Felsősök, középiskolások: Tankönyvek, szemléltetőanyagok, kötelező olvasmányok.. -

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Felsősök, középiskolások: Tankönyvek, szemléltetőanyagok, kötelező olvasmányok, egyebek..

Ide kerűl át az eddig feltöltött felső osztályos, és az a kevés középiskolás tankönyv, kötelező olvasmány, és egyebek, amiknek nincs külön topikjuk Itt lehet folytatni a felsős feltöltéseket...

Kéréseiteket, kérdéseteket a
Kérések topikba irjátok, ellenkező esetben a hozzászólás törlésre kerűl. Használjátok a Köszönöm gombot, mert az erre vonatkozó hozzászólások is törlődnek. Az ismétlések elkerülése végett a Keresőt használjátok.


"A szerzői jogi törvény értelmében csak olyan e-book tölthető fel, ami már nem jogvédett, vagy, aminek a sokszorosítására Önnek a mű szerzője engedélyt adott." A CandaHun nem vállal felelősséget semmilyen feltöltött anyagért. A felelősség a feltöltőt terheli.


Canadahun will not allow the display of content protected by copyright law, unless they have the necessary legal rights to display or direct traffic to that content.

A Canadahun nem nem járul hozzá bemutatni - vagy a megtaláláshoz iranymutatást adni - olyan tartalmú anyagot ami a copyright (szerzői jog) által védett, csak akkor ha van szükséges legális engedély van rá.
 

takacsaranka

Állandó Tag
Állandó Tag
DOLGOZAT MOLNÁR FERENC: A Pál utcai fiúk

Előzetesen ezt a feladatlapot adtam a gyerekeknek Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényének feldolgozásához, és ebből írattam dolgozatot is.


DOLGOZAT

MOLNÁR FERENC: A Pál utcai fiúk

1.)
1. Ki nem tanult gyorsírást a fiúk közül?

1 – Boka
2 – Geréb
X – Csónakos
2. Ki volt a Pál utcai labdatáros?
1 – Csónakos
2 – Richter
X – Leszik
3. Hogyan hívták Gerébék szolgálóját?
1 – Rozi
2 – Mari
X – Teri
4. Ki a vörösingesek fegyvertárosa?
1 – Szebenics
2 – Wendauer
X – Pásztor
5. Mi a gittegylet hivatalos neve?
1 – Gittrágó Egyesület
2 – Gitt Egyesület
X – Gittgyűjtő Egyesület
6. Hány szavazatot kapott Geréb az elnökválasztáson?
1 – kettő
2 – három
X - öt
7. Ki nem volt ott a Pásztorok-féle einstandnál?
1 – Csele
2 – Nemecsek
X – Weisz
8. Mivé nevezik ki Nemecseket a regény végén?
1 – kapitány
2 – ezredes
X – százados
9. Hány farakás volt a grundon?
1 – húsz
2 – hat
X - tizenkettő
10. Mit tanított Rácz tanár úr?
1 – matematika
2 – latin
X – gyorsírás
11. Melyik iskolába jártak a vörösingesek?
1 – Német utcai iskola
2 – Práter utcai iskola
X – Józsefvárosi Reáliskola
12. Milyen formában hozta el Csele a tankönyveit az iskolába?
1 – viaszosvászonba csomagolta
2 – csak lapokat hozott el a zsebében
X – bőr mappában
13. Milyen tintatartója van Bokának?
1 – piros, bőrrel bevont
2 – átlátszó üveg, parafa dugóval
X – kék üveg, csatos tetővel
+1. – Ki az „első pad első” az osztályban?
1 – Csele
2 – Boka
X – Csengery



2.) HA TUDJUK, HOGY 5 korona 150 krajcárt ér és 10 korona értéke ugyanannyi, mint 5 forinté, akkor számoljátok ki, hogy – a bélyegek értékét is belevéve – hány krajcár volt a Gittegylet vagyona az idézetben szereplő adatok alapján! (A levelezőlap, tollak és az üveggolyó értékét most hagyjátok figyelmen kívül!)
„Azzal a zsebébe nyúlt Kolnay. Neki sem volt kisebb zsebe, mint Csónakosnak. Kotorászni kezdett benne, és sorra kirakott az asztalra belőle mindent. Mindenekelőtt egy forint negyvenhárom krajcár került elő. Aztán két darab ötkrajcáros bélyeg, egy zárt levelezőlap, két darab egykoronás okmánybélyeg, nyolc új toll és egy színes üveggolyó. A tanár úr megolvasta a pénzt, s ennek láttára elkomorodott.”

