Ezoterika

Melitta témája a 'Vallás,szellemtan' fórumban , 2003 Január 26.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Minden olyan kerdés és gondolat, amely megfogalmazódik bennünk, közelebb vihet ahhoz a valósaghoz, amely legmelyebb önmagunkat körülöleli. E lepel segitségével idealis esetben személyiségunk felfedi valódi rétegeit, hallhatatlan lényegünket.
    Sajnos azonban a legtöbb esetben ez mégis inkább eltakar és megmásít minket.
    A magunkra húzott valóságtöredékek által elkezdünk a legkülonfélébb szerepek szerint játszani. Apránként pedig megfeledkezünk arról, hogy a szerep, amit magunkra öltöttünk csak szerep - nem azonos önmagunkkal. Játszmáról játszmára egyre távolabb kerülünk saját igazi lényegünktől. Végul pedig teljesen elveszítjük a kapcsolatot legbensőbb énünkkel és innentől a szerepeink veszik át a hatalmat felettünk. Mi pedig ertetlenul állunk, hiszen a 'kép' csak nem akar összeállni sem magunkról, sem a külvilággal kapcsolatban. Ennek okait kutatva - még mindig szerepunk hatasa alatt - egyre több 'hibát', 'bűnt' es meg nem értettséget találunk.
    E meghasonlás vezet a legkülönfélébb önértékelési problémák kialalakulásához, és ezzel egyetemben a külvilág torz megítéléséhez - amely végső soron boldogtalanságunk forrása.

    A hibák, bűnök, megnemertettség érzése, a szeretet hiánya konfliktusaink melegágya. Mindezek egytől-egyig bensőnk nagytakarításának szükségességére hívja fel figyelmünket. Ha sikerül rendet tennünk legbelül - rálelve a szerepek mögött rejlő valódi és tökéletes önmagunkra -, úgy a külvilágban is helyre áll az egyensúly, mi pedig ismét megleljük benső békénket és ezzel együtt boldogságunkat.
    Ebben a harmonikus állapotban a körülöttünk lévő világ a legszebb arcát fedi fel, erősítve hitünket abban, hogy utunkon tovább haladjunk.

    De vajon miért tűnik olyan bonyolultnak levetni szerepeinket, megtapasztalva helyettük végtelen és tökéletes valónkat??

    A törvény, amely felépítette ezt a világot erősebb és összetettebb annál, semhogy a földről pontosan érzékelhessük és értelmezhessük azt.
    A valósag - végtelen. A végtelen pedig csak igen nagy erőfeszítések árán, sőt talán egyáltalan nem is értelmezhető tisztán földi létünk aspektusából. Békaperspektíva amit látunk. Ezt ellensúlyozandó elménk létrehozza a véges valóságot: néhány toredékből próbálva megalkotni egy egyetemes egészet, amely végul illúzió-köntösként borít be bennünket. A valóságnak vélt, önmagunk által legyártott véges világban végtelen mivoltunk értelmezhetetlennek, s így hamisnak tűnik. Ez törvényszerű, mivel legyártott vilagképünk csak töredékekre épult, és a hiányzó darabkák nélkul nem ismerhetjük meg teljes mivoltát. Egy véges világban pedig hagyan is lehetne személyünk végtelen? Ezt az ellentmondást feloldandó viseljük szerepeinket.

    A játék vagy egy-egy szerep önmagában azonban lehet építő, lehet minden izünkben, több síkon is megmozgató. De mindez csak abban az estben lehetséges, ha az illuziót (a legyártott véges világot) tudatosan es éberen használva a magunk oldalára állítjuk. Felismerve a töredékek nem teljes, csupan mozaik-mivoltát - apránként téve helyére minden apró kis darabkát, amelyeket utunk során meglelünk. A külvilág pedig csodálatos tükörként mutatja életünk minden szakaszában, hol is tartunk éppen fejlődésünk útján. Ez az út - ha mi is úgy akarjuk - a boldogság eléréséhez vezethet bennünket. Esélyt kapunk arra, hogy kiteljesítve a bennünk rejlő adottságokat, képességeket, egységet teremthessünk újra földi énünk és halhatatlan lényegünk (lelkünk) között, helyreállítva ezzel a kapcsolatunkat az egyetemes valósággal.

