Hmmm, május elseje... az egyik kimondottan emlékezetessé vált számomra. A gyülekező hely jó messzi esett a fő felvonulási helyszíntől, de már ott példás rendbe fel kellett sorakozni, no eddig rendben is lett volna, de már vagy 2 órával (!) előtte és 15 percenként jött egy szervező, mindig egy másik persze és hol jobbra kellett igazodnunk pár méternyit, hol balra, hol előre, hol hátra...tolongás lökdösődés, egymás lábára lépés keretében, mindezt szakadó esőben. Nagyon dühös lettem, mintha nem lett volna tökéletesen mindegy, hisz senki se látta, hogy honnan indulunk konkrétan, mert az éljenző tömeg :S pár utcányira a Széchenyi téren várt minket, a különböző szocialista brigádok, intézmények, iskolák felvonulóit... várt a frászt...igazándiból mindenki azt várta, hogy vége legyen ennek a majomparádénak:hogy a beszédek, majd a felvonulók sora után végre az addig lezárt hídon át lehessen sétálni Újszegedre, a Népligetbe, ahol a Laci konyhák kínálata, sör, édességek, kirakodóvásárok, vidámparki szórakozások várták a kilátogatókat...