Hírek Devizahitelesek: minden elölről kezdődhet

A devizahitelesek számára döntő jelentőségű ítéletet hozott a múlt héten az uniós bíróság. A döntés szerint, ha egy szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával nem teljesíthető, akkor az semmis, nem lehet a fogyasztó ellenében azt mindenféle reparálásokkal érvényessé tenni. Az adós így csak a felvett forint összeggel tartozik. Az is kiderült, hogy magyar bíróságok eddigi gyakorlata téves.

Tömegével indulhatnak itthon újra a devizahiteles perek az Európai Unió Bíróságának (EUB) múlt heti ítélete nyomán. A bíróság egy svájci frankos lízing szerződés esetében kimondta, hogy ha a szerződés érvénytelenné vált, mert tisztességtelen volt az árfolyamkockázat egyoldalúan a fogyasztóra hárítása, akkor azt nem lehet – ahogy ezt a magyar jogszabályok lehetővé tennék – érvényessé tenni. Ilyen esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani. „Ilyen esetben, mivel az említett szerződés az említett kikötés kihagyásával nem teljesíthető, az említett rendelkezések azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását írják elő, amelyben az említett fogyasztó ugyanezen szerződés hiányában lett volna.”

Ez azt jelenti, hogy az említett szerződés érvénytelen, és az adósnak csak az eredetileg felvett összeget kell forintban visszafizetnie az általa egyébként kifizetett pénzzel pedig el kell számolnia a szolgáltatónak.

Mi volt ez a per?​

Az Európai Unió Bíróságát a legfelsőbb magyar bírósági szerv, a Kúria kereste meg még 2023 októberében egy devizahiteles per miatt. Egy fogyasztó az AxFina Hungaryval (korábban Lombard Lízing) svájci frankban nyilvántartott lízingszerződést kötött gépkocsi megvásárlására 2007-ben. Az árfolyamkockázat teljes egészében a fogyasztót és társát (aki egyetemleges felelősséget vállalt a szerződéses kötelezettségek teljesítéséért) terhelte. Az AxFina felmondta a szerződést 2013-ban nemfizetés miatt, és beperelte a fogyasztókat. Még úgy is 1 637 682 forintot (hozzávetőleg 4000 euró) követelt, hogy levonta az árfolyamrésből származó visszatérítést és a gépkocsi értékesítésének összegét. Ebből az összegből 972 960 forint (hozzávetőleg 2250 euró) volt az árfolyamkockázat címén fizetendő.

Az AxFina keresetet indított annak érdekében, hogy abban az esetben, ha az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés tisztességtelen, és emiatt a szerződés érvénytelen, ugyanezen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal nyilvánítsák érvényesnek. Az ominózus devizahiteles törvények éppen ezt tették lehetővé.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a szerződés érvénytelen, mert az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés tisztességtelen amiatt, hogy a fogyasztót nem megfelelően tájékoztatták e kockázat jellegéről. De kimondta, hogy a két fogyasztó mindemellett korlátozott mértékben köteles viselni ezt a kockázatot. Így a követelést csökkentette azzal az összeggel, ami a fogyasztó veszteségének akkor felelt volna meg, ha forintban szerződik. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, erre a fogyasztók a Kúriához fordultak.

A Kúria kérdései​

A Kúria azt akarta megtudni, hogy amennyiben egy kikötés tisztességtelen a szerződésben amiatt, mert az árfolyamkockázatról nem tájékoztatták az adóst, és minden árfolyamkockázatot ő visel, akkor teljesíthető-e a szerződés e feltétel kihagyásával. Vagyis érvényessé tehető-e. Ha pedig sem érvényessé, sem hatályossá nem tehető, akkor ennek mi a következménye?

Az EUB felhívta a figyelmet arra, hogy ha a szerződésben egy feltétel tisztességtelen, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha nem is lett volna. Kimondta, hogy amennyiben kihagyják a szerződésből ezt a tisztességtelen kikötést, akkor az nem teljesíthető (hiszen egy devizahiteles lízingszerződésről van szó), és azt a jogi és ténybeli állapot kell helyreállítani, amelyben az említett fogyasztó ugyanezen szerződés hiányában lett volna.

A bíróság válaszaiból az is kiderült, hogy az említett szerződés esetében maga az ügyfél kérte a semmissé nyilvánítást, így nem kell annak következményeitől félteni, és azért belebabrálva érvényessé tenni a szerződést. A magyar gyakorlat eddig az volt, hogy a devizahiteles törvények (DH törvények) alkalmazásával a deviza vételi és eladási árfolyamot MNB árfolyammal helyettesítették, és a hitelt forintosították. Ugyanakkor a forintra átszámított hitelre további kamatokat, költségeket számítottak fel.

Az EUB arra is felhívja a figyelmet, hogy a szolgáltatókat csak az tarthatja vissza a tisztességtelen feltételek alkalmazásától, ha vissza kell téríteniük a jogalap nélkül beszedett összegeket.

Minden pénz visszajár​

Az ítélet szerint az olyan lízingszerződések esetében, mint amilyen az adott ügy, a fogyasztóknak vissza kell kapniuk a megfizetett havi törlesztőrészleteket és költségeket, és a késedelmi kamatokat is. Nem elég, ha csak az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés alapján kapott összegeket térítik vissza a két fogyasztónak, mint ahogy azt a Kúria javasolja. Ami pedig a szolgáltatót illeti, az nem lehet jogosult a vagyontárgy visszaszolgáltatásán vagy az annak megfelelő érték visszafizetésén túl egyéb ellentételezésre. Tehát késedelmi kamatokat sem követelhet. Ha ugyanis lehetővé tennék, hogy például az autó használatáért díjat szedjen, akkor ez megszüntetné a visszatartó hatást, hogy ilyen tisztességtelen kitételeket alkalmazzon.