    A játék életünk része. Felszabadít és tanít bennünket. Öröm forrásává pedig akkor valik igazán, ha önfeledten és elmélyülten játszunk, önmagunk szazszázalékát adva a játek pillanataiban.
    Az önfeledt játék - tudatosság. Mindez ösztönös és velünk született képesség; tanulásunk, tapasztalatszerzésunk első forrása.
    Sajnos a csecsemőkor magába feledkezett játszadozásaiból hamar kiszakítottak minket, gátat szabva ezzel az ösztönös és felszabadult tanulási folyamatnak. Helyébe pedig a társadalom és a konvenciók által helyesnek tartott szabályrendszer lépett.
    A 'jó - nem jó', a 'szabad - tilos és muszály' ítéletekkel tetteink, gondolataink, sőt érzéseink is értékelve lettek további életünk szinte minden egyes mozzanatában. Ez az a pont, ahhol kezdünk elszakadni saját végtelen mivoltunktól, környezetünk nyomásának engedve egy 'illendőbb' szerepet öltve magunkra. Az állandó bírálat, megitélés a kezdetektől fogva apró lépésekkel ugyan, de folyamatosan építi belénk a szabályokat, ítéleteket, gátakat, félelmeket és a feszelyező önkontrollt mind a mai napig. (Ezekbpől és az akaratból alakul ki egónk.) Ez logikus, hiszen egy véges világban az egyén is csak meghatározott keretek között mozoghat. Egónk pedig igencsak otthonosan érzi magát e korlátok közé szorított világban. Mi pedig felnőtt korunkra végképp elszakadtunk attól a teljességtől és tudatosságtól, amely lelkünk bolcsességének hordozója.

    A szerepjátszás eredendően mégsem haszontlan. Persze koránt sem mindegy, hogy szabadon es tudatosan saját magunk választunk egyet - eszközül használva fejlődésünkhöz vagy óvatlanul felkúszik ránk (jobb híján engedve a külső nyomásnak) és apránként átveszi a hatalmat személyiségünk fölött.

    Egy kisgyermek ha játszik, ott számára megszűnik az idő, megszűnik a tér. Ha ő a királylány, a szoba palotává változik, a sámliból pedig bársony-arany trónszék lehet. Az adott pillanatban számára nem létezik lehetetlen.
    Az elmelyülés néha olyan intenzív, hogy bizony az ehsegről, szomjúságról vagy más egyeb fizikai szükségletekről is hajlamos megfeletkezni. Vizualizál: egy gyufasskatulyából hintó válhat.
    Az illuziót és a szerepeket - még ösztönösen ugyan, és nem tudatosan, de eszközként használja. A játékba önmagát (gondolatait, érzéseit, figyelmét) teljes egészében beleteszi. A szerep mégsem uralkodik el felette, mivel nem keveri össze királylány-szerepét saját igazi énjével. A játék által önkéntelenül fejleszti kreativitását, kepzelőerejét, fantáziáját, együttérző-képességét. Rögzíti továbbá a valóság és önmaga végtelen mivolát is. Ezt meg tudja tenni, mivel a véges világ által meghatározott keretek még nincsenek számára felállítva.

    E termeszetes es felszabadult állapothoz szeretném ha minél többen visszatalálnánk. Hiszem, hogy az "Elveszett Paradicsom" újra meglelhető. Visszaállítva kapcsolatunkat legbensőbb önmagunkkal, szunnyadó képsségeink a felszínre hozhatóak, illetve megsokszorozhatóak.
    Mindez visszafelé is működik. Felszínre hozva mindazt, ami születesunktől fogva bennünk rejlik - a kreativitást, alkotókészséget, empátiát, intuíciót valamint a szeretetet önmagunk és ezzel párhuzamosan a külvilág iránt - visszaállíthatjuk a kezdeti természetes kapcsolatot lelkükkel és azzal az egyetemes valósággal, amelyben szemelyiségunk képes feltárni valódi arcát.
     
