Borkedvelőknek, minden, ami borral kapcsolatos

A mértékletes ivás jót tehet az agynak

Napi egy-két pohár ital fokozza a szellemi képességeket? Egy kutatás eredményei szerint azok az idősebb hölgyek, akik mértékletesen ugyan, de fogyasztanak alkoholt, jobban szerepelnek ez intelligenciateszteken, mint teljesen antialkoholista társaik. Ezek szerint a válasz: igen.

Már a 90-es évek elején felmerült, hogy az agyműködést segíti némi bor- vagy sörfogyasztás. Ekkor "francia paradoxon" néven volt ismert az a feltételezés, hogy kevés alkohol jót tesz az egészségnek. Az elnevezés arra utal, hogy a franciáknak kisebb az esélyük a szívrohamra, mint az amerikaiaknak, pedig étrendjük hasonló mennyiségű zsírt tartalmaz. Későbbi kutatások összefüggést fedeztek fel a mérsékletes sörfogyasztás és a szívbetegség kisebb előfordulási esélye között.
Most a mértékletes alkoholfogyasztás agyműködésre gyakorolt hatásáról jelent meg új eredmény. A Harvard School of Public Health (Boston) kutatója, Francine Grodstein és munkatársai több mint 12 ezer, 70-81 éves nő bevonásával végeztek vizsgálatokat. A kutatócsoport egy korábbi egészségügyi felmérés adatait is felhasználta. Ez egy telefonos teszt volt, amely a 12 ezer nő mentális képességeit vizsgálta két évvel ezelőtt. Főleg a memóriájuk működését figyelték: például olyan feladatot kaptak, hogy soroljanak fel egy perc alatt annyi állatot, amennyi eszükbe jut, vagy idézzenek fel hosszú számsorokat visszafelé.
Grodstein és csapata a két évvel ezelőtti és a mostani eredmények közötti különbségeket analizálta. A vizsgálat kimutatta, hogy 23%-kal kisebb volt a szellemi hanyatlás aránya azok között, akik ezalatt az időszak alatt naponta egy pohárnyi alkoholt fogyasztottak, mint azok között, akik egyáltalán nem ittak. Az, hogy bort vagy sört fogyasztottak, az eredményekben nem hozott különbséget.

Óvatos következtetések
Pontosan hogyan serkenti az alkohol az agyműködést? A kutatók azt gyanítják, hogy a kedvező érrendszeri hatások az agyra is kiterjednek. Úgy érvelnek, hogy a jobb véráramlás segít megőrizni a tudati működési funkciókat és megelőzni az agyi érbetegségeket.
Az azért nem túl valószínű, hogy mostantól kezdve az orvostársadalom mindenkit lelkesen ivásra buzdítana. "Attól tartok, ez nem lenne a legmegfelelőbb üzenet" - mondja a kutatás vezetője. "Bármennyire is bizonyított, hogy a mértékletes alkoholfogyasztásnak kedvező élettani hatásai vannak, nagyon óvatosnak kell lennünk ivási szokásainkkal. Az ital kétélű kard. Túlságosan jól ismertek a veszélyei annak, ha túlzásba viszik élvezetét." Denis Evans, az időseket sújtó betegségekre specializálódott orvos is óvatosságra int. "A dohányzás teljes tiltása egyértelmű és egyszerű. Az alkoholfogyasztás teljes tiltása ennél bonyolultabb."

Az Alzheimer-kór szemszögéből
Jónéhány kutatás mutatott ki kölcsönhatást az alkohol és egy apolipoprotein E nevű protein között, amelynek jelenléte az emberi szervezetben növeli az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét. Ezért Grodstein professzor azt a kérdést is megvizsgálta, vajon a mértékletes ivás nem használ-e a kór szempontjából veszélyeztetett embereknek. Ennek érdekében külön foglalkoztak a vizsgált alanyoknak egy olyan alcsoportjával, akiknek apolipoprotein E-génváltozatuk volt. Ebben a kisebb csoportban azonban nem volt különbség az antialkoholisták és az alkalmi ivók szellemi teljesítménye között, tehát ez alapján az Alzheimer-kór kialakulását nem akadályozza meg az alkoholfogyasztás.

Mindenkiből lehet borkóstoló I.rész

Köpjünk vagy nyeljünk?

Sorozatunk a laikus borkedvelőknek szól. Azoknak, akik szeretnének eligazodni a boltok polcain sorakozó, megszámlálhatatlanul sokféle bor között úgy, hogy közben a kóstolás tudományába is beletanulnak.

Ma már a minőségi borok életünk szerves részét képezik. Érdemes tehát körülnézni a borok világában. Amennyiiben egy adott bor jellemzőire vagyunk kiván-csiak, számos információt kell beszereznünk. Többek között tudnunk kell, milyen szőlőből készült a nedű, a szőlőt milyen éghajlati- és talajviszonyok között érlel-ték, mi volt az elkészítési technológia.