Több millió szerződés​

Marczingós László, az adósokat képviselő ügyvéd az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az Európai Bíróság szerint felül kell vizsgálni az egész magyarországi gyakorlatot. Arra a kérdésre, hogy hány károsultat érint a döntés, az ügyvéd azt mondta: körülbelül hárommillió szerződésről van szó, melyek összértéke 18,5 milliárd euró.
Marczingós László hozzátette: Az ítéletet automatikusan követnie kellett volna a magyar állam különböző szerveinek, ám ő ilyenről nem tud.
Mindenki tiszteletben tartja, csak eddig tettek rá
„A Magyar Nemzeti Bank tiszteletben tartja a hazai és nemzetközi bírósági ítéleteket, és nem kommentálja azokat. Az Európai Unió Bíróságának C‑630/23. számú ítélete egy konkrét ügyben született, a magyar Kúria előzetes döntéshozatal iránti kérelmére. A Kúria ennek figyelembevételével fogja meghozni ítéletét. A hazai bíróságok a kúriai döntés alapján alakíthatják majd ki megfelelő ítélkezési gyakorlatukat.” – írta kedden a Telex kérdésére a Magyar Nemzeti Bank.

A Kúria pedig azt válaszolta a Telex kérdésére, hogy „...a Kúria tanácsai és Jogegységi Panasz Tanácsa az eléjük kerülő ügyeket a felek és más jogosultak indítványai, kérelmei alapján intézik, nem hivatalból járnak el, minden esetben a jogszabályok keretei között működnek. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését az eljáró tanácsok mindenkor figyelembe veszik és tiszteletben tartják”.

Ennek egyébként éppen az uniós ítélet mond ellent, hiszen az uniós bíróság bírálta a magyar ítélkezési gyakorlatot, beleértve a Kúriát is.

Az OTP Bank szerint őket nem érintheti érdemben az Európai Unió Bírósága (EUB) által devizahiteles-ügyben hozott precedens értékű ítélet, mert az ő szerződéseik nagyon nagy többségénél az árfolyamkockázat feltárása tisztességes volt – írták a Telexnek küldött levelükben. Az OTP Bank devizahitel szerződései kevés egyedi kivételtől eltekintve érvényesek és tisztességesek, így nem merül fel esetükben az érvénytelenségi kérdés, amelyre az Európai Unió Bírósága jelen előzetes döntése a Kúriának iránymutatást ad – írta a bank.
Lovas Judit

1746630278336.jpeg
 
Azért más a mostani helyzet, mert:

1. már születtek korrekt ítéletek devizahiteles ügyekben, ám csak kb. 2 bíró részéről.

A devizahiteles folyamatokhoz értő bírók többsége elutasította az EU-jogrendszer alkalmazását, ezen belül a fogyasztói jogok érvényesülését is.

2. Ezért a perek többsége elutasítással zárult, illetve 2014-ben Orbánék, a bankok érdekében hozták a devizahiteles törvényeket és kapcsolódó jogszabályokat, aminek értelmében a perek sora is megfeneklett.

3. dr. Marczingós László ügyvéd (és még páran, kevesen!!) vállalták föl, hogy rendre továbbvigyék ezeket a döglöttnek tűnő ügyeket.

4. Már született az EU bíróságon olyan ítélet, több is, ami kimondja a szerződések tisztességtelenségét!!
Erről Orbánék és a bankok nem vettek tudomást.

Azonban a hitelesek újra elkezdtek perelni, ezekre az ítéletekre alapozva, csak kevesen.
A magyar bíróságok rendre visszadobták az ügyeiket arra hivatkozva, hogy A MAGYAR BÍRÓSÁGOKRA NEM ÉRVÉNYES AZ EU ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATA!!
A tagállami gyakorlat szerint ítélkeztek, alkalmazva Orbánék devizahiteles jogszabályait!!

5. A mostani ítélet abban más, hogy dr. Marczingós László a kereset szövegében kérte az EU bíróságát, hogy mondja ki, hogy Magyarországon, a magyar bírói ítélkezési gyakorlat nem vonhatja ki magát az EU jogszabályok alól, KÖTELEZŐ ALKALMAZNI AZ EUS JOGOT!

6. Ez a kitétel az, amit már nem lehet magyarázni, s ami értelmében a magyar bíróságok kötelesek az ítéletben alkalmazott 93/13-as irányelv alapján dönteni!!



Tisztázó beszélgetés dr. Marczingós Lászlóval


dr. Róna Péterrel, aki kezdetektől "hibás terméknek" mondta ki a devizahitelt:

 
Utoljára módosítva:
Azért más a mostani helyzet, mert:

1. már születtek korrekt ítéletek devizahiteles ügyekben, ám csak kb. 2 bíró részéről.

A devizahiteles folyamatokhoz értő bírók többsége elutasította az EU-jogrendszer alkalmazását, ezen belül a fogyasztói jogok érvényesülését is.

2. Ezért a perek többsége elutasítással zárult, illetve 2014-ben Orbánék, a bankok érdekében hozták a devizahiteles törvényeket és kapcsolódó jogszabályokat, aminek értelmében a perek sora is megfeneklett.

3. dr. Marczingós László ügyvéd (és még páran, kevesen!!) vállalták föl, hogy rendre továbbvigyék ezeket a döglöttnek tűnő ügyeket.

4. Már született az EU bíróságon olyan ítélet, több is, ami kimondja a szerződések tisztességtelenségét!!
Erről Orbánék és a bankok nem vettek tudomást.

Azonban a hitelesek újra elkezdtek perelni, ezekre az ítéletekre alapozva, csak kevesen.
A magyar bíróságok rendre visszadobták az ügyeiket arra hivatkozva, hogy A MAGYAR BÍRÓSÁGOKRA NEM ÉRVÉNYES AZ EU ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATA!!
A tagállami gyakorlat szerint ítélkeztek, alkalmazva Orbánék devizahiteles jogszabályait!!

