Erdély világa...

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Barót

Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.
Barót bejárata Brassó irányábólSepsiszentgyörgytől 28 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.
A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.
szikla3.jpg

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Barót és Felsőrákos között. 1873-tól üzemel lignitbányája. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott
2001115500855150313_rs.jpg

Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.
A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt.
B2084536.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Székelyszentmiklós

Székelyszentmiklós (románul Nicoleni) falu Romániában Hargita megyében.
Székelykeresztúrtól 6 km-re északkeletre, községközpontjától,
Siménfalvától 1,5 km-re fekszik a Szentmiklósi-patak katlanszerű
völgyfőjében.450 méter tszf. magasságban fekszik belterülete mindössze 14 hektár.
A falu határát fátlan dombvidék alkotja(356,3 ha).Erdője csupán délen,
a Cserehát övezetében húzódik. Keletről a Borba(525m)és az Árnyék
(538m)nevű siménfalvi dűlőkkel határos, és itt van Akasztófa-dombja
is.Nyugatról a Kis és Nagykedei dűlőkkel határos(Templomalj, Faluvége,
Felső sás, Kedevölgye). A falu aszályos időszakban vízhiánnyal küzd csak
a Tiboldi kút vize nem apad el. Délről a Forrás-pataka,nyugatról a Sás-
pataka, északról a Somály-pataka ömlik a Szentmiklósi Alba-patakába.
Területe ősidők óta lakott. Határában a Csűr-dűlő területén bronzkori
telep nyomaira bukkantak. 1910-ben 159, 1992-ben 83 magyar lakosa
volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri
járásához tartozott.A település utcái a következők: Főút, Kedei út, Szentannai út.
10656663.jpg

Unitárius temploma 1862-ben épült a falu közepén amelybe beépítették
a középkori templom néhány faragványát is(gyámkövét).A templom
nyugati kapuját csúcsíves, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi, küszöbe is
egy kapukeret hengertagos szárköve.A hajó déli oldalára épített két késő
gótikus gyámkövet falaztak be. Egyszínű kazettás mennyezete 1862-ből
való Régi kőfallal övezett temploma a Temetődombon állott.
300px-Szekelyszentmiklosi_templom.jpg
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
Wass Albert:
Erdély

Valahol van egy furcsa ország,
Bérce templom, völgye szentéj,
Bánatország az az ország,
Neve: Erdély.
Kékebbek ott az esték,
Sárgábbak ott a rónák,
S a falevelek mindig hullanak
Este tájt.
Csöndes faluk fehér harangszavára
Imádkozó bükkerdők orgonája:
Zsolozsmásan felzúg a patak.
Ott mindig ősz van. Erdély árva lelke:
Az őszi szél kószálgat szüntelen.
És megsúgom: hiába jön a tavasz,
A hóvirág,
A régi hóvirág már nem terem.
Mert ott az erdők keresztfát teremnek
És Golgota a hegynek a neve.
S ki ott él: valami régi nyárnak
Halálosan beteg szerelmese.
Elátkozott álmok kísérik,
Ha belekábult ott a tájba:
Mert átokország az az ország.
Nagyon ködös és nagyon árva…
Fészkefosztott fiainak,
Széttépett, bús fiainak,
Mégis, mégis, jaj de drága!

(1928)


