Biókertészet - vegyes növényi kultúrák

Zamatos turbolya: ez régóta ismert, C-vitaminban gazdag gyógynövény tavasszal vértisztítóként használható, mert a szervezetet megtisztítja a salakanyagoktól. A kertben köztesként bármelyik fő zöldségféle magjához keverhető, kezdve az első fejes salátától egészen az endíviáig, folyamatosan vethetjük.
Borsfű : mindig kísérőveteményként tervezzük be. Mivel fagyérzékeny, legjobb, ha csak május közepén, a babbal együtt vetjük, így a babot az egyébként jelentős károkat okozó fekete babtetű sem károsítja.
Bazsalikom : olyan hosszú tenyészidejű kultúrák mellett kapjon helyet, mint az uborka, a cukkini vagy az édeskömény. A bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad, nem lepi meg korán a lisztharmat, és bőven terem. Nagyon jó méhlegelő, s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését elősegíti.
Borágó : a kerti borágó mint idegeket megnyugtató és vértisztító hatású növény, kísérőveteményként vessük. Rendkívüli kártevőriasztó hatása van. Elsősorban a karalábé, valamint a többi káposztaféle az egész tenyészidőszak alatt a legcsekélyebb fertőzés nélkül fejlődik. Mivel a borágó levelei szőrösek, a csigák sem kedvelik.
Fehér mustár: rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. Elriasztja a fonalférgeket. Csak fiatalon vágjuk, és csak olyan magasra hagyjuk megnőni, mint a kerti zsázsát szokták.
Petrezselyem: meghatározott zöldségfélék mellett jó kísérőnövény lehet. A konyhában nélkülözhetetlen nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai miatt. Legjobb, ha szegélynövényként használjuk, ahol hárító-védő hatását néhány meghatározott szomszéd növény élvezheti. Dacára, hogy a petrezselyem betegségekre nagyon fogékony, a kártevőket mégis elhárítja. Sohase hozzuk össze gyenge növésű szomszéd növénnyel, például a fejes salátával.
Körömvirág: Vessük kultúrnövények közé. Jó a paradicsom és a szamóca között. Kitűnő takaró a sorokban. Mindenütt értékes a talaj és a szomszédság szempontjából is.
Hagyma félék: Ezek a kert egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek. A szűrke penésztől védik a növényeket. A fokhagyma kitűnő egérriasztó. Rózsáknál, liliomoknál, szamócánál alkalmazzuk őket.
Kerti zsázsa: A gyümölcsösben távol tartja a tetveket. Fák tányérjába vessünk.
Metélő zeller: Jó elővetemény. Véd a földi bolha és a hernyók támadása ellen.
(folytatom)

Évelő gyógy és fűszernövények.
Fehér üröm: Védelmet nyújt a kártevők ellen, de hatása nem mindig jó a talajra. A giliszták menekülnek a közeléből, ezért komposztra ne kerüljön.
Macskagyökér: Virágzatából tea készíthető, permetezéshez. Serkenti a virágzást. A növényt óvni kell a macskáktól, mert kikaparják.
Levendula: A hol a hangyák zavaró mértékben fordulnak elő, oda ültessük. Hasznos a rózsák alatt, mert távol tartja a tetveket.
Rozmaring: Fagyérzékeny növény. A levendulával felváltva használjuk. A cserepes növényt nyáron süllyesszük ki a rózsák, vagy az évelők közé.
Zsálya-izsóp-kakukkfű: A riasztó hatásuk kitűnő, a csigák nem szeretik. Jó alj és szegély növények.
Vérfű: Ösztönzőleg hat a gyökérzónában. Körülőtte feltűnően egészségesek a növények. Rendkívül mérgező.
Citromfű: Minden kertben szépen fejlődik. A méheket erősen csalogatja. Oda kell ültetni, ahol a méhekre nagy szükség van.
Kerti ruta: Nagyon dekoratív és kártevőriasztó. Évelőágyak szélére, rózsák hoz ültessük.
Lestyán: A kártevőket riasztja, de a növekedést gátolja. Dekoratív, de külön ültessük egy sarokba.

Hasznosításuk
A gyógy és fűszer növények maradványaiból, nyesedékeiből, virágából nagyon jó permetlé, takaróanyag, és komposzt lesz.
Trágyalé: A levágott növényi részeket vízzel felöntjük, és ezzel egy erjedési folyamatot indítunk el. A fából készült hordót félig tesszük növényi nyesedékkel, majd teleöntjük vízzel. A folyamat beindul, és a hőmérséklettől függően zajlik. Először zavaros, majd folyamatosan színesedik. Az utolsó szakaszban sűrű pépes massza lesz. A kezdeti szakaszban, mint permetlevet használhatjuk. Az utolsóban csak higítva a talaj trágyázására.
A csalánlé készítésekor alkalmazhatunk káposzta levelet is.
A visszamaradt trágyalé üledéket talajtakarásra és a komposztra rakjuk.