5. A mostani ítélet abban más, hogy dr. Marczingós László a kereset szövegében kérte az EU bíróságát, hogy mondja ki, hogy Magyarországon, a magyar bírói ítélkezési gyakorlat nem vonhatja ki magát az EU jogszabályok alól, KÖTELEZŐ ALKALMAZNI AZ EUS JOGOT!

6. Ez a kitétel az, amit már nem lehet magyarázni, s ami értelmében a magyar bíróságok kötelesek az ítéletben alkalmazott 93/13-as irányelv alapján dönteni!!



Tisztázó beszélgetés dr. Marczingós Lászlóval


dr. Róna Péterrel, aki kezdetektől "hibás terméknek" mondta ki a devizahitelt:

Hát nem tudom. Annak idején vettem épp kocsit, és kellett párszázezer froncsi hitel hozzá. Kérdezte a kereskedő: milyen hitelt kérek? svájci frank? yen? Mondom: forint. Nem értette, hülyeséget csinálok azt mondta. De én nem hittem a csodákban, mi lesz, ha változik az árfolyam? Én szeretem tudni, mennyivel tartozom, mennyi a futamidő és mennyi a törlesztőrészlet. Csak legyintett, áááá, menthetetlen vaskalapos, gondolhatta magában.
De nem hiszem, hogy a devizahiteleseknek gondot okozott volna ezt végiggondolni. Persze tudom, a hitelt nyújtók rábeszélőképessége zömüknél felülírta a józan gondolkodást. Meg aztán, a magyarok nem igazán tanultak üzleti fogásokat, gazdaságtudományt, pénzügyeket, könnyű volt megtéveszteni őket. Viszont abban egyetértek, hogy bizony ez akkor, abban a helyzetben a bankok meg a kormány felelőssége volt, kötelességük lett volna a kockázatokat is ismertetni. Úgyhogy abcúg bankok.
 
Hát nem tudom. Annak idején vettem épp kocsit, és kellett párszázezer froncsi hitel hozzá. Kérdezte a kereskedő: milyen hitelt kérek? svájci frank? yen? Mondom: forint. Nem értette, hülyeséget csinálok azt mondta. De én nem hittem a csodákban, mi lesz, ha változik az árfolyam? Én szeretem tudni, mennyivel tartozom, mennyi a futamidő és mennyi a törlesztőrészlet. Csak legyintett, áááá, menthetetlen vaskalapos, gondolhatta magában.
De nem hiszem, hogy a devizahiteleseknek gondot okozott volna ezt végiggondolni. Persze tudom, a hitelt nyújtók rábeszélőképessége zömüknél felülírta a józan gondolkodást. Meg aztán, a magyarok nem igazán tanultak üzleti fogásokat, gazdaságtudományt, pénzügyeket, könnyű volt megtéveszteni őket. Viszont abban egyetértek, hogy bizony ez akkor, abban a helyzetben a bankok meg a kormány felelőssége volt, kötelességük lett volna a kockázatokat is ismertetni. Úgyhogy abcúg bankok.
A tanulópénzt mindenkinek meg lehet fizettetni de, a pénzügyekhez kellenek alapok is....hiába mondanák vagy mondták el hogy változhatnak a kamatok ez nem sok embert érdekelt.
 
szeretem tudni, mennyivel tartozom, mennyi a futamidő és mennyi a törlesztőrészlet
Próbáltam elmagyarázni a munkatársaimnak és az ismerőseimnek, de hasonló válaszokat kaptam.
Jelenleg kettő eltérő értelmezés van:

1. Az árfolyamkockázatot nem lehet a hitelfelvevőre terhelni.

2. Közjegyző előtt írta alá a hitelfelvevő, hogy megértette és tudomásul vette a feltételeket.

A szomorú az, hogy a pénzügyi ismeretek azóta sem javultak, sőt inkább romlottak.
Pedig ehhez nem kellett volna kiemelkedő gazdasági szakembernek lenni.
Azért volt kisebb a kamata mert nagy volt a kockázata.
Régebben azt írtam volna, hogy szerencsejáték alapon vették fel a hitelt.
Finomabban fogalmazva nem voltak tisztában a kockázatokkal csak az előnyök / a kisebb kamat / számítottak.
Az nem járja, hogy tévedtem, fizessük ki közösen / minden adófizetőt beleértve / a keletkezett kárt.
Valamennyi tanulópénzt mindenképpen jogosnak tartok, mert így soha nem jutunk előre.
 
Valamennyi tanulópénzt mindenképpen jogosnak tartok, mert így soha nem jutunk előre.
Olyan ez, mint régebben a kárenyhítés a mezőgazdaságban. Nem fizették a rafkós termelők, mi a fenének, kidobott pénz. Aztán mikor nem volt termés, kezdődött a jajongás, és..... és megengedték nekik, hogy visszamenőleg befizessék az alapba, amit kellett volna (és amit nagypofával lesöpörtek), és kaphattak kárenyhítést.
Nem fair.
 
Olyan ez, mint régebben a kárenyhítés a mezőgazdaságban. Nem fizették a rafkós termelők, mi a fenének, kidobott pénz.
Ezzel a konstrukcióval drágább lett volna a devizahitel a forint alapúnál.
A követelt és a felvett összeg közötti eltérés teljes visszafizetése túlzás.
Az akkori forintalapú hitelek kamatait kellene alapul venni.
Plusz a tanulópénz.

A kétfaktoros azonosításnál az egyik nagy bank biztonsági főnöke is a kamu alkalmazást telepítette.
Kicsit sem volt gyanús neki az elején, hogy próbaképpen a banki adatait is meg kell adnia.
Elég hamar rájött a tévedésére, de akkorra már leürítették a számláját.

Kicsit oda kell figyelni, ennyi az egész.

Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az nem igaz.
 