    Utoljára módosítva a moderátor által: 2013 Július 12
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Mr Karsay Istvan

    Szeretem meghivni es bemutatni neketek Mr Karsay Istvant az ezoterika tudorat,aki nagyon felkeszult es szivesen beszelget velunk az okkult tudomanyokrol.
    Nagy csodaloja vagyok az elme "jo" es "maximalis"a pozitiv gondolkodas hasznalatanak.
    Vajon szuletett kepeseg kell vagy megtanulhato-e az okkult tudomanyok hasznalata?
    A szuletesunk "miert" "kuldetesunk a foldon" kaphatunk-e magyrazatot.
    A "sors konyv" valoban egyeni ut amit vegig kell jarnunk,?javithatunk-e rajta?
    A halal utan van-e elet? Halalkozeli elmenyek az atmenet a tulvilag es a foldi elet kozott, es ott mi var rank?
    A jo es rossz magia. A jovendoles horoszkop keszites es meg nagyon sok mindent felsorolhatnek kit mi erdekel.
    Orommel varjuk hogy meseljen nekunk es mindenki akit erdekel kerdezen hatha tobbet fogunk megtudni az ezoterika nagyon szeles skalajarol.
     
    zsuzsacska és Eikeboom kedveli ezt.
  3. pitti

    pitti Állandó Tag

    Jo otlet, johet! :D
     
  4. Feri T

    Feri T Vendég

    Lassunk hozza.
    Nekem sajna ez a tudomany egy sotet lik.
    Kimerulok annyiban,hogy elolvasom a horoszkopomat. :(
     
  5. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Szerbusztok!
    Szeretettel üdvözlük mindenkit, Karsay Istvánnal hivnak és budapesten lakok, a civik szakmám riasztószerelő, van egy saját cégem.
    Valahogy belecsöppentem a szellemtanba, ennek köze volt valószinüleg annak is, hogy egy baleset miatt átéltem a Halálközeli Élményt és megváltozott igy az életszemléletem.
    1994-ben volt egy komoly Isten élményem, mely helyre tett bennem mindent és innentől kezdve már azon gondolkoztam, hogy miképpen teszek jót a szent ügynek, mások segítésének.
    Jöttek sorba szellemkalandok, ezek apró beavatások voltak, mint késöbb kiderült a mostani életem miatt. Jelenleg egy szellemtani egyesületet vezetek és előadásokat tartok mindenfele az országban és előadásokat szervezek Budapesten minden héten egy alkalommal spirituális tánakörben. Majd mesélek nektek mindenről, bemutatkozásként egyenlőre csak annyit mesélnék magamról. Különben 45 éves vagyok, 130kg és jókedvű.
    Egy nagyon szép idézettel búcsúzok mára tőletek:

    "Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön, talán öregszel ilyen
    pillanatban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság
    negyedórájában valamitől. S mégis, a szomorúság megszépíti az életet. Nem
    szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal mászkálj a földi tereken,
    lehorgasztott fővel, az élet és minden tünemény reménytelen múlandóságán
    elmélkedve, a tűnő örömök fantomjai után koslatva.
    Először is az örömök, melyek eltűnnek, talán nem is voltak igazi örömök.
    Emlékezzél csak ... aztán: a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja
    csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot, s mind nemesebb
    lesz, a tárgyak is, emlékeid is. A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz
    mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna. A dolgok
    sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a nemes ködben és
    gyöngyszín derengésben.
    Egyszerre emberebbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál, dallam nélkül.
    A világ szomorú is. S milyen aljas, milyen triviális, milyen büfögő és
    kibírhatatlan lenne egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne a
    világ szomorúság nélkül..."
    /Márai Sándor/
     
  6. Feri T

    Feri T Vendég

    Mit lattal ?

    "egy baleset miatt átéltem a Halálközeli Élményt"

    Errol lehetne egy kicsit bovebben?
     
  7. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Élet az élet után.



    A halálközeli élmények a 60-as évek óta vannak a köztudatban. Amióta az orvostudomány olyan szintre fejlődött, hogy egyre több embert tudnak visszahozni az életbe a klinikai halálból, sok ember kezdett el beszélni a halál kapujában átélt élményeiről. Nem kívánok sok esetet elmesélni, mert erre nagyon sok irodalom a rendelkezésünkre áll, csak egy is ízelítőt adok a másik világ rejtelmeiről. Annyit azért előrebocsátok, hogy a történéseket nagyon nehéz szavakkal elmesélni, mert a lejátszódó érzések elmondhatatlanok.