Tévhit, hogy a bor kóstolásához különleges képesség, vagy veleszületett tehetség kellene. Értékítélete mindenkinek van, persze a gyakorlás elengedhetetlen. A profi borkóstolók, akiknek gyakran több ezer különböző fajta kóstolása van a hátuk mögött, olyannyira rutinosak, hogy már le sem kell nyelniük a vizsgált anyagot, rövid ízlelgetés után kiköpik. A kezdőknek ezt semmiképpen sem ajánljuk, ők csak nyeljék le, mivel az ízek csak így adják át magukat teljesen, és a bor lecsengése, azaz utóíze is így állapítható meg igazán. Az ízérzékelés a nyelés pillanatában a legerősebb. A nyelvgyöknél, ahol az ízlelőbimbók nem emelkednek ki a nyelvből, tovább megmarad az ízérzet, mint a nyelv hegyén.
Mielőtt megkóstolnánk a bort, tanulmányozzuk színét, illatát, így megismerhetjük jellegét, amivel az íze jó esetben harmonizál. Kóstolás előtt az illatot néhányan úgy próbálják előcsalni, hogy vadul lötykölik a pohár tartalmát, mintha menetet vágnának a pohár oldalába. Pedig ettől nem lesz illatosabb a bor. Kétségtelenül fontos a szagolgatás, ami majdnem akkora szerepet játszik a bor "kiolvasásában", mint ízlelése. Sokat kell adnunk az első benyomásra, mert az orr érzékeny, ám hamar elfárad. Csak néhány rövidet szippantsunk, de közben erőteljesen koncentráljunk.
Az egyszerű, hétköznapi borok, amelyek lényege a kellemesen friss íz, minden további nélkül átvészelnek néhány hetet a hűtőszekrényben vagy viszonylag meleg pincében, sőt akár egy évet is kibírnak ilyen körülmények között. Ha viszont jó minőségű, drágább borunk van, éppen, hogy érdemes sokáig tárolni és megvárni, míg a nemes nedű teljesen megérik. Mivel a bor eleven termék, folyamatosan változik és minden fizikai behatásra reagál. Az évekig tartó tárolás szempontjából az a megfelelő pince, amelyik jól szellőzik, és a levegő páratartalma hetven és kilencven százalék között van. Ideális, ha a hőmérséklet 16 C körüli és állandó. A meleg és fényes tárolóhelyiségben gyorsabban hanyatlik a bor. Fontos, hogy a palackokat fekve tároljuk, hogy a folyadék nedvesen tartsa a dugót. Így a palack szája zárt marad, a káros oxidációt okozó levegő nem juthat a palackba.

A későbbiekben foglalkozunk a bor helyes ár-érték arányának meghatározásával. Avatott kóstolóként erre is lehetőségünk lesz. A közhiedelemmel ellentétben a borok étel-ital párosítását nem kell mereven értelmezni, jó néha kísérletezni. Erre is visszatérünk még.

Mindenkiből lehet borkóstoló II.rész

Felelős érzékszervek

Szín, íz, illat, és ezek tökéletes kombinációja - egy borkostolónak a minőség számos ismérve alapján kell osztályoznia a vizsgált nedűt. Előny, ha valakinek jók az érzékszervei és ha van már mögötte némi tapasztalat.

A kóstolás művészete
A bort a hozzá illő borospohár helyett másfajta pohárból inni szörnyű bűn. Ennél már csak az felháborítóbb, ha valaki megmarkolja a poharat. Mindig a nyakát fogjuk, hogy lássuk a bor színét.

Mindent a szemnek
Fentről vagy oldalról tekintsünk az enyhén megdöntött pohárra. Elég, ha egy határozott mozdulattal megforgatjuk a boros poharat, semmiképpen se vágjunk "menetet" a bele (lásd az előző részt). Átvilágítva, a bornak tökéletesen tisztának kell lennie. A fehérboroknak minden esetben fényesen világos és teljesen áttetsző látványt kell nyújtani, még a borostyánszínű, korosabb nedűknek is. (Ha egy fehér lapot tartunk a pohár mögé, a színek markánsabban jelennek meg).

Vizsgáljuk meg azt is, milyen a bor színe a döntött pohár közepén ahol nagyobb mennyiség található és milyen a szélén ahol egész vékony a réteg. A vízszínű borokkal szemben a tartalmas borok glicerinje koronát képez a pohár falán, ami komolyabb beltartalmi értéket, teltséget, cukortartalmat jelez. A glicerin az alkoholos erjedés mellékterméke. Ártalmatlan, szirupszerű, sűrű alkohol, a bor egyik legfontosabb alkotóeleme, amely megadja az ital kerek ízét és testességét. Minél határozottabb az "ablak", ("templomablak" ahogy a profik nevezik) annál nagyobb a bor glicerintartalma.