fejfa2%20copy.JPG


A transzszilvanizmus eszméjét hirdető erdélyi írók hitvallása Wass Albertben egy életen keresztül megmaradt, s műveinek állandó eszmei vázát alkotta. Életének utolsó szakaszában is szilárdan kiállt a transzszilvanizmus létjogosultsága mellett.
„A transzszilvanizmus ma talán még jobban időszerű, mert rengeteg hely van ezen a földön, különösen Európában, ahol két-három nemzetiség él együtt. Többnyire kényszerűségből kerültek ebbe a helyzetbe, de mindegyik nemzetiség a maga életét szeretné élni. Svájcban meg lehetett ezt csinálni, tehát bizonyíték van arra, hogy nem képtelenség. Az akadályt csak abban látom, hogy a történelem ballépései kitermelték azt a fajta túlzó nemzetiségi érzést. Ha a függetlenség megvalósul, akkor lesz szép, gazdag Erdély. Mert Erdély legnagyobb baja az, hogy gazdag, mindenkinek kell. Kellenek a bányák, a természeti kincsek, szépségek, még az erdő is kell. Csak mi, erdélyiek nem kellünk senkinek, különösen erdélyi magyarok nem.”
Igen magas, misztikus szintre emeli gondolatvilágában Wass Albert Erdélyt, és az erdélyi szellemiséget. Mert Erdély számára nem csak földrajzi egység. Ebben a szóban nála benne van mindaz, ami igaz, jó és tisztességes. Nem véletlen – tartja –, hogy a vallásszabadság is elsőként Erdély lelkéből fakadt. Nem lehetett véletlen, hogy a válságos időkben a magyar szellemiség utolsó mentsvára volt Erdély, a magyar kultúra menedéke, „ahol viharban is virágzott a lélek”. Meglátása szerint erdélyi ember, legyen az magyar, szász vagy román, nem téveszti össze a kultúrát a civilizációval, a valóságot a látszattal, a hazafiságot az elfoglaltsággal, az igazat a hamissal, a jót a rosszal. Úgy érzi, Erdély levegőjében van valami láthatatlan, megnevezhetetlen transzcendentális erő, mely mintha a földből sugározna elő, belenő a fába, a hegyekbe, de legfőképpen az emberi lélekbe és gondolkodásba. Ez az erő az erdélyi lélek, az erdélyi szellem, melynek révén – ha idegen tényezők nem avatkoznak közbe – Erdély az „emberi lélek virágos kertjévé” válhat. „Vannak a világon szebb vidékek, magosabb hegyek, gazdagabb vizek, fényesebb városok – írja. – De békésebb esték, szelídebb szellők, kékebb égbolt, színesebb virágok, békésebb emberek sehol sincsenek Isten szabad ege alatt. De a hangsúly a szabadságon van. Ideje hát, nagyon is ideje, hogy helyrebillenjen a szabadság mérlege Erdély vérrel és könnyel öntözött földje fölött. (...) S ez a vénember bízik abban és szívből reméli, hogy Erdély románjai eléggé erdélyiek ahhoz, hogy végre valahára megalkothassanak egy olyan pompás kis országot, melynek minden fiára egyformán süt a nap, s melynek háromnyelvű népe békés egységben élve, mindegyik a maga kultúráján keresztül közelítheti meg Isten országát.”

<TABLE cellSpacing=0 cols=1 cellPadding=0 width="85%" border=0><TBODY><TR><TD> </TD><TD>[SIZE=+1]HUNNIA 119. szám TÜNDÖKLŐ CSILLAGUNK – Wass Albert életpályája [/SIZE]</TD></TR></TBODY></TABLE>
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyimesbükk

Gyimesbükk (románul Ghimeş-Făget) községközpont Romániában, Bákó
megyében. A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése. Buhapataka
vagy Agyagospataka, Bartosokpataka, Bálványospataka, Rakotyástelep,
Tarhavaspataka, Gyimes, Áldomáspataka és Petkipataka települések
tartoznak hozzá.
A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre a Tatros felső szakaszán a
Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt
hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Az épületet és a mellette lévő, 17.
században épült Rákóczi-vár romjait évről-évre turisták ezrei keresik fel.
2-10.jpg

1600-ban Gijmes néven említik először. 1910-ben 6298 lakosa volt. A
trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.
Gyimesbükkön a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani
román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak
legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült a magyar
és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-
Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként. A 30. számú őrházat 1920
után a román vasúttársaság, a CFR használta, 1940-től 1944-ig ismét a
MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette
lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. Az őrház 1944-től újra a CFR-
hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság
az 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat. Az épület
néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának
tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta.
2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és
Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet
nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte
mellett ünnepélyes keretek között adták át. Az átadásra Budapestről
különvonat érkezett a helyszínre, amely szerelvényt az ipartörténeti
értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig. A felújított
őrházban vasúttörténeti kiállítás látható (Bilibók Ágoston).
A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás,
amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte. Az állomásépület
méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve
a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Az állomás épületének
falán elhelyezték az építész, Pfaff Ferenc emlékét megörökítő, román-
magyar-angol nyelvű emléktáblát is
121.jpg

Határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori
határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban.
Később többször megerősítették, de mára csekély nyoma maradt.
Régi római katolikus temploma 1782-ben épült, anyakönyvét 1785-től vezetik.
Új temploma az 1976-ban épült Lukásovics Magda freskói díszítik.
A település környékén ma is láthatók a monarchia egykori határkövei
(felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet), összesen 3 határkő látható.
A település 30. számú vasúti őrháza, a Rákóczi-vár tövében.
1.jpg
 