    ¤¤¤¤¤¤


    Motorbaleset

    1989-90 években történt egy motorbalesetem. Főútvonalon közlekedtem a belvárosban, a barátom lemaradva mögöttem jött. Egy lámpánál szokás szerint „kilőttem” és száguldottam az úton. Szerintem 80 km-es sebességgel mehettem, amikor jobbról egy zárt Zsuk típusú autó nem adott elsőbbséget és féktávolságon belül elém vágott. Érdekes módon utólag nem emlékeztem semmire, az egész olyan volt, mintha már a baleset előtt egy másodperccel nem lettem volna a testemben. Nem éreztem a csattanást, pedig belefejeltem az autó falába. Szerencsére volt rajtam bukósisak. A következő emlékem az volt, hogy a testem fölött lebegek. Láttam, ahogy a tömeg körbeállt és a mentősök szóltak nekik, hogy menjenek messzebb. Láttam, ahogy fölém hajolva valamit csináltak velem, gondolom élesztgettek, de eltakarták a testem. Ezzel szinte egyidőben hallottam, hogy egy öreg néni imádkozik értem. Érdekes volt fentről szemlélni az eseményeket, de azt, hogy mennyi ideig tartott az egész, azt szinte nem is érzékeltem. A második emeleti ablakból is kihajolt egy ember, az volt a furcsa benne, hogy szinte derékig kilógott az ablakból és nem vette észre, hogy mellette vagyok.
    A következő emlékem az volt, hogy betesznek a mentőautóba és egy sötét helyre kerülök. A sötétben egy maghatározhatatlan kedves hang megszólalt: „nem jött el még a te időd. Ez egy véletlen baleset volt. Kelj fel, nincs semmi bajod, meg vagy gyógyulva”
    A mentőautóban magamhoz tértem fel akartam ülni a hordágyon. A mentősök visszafektettek mosolyogva a kezükkel, hogy azért ezt nem kellene csinálni, az előbb még meg akartam halni. Közöltem velük, hogy semmi bajom. Mikor megérkezett a mentő és kinyitották az ajtaját fel keltem minden tiltakozásuk ellenére. Fájt és sajgott minden porcikám, az ő segítségükkel szálltam ki a mentőautóból, elutasítottam a hordágyat. Az orvos nagyon meglepődött és beültetett egy kezelőbe. Pár perc múlva teljesen magamhoz tértem. A tiszta tudatommal és beszédemmel annyira megzavartam az orvost, hogy olyan egyszerű az alapvető vizsgálatokat is elmulasztotta, mint koponyaröntgen . Csak annyit látott, hogy jól vagyok. Közölte, hogy megfigyelésre bent kellene maradni egy pár napig. A gyerekkori mandulaműtétem kivételével és a látogatásokat leszámítva soha sem voltam korházban, most sem akartam ott maradni. Kérdeztem az orvost, hogy miképpen tudnám ezt elkerülni. Rám mosolygott és rámutatott a hátsó kijáratra. Közölte, hogy most valamiért fel kell mennie az emeletre, he én közben eltűnök a rendelőből akkor ő már nem tehet semmit. Elbúcsúztunk egymástól és én „véletlenül” eltűntem a hátsó kijáraton.



    A mögöttem jövő motoros barátom közben végig szemlélte a balesetet.
    A motorom roncsait a közelben lévő irodám mellett lévő garázsba tolta, majd miután a mentősöktől megtudta, hogy hol vagyok értesítette a családomat, majd üdítőkkel felfegyverkezve bejött hozzám a korházba, ahol közölték a legnagyobb meglepetésre, hogy eltűntem. Visszajött az irodába, ahol megtalálta a nyomaimat, majd rövid gondolkodás után a sarki kocsmába bement, ahol éppen magamban ünnepeltem egy nagy korsó sör társaságában a fura balesetet. Az élményeimről nem beszéltem senkinek, legalább nyolc év telt el, mire el mertem mondani, pontosabban leírni és beszélni mertem róla, de addigra már olvastam a témáról könyvet és a helyére tudtam tenni az eseményeket. Annyi még hozzá tartozik a dologhoz, hogy a évek múlva álmomban „levetítették” a balesetet és szinte minden szögből végig kísérhettem az egész eseményt. Másnap felhívtam telefonon a barátomat és elmeséltem az álombeli eseményeket. Megdöbbenve hallgatta, mert olyan dolgokat mondtam el, amit csak egy kívülálló láthatott. Fontos momentum az is és itt volt jelentősége az elmaradt koponyaröntgennek, hogy egy év után megfájdult a bölcsességfogam, megröntgenezték, és kiderült, hogy az elmúlt időszakban volt egy álkapocs repedésem és nem vettem észre. Ez most fontos volt, mert a bölcsességfogam a balesetben hosszában kettétört és nehéz volt kivésni, mert fent állt a veszély, hogy újra eltörik, így fogsebészeti eljárás keretén belül óvatosan véste ki egy orvos barátom azzal a lehetőséggel, hogy esetleg egy rossz ütés miatt össze kell drótozni az álkapcsom. Szerencsére nem kellett.

