Erdély világa...

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Máramarossziget

Máramarossziget (románul Sighetu Marmaţiei, röviden Sighet, németül
Maramureschsigeth, röviden Siget, szlovákul Sihoť, ukránul
Сигіт‑Мармароський): város Romániában. A Tisza parti város az egykori
Máramaros vármegye székhelye és egykor Magyarország faiparának és
sóiparának központja volt. Kabolapatak és Tiszaveresmart tartozik hozzá.
Nagybányától 53 km-re északkeletre a Tisza bal partján fekszik.

L_-34311413.jpg

Neve a Máramaros folyónévből való, melynek most Mara a neve.
A víznév az indoeurópai mori (= tenger, állóvíz) és a mors (= holt)
szavakból származik. Arra utal hogy a város Tisza és az Iza szögében épült.
A város területe a bronzkor óta lakott. Itt vezetett át a fontos Tisza-
völgyi kereskedelmi út.
Első említése a 11. században történik, 1231-ben Maramors, 1332-ben
Zyget néven említik.
1272 és 1290 között IV. László király románokat telepített ide.
1352-ben szabad királyi város és Máramaros vármegye székhelye lett.
1570-től az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott.
1733-ban III. Károly magyar király (VI. Károly császár) újra Magyarországhoz csatolta és a magyarországi rutének és a románok egyik fontos politikai és kulturális központja lett.
Egykor volt jogi akadémiája,valamint katolikus és református gimnáziuma is. 1918-ig, majd 1940-től 1944-ig újra Magyarország része, Máramaros vármegye székhelye (nem volt része az 1939-ben felállított Máramarosi közigazgatási kirendeltségnek). 1944 október 17-én került szovjet kézre. 1910-ben 21.370 lakosából 9.561 (44,74%) magyar, 7.981 zsidó (37,35%) 2.001 (9,36%) román, 1.257 (5,88%) német, és 532 (2,49%) ruszin volt. 1992-ben társközségeivel együtt 44.185 lakosából 34.010 (76,97%) román, 8.133 (18,41%) magyar, 322 (0,73%) cigány és 190 (0,43%) német volt. Az első zsidók a 18. század elején érkeztek Máramarosszigetre, 1740-ben már állandó minjanjuk volt. 1785-ben 142, 1869-ben 2.325, 1880-ban pedig 3.380 zsidó élt Máramarosszigeten. A közösség létszáma a 20. század folyamán is nagy ütemben gyarapodott, így a városban 1910-ben 7.981, 1941-ben pedig 10.144 zsidó élt. 1942-1943 során Máramarosszigetre sok lengyel zsidó menekült érkezett, akik különböző lengyelországi gettókból és koncentrációs táborokból szöktek meg. Máramarosszigetről összesen 12.749 zsidót deportáltak Auschwitzba.
Máramarosszigeten 2002-ben 22 zsidó nemzetiségű és izraelita vallású személy élt.

vigado1.jpg

Látnivalók
* Római katolikus temploma 1775-ben épült.
* A református templom 1862-ben nyerte el mai jellegzetes formáját.
* A megyeháza épületében van a Történeti Múzeum, a Főtér másik végén a Máramarosi Néprajzi Múzeum látható.
* A Kultúrpalota 1911-ben épült.
* Falumúzeuma az egyik leglátványosabb Romániában.
* Igényesen kialakított Börtönmúzeuma a kommunista államterrornak állít emléket.

kepek_maramarossziget-reformatus-templom_1239097025.jpg
 

edescica

Állandó Tag
Állandó Tag
marsvasarhelyen szuletett a nagypam is.kamaszkorban mar utaltam a kommunizmust szokesi terveket szovogettem.Katonasag(szeben loter)Egy evig nem johettem haza.Mikor a vonatbol meglattam a kombinat fenyeit elsirtam magam mint egy taknyos kolyok es megertettem soha nem hagyom el ezt a foldet.A teremto minden tudasat beleadta ebbe az eden kertbe. Rengeteg ver folyt e foldert es meg fog ezutan is.Utkozo tampon zona.SZ erintem minden magyar ember egyszer el kell jojjon ide.
Jó érzés a soraidból a vásárhelyi "tájszólást" olvasni:) Az én szemeim is voltak már könnyesek a Kombinát látványától...
 

