Csodálatos tájak Erdélyben

pjutka témája a 'Fotó album' fórumban , 2009 Március 4.

  1. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Vannak akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A tavat először 1859-ben mérte fel Herbrich Ferenc, számításai szerint területe 56 katasztrális hold (32 hektár). Az 1955-ös mérések szerint kerülete 3090 m, felülete 126 340 m, víztömege 680 084 m<SUP>3</SUP>, legnagyobb mélysége 10.5 m, a tóba ömlő patakok vízhozama 1 – 1.5 m/perc, a felszín tengerszint feletti magassága 983 m. 1986-os mérések szerint kerülete már csak 2800 m, felülete 114 676 m<SUP>2</SUP>, víztömege 587 503 m<SUP>3</SUP>, legnagyobb mélysége 9,7 m. <SUP id=cite_ref-0 class=reference>[1]</SUP>
    1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik. A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében.


    800px-Lacul_Rosu_091.jpg

    Legendája

    Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.


    [​IMG]
     
  2. msmester

    msmester Állandó Tag

    Sziasztok!
    Erdély, Gyilkos-tó és környéke

    <object width="425" height="344">


    <embed src="http://www.youtube.com/v/GsJ55ui0ILQ&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></object>

    Szeretettel:
     
  3. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    Gyilkostó

    Gyilkostó - 115 km távolságra - Románia legnagyobb torlasztava (természetes elgátolású tó),
    - Békási Szoros


    [​IMG]


    [​IMG]



    [SIZE=+1]Gyilkos-tó - Fenyő Villa[/SIZE]
    [​IMG]
    Gyilkos-tó Hargita megye legszebb klimatikus üdülője.
    Gyilkostó hegyvidéki település, a Békás-patak völgyében helyezkedik el. Nevezetessége a Gyilkos-tó, Székelyföld egyik legismertebb és leglátogatottabb természeti ritkasága, torlasztava, melyet a víz alá került fenyőerdő maradványa tesz egyedivé.
    Jelentőségét növeli, hogy közelben található egy másik természeti nevezetesség, a Békás-szoros.
    A Gyergyószentmiklós közelében levő világhírű Gyilkos-tó és Békás-szoros évente több tízezer turistát vonz.
     
  4. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    A Békási szoros és környéke

    A Békási szoros és környéke


    0190M-BekasSzoros.jpg
    [SIZE=+3][/SIZE]
    A Gyilkos-tó és a Békás-szoros a Keleti-Kárpátokban, a Hagymás-hegység középső övezetében terül el, melyet DNy-ÉK irányba a Békás-patak vág át. Északon a Hagymás-hegységet a Kis-Beszterce és a bele ömlő Puma völgye határolja. Déli részét a Jávárdi- és a Kaskalat-patakok közötti alacsony Terkő nyerge határolja, amelynek nagyrésze a Csíki-havasok legészakibb hegytömegét, a Kaskalatot alkotja. Nyugaton a hegységet a felső Békény-völgy és a Kaskalat-patak, míg keleten a Zsedán-patak, Damuk-patak (a Békás-patak mellékvizet) és a Bükk-havas-, Hidegség- és a Jávárdi-patak völgyei (a Tattus-patak mellékvizei) határolják.