Az illatok azonosítása
A tartalmas vörös és fehér borokat a pohárban "szellőztessük", félrevezető lehet ugyanis, ha nem várjuk meg az illatok "kinyílását". Mozgatás nélkül is beszippanthatjuk a bor illatát, úgy, ahogy ül a pohárban. Minden illatot nem tudunk azonosítani, ne is törekedjünk erre, inkább az első benyomásokra figyeljünk. Mivel kóstoláskor rendszerint több bort is megízlelünk, ne időzzünk túl sokat egy-egy bornál. Minél nagyobb a rutin, annál kevesebb időt vesz majd igénybe a kóstolás. Ne nyilvánítsunk véleményt idő előtt, csak ha már minden érzékszervünkkel befejeztük a vizsgálódást.
Kóstoláskor vegyünk közepes mennyiségű bort a szánkba, és próbáljuk minél gyorsabban feltérképezni az ízeket, mert nyelvünkön az ízlelő bimbók hamar elfáradnak. Mivel az egyes ízeket a nyelv más-más területein érezzük, forgassuk körbe a szánkban a bort. Fölösleges a gargalizálás, a hangos szürcsölés. Kis slukknyi levegőt engedjünk a szánkba, mintha "fá" hangot képeznénk a levegő beszívásával. A beszívott levegő révén több információhoz jutunk hozzá az adott borról.
A tannin és savtartalom fontos egy vörösbor megítélésénél. Sok függ attól, hogy mennyi ideig hagyják darálás után erjedni a szőlőléből és a héjból álló masszát, a cefrét. Ha sokáig, akkor olyan anyagokat nyernek ki, amelyek a tapadósság érzetét keltik, amikor nyelvünkkel hozzáérünk a szájpadlásunkhoz. Ez főleg a Cabernet fajtákra jellemző.

Vizsgálnunk kell a bor lenyelése után szánkban maradt íz- és zamatanyagokat, vagy más néven a lecsengést is. Attól függően hogy milyen hosszan érezzük az ízeket a szánkban, lecsengésük szerint rövid, közepes és hosszú borokat különböztetünk meg.

A borban levő aromák eredete eltérő: az elsődleges aromát a szőlőfajta, az éghajlat és a talaj adja. A másodlagos aromák az erjedés során alakulnak ki, míg a harmadlagos az érés és a tárolás során.

Íz-lelés
A szín és illat meghatározásával még a többség boldogul, ám, hogy a bornak milyen íze van, mire hasonlít, már sokkal nehezebb szavakba önteni. Rendszerint általános tanácstalanság és szótlanság a válasz, holott a szájban már eldőlt a kérdés. Sokszor dobálóznak a nagy szavakkal, meghatározásokkal, kifejezésekkel, de nem kell kétségbe esni, ha nekünk nem jutnak eszünkbe hasonló nagyröptű megfogalmazások. A bor illat-, és aromaanyagainak felismeréséhez és az emlékezetből való előhívásához türelemre van szükség és persze a gyakorlás is elengedhetetlen. Milyen kellemes feladat!

Egyetlen más ital íze sem olyan sokrétű és összetett, mint a boré, ezért nem lehet mindegyiket azonnal felfedezni és érezni. Némelyik elrejtőzik, mások elillannak vagy csak bizonyos idő elteltével válnak érzékelhetővé, emellett még a palackban is állandóan változik és alakul.

A jó minőség ismérvei
Egy angol rövidítést szoktak használni a bor minőségének meghatározásakor: B.L.I.C. Ez a négy alapvető paraméter segít a bor minőségének meghatározásában.

Balance: az alkotórészek egyensúlya.
Length: az illatok és zamatok tartóssága.
Intensity: az ízek, zamatok markánssága.
Complexity: az alkotórészek összesimulása.
A legfontosabb, hogy az egész milyen érzetet kelt bennünk. Hiába érezzük külön-külön az egyes alkotóelemeket, ha az íz, a sav, a szárazanyag, az illat nem harmonizál egymással. Hiába jók a színészek egy darabban, ha rossz a rendezés, az előadást tönkreteheti, az élmény elmarad.

Mindenkiből lehet borkóstoló III.rész

A borok hófehérkéje


Hogy ki, melyik fajtájú és színű bort részesíti előnyben, ízléstől és a mellé felszolgált ételtől függ. Egyes vélekedések szerint bonyolultabb a fehér borból nagyot alkotni, mert míg a vörös szőlő íze, illatjegyei meghatározóvá teszik a karakterét, a fehér szőlőhöz nagyon kell érteni, hogy előcsaljuk a megfelelő ízt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 94 300 hektárnyi termő szőlőültetvény található, bár a szakemberek és a borászok ezt a számot mindössze 60 ezer hektárnyinak ismerik el, a maradékot jótékony túlzásnak tekintik – mondja Rákóczi János borász. Itthon több mint száz borfajta honos, melyből körülbelül 50-60 fajtát termelnek, de ha jobban megnézzük a boltok polcain sorakozó üvegek címkéit, kevesebb, mint hússzal találkozunk. A fajták kísérletezésével, fejlesztésével is folyamatosan változik a szőlő, és ezáltal a belőle készített bor jellege is. Jó példa erre az Olaszrizling, melynek ma kedvelt B20-as „klónja” tömeg-borkészítésre tökéletesen alkalmas, bő levű termése miatt. Korábban ez a fajta sokkal nagyobb cukorfokkal termett, ebből is látszik, hogy ma inkább a lédús termés vette át a főszerepet.
Nem mind az, aminek látszik
A fehérbornak a hiedelemmel ellentétben nem kell feltétlenül fehér szőlőből készülnie, mivel a bor a színét a bogyók héjában lévő pigmentnek köszönheti. Ha a mustot hamar leszűrik, akkor vörös szőlőből is készíthető fehérbor, mint például a Pinot Noirból.

