Baranta, a régi-új pusztai magyar harcművészet

_bala_

Állandó Tag
Állandó Tag
Huha! Hat megneztem nehany Baranta videot, de nagyon olyan volt, mintha amator szerepjatekosok lennenek. Nagyon megrendezett es muvi. Ez inkabb tunik hagyomanyorzo szinhaznak, mint harcmuveszetnek. Amikor edzetek, akkor van eletszeruseg is?
 

_bala_

Állandó Tag
Állandó Tag
En ha jol latom, a Barantanak nincs bizonyitott szarmazasa, illetve innen-onnan osszerakott, ilyesmi lehetett talan- tipusu harcmuveszet (mar ha tenyleg harcra keszit fel, es nem csak szinhaz). Ha valamit nem jol latok, szoljatok. Egyebkent nekem tetszik a mozgalom (hagyomanyorzes, magyar identitastudat megerositese a fiatalok koreben, kozben azert sport/mozgas is, stb), csak szeretem neven nevezni a gyermeket.
 

Nara20

Állandó Tag
Állandó Tag
Nah, hogy most tisztában legyünk a dolgokkal... én magam is barantázom a Monori MAG-falva és Ménurfiak baranta kör keretein belül... (lány létemre is) sokan meglepődnének hányan is űzik ezt a harcművészetet Magyarországon lányok-fiúk egyaránt.

Főképp a hagyományőrzés a legfontosabb, hogyha már magyarok vagyunk akkor úgy is cselekedjünk.

Máskülönben pedig számos feljegyzés származik erről a harcművészetről, a lépésekről, mozdulatokról már a Rákóczi szabadságharcok idejéről is. Sokan úgy gondolják, hogy pl. a botharc azt a kendoból vettük át, de akkor japánok jártak az 1700-as években magyarországon és tanították meg a szabadságharcosoknak?! Kétlem...

És hogy akar valaki egyáltalán harcolni, és védekezni hogyha nem tudja hogyan kell!!! Először is ezt tanítják meg... utána jöhet hogy éles helyzetben ez hogy megy, mert ha nem képes védeni-támadni akkor esélytelen az életben.

A műviesség onnan fakadhat, hogyha nem biztosak a dolgukban a mozdulatokban akkor nem tudják úgy előadni hogy életszerű legyen mert akkor valaki megsérülhet azt pedig barát-barát között nem szeretjük. Máskülönben pl. a botharcnál megvannak a szabályok a mozdulatsorokra (1. oldal) de az életben nem mozdulatsort fogunk alkalmazni de tudjuk hogy mikor, milyen helyzetben milyen mozdulatot használhatunk védekezésre-támadásra.

A látott videokra pedig kíváncsi lennék, mert azért tényleg nem mindegy melyik csapat videoit nézi az ember... pl. egy kezdő csapat videoi borzalmasak, még én magam is szégyenkezve nézem végig... sőt a mi csapatunkban is főképp azok akik nem olyan rég járnak egyszerűen szánalmasak, vannak olyanok akik csak a testmozgás végett járnak, a hangulat miatt így az ő képességeik is csökevényesek... de pl. a zirci csapat bemutatói életszerűek...

Attól függ hogy "színpadias"-e egy bemutató, hogy a csapat tagjai mióta tanulják, milyen az edzőjük, mennyire fogékonyak a mozdulatokra, mennyire akarják is csinálni. Mert az edzések során nem csak az erőnlétet kell fejleszteni és a mozdulatokat megtanulni, hanem reflexeket kell kialakítani, önuralmat, hogyha a másik nem tudja a védekező pozíciót felvenni egy botharcnál akkor ne találjuk el mert elég súlyos balesetek lehetnek belőle.

Gondolom Te se nagyon örülnél, hogyha edzés során eltörne az újjad, vagy betörne az orrod, mert Te nem tanultad meg jól a védekezést, a másik pedig nem képes az önuralomra, hogy az orrod előtt megállítsa az öklét ha látja nem tudod megvédeni magad.

Azt hiszem most ennyi...
 

Kissamu

Új tag
Csatlakozom az előttem szólóhoz tudom miről beszélsz hiszem csapattársa vagyok meg van egy sejtésem hogy a távol keleti harcművészeteket is leírták és onnét tudják a mai követőik h mi is az. Nekünk is le voltak írva a mozdulataink csak voltak egyes politikai személyek az elmúlt századokban akik megsemmisítették ezeket, így újra kutatni kellet. Ha neked színháznak látszik akkor abba is gondolj bele hogy nem csak a harcot tanuljuk meg hanem egy kultúrát amit más harcművészetekben nem oktatnak.
Ami a videókat illeti tényleg vannak rosszak szörnyűek de vannak kiválók is, szerintem nézz meg több videót!
 

gezaza

Állandó Tag
Állandó Tag
Mindenesetre jól kinőtte magát ez a "sport". Gratulálok annak aki elindítota a barantát tett azért hogy minnél több ember megismerje.
 

Joyce

Állandó Tag
Állandó Tag
Láttam élőben a bemutatót, és tényleg mintha szerepjáték lenne.
Nara20: ha harcmüvészetet tanulsz akkor benne van a pakliban hogy megsérülsz. Ugyanis abból fogsz tanulni. Legközelebb mindent meg fogsz tenni, hogy ne igy legyen.
Pont ezért, mert nem életszerü a gyakorlás, a barantások más küzdősportokkal szemben nem állják meg a helyüket. Aki meg nem hiszi járjon utána. Én megtettem.
 

csatacsiga

Állandó Tag
Állandó Tag
Kérdés:
Mivel ugye nincs minden részletre kiterjedt leírás errő a harcművészetről (gondolom), akkor a hiányzó részeket nem kell pótolni valamivel? Nem szégyen az :). Másrészt egy fegyver igencsak behatárol, szerintem a bo tipikusan olyan fegyver, ami több különböző irányzatban is nagyon hasonló mozdulatokra épül, kvázi egy irányba konvergál, a hatékonysága ekkor jön ki igazán.... Persze lehet, hogy tévedek. Mindenesetre örülök, hogy létezik egy lelkes csoport (nem is olyan kicsi, ahogy olvasom), akik sokat tesznek azért, hogy újra ismert legyen ez a harcművészet.
 

Korikka

Állandó Tag
Állandó Tag
Huha! Hat megneztem nehany Baranta videot, de nagyon olyan volt, mintha amator szerepjatekosok lennenek. Nagyon megrendezett es muvi. Ez inkabb tunik hagyomanyorzo szinhaznak, mint harcmuveszetnek. Amikor edzetek, akkor van eletszeruseg is?