gittacska

Állandó Tag
Állandó Tag
Én is Marosvásárhelyi vagyok ,most magyarországon élek 7 éve, de nem volt könnyű az ugymond"beilleszkedésem".Most már itt is jol érzem magam ,de azt az igazi jó felszabadultságot csak ott tudom érezni.
Nagyon tetszik ez az oldal ,sok szépet lehet olvasni .
Üdv . mindenkinek gittacska
 

gittacska

Állandó Tag
Állandó Tag
Én is Marosvásárhelyi vagyok ,most magyarországon élek 7 éve, de nem volt könnyű az ugymond"beilleszkedésem".Most már itt is jol érzem magam ,de azt az igazi jó felszabadultságot csak ott tudom érezni.
Nagyon tetszik ez az oldal ,sok szépet lehet olvasni .
Üdv . mindenkinek gittacska
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Szilágybagos

Szilágybagos: község Szilágy-megye nyugati részén, a Réz-hegység,
a Szilágysomlyói Magura és a Szilágysági-dombvidék övezte területen,
a Berettyó két oldalán. Egyelőre egyedüli megközelítési lehetősége a
Szilágysomlyót Csucsával összekötő megyei útvonal, ennek is a
Szilágynagyfalutól elágazó útszakasza; a készülő Észak-Erdélyi autópály
a egyik letérője közvetlenül a falu határában fog megépülni; Bagost
először a Váradi Regestrumban említik 1214-ben Bogus néven; 1594-ben
még Baghoss, Somlyó várának tartozéka, de a továbbiakban már a ma
is használt Bagos formában jelenik meg. A Szilágy előtagot a 19-ik
századi területrendezési törvény után találjuk meg először, 1873-ban
Bagos (Szilágy) alakban. A 19. század végétől napjainkig Szilágybagos
alakban jelenik meg. Lakosság: 72.3% magyar, 20.5% roma, 7.2%
román; felekezeti arány: 69% református, 15% baptista, 3.8%
adventista, 3% ortodox, 9.2% egyéb vallású. 2006-tól önálló község.
2. ~ hatalmas lendülettel fejlődő település, látványosságainak (Bánffy-
kastély, hagyományőrző rendezvények) és adottságainak (termálvíz,
bor- és pálinkakultúra) köszönhetően turisztikai központ

pano_web.jpg

1205-ben Bugus néven említik először, majd 1214-ben Bogus néven
szerepel írott forrásban. Határában feküdt a középkorban Monyoród
(1341) falu. 1341-ben a falu Dénes bán birtoka, 1536-ban Werbőczy
István szerezte meg. 1576-ban Báthory István fejedelem a Bánffy
családnak adományozta. 1636-ban I. Rákóczi György fejedelem
oklevelében már mezővárosként szerepel. 1663-ban az Erdélyre támadó
tatár hadak teljesen elpusztították. 1710-ben pestisjárvány pusztított.
A hozzá tartozó Szilva település egykor (1759) önálló község volt.
1910-ben 1343, többségben magyar lakosa volt, jelentős román
kisebbséggel. 1920-ig Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához
tartozott. 1968-ban elveszítette önállóságát és közigazgatásilag
Szilágynagyfalu része lett. 2005-ben a lakosság népszavazással a falu
újbóli önállósága mellett döntött, de ezt hivatalosan a falu még nem kapta meg.
sz090415-62.jpg

Nevezetességei
* A Bánffy-kastély 1720-ban épült, ma szociális otthonként működik.
* Református temploma 1792-ben épült.
* Határában termálvíz tör fel, melyre termálfürdő és turistaközpont
épült. Kénes, szódas, bikarbonátos termálvize (42 C-os) gyógyhatással
vannak az idegbántalmakra és egyes nőgyógyászati betegségekre.
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Csucsa

Csucsa (románul Ciucea, németül Tschötsch) község Romániában Kolozs
megyében. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében
GMO-mentes régiót alakítottak.
Bánffyhunyadtól 20 km-re északnyugatra a Sebes-Körös jobb partján fekszik.
1384-ben Chucha néven említik. 1848 novemberében ide szorultak ki a
magyar csapatok Puchner Antal császári tábornok csapatai elől, majd
Bem József innen indította 1848. december 18-án hadjáratát, amely
végül Erdély felszabadításához vezetett. 1910-ben 2010, többségben
román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1919-ben kemény
harcok folytak itt az Erdélyt megszálló román és a székely hadosztály
között. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi
járásához tartozott. 2002-ben társközségeivel együtt 4426 lakosából
4392 román, 27 magyar és 4 cigány volt.