3.) A Ki mondta? Kinek mondta?
1) „Hát ha már ezentúl minden két krajcár, hát adjon két krajcárért törökmézet!”
2) „Elfelejtettem bereteszelni az ajtót. Ezért írja fel a nevem a fekete könyvbe.”
3) „Ittál, papuskám?”
4) „Hát én már egész életemben folyton vízben leszek? Mi vagyok én? Béka?
5) „Itt arról van szó, hogy ti valami egyletet alapítottatok.”
6) „Ha ez a Szebenics nem volna, már rég a kezük közé kerültünk volna.”
7) „Csak ki kell kergetni a fiúkat a grundról, nem kell megengedni, hogy itt labdázzanak, hogy széthordják a farakásokat.”
8) „Alázatosan jelentem, hogy a fegyvertárból hiányzik az a piros zöld zászló, amit a kapitány úr a Pál utcaiaktól zsákmányolt.”
9) „Nem, te úgy látszik, még mindig nem ismered a vörösingeseket! Nem megyünk mi vesztegetni, meg alkudozni!”
10) „Nem gondolod, hogy a Pál utcaiak sejtik, hogy te hozzánk tartozol?”
11) „Ez nagyon gyönge. Ezt nem illik elverni. Hanem fürösszétek meg egy kicsit!”
12) „Inkább újesztendeig a vízben ülök nyakig, minthogy összeszűrjem a levet a barátaim ellenségeivel.”
13) „Hát nem megtiltottam, hogy a vörösingesek kis gyöngye gyerekektől golyót raboljanak?”
14) „Fürödjetek meg!
15) „Csavard vissza a kendőt a nyakadra! Nagyon meghűtötted magad.”
16) „Mert ők kimondták rólam, hogy áruló vagyok.”
17) „Neked velem semmi beszélnivalóm nincs. A legokosabb, ha most kimégy ezen a kapun úgy, ahogy bejöttél.”
18) „Nekünk ezért nem jár csokoládé!”
19) „Hát miért dobtátok ki innen a fiamat?”
20) „Győztünk, és most a végén majdnem baj történt, és hogy nem történt baj, azt neked köszönhetjük.”
21) ”Azért mondom, mert maga szegény ember, és baj lenne, ha a csapás váratlanul érné.”

4.) Melyik szereplőre, a regényben szereplő tárgyra vonatkoznak az alábbi információk?
1. Veszélyben van a munkahelyem.
2. Munkaeszközöm egy bárd.
3. Rokonszenvezek az áremeléssel.
4. Talján vagyok.
SZEREPLŐ NEVE:
1. Nálam van a fekete könyv, amibe még Boka nevét is beírtam.
2. Én javasoltam Nemecsek előléptetését.
3. Szükség esetén levelet is írok.
4. Nagyot hibáztam, de hála társaimnak kijavíthattam hibámat.
SZEREPLŐ NEVE:
1. Nem vagyok tagja sem a vörösingeseknek, sem a Pál utcaiaknak.
2. Nappal szeretek aludni.
3. Megvesztegethető vagyok.
4. Csak töröm a magyart.
SZEREPLŐ NEVE:
1. Összetartok egy egész csapatot.
2. Sok szájban megfordultam már.
3. Rácz tanár úr nem szimpatizál velem.
4. Elsősorban az üvegesek használnak.
A TÁRGY NEVE:
1. Megjártam a Fűvészkertet és a grundot is.
2. Kétszínű vagyok.
3. Női kezek készítettek.
4. Nemecsek kezéből kicsavartak.
A TÁRGY NEVE:

5.) Alkoss rokon értelmű szópárokat!

tiszteleg, indián harci balta, gukker, doboz, szalutál, hapták, távcső, tomahawk, gitt, üres városi telek, konflis, skatulya, üvegrögzítő, gyurma, méta, egylovas bérkocsi, masíroz, grund, labdajáték, vigyázzállás, menetel
 

Tűz*

Állandó Tag
Állandó Tag
Olvasmánynapló

Sziasztok!