Utoljára módosítva:
Érdekesség még azt is figyelembe venni hogy volt aki inkább nem vett fel hitelt ezáltal nem gyarapodott a gazdasága míg aki felvette az gyarapodott most meg még vissza is akarja kapni.....vagyis nem biztos hogy az jár jól aki óvatos hanem az aki kockáztat
 
nem biztos hogy az jár jól aki óvatos hanem az aki kockáztat
Annyira eldurvult a helyzet, hogy nagyon kevesen járhattak jól.
Arra lennék kíváncsi, a "károsultak" miért csak a jó oldalát látták?

Sok hasonló eset volt, de egyikben sem volt ilyen sok résztvevő.

Az "ügyes pénzintézet" 5x több kamatot ígért a többieknél.
Amikor elég sok lóvé összegyűlt lelépett külföldre vele.

Voltak adózási kiskapukat kihasználó ügyletek is.
Itt is főleg a lebonyolítók nyertek, és mindössze néhány tízezer forintról volt szó.
A következő évben ezeket a kiskapukat már bezárták.
 
Érdekesség még azt is figyelembe venni hogy volt aki inkább nem vett fel hitelt ezáltal nem gyarapodott a gazdasága míg aki felvette az gyarapodott most meg még vissza is akarja kapni.....vagyis nem biztos hogy az jár jól aki óvatos hanem az aki kockáztat
Elgondolkodtato ez az egesz-

Anno álltam a buszmegalloban, mikor megallt elottem egy volt kollegam uj citroenben, es elvitt.
Elmagyarazta utkozben mekkora farok vagyok, milyen kedvezo hitelt kapott az autora.
Most ő az aki a legjobban veri a nyálát azon, hogy ez átverés.

Magyaran, van ismerosom akinek kényszer volt a hitel, beleugrott lesz ami lesz alapon.
De sokan vannak akik link trogerek aztan most ugy tunik ők voltak mégis az "okosok".
Egyebkent is szereti sok ember a balhét, aztan kimennek táblákkal meg lobogtatjak a végzéseket, hogy oket átverték!

Én meg fizessem az adombol az ő csibeszseguket!

...szoma ha mondom, segit a gondon
 
Hát nem tudom. Annak idején vettem épp kocsit, és kellett párszázezer froncsi hitel hozzá. Kérdezte a kereskedő: milyen hitelt kérek? svájci frank? yen? Mondom: forint. Nem értette, hülyeséget csinálok azt mondta. De én nem hittem a csodákban, mi lesz, ha változik az árfolyam? Én szeretem tudni, mennyivel tartozom, mennyi a futamidő és mennyi a törlesztőrészlet. Csak legyintett, áááá, menthetetlen vaskalapos, gondolhatta magában.
De nem hiszem, hogy a devizahiteleseknek gondot okozott volna ezt végiggondolni. Persze tudom, a hitelt nyújtók rábeszélőképessége zömüknél felülírta a józan gondolkodást. Meg aztán, a magyarok nem igazán tanultak üzleti fogásokat, gazdaságtudományt, pénzügyeket, könnyű volt megtéveszteni őket. Viszont abban egyetértek, hogy bizony ez akkor, abban a helyzetben a bankok meg a kormány felelőssége volt, kötelességük lett volna a kockázatokat is ismertetni. Úgyhogy abcúg bankok.

Nézzük az én oldalamról - van x összeged arra, hogy nagyobb lakásba költözz családostul. Nem luxiból, egyszerűen kicsi a komplett családnak az, ami egy egyedülállónak, esetleg testi-leki közelségben élő nászutasoknak tökéletes másfél szoba.

Bármely "ingatlan-nagyításhoz" pénz kell.

Mi a teendő?
Hitel, mert lottón nem nyertél eddig, a fizetések stagnálnak, s fogy az idő - 5 évvel korábban is kicsi volt már az egy főre jutó négyzetméter.
Egy szobával nagyobb lakás vagy ház? Ez az én kedvemre történt, ház, kerttel. Ráfizetni mindegyiknél kb. ugyanannyit kell.
Van a havi büdzsé, nix több.
Nem mindegy 20.000-25.000 forinttal többet vagy kevesebbet kell kifizetni havonta.
Kockázat van, de mindenki nyugtat, nem jelentős. Bankszövetség kiadja, stabilak az árfolyamok.
Hatszor körbejárjuk, emésztjük, táblázatot készítünk, osztunk-szorzunk. Nem kis felelősség (ezért nehezen is viselem, ha valaki felelőtlenségről beszél - nekünk nem egy autó kellett, hanem otthon!).

Azt lehet vállalni, ha ezen a kb. 20.000 határon belül mozog az árfolyam havi törlesztője. Közben megtakarítás, hogy egy nagyobb összeggel lehessen előtörleszteni.
------------------------------------------------------------

Idáig tart, ami rajtam múlt.
A)
A probléma nem a devizahitellel magával van, hanem azzal, hogy a bankok külön vételi és külön eladási árfolyamokkal dolgoztak a hitelfelvevőket károsítva, ugyanis semmi nem indokolta, hogy ezen az alapon többlet pénzeket vonjanak el a felvevőktől.

B)
Sok bank - a miénk is - a jutalékokat és a kamatokat is átszámolta devizába, bár ezek forintban keletkező banki költségek.
Az ebből az átváltásból keletkező hasznot szintén zsebreteszik a bankok.
Ennek a jogsértő voltát kimondja az EU bíróság 2014. április 30-án (Kásler Árpád és neje ügye).
A lényeg: tisztességtelen felételellel kötött szerződés.

1746815952060.png


C)
Szép lassan egyértelművé válik, hogy nincs devizaügylet a devizahitelek mögött, ezt a bankok szintén saját haszon generálása miatt csinálták így.
(Most, 2025-ben, derül ki egy tájékoztatásból, hogy pl. az Erste hasonlót játszott el Ausztriában, ahol keményen meg is büntették ezért.)