    Találkoztam a motoros barátommal 10 év múlva és szóba jött az eset. Újra rákérdeztem, hogy mesélje el pontosabban azt, amit látott. Elmesélte, hogy a baleset után kb. 20 percet feküdtem a földön, a fülemből és az orromból folyt a vér. Valaki megnézett a járókelők közül és észrevette, hogy nem lélegzem és megpróbáltak mesterséges légzéssel éleszteni. Mikor kb. 20 perc eltelt, a mentőautó szirénájával egyidőben felültem egy pillanat alatt és közöltem az ott lévőkkel a legnagyobb megrökönyödésükre, hogy nincs semmi bajom és fel akartam kelni.
    Ez persze azért nem sikerült olyan egyszerűen.


    Progressziós hipnózis


    Második élményem egy barátomhoz fűződik. A barátom regressziós hipnózist alkalmazott abban az időben gyógyításaihoz kísérletképpen. Sikerrel működött hipnózis alkalmazása. Ez emlékeim szerint 1997 évében lehetett, január havában. Baráti látogatáson voltam nála. Kipróbálta rajtam is a hipnózist, de a visszavezetésnél az anyaméh emléknél megálltam. Rövid lényege a hipnózisnak, hogy az életet visszapörgetve egy előző életbe visszatérve az esetleges mostani betegség okát meg lehet találni és ha nem karmikus eredetű a betegség, akkor fel lehet oldani. Én előtte olvastam, hogy nem jó minden áron visszamenni az előző életbe, nem ok nélkül takarja a feledés fátyla az előző élet emlékeit. Nem is sikerült, megmakacsolta magát a tudatom. Mindenesetre a születésem körülményeiről olyan információkat mondott, amit csak én tudhattam egyedül. Ez visszaigazolásként megnyugtató volt a számomra. Utána következett egy érdekes dolog. Előrevitt az életembe, egy érdekes helyre kerültem.




    Egy patak partján találtam magam. Én bal oldalon álltam, és sötét volt az én oldalamon. A másik oldalon egy gyönyörű aranyszínű köd volt, mást nem lehetett látni. Pár méterrel arrébb láttam egy HIDAT. Megkérdeztem barátomat, hogy rámehetek-e a Hidra. Azt válaszolta, hogy igen, de ne menjek át a Hídon. Ahogy ráléptem, egy különleges dolog történt velem. Teljesen súlytalan lettem (136 kg voltam akkor!), egy csodálatos boldogság érzés járt át és megéreztem valami megfoghatatlan csodálatos dolgot. A Híd közepéről áttekintve egy csodálatos szempárt láttam, amiből sugárzott a melegség és valami megfoghatatlan érzés járt át. A barátom rám szólt, hogy nem menjek tovább, de nem hallgattam rá és elindultam a Hídon, nem volt kedvem visszafordulni. Erre hangosan rám kiabált, hogy azonnal jöjjek vissza! Bánatos és fájó szívvel, de engedelmeskedtem neki és visszajöttem. Mikor leléptem a Hídról újra éreztem a testem, visszakerültem a valós világba.
    Utána kiértékeltük a helyzetet. Kiderült, hogy az életet és a halált elválasztó Hídon voltam. Ezért éreztem ezt a különleges érzést. Mellettem volt a gyermekem és érdekes módon még hozzá sem akartam visszatérni. A többiek, akik nézték a hipnózist később elmesélték, hogy szinte nem is lélegeztem, azt hitték, hogy meghaltam. A barátom elmesélte, hogy a Hídra történő progresszíós előrevezetést meg tudta csinálni, de ha a Hídon átmentem volna, már nem tudott volna visszahozni! Ezért kiabált rám. Utána napokig lelki beteg voltam, mert olyan jó érzés volt ott lenni, hogy szinte bántam, hogy visszajöttem. Később elmúlt ez az érzés, de minden halálfélelem megszűnt bennem. Azóta teljesen máshogy látom a világot!
     
