Elfogattam magamat az ásotthalmi úton

Tizenkét perc. Ennyi kellett, hogy az ásotthalmi úton menekültként elindulva begyűjtsenek a rendőrök, hogy a fél világot áthajózó-átgyaloglókkal együtt végigjárjam azt az utat, ami Magyarországon egy menekültre vár, ha már a hatóságok látóterébe kerül.

Magyarul odadobott beszólásokkal, a végtelen áradatban közönyössé vált arcokkal, valamint sok emberi és kevésbé emberi gesztussal is találkoztam a rendőröknél.
Fizikai erőszak nem volt, és ez volt a legfontosabb tapasztalat: a rossz ellátási körülmények és egy börtönnek látszó rövid bezárás ellenére nem a rettegés volt a meghatározó. Persze ennek magától értetődőnek kellene lennie, de legalább ennek örüljünk. A gumibot még csak fenyegetően felemelve sem került elő a Röszkén és Vámosszabadiban töltött másfél napom alatt. Bár a röszkei reggel azért durvára sikerült.

Láthatóan azonban nincsen kormányzati szándék a körülmények javítására. Feltűnően hiányoznak a karitatív szervezetek, és tolmácsra is szükség volna. A rendőrség munkája is könnyebb lenne, de úgy tűnik, ők is inkább magukra vannak hagyva a feladattal.

Ismerjék meg Georgij Kulakovot
A kezdet egyszerű: csak el kell indulni azon az úton, ahol a legtöbb menekült Ásotthalom felé megy Szerbiából. Elég egy hátizsák, egy baseballsapka, és már kész is van a menekült. Annyi rendőrautó járja már ezt az utat, hogy aki itt van, azt nappal garantáltan begyűjtik. Én menekültként már biztosan az úttól beljebb mennék, ha el akarnám kerülni a rendőröket, bár lehet, hogy a fáradtság és a tudat, hogy már az EU-ban vagyok, végül mégis kiterelne az útra. A menekültek láthatóan nem is akarnak elbújni – ha elkapják őket, elkapják, ha nem, továbbmennek, insallah.


Az elmúlt hónapokban egyértelműen a szíriaiak vezették a menekültlistát – pontosabban többnyire kurdok, akik hiába jöttek Észak-Szíriából, egyre inkább egyszerűen Kurdisztánt mondanak –, aztán megjelentek az afganisztániak, pakisztániak, bangladesiek, és mostanra az afrikaiak, méghozzá leginkább nyugat-afrikaiak: Ghána, Szenegál, Nigéria, Mali.

A saját menekültem megformálásához csak Közép-Ázsia jöhetett számításba, de olyan, hogy azzal nyelvi okokból se bukjak le az első tolmács kérdésére vagy akár az első baráti menekülttárs köszöntésére.

Ezért esett a választás Kirgizisztánra: az emberek többsége nem tudja, hol van – legalábbis az engem tologató rendőrök közül szinte senki sem tudta –, viszont olyan migránskibocsátós neve van. Előnye még, hogy a Szovjetunió széthullása után maradt ott egy kevés orosz, tehát az sem furcsa, hogy kirgiz állampolgárként nem tudok kirgizül, csak oroszul. Egy okkal több, hogy eljöjjek.

9578249_4676b2d60524ae6ce3f76e576f482426_wm.jpg

Így született meg Georgij Kulakov, aki a Szovjetunió összeomlásával lett határon túli orosz. A történet szerint Kirgizisztánt valójában már 2012-ben elhagyta, Oroszországba ment, ott viszont kirgizként kezelték, állampolgárságot nem kapott, kirgiz útlevele lejárt, közben a rendőri korrupció elleni tüntetésen is részt vett Krasznodarban, amiért a haverjait már bevarrták. Szóval, úgy érezte, nincs más választása, mint lelépni. Ukrajnán keresztül nem tehette a donyecki szakadárok miatt, így maradt a konszolidáltabb szakadár Abházián, Grúzián át Törökország, ahonnan már a klasszikus útvonalon jött.

Na, ez a történet senkit sem érdekelt. „Nationality? – Kyrgyzstan!" – szinte az utolsó pillanatig ilyen párbeszédekkel haladtam a németországi továbblógás lehetőségét jelentő papír megszerzéséig.

Elvész a szabadság
Valójában már három perc után azt hittem Ásotthalomnál, hogy begyűjtenek, de az első rendőrségi kisbusz elszáguldott mellettem. Már tele volt. Csak az újabb fordulókor ugrott ki mellettem a maszkos gumikesztyűs rendőr: „Nationality? – Kyrgyzstan!"


„Passport? No passport? Come, come, no problem” – és már fenn is voltam a kisbuszon. Igyekeztem tudatosan kicsit zavart és értetlen arcot vágni, mint aki nem tudja, hogy most mi lesz vele, de aztán rájöttem, hogy zavart és értetlen az arcom, mert nem tudom, hogy mi lesz velem.

„Na, itt a média, a kurva anyját” – morogták a kisbuszban a maszkos, gumikesztyűs rendőrök, amikor a következő gyűjtőpontnál meglátták, hogy egy lengyel stáb kérdezgeti a két rendőr társaságában várakozó afrikaiakat. A tévések nem zavarogtak, együttműködően odébb léptek, amikor a rendőrök terelésbe fogtak.

A busz meg is telt a csoporttal, magától ment mindenki, a „come, come, befelé” csak a forma kedvéért hangzott el a rendőr szájából.

Húsz perc múlva már a két toi-toi vécével és két kukával felszerelt buszmegállóban, azaz az ásotthalmi ideiglenes gyűjtőponton voltunk: Ghánából, Szenegálból, Maliból, Pakisztánból, Afganisztánból, Szíriából – Kurdisztánból – és persze Kirgizisztánból.

Tévé előtt morcosabb a rendőr
A hangulat osztálykirándulás-szerű volt. A csoportok egymás közt csevegtek, amikor begördült egy újabb adag menekült, már ismerősként köszöntötték őket: „Hello Senegal, hi Nigeria!” Pár gyerek futkározott, a rendőrök közben vizet és szendvicset osztogattak – amíg az egyik el férfi el nem dobta a kuka felé.

„Hé, Ghana man! Hungary, no Hilton hotel! Hungary food, water, love, te meg eldobod a kaját?” – a rendőr szavaira bocsánatkérőn intettek a ghánai csoport tagjai. Méltatlankodása után pár perccel ugyanez a rendőr kézen fogva sétált egy hároméves forma ghánai kisfiúval, kedvesen megcirógatta a fejét. Fertőzéstől való aggódásnak, idegenkedő távolságtartásnak nyoma sem volt. Maszknak és gumikesztyűnek sem.

Ekkor érkezett be, egyszerre, a nagy busz és a lengyel tévések. Lehet, hogy véletlen egybeesés, de a rendőrök a kamera megjelenésekor sietve felkapták gumikesztyűiket és maszkjaikat, majd szigorú hangon mindenkit állampolgársági csoportok szerint sorba állítottak.

Már amennyire sikerült azonosítani az országokat a bemondások alapján.

Egy szegény kurdisztáni öregúr Kulakov Kirgizisztánja miatt innentől jó ideig kirgiz volt a rendszerben. Tiltakozott ugyan, hogy az másik ország, de letudták egy „jól van, menjél már befelé”-vel.