Teljesen egyetertek! En jo par bemutatot lattam, es nem gyozott meg. Elmentem baranta edzesre es vegkepp arra jutottam, hogy ez nem harcmuveszet. En kempozom mar jo ideje. A baranta hagyomanyorzesnek jo, de harcmuveszetnek nem tartom.
 

svaszon

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Korikka, bala!
A baranta - mint minden újszerű dolog - még keresi önmagát. Ez a tizenéves "sportág" valamelyest mostohább sorsú, mint távolkeleti (kínai és japán gyökerű) testvérei. Azok az évszázadok(ezredek) folyamán nem tűntek el szinte teljesen, hanem rejtve bár, de továbbéltek.
Sem Japánt, sem Kínát tőle idegen kultúrájú népek soha nem igázták le több évszázadra.
Ezzel a mi barantánkkal - ami leginkább a pusztai gyökerű életmód megtestesítése, megélése - jól elbánt a sors. Régi kultúránk egy jókora szelete lenne, de a tőle idegen kultúrák (életmódok) határvidékere jó ezer év óta beékelődve-beszorulva csoda ha ennyi is fennmaradt belőle.
Magyarnak azért sem nevezem, mert a felgyűjtött mozgásanyagban fellelhető hiányokat a rokon pusztai népekével kellett kitölteni. (Itt persze vitát lehetne nyitni ismét arról, hogy mi is a magyar. :))
A keleti harcművészeteknél több, sokrétűbb, melynek egyik megjelenésformája csak a harcos. Ezt a módot persze ugyanúgy meg kell tanulni, be kell iskolázni, mint a többi "harcművészet" esetében. A mostani idézőjelet azért raktam ki, mert ezeket az ősi rokon mozgáskultúrákat is csak néhány évtizede nevezzük mi ennek. Igaz, hogy sokan nagyon magas szinten művelték a pusztakezes és a kézifegyveres harcot a régi időkben is, de elképzelhetetlen lett volna őket akkor harcművésznek hívni. Egyszerűen jó harcosok voltak.
De ők is úgy tanulták a jobbaktól megrendezett/berendezett "iskolai" körülmények között a fortélyt.
A bemutató nem a baranta lényege, csak ismeretterjesztés, figyelemfelhívás.
Több alkalommal volt szerencsém helyi- és országos versenyeken látnom a jó baranta harcosok "vérre menő" valódi küzdelmét látni. (Például acél szálfegyverrel vívást - védőfelszerelés nélkül; íjászpárbajt, mikor egymásra lőnek, stb.)
De mégegyszer hangsúlyozom: a barantának csak az egyik (bár leglátványosabb) megjelenésformája a harc; mellette művelik a nép táncát, zenéjét, mesterségeit, értékrendjét, szellemvilágát. Törekszenek a környezettel harmóniában, fenntartható fejlődésben élni.
Röviden erre gondoltam, mikor azt írtam, hogy a baranta több mint harcművészet...
 
T

TH6777

Vendég

A Baranta múltja

"Szűkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat. Jelentős szerep jut a Kárpát-medencei mozgásanyag mellett a feltételezett vándorlási területeken alkalmazott harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket felépített népek (szkíták, hunok, avarok, türkök, onugorok, kazakok) harci és kiképzési kultúrájának is.

A Baranta (Böllön) mozgásanyagának visszafejlesztésében nagy szerepet játszottak az idegen (elsősorban Habsburg) uralkodók (birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást) tiltó vagy korlátozó törvényei. A mozgáskultúra egy része így csupán harci táncokban, a pásztor életmódban, vívókönyvekben és művészeti ábrázolásokon maradt meg.

A Baranta a magyar történelem kezdeti időszakaiban élő azon szabad jogállású tagjaitól származik (fejérek), akiknek kiváltsága és egyben kötelezettsége volt a hadakozás. A hadi hivatást mesteri módon elsajátító, sajátos kiképzési rendszert és taktikai elveket alkalmazó harcos réteg az előzménye a magyar történelemben évszázadokig fennmaradó harcoló /nemesi/ rendeknek, csoportoknak.

A hadi csoportosulások felkészítői és vezetői rendeletekben szabályozták az egyének és a csoportok hadi felkészítésének rendjét. A kölpények, kaplonyok, talmácsok, tíznagyok, száznagyok,a civilis-ek, várjobbágyok (iobagio castri), a keltjobbágyfiúk (iobagiones exemti), a hivatásos viadorok (pugilok), a gyepüvédők, őrök (speculator), a nemesek (nobilis),a Magyarországra telepedett hadi kötelezettségük folytán kiváltságokat birtokló népek, besenyők, böszörmények (muszlimok), kunok, jászok, a hagyományosan fegyverforgatással foglalkozó magyar nyelvű népcsoportok (székelyek, őrségiek, hajdúk) a speciális feladatokra létrehozott vegyes összetételű harci csoportok (nyőgérek, lövők, királyi vadászok, oroszok) /testőrzők-ajtonállók/, végvári vitézlő rend, huszárok) azt mutatják, hogy a magyar történelemben legalább másfélezer évet ölel fel a harci professzionalisták jelenléte, befolyása a politikai életre és a kultúrára.

A hadi kultúra a magyarság társadalomszervező formáira is rányomta a bélyegét. A had szó nem csak "sereget" alkotó katonákat jelenti a magyar nyelvben, hanem az együtt élő és dolgozó önvédelmi és gazdasági egységet is.


Mindez azt jelenti, hogy a japán, a lengyel, a török és az orosz állami berendezkedéshez hasonlóan a magyaroknak is jelentős nagyságú csoportjai vállalták évszázadokon keresztül az életmódszerűen a harci szolgálatot, a kiképzést, a harci tudásanyag szellemi és fizikai fejlesztését, továbbadását.


A Baranta elsősorban az ő tudásanyagukra és az évszázadok alatt kialakult életfilozófiájukra épül. Ők a Baranta jogelődei. A szervezetten működő magyar harci kultúra a VII.-XVII. század között élte virágkorát. A Barantában három kiemelkedő időszakot különböztetünk meg:
1. A vándorló állam időszaka,
2. Az Árpádok időszaka,
3. A végváriak időszaka.

A XVI. század elejétől megindul a magyar kultúra kettéválása. Ettől az időszaktól fogva a népi kultúra őrzi csak tovább a magyar sajátosságokat. A nemesi kultúra (a harci kultúrát, mozgásos kultúrát is beleértve) egyre inkább nyugati jelleget ölt. Az ezt követő időszakokban már egyre inkább a társadalom perifériájára sodródik a harci jellegű tudásanyag.


A magyar harcművészet újjáélesztésére több kísérlet is történt. A két világháború alatt magyar katonatisztek állították össze az első komoly anyagot, amellyel a legénység harci képzettségét és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodását akarták előmozdítani. A kutatások eredményeinek néhány eleme a korabeli harci szabályzatokban is megjelent.


Az 1960-as években szintén több próbálkozás történt az egységes mozgásanyag és harci szemlélet kialakítására, de a távol-keleti irányzatok előretörésével és népszerűségével ez a törekvés nem tudta felvenni a harcot. A 80-as években egyes műhelyekben komoly kutatómunka alakult ki a szerves magyar kultúra kutatását illetően. Ennek hatására kezdte el 1991-ben az első anyagokat összegyűjteni Vukics Ferenc, akit gyermekkori élményei motiváltak /kisgyermekként Somogyi József /Pat-Fazekasdencs/ csordástól botforgató, botvívó gyakorlatokat és néhány pásztor pusztakezes eljárást sajátított el/. 1993-1997 között az akkori Kossuth Lajos Katonai Főiskolán lefektették a harcművészeti stílus gyalogos alkalmazásainak alapjait. Kelemen Zsolt hasonló módon kezdte meg a lovas harci alkalmazások, a lovasharc elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatását. A két kutatási oldal Szentendrén találkozott és kezdte meg közös működését.


1997-ben létrejött a Baranta Szövetség (jelképe a rakamazi Turulmadár), 1998-ban rendezték az első magyar bajnokságot. A sportág fejlődésében fontos szerepet játszottak azok a mongol, kazak tanulmányutak, amelyet a sportág kutatói és segítői tettek meg az elmúlt évtizedben, valamint azok a mongol és török oktatók, aki a Közép-ázsiai fogáskészletekkel bővítették a Baranta tárházát. A régi pusztai tízes rendszerek mintájára 1999-ben alkották meg az első Fokozat- és vizsgaszabályzatot.