    Greta B és simonrozsa kedveli ezt.
  8. pitti

    pitti Állandó Tag

    Nagyon erdekes, es tokeletesen ramutat arra, hogy nem csak husbol es elektromos arambol allunk. Arra is, hogy igenis a reinkarnacio egy szerves resze a fejlodesunknek. :D
     
  9. pitti

    pitti Állandó Tag

    Mi van Karesz, probalkozol? :?:
     
  10. karesz

    karesz Állandó Tag

    test 8

    aha tesztelem az idot
    10 26
     
    Bedina3 kedveli ezt.
  11. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Sziasztok!

    Akkor én is beleestem a tagnapi hozzászolásommal a szerverhibába.
    Szóval az a lényeg, hogy az emberek kapnak figyelmeztetést a szellemvilágtól, hogy vegyék öket észre, mert a szellemvilág az eredeti állapotunk és itt a földön csak egy emberi testben végezzük a feladatainkat, de szellem testvéreinkkel együtt közösen dolgozunk.

    "Ami fennt az lennt és ami lennt az fennt" mondta Hermész Triszmegisztosz, ezzel is jelezve, hogy mennyire egybefonódunk és mennyire azonos a két világ.

    Sok ember csak akkor veszi észre a másik világ létezését ha

    - baleset éri és átél egy halálközeli élményt
    - betegséget kap és imádkozik egy álltala elképzelt (valós) Istenhez és imája meghalgattatik
    - valamilyen misztikus élményt átél és innentől kezdve nem kétséges számára a létezése
    - valamilyen mediális csatornán vagy vizuálisan kapcsolatba kerül a szellemvilággal

    Sokan Hitüket erősitik azzal, hogy olvasnak róla, de van HITük, ami egyszer csak tapasztalattá fog válni, mert a Hit egy idő mülva megmutatja azt a csodát, amit misztikus beavatásnak hivunk.

    Nekem komoly Istenélményem volt és nem volt kétséges a számomra ezek után Isten létezése.
    Tanulmányoztam a vallásokat és rájöttem hamar, hogy az igazság a vallások feleltt áll!

    Szász Ilma könyvében gyönyörű párhuzamot találtam ezekhez az írásokhoz, üzenetként elküldöm neked ( A nagy vallások végső üzenete ):

    Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23) Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.

    Hillel (Sabbath 31a) Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.

    Jézus (Mt.7 12., Lk 6 31.) Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.

    Iszlám ( an-Nawawri 40 Hadit 13) Senki sem igaz hívő közületek, amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.

    Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33) Úgy bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.

    Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.

    Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.

    Remélem levelemmel egy pár perc kikapcsolódást szereztem neked. Komoly gondolatok húzódnak az egyszerű sorok mögött.
    Minden egyes tanítás közelebb visz minket a nagy isteni Én megismeréséhez!
     
    katalin505 és Rózsakvarc kedveli ezt.
  12. Athos

    Athos Állandó Tag

    Nagyon erdekes es elgondolkoztato volt amit Istvan irt. A temaval kapcsolatban szeretnem hozzafuzni, hogy a 'halalkozeli elmennyel' foglalkozo kiserletsorozat indult egy amerikai korhazban. A kiserlet lenyege: amikor a paciens a klinikai halal allapotaban van egy felforditott kartyalapot helyeznek a homlokara amit a paciens csak akkor lathat ha valoban testen kivluli elmenye van. Az eredmenyekrol meg nem adtak hirt de nagyon kivancsian varjuk.
    Udv. Athos
    U.i. Sokan azt nyilatkoztak, hogy mintha egy vekony fonallal lettek volna a testukhoz kotve. Istvan, te tapasztaltal ilyesmit?
     