Baszd meg van, fuck you nincs
Amikor újságíróként kérdeztem korábban a rendőröket, hogy hova kerülnek a busszal a menekültek, azt mondták, Röszkénél egy hangárba. Mostanra már az autópályáról is látszik, hogy a hangár a múlté: három sorban nyitott katonai sátrakban helyezik el 12–24 órára menekültek százait.


A rendőrök nagyrészt magyarul beszélnek mindenkihez, a kulcsszavakat angolul mondják, a dolog nagyjából működik. Nem mintha a rendőröknek lett volna választásuk, volt amelyikőjük abban sem volt biztos, hogy a sit down, az ülj le. A nyelvi képzés mellett – ami nem csak a menekültek miatt kéne – nem ártana valami országismertető gyorstalpaló sem.

Persze tolmács is lehetne a helyszínen, legalább arab és angol, de ottjárttamkor nem volt.

Leszállva a buszról a hozzávetőleges regisztrálás idejére a parkoló részen várakoztunk félszázan. Ötven méterre 15 rendőr, 6-7 mikrobusz, arrébb néhány nagy, civil cégektől bérelt busz állt, mögöttünk a nyomasztó sátortábor, de még nem értünk rá a körülményekkel foglalkozni.

„One line, egy sorba, istenem, nem lehet, hogy ennyire hülyék vagytok” – mondta egy készenlétis, ami sértő, de én betudtam konfliktusmentes feszültséglevezetésnek. Fuck you-t, egyszer sem hallottam, bár ettől még értik a menekültek, ha rájuk tesznek megjegyzéseket.

Bosszantó, hogy a magyar szövegekben folyamatosan benne van ez a lehülyéző duma, ami miatt a hozzáállás óhatatlanul lekezelővé válik. Nem üt senki, nem fenyeget – és nyilván ez a legfontosabb –, de azért inkább terelt állatnak éreztem magam, nem embernek.

Pénisz, big?
„Odanézz már, ez egy menekült? Figyelj már, hogy ki van gyúrva!” – a majdnem kétméteres szenegáli fickó valóban kilógott a sorból, de már hozzászokott a rendőri stíröléshez. Már a buszmegállóban az egyik pocakos rendőr is azt kérte, mutassa meg a hasizmát – igen, kockás –, így most is csak mosolygott.

„Pénisz, big?” – na, ez a kérdés láthatóan túlment a szokásoson, a szenegáli srác is értetlenül nézett, hogy most tényleg jól hallotta-e. A rendőr a rossz vicc elütése helyett inkább fokozta és alkarját mutogatva magyarázni kezdett: „A faszod is nagy, long cock?"

Szerencsére megmutatnia azért nem kellett a szenegálinak. Helyette inkább elmondta tervét, hogy bokszoló lesz Németországban, négy éve sportol. Van egy magyar barátnője. Esetleg érdemes itt maradnia?

És ekkor megkapta az egyik rendőrtől azt az összefoglaló választ, aminek hallatán majdnem kiestem a szerepemből:

„Hungary, no money. Orbán Viktor.”

A szenegáli aligha tudta, mit jelent, hogy orbánviktor, a lényeg, hogy nem éri meg itt maradni.

Röszke felér egy mélyütéssel
Ezután a nevek bemondása nélkül, pusztán állampolgárságunkat/nemzetiségünket megadva kaptunk egy karszalagot. "99362 kirgiz" – ez lettem én, és egy lendülettel kirgiz lett az apám korú kurdisztáni öreg is. „Kurdistan, no Kyrgyzstan!” – de leszarták.


A 9-es sátrat kaptuk. Addig csak fél szemmel néztem az oldalak nélküli udvari tusolót, a két toi-toi vécét, a távoli hangárt és a hosszú sorban álló sátrakat.

Naivan katonás rendben álló ágysorokra számítottam, helyette viszont porfellegben úszó sátorban szétdobált rongyokat, szivacsokat és néhány rácsos ágyat találtam.

Hiába olvastam náci és szovjet lágeres túlélőkönyveket, hogy le kell csapni arra, ami van, bambán néztem körbe még néhány fanyalgóval együtt, míg az élelmesebbek összeraktak maguknak valami használhatót a romokból.

Sokan inkább a sátrakon kívül telepedtek le, azzal, amijük volt, vagy ami plédet szereztek. Úgy láttam, valaki kis sátrat is kapott a gyerekeinek.

Én inkább csak leheveredtem a kitaposott fűre, porra, és próbáltam kitalálni, hogy lehet itt kibírni. Aztán, amikor túl voltam a szörnyülködésen, és egy kövekkel szívesen dobálózó kisfiú is célba vett, az esőtől tartva inkább elfoglaltam egy sátor szélén fekvő raklapot valami ronggyal. „Szerencséd van, ott egy hálózsák is” – bökött a kétes halomra egy afrikai asszony. Akkor még nem hittem, hogy az éjszaka még azzal a hálózsákkal is megbarátkozom, pedig de.

Ember az undok arc mögött
„Hű, de büdösek vagytok” – vonult el egy rendőr a sátrak mellett, ami azért nem volt jó fejség, elvégre a körülmények olyanok, hogy nehéz diplomáciai fogadásra alkalmasnak maradni, és ennek ellenére még az sem volt igaz, hogy különösebben büdös lett volna.

De ez megint csak magyarul hangzott el, ha megkérdeztek egy rendőrt, hogy hol lehet pelenkát kapni, akkor mutatta, hogy a tábor túlsó felén. Egy másik esetben egy afgán család kért ételt, mire

a tábor szélét őrző két rendőr először letudta egy „maradjál, üljél vissza” morgással, de egy perc múlva egyikük végül odaadta a családnak a saját ételdobozát.

Ez a kettősség volt e jellemző: egy elsóhajtott „jajbaszdmeg-mitakarszmármegint” után jött a segítség.

De hol vannak a keresztény gyökerek?
Kézenfekvő lenne, hogy egy ilyen helyen karitatív szervezetek munkatársainak tucatjai nyüzsögnek. Helyette itt a hiányuk a feltűnő. Egy vöröskeresztes sátorponyván kívül semmi sem jelezte, hogy itt bármiféle segélyszervezet dolgozna. Alkotmány ide, alaptörvény oda, sehol egy világi vagy keresztény segélyszervezet – pedig bőven akadna afrikai és kisebb számban szíriai keresztény is, ha már úgy aggódunk a világban folyó keresztényüldözés miatt. Nem mintha a segítségben ennek szempontnak kellene lennie.

Láttam én a 2008-as dél-oszétiai grúz–orosz válság alatt sebtében felállított sátortáborokat, azok sem voltak irigylésre méltók, de azért nem két vécé működött nagyjából ezer emberre, meg voltak olyan apróságok, mint gyereksátor, ahol a kicsik rajzolhattak, üldögélhettek. Az emberek asztaloknál ehettek, nem pedig a poros plédeken. Ez nem pénzkérdés.