1746816056665.png


Újabb perek kezdődtek erre hivatkozva, a bankrendszert érzékenyen érintve, hiszen felmerült, hogy ha egy szerződés alapfeltétele tisztességtelen, a teljes szerződés lehet semmis.

D) Az Orbán-kormány erre a problémára (indexálás) úgy válaszolt, hogy megalkotta a devizahiteles törvényeket, amelyek lényege többek között, hogy a devizahitelt kiváltja forinttal.
A bankok nem járhatnak rosszul - rémlik?
Tehát a törvény szerint behelyettesítették a szerződéskötéskori devizaárfolyamot MNB középárfolyammal.
Aki nem nyilatkozott, hogy marad devizában, annál automatikusan ezek a törvények léptek életbe.

No, itt jött számunkra az első meglepetés - a tőkét is (6,5M) átváltották, forintosították, ami ezután 11M forintra ugrott.
Az egyösszegű előtörlesztés után (Fundamenta) maradt 9,5M. 8 éve fizetett hitel tőkéje jelentősen több lett, mint a folyósítás napján. Minden banki figyelemeztetés a törlesztőrészlethez kapcsolódott. Soha, senki, egyetlen szóval sem említette, hogy az általunk kért szerződéses összeget bárki forintra válthatja vissza, kénye-kedve szerint!

E)
Erről a "behelyettesítésről" azonban kiderült, hogy ezt, így, ahogyan a devizahiteles törvényekben áll, nem lehet, ez is jogsértő.
A mostani ítéletben ott van, hogy a devizahiteles törvények nem szolgálják a fogyasztói jogokat, nincsenek tekintettel a felvevők érdekeire.

De, ami fontosabb - hogy az uniós jogrendszer viszont igen, tehát aszerint nem lehetett volna ilyen szerződéseket kötni, s a már megkötöttek a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelenek.

Ezt Orbánék sosem ismerték el, bár 2019-ben az Alkotmánybíróság már foglalkozott ezzel egy beadvány miatt:

"[1] 1. Ötvenegy országgyűlési képviselő (a továbbiakban: indítványozók) az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja, továbbá az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 32. § (2) bekezdése alapján kezdeményezte,..."

Dr. Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolása​

[13] ...
[14] Az Európai Bíróság már a C-106/77. számú, Simmenthal ügyben (ECLI:EU:C:1978:49) állást foglalt abban a kérdésben, hogy az uniós jog hatékony érvényesülésének követelményével ellentétes az a tagállami (olasz) jogszabály, mely azt követelte meg az olasz bíróságoktól, hogy eljárásuk felfüggesztése mellett kezdeményezzék az uniós joggal ellentétes olasz jogszabály alkotmánybírósági megsemmisítését. Ebből az is következik, hogy az esetlegesen az uniós joggal ellentétesnek bizonyuló tagállami (jelen esetben magyar) jogszabály félretételére az uniós jog elsőbbségéből következően az Alkotmánybíróság eljárásától függetlenül is sor kerülhet, sőt arra az egyedi ügyben eljáró bíróságok nem csupán jogosultak, hanem kifejezetten kötelesek is.
[15] Az Európai Bíróság az elmúlt években számos elvi jelentőségű előzetes döntéshozatali eljárás keretében foglalkozott az ún. devizahitelekkel kapcsolatos jogi kérdésekkel, mely következtetések a devizahitelekkel kapcsolatos perekben nem hagyhatóak figyelmen kívül.

[17] 3. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az uniós jog értelme egyértelmű, azonban a magyar jog valamely szabálya kifejezetten ellentétes az uniós jog rendelkezéseivel, úgy magából az uniós jogból fakadóan kötelesek az uniós joggal ellentétes tagállami (magyar) jogszabályi rendelkezés automatikus félretételére. Ez esetben az ügyet oly módon kell eldönteniük, mintha a kérdéses magyar jogszabályi rendelkezés egyáltalán nem létezne."

F)
Itt jön a következő gond - a magyar bíróságok a devizahiteles törvényeket alkalmazták az uniós joggal szemben, ezzel hosszú évek óta hátrányos helyzetbe hozva, akár a végrehajtásig eljuttatva a jogosan perelő ügyfeleket.

A magyar bírósági gyakorlat fütyült arra, amit a magyar alkotmánybíró (is) kimondott 2019-ben!

A 2025. április 30-i ítélet kimondja, hogy a tagállami bíróságok jogtalanul járnak el, amikor kivonják magukat, az ítélkezésüket az uniós jogszabályok alól, bár azok magasabb rendű szabályozásként kellene megjelenjenek.

Tehát nem a devizahitellel, mint hitelfajtával van baj, hanem azzal, ahogyan ezeket a hiteleket a bankok kezelték.
Az nem járja, hogy tévedtem, fizessük ki közösen / minden adófizetőt beleértve / a keletkezett kárt.
Valamennyi tanulópénzt mindenképpen jogosnak tartok, mert így soha nem jutunk előre.
Itt nem az államnak kell fizetni (így nem is az adófizetőknek) hanem annak, aki gazdagodott más kárán - vagyis a bankoknak.

Az a szöveg, hogy meg kell osztani a kockázatot, csak jól hangzó duma volt, nem szabad bedőlni ennek.

A tanulópénzt mindenkinek meg lehet fizettetni de, a pénzügyekhez kellenek alapok is....hiába mondanák vagy mondták el hogy változhatnak a kamatok ez nem sok embert érdekelt.

Van egy termék, amit az egyik fél mint ügyfél igénybe vesz, miközben a másik fél pontosan tudja, hogy olyan buktatókat helyez el a termékben, amit a jóhiszemű és laikus ügyfél nem tudhat.

Mintha a villanyszerelő biztonságos szerelést garantálna, de utólag kiderülne, hogy kispórolta a biztonsági háttér egy részét.

