Az Európai Bizottság fellép az állampolgárságot az Európai Unión kívüli személyeknek értékesítő EU-tagországokkal szemben – közölte a brüsszeli testület jogérvényesülésért felelős biztosa.
Vera Jourová a Die Weltnek elmondta, hogy egyre több tagország ad állampolgárságot harmadik – EU-n kívüli – országokból származó embereknek jelentős összegű befektetésekért cserébe, a bizottság pedig „nagy aggodalommal” szemléli az ilyen, ún. arany útlevelek számának növekedését.
Brüsszel szerint olyan személyek is jutnak állampolgársághoz, akiknek nincs igazi kapcsolatuk az adott országgal, és a bizottság elvárásával szemben nem is élnek ott legalább egy évig.
„Az állampolgárság megadása komoly biztonsági kockázatot is jelent, mert a kedvezményezettek megszerzik az EU polgárainak járó valamennyi jogot és szabadon mozoghatnak az egész EU-ban”, „nem akarunk trójai falovakat az EU-ban”
– mondta Ver Jourová. (A letelepedésikötvény-üzletben a 444 is talált biztonsági kockázatot jelentő embereket.)
Fotó: Alexandros Michailidis/SOOC
Az állampolgársági ügyek ugyan a nemzetállamok hatáskörébe tartoznak, de „ha egy EU-tagállam megnyitja a kapuit egy harmadik ország polgárai előtt, akkor az egész EU felé megnyílnak a zsilipek, és ez már ránk is tartozik, mert az Európai Bizottság is felelős az EU biztonságáért” – mondta a cseh politikus.
Vera Jourová azt mondta, a bizottság minden egyes érintett tagállam gyakorlatát részletesen megvizsgálja, majd jelentés készít a problémákról, és az eddiginél szigorúbb irányelveket dolgoz ki.
Olyan rendszert javasolnak majd, amiben az eddiginél nagyobb felelősség hárul a tagállamokra, nekik kell gondoskodniuk arról, hogy ne érje kár a közösséget mindazon személyek részéről, akiknek állampolgárságot adnak – mondta Jourová, aki kiemelten fontosnak tartja az ügyet, ezért a jelentést a korábban tervezett decemberi időpont helyett már ősszel nyilvánosságra hozzák.
(MTI)
Vera Jourová a Die Weltnek elmondta, hogy egyre több tagország ad állampolgárságot harmadik – EU-n kívüli – országokból származó embereknek jelentős összegű befektetésekért cserébe, a bizottság pedig „nagy aggodalommal” szemléli az ilyen, ún. arany útlevelek számának növekedését.
Brüsszel szerint olyan személyek is jutnak állampolgársághoz, akiknek nincs igazi kapcsolatuk az adott országgal, és a bizottság elvárásával szemben nem is élnek ott legalább egy évig.
„Az állampolgárság megadása komoly biztonsági kockázatot is jelent, mert a kedvezményezettek megszerzik az EU polgárainak járó valamennyi jogot és szabadon mozoghatnak az egész EU-ban”, „nem akarunk trójai falovakat az EU-ban”
– mondta Ver Jourová. (A letelepedésikötvény-üzletben a 444 is talált biztonsági kockázatot jelentő embereket.)
Fotó: Alexandros Michailidis/SOOC
Az állampolgársági ügyek ugyan a nemzetállamok hatáskörébe tartoznak, de „ha egy EU-tagállam megnyitja a kapuit egy harmadik ország polgárai előtt, akkor az egész EU felé megnyílnak a zsilipek, és ez már ránk is tartozik, mert az Európai Bizottság is felelős az EU biztonságáért” – mondta a cseh politikus.
Vera Jourová azt mondta, a bizottság minden egyes érintett tagállam gyakorlatát részletesen megvizsgálja, majd jelentés készít a problémákról, és az eddiginél szigorúbb irányelveket dolgoz ki.
Olyan rendszert javasolnak majd, amiben az eddiginél nagyobb felelősség hárul a tagállamokra, nekik kell gondoskodniuk arról, hogy ne érje kár a közösséget mindazon személyek részéről, akiknek állampolgárságot adnak – mondta Jourová, aki kiemelten fontosnak tartja az ügyet, ezért a jelentést a korábban tervezett decemberi időpont helyett már ősszel nyilvánosságra hozzák.
(MTI)