A barantázók ősi magyar állatneveket (az állat ereje szerint) kapnak a teljesített vizsgák alkalmával (Borsuk/borz, Burk/farkas, Bars/párduc, Kaplony/tigris). A Baranta az összetett képességű harcos lehetőségeit vizsgálja, ezért ugyanakkora hangsúlyt fektet a távra ható-, a vívó fegyverekre, mint a közelharcra és a pusztakezes megoldások alkalmazására. Egy oktatói vizsga (Bars-oktur, 5. fokozat) megszerzéséhez 34 különféle vizsgaelemből kell teljesíteni a megszabott minimum szinteket a vizsgázónak.


A Baranta szó jelentése


Baranta szó elsősorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság összetétele a kezdetektől fogva magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Őrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János műveiben találkozhatunk vele.


http://canadahun.com/?q=node/47
A szó jelentése: fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harcra, hadjáratra való felkészülés, törvényesen alkalmazható erőszak, ill. az erőszak alkalmazása.


A kunoknál zsákmányszerző utat jelent. A környező szláv nyelvű országokban pejoratív értelemben állatok elhajtását, zsákmányolást jelenthet. A kirgizeknél gyorsan közlekedő lovas csapatot, a kazakoknál az erőszak jogos alkalmazását, egyes kaukázusi népeknél a fegyveres gyakorlatok helyszínét, a legkorábbi írott források szerint pedig a Nap harcosait, illetve a Nappal szövetséget kötött férfiak közösségét jelenti. A Somogyvár környékén fennmaradt szokás szerint a barantázók a régi törzsszövetség valamikori bírájának, a régi törvények oltalmazójának /Horka/ voltak a felesküdött, különlegesen kiképzett segítői.

http://canadahun.com/?q=node/48
Olyan harcosokat takart, akik a fegyverforgatásban való kiválóságuk mellett a legmagasabb erkölcsi, morális követelményeknek is megfeleltek. Nagy részt vállaltak a következő generáció nevelésében, harci felkészítésében. Ma a Baranta az önálló magyar harci irányzatot jelenti. A kaukázusi népeknél a konfliktusok erőszakos, de vér nélküli elintézési formáját, vagy harci vetélkedőt jelképez. A Baranta véráldozat nélküli jogos zsákmányszerzést is takarhat (törvénysértés, személy megsértése).


A Baranta, bahranta, barymta, barmta, barana szokásjog szerteágazó ázsiai jelenléte azt mutatja, hogy az idők folyamán kialakult kisebb értelmezési különbségek ellenére egy olyan hagyománnyal van dolgunk, amely a szóban forgó népek történetének nagyon korai időszakából származik és nagyon ősi tartalommal bír.


http://canadahun.com/?q=node/49
A hagyományos /tradicionális/ magyar harcművészetet Barantának hívjuk, amíg csupán versengésről, felkészülésről, békeidőszakon belüli gyakorlatozásról szól. Az ellenség megsemmisítésére való törekvés esetén Böllönnek nevezzük. A felkészítés során a Böllön jellegű elemeket elsősorban hivatásos katonák és oktató szintet elért barantázók sajátíthatják el.


Az egyéni kezdeményezőkészséget tisztelő, a kreativitást fejlesztő és elősegítő rendszere gyorsabb tanulási eredményekhez vezet. Ez igaz mind a mozgásos folyamatokra, mind a személyiség fejlesztésének lehetőségeire."






 

gyutacs

Állandó Tag
Állandó Tag
A baranta valóban nagyon összetett dolog,néhány harcművészetet lehet hozzá hasonlítani,mint nem csupán harcról szóló "sportot",de ennyi mindent felölelő szerintem nincsen még egy.Muay thai-ban is van tánc,szellemiség,shaolin kungfu-ban is kultúra,szellemiség,capoeira is közösségépítő például stb.,de a barantához képest kevesebbek.
A harcok életszerűségéről tudnék mit mesélni én is,léteznek olyan gladiátor és középkori európai harcot űző csoportok itthon,akiknél a vezetők véresen komolyan veszik a hivatást és bizony akadnak csonkítások és törvényi eljárások.Vannak forgatókönyv nélküli csaták is és ezek az igaziak,de természetesen a nagyközönségnek kellenek a megrendezett dolgok is.Ezt lehet színvonaltalanul is csinálni,igen.
Mi az eredeti magyar,mi az átvett?A világ minden táján voltak okos,figyelmes,újító emberek és több helyen is rájöhettek ugyanarra a hasznos mozdulatsorra.Nem volt botvívásunk?A bot a legegyszerűbb fegyverek egyike,mindenhol használták valamilyen szinten.Itt is,ott is rájöhettek a forgatás mikéntjére,persze vannak eltérések is.Kedvenc történetem,hogy egy ismerősöm szerint nem volt buzogánya a magyaroknak,mivel ilyesmi nem került elő a sírokból(apja régész).A buzogány az egyik alapvető fegyver:nyél súllyal.Hihető,hogy nem ismertük,amikor már a szőrös ősjeti is használta?Hogy esetleg ismertük,de nem használtuk,nem volt hagyományos fegyver nálunk?Ezt se hinném...Századok,ezredek óta hadakozó nemzet vagyunk,hogyan maradhattunk volna életben használhatatlan technikákkal,fegyverekkel,harci oktatással?Egy jó kendós egy katanával valószínűleg fölaprít egy szablyás magyart,de ha pajzs is van nála(márpedig nálunk volt),akkor más a helyzet mindjárt.Egy gyakorló harcos barátom és egy másik,aki nem űzte beszélgettek egyszer a szablya és dán balta(tudtommal így is nevezik a kb.másfél-két méteres bárdot) párviadaláról-a hozzá nem értő barátom kérdezte,mit akar a baltás,amikor 3x megvágja karddal,mire a másik meglendíti azt az ormótlan fegyvert.Persze,csakhogy abba az egy lendítésbe igencsak bele kell állni és kiheverni...nem olyan egyszerű ez,amilyennek tűnik.Vagy mint Royce Gracie és a bjj ámokfutása az mma-ban;ki gondolta volna,hogy thai-box,kick-box,stb. ellen is hatásos.Egyébként egy igazán jó harcos teljesen mindegy,milyen művészetet űz,kyokushint vagy tai-chit,késforgatást vagy shinkendo-t,azt úgy teszi,hogy nagyon hatékony lesz.Természetesen vannak esélyesebb ágazatok ettől függetlenül.
Az életszerű,harcban működő technikák mindenütt hasznosak lehetnek és amikor a harc mindennapos,akkor ezeket igyekszel csinálni.Különben meg aki harcolt már valamilyen módon,az tudja,hogy ugyan a jól begyakorolt formulák hasznosíthatók,de szinte soha nem lehet 100%-osan precízen végrehajtani őket és egyébként sincs két egyforma harci helyzet.Erre csak a legnagyobb mesterek képesek,de ők már nem is emberek.
 
T

TH6777

Vendég
A Baranta jelene

A Baranta Magyarország leggyorsabban fejlődő harcművészeti irányzata.
Jelenleg 73 helyszínen kb. 2500 fő gyakorolja a régi magyar történelmi harci testkultúrából táplálkozó technikákat.
Egyre több településen indítanak Baranta egyesületeket, amelyek a helyi ifjúság mellett az ott élő korosztályok mindegyikével foglalkoznak.

A Baranta egyik fontos ismérve, hogy gyakorlása nem képzelhető el Baranta közössége nélkül.