Vas

Állandó Tag
Állandó Tag
Kanadás erdélyiek figyelmébe:
Mostanában fogja Ottawa ratifikálni a román-kanadai nyúgdij-egyezményt.
Amennyiben foglalkozol a romániai nyugdíjaddal, annak érdekében, hogy azt egyenesen ide (Kanadába) kapd meg,
érdemes a következõket (is ) megtenned (mihamarabb):
Lépj be a www.acasamedia.com-ba, töltsd le onnan azt az elõremegszerkesztett peticiót, amelyben kéred, hogy támogattassék a ratifikálás, írd alá, címezd meg a federális képviselõdnek, és küld el neki.
Ha netán problémáid lennének a románnal/angollal/stb., csak üzenj nekem s nagyon szívesen besegítek....
(De ha nem vagy éppen a nyúgdíjhatár körül, akkor is megteheted. Sõt: ha nem is vagy erdélyi, de kanadás vagy, akkor is megtehetnéd nekünk e szívességet. :) )
Köszi. kiss
 

Cejó19

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves erdélyi barátaim!

Isten adjon nektek türelmet és bölcsességet, hogy elviseljétek az anyaország szeszélyeit!

Üdvözlettel!
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Munka Erdélyben

Munkában szívesen segít egymásnak a magyar ember. Építkezéseknél
mindenki számíthat nemcsak rokonai, de minden ismerőse, sőt haragosa,
szóval az egész falu segítségére is (kaláka-, móva-, áldomásba). Ez oly
kötelesség, melyet mindenki csak oly szívesen teljesít, mint gyúladás
esetén a vízhordást és oltást. Az ilyen segítség jutalma a munka végén
egy kis áldomás, néha egy „szépen köszönöm” szó, melyre a haragos azt
feleli: „szívesen komám, máskor is; azért a haragot megtarthatjuk ám!”
images_03705.jpg

Legnehezebb munkája a kaszálás. Hajnaltól esthajnalig, meghajlott
derékkal tövön vágni a füvet, s ha ritka és apró, még nagyobb erővel
vágni „hátjára”; el nem maradni az első kaszástól (öreg-gazda, vajda,
bandagazda, előcsahos, munkavezető), ki a szabályos vagy szabálytalan
alakú kaszáló szélét egyenesre vágja, s az egész munka alatt mindig elől
vág; ütemre mozogni, kalapálni mindaddig, míg a sokszor beláthatatlan
terjedetű fű-tenger „rend”-re nem fekszik: ide erős emberek kellenek.
Egy tömegben ezrivel láthatni a nagyobb városok, főként Kecskemét
piaczán, vasárnap reggelenkint a „szegény-embert”
(Szegeden „kétkézmunkást”); de ha még annyi ezer volna is, egy sem
marad belőle délre, mert a gazdák tízével-húszával rakják szekerekre a
heti eleséggel együtt s viszik őket messzi tanyára, két heti munkára, igen
drága napszámon. Dél-tájon már legfeljebb a „betyár” lézeng ott, mely
név alatt nem haramiát kell érteni, hanem a szegénységnek a legalját,
a kinek nem fogja a foga a nehezebb munkát, nem törődik a holnappal,
családi gondok sem terhelik, ennélfogva van ideje a piaczon naphosszat
sütkérezni, mint egy lazaroni, s közben-közben méltóztatik valami
könnyű megbízást egy pár garasért elvégezni.
images_03707.jpg

És a hosszú nehéz munka nemcsak egészségét, de jó kedvét sem meríti
ki. Vallásos érzűlete gyakran megbuzdúl aratás közben is a korosabb
aratónak; ajkáról hálaadó énekét lehet hallani, míg két karjával a kövér
kalászmarkot szorítja keblére. És két hét multán, mikor leteszi sarlóját,
szalagokkal ékített koszorúk és keresztek alatt nagy csoportokban vonul
a városba, nem pihenni, hanem vidám dalt zengve, végig járni az
utczákat. Egy győzedelmes sereg diadalmi útja ez; tánczczal végződő,
a mely fél éjszakáig tart, s a melyen a leány újdonat-új ruhában jelenik
meg. Éjfélkor eloszlanak, s a koszorút a házban tükör ékességűl vagy
a templom falára függesztik.
images_03725.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Körösrév