    [​IMG]
    A Gyilkos-tó és a Bekás-szoros környéke a Szeret vízgyűjtő területéhez tartozik. A térségbeli patakok vizet a Békás-patak gyűjti össze. A Gyilkos-tavat létrehozó tetmészetes gát mögött felgyűlt víz átömlött a gáton. Innen számítják a Békás-patak eredetét. A víz nagy erővel rohan végig a Békás-szoroson, pazar vízeséseken, meredek sziklafalak között, majd megszelídülve az Aranyos-Besztercébe ömlik. Fontosabb jobb oldali mellékvizei: Kis-Békás- és a Szurdok-patakar bal oldalon: a Kupás-, a Lapos-, a Bardócz- és a Sugó-pataka. Vízgyűjtő területe 562 km, hossza 42 km és az Aranyos-Beszterce közvetítésével ömlik a Szeretbe.
    A Gyilkos-tó aránylag fiatal képződmény, 1837-ben keletkezett természetes völgyzáródás útján. A Gyilkos-hegy ÉNy-i lábánál felhalmozódott hatalmas mennyiségű sziklatörmelék egy hosszantartó esőzés következtében lecsúszott és elzárta a völgyet. A tavat északon a Nagy-Cohárd (1504 m) és a Kis-Cohárd (1344 m), dél-keleten a Csíki-Bükk (7264 m), keleten a Gyilkos-hegy (1407 m), dél-nyugaton a Ló-havas (1585 m), míg nyugaton a Kis-havas (1625 m) és a Likas- havas (1675 m) hegylábai határolják.
    A látogatót a Kis-Cohárd meredek mészkőfalai és az előtte elterülő, fenyőcsonkokkal teletűzdelt tó tájképe fogadja, amely csak bevezetés a környék csodálatos, lélegzetelállítóan szép sziklarengetegébe. Az idelátogatók csakis felsőfokon emlegetik a tájat:
    "Még az is, ki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerűbb tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat nem rejtenek a havasok keblökben." (Orbán Balázs-Székelyföld leírója)
    A tó neve az idők folyamán többször is változott. Eredeti neve Veres-tó a hasonló nevű patak mintájára, amely a nevét a tó déli és nyugati oldalán található vörös színű triászkori mészkőről kapta. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs viszi be a köztudatba 1864-ben. Nevét a Gyilkos-hegy elnevezése után kapta, ami jóval régebbi a tó keletkezésénél (1773-ban említik, mint a Lázár grófok birtokát, Gyilkos nevű havas formában).


    [​IMG]


    Ató eredeti méretei ismeretlenek, mert a keletkezése évében majdnem hozzáférhetetlen volt és a keskedelmi útvonalak messze elkerülték a környéket. Keletkezésétől eltelt időszak alatt a tó méretei megváltoztak, területe állandóan csökken. Területe 1987-ben Csiki Károly mérései alapján 11,5 ha, vízmennyisége 503 m3, legnagyobb mélysége 9,7 m a kifolyás közelében, kerülete 2830 m. Fomája L betűhöz hasonlít. Két ága van: a Juh-pataki-ág, amelynek hossza 900 m és a Cohárdpataki-ág, amelynek hossza 438 m.
    A tavak elhalása alól sajnos a Gyilkos-tó sem kivétel. Egyes tavak az egyik napról a másikra születnek és ugyanilyen hamar el is tűnnek. A Gyilkos-tó szerencsés helyzetben van, mert a gátat képző törmelék anyaga váll a gát mögött felgyűlt víz nyomásának. A pusztulását két tényező határozza meg: a természetes feltöltődés az emberi beavatkozás. A természetes feltöltődés fő oka a hordalék lerakódása. Intenzív esőzések idején a emlő patakok nagy mennyiségű hordalékot raknak le a beömlési torkolatoknál. A tavat négy nagyobb - Juh-. Vereskő-, Likas-, Cohárd-pataka - és tizenkét időszakos patak táplálja.
    A partmenti sekély vízfelületeket --főleg a beömlési torkolatoknál - kiterjedt úszó békaszőlő sűrű szőnyege borítja be. A tocsogós, elmocsarasodott helyeken megtelepedik az ágas békabuzogány, a harmatkása fajok, iszapzsurló, több sásfaj, soványperje a kúszó boglárka, mocsári nefelejcs, hamvas éger, halovány aszat.
    A tó eredetiségét és varázsát adó facsonkok is rohamosan pusztulnak. Herman Ottó 1871-ben az elárasztott rész pusztulásáról így ír:
    "A fenyvek éveken át küszködtek a szokatlan, természetük ellenére való új állapottal, dán meghaltak - a tűk leperegtek, leáztak - a vízből kiálló csúcsokról levált a kéreg, s a tó csapkodó hulláma és a fény elvégezték a fehérítést - e kifehérített fenyőcsonkok, ágak úgy emelkednek ki a tó sötétzöld színéből. Mint valami panaszos csontvázak, mintha keseregve nyújtanák karjaikat az ég felé, mely kegyetlen sorsra kárhoztatta őket."
    Az eddig ismertetett folyamat természetes, de sajnos a gazdasági értékesítéssel járó pusztítás is igen jelentős erdőkitermelés megindulásakor 1895-ben fűrésztelep, munkásszállások és kocsma épült a tó délí pattján. inek következtében hatalmas mennyiségű hulladék jutott a tóba. A cohárd-völgyi fakitermelő utak építésekor a robbantott törmelék egy része szintén a tóba került. A turizmus fellendülésével hihetetlen mennyiségű szemét keült a tóba. A tó töltődésének a késleltetésére a Vereskő- és a Juh-patakon az ötvenes évek közepén hordalékfogó gátat építettek.


