alapján Közép-Európa legnagyobb körkerületű és magasságú hársa. Kevés hatalmasabb, öregebb hársról tudunk! Törzsének – amely tövénél ketté ágazik – körmérete 11 méter, egészen pontosan 1103 centiméter. Magassága 25 méter, korát 700 évesre becsülik, tehát az Árpád-ház kihalása környékén láthatta meg a napvilágot, ám gyökerei alapján ezeréves géneket hordozhat.

Aki nem műholdas térképpel tájékozódik az is könnyen megleli a fát. Ha a 7-es jelű főúton halad a főváros irányából Nagykanizsa felé, akkor 183 km-t elérve, bal kéz felől könnyen meglátja a magasra ágaskodó, hatalmas fát. Messziről is látszik, hogy a fa alatt sírok sorakoznak, a szőkedencsi temető sírjai. A temető mellett hiába keressük a települést, az innen még jó két fertály órai járásra, az út másik oldalán van.
A falu a török időben települt az út túloldalára. A fa már felnőtt korú lehetett, mikor láthatta elnéptelenedni maga mellett a települést. A fák nem tudnak elmenekülni, mindig maradnak őrizni, az eltemetett múltat.
A temetőben mindig sok titok lakik. Titkot őriznek azok, akiket itt eltemettek, talán titkot őriznek azok is, akik halottaikhoz járnak látogatóba, de sok titok tudója lehet a temetődombi hárs is. Talán a gondoskodást úgy hálálta meg, hogy egy titkát nemrégiben feltárta, melyet most látogatók is láthatnak. A falu őrizte emlékét egy kápolnának, vagy templomnak mely a hárs mellett állt egykoron, még a török idők előtt. Az ápoláskor ásott árok felfedte ennek a templomnak romjait. De az árkot a kíváncsiság tovább mélyítette. A mélyülő árok még régebbi idők, Árpád kori templom maradványait tárta fel.
A hárs, a templom, a település szorosan együtt élték életüket. A hársból hárs sarjadt, a templomra templom épült, az szülők gyermeket neveltek. A közösségnek Isten házára volt szüksége, a háznak szép környezetre, a gyülekező híveknek árnyékra. Így éldegéltek együtt a hárs és a falu. Így meséli a hárs a régi idők történéseit, az áttelepülésről, a dombtetőről, a gondoskodó falusiakról, és az öreg templomról.

Gyenesdiás elhagyott murvabánya

Az egykori hatalmas kőbánya a falu északi határában, a hegyoldalban fekszik, területén pedig a kitermelés befejezése óta a lecsorgó esővíz különböző felszíni formákat és lenyűgöző méretű vízmosásokat alakított ki.

Tihany, Őslevendulás

Tihany, Őslevendulás

A Csúcs-hegy oldalában 50 évvel ezelőtt telepített levendulamező lenyűgöző látvány, az illata bódító, nyugtató hatású. Számos népi hagyomány épült a használatára: természetes és kellemes molyirtóként használhatjuk a virágát a szekrénybe, ruháink közé helyezve. A szúnyogok is elkerülik az illatát – talán ezért ültet szinte minden tihanyi a kertjébe levendulatöveket! Illóolaját vízgőz-desztillációval oldják ki, és használatos szélgörcsoldónak, bélfertőtlenítőnek is. De a tihanyi bazársoron végigsétálva, a Batthyány utcában megtaláltam a levendularajongók kis mekkáját is: a Levendula kézműves ajándékboltot, egy csodás kis ékszerdobozt, ahol aztán minden, de tényleg minden a levenduláról szól, és minden nagyon ízléses, stílusos! Kapható itt természetesen monogrammos, hímzett kis zsákocskába töltött levendulavirág illatosítónak, molyirtónak, de van levendulahímzéses asztalterítő, kötény, hálóing is… Lenvászon állatfigurák a kicsiknek – levendulával töltve, ami szép és nyugodt álmokat hoz! Falra akasztható kerámia-tölcsérek, amibe egy csokor levendulát állíthatunk bele. Kézműves szappan olívaolajból és levendulából. És ami a legjobb: valódi, tihanyi levendulából készült szörp, üdítő, és levendulazselé!