Láthatóan nem is cél a minimális kényelem megteremtése: nehogy híre menjen, hogy itt emberségesek, mert aztán csak még többen jönnének.
„Nekünk kéne rendet tartanunk, nem állapot, hogy akik elmennek, ekkora kupit hagynak az utánuk jövőknek” – mondta önkritikusan egy a nigériai asszony. A portáját elnézve nem a levegőbe beszélt. Akkurátusan elrendezett ágyon feküdt, mosott ruháit szépen kiteregette, lefekvés előtt leöblítette a lábát. Ránézésre bennem már több kilométer volt, mint benne, pedig még csak alig hét órája voltam menekült.


Éhséggel viszont nem küzdöttem. Kolbászos – ha kellett, sertéshúsmentes – zsemlét és vizet eleget kaptunk már a buszmegállónál várakozva is. Vacsorára is osztottak zsemléket, a tömeg türelmesen beállt két sorba. (Lám, ez a rengeteg hülye képes arra, hogy beálljon one line-ba, ha van értelme.) Mögöttem két afganisztáni hazara lány röhögcsélt, de azon kívül, hogy afganisztáni hazarák, nem sikerült mást megtudnom tőlük.

Az egyik sátorban vidám arabok zenéltek, a zsemléosztás után nagy csoport gyűlt össze körülöttük. Ez volt az egyetlen felszabadult jelenet.


Álomból felriadni tudni kell
Éjszakára meglepően nagy mozdulatlanság borult a táborra, bár az újabb begördülő buszokat hallani lehetett. Csak egy afgán férfi telefonos kiabálása törte meg a csendet. „What do you want? No, no! Finish!” – azzal lecsapta a telefont.

Az áramlás folyamatos, látható, hogy ha így halad – és közben a hideg is beköszönt majd –, az infrastruktúra alkalmatlan lesz a menekültek ilyen visszafogott szintű fogadására is. Röszke gyorsan pörög, éjszaka fél háromkor is kiürítettek egy sátrat: „Wake up, transport!”

Amennyire lehet, nemzetiségek szerint csoportosítanak a sátrakban és a buszos szállításokkor is. Pontosabban állampolgárságok szerint, mert aligha tesznek különbséget egy afganisztáni urdu és pastu, illetve egy szíriai arab – ráadásul keresztény vagy muzulmán? – és kurd között.

– Nationality?

– Kyrgyzstan!

– Szíria?

– Nem, Kirgizisztán! Hmmm...Kyrgyzstan.

Csodával határos módon nem buktam le, amikor a szemembe világítva felriasztottak, talán a rendőr is hasonlóan álmos volt, mint én. A karszalagom aztán beszélt helyettem, így békén hagytak reggelig.

A miattam kirgizzé lett kurdisztáni öregúr az éjszakai hörgései után cigire gyújtott, majd a kis szatyrából elővett cipőpasztájával megtisztította a poros cipőjét. Szép bordón csillogott, elégedetten szívott a cigibe.

Van sapka, nincs sapka
Fél hétkor újabb „wake up, transport!” rázott fel. Vagyis a „keljél már föl a kurvaanyádat,mi a fasz van már!", hogy pontosak legyünk. Ekkor a szomszéd sátrat ürítették ki, ez volt a legdurvább jelenet és semmi, de semmi nem indokolta.


„Jaj, együtt aludtatok, nehogy csináljatok már még egy gyereket” – kuncogtak a rendőrök, akik amúgy is szívesen csóválták a fejüket, meglátva, ha valakinek négy gyereke volt.

Aztán a terelés ordítozással telt, „fogd már meg azt a kurva bőröndöt!", de itt sem sült el senkinek a keze, bár itt voltunk hozzá a legközelebb, és meglepne, ha hasonló helyzetben még sosem fordult volna elő. Vagy fog hamarosan. Valószínűleg egy hosszabb folyamat, amíg az ember eljut oda, hogy tárgyakként kezelje a hatalma alá került embereket. És a kormányzati retorika erre remekül rásegít.

Az ordibálás helyett, hogy miért a „transport”, hova, mire számítsanak, azt senki nem mondta el, mintha a „ne nézzél már, induljál a sorba” elég magyarázat volna.

A kurdisztáni öregúr megint jelezte, hogy ő ugyebár kurdisztáni, nem kirgiz, de csak addig jutottak vele, hogy „ennek meg mi a picsa baja van, leszarom, hogy honnan jött". „De szépen kisuvickolt krokodilcipőd van" – kapta meg helyette az öreg, mintha ezek szerint két baj lehetne a menekülttel: vagy koszos, vagy próbál a körülményekhez képest is rendezettnek maradni.

„Na ezeket a narancssárga szalagosokat vigyük. Hehe, fideszesek”

– jött megint a mondat, amit magamtól nem tudtam volna kitalálni. Végül citromsárgák is kerültek a sorba. Én citromsárgaként a másik sátorból közben besasszéztam a sorban állókhoz, minden jobbnak tűnt, mint itt maradni.

Bekísértek minket a hangárba, ami láthatóan korábban minden menekültnek helyt adott. Hátul szektorokra osztva ágyak, elöl adategyeztetést végző gumikesztyűs rendőrök. Az adategyeztetés azt jelentette, hogy a szalagon lévő számot és a nemzetiséget egy listára írták. Ezúttal „kürgiz” lettem, viszont a kurdisztáni végre kiharcolta, hogy áthúzták a kirgizt, és végre kurdisztáni lett, amit aztán gyorsan mégis áthúztak, fölé írták, hogy „szír”. Az öreg többet nem próbálkozott.

Nyolckor buszra szálltunk, de senki nem mondta, hová megyünk. Az egyik fickó úgy tudta, Budapestre.

A busz tiszta volt, légkondival, mindenki ülőhelyet kapott. Családokat, csoportokat nem szakítottak szét.

Elengedjük a jövő Messijét?
Hiába voltunk sorstársak, senki sem beszélt szívesen arról hogyan, merre jött el a hazájából. Nyugat-Afrika különösen érdekes, elvégre onnan a spanyol, olasz, jobb híján a görög tengerpart a kézenfekvő, végső esetben akár Egyiptomból. Törökország szárazföldön elérhetetlen, Izraelen és a polgárháborús Szírián kéne hozzá átkelni. „Tengeren jöttünk Törökországig, Egyiptomot nem érintettük. Az út veszélyes volt” – ennyit árult el egyikük. Tehát valószínűleg ő is Líbián át érkezett. Merthogy a tengeren át is Törökország lett az újabb ugródeszka Európához. Onnan érik el rövid vízi úton valamelyik görög szigetet, például Leszboszt.

Christian Finnországban szeretne futballista lenni. A keresztény fiú Maliból jött. Vagyis rohant. „A nagybátyámmal éltem, tiszteletes volt. Amikor Kadhafinak vége lett Líbiában, sok harcos visszatért. A Maliban élő tuaregek harcoltak az északabbra lévő tuaregek ellen, közben ők mindannyian a keresztények ellen. Bejöttek a falunkba, összeírták a keresztényeket.

Egy reggel betörtek hozzánk, nagybátyám csak annyit mondott, fuss. A hátsó ajtón kirohantam. Abban maradtunk, menjek Ghánába, majd utánam jön. Többé nem láttam.”

Ennek két éve. A keresztény fiatalembert a szintén keresztény Ghánából ezután Líbiáig vitték, néhány hónap után egy őt segítő család végül feljuttatta egy hajóra, ami Szírián át Törökországba ment.