Most megint Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regényének olvasmánynaplóját hoztam el. Ezt Fenyves Marcell készítette, s valamivel könnyebbnek tűnik, mint a másik (korábban tettem ide), amit a Rudolf házaspár írt. :smile:
 

Csatolások

  • Egri_csillagok.djvu
    148.9 KB · Olvasás: 1,300

aagica

Állandó Tag
Állandó Tag
7. osztályos fizika 1. témazáró anyaga
1. témazáró anyaga

Légnemű anyag:

kis önálló részecskék sokasága.
Részecskéi állandóan rendezetlenül mozognak.
Sem önálló alakjuk, sem önálló térfogatuk nincs.
részecskéi olyan távol vannak egymástól, hogy közöttük nem érvényesül vonzóerő de egymáshoz és a tárolóedény falához ütköznek mozgás közben

Cseppfolyós anyag:

önálló részecskék sokasága
részecskéi állandóan mozognak,
egymáson elgördülve, rendezetlenül változtatják helyüket
Térfogata állandó, alakja nincsen, mindig a tároló edény alakját veszi fel.
A folyadékok külső hatás nélküli keveredését diffúziónaknevezzük.

Szilárd halmazállapotú anyag:

részecskeszerkezetű
a részecskék nem változtatják helyüket, de helyükhöz kötve állandóan rezegnek
alakja és térfogata állandó
Különféle anyagok részecskéi között is van vonzás, ezért marad vizes az üvegpohár, amikor kiöntjük belőle a vizet.
Egy felület nagyságát csak méréssel vagy számolással kapott mennyiséggel tudjuk pontosan jellemezni.
Az anyagok tulajdonságait mennyiségekkel jellemezhetjük. A mennyiségek a testek tulajdonságainak jellemzői, melyeket a mérőszám és mértékegység szorzataként lehet megadni.
A mérés olyan tevékenység, amellyel meghatározzuk, hogy a mérendő mennyiségben hányszor van meg az egységnyi mennyiség.

2 pont távolságát az általuk meghatározott szakasz hosszával jellemezzük.
jele: l
mértékegysége: méter, ennek jele: m
A síkidomok nagyságát jellemző mennyiség a terület.
jele: A
mértékegysége: négyzetméter, ennek jele m2

A testek hőállapotát jellemző mennyiség a hőmérséklet.
jele: T
mértékegysége: Celsius-fok, jele: oC
Kelvin, jele: K


Az események, folyamatok hosszát jellemző mennyiség az idő.
jele: t
mértékegysége: másodperc, jele: s
perc, jele: min
óra, jele: h

termikus kölcsönhatás:

2 különböző hőmérsékletű, egymással érintkező test kölcsönösen hatást gyakorol egymásra, kölcsönhatásban van.
Kölcsönhatás közben mindkét testállapota megváltozik. A termikus kölcsönhatásban az állapotváltozás addig tart, míg a testek hőmérséklete egyenlővé nem válik.

Sebesség: milyen gyorsan mozog egy test.
Annak a testnek nagyobb a sebessége, amely:
ugyanakkora utat rövidebb idő alatt tesz meg, vagy
ugyanannyi idő alatt hosszabb utat jár végig.

Mozgásállapot változás: ha megváltozott a test sebességének nagysága vagy mozgásának iránya, akkor azt mondjuk, hogy megváltozott a test mozgásállapota.

Erőhatás: egy test mozgásállapota csak egy másik, vele érintkező test hatására változhat meg. A mozgásállapot-változást okozó hatást erőhatásnak nevezzük.

Mechanikai kölcsönhatás: a mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat mechanikai kölcsönhatásoknak nevezzük. Az egymásnak ütköző testek kölcsönösen erőhatást fejtenek ki egymásra. Ezt legtöbbször arról vehetjük észre, hogy mindkét testnek megváltozik a mozgásállapota.

