Erdély világa...

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
0001.jpg


Nagyváradi Vártemplom​
 

groferi

Új tag
Én csak megerősíteni tudom amiket írtál. Valóban csodaszép Erdély. 2008-ban volt szerencsém eljutni Székelyudvarhelyre, és onnan látogattunk el a Gyilkos-tóhoz, Békás-szoroshoz. Csodaszép!!
Imádom Erdélyt, amint tehetem újra visszamegyek. Vonzanak a kastélyok, és volt szerencsém egy kettőt látni,amik pusztulnak, mert nem gondozzák.
 

vovin

Állandó Tag
Állandó Tag
Sajnos még nem jártam Erdélyben,de hajlok arra a véleményre,hogy csodaszép lehet.Wass Albert jóvoltából a tájat mintha ismerném..
 

Orssee

Állandó Tag
Állandó Tag
Már várom a májust, pünkösdkor újra haza megyünk. :) Nagyon megfogott, először 17 évesen jártam ott, most 21 vagyok és ez lesz a 4. alkalom. :) A nyugati határszélről nem rövid az út, de megéri. :)
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
Márciuska



Ez a kis dísz egyben a tavasz jelképe is.
A márciuska, vagy román nevén martisor.

A márciuska az életöröm megtestesítője, az élet szeretetének egyik jele, mellyel az emberek köszöntik a természet újjászületését.




A "márciuskák", többek között, a román néphagyomány féltve őrzött kincsei - s mint tegnap megtudtam, nemcsak a románoké, hiszen Bulgáriában és Macedóniában is nagy hagyománya van.
Március első napját a tavasz kezdeteként tekintik. Dák és trák hagyományként tartják számon ezt a szokást a néprajzkutatók. A trákok Marsyas Silen, tavasz- és virághozó istenüknek, a természet megtermékenyítőjének hódoltak a márciuskákkal.
Számos, Romániában talált régészeti lelet is bizonyítja, hogy a márciuskák 8000 évesek. A földből kiásott márciuskák zsinorra felfűzött, apró, piros és fehérre festett, folyami kavicsok voltak, amit nyakláncként hordtak a lakók. A piros szín a tűz, a nap és a vér jelképe volt, a nő tulajdonságainak a kifejezője. A férfi eszességét pedig a fehér szín tükrőzte.
A napjainkban használt márciuska zsinór, a fehér és piros szálak szabályos összefonása, az anyag állandó mozgásának a jelképe.
A népszerű néprajzkutató, Simion Florea Marian mutat rá a bukovinai márciuskák jellegzetességeire.
A bukovinai márciuska tulajdonképpen egy arany vagy ezüst érme, amit egy fehér és piros színű, összesodort cérnára kötöttek, és ezt a gyerekek a nyakukban hordták, amolyan szerencsehozó amulettként. A lányoknak tizenkét napig kellet viselniük a nyakukban, majd a hajukba tűzték mindaddig, míg a gólyák meg nem érkeztek vagy míg ki nem virágzott az első fa. A zsinórt ekkor a kivirágzott fára bogozták, levették róla az érmét, és sajtot vásároltak rá, hogy egész évben hamvas bőrű, szép lányok maradjanak.
Dobrogea-ban a lányok nem a fára akasztották a márciuskát, hanem felhajították a felhők közé. Bihar környékén az a szokás járta, hogy, ha a lányok esővizzel mosakodtak meg tavasszal, egészségesebbé és széppé váltak. Bánát vidékén az a hajadon, aki az erdei szamóca levelei alatt összegyűlt esővizzel mosakodott, abban az évben férjhez ment.
Erdélyben a márciuskáknak gonoszűző szerepük van, a kapura függesztik őket, kiteszik az ablakba, vagy az állatok szarvára kötik.
Az együtt élő nemzetekre jellemzően, az erdélyi magyarok is átvették ezt a tavaszváró-köszöntő szokást, s így egyre több erdélyi magyar lányka és nő kiskabátján, óraszíján lehet látni a vidám piros-fehér zsinórkát.