Rév (románul Vadu Crişului, korábban Vad): falu Romániában, Bihar megyében.
Községközpont Nagyvárad és Kolozsvár között, Nagyváradtól 51 km-re.
A település 280-370 m tengerszint feletti magasságon, a Király-erdő
mészkőtömbjeinek lábainál fekszik.
Neve a Körösön itt átvezető révvel kapcsolatos. A román név a magyar
név fordítása (román: vad = rév, tkp. "Körösrév").
467299091_586ac78748.jpg

Először 1256-ban egy birtokviszály kapcsán történik róla említés, eredeti
elnevezése Portus Crisy.
Mivel az erdélyi fennsíkot magas hegyek, sziklák övezik a Sebes-Körös
révi völgye volt az egyetlen könnyen járható kapu Erdély és az Alföld
között. Tutajokon szállították az árut(főleg sót) Várad, Budapest felé,
hogy aztán a kereskedők eladják vagy másra cseréljék. A hosszú út
mentén vámszedőközpontok épültek, egyikük éppen a révi szorosban.
A tutajok a ma Tündérvár-nak nevezett részen kötöttek ki-ami
lényegében a sziklafalba épült erős torony-míg a vámot rendezték.
1773-ban az összeírás szerint még magyarok laknak itt túlsúlyban,
ma a község lakosságának 19,8%-a vallja magát magyarnak.
A_v%C3%ADzes%C3%A9s%2C_R%C3%A9v.jpg

Erdélyt a gazdag természet dús tárházának is szokták nevezni. "Minden,
ami szép és bájos,ami fenséges és elragadó,felhalmozódott itt, mint egy
zsúfolt kincses boltban s ennek a boltnak kirakata: Rév és vidéke. Ide
kell jönnie az idegennek, a turistának, hogy a tündérkert-ben
gyönyörködjék-ha beteg, pihenjen-ha fáradt, éledjen -ha életunt, üdüljön
és pezsdüljön-ha elernyedt.
Az a turista,aki idejön, feltétlenül Révbe jut"-írja dr.Herrmann Antal
egyetemi tanár az Erdély című honismereti lapban még 1905-ben. Rév
település, román neve Vadu Crisului,elérhető autóval vagy vonattal.
Aki személygépkocsival érkezik, az E 60-as főútról Köröstopánál letérve
egy kilométer után megérkezik Révre, majd a településen áthaladva,
mintegy négy kilométer után a futballpályához, a szoros bejáratához
érkezünk. Mivel a községnek három megállója van, ezért azoknak akik
vonattal érkeznek Révre azok a második megállónál, a Halta Vadu-
Crisului-nál szálljanak le. A sportpályától már csak gyalog lehet
bejárni a szorost.
P1040573.JPG
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Élesd

Élesd városa Románia nyugati részén, a Erdélyi-szigethegység északi
peremén, a Rév-Báród-i medencében helyezkedik el. Délen a Király-
erdő, északon a Réz-hegység határolja, a két hegység között a Sebes-
Körös medre húzódik, a város a folyó jobb partján található.
A településen halad keresztül nyugat-keleti irányban az E60-as jelzésű
nemzetközi országút. A főút keleti irányban összeköti Élesdet
Kolozsvárral (118 km-re a várostól), nyugati irányban pedig
Nagyváraddal (38 km-re).
Neve a régi magyar Éles személynévből származik, ez pedig az éles
melléknévből ered.
450px-%C3%89lesd_l%C3%A1tk%C3%A9p.JPG