... és akkor egy kicsit az ázalékról. (Ezt találtam egy web oldalon):
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]Hogyan kell elkészíteni az ázalékot. [/FONT] [FONT=arial,helvetica,sans-serif]Először is kell neki egy alkalmas hely. Nem mindegy, hol van ez a hely. Távol legyen mindentől, mert a szagát nem mindenki képes elviselni, van aki percekre sem. (Én is csak alig. Volt már úgy, hogy a szalonna, a hagyma és a kenyér vissza akartak jönni, még egyszer szétnézni. Sok káposztát teszek bele, mert nálam az egyik fő összetevő a csalán után, noha annak a szagát bírom a legkevésbé.) [/FONT]
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]Nekem két 50 literes műanyag, áttetsző fehér hordóm van erre a célra. Az egyiket lazán háromnegyedig töltöm a feldarabolt gyógy és fűszernövényekkel, káposztafélék leveleivel, "termés"ével, sarkantyúkával, hagymafélékkel. Erre töltöm a vizet, a hordó pereméig. Amikor kinn vagyok a telken, mindig megkutyulom. Várok egy kis szelet, és a szélnek háttal, kissé kitekeredve csinálom, mert ahogy érik, a szaga egyre elviselhetetlenebbé válik. Nem ez a cél, ez csak egy járulékos kellemetlenség, de iszonyú szaga ellenére se szabad kihagyni a kutyulást. A hordóm molnárzáras, de a tetőt csak rárakom, le nem zárom! [/FONT]
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]Másfél, két hónap múlva, ha kész a békakotyvalék, egy zöld, víznél sűrűbb, eszementül, szó szerint is gyomorforgatóan penetráns trutymákot kapunk. (A nők a közeléből is fejvesztetten menekülnek. Ha tudják, hogy ez lesz, ki se jönnek.) Most jön a legundorítóbb dolog, le kell szűrni. Erre kell a másik hordó. Aztán mehet bele a kőpor, a szaga miatt. Nem veszi el, ez tévhit, de csökkent rajta, és amikor kihordom, legalább nem olyan iszonytató. (Egyébként nyugalmi állapotában az ázaléknak nincs szaga, senki ne kérdezze, miért. Csak ha bolygatjuk, de akkor rendesen megtisztel vele minket.) Az ázalékból kiszűrt fürlöfrancot a komposztra kell hajítani. Kiválóan javítja az összetételét.
[/FONT]
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]Valaha kovalisztet is tettem bele, ma inkább egyenesen az ágyásokra szórom, ha tudtam szerezni. (A kovasav erősíti a sejtfalat, így a levéltetvek nem tudják szívogatni.) A létező legerősebb arány, amit ajánlok, 1 rész ázalék, 20 rész víz. (Egy 16 literes diszperzites vödörbe csak fél litert teszek ma. Ez 1:30-as aránynak felel meg.) Az 1:20-as aránytól senki ne használjon erősebbet, és ezt is csak akkor, amikor SOS helyzet van. Pár gilipucink el fog pusztulni így is. Számoljunk utána, ehhez a 40 literhez is mennyi víz kell![/FONT]

(Köszönöm a szerzőnek - PAPI-nak)

nagyon tetszik nekem is, habár én ettől még igen távol állok. De lehet hogy kicsit jobban beleásom magam.

Honey16,

Szerintem még nem késtél le semmit. Lassan mindenki kikisérletezi neki mi válik be.

Csigák ellen jó még a sör. Tudom, hogy nem erre gyártják, de a csigák szeretik.
Ha érdekel leírom, hogy használd.

Éva

Szia Éva,

Köszönöm. Az eddig említett módszerek a csigák ellen sörbevetést alkalmazva:
- földbe sülyesztett csapdák lefektetése és ők belevándorolonak
- egy deszkát locsolunk meg sörrel és az alatt kapjuk majd meg a csigákat.
Ettől még megoszthatod velünk a te tapasztalatodat is

Szervusztok.
Tudtok hatásos bio megoldást paradicsom betedségek ellen?
Minden tanácsot köszönök.
Wicus

Én amit egy kis filmen láttam, hogy bazsalikomot ültettek a paradicsom mellé elővigyázatosságból.
Mivel nem írtad milyen betegség ellen akarsz küszködni ... rákerestem Net-en és az következő oldalon találtam egy rövid leírást a betegségekről és azok kezeléséről.