Ciucea_castle%2C_Cluj_County%2C_Romania.jpg

Itt született 1894. június 7-én Boncza Berta (Csinszka), Ady Endre felesége.
Itt áll a Boncza család kastélya, ahol az I. világháború idején Ady Endre
is lakott. A kastélyt a 20. század elején Boncza Miklós, Ady apósa
építtette. 1920-ban Octavian Goga román költő vásárolta meg és
neobizánci stílusban építtette át. Goga mauzóleuma és emlékmúzeuma
is itt található. A múzeum elsősorban Goga munkásságát és a román
nemzeti mozgalomban végzett tevékenységét mutatja be, de emellett
sok Ady vonatkozású anyag is látható. Mellette ortodox kolostor működik
 

memi59

Állandó Tag
Állandó Tag
"Emeld föl fáradt fejed,
tisztisd meg szivedet!
Kezed Isten kezében ,
a választás tied!
A hit , a remény , a szeretet megmarad neked.
Székelyföldön minden</ST1:p fenyő őrzi életed!

A felhők fölött apád , anyád örökké veled él.
Csaba királyfi kardjának védelme tiéd.
A reménység templomában régen térdelek.
Székelyföldön <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com
><st1:City w:st=
<ST1:pminden</ST1:p</st1:City> fenyő őrzi életed!

Ref:
Repülj ,repül büszke sólyom a Hargita felett!
Új idők új viharában védd az életet.
Fiaid régen járják a székely Golgotát.
Ne szállj messze hegyeken túlra
Erdély a hazád!

Éljen szabadon végre <st1:City w:st="on"><ST1:pminden</ST1:p</st1:City> magyar!
A Kárpátok alat Erdély változást akar.
Közel a szabadság a gyönyörű szédület.
Székelyföldön <st1:City w:st="on"><ST1:pminden</ST1:p</st1:City> fenyő őrzi életed!

Suttognak a fenyők egy égi dallamot.
Könnycsepp hulljon a hősökért,kik halhatatlanok!
Mondj magadban csendes imát, melletted leszek.
Székelyföldön<st1:City w:st="on">minden</ST1:p</st1:City> fenyő őrzi életed!

Repülj ,repül büszke sólyom a Hargita felett!
Új idők új viharában védd az életet.
Fiaid régen járják a székely Golgotát.
Ne szállj messze hegyeken túlra
Erdély a hazád!"
www.tvn.hu_f80a54b9a165a1b169132f1567d06f5f.jpg
 

zsozso26

Állandó Tag
Állandó Tag
Tenke

Tenke (románul Tinca) község a romániai Bihar (Bihor) megyében, Nagyváradtól 40 km-re délre, a magyar határ közelében, a Fekete-Körös mellett.
Története

1875-ben megalakult az Ipartestületet, mely a századfordulón székházat is kapott.Vasútállomását 1899-ben avatták fel.1899. november 5-én, harmadikként Erdélyben, de jóval hamarabb, mint a szomszédos Szalontán, mellszobrot állítanak a "nemzet atyjának". A bronzból készült mellszobor, amely Kossuth idôsebb arckifejezését ábrázolta 72 cm magas volt, és egy 225 cm magas, 54 cm széles, felül 39 cm-re keskenyülô, tiroli márványból készült talapzatra helyezték a református leányiskola melletti parkban. Készítői Gerenday Antal és fia Gerenday Béla budapesti szobrászok.
Fábián József tenkei tanár ádáz kitartással gyűjtögette a történelmi adatokat Tenkéről írott monográfiájához. Dicséretes kutatómunkájának köszönhetően ma már azt is tudjuk, hová menekítette, ásta el az a maroknyi önfelaldozó magyar 1919-ben a Kossuth-szobrot. Kellő időben került le talapzatáról, ugyanis az újonnan odakerült román hatalom a szobor eltüntetésére készült éppen.Helyére a román hatalom I.C. Bratianu szobrát állíttatta, melyet azonban 1944 szeptemberében a magyar katonák távolítottak el, állítólag a Kossuth-szoborral azonos sorsra juttatva - elásták...

