Elnézést, hogy csak úgy beleszólok a nagyfiúk beszélgetésébe, de felmerül bennem pár kérdés, mindez úgy, hogy nem utasítom el egyik tábor érvelését sem, és képzettségem megkérdőjelezi egyáltalán a hozzászólás jogát is.
Megpróbálom leegyszerűsíteni a kérdéseket az alapokig. Úgy hiszem minden tudomány a tapasztalatokra épül. Amit láttunk, hallottunk, valamilyen módon érzékeltünk.
Nos én azt láttam, ha a tűzre fát dobunk, akkor az elég. Ha volt benne bármiféle kártevő, kórokozó, akkor az is. De azt nem láttam még, hogy a tűzből bármiféle élet kialakult volna. Ha elfogadom azt a fikciót, miszerint az univerzum ősrobbanás által keletkezett, ami millió Celsius fokokon következhetett be, kételyeket támaszt bennem az élet keletkezésével szemben.
Persze ha minden kihűlt és szervetlen anyagok egyesüléséből alakul ki az alapelem a fehérje, akkor is felmerül a kérdés egyetlen aminosav molekula kerül elő a véletlen homályából, vagy több is? Például öt, vagy száz, vagy több millió is. Ha jól gondolom, ezek az anyagok még reprodukcióra nem képesek, tehát ha több is előkerült(ami gondolom szintén több alkotóelemből áll), az úgy festene mintha azt készítették volna. Ha viszont csak egy kerül elő a szerencsés közjátékok hatására, akkor kérdés mennyi ideig tart a szavatossági ideje, mennyi ideig reakcióképes. Tíz nap? Tíz év? Vagy ezer? Mert az őslevesnek elég sok más anyagot is kellett tartalmaznia. És ha szegény aminosavunk korábban elcsábul, nem várja ki a szőke hercegét, akkor nem lesz belőle királyné. És várhatunk megint egy újabb aminosav keletkezésére.
Mintha azt hallottam volna, a föld életkora 4.8 milliárd év, de az első mikroorganizmusok már 1 milliárd évvel később megjelentek. Ugye egy izzó magmáról beszélünk, aminek egy-milliárd éve volt kihülni, és kiköhögni az élet első csíráit, amit az előttem hozzászólók az esélyeknél taglalták miszerint a számláló egy egyest takar, míg a nevezőben az egyest még háromszáz nulla kíséri. És ugyan más hozzászóló kifejtette nem kell az összes lehetőséget végig zongorázni, ami valóban így is van. Tehát ha tizedére, vagy neadj isten századrészére csökkentjük a nevezőben levő számot, így már eléggé nagyvonalúak vagyunk, az azt jelenti, elveszünk a háromszáz nullából egyet, vagy kettőt. Nem vagyok matekból egy penge, de az én fordításomban annyi az esély, mintha ugyanazon a héten én nyerem meg a LOTTÓ öttalálatot Magyarországon is és az USA-ban is.
Akkor felmerül a kérdés, teremtve lettünk? És kérem ne vegye senki szentségtörésnek, de felmerül egy újabb kérdés. A Teremtőt ki teremtette? Volt szülője, gyermekkora? Vagy minden időktől fogva létezik? De akkor nincs kezdet? És vég se lesz? Úristen! Akkor az idő sem létezik?
Szóval ilyen kérdések merültek fel bennem, és nem vagyok biztos benne, pár évtized múlva, esetleg már nem csak e két alternatívából lehet választani.
Nos én azt láttam, ha a tűzre fát dobunk, akkor az elég. Ha volt benne bármiféle kártevő, kórokozó, akkor az is. De azt nem láttam még, hogy a tűzből bármiféle élet kialakult volna. Ha elfogadom azt a fikciót, miszerint az univerzum ősrobbanás által keletkezett, ami millió Celsius fokokon következhetett be, kételyeket támaszt bennem az élet keletkezésével szemben.
-
Kedves drymonia
-
Az "ösrobbanás" nem egy egyszerü tüz volt hanem a világnak, az anyagnak, a térnek és az idönek a születése. (Tüz alatt két anyag egyesülését értjük, oxydálást, heves elektron leadást és felvételt.)
-
Az élet csak ugy tudott létrejönni, hogy elöbb a sugárzás "megcsomosodott", létrejöttek az elemirészecskék, ebböl a legegyszerübb anyag, az egy protonos hidrogén, a tömegvonzás utján csillagok képzödtek, a csillagokban összeforrot a hidrogén heliummá (rendszám 2), a csillag további anyagot vonzott magához, az atomfuzio nem tudott ellenállni a nyomásnak, az utolso erejével felrobban, a nagy energiasürüség további fuzioval járt, létrejöttek a nehezebb elemek mind szén, oxygén, nitrogán... végül a vas (elemek amikböl állunk).. Ebböl a csillag-porbol aztán létrejöttek ugyancsak gravitatio utján sürüsödések, aszteroidok, planéták, a csillagok második generatioja, naprendszerek, bolygok, élet a Földön.