Ha a bor színét vizsgáljuk, több szaknyelvben használt színkategóriát különböztetünk meg: ezüstfehér, zöldes-fehér, sárgászöld, zöldes-sárga, szalmasárga, sárga, aranysárga, zöldes-arany, vörös-arany, borostyán-sárga, barna és ezek számos árnyalata. Ha egy bor könnyedén, világosan csillog, esetleg még egy kevés buborékot is látunk benne, akkor nagy valószínűséggel egy friss palackozású, fiatal évjáratú, reduktív technológiával készült borral van dolgunk. A mélyülő sárga szín a testesebb bor jele, melyet hordóban érleltek palackozás előtt. Meglehet, hogy egy késői szüretelésű borral van dolgunk, ha a nedű világos szalmasárgán csillog a poharunkban és emellett a kissé testesebb állagot a lefolyó gliceringyűrű is mutatja. Korral a fehér bor színe mélyül, a barnás szín a vég jele, kivéve az olyan édes borokat, mint a tokaji aszú. Ha tükrös, sárgásbarna színt látunk, melyhez mézes sűrű test kapcsolódik, valószínű, hogy tradicionális, fél-oxidatív, oxidatív technológiával készült a bor és a másodlagos érlelési zamatokat is tartalmazza.
A szőlőfajta jellege és alapvetően még négy tényező határozza meg a bort és minőségét. A szőlőfajta mellett a klíma és talaj, a szőlősgazda és a borász szaktudása, a technológiája és az évjárat sajátosságai együttesen alakítják az elkészült bor minőségét.


Néhány híresebb fehér szőlőfajta:
Chardonnay: Ezt a francia világfajtát fehér burgundinak is nevezik, a híres champagne-ok mindig 50 százalékban tartalmaznak chardonnayt, késői szüreteléssel desszertborok is készíthetők belőle, mert kiválóan töpped, a világon nagyon divatos ez a fajta. A reduktív technológiával készült chardonnay-nak citrus, ananász, körte, alma illata és ízhatása van globálisan. A barrique pedig krémességet, vajasságot és vaníliát hordoz magában. Ez a divatos bor 9-10 Celsius fokon a legélvezetesebb, szárnyasokhoz és halakhoz tálalva.
Cserszegi Fűszeres: 1960-ban Bakonyi Károly kísérletezte ki az Irsai Olivér és a Tramini keresztezéséből. A bor főleg reduktív technológiával készül, illata parfümös, enyhék a savai. Hölgyek körében igen kedvelt, igazi beszélgetős bor. 8-10 Celsius fokon ajánlott fogyasztani pulykákhoz, csirkékhez.
Sauvignon Blanc: Francia világfajta, származási helye Bordeaux, Loire völgye. Nagytestű, száraz fehérbor, mely reduktív technológiával készül. Illatában rendkívül intenzív, fő jellemzője a bodza, frissen vágott erdei fű és az egres. Határozottan jó savakkal rendelkezik, fiatalon ajánlott fogyasztani, maximum egyéves koráig, 8-10 Celsius fokon. Fő termőterülete hazánkban Etyek és a Mátraalja. Kiváló puha halakhoz és a tenger gyümölcseihez.

Olaszrizling: Még nem tisztázott, hogy olasz vagy francia származású a szőlő. Általában reduktív technológiával készítenek belőle bort, melyben mandula lecsengést érezhetünk. Főbb termőterületei a Mátraalja, Badacsony, és az Alföld. Fogyasztása 7-8 Celsius fokon ajánlott.

Pinot Gris (Szürkebarát): Francia eredetű világfajta, melynek borát tölgyfahordós érleléssel és reduktív technológiával is készítik. Nagyon kellemes savakkal friss gyümölcsös citrus és almaillattal rendelkezik. Több éves érlelés után nagytestű, zamatos (enyhe petróleum és benzingőz illattal) bor készül belőle, 8-10 Celsius fokon érdemes fogyasztani.