Amikor az emberek pénzügyi ismeretek szükségességéről beszélnek, akkor el kell gondolkodni azon, hogy vajon mennyire kell értenem pl. a villanyszereléshez, hogy előre lássam, hol lehetnek a buktatók, mielőtt belemegyek a házam elektromos felújításába?
De írhattam volna vízszerelést is, gázszerelést is, fűtésrendszer átalakítást, autószerelést stb.
Bármelyikből lehet, rámnézve, katasztrófa.
 
Utoljára módosítva:
Van egy termék, amit az egyik fél mint ügyfél igénybe vesz, miközben a másik fél pontosan tudja, hogy olyan buktatókat helyez el a termékben, amit a jóhiszemű és laikus ügyfél nem tudhat.
Sajnos ez így működik.
Szerintem a bankok és a politikusok sem számítottak arra, hogy ebből ekkora zűr lesz.
Mindenkinek a saját döntése, hogy vállalja-e a jól hangzó termék beszerzését a benne rejlő kockázatokkal együtt is.

Itt nem az államnak kell fizetni (így nem is az adófizetőknek) hanem annak, aki gazdagodott más kárán - vagyis a bankoknak.
A bankoknak nincs annyi pénzük, hogy a "mindent vissza" elvárásodat megvalósítsák.
Elképesztően megnőnének a bankköltségek, és a többségük tönkremenne.
Az államnak kellene megoldani a mi adónkból.

Amikor az emberek pénzügyi ismeretek szükségességéről beszélnek, akkor el kell gondolkodni azon, hogy vajon mennyire kell értenem pl. a villanyszereléshez, hogy előre lássam, hol lehetnek a buktatók, mielőtt belemegyek a házam elektromos felújításába?
Nem elsősorban a pénzügyi ismeretek számítanak.
Alapesetben ránézésre meg tudod állapítani, hogy a 6 kiló cukrot érdemes-e az adott boltban megvenned.
Az is egy gyors kockázatelemzés, pedig csak egy piti összegről van szó.
Sok milliós tételnél ezt alaposabban át kellene gondolni.
Már annak gyanúsnak kellett volna lennie, hogy miért kisebb a kezdő kamat.
A két szép szemünkért nagyon ritkán kapunk bármit is.
Azért volt kisebb a kezdő kamat mert egy deviza árfolyamához kötődött.
Azt is lehetett pontosan tudni, hogy a forinthoz képest a deviza árfolyama folyamatosan emelkedni fog, a csökkenés gyakorlatilag kizárt.
A mértékét magam sem tudtam volna meghatározni, de az tuti biztosan látszott, hogy a deviza alapú
hitel költsége igen rövid idő / legfeljebb néhány év vagy hónap / alatt meghaladja a forintalapú hitelét.

Az alacsony kezdő kamat trükköt még sokáig alkalmazták különféle hiteleknél.
Az is egy ravasz trükk ahol a hitel kamata viszonylag alacsony, de a kezelési költség igen magas.
Betéteknél is előfordult, hogy valamivel magasabb kamatot ígértek,
de a kezelési költség levonása után már annyi sem maradt mint a többi banknál.
Csak néhány éve kötelező a teljes hiteldíj mutató.
 
Utoljára módosítva:
Sajnos ez így működik.
Szerintem a bankok és a politikusok sem számítottak arra, hogy ebből ekkora zűr lesz.
Mindenkinek a saját döntése, hogy vállalja-e a jól hangzó termék beszerzését a benne rejlő kockázatokkal együtt is.


A bankoknak nincs annyi pénzük, hogy a "mindent vissza" elvárásodat megvalósítsák.
Elképesztően megnőnének a bankköltségek, és a többségük tönkremenne.
Az államnak kellene megoldani a mi adónkból.


Nem elsősorban a pénzügyi ismeretek számítanak.
Alapesetben ránézésre meg tudod állapítani, hogy a 6 kiló cukrot érdemes-e az adott boltban megvenned.
Az is egy gyors kockázatelemzés, pedig csak egy piti összegről van szó.
Sok milliós tételnél ezt alaposabban át kellene gondolni.
Már annak gyanúsnak kellett volna lennie, hogy miért kisebb a kezdő kamat.
A két szép szemünkért nagyon ritkán kapunk bármit is.
Azért volt kisebb a kezdő kamat mert egy deviza árfolyamához kötődött.
Azt is lehetett pontosan tudni, hogy a forinthoz képest a deviza árfolyama folyamatosan emelkedni fog, a csökkenés gyakorlatilag kizárt.
A mértékét magam sem tudtam volna meghatározni, de az tuti biztosan látszott, hogy a deviza alapú
hitel költsége igen rövid idő / legfeljebb néhány év vagy hónap / alatt meghaladja a forintalapú hitelét.

Az alacsony kezdő kamat trükköt még sokáig alkalmazták különféle hiteleknél.
Az is egy ravasz trükk ahol a hitel kamata viszonylag alacsony, de a kezelési költség igen magas.
Betéteknél is előfordult, hogy valamivel magasabb kamatot ígértek,
de a kezelési költség levonása után már annyi sem maradt mint a többi banknál.
Csak néhány éve kötelező a teljes hiteldíj mutató.
Mondom, a törlesztőrészlet változását vállaltuk, s vállalnám a mai napig.
Ahogyan nem váltottuk ki fix havi törlesztős hitellel a meglévőt sem, mert a havi fix jelentősen magasabb, mint amit most fizetünk.
Azóta is változó kamatozású a hitel.

A bankrendszer jelentős eredményekre tett szert, ne sajnáld őket.
A pénzügyi összeomlásukat azért nem tudom vizionálni, mert kötelesek vésztartalékot képezni, ez előírás.

Ráadásul senki a bankok közül nem sajnálta meg azokat, akik alól kihúzták az ingatlanjaikat.