Az önálló magyar harcművészeti irányzat a magyar harci testkultúra megmaradt és megőrzött elemeinek rendszerbe foglalását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Az anyag gyűjtése, rendszerezése, a kiképzésbe való beillesztése jelenleg is folyik. Jelenleg közel ezer tradicionális technikai megoldás alkotja a Baranta alapvázát. A különböző fogások, eljárások mintegy 60 %-a más harcművészetekben nem fordul elő, vagy feledésbe merült. A Barantát ezen elemek léte, sokrétűsége, a történeti magyar gondolkodásmódból származtatott életfilozófiája teszi igazán izgalmas, egyedülálló szellemi, lelki és fizikai alkotássá.



A Baranta nem egy, vagy több "mester" alkotása, hanem a magyar nép, mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód, közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/ tükröződése a sajátos harci testkultúrában. Az ország különböző területén működő csapatok egyik fontos feladata a helytörténet és a néprajz pontos megismerése, ezen belül pedig a magyar testkultúra még rejtett elemeinek összegyűjtése.


Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást és a megfelelő önvizsgálatot.



A Baranta harcművészet. Harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki életmódszerűen éli meg annak minden tartalmát. A Baranta segít életmódszerűen magyarul élni. Egyik legfontosabb feladata a hagyományos magyar értékek közvetítése az országon kívül és belül egyaránt.


Középtávú tervei között szerepel, hogy az elkövetkező 10 évben legalább 3-400 magyar településen elérhető legyen és kialakításra kerüljenek azok a regionális oktatási centrumok, ahol az edzők, felkészítők képzése, az egyes csapatok edzőtáborai szervezett keretek között folyhatnak, illetve, hogy az arra alkalmas személyek számára biztosítsák a napi 6-8 óra elméleti és gyakorlati felkészülés lehetőségét. Későbbiekben a Baranta terjedése kapcsán a magyar nyelv és életszemlélet terjesztésével a világ "magyarabbá" tétele a cél.


Magyarország mellett a Székelyföldön, Kalotaszegen és a Felvidéken találkozhatunk Baranta csapatokkal. A magyar stílus képviselői jó kapcsolatokat ápolnak a bokh barildah /bökö-Mongólia/ képviselőivel, a magyarországi ZBK kempo és Shaolin egyesületekkel, amely egymás versenyein és rendezvényein való közös részvételben jelenik meg.


A felkészítés folyamatáról


A felkészítés és a versenyek során olyan hagyományos kiképzési elemeket használnak, amelyek a lehető legjobban megközelítik a valós harci helyzeteket. A kiképzési alapelemeket /iskolagyakorlatok, formagyakorlatok/ úgy állítják össze, hogy abban mindig szerepeljen az ellenfél, valamint olyan biztonsági elemek, amelyek a minimálisra csökkentik a sérülés veszélyét. A Baranta gyalogos (thug- a régi nemzetségfők gyalogos feladatokat is ellátó testőrzőinek lófarkas zászlaja) és lovas (ráró lovas harci alapalakulat) szakágak képességeiből áll.


Alapvető jellemzője a valódi harcot játékos jelleggel modellező felkészítési és versenyzési rendszer. Versenyeztetési formája bizonyos keretek között mozogva egy állandóan változó, fejlődő követelményrendszerre épül. A pusztakezes alkalmazások során arra törekszik, hogy a barantázó rövid időn belül kerüljön az ellenfél közvetlen közelébe, ahol erőteljes fájdalmakat okozó vagy fojtó, gerincfeszítő fogásokkal megfékezze (harcképtelenné tegye) ellenfelét. A fegyveres vívó mozgásokban halasztó jelleggel, a követő-, kiegészítő mozgások széles skáláját alkalmazva (nem csupán a fegyverre öszpontosítva) törekszik az ellenfél leküzdésére. Különös hangsúlyt helyeznek a helyzetek taktikai, logikai elemzésére.


A felkészítés során hagyományos ügyességfejlesztő elemeket alkalmaznak. A felkészítés folyamatára jó példa a kard oktatásának folyamata.


Az adott fegyverek oktatását (pl.kard) mozgáskoordinációt, eszközös ügyességet, memóriát, egyensúlyi képességet és állóképességet fejlesztő gyakorlatok előznek meg. Az iskolagyakorlatok során 1-25 elem a fegyver forgatási készségéről és lépéstechnika megtanulásáról szól. Ezek nagy része ún. táncvívási elem. Azokat a gyakorlatokat alkalmazzák, amelyekkel évszázadokon keresztül előkészítették a legénykéket, hogy felkészüljenek a kardvívás elsajátítására. A sok biztonsági elem megakadályozza a korai időszakokban a súlyos sérüléseket és előkészíti a következő mozgásos fázist.


A 26-50 elemek során a test és a fegyver kombinációs alkalmazását készítik elő. A 51-75 során a harcban bármikor alkalmazható elemeket tanulják, a 76-100 iskolagyakorlatok során pedig a Baranta speciális vívási taktikai elemeit (belső körös vívás) sajátítják el. Az iskolagyakorlatokkal párhuzamosan folyik a Barantában oly fontos stabil védekezési struktúra kialakítása, amelyet a védekező gyakorlatok fejlesztenek készség szintre. A támadási technikák valós harcban való alkalmazása pedig a szabad vívó gyakorlatok /súlyra hozott imitációs fegyverrel/ során kerül számonkérésre. Itt törekednek, hogy mindenki a lehető legtöbb ellenfél ellen gyakorolhasson, valamint, hogy más vívási stílusok képviselői ellen is a lehető legtöbb tapasztalatot szerezzék meg. Némely fegyver esetében /Pl. fokos, szablya/ csak az "előzmény fegyverek" elsajátítása után tanítható meg /kard, bot/ eredményesen.



A Barantában az íj mindig a dinamikai fegyver szerepét tölti be. Ez azt jelenti, hogy statikus körülmények között nem használják. Az oktatás kezdeti pillanatait kivéve a harcszerű alkalmazáson van a hangsúly. A párbajszerű, mozgásos gyakorlatok elősegítik a gyors töltést, az ösztönös célzási képesség kialakulását és a helyes taktikai értékelés képességét. A Baranta esetében ez azt jelenti, hogy többet ér egy 20 cm-es szórással mozgásból lövő harcos, aki ezt a legtöbb körülmény esetében tudja produkálni, mint a 3cm-es szórásképpel rendelkező társa, aki csupán kimért pályákon, belövések után képes statikus helyzetből statikus célokra lőni.



A lovasíjászat során is hasonló az elképzelés. Az, hogy valaki egy vonalon mozogva megtanul előre oldalra és hátra lőni nyeregből, az csupán az első fázis. Ezt követően különböző távolságban és magasságban elhelyezett célokra gyakorolnak. Később a ló másik oldalán elhelyezett célokra is lőni kell. A következő fázisban ezek a célok mozognak /dobott korong, mozgó pajzsos segítők/. Az ötödik fázisban a mozgó célok lovas harcos elleni harci feladatokat imitálva haladnak. A hatodik fázis pedig arról szól, hogy az adott célterületre kiérkezve, a lovat testsúllyal és hangokkal úgy kell a célokra vezetni, hogy a célokat veszélyességük szerint osztályozva, taktikai elemek alkalmazásával küzdjük le /pl.az ellenünk tevékenykedőket olyan szögekből közelítjük meg, hogy egymást akadályozzák fegyverhasználatukban/. Valaki tökéletesen hajthat végre íjász lőfeladatokat lóról, de ha a ló irányításában és taktikai elgondolásokban nem fejlődik, akkor egy nála rosszabb lőkészségű lovas a harc során fölébe kerekedhet. Ezeket szintén párhuzamosan kell fejleszteni. A Baranta ebben az esetben is jó példa arra, hogy a harc sokkal összetettebb, mint a sport. Külön hagsúlyt kapnak a csoportos alkalmazások.



