Kedves Kyra!
Áthoztam néhány részletet a másik topicból (ha valakinek nem lenne ideje linkelni), hogy segítsek Neked megítélni, vajon Mózes (vagy akár Ezsdrás) más kultúrákból szedte-e össze a könyve tartalmát:
1. A gyógyítás területén évszázadokon át nagy tudatlanság uralkodott. Sőt egy mai orvosi könyv megjegyzi: "Sokan még ma is hisznek a különböző babonás elképzelésekben, például: hogy a nadrágzsebbe dugott vadgesztenye megoltalmaz a reumától; hogy a varangyos béka szemölcsöt okoz; hogy a nyak köré tekert vörös fIanell viselése meggyógyítja a torokfájást. stb"
A könyv azonban megjegyzi:
"A Bibliában nem találunk ilyen állításokat. Ez önmagában is figyelemre méltó."
Érdekes továbbá a múltban alkalmazott kockázatos gyógymódok összehasonlítása a Biblia tanácsaival. Az ún. Ebers-tekercs, az ókori Egyiptom orvosi dokumentuma, ürülék alkalmazását írja elő különböző állapotok kezelésére. Utasítást tartalmaz, hogy friss tejben elkavart emberi ürülékből rakjanak pakolást a var lehullása után nem gyógyuló sebre.
Szilánkok eltávolítására a következő módszert ajánlja: "Férgek vérét olajban főzd meg és nyomd szét; vakondokot öld meg, főzd meg és paszírozd szét olajban; szamártrágyát keverj el friss tejjel. Helyezd a nyílásra."
Ma már tudjuk, hogy az ilyen kezelési módszerek súlyos fertőzést idézhetnek elő.
Az ókori egyiptomi orvostudomány ilyen tehát szinten állott, és tudjuk, hogy Mózes, aki az Úr elhívására lett Isten prófétája, szintén Egyiptomban nevelkedett, ugyanebben a korban. Már az a tény, hogy sem a Mózes által írt bibliai könyvek, sem más szerzők által írt egyetlenegy bibliai könyv sem tartalmaz ilyen sötét orvoslást, önmagában is figyelemre méltó.
Ám a Biblia nem hogy ilyeneket nem mond, hanem ezeknek az ellenkezőjét mondja:
"Legyen valami helyed a táboron kívül, ahova félremehess. és legyen fegyvered mellett ásó, hogy amikor kint leülsz, gödröt áshass azzal, és azután betakarhasd azt, ami elment tőled" (5Mózes 23:13)
A Biblia utasításaitól távol áll az ürülék orvosi felhasználásnak ajánlása, ehelyett a széklet biztonságos eltávolítását írja elő.
Egészen évszázadunkig ismeretlen volt a legyek számára hozzáférhető ürülék veszélyessége. A legyek közvetítésével terjednek a veszélyes, sok-sok ember halálát okozó járványok. A Biblia azonban régtől fogva tartalmazza az egyszerű eljárás leírását, amit az izraeliták több mint 3000 éve már alkalmaztak. Ezzel szemben még a középkori Párizs utcáin is általános volt az emberi ürülék felhalmozása, melyet a vizelettel együtt az utcára kiöntögettek az emberek.
Ha Mózes tehát nem az Istentől kapta ezt a törvényt, ami megkímélte Izraelt a járványok kialakulásától, akkor hogyan pattanhatott ki fejéből ez a tudomány? Az egyiptomi Mózes, aki az egyiptomiaktól az ürülék gyógymódban felhasználhatóságát tanulta, miért ír merőben mást? Miért írja éppen az ellenkezőjét?
2. 1840-ben Bécs az orvostudomány fellegvára volt. Míg kint a városban Johann Strauss keringőinek hatása alá kerültek az emberek, addig benn a kórházakban minden hatodik gyermekágyas szülő anya meghalt!!! Ez az arányszám az egész világon általános volt! Az elhalt szülőanyákat és nőgyógyászati betegeket levitték a boncterembe. A boncolás után az orvosok kézmosás nélkül azonnal felmentek a szülőszobába és elkezdték megvizsgálni a terhes anyákat. Gumikesztyűt nem használtak.
1840-es évek végén egy magyar orvosra Semmelweis Ignácra bízták az egyik szülőosztály vezetését. Ő megfigyelte, hogy azok az nők haltak meg, akiket előzőleg a professzor urak a boncolás után közvetlenül megvizsgáltak. Elrendelte, hogy az orvosok és a medikusok, akik a boncolásból jönnek fel, mossák meg a kezüket. Ennek hatására megszűntek a halálozások. Később Semmelweiss-t kora orvosai elbocsátották és megvetették, mire elméje elborult. Végül a döblingi elmegyógyintézetben fejezte be életét.