„Csalódtam Törökországban. Európainak tűnt, de mégis csak mindenki azt kérdezte, muszlim vagyok-e. Keresztényként nem lehettem jó ember. Egy évig bírtam” – adta meg továbbvonulása okát a rendőrök által lemadárijesztőzött, egyébként az anyanyelve, a bambara mellett franciául, angolul, és már törökül is beszélő srác. Finnországban nagyon bízik, „megtanulok még egy nyelvet”, azt reméli, nem adják ki, ha oda elér, akkor sem, ha hivatalosan Magyarországon kell menedéket kérnie.

Egyébként ballábas, hátvédnek és felfutó középhátvédnek is jó, legalábbis azt mondja. Sosem fogjuk megtudni, legfeljebb, ha a finn válogatottban látjuk egyszer viszont. Még nincs húsz éves.

Nem vagy te kágébés?
Ahogy beszélgettünk, elhaladtunk Budapest mellett, és Győr felé indultunk tovább. Kézenfekvő volt, hogy Vámosszabadiba megyünk. Senki nem mondott semmit, amikor begördültünk Győrnél a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságának udvarára.

Többen gyanakodva néztük a buszból a szögesdrótos kerítést, és főleg az udvar végén azt a garázsszerű, félig nyitott épületet, amelynek a frontoldalát adó kerítése mögött több tucat ember volt bezárva. Nem derült ki, hogy azok kik lehetnek.

Negyven percet ültünk az álló buszban, ha valaki nagyon akart, lejöhetett a mobilvécéhez, de aztán vissza kellett menni a forró buszra. A minket fogadó épületrész fertőtlenítésére vártunk. Az őrök addig az árnyékban cigiztek.

Végül a buszról egyenként leszállva megkezdődött az azonosításunk. Itt kellett először a nevünket is bemondanunk. Most jól jött a kirgizisztáni orosz történet, a tolmács ugyanis egy nem mindennapi figura volt: egy Magyarországon élő algériai berber, aki az anyanyelve és a magyar mellett arabul, franciául, angolul, egy kicsit törökül és németül, valamint moszkvai tanulmányai miatt nagyon jól beszélt oroszul is. És bármikor bevethető lenne egy Terry Black-hasonmásversenyen. Elég pótolhatatlan embernek tűnt.

Kulakovval átmentem a meglepően jó hangulatban folyt vizsgán, „Mi Kirgizisztán fővárosa? Milyen vallásúak ott az emberek? Miért nincs papírod? Honnan jöttél? Mennyibe került a hajó Mitiliniből Thesszalonikibe? Mi van, ha KGB-ügynök vagy?"

Ezen elviccelődtünk, aztán jött a lényegi menekültügyi kérdés: kérek-e menedéket Magyarországon? Én persze Németországba akartam menni, de nem sok jóval kecsegtettek: ha nem kérek menekültstátuszt, két-három hónapra bezárnak, aztán visszaküldenek Szerbiába. Ha kérek, „akkor majd meglátjuk”. Kértem.

Ezután egy rövid, repülőtér szintű motozás jött a fertőtlenített épületben. "Itt a pulóvered, vidd magaddal, bazmeg" – mondta a rendőr olyan hangszínnel, mintha csak azt mondta volna, parancsolj, kérlek.

Ez mi? Börtön?
Aztán rács mögé kerültem, a csomagom nélkül. Húsz négyzetméter, sok embert látott szivacsok és pokrócok felstócolva. A fenti sarkokban kamerák, a falakon rengeteg tenyérnyom. A nyomasztó érzést csak a tág, napos, nyitott, ráccsal védett két ablak enyhítette. Minden terem elég világos volt, és lecsupaszított, de nem undorítóan koszos. A körülményekhez képest tiszta volt a padló, és a levegő sem volt rossz.

„Húzz ki magadnak egyet” – mutatott a rendőrnő a halomra. Egy óra múlva már nyolcan feküdtünk a szivacsokkal teljesen lefedett teremben. A kilencedik már nem volt hajlandó bejönni, átkísérték egy másikba. „Hülye vagy, az sokkal kisebb.”

A családosokat külön cellákba zárták. Vizet hoztak, aki kérte, kimehetett a mobilvécére, de vissza kellett térni a kulcsra zárt termekbe. „Ez mi, bazmeg, börtön?!” – kérdeztük egymástól a cellában, és bólogattunk is hozzá.

Közben néhány ráccsal arrébb egy afrikai nő kiborult. Addig csöndben vitte a gyerekeit, sátorból buszra fel, buszról le, de a cella sok volt.„"Miért vagyok bezárva, miért vagyok bezárva?" – üvöltötte, hosszasan rángatva az ajtót. Szerencsére itt sem vetettek be erőszakot a megrendszabályozására. A húszperces jelenet után a nő lenyugodott, bár a kérdése teljesen jogos volt.

A mi cellánkban közben előjöttek a félig angol, félig edo, hausza nyelven elmondott történetek ismerősökről, akik sokkal rosszabb helyzetbe kerültek Görögországban, vagy éppen sokkal jobbakba Németországban. „De hát itt azért csak nem kellene lennünk" – mondogattuk magunknak. Végül valaki megtudta a tolmácstól: legfeljebb 24–48 óráig leszünk bezárva.

A 12–24 órás műszakban dolgozó, egyébként tényleg leterhelt rendőrök a rutinból, indulatmentesen elmormogott káromkodások ellenére készségesek voltak, kérésre azért a csomaghoz is odaengedték az embert, zacskóban ételt osztottak. (Vákuumcsomagolású löncshús, két szelet kenyér, kisdobozos almalé, májkrém és egy kis csokikrém. Evőeszköz nincs, talán biztonsági okokból. Öv, cipőfűző sem lehetett nálunk.) Aki kért még kenyeret, kapott. Fejenként másfél liter palack vizet kaptunk, bár valamiért az egyik rendőr eljátszotta, hogy nyolcunkra csak hat jut. „Nehogy adjál még nekik” – de kolléganője átnyújtott még kettőt.

A félig álomban töltött órák után – rengeteget bóbiskoltam, mióta mások osztották be az időmet, de a többiek is így voltak vele – végre közölték, hogy mi vár ránk. Miután mindenki menedékkérő lett, fénykép és ujjlenyomatvétel után elmehetünk Bicskére. Szabadon elhagyható táborba, ahová csak estére kell visszamenni. Aki nem teszi, az újabb elfogása után már bezárható lesz. A csak magyar nyelven átadott papírral a menedékkérők ingyen juthatnak el vasúton Bicskére.

„A szabadság mindennél jobb, megyünk persze” – mondtuk mindannyian. Hogy aztán ki kockáztatja meg néhány nap múlva a további utat, azt már mindenki eldönti maga. Kulakov útja viszont itt véget ért. Amikor a fényképezőgép elé értem, előkapartam a Ponyvaregény karórájához hasonlóan őrzött igazolványomat. Káromkodásáradatra számítottam, de a rendőrök sztoikus nyugalommal fogadták a helyzetet.