    0202M-BekasSzoros.jpg
     
    gyulatata kedveli ezt.
  5. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    Békási szoros

    Békási szoros
    [​IMG]

    A Kis-Békás szorosa:


    a Békás-patak felső szakaszának legnagyobb mellékága a Kis-Békás-pataka. A Ter-kő nyerge alatt ered, 20 km hosszú, északi irányú, széles völgyben folyik. Az utolsó két kilométeres szakaszt a Békás szorossal vetekedő ikertestvéreként emlegetett szoroson keresztül teszi meg. A Kis-Békás-szorosa hamarabb vált ismertté, mert a múlt század végén a szoros alsó részét cölöpsorra és sziklafalak közé ékelt keresztgerendákkal fedték le, amelyen a kitermelt fát juttatták le. A kitermelés kevés ideig működött, a századelején már csak a korpadozó gerendák maradtak meg. A kis-békási csatorna gazdasági hasznosítása azon kevés kivétel közé tartozott, amely nem torzította a szorost és eredeti széplegében hagyta az utókova.



    [​IMG]


    Az [SIZE=+1]Oltár-kő[/SIZE] a Békás-szoros legszembetűnőbb, elbűvölő szépségű sziklatornya, 1154 m. Magasságával uralja a Békás-szoros bejáratát, de alacsonyabb a környező csúcsoknál. Először 1934 szeptember 8.-án mászta meg két brassói fiatalember, Csallner Ervin és Goldschmit Waldemar. Hegymászó felszerelés nélkül, székely harisnyában, mezítláb, a ma is legendás hírű gyergyóalfalui Keresztes Zoltán mászta meg és öt tartják az Oltár-kő első igazi neghódítójának.

    0185M-BekasSzoros.jpg


    [​IMG] [​IMG][​IMG]



    [​IMG]
     
    holeczizsuzsa, petunca és gyulatata kedveli ezt.
  6. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    Lapos pataka

    A Békási szoros legszükebb része
    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    Nagyvízesés a békási patakon


    Hableány
    [​IMG]
    hableány vÍzesés
    [​IMG]
     
  7. juzsa

    juzsa Állandó Tag

    Egyszer gyermekként és kétszer felnőttként jártam Erdélyben. Mindannyiszor úgy éreztem, VISSZA KELL MÉG JÖNNÖM IDE. Jópár év eltelt azóta, most már nagy gyermekeimmel terveznék utat. Segítene valaki, milyen útvonalat kövessünk? Esetleg szálláshelyet tudnátok ajánlani? Amikor mi mentünk, minden le volt szervezve, épp csak beestünk esténként az ágyba.
    Csak 1 hétre mennénk, cél a számítógép előtti ücsörgéstől tespedt ifjúság megmozgatása.
    Köszi: Zsuzsa
     
  8. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    Borszék

    Borszék [​IMG]




    Borszék Hargita megye északi részén fekszik, 850 méter tengerszint feletti magasságban.
    Az üdülőtelep Európa-szerte a legismertebbek közé tartozott.
    Ma a világ minden tájára szállítanak borszéki vizet.
    Borszék Gyergyószentmiklós felöl, müúton haladva 3 felöl közelíthetö meg. Maroshévíz felé haladva, Ditrónál eltérve tölgyes felé és a harmadik variáció, a leghosszabb a Békási szoros felé haladva éri el Borszékot.
    A gyógyulást, felfrissülést, üdülést keresök valóságos paradicsoma ez a kicsi fürdöváros, mely csodaszép környezetével,a természet ajándékaival kimondhatatlan békességet sugároz.
    Több mint 30 forrása van, melyek vizét helyben palackozzák, s hasznosítják számos betegség gyógyítására.
    Az ivóforrásokon túl fürdölehetöségek is csábítják a frissülni, vagy gyógyulni vágyókat