Juhfark: Tölgyfahordós és sok éves érlelésre alkalmas régi magyar szőlőfajta, mely hungarikumnak számít. Jó savakkal és fanyarsággal rendelkezik, enyhe illatú, extra száraz ízhatású. 10-12 Celsius fok az ajánlott fogyasztási hőmérséklete, Somló a fő termelési területe. Fokhagymás ételekhez, malacsültekhez ajánlott.
Irsai Olivér: 1930-ban Kocsis Pál állította elő ezt a magyar fajtát Csabagyöngye és a Pozsonyi Fehér keresztezéséből. Bora reduktív technológiával készül, rendkívül parfümös, muskotályos illattal, gyümölcsös ízhatással. Gyorsan oxidálódik, ezért maximum 1 év tárolás után érdemes elfogyasztani. Kitűnő beszélgetős bor, a nyár egyik társasági bora, melyet 8-10 Celsius fokon érdemes fogyasztani gyümölcsös körítésű halakhoz, szárnyasokhoz.


Muskotály (Muscat Ottonel): Nagyon régi szőlőfajta, csemegeszőlőként is kedvelt gyümölcs. Borszőlőként savai igen magasak, kóstolásnál mindig a frissen szedett muskotályt kell éreznünk, illatában igen intenzív, parfümös, narancsvirág illatú. Késői szüret esetén szép desszertbort ad. Főbb termőterülete a Mátraalja. Fogyasztása száraz esetén 9-11 Celsius fokon, édes változat esetén 12-14 Celsius fokon ajánálott. Kiváló aperitif bor, az édes gyümölcstorták vagy tiramisu mellé tökéletes.

Cirfandli: Ez a hungarikumnak számító bor Pécsről származik, 1850-ben Kaliforniában lett nemzetközi hírű, ma ott az egyik legkedveltebb fajta Zinfandel néven. Minőségi száraz fehérbort kapunk általában reduktív eljárással. Virágos illatú, enyhe fűszeres ízhatással. Sokáig eltartható és remek desszertbor készül belőle. Fogyasztási hőmérséklete 9-11 Celsius fok. Főbb termőterülete a Mecsekalja.

Mindenkiből lehet borkóstoló IV.rész

Mi kerül a tartályba?

Már azt is nagy misztérium övezi, hogy mikor kell leszedni a szőlőszemeket, hogy a legjobb minőségű bort készítsék el belőle. A szőlőszüret után még az eljárás és az érlelés mikéntjéről is dönteni kell. A borászoknak, azaz a borkészítő mestereknek megérzéseik, szaktudásuk és tapasztalataik alapján kell cselekedniük. Hogy milyen eredménnyel, az csak később derül ki, amikor a bor elkészült.

A készítési technológiáktól és a szüret időpontjától függően óriási különbségek lehetnek még azonos fajta szőlők esetén is. Például egy késői szüretelésű borból különlegességnek számít szárazat találni. Olyat, amelynek az illata tartalmazza a testes, érett jegyeket, ám mégis száraz. A késői szüretelések 95 százalékából édes bort készítenek, mégis lehetséges különleges érett illatú, de száraz bort létrehozni.

A reduktív borok világa
A manapság kedvelt reduktív technológiával friss, üde borokat kapunk. Az eljárás lényege, hogy a levegőtől elzártan, oxigénhiányos környezetben készítik a borokat. A műanyag vagy fa edényekbe, lehetőleg hűvös hőmérsékleten leszüretelt szőlőszemeket minél gyorsabban feldolgozzák, hogy ne tudjon oxidálódni a szőlő. Ezek után a kocsányt és a bogyókat elválasztják egymástól, zúzzák és megnyitják. Az ezáltal keletkezett masszát cefrének nevezzük. A következő lépésben kipréselik a cefrét, így készül a must, melléktermékként pedig a törköly. 12-14 óráig ülepítik, tisztítják a mustot, mely így erjesztésre alkalmassá válik.

Boszorkányfőző üst
Hozzáadott „fajta élesztőkkel” - az adott szőlőfajtához kifejlesztett élesztő - segítik a folyamat beindítását is. Ebben az időben kezdődik a bor készítésének legfontosabb két hete, ekkor dől el, milyen bort kapunk. Ebben az időszakban a tartály hőmérsékletének szabályozásával alakítják a forrás ütemét. Maximálisan akár 100 g/l cukor forr el egy nap alatt, de ideális esetben ez a mennyiség 20 g/l cukor. Ilyenkor úgy néz ki a tartály mintha boszorkányokat főznének, „bugyborékol” a must. Az erjedés folyamatát egyre gyakrabban befolyásolják irányított hűtéssel. Az alacsony hőmérséklet hatására az élesztő lustább lesz és az erjedés lelassul. Ezáltal - főleg a fehérborokban - megmaradnak a finom aromák, és a gyors fogyasztásra szánt borok csípősen zamatosak és gyümölcsös ízűek lesznek.