A római birodalom idején itt haladt át az Aquincumot Porolissummal összekötő útvonal.
Első, máig fennmaradt írásos említése az a feljegyzés, amelyet Várad 1291 és 1296 közötti püspökének, Benedeknek a bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzött kódexe tartalmaz. Ez arról szól, hogy villa Elusd (Elusd község) hívei püspöki gabonatized, azaz dézsma címen, 12 kereszt gabonát adtak.
A középkori Élesd nem a mai város helyén állott, hanem ettől mintegy két kilométerre a Körös partján. Ennek az első falunak a lakói csak a 18. század elején költöztek át a gyakori árvizek elől a magasabban fekvő mai helyre. A régi falu teljesen elpusztult, maradványait egyelőre még nem tárták fel.
A mai város közelében emelkedő hegyek között állott és áll romjaiban ma is Sólyomkővár, mely több mint négy évszázadon keresztül volt a Réz-hegység északi és déli oldalán fekvő községek gazdasági és katonai központja. Sólyomkő vártartományának keretében zajlott Élesd egész története.
A vidék első urai a dunántúli Geregye nemzetségből valók voltak, ők törekedtek arra, hogy a környéken birtokokat szerezzenek. Ők építették a 13. század második felében a Sólyomkővárat. A nemzetség legjelentősebb képviselője Écs fia Pál comes volt, aki megszerezte és várbirtokához csatolta többek között a mai Élesd területeit is.
Pál fia Miklós vajda fellázadt IV. László ellen, a lázadást a Borsa nembeli Tamás fiai verték le, és ezzel megszerezték a várat és annak birtokait. 1296-ban az Anjou párti Borsák fellázadtak III. Endre ellen, a lázadást leverték, és 1318-ban a birtokok visszaszálltak a koronára. Zsigmond király 1389-ben Kopolyai János szörényi bánnak adományozza a területet, de tíz év elteltével újra visszaszállt a koronára.
HPIM2690.jpg

1406-os oklevelek említik Sólyomkővárat és a hozzá tartozó településeket, köztük Élesdet is. 1435-ben Zsigmond király az uradalom fele részét Kusalyi Jakcs Lászlónak, illetve Bánffy Istvánnak zálogosította el. 1456-tól Vitéz János váradi püspök lett a tulajdonos, akinek 1472-ben bekövetkezett halála után Mátyás király a Drágffyakna adta a várat és a birtokokat, akik több mint egy évszázadon keresztül voltak a vidék urai, egészen a család teljes kihalásáig.
1599-ben Bocskay Istváné lett a vár, aki halála előtt pár héttel Báthory Gábort tette meg örökösének. Őt követte 1610-ben Imreffy Mihály, akinek halála után felesége Zólyomi Erzsébet lett a birtokos.
Az 1657. október. 28.-i erdélyi diéta II. Rákóczi Györgynek ítélte az uradalmat. 1660-ban Kemény János erdélyi fejedelem birtoka lett, aki az első felszólításra átadta a várat a törököknek. 1660-1692 között a vár, és annak birtokai, köztük Élesd is,török uralom alatt volt. 1692-ben amikor Váradot a törököktől visszafoglalták Élesdnek összesen csak kilenc lakosa maradt életben, de a község népessége gyorsan pótlódott a környék magyar falvaiból.
A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703-1711) a fejedelem birtoka és kuruc fészek volt a vár. 1709. augusztus. 2.-án Kriechbaumm tábornok közel 3000 katonával Élesd közelében haladt Nagyvárad irányában, amikor Bagossi András vezérlete alatt álló 500 sólyomkői kuruc lovas támadta meg őket Élesd és Tinód között, de a labancok visszaverték őket.
A szabadságharc leverése után a vár utolsó kapitány Horváth György volt, a várat a császáriaknak átadta, akik 1711-ben Löwenburg császári tiszt vezetésével lerombolták. Az uradalom három részre szakadt, az északi területek Micske központtal külön uradalom lett, a hegyvidéki, románok lakta falvak szintén kiváltak és Báródság néven önálló kiváltságos román nemesi kerületet alkottak. A maradék uradalom a Bánffy család birtokába került, a rommá lett sólyomkői várból Élesdre helyezték át a gazdaságuk központját. Ekkor költöztették át Élesd falut a Körös mellől a mai helyére.
20080413%20Kir%C3%A1lyerd%C5%91%20134.jpg