Református lelkészei


  • Bernáth Lajos
  • Czapfalvy József
  • Vass Zoltán
  • Berke Sándor
Lakossága

1839-ben a tenkeiek 13,2 százaléka katolikus, 82,3 százaléka református, 4,3 százaléka görögkeleti. 1930-ban, az elsô nagy "érvágás" után az arányok a következôk voltak: 26,4 százalék katolikus, 46,5 százalék református (összesen 2801 magyar); 18 százalék ortodox (687 személy), 1,2 százalék görög katolikus (48 személy) és 5,2 százalék zsidó (201 személy).Tenke lakosainak száma kb. 5 500, akik közül kb. 65% román, 20% roma és 15% magyar nemzetiségű. A falu a 20. század elején még csaknem teljesen magyar lakosságú volt, de a század második felétől kezdve a magyarok nagyobb része elvándorolt (főleg Magyarországra), és a helyükbe mintegy 30 környező településről románok költöztek. Rajtuk kívül a falu melletti cigánytelepre az utóbbi évtizedekben több mint ezer roma is települt. Vallási megoszlás szerint a falu lakói az ortodox, református és katolikus felekezethez tartoznak.

Látnivalók


  • Természettudományi kiállítás. A református parókia egyik épületében található tenkei temészettudományi kiállítás az 1950-es években létesült. A múzeum magyarul és románul feliratozott tárlói a Fekete-Körös vidékének különböző élőhelyeit mutatják be, bennük kitömött állatok és a környezetük, pl. föld alatti járataik, ritka ásványok, halak, pl. egy kétméteres harcsa, számos madárfaj. Egy jó állapotú barlangimedve-koponya és több óriási mamutfog is ki van állítva, amelyeket a falu közelében találtak.
  • Gyógyfürdő és gyógyvíz-forrás. A település nagy kincse a gyógyvize, saját gyógyfürdője is van. A négyféle, számos betegséget gyógyító termálvízért az egész környékről sokan járnak ide, hogy ásványvízként fogyasszák.
Csatolás megtekintése 343536

23433148.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyulafehérvár

Gyulafehérvár (románul Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg,
latinul Apulum, erdélyi szász nyelven Keist): város a mai Romániában.
Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, egyúttal a
román ortodox egyház erdélyi székvárosa. 1542 és 1690 között az Erdélyi
Fejedelemség fővárosa, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó-Fehér vármegye
székhelye. Ma municípiumként Fehér megye székhelye. Borbánd,
Ompolykisfalud és Poklos települések tartoznak hozzá.
Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál
emelkedő 230 m magas fennsíkon fekszik.

AlbaIulia.jpg

Látnivalók
A város történelmi központja 1991 óta a Világörökség javaslati listáján szerepel.
* A 18. század első felében épített vár falai és bástyái nagyobb részben ma is állnak.
2113.jpg

Az érseki székesegyház a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek
temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Benne ma is láthatók a
Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond
fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. Altemplomában erdélyi
fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
SZEKES1.JPG

Az ortodox székesegyház, a târgovistei templom mása, a 20. század elején épült.

Gyulafehervar_ortszekh.jpg
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyulafehérvárról mi jut minden embernek legelôször eszébe Romániában?

1918 december 1-én a gyulafehérvári Nagygyûlésen szavazták meg az erdélyi románok Erdély egyesülését Romániával, 1990 óta dec.1-je Románia nemzeti ünnepe, melyet az ország vezetôi mindig Gyulafehérváron ünnepelnek.
Bocsánat a megjegyzésért, csak tudod, Gyulafehérvár az egyedüli hely Erdélyben, ami mást jelent a magyaroknak s mást a románoknak!
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
Arad

Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
Ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.