Éjfél közeledett, mikor szabadon kiléptem, a kapun. A többiek valószínűleg addig nem indultak el Bicskére. A hajnali vonattal mehettek, aminél a vasútállomás hangosbemondója közölte: „A szerelvény végén zárt vagon közlekedik. Az okozott kellemetlenségért elnézésüket kérjük.” Tőlünk, nem tőlük.

Index

menekultek3.jpg
 
Bizonyára halálosan fáradtak, de akkor sem indokolt „keljél már föl a kurvaanyádat,mi a fasz van már!" szavakkal ébreszteni az embereket. Annál is inkább, mert ők is halálosan fáradtak. Ha pedig rosszul reagálnak, agresszivitással reagálnak, akkor azt zokon vesszük tőlük és joggal.

ezt talán az illetékeseknek lehetne elmondani, hogy ne az x-edik nap szolgálatban levőket terheljék, hanem méltóztassanak felemelni a kis hátuljukat és esetleg berendelni a friss(ebb) állományt
és tudod leírva mindig sokkal durvábbak ezek a szavak...de amikor hallja az ember a hangsúlyt, a hangszínt is...tud enyhíteni rajta hidd el

(nézz magadba nagyon mélyen és csak magadnak valld be, valóban mindig, minden körülmény esetén kedves voltál, udvarias akkor is, amikor millió darabra cincálták az idegeidet és semmi másra nem vágytál, csak csendre és magányra?)
 
Penz kell a menekultnek es nem is keves ilyen utra. Miert baj ha jo telefonja van, vagy markas cucca ami egyaltalan nem biztos hogy eredeti ,de ha az is ,attol meg az eletbe maradasara pl Sziriaba nincs eletbiztositas.

Semmi baj sincs azzal, ha nem szegények. A baj a dolgok kommunikálásával van. Ha valakinek sok pénze van az útra, és jól el van eresztve, ne mondjuk rá, hogy nincstelen, földönfutó. Ha valaki a jólét miatt jön Európába, ne mondjuk, hogy bombázások elől fut. Ha valaki nem háborús övezetből jön, sőt, még menedéket se kér, ne mondjuk rá, hogy "menekült".
Én csak azt szeretném, hogy nevezzük nevén a dolgokat. Hogy egy "klasszikust" idézzek:
"A krumplileves legyen krumplileves".
 
Szuper. A hócipőm tele az összes "migráns" cirkusszal. MAGYAR vagyok, de sokszor szégyenkezem miatta. A mi országunk polgárai elfelejtik, mennyire megsértődnek, amikor külföldön pont ilyen paraszt módra viselkednek velük. Akiknek otthonról szökniük kell, azoknak éppen elég teher a tény, hogy nem maradhatnak és élhetnek ahogyan szeretnének.
Az átmeneti befogadó pontokra minimálbérért keresnek papíralapú nyilvántartót (2015-ben!!), de a főnök a 200 eFt-os iPhone készülékkel játssza az agyát.
Talán nem kellett volna szétverni a déli határszakaszok belső védelmét, akkor most nem kellene milliárdokat ugyanarra elkölteni. Régen is voltak menekültek, határsértők, de nem ez folyt a csapból is.
Így sok más dologról el lehet terelni az emberek figyelmét. Az úgynevezett "köz" TV egy vicc, ott napi szinten csak ez történik Magyarországon.
 
ezt talán az illetékeseknek lehetne elmondani, hogy ne az x-edik nap szolgálatban levőket terheljék, hanem méltóztassanak felemelni a kis hátuljukat és esetleg berendelni a friss(ebb) állományt
és tudod leírva mindig sokkal durvábbak ezek a szavak...de amikor hallja az ember a hangsúlyt, a hangszínt is...tud enyhíteni rajta hidd el

(nézz magadba nagyon mélyen és csak magadnak valld be, valóban mindig, minden körülmény esetén kedves voltál, udvarias akkor is, amikor millió darabra cincálták az idegeidet és semmi másra nem vágytál, csak csendre és magányra?)
Azt hiszem, magad sem gondolod komolyan ezt az érvelést. Olyan helyzetben, amikor a hazámat képviselem (mondjuk akkor sem, ha csak magamat képviselem) lehetek fáradt és ingerült, ilyen módon nem nyilvánulok meg. És őszintén remélem, az emberek túlnyomó része sem.
A tömeges migrációval kapcsolatban már számtalanszor kifejtettem itt a fenntartásaimat, de ez semmiképpen nem indokolja, hogy az ismeretlen és főleg kiszolgáltatott emberekkel szemben helyeseljem, vagy akár csak megértsem a goromba, lealázó bánásmódot.
 
Utoljára módosítva:
Azt hiszem, magad sem gondolod komolyan ezt az érvelést. Olyan helyzetben, amikor a hazámat képviselem (mondjuk akkor sem, ha csak magamat képviselem) lehetek fáradt és ingerült, ilyen módon nem nyilvánulok meg. És őszintén remélem, az emberek túlnyomó része sem.
A tömeges migrációval kapcsolatban már számtalanszor kifejtettem itt a fenntartásaimat, de ez semmiképpen nem indokolja, hogy az ismeretlen és főleg kiszolgáltatott emberekkel szemben helyeseljem, vagy akár csak megértsem a goromba, lealázó bánásmódot.

nyugodtan vess meg, gondolj amit akarsz - én képes vagyok elfogadni, hogy van az embernél egy olyan pont, amikor minden türelme, nyugalma, jó modora elfogy - tudod emberből vagyunk nem gépből - te nem fogadod el, jogod van hozzá
én látom a másikban az embert akkor is, ha épp a legrosszabb formáját hozza
ezzel együtt én sem hiszem, hogy mindenki és minden esetben goromba, de mint írtam számomra elfogadható néha ez is, hisz hozzánk tartozik
és ahogy a cikk írója is írta, a gorombaság után a segítség is megvolt...

nem, nem akarlak meggyőzni, csak elmondtam az én álláspontomat is :)

egyébként nem tudom, emlékszel-e akár csak irodalomból ha esetleg korod okán nem is, hogy bizony sokszor beszélt (és persze beszél is hisz valamennyi megmarad a gyökerekből ha nem is teljes egészében) a magyar kacskaringós káromkodásokkal, mégsem szúrt le senkit...pont hogy a saját feszültségének levezetésére szolgált a sok cifra mondás.... :) )


tudod mi már csak ilyen vad nemzet vagyunk....
 
Utoljára módosítva:
Én nem lettem volna ilyen elnéző az indexes firkásszal szemben. Ez nem játék hülyegyerekeknek. Az, hogy a rendőrök viselkedésén meglepődött, az meg jól mutatja, hogy valami gumibelsőben él, de nem ebben az országban.
 
Jaaa... hogy én milyen tájékozatlan vagyok! :confused:
Nem értettem, mi ez a nagy együttérzés és befogadókészség a baloldaliak részéről a migránsok iránt, most már értem:

http://www.atv.hu/kulfold/20120518_a_muzulman_bevandorlok_szavaztak_meg_hollande_ot

A franciáknál 1988 (! Közel 30 éve!) óta nem volt hatalmon a baloldal, de 2012-ben a muzulmán bevándorlók szavazatainak köszönhetően Hollande személyében újra a Szoci párt győzött. Jól van na, minden világos!