Élőláncban kutattak az eltűnt kisfiú után a Balatonban

Éélőláncban kutattak az eltűnt kisfiú után a Balatonban

A hír a HVG-ben jelent meg. A gyermeket egy órás keresés után a parton megtalálták, játszott. A sok sok egészségügyi tanács mellé szeretnék én is csatlakozni egy aprósággal, mely ugyan nem az egészséggel függ össze, de létfontosságú! Ügyeljünk jobban a gyermekeinkre, a kicsikkel is beszéljük meg a víz veszélyeit!

"A parton találták meg azt az ötéves kisfiút, aki után a vízirendőrök és a vízimentők egy órán át kutattak a Balatonban Siófoknál - közölte Tar Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának szóvivője szombat délután.

A kisfiú a nagynénjével és két unokatestvérével fürdőzött, amikor eltűnt a szemük elől a vízben. A helikoptert is bevető rendőrség mellett a vízimentők három hajóval vettek részt a gyermek keresésében. Csatárláncba állították a fürdőzőket is, két sorban, egymással szemben haladva fésülték át a területet. Mintegy 150 fürdőző kapcsolódott már be a keresésbe, amikor kiderült, hogy megtalálták a gyermeket a parton.

Tar Mihály elmondta, hogy egyre több az ehhez hasonló riasztás, amikor eltűnt kisgyermeket kell megkeresni, mert a szülei, kísérői nem figyeltek rá. "Az esetek 95 százaléka szerencsésen végződik, de nem kívánom senkinek, amit a hozzátartozók átélnek a gyerek előkerüléséig" - tette hozzá."


<object id="ad_flash" classid="clsid<img src=" http:="" www.canadahun.com="" forum="" images="" smilies="" icon_biggrin.gif="" alt="" title="Very Happy" smilieid="3" class="inlineimg" border="0">

</object>

186. Anna-bál Balatonfüreden

186. Anna-bál Balatonfüreden



A hagyományokhoz híven idén is lesz Balatonfüreden Anna Bál, melyet július 23-án az Anna Grand Hotel termeiben és kertjében rendeznek meg. A 2011-es bál díszvendége és egyben fővédnök dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter lesz. A rendezők előre láthatólag a díszvendégekkel együtt kb. 500 vendégre számítanak. A legolcsóbb belépő ára 45 ezer forint, míg a legdrágább 60 ezer forintba kerül. A jegyek nagy százaléka már elfogyott, de akik nem jutnak be, azok sem fognak unatkozni, mert a program igen gazdag. A bál étkéről Szíjártó Balázs olimpia bajnok séf gondoskodik. A meghívókat már kiküldték mind a 11balatonfüredi első bálozó leánynak, akik részt vesznek az estén. A nevezetes eseményről a Duna Tv ad helyszíni közvetítést.


Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte meg Balatonfüreden a Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának, Anna-Krisztinának a tiszteletére.

A település centrumában álló, copf-stílusú épület, melyet 1798-ban építtetett a Szentgyörgyi Horváth család, nemcsak az akkori társasági élet központja volt, hanem egyfajta szellemi alkotóműhely is, ahol a század elején kibontakozó reformkor nagyjai időről időre összegyűltek, így gyakran vendégeskedett Balatonfüreden Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is.

Anna az első bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki majdan a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike volt.
Az első bált követően a minden év Anna naphoz legközelebbi szombatján megtartott Anna-bál mindig is az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak. Sokszor és szívesen látott vendég volt Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály.
Az első világháború után megváltozott a fürdőélet jellege, így az Anna-bálok is veszítettek eredeti jelentőségükből, és a két világháború között is csak csendesen élt a hagyomány. A II. világháború után hivatalosan 1954. július 31-én rendezték meg újból az Anna-bált a Balaton étteremben, majd 1957-től a felújított egykori Kúrszalon, a későbbi SZOT Szanatórium (ma Anna Grand Hotel) színházterme adott otthont a bálnak. Az ebben az időben felelevenített hagyomány szerint, azóta is Eris aranyalmájával jutalmazzák a bál királynőjét, a két udvarhölgy pedig herendi vázát kap ajándékba.

Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.

1975, a 150. Anna-bál éve után a népművészet is bevonult a bálterembe, ahol magyar tájegységek mutatkoztak be, így 1976-ban Kalocsa, 1977-ben Hódmezővásárhely, 1980-ban Karcag volt Balatonfüred vendége.

A bál érdekessége, hogy 2003. évben először átadtuk Kiss Ernő honvéd tábornok herendi porcelánszobrát egy olyan személynek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred városért. 2003. évben Gyurkovics Tibor, 2004-ben Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész, 2005-ben Melocco Miklós, 2006-ban Sugár András, 2007-ben Zettwitz Sándor kapta a díjat, Balatonfüredhez való kötődésük és munkásságuk elismeréseként.

Az Anna-bálon az első helyezett hölgy Viktória díszítésű, a II. helyezett Rotschild, a III. helyezett pedig Aponyi mintával díszített Herendi porcelánvázát kapnak a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlásaként.

A bál kísérőrendezvényei

A kísérőrendezvények közül kiemelkedik Krúdy Gyula novellája alapján, a "Balatoni szívhalászat", melyet a bált megelőző napon (pénteken) tartunk. A szépen feldíszített, fellampionozott hajó fedélzetéről a vízbe dobott fa-szíveket kell vendégeinknek kihalászni a hullámok habjai közül. Érdekes feladat, hogy mindenki megtalálja párját, szíve választottját.

Hagyományos délutáni program a bál napján az előző év bálkirálynőjének hintós sétakocsikázása a városban. A Móló Színpadon korabeli műsorok, táncbemutatók szórakoztatják a közönséget, 18.30 órától a Városi Koncert Fúvószenekar ad műsort a Gyógy téren, a Kossuth forrásnál. Este 21.00 órától pedig fergeteges utcabál és élő közvetítés szórakoztatja az érdeklődőket.

A bált követő napon, délelőtt a bálkirálynő és udvarhölgyei a Móló színpadon bemutatkoznak a közönségnek, majd lovas huszárkísérettel végigkocsikáznak a városon.


A város utcáin sétálva történelmi hangulat érinti, szólítja meg a hozzánk látogatókat, és olyan évekbe repíti magával, amikor a Horváth-ház nagytermében Horváth Anna Krisztina Kiss Ernő honvédtiszttel keringőzött, Füreden tartott megbeszélést Széchenyi és Deák, Kisfaludy megnyitotta a Dunántúl első kőszínházát, és a Magyar hölgy c. vígjáték sikerétől volt zajos a fürdőváros.

Az Anna-bál nemcsak a magyar történelem és a magyar múlt egyik legprosperálóbb időszakát idézi fel, hanem - elsősorban a kísérőrendezvények révén - idegenforgalmi vonzerővel is rendelkezik. Várhatóan 250-300 vendég vesz majd részt a bálon, és még legalább 1500-2000 fő a kísérőrendezvényeken.

A füredi Anna-bál története (kisfilm) Füred TV

A füredi Anna-bál története (kisfilm) Füred TV

Minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői találkoztak. Film az Anna-bálok történetéről.

Érdemes megnézni, figyelemreméltó összefoglaló.

Gyógy- és fürdőtelep létesítése Tihanyban

A telepet Tihanyba tervezték 1922-ben, azonban a tervező részvénytársaságnak a befektetendő pénz (közel 100 millió Korona) még hiányzott, így csak részben indulhatott meg az építkezés (ennek részeként épült a "híres" Sport szálló). Sajnos sosem készült el, de érdekes olvasmány, a tervrajzokkal sé látványtervekkel tűzdelt alapító okirat.

http://tihanyipercek.hu/minden-mas/multbeli-esemenyek/149-gyogy-es-fuerdtelep-letesitese-tihanyban.html

(Láttam vannak itt is megszállottak, akik kutatják a múltat, és belefutnak régi történetekbe, iratokba, stb. Ha van valakinek hasonló, régi irata, vagy bármi, amit érdemes lenne kirakni, azt örömmel fogadom.)