A kincses Erdély öléről ered le,
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország,
S tört lobogóját lengeti neked,
Mely fátyolos, mint ez októberest.

De még lobog, és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom!

Juhász Gyula, 1920
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
1849 október 6-án Aradon kivégezték az 1848-49-es szabadságharc 13 volt katonai vezetőjét:
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Láhner György, Leiningen - Westerburg Károly gróf, Nagy- Sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Lázár Vilmos...

...mártírhaláluk azóta jelképpé vált. Annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak a szimbólumává váltak ők, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtésért, társadalmi haladásáért.


1. Kisütött a késő őszi nap sugára,
Az aradi vártömlöcnek ablakára
Nézi azt a tizenhárom magyar vitézt,
Ki a magyar szabadságért meghalni kész.

2. Elítélték sorban mind a tizenhármat,
Szőttek, fontak a nyakukba ezer vádat.
Elnevezték felségsértő pártütőknek,
Kik a magyar szabadságért harcba keltek.

3. Uramfia, az ítélet akasztófa,
Mintha gyáva utonállók lettek vóna,
Mintha méltók sem volnának egy lövésre,
Katonákhoz, férfiakhoz illő végre.

4. Nyílik már a börtönajtónak vas zárja,
Készüljetek hű magyarok a halálra!
Búcsúzzatok el egymástól mindörökre,
Úgy menjetek, úgy szálljatok fel a mennybe!

5. Ki is jöttek vérző szívvel, haloványan,
Elbúcsúztak egypár szóval, katonásan.
Gyerünk fiúk az Istenhez fel az égbe,
Hadd fordítsa szemeit a magyar népre!

6. Jaj de boldog, kit elsőnek nevezének,
Ki a halált legelőször ölelé meg.
Ej, de akit legvégsőnek hagytak hátra,
Ki bajtársi szenvedésit végig látta.

7. Damjanichot hagyták végső vértanúnak,
Aki mindig a csatában elöl állott.
Kegyetlenül haragszik rá minden német,
Számtalanszor végig verte őkelméket.

8. Ott áll köztük mankójára támaszkodva,
Mint egy szélben düledező templom tornya.
Mint egy tigris, mely rost közé vagyon zárva,
Ingerkedő gyereksereg játékára.

9. Dörgő villám, ezek hát az én bíráim,
Kiket összetörtek az én katonáim.
Mondhatom, hogy derék hősök, szép vitézek,
Nincs is kedvem az élethez, ha rájuk nézek.

10. És megállott olyan hősen, olyan bátran,
mintha honvédek közt állna a csatában.
Bajtársai már ott függnek mind előtte,
Őt is viszik, ő is ballag már előre.

11. És megállott akasztófa közelébe,
Megöleli megcsókolja keservébe.
Isten hozzád szabadságharc bitófája,
Rajtad halok meg hazámért nemsokára!

12. Sürög-forog már a hóhér a kötéllel,
Számolni egy magyar hősnek életével.
Damjanich most így kiált fel nyugalmában:
Vigyázz fattyú, föl ne borzaszd szép szakállam!

13. Mintha amit szenved, nem is halál lenne,
Mintha nem is sírba, hanem bálba menne.
A németek buta képpel bámulának,
Ő bátran mond jó éjszakát e világnak.

14. Aradi vár, aradi vár, halál völgye,
Tizenhárom magyar hősnek temetője.
Nyíljon ki a környékén a sírvirág is,
Felejthetetlen legyen a haláluk is!

Lévay folklorizált verse
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Karánsebes

Karánsebes (románul Caransebeş, németül Karansebesch) megyei jogú
város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Temesvártól 98 km-re délkeletre, a Temes jobb partján fekszik.
A település Karán és Sebes összeolvadásából jött létre. A Karán helynév
talán egy szláv eredetű Karan személynévből vagy a 'fekete' jelentésű török
kara szóból származik, Sebes pedig az azonos nevű patakról kapta a nevét,
amely itt ömlik a Temesbe (< sebes 'gyors')
images_06235.jpg