A szoci kormány annak idején nemet mondott a kínai bevándorlókra, nemet mondott a külhoni magyarok állampolgárságára, a koszovói menekülteket sem tülekedett segíteni, az Ukrajnából menekülőkkel sem foglalkozott, és most kész lenne korlátlan számú muzulmán bevándorlót befogadni... Hát nem ment a fejembe, hogy mitől lettek ilyen harcos humanisták.
Ezek szerint reménykednek benne, hogy mégis csak itt köt ki a migránsok egy jó része.
Nekem ez kamikaze akciónak tűnik. Ezzel még a parlamentből is kigolyózhatják magukat. :o
 
Utoljára módosítva:
Azt hany muzulman is akar mar itt maradni...meg megtanulni jol magyarul,hogy at is menjenek az allampolgarsagi vizsgam ,amit csak a magyar szarmazasuaknak osztogatnak ,mint a frutit,de nem nekik, es szavazni tudjon, sot befolyasolni a szavazas eredmenyet....
Ano a kinaiak befektetokent jottek, penzzel es ugy kaptak eloszor letelepedest, majd esetleg allampolgarsagot ami feljogositja a szavazasra. Nem hiszem, hogy barminemu merheto szamszeruen kimutathato x% kinai befolyazsolta a magyar valasztast.
A szocik nem tudhattak ano hogy magyarorszag jobban teljeseit meg annal is jobban, es soha nem lesz gond a kozel 1millio uj magyar allampolgarsagunak pl nyugdijat fizetni, feleslegesen vedtek a munkahelyeket is mert azt se tudtak jol felmerni hogy teljes foglalkzotatas alig par ev mulva majdnem elerheto a kozmunkaval, mindenki megelegedesere.
Tudod nekem az a velemenyem eu-bol fogjak kigolyozni magukat ezzel a zero befogadassal, mikor szazezrevel vandorolnak be a magyar allampolgarok az eus orszagokba ugyanakkor mi meg senkit nem fogadunk.
MAr most a megszoritasok miatt sok magyar az Eubol ujbol felveszi a vandorbotot es probal tovabb menni, mert minden megszoritas oket is erinti.
 
Orbánék se jobbak! Velük is tele van a puttonyom a teljes foglalkoztatásukkal, meg az egykulcsos adójukkal, meg a többi hülyeségeikkel együtt!

Én csak azt mondom, amit látok. És azt látom, hogy a szocik megint szembemennek a mainstream-mel. A kommentekből (és a környezetemből) jól leszűrhető, hogy az emberek többsége nem akar bevándorlókat. A Fidesz most már bármit csinálhat, még a baloldaliak se fognak a szocikra szavazni, mert ők is be vannak tojva attól, hogy a szocik menekült-táborrá változtatnák az országot.

Annak viszont nem látom a jeleit, hogy Orbán elszigetelődne a bevándorlás-ellenes poltikájával az EU-tól, mert az EU se akar bevándorlókat. Hogy a liberális politikusok mit kommunikálnak a médiában, az egy dolog, és hogy az emberek miket gondolnak, az meg egy másik dolog. A Google-fordító segítségével belenéztem egy pár szerb, olasz, francia, belga, dán, német kommentbe. Az EU-ban még erősebb a migránsok elutasítása, mert nekik már van velük tapasztalatuk. A franciáknál például már polgárháború-közeli a helyzet. Tetszik nem tetszik, Orbán most megcsípte a közhangulatot.
Ezt kívülállóként mondom, és nem dicséretképpen vagy egyetértésből. Csak állapotfelmérésként.

A Jobbiknak egy cseppet több esze van a szociknál. Ő kettőt jobbra egyet balra táncolgat, bírálja a Fidesz bevándorlás-ellenes ötleteit, de ugyanakkor a bevándorlóknak is ellene van. Lavírozik. Azt a Vona szösszenetet most valahogy nem emlegetik, hogy "Az iszlám az emberiség utolsó reménye."
 
Utoljára módosítva:
A media es az emberek a mai torteneseket ertekelik, velemenyezik de a politikusoknak a jovot kell biztositani egy orszagnak es a kapcsolatokat ugy kiepiteni , hogy nem csak meg kormanyon vannak jo poziciokba tegyek az orszagot a kovetkezo valasztas utanra is, az alapokat le kell tenni, fuggetlen attol ,megnyerik-e a valasztast.
En mindent meg tudok erteni csak a zero befogadast nem. Mert ez mi mindent is tetelez fel egy orszagrol....humanumot, emberseget, empatiat, inkabb mind ellenkezojet, foleg mikor szazezrevel befogadjak a magyarokat az osszes Eus orszagba.

Amennyiben ezzel a kirekeszto politikaval akartok elni, lehet de hogy lesz hatrany az orszagnak abban fogadni mernek. Ezzel minden emberi jogot megvontok masoktol hiatalosan.
Csupan ennyi az amit az en gyomrom nem vesz be.

Ilyen nagy letszamu menekultet csak allami szinten sot eus szinten lehet megoldani. Mirol is targyaljanak olyan orszaggal aki senkit nem fogad be.
Miert is kell nekunk mindig ellene menni az Eus politikanak,hisz tagjai vagyunk.
de se teruletileg, se letszamba,demokratikus jogokba se semilyen gazdasagi stb mutatoba nem vagyunk diktalasi helyzetben.
 
Utoljára módosítva:
Elárulták Magyarországot! – megint egyedül maradtunk

Nyugat-Európa újra elárulta Magyarországot, mert kihagyta a határvédelmi programból. Közben elvárják azt, hogy hazánk megvédje őket a migránsok áradatától.
Megérett az idő arra, hogy Magyarország azonnali hatállyal kilépjen a schengeni övezetből, ugyanis hazánkat az Európai Unió kihagyta az EU-s határvédelmi akcióból, 28 tagállamból egyedüliként Magyarországot.

„Valamennyi tagállam közül egyedül Magyarország marad ki a migrációt csökkentő Triton-műveletből és a másik közös uniós határvédelmi akcióból, a Poszeidón-műveletből is” – publikálta a Magyar Nemzet.

„Magyarország sem a Triton-, sem a Poszeidón-műveletben nem vesz részt” – közölte Magyar Nemzettel a schengeni övezet védelméért felelős a Frontex!

A Triton-művelet Földközi-tenger középső részét célozza az Afrikából jövő emberáradat csökkentése érdekében. Leginkább Máltára és Olaszországra irányul a 38 milliós művelet. Mellette 2014-ben indult egy hasonló dolog Poszeidon-művelet, amely a Mediterráneum keleti térségét tartja szem előtt. Ennek költségvetési értéke 18 millió euró.

Az utóbbi műveletben összesen 21 tagállam vesz részt, kelet-közép- európai állammal karöltve. Luxemburgban velünk közös koalíciót alkotó Csehország, Szlovákia és Lengyelország is.

A Triton műveletben ugyanúgy ott vannak a csehek, szlovákok és lengyelek egyaránt. A 28 tagállamból egyedül Magyarországunk maradt le – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy minden tagállam köteles felszámolni az embercsempészetet az illegális migráció megszüntetése érdekében!

“Megértjük, hogy Magyarországra most nagy migrációs nyomás nehezedik, ennek mértékét azonban nem lehet összehasonlítani azzal, ami Görögországban vagy az olasz partoknál történik” – a lapnak a bizottság sajtóosztálya.