Mágneses kölcsönhatás
Mágneses mező: a mágnes sajátos környezete.
Mágneses kölcsönhatás: a mágneses mező és a benne levő vasdarab között kölcsönhatás van. Ezt a kölcsönhatást mágneses kölcsönhatásnak nevezzük.
Mágneses pólus: a mágneses mezőnek azt a részét, ahol a legerősebb a hatása mágnese pólusnak nevezzük.
A függőleges tengelyre helyezett mágnes mindig a földrajzi É-D irányba áll be, ebből arra lehet következtetni, hogy a Földnek is van mágneses mezője. A mágnes É felé mutató végénél lévő pólust északi pólusnak, a dél felé mutató végét déli pólusnak nevezzük.
Mivel a függőleges tengelyen forgó mágnestű megmutatja, hogy merre van az északi irány, ezért iránytűnek nevezzük.
A mágnes bármely pólusa és a vas között mindig vonzás tapasztalható.
2 mágnes különböző pólusú (É-D) végei között vonzást, megegyező pólusú (É-É;D-D) végei között pedig taszítást észlelünk.
A mágneses kölcsönhatás vagy vonzásban, vagy taszításban nyilvánul meg, amelyet közvetlenül a mágneses mező fejt ki.

Elektromos kölcsönhatás
Bármely anyagú test elektromos állapotba hozható, ha a sajátjától különböző anyagú testtel szorosan érintkezik.
Elektromos mező: az elektromos állapotban levő testeknek sajátos környeztük van, amelyet elektromos mezőnek nevezünk.
Elektromos kölcsönhatás: bármilyen anyagú test és az elektromos mező között elektromos kölcsönhatás jöhet létre.
Elektromos állapot: 2 különféle anyagú semleges test dörzsölése közben minkét test elektromos állapotba kerül. A testek elektromos állapota különböző. A testek kétféle elektromos állapotba hozhatók: pozitív és negatív.
Az elektromosan semleges testeket az elektromos mező mindig az elektromos állapotú test felé vonzza.
A megegyező elektromos állapotú testek között taszítás, a különbözőek között vonzás van.
Az elektromos kölcsönhatás vagy taszításban vagy vonzásban nyilvánul meg. Ezeket az erőhatásokat közvetlenül az elektromos mező fejti ki.

Gravitációs kölcsönhatás

Gravitációs mező: A Földnek olyan sajátos környezete van, amely a benne levő testeket a Föld középpontja felé vonzza. Az ilyen sajátos környezetet gravitációs mezőnek nevezzük.
A gravitációs mező minden benne levő testtel kölcsönhatásban van, függetlenül a test anyagától. A gravitációs kölcsönhatás mindig vonzásban nyilvánul meg.
 

ninavanesa

Állandó Tag
Állandó Tag
Ötödikeseknek

A matek órák kezdtek egy kicsit ellaposodni, néhány diákom csak fizikailag volt jelen, így gondoltam kicsit felrázom az osztályt, ezért találtam ki a Matekvárat.
Élvezték a mesés környezetet, nagyon jó csoportmunka alakult ki, és még a lajhárok is nagyszerűen dolgoztak.

Íme a körítés, röviden:

Egyszer volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy Matekvár.
Ebben a várban lakott az összes művelet. Azonban egy gonosz varázsló elvarázsolta a várat, és a varázslatot csak úgy tudjuk feloldani,ha elvégezzük az összes műveletet a feladatlapról.
 

livingstons

Állandó Tag
Állandó Tag
Az Aranybulla egy oldala

Aranybulla mozgalom: A királyi hatalom korlátozását és a nemesi jogok rögzítését tartalmazó alaptörvény könyv kiadását 1222. május 29.-én az aranybulla mozgalom kényszerített ki II. Andrástól. A mozgalomban részt vettek a nagybirtokosok, mert sérelmezték, hogy András a merániai lovagoknak adományoz címeket, birtokokat, amellett részt vettek benne a szerviensek is, mert a királyi földek eladományozásával magánföldesúri függésbe kerülhettek, és amellett szolgálati földjeiket örökbirtokká akarták alakíttatni. A két réteget összekötötte az is, hogy egyaránt felháborította őket András pénzügyi politikája: az adó- és vámemelések, az évente többszöri pénzrontás, illetve a regále szedés zsidóknak történő bérbeadása.