Az erjedés után derítik, kénezik a fiatal fehér bort. Miután eldöntötték, hogy milyen stílusú italt szeretnének készíteni belőle, a tartályban hagyják, vagy fahordóba fejtik. A fejtés lehet zárt vagy levegőztetéssel egybekötött. A borász egyik legnehezebb feladata eldönteni, hogy mikor „készült el” a bor, mikor a legalkalmasabb letölteni, hiszen ez a nedű állandóan változik alakul, a palackozás után is.
A reduktív eljárással készült borokat nem szabad évekig tárolni, mert frissességük, üdeségük elillan. Ezeknek az elsődleges íz- és zamatanyagok megőrzése mellett élénk savhatású, fajtára jellemző gyümölcsös illatokkal rendelkező boroknak a fogyasztása igen kedvelt napjainkban.


Magyarország barrique nagyhatalom
Az oxidatív eljárás lényege, hogy a bor tud lélegezni, így az eredmény egy mélyebb, sárgás színű, hordós illatú, nagyobb testű, elegánsabb megjelenésű bor. Léteznek olyan szőlőfajták, melyek nem alkalmasak reduktív eljárású bor készítésre. A hosszúkás alakú, kis méretű (225 l) új tölgyfa hordókat Bordeaux-ban már több száz éve használják az igazán nagy borok érleléséhez. Nem gondolnánk, de hazánk (Mátra, Zala. Mecsek) a barrique hordó készítésben nagyhatalomnak számít. A kiegyenlített éghajlatról származó fák a legalkalmasabbak a hordókészítésre, mert az évgyűrűk ekkor a leghomogénebbek, Így a pórusok között nem lesz nagy méretbeli különbség, tehát a kórokozók nem jutnak olyan könnyen az egyes rétegek közé.

Nagy test, nagy élvezet
Pincékben, hűvös helyen tartott hordókban hónapokig érlelt, 8-10 C-on tárolt borokat készítenek oxidatív eljárással. Általában nagy testű, robosztus, sok tanninnal rendelkező vörösborokat érlelnek (Cabernet Sauvigno, Cabernet Frac, Syrah) ritkábban fehérbort (Chardonnay). Az így készült borok mindössze 1-2 százalékát teszik ki a bortermelésnek. Általában az ínyencek, a „nagy borguruk” kedvencei az oxidatív eljárással készült borok. Számos esetben a kevésbé hozzáértők borhibának értékelik a jellemző jegyeket.

Ritkán az is előfordul, hogy nem a megfelelő fajtákat használják ehhez a drága eljáráshoz, így az eredmény sem lesz igazán grandiózus. Előfordul, hogy a már a kiforrott bort teszik bele a hordókban. A kocsánytalan tölgyből készült dongákat pihentetik, majd kiégetik, ettől kapja a bor a füstös, fa íz- hatást. A tölgyfa vanillin aromái pedig a bor bársonyosságát, vajasságát segítik. Mivel a hordókat nagyon nehéz a baktériummentesíteni, az a legcélszerűbb, ha mindig bor áll bennük.

Ezeket a hordókat három évig szabad használni borok érleléséhez. Az áruk igen borsos, 100 000 forint, illetve a tárolási költségük sem bagatell, tehát ez igen drága technológiának számít. Természetesen a friss borok gyorsabban, több tannint és cserzőanyagot vonnak ki a hordóból, jobban „lemerítve” azt. Olyan karakterű borokat érdemes barrique hordóban érlelni, amelyek jó minőségűek, karakteresek és élvezeti értékük így a legnagyobb.


Sorozatunk Dr. Botos Ernő a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója, Romsics László borakadémikus, a Master of Wine angol iskola hallgatója, Rákóczi János, a Helvécia Borászati Integrál Rt. igazgatója, Quirin Károly a Törley pezsgőpincészet pezsgőmestere, Vida Péter, a Vida pincészet borásza, Árvay János a 2003-as év bortermelője, Gulyás Csaba párlatszakértő előadásai alapján készült, melyet Hollandi Gábor sommelier és Bartucz Gábor a Bolygó Hollandi borértői tanfolyam vezetői szerveznek.