1761-ben a községet mezővárossá nyilvánították, heti és évi országos nagyvásár tartásának a jogát is megkapta. 1779-ben a birtok Gróf Batthyány György birtokába került, fia Gróf Batthyány József a 19. század elején barokk kastélyt épített Élesden. Felesége Lázár Anna két fiúgyermeknek adott életet, de mindkettő fiatalon meghalt, és hamarosan anyjuk is. A gróf az egykori Sólyomkővár két szélső romja közé kápolnát építtetett, ahova két fiát, és feleségét temette el.
1848 decemberében az erdélyi seregek élén Bem József bevonult a városba, ahonnan sok fiatal csatlakozott a sereghez, a város temetőjében több élesdi honvéd sírja megtalálható ma is.
1904. április 24-én a Függetlenségi Párt nagygyűlésén mintegy 3000 magyar és román munkás és szegényparaszt vonult fel. A kivezényelt csendőrök és a tömeg között összetűzésre került sor, az élesdi sortűznek 33 halott és 90 sebesült áldozata volt.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye egyik járási központja volt (Élesdi járás).
A kommunista diktatúra idején 1950-ben a település az úl közigazgatási törvény szerint rajoni központ lesz, 1968-ban városi rangot kap.
1989-es rendszerváltó forradalom idején a városban is megmozdulások voltak, december 22.-én a tüntetők elfoglalták a néptanács épületét, de a karhatalom nem lépett közbe. 1990 január 2.-án megalakult az RMDSZ élesdi szervezete.
1991-ben ünnepelte a város fennállásának 700. évfordulóját.
1910-ben 2337 lakosából 2175 magyar és 112 román volt. 2002-ben 10 415 lakosa volt, ebből 6788 román, 1987 magyar (19,07%), 953 cigány, 645 szlovák és 28 német.
elesd_szlovakok_ml_173.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Biharkeresztes

Biharkeresztes egy város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui
kistérségben. Tipikus síkvidéki sakktáblás település.
A megye délkeleti részén, a magyar-román határtól kb. 6 km-re fekszik,
Debrecentől 50 km-re. Vasútállomása egyben határállomás is.
Vonattal a MÁV 101-es számú (Püspökladány – Berettyóújfalu –
Biharkeresztes (országhatár) – Nagyvárad (Románia)) vonalán érhető el.
A vasútállomás Mezőpeterd és Biharpüspöki (Románia) között található.
Közúton a 42-es számú főút halad el közvetlenül a város mellett.
1520890.jpg

A régészeti ásatások bronzkori, avar-kori és Árpád-kori
településmaradványokat tártak fel. A települést a 13. században
alapították. Eredeti neve Fancsal. A tatárjárás után a váradi Szent
Kereszt-oltár birtoka lett, így kapta a Mezőkeresztes nevet. 1910-től a
név Biharkeresztesre változott. A századok során többször érte támadás,
többször elpusztult, de mindig újjáépült. A 19. századtól a térség
közigazgatási központja.
kat%20templom.jpg

Látnivalói
Református templom
Szent László szobra, háttérben a katolikus templomReformátus templom
(17. század elelje, Árpád-kori részekkel)
Katolikus templom (1870)
Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra (a gimnázium előtt);
Szent László szobra (a katolikus templom előtt).
Helytörténeti gyűjtemény (Ady E. u. 12. sz. alatt).
Az első és a második világháború áldozatainak emlékműve (Hősök tere).
4504_(6757)_bocskai_istvan_mellszobor_biharkeresztes_kurucz_imre_1990_2.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Király-hágó

A Király-hágó (más néven Erdély kapuja) a Réz-hegységben, Kolozs és
Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között,
582 méter magasságban található hágó. Nemcsak gazdasági, hanem
kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a
történelmi Erdély között. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a
kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a
Királyhágón túl-t használták. Ugyanakkor Partium és Bánság együttes
jelölésére a romániai reformátusok ma is a Királyhágómellék
megnevezést használják (például Királyhágómelléki Református Egyházkerület).
4.jpg

Kir%C3%A1lyh%C3%A1g%C3%B3%20t%C3%A9r.jpg
 

juditildiko

Állandó Tag
Állandó Tag
Csodás tündér ország.Hegyek,patakok és jó lelkű emberek.
Nagy fájdalom,hogy ott jártunkkor a Csucsán lévő Boncza kastélyban "úgymond festés miatt nem látható az Ady kiállítás.Mind ez Júniustól egészen Szeptemberig".Szomorú ez az ellenállás a magyarsággal szemben:(((
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Csíkszentdomokos

Csíkszentdomokos (románul Sândominic, németül Sankt Domenikus)
falu Romániában, Hargita megyében. Felcsík legnépesebb faluja. A falu
jól őrzi hagyományait. Külön nap van szentelva a népviseleteknek, a
Szőttesek Vasárnapja. A faluban két éve megrendezik a Kenderfesztivált.
Csíkszeredától 29 km-re északra az Olt felső völgyében fekvő
Szenttamással összenőtt nagyközség, a Lok és Szádakút-patakok Oltba
való torkollásánál fekszik. 1967-ig Balánbánya is hozzá tartozott.
Nevét középkori Szent Domokosnak szentelt templomáról kapta.
30.jpg