Tudomány? Áltodomány? Tudományos tévedés?

tehetjük fel magunkban a kérdés a régi, balatoni térképek nézegetése közben, hisz régen Tihany a déli parthoz volt csatolva, illetve szigetként volt ábrázolva.

A rejtélyek egyik lehetséges megfejtése:

http://tihanyipercek.hu/minden-mas/multbeli-esemenyek/148-tudomany-altudomany-tudomanyos-tevedes.html

Uradalmi majorság, Szántódpuszta

Uradalmi majorság, Szántódpuszta



Szántódpuszta 1994-ben, hetedik magyarországi helyszínként érdemelte ki az Europa Nostra díjat (oklevél formájában). A szántódpusztán ma látható épületek a 18-19. században épületek, de a település múltjának megismeréséhez jóval messzebb kell visszamennünk a múltba. Elsőként azonban azt szeretném tisztázni, hogy mit jelent ebben az esetben a puszta fogalma.
Ezen a tájon a puszta elnevezés nem a nagy kiterjedésű, sík, füves területet jelenti, amelyet állattenyésztésre hasznosítottak, hanem egy olyan tekintélyes földesúri földterület gazdasági központját, amely távolabb fekszik a községektől. Egy ilyen gazdaságban a földeken dolgozó, az állatokat gondozó cselédség lakóhazai, az állatok (ólak, istállók) és a termények ( magtárak, pajták, vermek) tárolására szolgáló épületek álltak. A pusztához tartozott még a birtokot igazgató gazdatiszt kastélya (kúriája) és egy kápolna is.

A Szántódpusztán ma látható gazdaság magja a török hódoltság utáni időben alakult ki, azonban a település története szinte az államalapítás koráig visszavezethető, hiszen első említését már a tihanyi apátság alapítólevelében, legrégebbi nyelvemlékünkben olvashatjuk. Szántód (és Szántódpuszta) korai jelentőségét két dolog alapozta meg. Az egyik, hogy ezen a részen a legkeskenyebb a Balaton, így itt nagyon hamar átkelő (rév) alakult ki (jelentős forgalmú utakkal), a másik pedig, hogy a terület a tihanyi apátság birtoka volt. Szántód fejlődését a török hódoltság törte ketté, akkor a település teljesen lakatlanná vált, azaz puszta lett. Újjáépítését, a földterületek újra termővé (művelhetővé) tételének nehéz feladatát Grassó Vilibald tihanyi apát vállalta magára. Első a lakosság visszatelepítését oldotta meg, hogy legyen aki megműveli a földet, majd a hajdani jobbágyi birtokokból kihasított területen urasági majorságot alakított ki. Ezek a majorságok a paraszti gazdaságok felnagyított másai voltak, azaz több paraszti udvar alkotott egy-egy majorságot. Grassó Vilibald egyik első tevékenysége volt a dombon látható Kristóf-kápolna megépítése (1735-re készült el). Az őt követő apát – Lécs Ágoston- emeltette az urasági házat, a ma álló kúria elődjét. Közel száz év elteltével, a reformkor hozott lényeges változást a puszta épületeinek számában (és minőségében). Ekkor a nagy tudású Brestyenszki Béla ült az apáti székben, tevékenysége jelentős változást hozott az egész rend életében, hiszen fejlesztései komoly fejlődéssel jártak az egész rend, így Szántódpuszta életébe is. Bővítette a kúriát, új szárnnyal toldotta meg az istállót, sőt később egy új, boltozott istállót is építtetett. Ő emeltette a ma is látható górét, de szívén viselte az alkalmazottak életkörülményeit is: számukra új épületeket emeltetett. Az új épületeket már téglából építették. Szántódpuszta első hiteles ábrázolását az 1780-as évekből ismerjük. Ezen csak a kápolnát és az úrilakot említették meg, mint jelentős épületeket. A puszta és a Balaton között ekkor áthatolhatatlan mocsár volt, a révhez vezető út csak bizonyos időszakokban volt járható. Részletesebb leltár maradt fenn 1790-ből (ekkor már a kincstár - a Vallásalap- kezelésébe volt a volt birtok, miután a szerzetes rendeket feloszlatta II. József).