    Ezek tetejébe még itt van a természet a sürü, fenséges fenyöerdök, a ritka madarak csiripelése,a büvöletes lápvidék,a tisztások, havasi legelök, buja növényzettel, változatos és gazdag állatvilág.
    A város központjában épült a Fökút, még a második világháború elött ,aztán az azt követö idöszakban kiépítették a többi borvizforrást is és néhányat elneveztek,Erzsébet-,László-, Boldizsár-,Kossuth-, Petöfi-,Pierre Currie- kutaknak.
    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]
    borvízkút
    [​IMG]

    Medvebarlang
    [​IMG]
    Borszék Erdély egyik legszebb fekvésű fürdőhelye. Magas hegyekkel körülvéve fekszik a tengerszint felett 900 m átlagmagasságban, a Keleti-Kárpátokban róla elnevezett medencéjében. A település elsősorban az itt feltörő gyógyforrásairól híres. Ásványvizei és a gyógyvizeken alapuló különböző fizioterápiás kezelések kiválóan alkalmasak szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, pajzsmirigy betegségek valamint gyomor és epebántalmak kezelésére.


    [​IMG] [​IMG] [​IMG]



    A város felső részén található az üdülőtelep, valamint a különböző borvíz-kutak. A telepen számtalan régi, díszes villa- és üdülőépület található. Sajnos ezek ottjártunkkor többnyire nagyon leromlott állapotban voltak, elszomorító látványt nyújtottak.


    [​IMG] [​IMG] [​IMG]


    Területét magas hegykoszorú veszi körül, amely véd az erős szelektől és a viharoktól. A medence kristálypalából áll, amelyben dolomitos mészkő rétegek vannak. Ebben halmozódott fel az ásványvíz, melynek gyógyító ereje már hosszú évszázadok óta ismert.​






    A közelben a természetkedvelők találhatnak még két barlangot, az egyik a Medve-barlang, amely nevét a benne talált medvecsontokról kapta, illetve a Jégbarlang, amiben télen-nyáron hatalmas jégtömböket láthatunk.
    [​IMG][​IMG]
    [​IMG]

    [​IMG]


    Jégbarlang
    [​IMG]

    [​IMG]
     
  9. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    Szent Anna-tó
    [​IMG]

    Szent Anna-tó
    A Tusnádfürdõ vonzáskörébe tartozó Szent Anna-tó és a torjai Büdös-barlang Székelyföld talán leglátogatottabb természeti ritkaságai. Gyalogosan Tusnádfürdőről jelzett útvonalon lehet megközelíteni. Autóval Kézdivásárhely felől Bálványosfürdőt érintve illetve Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgyről érkezve Bixadon keresztül vezet műút a tóig. A hegygerincen található kilátóhoz érve gyönyörű látvány tárul az ideérkező elé, majd a műúton továbbhaladva elérkezünk a menedékházhoz, ahol sátorozásra alkalmas terep van kialakítva. Leírhatatlanul pompás az a látvány, a régi úton haladva elénk tárul, midőn a Szent-Anna-tavát magában rejtő hegytölcsér széléhez érkezünk. Mintha csak egy régen kialudt tűzhányó hegy óriási krátere tátongna előttünk. Alattunk a lombos fákkal sűrűn benőtt mélységes hegytölcsér alján, a gyönyörű gyeptérség kellő közepén egy tükör simaságú kristálytiszta tengerszem tüze ragyog felénk.
    A tó alakja kerekded, kerülete 1800 méter, közepén igen mély (12 méter); a víz színe kék, mint az égboltozat, amely Nápoly felé borul, tiszta, átlátszó mint a tószéli vadvirág kelyhén rezgő harmatcsepp. A hegytölcsér oldalát bükkerdő borítja, partját nyúlánk fenyőszálak koszorúja övezi. A hely elragadó szépsége, elrejtett volta, az uralkodó isteni csend mintegy fölhívják itt az embert az örökkévaló isten imádására. A hagyományok szerint az ős magyarok Hadúrnak itt mutatták be az áldozataikat még akkor is midőn az ősi vallást szabadon nem gyakorolhatták. Ahol egykor Hadúr oltárai füstölögtek, a keresztény magyarok vallásos kegyelete Szent-Anna tiszteletére búcsújáró kápolnát épített, amelyben évenként kétszer felhangzott az összesereglett hívek szent dicsőítő éneke. Később a búcsúkat betiltották; azóta a kápolna elhagyatva áll; a hely azonban, a természetnek ez utolérhetetlen művészettel alkotott temploma a természet-kedvelőknek búcsújáró helye lesz az idők végéig.
    [​IMG]