A versenyek és az edzések során az íj, szablya, a kard, a fokos, a kopja, a lándzsa, a csatakereszt, a különböző hosszúságú botok, a kés, a pányva, a pajzs és a bárd használatáról adnak számot a stílus képviselői. Különösen kiemelt szerep jut a lónak, amelynek ismerete még a gyalogos szakág képviselői számára is kötelező.


Erről talán az mond a legtöbbet, hogy a barantázók nem "idomítják" a lovat, hanem megtanulnak vele együtt élni és dolgozni. A ló megismerése közelebb visz a természet valódi természetének megértéséhez. A Barantában nincsenek valóságos súly- és korcsoportok, mint ahogy erre a valódi harc sem ad lehetőséget. A versenyek során a 17 év alatti fiúk (Kesék-szakálltalanok), a 17 év feletti férfiak (Öskük-javakorabeliek), és a 13 évnél idősebb lányok és hölgyek (Menyétek) küzdenek meg bontott csoportokban. Az ősi időkben a lányoknál a kb.13 éves korban bekövetkező biológiai érés, a fiúknál 17 éves korban lezajló avatási ünnep (iniciáció) jelképezik a korcsoportok határait.



A Barantában fontos szerepet játszanak az edzések, versenyek és vizsgák mellett a bemutatók. Az egyesületek, szakosztályok évente 50-220 hagyományőrző bemutatót is tartanak belföldön és külföldön. Ezek egy része hagyományőrző bemutató, egy része harcművészeti program. Ma jelenleg majd 40 helyszínen lehet Barantával foglalkozni. Az edzéseket mintegy 1500 fő látogatja. Jelenleg kb. 100-120 fő versenyképes és ebből 22-24 fő kiemelkedő színvonalon képes a Barantát képviselni akár más harcművészeti irányzatok kiemelkedő képviselőivel szemben is. Külön öröm, hogy az utóbbi években már sikerült olyan tehetséges fiatalokat felkészíteni, akik a gyalogos és a lovas szakágakban is kiemelkedő szerepet foglalnak el. Egy lovas harcosnak meg kell tapasztalnia, hogy egy gyalogos milyen képességeket fejleszthet ki, hogy eredményesen és körültekintően tudjon ellene harcolni és ez fordítottan is igaz.


Új oktatási központok alakultak ki Székesfehérváron, Felcsúton, Cegléden, Miskolcon, Karcagon, Hódmezővásárhelyen, Dunaszerdahelyen, a Csíki-medencében, amelyek a terjeszkedés alappilléreiként működnek.



Az 1929-41, 1967-78, 1992-2006 közötti újraalkotási folyamat egyik legnagyobb próbatétele az edzőképzés megvalósítása. 2002-ben a Baranta bekerült a Nemzeti Alaptantervbe (katolikus középiskolák), 2004-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy. A Baranta részét képezi a magyar kultúrára épülő új, ún. "Életiskola" pedagógiai programnak, amely 2007-ben Aba községben indítja első középiskoláját. A képzés két központi egyesülete a Szentendrén működő Lovasíjász Hagyományőrző Sport Egyesület és a Zrínyi Baranta HHSE Budapesten. Dinamikusan fejlődő új központok alakultak a határokon belül és kívül. Egyre gyakoribbak a 30-120 fő körüli létszámmal rendelkező csapatok. Jelenleg versenyeinkre Szlovákiából (Felvidék), Ukrajnából (Kárpátalja), Romániából (Erdély és Moldva) és Mongóliából érkeznek résztvevők.


A Baranta jövője

A legfontosabb dolog, amit egy ember tehet, hogy valódi és szervesen működő értékek mentén határozza meg önmagát. Az értékek vonzzák az embereket. A legtöbbször az a baj, hogy egy értékrendszert senki sem jelenít meg, s így ad lehetőséget a világban tájékozódó embereknek arra, hogy a hagyományok által meghatározott irányba is elindulhassanak. A barantázók egyik legfontosabb célja, hogy a hagyományos magyar harci kultúra elemeinek megismertetésével, a Baranta önálló harci rendszerének minél eredményesebbé tételével megismertesse és világszerte népszerűsítse a magyar kultúrát, a természetet és az embert tisztelő magyar énképet valamint, hogy az általuk űzött stílust az egyik legnépszerűbb harcművészeti irányzattá tegyék hazánkban és később a világon is. A terjeszkedés elsődleges irányát Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja és a Közép-ázsiai területeken élő testvérnépek szállásterületei jelentik.



Tíz év alatt a Baranta megszázszorozta a létszámát. Az elkövetkező tíz év legfontosabb célja, hogy Magyarországon mindenki számára elérhetővé váljon, hogy tagja legyen a hagyományos magyar harci testkultúra nevelő és közösségformáló ereje.

Több száz egyesület, csoport alakításával a szervesen működő közösségek erejével, alkotókészségével, tetterejével kívánjuk a magyar társadalmat megerősíteni. Országszerte olyan nagyobb földterülettel rendelkező kiképzési központok felállítását kezdtük meg amelyek alkalmasak a barantázók, a magyar harci testkultúra iránt érdeklődők képzésére, oktatására. Jelentős szerepet vállalunk a közeljövőben kialakítandó /a hagyományos értékrendre épülő/ magyar iskolahálózat kiépítésében, a pedagógusok képzésében, a vidék kulturális arculatának tevékeny alakításában. Kiemelt kötelességünk a Székelyföld, Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja ill. a szórványmagyarság közösségi megerősítése és támogatása, a magyar nyelv, gondolkodásmód és életközösségi forma terjesztése, elfogadtatása. A Baranta teszi a dolgát...


A Baranta hagyományos magyar harcművészeti stílus az alábbi verseny-szakágakra és hagyományőrző formákra oszlik



I. Thug-Baranta (gyalogos szakág)
II. Ráró-Baranta (lovas szakág)
III. Oslu Baranta ( a lovas vagy a gyalogos szakág versenyeztetési rendszerének egy-egy versenyszámának önállóan való megrendezése)
- Oslu egyéni
- Oslu Tömén / Szállás (csapat)
IV. Baranta harci játékok (a barantához kapcsolható, a harci képességeket fejlesztő- olyan csoportos és egyéni játékok, amelyek a magyar kulturkincsben fellelhetőek)


Mivel a Baranta az összetett képességű és képzettségű harcos fensőbbségét vallja a fegyver- és eljárás-specialistákkal szemben ezért a Ráró és Thug szakágak bajnokai lehetnek magyar bajnokok, az Oslu versenyeken nem. Az Oslu versenyeken általában csak olyan versenyzők indulhatnak, akik az összetett versenyeken is indulnak.


Csak olyan személyek jelenthetnek kivételt, akik egy adott sportágban képviselt kiemelkedő tudásukkal hozzájárulnak az adott versenyszám gyorsabb fejlődéséhez (pl. övbirkózó versengés esetén meghívott birkózó, cselgáncs, szambó világbajnokok).


Az Oslu Tömén versenyeken 3-6 fős csapatok küzdenek meg egymással (pl. egy övbirkózó versenyen 6- 6 fő. Az első párosok küzdelme utás a győztes bent maradhat vagy cserére kerülhet, illetve a verseny közben lecserélhető. A legfontosabb szabály, hogy a csapat minden tagja csak egy alkalommal kerülhet be a küzdelembe. Ez azt is jelentheti, hogy az egyik csapatban lévő jól felkészült versenyző a másik csapat mind a hat tagját legyőzheti egyhuzamban.)