Bormondások

Bor a bogara!
Jól tudja a bor útját!
Ennek a bornak se kerepeltek!
Bort, búzát, békességet, szép asszony feleséget!
Ahol a bor az úr, ott az ész koldulni jár!
Bor amennyi én akarom; búza, amennyit az Isten ad!
Borban az igazság!
Bor, búza, szalonna égnek fo adománya!
Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret!
Bor nélkül szegény a vendégség!
Bort a serre idd egyszere, sert a borra hagyd máskorra!
Igyál bort, de ne sokfélét!
Jó bornak nem kell cégér!
Megmutatja a bor, kiben mi lakik!
Megveri a bor az embert, meg az asszony szája!
Nincs a bornak titka!
Sokat tud a bor!
Van a bornak titka!
Borbarát van, de bajbarát nincs!
Nem szereti a bort a szájában tartani!
Ha a magyar bor nem volna olyan amino, mégis jobb volna minden bornál!
A bor beszél belole.
Aki száz évig ilyen bort iszik, sokáig él.
Az én torkom álló malom, a bor lemegy a garaton.
Az ördög is úgy tartotta a fiát : enni adott, inni nem.
Búvár bor.
Egy baja van ennek a bornak: Kis hordó szaga van.
Eros ez a bor, csak a kínálat gyenge.
Ez a bor a tokén termett.
Ez a bor kapitalista! Köze van a tokéhez.
Guggolós bor.
Jól tudja a bor útját!
Három emberes bor.
Idd meg a borodat, ne hagyj árvát!
Igyunk, hogy pirosodjunk.
Marócban már kettot ittunk.
Nem is bor, hanem tokaji.
Nem szívleli a szájában a bort.
Nem szereti a bort … a szájában tartani, inkább megissza!
Ne menj tovább sógor, itt az olcsó, jó bor.
Olyan bora van, hotyha beleesne a bíka, rívafakanna.
Rabvallató bor.
Rossz bort, jó vizet én még nem ittam!
Töltsük már a bort is, ne csak az idot.
Vallató, mint a beczkói bor.
Vizet prédikál és bort iszik.
A bor értéke a kora.
A bor a némát is megtanítja szólani.
A bor az öregember teje.
A bor lator bajnok, legeloször is a lábáról ejti le az embert.
A bor meghajtja a dallost / a dallót.
A bor megmutatja, kiben mi lakik.
A bor megtanít az ékesen való szólásra.
A bor még az égzengésre és az aludttejre is jól esik.
A bornak Szent Márton a bírája. (Szent Márton napja)
A gazdagnak borban veszik vérét.
A jó bor cégér nélkül is elkél.
A jó bor hosszú meséje az iszákosnak.
A bor kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság.
A bor rosszra viszi az embert.
A jó borba rossz is vagyon merítve.
A jó bort szódával, a szép szerelmet házassággal elrontani nem szabad.
Ahol a bor az úr, ott az ész koldulni jár.
Ahol bor nincs, ott sörrel is meg kell elégedni.
Aminemu a toke, olyan a bora is.
A molnár akkor iszik legtöbb bort, amikor vize a legtöbb.
Az igaz barátság nem áll a sok boritalban.
Az okos embert is megtántorítja a bor.
Barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban ne válassz.
Borban az igazság.
Borbarát van, de bajbarát nincs.
Bor, amennyit én akarom: búza, amennyit Isten ad.
Bor, búza, békesség, szép asszony feleség.
Bor mellett hamar kiugrik az igaz.
Bor mutatja meg az embert.
Bor nélkül szegény a vendégség.
Bor, pecsenye nélkül a szerelem meghul.
Borodat, kincsedet, feleségedet, pipádat, puskádat ne bízd senkire.
Bort iszik az úton járó, akár bolond, akár báró.
Bort sajt után.
Bort a serre idd egyszerre,sert a borra hagyd máskorra!
Sörre bor mindenkor, sört a borra hagyd máskorra!
Borra sör meggyötör. Sörre bor mindenkor.
Cégér nélkül is elkel a jó bor.
Csutora nélkül is elkel a jó bor.
Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája a legjobb böjt, ha szerémi borban fott.
Eros az igazság, a szép asszony és a jó bor.
Égett bor után a félénk is vitéz.
Étel mellett keveset, bor mellett sokat szoktak beszélni.
Franciának hajpor, a magyarnak jó bor.
Ha a magyar bor nem volna olyan, mint amino, mégis jobb volna minden bornál.
Ha bort nem találsz, sört vagy vizet igyál!
Igyál bort, de ne sokfélét!
Jó a bor, de mértékkel.
Jó a bor mindenkor, hajnalkor, éjfélkor.
Jó bornak, jó embernek eredetét ne keresd!
Jó bornak nem kell cégér.
Jó borból jó ecet lesz.
Jobb a jó bor kulacs/pohár nélkül, mint a kulacs/pohár jó bor nélkül.
Kántorok, jó borok, nem szárad meg a torok.
Ki a bort megissza, ura legyen annak.
Ki a bortól elázik, vagy hosszút köp, vagy rókázik.
Még a vénembert is tácba viszi a bor.
Megveri a bor az embert, meg az asszony szája.
Még kannája sincs, s immár fúrja a bort.
Mino a gazda, olyan a bora.
Mino a toke, olyan a bora.
Minden jó bornak ki kell forrni magát.
Nagy mester a bor.
Ne adj bort az ostobának, hallgatni fog.
Nincs rossz bor, csak rossz borivó.
Rossz bor nincs, csak jó, jobb és legjobb.
Ritka hegedus, aki bornemissza.
Sajton korcsolyáz a bor.
Sajtra csúszik a bor.
Sokat tud a bor.
Sokat vesz ki az emberbol a bor.
Szegény ebéd, ahol bor nincs.
Tokaji bort gyalázza a beczkói lore.
Többen halnak borban, hogysem tengerben.
Van a bornak titka. (A borkészítésnek)
Vén embernek bor a patikája.