Ebben már szerepel egy cselédház, két béresház, pásztorház (disznópásztoré is), bognárház, különböző istállók és ólak és a kukoricagóré. Jelentős épületnek számított a kocsma (ivó és pihenő helységgel), amely a postakocsi utasainak kiszolgálásra épült. Ekkoriban volt bérlője a majorságnak Pálóczi Horváth Ádám, a kor kiemelkedő polihisztora. A következő fejlesztéseket -új, korszerűbb épületek emelését- a mezőgazdasági termékek iránti igények növekedése hozta. A ma is látható épületek többsége már szerepel a majorságot ábrázoló, 1860-ban készített térképen, míg a puszta végleges arculata a 19. század végére alakult ki. Előbb megépült a mesteremberek háza, majd új szárnyat toldották a kúriához. Művészi szempontból emelkedett ki a többi épület közül a kőhegyi présház, melynek oldalát Zsolnay-majolika képek díszítették. Szántódpuszta kialakulása pontosan kiolvasható épületeinek rendezetlenségéből. Látható a fokozatos, hosszú idő alatt, az igényeknek figyelembe vételével történő bővülés. Az épületeket rendeltetésüknek megfelelően csoportosították, építésük helyét pedig a domborzati és az időjárási viszonyok figyelembevételével alakították ki (például domboldalra építettek, biztosítva a víz elvezetését). A majorság ma látható épületei közül néhány már a 18. század végén is állt, de legtöbbjükön jelentősen átalakításokat hajtottak végre ez évek során, a változó igényeknek megfelelően.

Az uradalom legrégebbi épületei közé tartozik két cselédház (a térképen 1-es és 6-os számmal jelölt). A hatos számú oromfalas, nyeregtetős, álló tetőszékes épület leltár szerint 1740-ben épült. Az egy szobából, konyhából és két kamrából álló épületet -hasonlóan a többihez- az évtizedek során többször átépítették. Szintén 1740-ben épülhetett az 1-es számmal jelölt cselédház, melyben később a gyümölcsfákat gondozó kertész lakott a családjával. Emellett a ház mellett áll az egykori urasági lakóház, a kúria. Négy szobájával, három kamrájával, konyhájával és két pincéjével kiemelkedett a pusztai épületek közül, nemcsoda, hogy a cselédség kastélyként emlegette. A kúriában ma kiállítások tekinthetőek meg. A gazdasági épületek közül kiemelkedik a csöves kukorica szárítására és tárolására szolgáló, téglalábakon álló kukoricagóré, melynek szellős oldalfalai között gyorsan megszáradt és morzsolhatóvá vált a kukorica. A góré több mint 160 éves (1845-ben épült) és az eltelt másfél évszázad alatt, nagyobb javítást nem kellett rajta végezni. A szép arányú épület nem csak elhelyezkedése -szinte a puszta mértani közepén áll-, hanem mérete és minősége alapján is méltán uralja a majorságot. Építészeti megjelenését illetően a volt csárda L alakú épülete a puszta legmutatósabb építménye. A nádfedeles nyeregtetejű csárda volt az egyetlen boltíves-tornácos épület a pusztán. A csárdából később cselédlakásokat alakítottak ki, majd a puszta elöljáró emberei -pusztagazda, hajdú, vincellér- laktak itt. Szépségében, tömegében semmivel sem marad el a csárda épületétől az egykori ménesistálló. A reformkorban emelt istálló eredetileg hosszanti négyszög alaprajzú volt, de a későbbi bővítésekkel kereszt alaprajzú lett.

A majorság bejárásának a végén menjenek fel a kápolnához, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tihanyi félszigetre és a Balatonra.

Szántódpuszta egyedi értéke, hogy eredeti helyszínén őrizte meg a régebbi korok gazdálkodásának és életmódjának emlékeit. Az épületek 1974-ben vette át a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, és ezután kezdődött meg az a felújítás, melynek színvonalát Europa Nostra díjjal ismerték el 1994-ben.