Az EB még azt is közölte, hogy a kerítés építésével egyáltalán nem értenek egyet, mert az unió a közös fellépést értékeli.

„A szerb határ védelme leköti a magyar képességeket és hozzátették, hogy 2015-ben a bolgár-török szárazföldi határszakaszon, illetve a szerb-macedón határszakaszon technikai eszközökkel nyújtunk segítséget”– közölte az ORFK.
 
Amennyiben ezzel a kirekeszto politikaval akartok elni, lehet de hogy lesz hatrany az orszagnak abban fogadni mernek. Ezzel minden emberi jogot megvontok masoktol hiatalosan.
Csupan ennyi az amit az en gyomrom nem vesz be.

Menekülteket fogad be Magyarország, különben mi értelme lenne a menedékkérelmek elbírálásának, ami most is folyik.
http://promenad.hu/cikk/a-migransok-8-szazaleka-kapott-eddig-menekultstatuszt-156062

"Mind a magyar belügyminiszter, Pintér Sándor, mind Hende Csaba hangsúlyozták, hogy azok, akik a kijelölt határpontokon kívánnak az országba jönni, szabadon jöhetnek, ami után menekültstátuszuk a Genfi Menekültügyi Egyezményeknek megfelelően kerül elbírálásra. Eddig a menekültkérelmek 8 százalékát bírálták el pozitívan, vagyis ilyen arányban adták meg a menekültjogi státuszt."

Orbánék arra a kvótára mondtak nemet, aminek alapján más uniós tagállamokból, olaszoktól, görögöktől nem vesznek át menekülteket, nem azt mondták, hogy egyáltalán nem fogadnak be menekülteket!
Akikből egyet se akarnak befogadni, azok a bevándorlók, nem a menekültek.
Csak a pontosítás kedvéért.
De én ebben a témában nem szavaztam. Én csak a helyzetet vázoltam.
Amúgy meg tökmindegy, befogadnak vagy nem fogadnak, úgyse marad itt senki. Se menekült, se bevándorló. Még a magyarok se.
 
Utoljára módosítva:
Tudom de mar a masik topicba betettem ,nem akartam idezni
Orbánék arra a kvótára mondtak nemet, aminek alapján más uniós tagállamokból, olaszoktól, görögöktől nem vesznek át menekülteket, nem azt mondták, hogy egyáltalán nem fogadnak be menekülteket!
Pont ezzel van a bajom a zero val, ha eutol varjuk a tamogatast a menekultekre akkor illik is valamennyit , ha 10-et vagy 50 -et vagy 100-at de beszallni ,es nem kiszallni ebbol a projetbe.
Ezzel kiirtak magukat a targyalasi poziciobol, lehet finomabban fognak fogalmazni a diplomacia nyelven de a lenyeg ez lesz.

Sajnalatos ha az emberek se ertik meg, a problemanak a sulyat, es azert jo olvasni ,hogy nagyon sokan emberek a szo nemes ertelemben es probalnak segiteni a menekulteknek.
A baj ott van mikor hivatalosan kormany szinten van a kirekesztes, az elutasitas, volt mar a tortenelembe pelda erre nem is oly regen rendeletek torvenyek szabalyok sokasaga ami megkulonboztette az embreket.
Kb 5 vagy 10 e mulva ezeket a torvenyeket, hogy fogjak alkalmazni, lesz ebbol pozitiv ertekitelet...

Amúgy meg tökmindegy, befogadnak vagy nem fogadnak, úgyse marad itt senki. Se menekült, se bevándorló. Még a magyarok se.

Errol az jut eszembe az a vicc , mikor az autopalyan a ferj oda szol a felesegenek nezd meg ennyi hulyet meg nem lattam mind szembe jon a forgalommal.

Nem gondolod ,hogy ez elgondolkodtato teny , hogy senki nem akar MO-on maradni...valami meg se jol megy,ha mar te is igy latod .
Se a haboru utan se az 56 utan ennyien nem mentek el az orszagbol.
 
A media es az emberek a mai torteneseket ertekelik, velemenyezik de a politikusoknak a jovot kell biztositani egy orszagnak es a kapcsolatokat ugy kiepiteni , hogy nem csak meg kormanyon vannak jo poziciokba tegyek az orszagot a kovetkezo valasztas utanra is, az alapokat le kell tenni, fuggetlen attol ,megnyerik-e a valasztast.
En mindent meg tudok erteni csak a zero befogadast nem. Mert ez mi mindent is tetelez fel egy orszagrol....humanumot, emberseget, empatiat, inkabb mind ellenkezojet, foleg mikor szazezrevel befogadjak a magyarokat az osszes Eus orszagba.

Amennyiben ezzel a kirekeszto politikaval akartok elni, lehet de hogy lesz hatrany az orszagnak abban fogadni mernek. Ezzel minden emberi jogot megvontok masoktol hiatalosan.
Csupan ennyi az amit az en gyomrom nem vesz be.

Ilyen nagy letszamu menekultet csak allami szinten sot eus szinten lehet megoldani. Mirol is targyaljanak olyan orszaggal aki senkit nem fogad be.
Miert is kell nekunk mindig ellene menni az Eus politikanak,hisz tagjai vagyunk.
de se teruletileg, se letszamba,demokratikus jogokba se semilyen gazdasagi stb mutatoba nem vagyunk diktalasi helyzetben.

A Parlament Képviselői Információs szolgálatának anyaga a menekültügyről:
http://www.parlament.hu/documents/1...ekultugy/265ef8d6-19e8-4348-a566-c3864313a7ca
Az anyag kelte: 2015 június 11.
Idéztem az anyagból az alábbi mondatot:

Az Eurostat adatai szerint 2015 első negyedévében Magyarországon 1255 elbírált kérelemből első fokon 1130 esetben született elutasító döntés.

1255 - 1130 = 125
Vagyis Magyarország 2015 első negyedévében első fokon százhuszonöt menekültkérelmet bírált el pozitívan.

Amit csípőből utasított el a kormány az a kvótarendszer keretében kiosztott, olaszországi és görögországi menekültek befogadása. Köszönjük nekünk is vannak sajátjaink. Az egész kvóta rendszer amúgy tényleg egy elmeficam volt. A számok és kvóták már abban a pillanatban, amikor legépelték őket, nem voltak igazak.
A másik, amit elutasított a kormány, az a gazdasági okokból érkezők befogadása.
 
Ugyancsak a parlamenti információs anyagból származó ábra:
Képkivágás114.JPG

A hatszor akkora népességű Olaszország másfélszer annyi menekültügyi kérelmet kapott 2014-ben, mint Magyarország. Görögország nem is szerepel az ábrán, mert ugye ők nem is foglalkoznak olyan dolgokkal, mint regisztrálás.

2015-ről annyit tudunk, hogy a helyzet sokkal súlyosabb lett, mint az előző években, már rég túlhaladtuk a tavalyi száámokat. Próbálkozunk a schengeni határok védelmével, próbálkozunk a határsértők nyilvántartásba vételével. A próbálkozás nem annyira a magyar tehetetlenséget, mint inkább beáramlók ellenállását jelzi. Mi lenne MÉG elvárható Magyarországtól?
 