Ezek a versenyek az együttműködés fejlesztését segítik elő. Az Oslu versenyek elsősorban az egyes versenyszámok minél jobb elsajátítását, a harci tapasztalatok gyűjtését segítik elő a felkészülési időszakokban.


A Baranta harci játékok közül a Köbbörő (Buszkasi) pályajátékban rendezhetnek magyar bajnokságot 3-6 fős csapatokkal. A többi harci játék elsősorban a fiatalabb korosztályok játékos felkészülését szolgálja.
 
T

TH6777

Vendég



- rövid bot /90-100 cm hosszú keményfa bot/
- fustély /110-130 cm hosszú keményfa bot/
- hosszú bot /170-190 cm hosszú keményfa bot/
- kámfák /kettő, 60 cm hosszú keményfa rövid bot/
- marokfa /20-30 cm hosszú tompa keményfa bot/
- cüvek /20-30 cm hosszú hegyezett keményfa bot/
- ágas /60-160 cm hosszú, párban, vagy egyedül használt 20-30 cm-es kettős villában végződő keményfa bot/
- karikás ostor /több tájegységi változatban/
- fokos /több tájegységi változatban/
- íj /Baranta íj ill. több történelmi kor változatai/
- kard /több történelmi kor változatai/
- szablya /több történelmi kor változatai/
- bárdok és harci balták
- buzogányok és harci csákányok
- kés, tőr
- kelevéz
- gerely
- lándzsa
- kopja
- csatakereszt, csatacsillag, hajítóbárd, libucütő, hajítófa
- hadaró /két, különböző hosszúságú , bőrrel, lánccal rögzített keményfa bot/
- villa
- bog /csomózott vagy hurkolt kb. 130 cm hosszú kötél vagy szíj/
- pányva /6-14 m hosszúságú kötél vagy szíj/
- parittya
Az edzések segédeszközei:
-fekete vászon Baranta nadrág
-Baranta öv és gyakorló póló ill. Baranta felső
-350 N fejvéd és torokvédő
-500 N fejvéd és torokvédő
-mellvédő /nőknek/
-gyakorló szablya
-gyakorló kard
-gyakorló lándzsa
-íjász párbaj íjak
-íjász párbaj nyílvesszők
-gyakorló libucütő​




A versenyszámok harci-hagyományos rendben követik egymást:


1. A futár -és harci képességi pálya versenyszám (1500 öl)


Ezen versenyszám során egy hagyományos hosszúságú (3000 m) hosszú pályát kell teljesíteni könnyített egyéni felszereléssel (egy íj, négy vessző). A győztes ideje 1000 pontot ér. Ha ennél kevesebb idő alatt teljesíti, akkor annyiszor 3 pontot elveszít az 1000-ből, amennyi másodperccel lassabb volt. A táv alatt az egyéni felszerelést a versenyző nem hagyhatja el. Ha elhagyja, akkor annyival kevesebb eszközzel folytatja a további versenyt /pl. egy elhagyott nyílvessző, eggyel kevesebb lövés az íjászat mesterlövészet és az íjászat párbaj során/. Az elhagyott felszerelést bármelyik versenyzőtársa felveheti és átadhatja a társának. Ebben az esetben csak a második versenyszám során nem használhatja az adott vesszőt.​


2. Az íjász mesterlövészet (jel) versenyszám


A futár pálya teljesítése után 1 percen belül megkezdi a feladat végrehajtását. Az előkészített fegyverekkel és négy vesszővel a versenyzők jelentkeznek a versenybírónál, aki az érkezési sorrendnek megfelelően a céltól legtávolabbi, első terepszakaszhoz vezeti a versenyző/ke/t. A versenyzők a lővonal mögé állva 1 lövést adnak le a célra. Az első lövés leadására a szólítástól számítva 12 másodperce van. A verseny során négy terepszakaszról (20m, 30m, 40m, 50m) leadnia 1-1 lövést a célterületen lévő célra. A célokban a megült találat számít. Ha az első terepszakaszon talált, vagy nem talált akkor a harc valóságához alkalmazkodva /az ellenfél szemben van -tehát behatása van rá/, a két lővonal közötti területet 2 előre hengerrel, 1 oldalhengerrel, 1 cikk-cakkmozgás imitálásával kell leküzdenie /jelképezve a terepen történő harcszerű mozgást/. Minden terepszakaszon lehetősége van 10-15 mp-et várni a lövés kiváltásáig. Az oldások után azonnal folytatnia kell az előremozgást. Aki az időt túllépi, annak azon a terepszakaszon elért eredménye nem számít bele a végeredménybe.​


A célok: vaddisznócél vagy körös cél.


A távolságok növelésével az adott cél pontértéke folyamatosan növekszik. Az összesen elérhető pontszám 1000 pont.​


3. Az íjász párbaj versenyszám


Az előzetes sorsolás alapján létrehozott 4-es /vagy más/ csoportokból a győztesek továbbjutnak, és a továbbiakban kieséses rendszerben küzdenek meg a versenyszám elsőbbségéért és az 1000 pontért. A párbaj alapfegyvere 20 # alatti erősségű hagyományos íj és 4 védőharanggal ellátott, fémhegy nélküli nyíl.​


A szabályokról röviden:


- Két versenyző küzd meg egymással
- A felszólított versenyzők megjelennek a versenybíró előtt
- A bíró ellenőrzi a fegyverek erősségét, épségét, a nyílvesszők védőharangjainak épségét /nők esetében a mellvédők felerősítettségét/
- Egymástól 40-60 méterre kijelölt induló vonalakon sorakoznak fel a küzdő felek egymással szemben
- A küzdelmek egy győzelemig tartanak..
- Az indulóvonalnál három vesszőt az íjhoz fognak, a negyediket az ideg mellé készítik úgy, hogy az nincs csatolva az idegre.
- Jelzik a bírónak a készenlétet
- "Haj-rá!" - Vezényszóra választott harcszerűséggel az ellenfél felé rohamoznak, töltik a fegyvert és megpróbálják az ellenfél vesszőit elkerülve eltalálni a másikat.
- A közdelem során tarkóra nem lehet lőni!
- A küzdelem során az ellenfél által ellőtt vesszőket is fel lehet használni, össze lehet gyűjteni.
- A küzdelmi területnek kijelölt kb. 100 x 60 m -es területet csak alkalomszerűen és a küzdelemben nem résztvevő versenyzők, nézők veszélyeztetése nélkül lehet csak elhagyni max.10 másodpercre.
- 3 méternél közelebb nem lehet az ellenfélre lövést leadni!
- Rúgni, ütni tilos!
- Ha az ellenfél fejen, mellkason, hason, ágyékon, háton lövik, az győztes találatnak minősül.
- Ha az ellenfél lábon /comb-lábfej között/, akkor ezt a lábát a küzdelem során helyváltoztatásra nem használhatja /ha mégis megteszi, akkor egy figyelmeztetés után kizárják a bírók a versenyszámból/. A meglőtt láb laza támasztásra felhasználható.
- Ha mindkét lábat találat ért, akkor csak térdelve vagy ülve folytathatja a küzdelmet a versenyző.
- Ha a versenyzőt tomporon lövik, akkor a láb találatnak megfelelően kell eljárni.
-Ha a versenyzőt vállon, kézen lövik akkor az használhatatlan fegyveresnek minősül az íj alkalmazása esetében - tehát győztes találatnak minősül.
- A súrolt találat is találatnak minősül!- Minden találat, ami a testfelülethez vagy a védőfelszereléshez ér a védőharang felületével. Ha csak a vessző teste, vagy tollai érintik a teste, az nem minősül találatnak.
-Ha a versenyzőt íját lövik meg akkor az használhatatlan fegyvernek - tehát győztes találatnak minősül.
- A küzdelmek győztes találatig tartanak.​