Tisztelettel,
Bandi

Bocsánat .... elmaradt a web oldal:
http://www.edenkert.hu/novenydoktor/novenyvedelem/paradicsom-gyakori-betegsegei/4096/

Közben még kapok rövid ki infókat a barátaimtól is:
- a zsálya, izsóp és a kakukkfű elriasztják a káposztalepkét.

ABandi66 írta:

Közben még kapok rövid ki infókat a barátaimtól is:
- a zsálya, izsóp és a kakukkfű elriasztják a káposztalepkét.

Kattints a kibontásához...

A fent leírtakat a növények mellé ültetve vagy permetlének használva.

Nekem apró ugráló (bolhák) lepték el a káposztáimat. Mit használhatnék ellenük?

Kedves Vizike,

A zsálya, izsóp és a kakukkfű a káposzta mellé ültetve használandó, ugyanis az illatuk elrisztja a rovarokat. Mondhatom megtéveszti őket, mert sok károkozó a "szagok" után igazodik és egy erőss illatú fűszernövény elbolondítja a rovarokat.

Az ugráló vendégeid ellen nem tudom mit javasoljak .... egyszer be kell azonosítsd őket. Én rákerestem a Net-en és ezen az oldalon találtam valamit "káposztabolha ellen":
http://novenyvedelem.agroinformkiad...rszeru_novenyvedelem_eszkoze_a_feromon_csapda

... viszont fogalmam nincs hol lehet azt a csapdát beszerezni.

Köszönöm a válaszod, tényleg a káposztabolha támadta meg a növényeimet.
Pedig most először ültettem vegyesen - egy sor káposzta, egy sor zeller. Káposztalepke tényleg nem jár arrafelé, de a bolhák annál többen vannak.
A zsályát hogy lehet szaporítani? Sajnos a boltban vásárolt zsályamagból vadzsálya kelt ki. : (

A zsálya termesztése:

Szaporítására legelterjedtebb módszer a magvetés, de megfelelő a tőosztás és a dugványozás is. Évelő, tehát vetésforgón kívül helyezzük el. Az őszi talaj-előkészítése mélyszántásból, illetve ásásból áll, ezzel egy időben forgassuk alá a szerves, illetve műtrágyákat. Télalá vetés esetén az őszi munkákkal októberig el kell készülni, és gereblyé-zéssel készítsük elő az aprőmorzsás magágyat. A 60-70 cm-es sortávolságon belül a tövek 30-40 cm-re legyenek egymástól. Természetesen ennél sűrűbbre szórjuk a magokat, majd tavasszal, 3-4 leveles korban állítsuk be a tőtávolságot.

Télen, a nyugalmi időszakban az idősebb töveket tőosztással is szaporíthatjuk. Gyökerestől ássuk ki a kis bokrokat, majd 3-4 részre osszuk szét, ügyelve arra, hogy minden egységnek legyen gyökere és hajtása. Szétosztás után azonnal ültessük el az új helyére.

Rendkívül hosszú kezdeti fejlődése miatt a tavaszi helyrevetése nem ajánlatos, helyette célszerű palántáról szaporítani. A palántát fólia alatt vagy szabad földön nevelhetjük, a lényeg az, hogy a talaj hőmérséklete 10 °C fölött legyen a magvetés idején. A palántaágyásokat tartsuk gyommentesen és többször öntözzük meg. Szeptember végén-október elején a kb. 20 cm-es kis növényeket állandó helyre ültethetjük.

Kevésbé ismert szaporítási formája a zölddugványozás. Júniusi virágzása előtt vágjunk 3-4 rügypáros hajtásokat, az alsó leveleket távolítsuk el, a felsőket pedig felükre, harmadukra vágjuk vissza a párolgás csökkentése miatt. Naptól védett helyen, laza komposztos vagy tőzeges talajban, állandóan nedvesen tartva, őszre szép gyökeres, ki-ültetésre kész dugványokat kapunk.
Évközi ápolási munkája a gyomtalanító kapálás. Kétszer fejtrágyázzuk, először április táján, majd júniusban, virágzás előtt. A többéves állomány tisztító munkája közé tartozik még tavasszal az elfagyott, elszáradt hajtások, hajtásvégek eltávolítása. Komolyabb fagykár esetén, vagy ha sok fiatal hajtást szeretnénk kapni, az összes hajtást vágjuk vissza, hogy a föld felett csak mintegy 10 cm-es csonk maradjon.
A második évtől kezdődően megkezdhetjük a szedését, amelyet a tövek elöregedéséig (5-6 évig) minden évben két alkalommal megismételhetünk. Először május végén - június elején, közvetlenül virágzás előtt, másodszor szeptemberben. Mindig csak a friss, fiatal hajtásokat vágjuk le, majd azonnal tépjük le a leveleket a hajtáscsúccsal együtt és a napfénytől védett, szellős helyen szárítsuk meg. Illőolajnyerés céljából kissé később, teljes virágzásban kezdjük meg a szedést. A skarlát zsályával szemben a déli órák alkalmasak a vágásra, ekkor a legnagyobb az illóolaj-tartalma.