<hr> (Felhasznált irodalom : Ágostházi László-Boross Marietta, Szántódpuszta építéstörténete, 1985)

Állandó kiállítások :
Szántódpuszta agrártörténete
A balaton révhajózási története
A cselédek kultúrája
Palóczi Horvát Ádám költő munkássága
Szántódpuszta agrártörténete
Szőlészeti-borászati eszközök
A cselédek kultúrája

Uradalmi majorság, Szántódpusztai Turisztikai és Kulturális Központ
8622 Zamárdi-Szántódpuszta
Telefon : 06-84-348-714
www.szantodpuszta.click.hu

Római katolikus Kerektemplom, Balatonfüred

Római ktolikus Kerektemplom, Balatonfüred

1841-től öt éven át épült a Fruman Antal által tervezett, klasszicista stílusú templom. Kör alakú középcsarnokához csatlakozik a szentély és két oldalkápolna. A templom Füred egyik jelképévé vált. A főoltár képét (Jézus Jákob kútjánál a szamaritánus nővel beszélget) Kargling Henrietta, az egyik mellékoltárét (Krisztus a kereszten) Vaszary János festette. Bejelentkezéssel látogatható.

Horváth-ház Balatonfüred

Horváth-ház Balatonfüred


Épült 1795-1798 között. A XVIII. század végére már divatba jött Füred, s a feltételek hiányoztak az egyre nagyobb vendégsereg fogadására. Ezért a királyi Helytartótanács 1786-ban bizottságot küldött ki a fürdő elhelyezési viszonyainak megvizsgálására. Ez a bizottság április 30-án járta végig a telepet; javasolta harmadik vendéglő építését is és javaslatokat tett a férőhelyek bővítésére. A magyar reformok közismert politikusai nagyobbrészt a Horváth-házban szálltak meg. Nemcsak azért, mert 1837-ig, amíg az új fürdőház épülete, és 1842-től 1847-ig, amíg az ún. keresztház és a Nagyvendéglő új szobái el nem készültek, más elfogadható vendégfogadó Füreden nem volt, hanem azért is, mert az akkori magyar politika vezető egyéniségei egytől egyig mind barátai is voltak a Horváth-ház gazdáinak. A ház nagyon szép, tiszta copf stílusú épület, nála nagyobb ebben a stílusban nincs az egész Balaton-vidéken. A befejezését a bejárólépcső fedlapjára vésett 1798-as évszám perdöntően bizonyítja. Mindig idegenfogalmi célokat szolgált, és különösen a reformkorban színhelye volt nagy emberek találkozásának és eszméik megvalósításának. (1825-ben itt tartották az 1. Anna-bált. Ismert még Mangold-udvar, Stefánia udvar néven. 1918-1945 között a tihanyi apátság birtokában volt. A második világháborúban egy ideig hadikórház volt. 1956-1993 között a Mecseki Ércbányák Üdülője volt.
A ház falán a pécsi Zsolnay-gyárban készült emléktábla Keresztury Dezső soraival jelzi az épület múltját.
Ma az emeleten lakások, a földszinten üzletek, fogorvosi rendelő található.

Vásár lesz majd Badacsonyban- Napsugár együttes

Hogy mikor lesz vásár Badacsonyban nem tudom,de addig is szóljon a nóta...

Vásár lesz majd Badacsonyban- Napsugár együttes

Vásár lesz majd Badacsonyban,
Várlak, rózsám a karomban.
||:Jöjj hozzám, ne maradj el,
Várlak, várlak, ne szaladj el!:||

Csók is kell majd milliószám,
Add a szádat pici rózsám!
||:Vásár lesz majd Badacsonyban,
Várlak, várlak a karomban.:||

Ahol énekelnek nyugodt lehetsz
rossz embereknek nincsenek dalaik

régi, de jó...

ők(k) is nagyok jó(k) !!

43. Kékszalag

Ma reggel 9 órakor elrajtolt Balatonfüredről a 43. Kékszalag Balaton-kerülő vitorlásverseny mezőnye. Az egyik legnagyobb esélyes, a kilencszeres győztes, tavaly negyedik Litkey Farkas hajójával, Lisával beragadt a startnál.

kékcérna

kékcérna

Üdvözlet minden Balaton mindenes látógatónak

Szeretettel minden idelátogatónak!