    [​IMG]
     
  10. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    Szent Anna-tó

    A Szent Anna-tó legendája



    [​IMG]


    [​IMG]

    A Szent Anna-tó keletkezéséről több székely népmonda szól. Az alábbi legenda Gabányi János gyűjtéséből való:
    "Réges-régen élt ezen a vidéken két gazdag ember. Testvérek voltak, de folyton civakodtak egymással. Az egyiknek Büdöskőn volt a vára, a másiknak pedig azon a helyen, ahol ma a Szent Anna-tó látható. Egyszer egy idegen úr utazott át a vidéken gyönyörű négylovas hintaján, és megszállt pihenni Büdös vár uránál. Annak módfelett megtetszett az idegen hintaja, főként a lovai, s el is határozta, hogy bármi áron megszerzi a lovas hintót. Mivel a titokzatos idegen nem is akart hallani a vásárról, a gonosz várúr elhatározta, hogy elcsalja tőle a hintót. Kockázni kezdtek, s a várúr addig alattomoskodott, csalt, hogy elnyerte az idegen fogatát. Amint tervét megvalósította, máris áthajtott bátyjához kérkedni, hadd egye a másikat az irigység. Meg is jegyezte, foghegyről: nem hiszi, hogy a bátyja valaha is ilyen ép fogatra szert tudna tenni. Ez több volt, mint amit a fivér büszkesége elbírt! Azon nyomban fogadást ajánlott: egy napon belül szebb fogattal áll elő! A tét hatalmas volt: a vár és a hozzá tartozó birtokok. Öccse magabiztosan állta a fogadást, és gőgösen elhajtott. Elvakult bátyja ördögi ötletet agyalt ki: összeszedte a vár jobbágyai közül a nyolc legszebb hajadont, s azokat fogatta be hintajába. Felpattant a bakra, s mivel a törékeny vállú leányok nem bírták mozdítani a nehéz hintót, mérgesen közéjük csapott. Éppen a legszebbet találta el. Anna feljajdult, és átkot szórt a vár kegyetlen urára. Iszonyú dörgés, földindulás közepette a vár azon nyomban elsüllyedt urával együtt, helyén pedig egy szép tó keletkezett. A szüzek nefelejcsekké változtak, a gonosz várúr pedig rút vízisárkánnyá. Anna pedig a tó védőszentjévé lett, és imája elpusztította a vizet háborgató hatalmas szörnyet."
    Egy másik legendatöredék szerint Anna a holdfényes éjszakákon ismét megjelenik a tó felett, majd újra eltűnik a habokban.
     
  11. pjutka

    pjutka Állandó Tag

  12. pjutka

    pjutka Állandó Tag

  13. pjutka

    pjutka Állandó Tag

  14. pjutka

    pjutka Állandó Tag

  15. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    [​IMG]
     
    gyulatata kedveli ezt.
  16. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    A kápolna

    Szent Anna kápolna


    ez is,

    [​IMG]
    a tó

    [​IMG]

    Kápolna,
    [​IMG]

    ez is a tó

    [​IMG]


    [​IMG]
     
  17. pjutka

    pjutka Állandó Tag

  18. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    A tó este


    [​IMG]
     
  19. pjutka

    pjutka Állandó Tag

    a tó fentről

    [​IMG]
     
  20. pjutka

    pjutka Állandó Tag

Megosztás