Az is fontos, hogy a fogyasztói jogok érvényesülése jogszabályilag biztosított.
Ha a pénzügyi szervezet "nem látta előre", mi fog történni, és nem is számított rá, miért fizessen az a hitelfelvevő, akin most számon kérik, miért nem látta előre azt, amit a bankok sem.

S még egy - ha ennyire ki vannak centizve a bankok (nincsenek egyébként), akkor miért adták el a hiteleket a hitelek töredékéért behajtó cégeknek?
Miért nem az adóst segítették kedvezőbb feltételekkel -- ráadásul tudva, hogy van vaj a fejükön jó vastagon?

1746870723791.png
1746870776108.png

1746870887759.png


S akkor még nem is említettem a devizaváltás miatt keletkezett MNB nyereséget, amit Matolcsy alapítványokba osztott szét, a potom 750 milliárd forintot.

A banki "tisztességre" még egy példa:
engem köteleztek egy 100.000 forintos AJÁNDÉK(!!!) hitelkártyára is. Mondtam, nem kérem. De feltétel, sőt, aktiválnom is kötelező. (Azóta ismerem már a "szerződési szabadság" fogalmát. Akkor még net sem volt, legfeljebb a könyvtár és a közlönyök.)
Nem volt választási lehetőségem, hiszen a foglalót letettük, az eladási szerződést megkötöttük, benne fizetési határidővel.

A folyósítást követő hónapban számlát kaptam ehhez a kártyához, rajta fizetnivaló összeg. Telefon, ne vicceljenek már. Nem viccelnek, ezt a havi díjat fizetnem kell.
Nem fizettem. Következő hónap, büntetés.
Levél a banknak, hogyan zajlott a felvétel, hogyan köteleztek, hogyan sértették meg a jogaimat ezzel a kötelezéssel.
Válasz: nem érdekli őket (CIB), akkor is fizetnem kell, mert ott az aláírásom, beleegyezésem, menjek bíróságra, de addig is fizessek.
Már a következő év elején és kb. 15.000 forintos tartozásnál jártunk, amikor írtam egy levelet a fejnek: Surányi Györgynek.
Mindent, az összes búbánatomat, hogy hogy zajlott ez az egész, milyen választ kaptam tőlük.
Felsoroltam azt is, hogy két fényképes igazolványt kértek a felvételnél, és nekem nem volt csak a személyim.
Bevittem a kisdobos igazolványomat, az úttörő igazolványomat, a versenyúszó igazolványomat, a bérletemet és kiterítettem a hölgynek, hogy ennél jobban nem tudom igazolni, hogy én vagyok én. Mind fényképes igazolvány volt.
Nem fogadta el, azt mondta, újítsam meg az akkorra már lejárt jogsimat.
8.800 forintomba került a megújítása, de szintén nem volt választásom, mert leállt a hitelkérelem.

Ezt is leírtam Surányinak, beleírva már azt is, hogy a jogszabály szerint lakcímkártyával + személyi, vagy útlevél, vagy jogsival igazolhatom magam, ennél többet jogtalan kérni.

Meg is jött a válasz gyorsan: elnézést kért az ügyintéző hölgy a hitelfelvételnél tapasztalt kellemetlenségeimért "az elnök úr nevében", törtölték a kártyatartozást, és kérték, adjam le a hozzám legközelebbi CIB-fiókban.
S megfejelve mindezt, fogadjam el tőlük a 8.800 forint visszatérítését is a kellemetlenségek enyhítésére.

Ugyanígy meccselnem kellett az árrés-elszámolásnál. 351 svájci frankot akartak visszatéríteni. Ez kb. 150.000 forint lett volna. A végén majd másfél millió lett a térített összeg, nettóban valamivel alatta (az adót a bank fizette be).

Nem kell sajnálni a bankokat, tudták ők, mit csinálnak, miből van hasznuk.
 
Utoljára módosítva:


Főleg az eleje érdekes, ami a történet kezdetét meséli el.
A riportalany szerint mindenki tudta, hogy a deviza árfolyamok folyamatosan
emelkednek, és a történelem folyamán a csökkenés soha nem fordult elő.
A bankok még erre is bebiztosították magukat, árfolyam csökkenés
esetén módosíthatják / emelhetik / a kamat mértékét.
Látszott, hogy igen rövid idő alatt többe kerül mint a forint alapú hitel.
Ennek ellenére az ügyvéd úr is felvette a deviza alapú hitelt,
és most eléggé egyoldalúan értelmezi a jogot.

Az átverést "információ hiányos" ügyletnek nevezi,
amit a jelenlegi politikai helyzetre is érvényesnek tart.
A választásnál sem számítanak a kockázatok csak a jól hangzó rész cél.

Gagamail:

Gondolom, nálam sokkal alaposabban utána néztél.
Mennyi szerződés van és mekkora visszafizetendő összeget érintene?
Az ügyvéd úr meglehetősen pongyolán bánik a számokkal.
 
Utoljára módosítva:
Főleg az eleje érdekes, ami a történet kezdetét meséli el.
A riportalany szerint mindenki tudta, hogy a deviza árfolyamok folyamatosan
emelkednek, és a történelem folyamán a csökkenés soha nem fordult elő.
A bankok még erre is bebiztosították magukat, árfolyam csökkenés
esetén módosíthatják / emelhetik / a kamat mértékét.
Látszott, hogy igen rövid idő alatt többe kerül mint a forint alapú hitel.
Ennek ellenére az ügyvéd úr is felvette a deviza alapú hitelt,
és most eléggé egyoldalúan értelmezi a jogot.

Az átverést "információ hiányos" ügyletnek nevezi,
amit a jelenlegi politikai helyzetre is érvényesnek tart.
A választásnál sem számítanak a kockázatok csak a jól hangzó rész cél.