-
Erdekes, hogy a periodusos rendszer hiánytalan, megtaláljuk az összes elemet a rendszám 1 töl mind 100 valahányat, nem hiányzik egy sem.
-
A Földön aztán ezek az elemek molekulákat, orjásmolekulákat képeztek amik lehetövé tettek önmagukat reprodukálo egységeket, elö sejteket. Az elö sejtek evolutioja aztán kiformált egy csomo élölényt amiböl az egyik az ember. Enyit röviden a létrejöötünkröl.
-
egyetlen aminosav molekula kerül elő a véletlen homályából, vagy több is? Például öt, vagy száz, vagy több millió is.
-
Az élet épitököveinek a halmaza kelett, hogy létrejöjjön különben nem lett volna lehetséges hogy egy élö sejt utodokat hozzon létre, röviden: éhenhalt volna. Az Miller-Urey-kisérlet jol mutatja, hogy ez lehetséges, az univerzum természetesen egy sokkal nagyobb labor mind egy lombik.
-
Az élet keletkezésére vannak igen jo, plauzibilis hypothezisek, a közbülsö lépések igazoltak. Hogy aztán valojában melyik uton történt azt nehéz megmondani mert a nyomok már elmosodtak, csak az eredményt látjuk.
-
Az FC Bayer München megint gyözött, erre valoszinü még sokáig fognak emlékezni az emberek ha kiássák a klubbot és megtalálják a kupákat. Hogy hanyadik percben és ki lötte a golokat azt valoszinü találgatnia kell az utokornak. Igy vagyunk az abiogenezissel is, tudjuk melyik kupát nyerte meg az élet a keletkezéskor de a részletek nem láthatoak.
-
amit az előttem hozzászólók az esélyeknél taglalták miszerint a számláló egy egyest takar, míg a nevezőben az egyest még háromszáz nulla kíséri. És ugyan más hozzászóló kifejtette nem kell az összes lehetőséget végig zongorázni, ami valóban így is van.
-
Kár, hogy nem olvastad el amit a valoszinüségröl irtam.
A valoszinüség azt adja meg milyen gyakran fordul elö valami és nem arrol szol milyen sorrendben!
-
Ha kockázol akkor sem olyan sorrendben jönnek a számok, hogy 1,2,3,4,5,6 hanem össze vissza.
Lehet, hogy már az elsöre 6-ost dobsz, az is lehet, hogy az 50.-re sem sikerül 6-ost dobnod, vagy háromszor egymás után 6-os jön. A valoszinüség a nagy számok törvénye.
-
Továbbá
a molekulaképzés nem hasonlithato vadon egy irogépen dobolo majomhoz akinek megkell irnia véletlenül a Hamlettet. A majom büntetlenül képezhet szavakat amik nem is léteznek a nyelvünkben, a kémiai elemek azonban csak meghatározott modon vegyülnek egymással.
-
Gondolj bele
menyivel egyszerübb használt szavakbol egy értelmes mondatot létrehozni mind betükböl amik tetszés szerinti hosszu szavakat is létrehozhatnak. Ha még a gramatikát is hozzá vesszük, hogy egy mondatban csak egy alany, állitmány, tárgy lehet akkor a majom dolga borzasztoan leegyszerüsödik.
-
Akkor felmerül a kérdés, teremtve lettünk? És kérem ne vegye senki szentségtörésnek, de felmerül egy újabb kérdés. A Teremtőt ki teremtette? Volt szülője, gyermekkora? Vagy minden időktől fogva létezik?
-
Teljes mértékben igazad van. Az univerzum és benne az élölények egy fejlödés eredménye, ebben nem kételkedhet senki, a folyamatok jo része ma is zajlik, csak felkell pillantani az égre, minnél messzebb nézünk annál korábbi dolgokat látunk, csak belekell markolni a földbe, kikell ásni fossziliákat, látjuk, hogy korábban töllünk eltérö lények éltek, csak rá kell nézni a gyerekeinkre, az utodaink sem olyanok mind mi, csak megkell saccolni meddig tart a Nap energiája és világos, hogy nem tart semmi örökké.
-
A kozmologusok számszerüen megtudják adni meddig tudunk a Földön élni (legkésöbb a Nap kihüléséig) még talán 2-3 milliard év.
Ezt mindenki feljegyezheti a termin-kalendáriumába.
-
Röviden,
aki nem tudja elképzelni, hogy az univerzum önmagátol vált olyanná amilyen az mivel magyarázza egy az univerzumnál még komplikáltabb lény létét? A tetejében ez a lény állitolag ugy néz ki mind mi? Az lyen elképzelésen csak mosolyogni lehet.
-
Számunkra az a fontos, hogy kiismerjük magunkat a világban, hogy tudjuk egy kicsit hogyan müködik.
A világ létrehozással egy lényt megvádolni nem hoz semmit a konyhára.