Mielőtt Semmelweiss forradalmasította volna a kórházi gyakorlatot, Mózes a Bibliában több mint 3000 évvel ezelőtt leírta ugyanezt.
"És szól az Úr Mózeshez... Aki hozzáér holttesthez, az tisztátalan lesz hét napig. Az olyan tisztitsa meg magát vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta lesz... Valaki holtat illet, bármely embert aki meghalt, és meg nem tisztítja magát, az megfertőzteti az Úrnak hajlékát, ... mivel hogy a tisztulásnak vize nem hintetett ő reá... Ez legyen a törvény, mikor valaki sátorban hal meg: mindaz aki bemegy a sátorba és mindaz aki ott van a sátorban, tisztátalan legyen hét napig. Minden nyitott edény is, amelyen nincs lezárható fedél, tisztátalan. Mindaz aki érint fegyverrel megöletettet, vagy megholtat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig... és töltsenek arra (az emberre) folyó vizet edénybe,... ezután mossa meg ruháit, és mossa le magát vízzel (az az ember). Ez legyen nálatok örök rendtartásul".
Isten rendelése tehát a következő volt.
a. Meg kellett mosakodnia annak, aki halotthoz vagy annak tárgyához ért.
b. Ezután egész testét meg kellett mosnia.
c. Külön a ruháit is ki kellett mosnia.
d. Valamennyi tárgyat, edényt meg kellett tisztítani, ami a halott közelében volt.
e. Ezután még hét napig tisztátalannak számított a nemzeten beül, ez annyit jelentett, hogy nem mehetett közösségbe és nem érinthetett senkit. Tehát elkülönítették a többiektől.
(Ez nem kitaszítás volt, sem nem szeretetlenség, a környezete élete függött ezektől az intézkedésektől.)
Így együttesen ezek a szabályok tökéletes biztonságot nyújtottak a fertőzésekkel, a baktériumokkal és a kórokozókkal szemben...
Ha nem az Isten szólt Mózeshez, hanem pl. Mózes találta ki ezeket a feljegyzéseket, akkor honnét írt ilyen tökéletes biztonsági feltételeket már 3000 évvel Semmelweiss felfedezése előtt?
(S ha megint meggondoljuk azt, hogy Mózes Egyiptomból származott, ahol fentebb láthattuk, hogy milyen szinten állt az orvoslás, akkor még nyomatékosabb a kérdés...)
3. Az Ábrahámmal kötött szövetség jelével kapcsolatban Isten ezt mondta:
"Nyolc napos korában metéljetek körül minden fiúgyermeket "
Később ezt a követelményt ismételten előírták Izrael nemzete számára (1Mózes 17:12; 3Mózes 12:2, 3).
Akkor nem fűztek hozzá bővebb magyarázatot, miért a nyolcadik napon kellett ennek megtörténnie, de ma már ismerjük az okát.
Az orvosi kutatások fényt derítettek arra, hogy a véralvadás egyik faktora, a K-vitamin csak erre az időpontra ér el megfelelő szintet. A véralvadás másik fontos tényezője, a protrombin pedig a születés utáni nyolcadik napon éri el gyermek életében a legmagasabb értéket.
Erre a tényre támaszkodva Dr. S. I. McMillen így következtetett: "A nyolcadik nap a legalkalmasabb a körülmetélés elvégzésére."
Véletlen egybeesés csupán? Mert ha mondjuk a Biblia nem Isten szava, hanem egy hamisítvány, akkor honnan tudta Ábrahám, és később Mózes azt, hogy a csecsemőknél a 8. nap az, amikor a kicsi nem vérzik el ettől a beavatkozástól, sőt semmi károsodást nem szenved? Nem valószínű, hogy csecsemők tömegeit gyilkolták le azért, hogy ezt a 8. napot végre kikísérletezzék!
4. "Az egyik New Yorki kórházban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy a zsidó nőknél viszonylag ritkán fordul elő méhrák. Meglepő eredmény! A kórházban egy olyan csoport volt éppen együtt, akiknél aránylag ritkábban fordult elő ez a félelmetes betegség...
Dr. Ira Kapian kollégáival együtt figyelemmel kísérte ezt a nyomot és egy másik New Yorki kórházban átnézte az összes zárójelentéseket. Az orvosok valósággal megrökönyödtek, mikor megállapították, hogy mily ritkán fordul elő méhrák a zsidó nők között!
Mi lehet az oka, illetve mire vezethető vissza ez a jelenség? A rákkutatók nyíltan bevallják, hogy ez a zsidó férfiak körülmetéltségére vezethető vissza arra a rendelkezésre, melyet Ábrahám Isten parancsára négyezer évvel ezelőtt honosított meg...