Magtermesztése nagy körültekintést igényel, mert a magok nem egyszerre érnek, peregnek. Amikor a magoknak több mint egyharmada beérett, megkezdhetjük a betakarítást. A levágott herbát napfénytől védett, szellős helyen ponyvára vagy fóliára kiterítve szárítsuk tovább, és végül csépeljük ki. Ezermagtömege: 7,3-7,7 g, a magok 3-4 évig őrzik meg csírázóképességüket.
Kórokozója és kártevője, mely a termesztését akadályozná, eddig nem ismert.

Találtam egy érdekes cikket ... megosztom veletek:

Aszaljunk gyümölcsöt!Nem kell hozzá tartósítószer, segédanyag, cukor, tároló edény, csupán meleg és napfény. Így természetes és egészséges aszalt gyümölcsöket fogyaszthatunk bármikor.
Milyen gyümölcsöt lehet aszalni?


Szinte valamennyi gyümölcs aszalható: alma, körte, szilva, meggy, cseresznye, kajszibarack, szamóca, áfonya, ribiszke, bodzabogyó. A fügével sokan próbálkoznak, de sajnos nem lehet sikeresen aszalni a nálunk termett fügét! Érdemes zöldségeket is aszalni! Jól aszalható a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák gyökér, vörös- és póréhagyma, zellergumó, sóska és a spenót is. A fűszernövényekről se feledkezzünk meg: petrezselyem, kapor, lestyán, majoranna, citromfű is aszalható! És természetesen nagyon finom aszalvány készül a termesztett és a gyűjtött gombákból.
Az aszalásra szánt gyümölcs legyen érett, ép, egészséges. Penészes gyümölcsből nem lehet fogyasztható aszalványt készíteni! A gyümölcsöt mindig meg kell tisztítani és meg is kell mosni, majd le kell csöpögtetni.

Egyes terményeket (alma, körte, gyökérzöldségek) fel kell aprítani, karikára vágni, kockázni, ki ahogy szereti. Az almát, a körtét ajánlatos meghámozni, kimagozni, a ribiszkét lebogyózni, de a szilva szárát ne távolítsuk el, mert akkor aszalás közben elfolyik a cukros leve, íztelené, rágóssá válik.

A cseresznyét és a meggyet aszalás előtt célszerű leforrázni, hogy ne repedjen meg, a szilvát meg lehet fürdetni 1 %-os szódás vízben, amely feloldja a felszínén levő viaszréteget és meggyorsítja az aszalást.
[h=4]Aszalás aszalógéppel[/h] Rétegezve tegyük a kilyuggatott tálcákra a gyümölcsöt majd fokozatosan melegítsük. A tálcák helyét folyamatosan cserélgessük (a felsőt alulra és így tovább). Az aszalást addig folytassuk, amíg a gyümölcsök víztartalma 20-22 % -ra, a zöldségeké 7-8 % -ra csökken. Ez többnyire két-három nap alatt következik be, de a fűszernövények levelei akár néhány óra alatt megszáradnak. Az aszalványokat hűvös, szellős, száraz helyen tárolhatjuk vászon vagy papírzacskóban akár tavaszig.

[h=4]Miért egészséges az aszalvány?[/h] Az aszalt alma a benne lévő pektinnek köszönhetően tisztítja a májat és a bélrendszert, emeli a vércukorszintet, regenerálja a bőrünket.

Az aszalt barack lassítja az öregedési folyamatot (béta-karotinja miatt), megelőzi a daganatos megbetegedések kialakulását, mérsékli a magas vérnyomást.

Az aszalt szilva serkenti az agyműködést. A legjobb vértisztító és emésztést serkentő aszalvány, továbbá jó szívritmusszabályzó mivel rengeteg vasat tartalmaz!



Köszönet az edenkert.hu szerkesztőinek.

Érdekes biokertészkedés:

http://www.youtube.com/watch?v=1u2Sa9NIsxA

Megnéztem a filmecskét és a kertészkedés mellett van más mondanivalója is. Köszönöm Vizike.

Közben megtaláltam az eredeti filmecskéket a biókertészetről:
http://www.youtube.com/watch?v=JvZyMnlh6Hs&feature=relmfu (ez az első rész - de van hat)
Sajnos a szinkronizált verziót törölték .... de közben keresgélek/kútatok.