Forrás: Internet

Éljen a jó Tokaji bor. Vinum regum rex vinórum. Rákóczi borpolittikájának díszes és örök peldája

Most jelent meg egy enyhén elmarasztaló de részben dícsérő kritika a magyar borokról a Wall Street Journalban, bár ha jól értem nem a minőséget hanem a design-t bírálják:
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=432429&place=

Pincérként sokat találkozok legnagyrabecsültebb italunkkal a borral.
Folyamatos látogatója vagyok a Hajós Pincefalu-nak.

"Barát igya barát borát!"

Annak idején mikor Tihanyban töltöttünk egy hétvégét, átlátogattunk Aszófőre, és egy szuper pincészetre akadtunk: Salánki.

Kereskedelmi forgalomban ritkábban lehet kapni a boraikat, de igazi minőség, és borszaküzletben biztos van. A legjobban a Blauer Portugiesert ajánlom.

M.

Köszönöm a bormondásokat!

Aki igazán jó bort szeretne a vacsora után inni, annak javaslom a Szekszárdi, Villányi, és Tokaji pincészetek borait!

Vince többek szerint a bor védőszentje. A január 22-ei Vince napot termésjósló napként tisztelték már eleink is. Főként a szőlősgazdák körében töltött be fontos szerepet a nevével összekötött dátum, hiszen időjárás-meghatározó szereppel ruházták fel, aki legyőzi a téli hideget, utat adva ezzel a tavasznak.
A gazdák a Vince-napi időjárásból próbáltak meg következtetni arra, milyen bortermés várható majd ősszel. Hogy miért is kötik Vince-naphoz ezt a termésjósló hatást és miért pont a bor egyik védőszentjét tisztelhetjük Vincében? Valószínűleg a vinum bor és a Vin-Cent százszoros bor szóból a kiejtésbeli hasonlóság miatt eredeztették. Ilyenkor a gazdák vidám mulatsággal ülték meg a napot. Minden évben más bortermelő birtokán rendezték meg az összejövetelt, ahová maguk vitte élelmet fogyasztottak, s természetesen nem hiányozhatott a bor sem a szomjoltó nedűk palettájáról. Különleges rituálék is társultak ehhez a naphoz, mint például a gömböc akasztása a szőlőtőkékre, tették ezt mindazért, hogy gömböc nagyságú fürtök teremjenek. Ilyenkor volt szokás a vincevessző metszése is. A levágott ágat meleg szobában edénybe helyezték, ha kihajtott, akkor azt jelentette, hogy nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Még most is él a paraszti nyelvhasználatban kialakult mondás: "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince."
Nevét Franciaországban, Ausztriában, Dél-Németországban, és Elzászban is tisztelik, sőt a barokk időkben még nevével fémjelzett fizetőeszközt is bocsátottak ki.
Vince a korai keresztény időkből származó szent volt, kiről igen kevés emlék maradt fenn. A Passio S. Vincenti szerint Spanyolországból származott, ahol szent Valeriurs püspök mellett segédkezett. Mikor Diocletianus császár ideje alatt kitört az üldözés, a helytartó úgy gondolta elsőként a püspökön és segédjén kezdi a kegyetlenkedést. Mikor kínkeserves halált halt Vince, a helytartó még a tisztességes temetést sem engedélyezte számára, hanem testét a mezőre dobták, hogy a kóbor állatok falják fel. Azonban egy holló megvédte, majd zsákba varrták és a tengerbe dobták. A víz azonban partra sodorta, megtalálták és keresztény módra eltemették. Vince napját a szőlővesszők Pál-fordulójának is tartották, mely elnevezés január 25-ei Pál-naphoz kapcsolódik.

Édesapám saját maga készíti a borait, szőlőből, meggyből. Valami fenséges. Igaz ütős is, elég egy-egy kispohárral, hogy megérezzük a hatását. Egészségünkre!

Imádom a bort, minden este lefekvés előtt iszom egy pohár száraz vörösbort, és hozzá sajtot eszem, és édesapád forgalmazza is amit készít? Én szívesen megkóstolnám!!

toriawiki írta:

Imádom a bort, minden este lefekvés előtt iszom egy pohár száraz vörösbort, és hozzá sajtot eszem, és édesapád forgalmazza is amit készít? Én szívesen megkóstolnám!!

Kattints a kibontásához...

Osztom a nézeteidet!

Az alkohol jó,de csak mértékkel.Mértékkel pedig elég sok mindent szabad

A vörös bor napi fogyasztása (mértékkel természetesen) a kutatások szeritnt kifejezetten egészséges.

A kedvenc vörösborom Weninger kékfrankosa. Sokfélét ittam már, de ez ízlett eddig leginkább.

Nekem az illatos muskotály a kedvencem. Nyáron nagy melegben tonikkal fogyasztom 3:2 arányban. Érdemes megkóstolni!

vörös bor

A történelmet végig nézve is megállapítható, hogy ez a legjobb orvosság!