Az orvostudomány sokévi fáradságos, szorgos kutatás után egy olyan eszközre bukkan, mely elejét vehetné a nemi szervek elrákosodásának, holott Isten legalább négyezer éve kínálja az emberiségnek. A tudomány nem a laboratóriumi vizsgálatok eredményeként bukkant rá, hanem számtalan statisztikai adat segítette hozzá. Kiértékelésük azért vált lehetővé, mert a zsidók nemzedékről nemzedékre hűek maradtak Istennek Ábrahámmal kötött szövetségéhez." (Dr. Mc Millen : Elkerülhető betegségek. 19-22 o.)
5. A modern tudomány újabb felfedezése, hogy egészségünk bizonyos fokban szellemi beállítottságunk és érzelmi életünk befolyása alatt áll.
Az egyik enciklopédia azt írja: "1940 óta egyre világosabban felismerték, hogy a szervek és szervrendszerek élettani működése és a pszichés állapot között szoros kölcsönhatás áll fenn, és az érintett szervben még szöveti elváltozások is létrejöhetnek."
A Biblia már régóta utalt a lelki állapot és a testi egészség közötti szoros összefüggésre. Például azt írja:
"A nyugodt szív a test élete, a féltékenység viszont a csontok rothadása" (Példabeszédek 14:30; 17:22)
A Biblia tehát óv a helytelen érzelmektől. "Éljünk tisztességesen - hangzik a figyelmeztetés ... nem viszálykodva és irigykedve." Ezenkívül:
"Minden rosszindulatú keserűséget, haragot, dühöt, üvöltözést és gyalázkodó beszédet vessetek ki magatokból minden rosszasággal együtt! Hanem legyetek egymáshoz kedvesek, gyengéden együttérzők"(Róma 13:13; Efézus 4:31, 32).
6. A Lancet c. angol orvosi hetilap megjegyezte: "A pszichiátria legjelentősebb felfedezése a szeretet ereje, amely megoltalmazza és regenerálja az értelmet ".
Dr. Selye János, az ismert stressz-specialista hasonlóképpen nyilatkozott: "Nem a gyűlölt személy, vagy a becsapott főnök kap gyomorfekélyt, magas vérnyomást vagy szívműködési zavarokat, hanem az, aki gyűlöletet táplál, vagy aki mások becsapásán mesterkedik. 'Szeresd felebarátodat', ez a valaha kimondott legjobb orvosi tanács, melyet a Bibliában találunk..."
A Biblia a bölcsesség terén valóban messze megelőzi a modern felfedezéseket. Dr. James T. Fysher azt írta:
"Ha a szellemi higiénia témájáról a legkiválóbb pszichológusok és pszichiáterek által írt minden fontos dolgot összevegyítenénk és összesűrítenénk, és minden felesleges mondatot kivágnánk, és mindennek csak a velejét hagynánk meg, s e tudományos ismeretek nyers halmazát a legkiválóbb élő költő tömör megfogalmazásában jelenítené meg, mindez legjobb esetben is csupán a Hegyi beszéd egy ügyetlen és hiányos összegzése lenne."
A Hegyi beszédet Jézus mondta el, 2000 éve, amikor nyilvánosan megkezdte szolgálatát.
Csak mellékesen megjegyzem, hogy Ezsdrás ugyanúgy nem lehetett még birtokában ezeknek az ismereteknek, mint Mózes. De ha már nem veszed figyelembe azokat a régészeti leleteket, amelyek cáfolják, hogy Ezsdrás lenne a Tóra szerzője, akkor vedd figyelembe, hogy a Tóra sokkal régebbi nyelvezettel íródott, mint ahogy Ezsdrás korában beszéltek. Könyörgöm, több mint 1500 év van köztük!
Te elhiszed, hogy 1500 évvel Mózes után Ezsdrás azon a nyelvezeten, azokkal a kifejezésekkel tudott írni, mint ahogy Mózes korában beszéltek? Hát próbáljon meg ma valaki 1500 évvel korábbi magyar nyelven írni. Hisz a "Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc ysa pur es chomuv uogmuc" csak 900 évvel ezelőtti, vagy még annyi se, de hasonlítsd már össze a mai nyelvünkkel és írásunkkal! Írjon ma meg valaki ezen a nyelven egy könyvet! Sőt, ötöt! De hát a többi könyv is, Józsué, a Bírák könyve, Jób könyve stb. mind mutatja a héber nyelv alakulását és fejlődését. Ezek nem íródhattak egyidejűleg.
Nem értem, hogyan feltételezheted, hogy valaki 1500 évvel korábbi nyelvezettel megírta a Tórát Kr.e. 400-ban.
Ha még egyszer felveted, hogy Ezsdrás írta a Tórát, én már csak a "mik vogymuk"-ot fogom beidézni Neked emlékeztetőül.