A középkorban határában vasat és rezet bányásztak. 1567-ben Zenth
Domokos néven említik. Határában a Tarkő havasa alatt feküdt a
középkori Tarkő falu. A falu határában a Pásztorbükknek nevezett helyen
gyilkolták meg a székelyek Báthori András bíborost, erdélyi fejedelmet
1599. október 31-én. A gyilkosságért VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta
a községet. A gyilkosság helyére 1816-ban keresztet állítottak, amely ma
a templom belső falánál áll a Pásztorbükkön pedig kápolnát építettek.
1910-ben 5391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík
vármegye Felcsíki járásához tartozott. A világháborúk között fejlett
szövetkezeti élet folyt itt. 1944-ben a Maniu-gárda kivégzett itt 12 ártatlan
magyar személyt, köztük nőket is.
1992-ben 6678 lakosából 6658 magyar és 20 román volt.
user_9580562_1175678229212.jpg

Látnivalók
Római katolikus temploma 1787 és 1802 között épült a régi románkori
templom helyett, melyből azonban számos műkincset őriz. Kerítése
1813-ban épült.
Szomszédságában áll a Szent Margit-ház a plébániát segítő nővérek
1995-ben felépült otthona.
Görög katolikus fatemploma 1787-ből való, most ortodox templom.
A falu kőbányájában a Garados-dombon kristályos és követ, a mozaik
alapanyagát bányásszák.
A falunak kis tájmúzeuma is van.
A községből kilátás nyílik a Nagy-Hagymásra.
2a.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Hagymás

A Hagymás-hegység (románul Munţii Hăşmaş) a Keleti-Kárpátok mészkő-
szirt övezetének része. Hargita megye észak-keleti részén terül el.
Határai északon a Kis-Beszterce völgye, keleten a Domuk- és a Péntek-
patak völgye, délen a Jávárdi-patak, a Naskalat-patak és a Naskalat-
hegység, nyugaton a Gyergyói-havasok. Legmagasabb pontja a Nagy-
Hagymás (1792 m). Közepén helyezkedik el a Gyilkos-tó és a Békás-szoros.
142.max.jpg

Domborzat
Egyes-kő (1608 m)Fontosabb hegyek északról délre: Hegyes (1502 m),
Juharos (1351 m), Zsedán (1481 m), Vit-havas (1609 m), Fügés-tető
(1479 m), Csurgó (1414 m), Kupás-Cohárd (1512 m), Oltár-kő (1154 m),
Likas (1674 m), Nagy-Cohárd (1507 m), Kis-havas (1624 m), Gyilkos-kő
(1378 m), Lóhavas sarka (1482 m), Ló-havas (1508 m), Fekete-Hagymás
(1771 m), Csofronka (1607 m), Nagy-Teleki-csúcs (1698 m), Veres-kő
(1589 m), Nagy-Hagymás (1792 m), Egyes-kő (1608 m), Öcsém-tető
(1706 m), Terkő (1461 m).
144.max.jpg

Éghajlat
A Hagymás-hegység éghajlata hegyvidéki mérsékelt kontinentális. Az
átlagos évi hőmérséklet 8 °C és 9 °C között változik. A nyár átlagos
hőmérséklete 18.5 °C. A legnagyobb hőmérséklet július 23. körül van,
a legalacsonyabb január 27. körül. Az első fagy szeptember végén
következik be, az utolsó május végén. A páratartalom decemberben éri
el a maximumot, július 5. és augusztus 25. között a minimumot. A derűs
napok gyakoriak az év minden szakában, a nap évi 1800 órát süt.
A csapadékmennyiség a Gyilkos-tó környékén alacsonyabb, a nyugati
oldalak csapadékosabbak a keletieknél. A felszínt átlagosan 86 napig
takarja hóréteg, a fagyos napok száma pedig 163. A legnagyobb mért
hőmérséklet 1929. július 7-én +35 °C, a legkisebb 1976. február 11-én -37 °C.
1242988626.jpg
 

vizike

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Szante! A Biharkeresztes leirasa utan a kepen Szekelyudvarhely kozpontjat lathatjuk. (Csak szoltam.)
 
Oldal tetejére