Népessége
1900-ban 6497 lakosából 3305 volt román (50,86%), 2028 német
(31,21%), 875 magyar (13,46%), 159 cseh (2,44%) és cigány, 106 szerb
(1,63%) nemzetiségű; 3400 ortodox, 2370 római katolikus, 380 zsidó,
174 református, 100 evangélikus és 71 görög katolikus vallású. A
lakosság 62%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek
25%-a beszélt magyarul.
2002-ban 27 723 lakosából 25 632 volt román (92,45%), 559 ukrán
(2,01%), 553 cigány (1,99%), 512 német (1,84%) és 318 magyar
(1,14%) nemzetiségű; 24 164 ortodox, 1286 római katolikus, 1180
baptista és 625 pünkösdista vallású.
Karansebestakarek.jpg

Látnivalók
# Római katolikus temploma (1725–1730) mellett középkori ferences
kolostorának romjai. A ferencesek 1400-ban Hátszegre költöztek, de
1429-ben ismét említik kolostorát. 1725-ben visszaköltöztek a városba.
# Az 1739-ben épült és 1753-ban átépített egykori gyalogsági
kaszárnyában néprajzi és a határőrség történetét bemutató múzeum működik.
# A Sebesen épült vízerőmű ipari műemlék (eredetileg 1882–1885).
# Templomai: Római katolikus templom, ortodox székesegyház (1738
előtt épült, 1796 előtt bővítették), Szent György ortodox templom
(1739-ben épült, 1759-ben átalakították, 1879-ben kerítéssel vették
körül), Keresztelő Szent János ortodox templom (1780, itt temették el
az első karánsebesi püspököt, Ioan Popasut), zsinagóga (1893).
# Műemlék épületei: Koronghy-palota

Karansebes1915.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Lugos

Lugos (románul Lugoj, németül Lugosch) város a mai Romániában Temes
megyében. Krassó, majd Krassó-Szörény vármegye egykori székhelye.
Temesvártól 60 km-re délkeletre a Temes partján fekszik.
Neve vitatott eredetű. Egyes vélemények szerint a magyar lugas
főnévből való, míg mások a szláv lug (= liget) főnévből származtatják.
1332-ben említik először Lucas néven. Vára 1386-ban már állt, a karlócai
béke értelmében 1701-ben bontották le. 1695. szeptember 21-én itt
győzi le II. Musztafa szultán serege Veterani császári vezér seregét,
a csatában Veterani is elesett. 1848. június 27-én az itt tartott román
népgyűlés autonómiát követelt a románok számára. 1849. február 16-án
a honvédsereg itt szenved vereséget a császáriaktól, augusztus 8-án itt
zajlanak tárgyalások Jancu képviselőivel.
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye, Trianon után
a román királyi közigazgatásban (1952-ig) az újjászervezett Szörény
megye székhelye volt.

L_-34332873.jpg

1910-ben 19 818 lakosából 6875 magyar (34,69%), 6227 román
(31,42%), 6151 német (31,03%), 227 szerb (1,14%) és 127 szlovák (0,64%) volt.
1992-ben 50 939 lakosából 40 665 román (79,83%), 5442 magyar
(10,68%), 2658 német (5,21%), 1097 cigány (2,15%) és 1077 egyéb
(2,11%), főleg szerb és szlovák volt.
250px-Biserica_Ortodoxa_Lugoj.jpg

Látnivalók
* Legrégibb emléke a központban álló Szent Miklós torony.
* Minorita temploma 1718-ban épült, a rendnek a városban gimnáziuma és kórháza is volt.
* A görög katolikus templom 1836-ban épült, a püspökséget 1850-ben alapították.