Utoljára módosítva:
Nem gondolod ,hogy ez elgondolkodtato teny , hogy senki nem akar MO-on maradni...valami meg se jol megy,ha mar te is igy latod .
Se a haboru utan se az 56 utan ennyien nem mentek el az orszagbol.

Én már többször leírtam, hogy Magyarország élhetetlen lett, és hogy úgy érzem, kihúzták alólunk az országot. Nem csak a Fidesz, hanem az elmúlt 25 év összes politikai szereplője élén Antallal.
Amúgy pedig nekem magával a rendszerrel is bajom van ezzel az egész orrvérzésig kapitalizmussal, ami lehetővé tette ezt a szabad rablást, és a tömegek kizsákmányolását, és azt, hogy az ország adósságának kétszerese legyen kint offshore számlákon.
 
Utoljára módosítva:
Én már többször leírtam, hogy Magyarország élhetetlen lett, és hogy úgy érzem, kihúzták alólunk az országot. Nem csak a Fidesz, hanem az elmúlt 25 év összes politikai szereplője élén Antallal.
Amúgy pedig nekem magával a rendszerrel is bajom van ezzel az egész orrvérzésig kapitalizmussal, ami lehetővé tette ezt a szabad rablást, és a tömegek kizsákmányolását, és azt, hogy az ország adósságának kétszerese legyen kint offshore számlákon.
Azért nem olyan rossz remélem.Nem szabad ezt túl komolyan venni..Ez az ország mindig is ilyen volt ilyen is marad.Az egyik csapat sutyiba vízel bele az úszoda vízébe A másik meg a trambulinról.Kis ország nincs nekünk sem politikai sem gazdasági mozgásterünk.A németek eltalicskázák az autó gyárakat Ki lehet tenni a konyec táblát.Utánna lehet politizálni.Az ország úgy ahogy müködik .Holnap M7 dúgoja budáig ér anyi az autó.A gyerekek százezer forintos kütyükkel szaladgálnak. Sorlhatnám.Úgy hogy gyakorlatilag nincs semmink.A nép csönben a romák csöndbe a vidék csöndbe.A legnagyobb hír villám cssapott három vízsugár.Nem jól csináljuk ? Sose csináltuk jól
 
Azért nem olyan rossz remélem.Nem szabad ezt túl komolyan venni..Ez az ország mindig is ilyen volt ilyen is marad.Az egyik csapat sutyiba vízel bele az úszoda vízébe A másik meg a trambulinról.Kis ország nincs nekünk sem politikai sem gazdasági mozgásterünk.A németek eltalicskázák az autó gyárakat Ki lehet tenni a konyec táblát.Utánna lehet politizálni.Az ország úgy ahogy müködik .Holnap M7 dúgoja budáig ér anyi az autó.A gyerekek százezer forintos kütyükkel szaladgálnak. Sorlhatnám.Úgy hogy gyakorlatilag nincs semmink.A nép csönben a romák csöndbe a vidék csöndbe.A legnagyobb hír villám cssapott három vízsugár.Nem jól csináljuk ? Sose csináltuk jól

Így is lehet nézni. Ez is az ország képe.
De van egy másik képe is, és én azt is látom.

Én azt látom, hogy egyszer már kínkeservesen elért ez az ország egy pár dolgot rohadt nehéz munkával. Egyszer már megvolt, hogy senki ne éhezzen. Megvolt, hogy mindenkinek legyen fedél a feje felett. Megvolt, hogy mindenkinek legyen munkája. Megvolt, hogy senki se fagyjon meg télen, se az utcán, se a saját lakásában. Mindegy hogyan, megvolt.

Munkanélküliség, hajléktalanság, éhezés, létbizonytalanság??? Volt idő, amikor azt hittem mindez már csak történelem.
Ha tudtam volna a 90-es évek elején, hogy ez jön vissza, én is elmentem volna Kanadába. Akkor még megtehettem volna. Ha már kapitalizmus, akkor inkább az. Már megbántam, hogy nem mentem el. Pedig szeretem ezt az országot. Sajnálom, hogy ide jutott.
 
Alakulnak a dolgok , rendje modja szerint, mint annak idejen.


Boross Péter szerint a menekültekkel az a baj, hogy más a bőrük színe

Boross Péter volt magyar miniszterelnöknek nem azzal van baja, hogy a menekültek más kultúrából vetődnek határainkra, hanem azzal, hogy más a bőrük színe.

Ma még senki nem meri kimondani, hogy a bevándorlás nem kulturális és civilizációs, hanem etnikai probléma. Ugyanis különböző nyelvű népek, az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is.



9656377_440a5e49a2d938300379c9daa63bd694_wm.jpg

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Ezt a szaftos rasszista kijelentést Boross azzal magyarázza, hogy Nyugat-Európában már a bevándorlók harmadik generációja él, akiknek kulturálisan már integrálódniuk kellett volna a befogadó nemzetbe, és mivel nem tették, ezért nyilván nem is alkalmasak rá. És ekkor Boross elgondolkozik, hogy Magyarországon is vannak ám színesbőrű emberek:

Sajnos ha ez a több száz éve velünk együtt élő cigányság esetében sem nagyon sikeres folyamat, akkor nem sok esély van arra, hogy a most a zöldhatáron érkező muzulmánok tömege esetében az lehet.

A soha nem szellemi nagyságáról ismert, a média nagy részében mégis valamiért mértéktartó, sőt mérsékelt konzervatív politikusként elkönyvelt volt miniszterelnök természetesen támogatja a kerítés építését.
 
Amúgy van akinek már jobban az agyára megy ez a migráns-téma, mint Orbánéknak. Az osztrákoknál kezd elszakadni a cérna, ők már perrel fenyegetőznek:

Ausztria jelezte: az Európai Bírósághoz fordul, ha az uniós hatóságok nem módosítják a menekültek regisztrálásának szabályait.

És erre mit válaszol a bölcs EU szóvivő: "Most nem annak van az ideje, hogy bíróság elé citáljuk egymást, hanem annak, hogy szolidaritást mutassunk egymás iránt" - mondta Annika Breidthardt szóvivő.
Ejnye ejnye Ausztria, szolidarítsál már egy kicsit, hát nézd már meg, hogy a többieknek is milyen szar! Mit pattogsz itt bírósággal? Csitu van, majd jövőre megbeszéljük ezt a Dublin-témát! Majd 2016-ban! Addig nyugi!

Teljesen hülye ez az EU!
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Hi! Does anyone here have the easy deutsch books by Jan richter in English?
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!
ametiszt99 wrote on boyocska's profile.
Szia,nem tudom,hogy megoldódott e a Bauer Barbara könyvvel kapcsolatban a problémád,de feltettem a könyvet ide:
Ne haragudj,de nem vettem észre hamarabb az üzenetedet:):)
ametiszt
Vasas István wrote on kukta's profile.
Kedves Árpád !

Nagyon boldog névnapot kívánok !

Áldott , boldog Húsvéti Ünnepet is kívánok !

Jó egészséget kívánva üdvözöl v.pisti .

Statisztikák

Témák
38,124
Üzenet
4,799,930
Tagok
615,629
Legújabb tagunk
A.Ancsa
Oldal tetejére