4. A hajítófegyver párbaj versenyszám


A párbaj során a hajító-gerellyel (kelevézzel) vagy csatacsillaggal kell egy ellenféllel párhuzamosan indítva leküzdeni a célt. A céltól 30 távolságban felsorakoznak a kisorsolt versenyzők úgy, hogy a bal kezükben egy-egy pajzs és 3 fegyver van. Az "Előre!" vezényszó után előrefutva az ellenfélnél gyorsabban kell eltalálni a célt. Aki előbb talált, az jut tovább. A pálya kialakítása során az egyes versenyzők kifutási vonala legalább a cél síkjától V alakban helyezkedjen el. A két kifutási vonal szöge legalább 30 fok legyen.
Gerellyel az elülső alapvonal /nem lehet átlépni/ távolsága a céltól 20 méter, csatacsillag esetén 12 méter. Az alkalmazott fegyvert a helyszínen határozzák meg. A kelevéz esetén egy földbe szúrt zászlóhoz kell a lehető legközelebb dobni (1 m sugarú kör az érvényes találat), míg csatacsillaggal egy 12 méterre lévő fa emberalakot kell úgy eltalálni, hogy a fegyver megüljön a célban. Fegyverek a helyszínen biztosítva vannak, de saját eszköz is alkalmazható. Ha egy kifutás után a három eszközt elhasználva egyik versenyző sem talált, akkor ismétlő kifutást rendelnek el. Ha ekkor sem találnak, akkor mindkettő kiesik a további küzdelmekből.
Az elérhető pontszám szintén 1000 pont.


<TABLE border=6 cellSpacing=6 cellPadding=6 width=680><TBODY><TR><TD>fegyver </TD><TD>távolság</TD><TD>dobások száma</TD></TR><TR><TD>gerely</TD><TD>30-20 m között</TD><TD>3 dobás</TD></TR><TR><TD>csillag</TD><TD>30-12 m között</TD><TD>3 dobás</TD></TR></TBODY></TABLE>​


5. A szabad vívás gyakorló (fa) fegyverrel versenyszám


Az előzetesen 4-es selejtezőcsoportokba sorsolják a versenyzőket. A győztesek továbbjutnak és kieséses rendszerben küzdenek meg a versenyszám elsőbbségéért és az 1000 pontért.
A párbaj alapfegyvere a fa szablya, védőeszköze a vívósisak, a kesztyű és a bármilyen anyagból készült alkarvédő. A fa fegyvert és a fejvédőt a rendezőbizottság biztosítja (85 vagy 90 cm hosszú egyszerű hengeres fa bot, vagy tompított hegyű fa szablya markolattal melynek tömege egységesen 300 és 500 gramm között van).​


A gyakorló fegyverzet szemüregbe való behatolása ellen mindenki saját védőfelszerelést is használhat. Ennek hiányában a rendezőbizottság által biztosított eszközt köteles használni!​


A szabályokról röviden:


- az ádámcsutka, nemi szerv támadása tilos, kizáráshoz vezethet (ha a védekező
mozzanat következtében a védő fél fegyverével, kezével tesz olyan mozdulatot, ahol a támadó fegyvere tilos területet ér és az ellenfél jelentősen nem sérült meg, akkor a küzdelem tovább folytatódhat)
-a párbaj 5 pontig tart
-a könyök és váll közötti terület, a láb találata 1 pont
-a fej találat 3 pont
-a mellkas, has, hát találata 2 pontot ér
- a kézfej és kéz alkar, felkar találata esetén a találatot elszenvedő köteles a másik kezébe átvenni a fegyvert
- két kéz találat esetén az ellenfél nyert
- kézfejvédő, alkarvédő és fejvédő használata megengedett
- együttes találat nincs
- a töredékmásodpercekkel korábban bevitt találat együttesnek minősül
- csak az ellenfél fegyverének teljes kizárásával elért ún. "tiszta" találat ér el
- a támadások ereje nincs korlátozva, de a gyors pillanatszerű reakciók amúgy sem teszik lehetővé a teljes erőből történő támadást, mivel az időveszteséget okoz. A versenyeknél az ún. " fél erő " alkalmazása a leginkább célravezető. A versenyzőknek rendelkezni kell olyan fájdalom-tűrőképességgel és sportemberi magatartással, amely nem vezet sportszerűtlenséghez
- a találatok megítélésében elsősorban a bíró(k) határozata dönt, de ha a támadó a megítélt találatra a "nem volt találat" szóbeli jelzéssel válaszol, akkor az a találat törlésre kerül. Az esetlegesen a találatot elszenvedő versenyző véleménye nem mérvadó. A küzdelmet elsősorban a versenyzők értékelik, vitás esetekben a bíró dönt.
-tilos a menekülés, intést von maga után (menekülés: 10 méternél nagyobb távolság egyirányú hátráló megtétele, az irányváltó kimozgások, elfordulások nem tartoznak ebbe a kategóriába)
-a döntő egyetlen találatig tart.​


6. A hagyományos magyar övbirkózás (kajar) versenyszám


Az előzetes sorsolás alapján kerülnek négyes selejtező csoportokba a versenyzők, a győztesek továbbjutnak és kieséses rendszerben küzdenek meg a versenyszám elsőbbségéért és az 1000 pontért.​


A szabályokról röviden:
- Az övbirkózás a ütésmentes övbirkózás, a népi birkózási formák /csülökre menés, ölre menés, böllön, övbirkózás, levan birkózás/ szabályozott elemeiből áll.
- Az ellenfelek mezítelen felsőtesttel (téli időszakban mellénnyel), nadrágban, övvel felszerelve küzdenek egymás ellen.
- A versenyző célja az, hogy az ellenfelet olyan helyzetbe kényszerítse, hogy az a könyökével, térdével, fenekével, hátával érintse a földet.
- A küzdelem győzelmi pozícióig tart.
- A győztesnek 2 talpával a földön kell állnia /"legény a talpán"/
- Ha az akció során minkét versenyző vesztes pozícióba kerül /akár időkéséssel is/ , az eldöntetlennek számít és állásból, tisztelgés után folytatják a küzdelmet.
- Időkorlátozás nincs - a bíró kívülről biztatással sürgetheti az ellenfeleket.
- A bíró öt perc közös passzivitás után akár mindkét versenyzőt leléptetheti. Leléptetni csak a két versenyzőt egyszerre lehet.
- Nem számít passzivitásnak, ha valaki a társát folyamatosan erő hatása alatt tartja.
- Tilos ütni, rúgni, harapni, karmolni!
- A verejtékező felsőtestet időszakosan meg kell törölni.
- A körmöket le kell vágni.
- Vérző, sérült versenyző esetében a bíró(k) véleménye dönt a folytatásról.
- A láb söprése, akasztása megengedett. A térdizület nem támadható!
- A derékon kötött öv lelógó részei felhasználhatóak a küzdelem során.
- Az öveket időszakosan meg kell igazítani.
- A valódi harchoz hasonlóan nincsenek súlycsoportok. Aki kisebb , fürgébb, használja ki ezen képességét, vagy más , a nehezebb ellenfeleknek kevésbé kedvező versenyszámokban vágjon vissza!
- Nyakkulcsot csak 6 másodpercig alkalmazhat a versenyző. Ha ez idő alatt nem indít akciót, akkor ebből a fogásból ki kell engednie ellenfelét! A nyakkulccsal együtt földre eső versenyzőknek a kulcsot el kell engednie a földre esés pillanata előtt.
- Gégefő fojtás tiltott!
- Az izületek természetes hajlási irányukban feszíthetőek - más feszítés tiltott!
- Fejelni tilos!
- A fej tolásra, feszítésre használható.
- Bár pontosan meghatározott küzdőtér nincs, de a versenyzőknek törekedni kell egy 20 m x 20 m-es területen belül maradni.
- A folyamatosan menekülő versenyzőt leléptetik.
- Pihenőt csak különleges esetben lehet elrendelni.
- A versenyzők a küzdelem előtt és a végén hagyományosan köszöntik egymást
- A versenyzők kötelesek jelenteni a sérüléseket.​