Egy másik forrás - inkább legenda - szerint, a márciuska elnevezése a március hónap nevéből jön, ami a Marte Isten nevéből ered.
Több, mint 1000 évvel ezelőtt a márciuska egy arany vagy ezüst érme volt, melyet egy piros- fehér zsinórral kötöttek a gyerekek nyakába.
Az ide vonatkozó legenda szerint egy sárkány ellopta a Napot, de egy daliának sikerült legyőznie a gonoszt. A Nap ismét feljött az égre, de a sárkánnyal való küzdelem közben megsebesült hős vére pirosra festette a havat. A nap elolvasztotta a havat, és kibújt az első virág, a hóvirág. Azóta fonták össze a piros és fehér selyemszálat, a tél és tavasz jelképeként, rá pedig az érmét, a nap jelképét, mely nélkül nincs élet.
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
A Székely Támadt vár

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.​

Szekelyudvarhely2.jpg

A középkori vár Udvarhely egyik jelentős építészeti emléke . Négy bástyáját a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el: Fóris-bástya, Hajdú bástya, a Bánffy-bástya, a Telegdy-bástya
Az ó- és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490-92, 1561-65) épült az egykori domonkos illetve ferencrendi rendház helyén.
A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.​
 

emmariann

Állandó Tag
Állandó Tag
Én még soha nem voltam Erdélyben,de remélem egyszer sikerül eljutnom és láthatom az említett gyönyörű tájakat.
 

andykaa

Állandó Tag
Állandó Tag
Nyárádmente (alsó)

nyaradmente1.jpg

útmenti "szűz" természet - Lörincfalva (Leordeni) határába

nyaradmente3.jpg

Ákosfalva (Acăţari)

nyaradmente4.jpg

Karácsonyfalva (Crăciuneşti)



somosd.jpg

Somosd (Corneşti)​

bodon.jpg

A "hegyen" át Marosvásárhely felé (útvonal: Karácsonyfalva - Hagymásbodon - Marosvásárhely)​
 

bagoly75

Állandó Tag
Állandó Tag
Üdv Mindenkinek!
Új vagyok itt. Erdélybe is, bár ott születtem(Szatmárnémetibe), de már nagyon régen voltam. Már nagyobbak a gyerekeim, lehet, hogy idén elmegyek velük. Nem tudom valaki nem tudná megmondani, hogy Szatmárnémeti környékén milyen tó lehet, ahol fürdeni is szabad. Egyszer gyereknek voltam ott és nagyon tetszett, körbe fenyves volt.
 

reku21

Állandó Tag
Állandó Tag
Hat az biztos, h nincs szebb hely ERdelynel, hisz en itt lakom (habar mindenkinek az a legszebb, ahol lakik:)) de, aki megteheti es van lehetosege az jojjjon el, biztos nagyon pozitiv energiaval fog hazamenni:)
 

Elvira37

Állandó Tag
Állandó Tag
Ó Erdély!A szívem csücske!Az idén lesz 4 éve,h kinn nyaraltunk az egész családommal (a nagyitól az unokákig).Torockó,a Gyimes-völgy,Marosvásárhely,számtalan falu,amiknek a nevükre már nem emlékszem,és rengeteg szebbnél-szebb táj!Jajj,úgy vágyódom vissza,h csak na!Egy nyelvészeti dolgozatot kellett írni egy képzés keretein belöl.Erdélyről,az ott használatos szavakról,kifejezésekről írtam.Annyira megtetszett a tanáromnak,h elkérte,h a kollégái közt terjeszteni tudja,és természetesen 5-öst adott rá.És fel kellett olvasnom az egész csoport előtt.Szép emlék.Nem fényezni akarom magam,mert csak azt írtam le,amit a "hely szelleme" adott a szívembe!Biztos vissza fogok menni,ha Isten is úgy akarja és élünk,még az idén.Oda egyszer mindnekinek el kell látogatnia,h megtapasztalja azt a nyugodt,semmihez sem fogható légkört!
 

elesmire

Állandó Tag
Állandó Tag
Én sem gondoltam, hogy lehet valahol olyan környezetet találni ahol az ember egyből otthon érzi magát.
Nekem ilyen volt Erdély.
Feledhetetlen 5 napot töltöttünk Csíkszeredán és környékén, ahol sok kedves helyet és embert ismertünk meg.
Azóta is vágyakozok oda, és remélem hamarosan sikerül több időt eltöltenem ezen a gyönyörű helyen.
 
Oldal tetejére