Gagamail:

Gondolom, nálam sokkal alaposabban utána néztél.
Mennyi szerződés van és mekkora visszafizetendő összeget érintene?
Az ügyvéd úr meglehetősen pongyolán bánik a számokkal.
Sőt, Kósa Lajos, Mesterházi Attila, Kocsis Máté, Tóth József, Karácsony Gergely, stb., sőt, önkormányzatok, "felelős" poltikai vezető szervek is vettek fel - de éppen hallom, hogy az ügyvéd is mondja.

Kb. 3 millió szerződés és egy másik beszélgetésben azt mondták, hogy kb. 18 millió euró a devizahiteles kintlevőség volt, de erre az MNB tudna pontos számokat mondani.

Őszintén: engem nem érdekel, hogy szándékosan vagy tudatlanságból nem mondták, hogy a devizaváltás utáni tőkeösszeget egyszer majd visszaválthatják lényegesen magasabb árfolyamon, ezáltal majd kétszeres tőkét kell a továbbiakban visszafizetni. Ha mondják, 5 percen belül állok fel, és mondom, hogy köszönöm, ez nem nekem való. De nem mondták.

Ideteszem a szerződés 2.sz. mellékletét, azt a dokumentumot, amit aláírattak velem. Látható, hogy csak a havi részlet mozgására utal, s mi ezt vállaltuk is. Ezt ma is vállanám, hiszen nem volt a mellényzsebben plusz 6-8 millió, amiből mozdulni lehetett.
Ma is vallom, a hitel nem ördögtől való, de mint kiderült, lehet ezt magasszinten jóváhagyva, tisztességtelenül is csinálni.

1746967183707.png


No, azt viszont senki ne várja tőlem, főleg ez alapján, hogy 18 évvel ezelőtt esetleg felrémlik előttem egy visszaforintosítási folyamat.

Azt készséggel aláírom, hogy volt, aki túlvállalta magát. Fiatal házasokról tudok, akik saját lakásba akarván költözni, ehhez vettek fel hitelt. Mivel a hitelösszeg nem lehetett x százaléknál több az elzálogosított ingatlan értékében, így plusz fedezetet kellett hozzá kapcsolni - itt a szülők nyaralója volt a plusz.
Ment is minden, lakás, nyaraló, és még maradt tartozás is.
Azért nem hibáztatom őket, mert megpróbáltak egy lehetőséget - ahogyan jelenleg is nagyon magas a hitelállomány, tehát a felvételi kedv cseppent sem csökkent.
A magyar fiatalok lakáshoz jutása - lásd megfizethető bérlakások száma - a kanyarban sincs az igényekhez képest.
Ez is lehetne a családpolitika érdeke ...

Olyat is tudok, aki lakáshitelt is felvett, autóhitelt is, a hitelkártyát is felhasználta, sőt, többel, mint amit pl. rám erőszakoltak.
Ők is bukták a Kárpát-utcai lakásukat, pedig akkor már olyan magasak voltak az ingatlanárak, hogy a hitelt bőven teljesíthették volna az eladásból, de nem tudták adott időn belül értékesíteni, így maradt a kényszereladás lényegesen alacsonyabb áron. Mire mindent kifizettek, Pesttől távoli megyében tudtak 3-4 M közötti ingatlant vásárolni maguknak.
Az autó megmaradt, azt a hitelt több évvel később, de kifizették, de azóta vettek fel újabb hitelt a vidéki ingatlan felújítására.

Én ezt nem mertem volna, és mindig visszafogottan hallgattam a beszélgetéseinken az újabb és újabb eladósodásaik hírét. Igaz, nálunk rengeteg a házilag végzett kézimunka a burkolástól bútorkészítésen át, a redőnyszerelés, - felújításon át a homlokzatfestésig, de így talpon vagyunk. Csak nagyon szükséges esetben jönnek szakvállalkozók mai napig. (Plusz újabb végzettségeket szereztem én is, hogy több pénz legyen.)

A hitel fizetésének folyamatában viszont ott vannak azok a tisztességtelenségek, amit a bankok tudatosan generáltak. Pl. az árfolyamrés, amihez nem értettünk. Aztán a már említett kötelező felvételi feltételek - aminél hiába mondtam én is, hogy ez biztosan nem szabályos, csak egy vállrándítás volt a válasz.

Most kiderült, hogy a kormány, ahol jogász jogász hátán, is tisztességtelenül alkotott olyan törvényeket, amelyek jelentős hátrányba hozták a felvevőket.
Mindehhez kigondolva azt is, hogyan térjenek el az utóbbi 10 évben az uniós jogszabályoktól, amelyek alkalmazása esetén borult volna a bili.
Ehhez parner volt a bírói kar több tagjai is.


Mert a bankok nem járhatnak rosszul ...

1746968572914.png

1746968691214.png


S akkor még nem beszéltünk Schadl Györgyről, a többi végrehajtóról és a behajtó cégekről, akik gennyesre keresték magukat.
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

luxor74 wrote on Ajuda67's profile.
köszönöm szépen a legújabb duvall könyvet. ma nem de hétvégén biztos elolvasom
Ajuda67 wrote on bsilvi's profile.
Helló! :) Először is köszönöm szépen a Vámpírok Amerikában sorozat fantasztikus fordításait! Másodsorban pedig kérdezném, hogy Freedom, miért épp 18-as sorszámot kapott a Vámpír szösszenetek sorában? Van 17-16-stb? És ha igen, hol? :) Válaszod előre is köszönöm!
fesa wrote on bogi1978's profile.
Boldog szülinapot !
WilmavdBK wrote on Virag 29's profile.
Hi !
At this moment I've got 140 patterns from IlDikko.
It'sa bit to much to write it all down.
I can make a list for you but that will that some time.

Greatings Wilma
csorieva wrote on bsilvi's profile.
Köszönöm a fordításokat, eseteg
Anna Hackett
Stealing from Mr. Rich
a többi része is lesz majd?

Statisztikák

Témák
38,810
Üzenet
4,950,182
Tagok
625,027
Legújabb tagunk
MrWoodPEcker87
Oldal tetejére