  13. Athos

    Athos Állandó Tag

    Re: Melitta

    Melitta!
    Latom, hogy erdekelnek a paranormalis jelensegek.
    Mit gondolsz Uri Geller-rol?
    Udv. Athos
     
  14. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Én nem láttam az ezüst szálat, de nagyon el voltam akkor foglalva az érdekes dolgokkal. Különben prof.Moody ismerem személyesen, pontosabban találkoztam vele egy baráti társaságban.
    Elvégeztem az első Halálközeli Élmény tanfolyamot MO-gon, a prof. alá is irta az oklevelemet, pont elcsiptem egy konferencián.

    szóval ezek a korházi kisérletek már teljesen bizonyitottak, érdemes olvasni ezeket a könyveket akit érdekel, de lehet, hogy más is kiváncsi rá és ezért kisérletezik.

    Sherley Mclaine könyvei nagyon jól ebben a témában, a cime: Találd meg önmagad és a legujabb, a Camino. Ezt biztosan nálatok is lehet kapni eredeti nyelven. Moody könyvét is érdemes elolvasni: Átőlel a fény cimmel.

    Sziasztok!

    Kicsi idő eltolódásban vagyuni mert a vföld két ellentétes részén vagyunk de ettől olyan szép a dolog!
     
  15. pitti

    pitti Állandó Tag

    Istvan,
    Szerinted mi az ertelme avagy lenyege a reinkarnacionak? :?:
     
  16. Athos

    Athos Állandó Tag

    Istvan!
    Koszi a konyvcimeket. Engem a halalkozeli elmeny es a vele folytatott kiserletek nagyon erdekelnek. Az interneten nem ismersz olyan oldalt ami evvel foglalkozik?
    Pitti!
    Jo a kerdes en is kivancsian varom a valaszt.

    Van szellemmel kapcsolatos tortenetem majd kesobb leirom.
    Udv. Athos
     
  17. pitti

    pitti Állandó Tag

  18. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    A reinkarnáció a szellemi éetünkből történő sok - sok leszületés a földre. Itt a földön tudjuk megtapasztalni az anyagban azokat a kincseket, amit "odaát" nem tudunk, vagy lassabban tudunk fejlődni. Odaát azonos tipusu szellemek vannak csoprtokban, itt össze vannak zárva mindenféle emberek, igy nagyobb a lehetőségünk arra, hogy a sok próba alatt megujitva szellemünket feljebb léphessünk azon a ranglétrán, amin ide leereszkedtünk.

    Az élet egy örök körforgás, egyszer fennet, egyszer lennt. Amikor visszaszületünk, akkor reinkarnálódunk és ezt sok ezerszer is megtesszük, míg egy olyan fokozatot elérünk, amikor a földi világba már nem kell visszaszületni.

    Volt egy régi közmondás: A európai ember félelemtől reszkedve mondja, hogy: milyen kár, hogy meghalunk, míg a keleti ember azt mondja: milyen kár, hogy soha nem halunk meg!
    Halálunk után a szellemvilágba visszamenve találkozunk barátainkkal, lélektársainkkal, majd életünk áttekintése után lehetőséget kapohatunk arra, hogy visszaszületve egy ujabb próbának alávetve magunkat kipróbáljuk szellemi nagyságunkat és csiszoljuk tudásunkat.

    Vannak karmikus teendőink is, és azoknak is meg kell felelni, igy leszületéskor be kell programozni a horoszkópunkba és igy az életünkbe is.

    Szellemünk egy halhatatlan "energiahalmaz", melyet a lélek köt össze a földi időszakra kölcsönvett fizikai testel, ez párosul a Tudattal, és igy közösen alkotnak egy földi embert. Halálunk után csak a fizikai test szünik meg, mi azonnal tovább élünk.

    A Pápa végre eljutott arra a szintre, hogy 1994-be zarándokok előtt kijelentette, hogy az emberi élet a halál beáltával nem szünik meg, hanem a szellem öntudatra ébred és azonnal él tobább!
     
  19. Athos

    Athos Állandó Tag

    Re: Istvan

    Pitti!
    Koszi a linket, megnezem.

    Istvan!
    Mi a velemenyed a Dalai Lama kivalasztasarol? Ezalatt ertem, hogy mindig ugyanaz a reinkarnalodott 'lelek' tolti be a posztot.
    Udv. Athos
     
  20. pitti

    pitti Állandó Tag

    Kosz Istvan,
    Azt hiszem ez jo osszefoglalasa volt a kerdesnek. Most majd belebonyolodhatunk a reszletekbe is :D
     

Megosztás