A felszerelés: A stabil földkapcsolatot biztosító sportcipő viselése megengedett. Csizmában, sérülésveszélyes lábbeliben akasztani, söpörni tilos!​


7. A fegyveres táncgyakorlat (tánc- és szoborgyakorlat)


A versenyszám a vívás bemutató helyszínén kezdődik, ugyanazon bírók előtt. Ekkor egy több mint 100, kevesebb mint 180 másodperces fegyveres táncgyakorlatot kell bemutatni egy választott fegyverrel, amely bemutatja az adott eszköz alkalmazási lehetőségeit és tartalmaz gyors dinamikai, készségbemutató, valamint lassú és egyensúlymegtartó elemeket is. A versenyszám során előnyben részesülnek a már ismert hagyományos gyakorlatok megjelenítői, továbbfejlesztői. Lehetőség van a páros és csoportos megmutatkozásra is. Itt a csoport /pár/ által mutatott teljesítmény alapján kerülnek megállapításra a pontszámok Természetesen a több eszköz egyidejű alkalmazásának bemutatására is lehetőség van.
- ajánlott táncok: somogyi ugrós, somogyi kanásztánc, szatmári verbunk, dunántúli ugrós, hajdútánc, botolók​


A legmagasabb elérhető pontszám 1000 pont.
A bírók között szerves magyar tánchagyományok oktatói is szerepelhetnek.​


<TABLE border=6 cellSpacing=6 cellPadding=6 width=680><TBODY><TR><TD>Értékelési szempont</TD><TD>1. ért. bíró</TD><TD>2. ért. bíró</TD><TD>3. ért. bíró</TD><TD>4. ért. bíró</TD><TD>5. ért. bíró</TD></TR><TR><TD>Eszközkezelés</TD><TD>1-100 pont</TD><TD>1-100 pont</TD><TD>1-100 pont</TD><TD>1-100 pont</TD><TD>1-100 pont</TD></TR><TR><TD>Hagyományos táncelemek, lépésrendszerek jelenléte</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD></TR><TR><TD>A zene ütemének követése</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD></TR><TR><TD>Összhatás- stílus</TD><TD>1-20 pont</TD><TD>1-20 pont</TD><TD>1-20 pont</TD><TD>1-20 pont</TD><TD>1-20 pont</TD></TR></TBODY></TABLE>​


8. A vívás bemutató versenyszám


Az iker-párok a bírók (akurok) előtt bemutatják közös, rögzített vívásbemutatójukat, amelynek 40 másodpercnél hosszabbnak kell lenni. A vívás bemutató során a magyar történelmi és népi harci kultúra fegyver- és eszközrendszerét kell használni. A bemutató során a bírók 4 szempont alapján díjazzák a teljesítményeket amelyre a vívópárok - ikercsapatok közösen kapnak pontot:​


A legmagasabb elérhető pontszám 1000 pont. A bírók között más fegyveres harcművészetek oktatói is szerepelhetnek.​


<TABLE border=6 cellSpacing=6 cellPadding=6 width=680><TBODY><TR><TD>Értékelési szempont</TD><TD>1. ért. bíró</TD><TD>2. ért. bíró</TD><TD>3. ért. bíró</TD><TD>4. ért. bíró</TD><TD>5. ért. bíró</TD></TR><TR><TD>harcszerűség</TD><TD>1-100 pont</TD><TD>1-100 pont</TD><TD>1-100 pont</TD><TD>1-100 pont</TD><TD>1-100 pont</TD></TR><TR><TD>dinamika</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD></TR><TR><TD>pontosság</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD><TD>1-40 pont</TD></TR><TR><TD>stílus</TD><TD>1-20 pont</TD><TD>1-20 pont</TD><TD>1-20 pont</TD><TD>1-20 pont</TD><TD>1-20 pont</TD></TR></TBODY></TABLE>​
 
T

TH6777

Vendég


Kopjafa a bölcsőben, avagy az első barantás kopjafa



"2010 Miháld Szala-Virtusfesztivál alkalmával elkészült az első barantás kopjafa, mely szimbóluma az összefogásnak és az előttünk jártak tiszteletének.
A Baranta mozgalom, a magyar kultúra őrzője, amely leginkább a falusi környezetben élte túl a fogyasztói világ támadásait. A mai kor emberét furfangos érdekek manipulálják. A márkaneveknek és nem a szimbólumoknak van értéke, pedig a márkafüggőség lehúz, a szimbólumok pedig összekötnek. A barantások egy faluból származnak melyet úgy hívnak: Kárpát medence. Ennek a falunak az egyik kis fészkébe került a kopjafánk, ami nem is lehetett volna jobb helyen, hiszen a Vukics Ferenc ide járt iskolába és gyermekkori otthona is csupán pár kilométer. Ezen a környéken hallotta azt a szót először gyerekként hogy Baranta. A kopjafa, ami egyébként temetkezési szokások szerint fejfa, most emlékezőhely és nem temetőbe, hanem így a bölcsőbe került. Egyre többen tudjuk: a legnagyobb szám az egy mivel egységet fejez ki. A kopjafa olyan mint egy nagy egyes, mely így egy nagy egység megtestesítője.


Bízunk benne, hogy jó példával járunk elöl, és a Kárpát haza más településein is találkozhatunk ugyanilyen kopjafával majd. Adjuk hírül vele, hogy a Mária országa lesz még egyszer egy közösség.


Három éves kihagyás után a virtusfesztivál újraéledt Miháldon. Ezen rendezvények alatt szerzett tapasztalatok bizonyították be, hogy van még magyar összefogás, és önzetlen emberek a hazájuk iránti elkötelezettségből pénzt, időt, munkát nem sajnálva emlékezetes dolgokat tudnak véghezvinni.

Baranta Énekek

Baranta himnusz (Palóc himnusz vagy Felvidéki himnusz):


Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a Föld tart.
Paradicsom hazájában,
éljen örök boldogságban,
éljen örök boldogságban.


Töltse békében napjait,
egyezve lássa fiait,
tatár,török s más ellenség,
Minket meg ne rendíthessék,
minket meg ne rendíthessék.


Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a Föld tart.
Isten áldjon meg bennünket,
minden igaz magyar embert,
minden igaz magyar embert.


Legyen mindig az előttünk
Hogy mennyit szenvedett népünk
Becsüljük meg őseinket
Kiktől kaptuk szép nyelvünket
S adjuk tovább gyermekünknek


 
T

TH6777

Vendég
Egy kis izelitő....


<object width="480" height="385"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/_Sfb-ek8DOM?fs=1&amp;hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/_Sfb-ek8DOM?fs=1&amp;hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="480" height="385"></embed></object>


<object width="480" height="385"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/IKq5jOefOPU?fs=1&amp;hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/IKq5jOefOPU?fs=1&amp;hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="480" height="385"></embed></object>​
 
Oldal tetejére