150px-Biserica_Romano-Catolica_Lugoj.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Felsősófalva

Felsősófalva Székelyföld Sóvidéknek nevezett tájegységének közepén,
Udvarhelyszék nyugati felén található, Székelyudvarhelytől 32 km,
Marosvásárhelytől 65 km, Szovátától 15 km, Budapesttől mintegy 500
km távolságra, a Kis Küküllő Korond vizének, vagy Nagy víznek nevezett
jobb oldalától északra, a Keleti Kárpátok, Görgényi Havasnak nevezett
déli lejtésű oldalain, a 13A országút mentén, mintegy 3 km hosszan. A
falu határa nyugaton közvetlenül Parajd lakott területe fölött, a Sódomb
nyugati oldalánál húzódik, majd észak felé ( Gyergyói medence) a
Parajdi Juhod pataka bal oldala melletti hegyeken Bogdán-tetőig, majd
Jáhorosmező (1165 m), Nagy-Somlyó (1576 m) , Borzontfő (1492 m),
(Putna hágó 1138 m) kanyarog vadregényes lakatlan tájakon, hol a
Gyergyói medence falvaival – Borzont, Gyergyócsomafalva – határos,
keleten pedig Székelyvarsággal, Szencseddel és a Korondhoz tartozó
Pálpatakával illetve Vadasmezővel határos. A falu mezőgazdasági
területének keleti határa Vadasmezőnél a Határ-patak mellett visszaér
13A országútra, ahol az úton túl már Atyha területével határos.
Felsősófalva mezőgazdasági területének déli határa nagyjából azonos
a Korond vizével, csak az Atyha felöli részen Eger-, Réda- és
Deszkáspatak körüli helye lép át dél felé a patakot.

P1080510.JPG

A Székely-Sóvidék altalajkincsei zömében feltáratlanok, annak ellenére,
hogy a só bányászata már a rómaiak alatt is létezett. Tudjuk azonban,
hogy földgáz, kőolaj, barnaszén kinccsel is rendelkezik, például
Felsősófalva közvetlen közelében, a Bakszeg utca végéhez közel az
1970-es években hónapokon keresztül kutatófúrásokat végeztek, majd
a végén forró kőolaj ömlött ki egy elsáncolt területre, amelyre éveken
keresztül nem nőtt ki a fű. Felsősófalva és Korond között ez utóbbi
határában márványszerű anyagot – aragonitot- bányásztak, melynek
bányászását a XX. század folyamán befejezték, mert gazdaságtalan volt.
Az Árcsói borvíz közvetlen közelében volt az aragonit gyár, melyben
dísztárgyakat gyártottak.

DSC01023.JPG

Az Erdélyi-medence K-i részében elhelyezkedő Sóvidék a Görgényi-
Hargita hegyvonulat Ny-i vulkáni fennsíkja és a Küküllők-dombvidéke
között elhelyezkedő peremövözet kis tája. E terület fokozatos átmenetet
képez a vulkáni fennsík és az Erdélyi-medence belső, alacsonyabb részei között.
E peremvidék a K-i részéhez kapcsolódik a Sóvidéki-dombság, valamint
a hozzátartozó Parajd-Szovátai-medence. Az itt felszínre bukkanó miocén
korú só sajátos felszínfejlődést eredményezett és a vidék elnevezését is adta.

5975769.jpg
 

Eline

Állandó Tag
Állandó Tag
Nyáron végre én is eljutottam Erdélybe. :D Parajdon töltöttünk egy hetet, de elmentünk a Gyilkos tóhoz és a Békás szoroshoz is. GYönyörű volt, fantasztikus élmény. Azt tervezzük, hogy jövőre is Erdélyben töltünk egy hetet, ha minden jól jön össze. :) A parajdi sóbarlangot és a sós fürdőt mindenkinek csak ajánlani tudom.
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Bákó

Bákó (románul Bacău) Bákó megye székhelye a Kárpátok keleti lábainál, a
Beszterce és Szeret folyók összefolyásánál. A csángók fővárosa, itt működik
a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is.
A várost először 1408-ban említik okiratok Alexandru cel Bun uralkodása
alatt. A magyar nevét a középkorban kapta a város.
Bákó megye megyeszékhelye a Kárpátok keleti lábainál, a Beszterce és
Szeret folyók összefolyásánál. A csángók fővárosa, itt működik a Moldvai
Csángómagyarok Szövetsége is.

4.jpg

2002-ben 706 623 lakosa volt, a népsűrűség 113 fő/km2. A többség román
(90%). Bákó megyében a 2002-es népszámlálás szerint 5100 csángó
magyar él (0.7%). Becslések szerint számuk elérheti a 70 ezret is

cikkek_24211.jpg
 
Oldal tetejére