Az Aranybulla: Az arany függő pecséttel ellátott királyi oklevél 31 cikkelyének egyik része a király korábbi pénzügyi és birtokpolitikájára vonatkozott. Az ide tartozó cikkelyek tiltották az idegenek részére történő további birtokadományozásokat, és a bárki részére történő méltóság és hivatal halmozásokat. Emellett az évenkénti pénzrontást, és a regálék zsidóknak történő bérbeadását is tilalmazta. Az Aranybulla legfontosabb másik része rögzítette a bárók és főként a szerviensek jogait. A jogok közt fő helyet foglalt el, az egészen 1848-ig érvényben lévő nemesi adómentesség, és a szerviensek szolgálati birtokainak örökbirtokká nyilvánítása (Ez alapján a szerviensek szabadon rendelkeztek földjeik felett, melyet örökíthettek és az ősiség törvény megjelenéséig el is adhattak.) Ugyancsak a szervienseket védte az a cikkely, mely tiltotta, hogy a király bírói ítélet nélkül fogadhasson le egy nemest. Emellett előírta az évente megtartott fehérvári panasznapot és azt, hogy a szerviensek is közvetlenül fordulhassanak a királyhoz igazságtételek ügyében. Az Aranybulla szabályozta a nemesek hadba vonulását is, és előírta, hogy a nemes saját költségén csak a király szavára, és csak akkor köteles hadba vonulni, ha az országot külső támadás éri. A rendeletet királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, mely kimondta, hogy a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király az Aranybulla rendelkezéseit megszegnék.

Az Aranybulla főbb pontjai:
1. Évi törvénynap Fehérváron;
2. Szerviensek személyének és birtokainak védelme;
3. Szerviensek és az egyház adómentessége
4. Szerviensek birtokainak öröklését szabályozta
7. Szerviensek hadkötelezettségének szabályozása (csak védekezésnél)
11. Idegenek tisztségviselése (csak az országos tanács beleegyezésével)
15. Tilos a beszállásolás a szerviensekhez
16. Tilos a tisztségek öröklése
17. Szolgálattal szerzett birtok elidegeníthetetlen
18. Várjobbágyok és idegenek szabadságának rögzítése
20. Tized fizetése csak terményben
23. Pénzről: olyan legyen, mint III. Béla alatt és csak egyszer lehet évente rontani
24. Zsidók tisztségviselése tilos
26. Tilos idegennek földet adományozni
30. Tisztségek halmozása tilos (kivéve: király, királyné, nádor, bán)

Az Aranybulla bekerült hazánk azon sarkalatos törvényei közé, amelyek betartására későbbi királyaink koronázási esküt tettek. A magyar nemesi jogok rögzítése a későbbiekben még két törvénnyel lett teljes: az 1267-es dekrétumokkal (IV. Béla idején: nemeseknek nevezet szerviensek jogainak megerősítése, fehérvári törvénylátó napokra megyénként 2-3 nemes meghívása) illetve 1351-ben az ősiség törvénnyel (Nagy Lajos idején: a köznemesség védelmében a nemesi föld bárók által történő eladásra kényszerítésének megakadályozása)


A%C3%A1rp%C3%A1dok%2011.JPG


Az 1231. évi Egyházi Aranybulla: Az 1222-es Aranybulla korlátozta az egyházi sókereskedelmet, és a tizedet csak terményben rendelte el beszedni. Emellett az adómentesség körébe sem vonta be a papságot. Így az egyház 1231-ben egy újabb Aranybulla kiadására kényszerítette a királyt, melyben helyreállították az egyház sókereskedelemre és tizedszedésre vonatkozó korábbi kiváltságait (tizedet pénzben is lehet szedniük) illetve az adómentességet kiterjesztették a papságra is. Emellett az egyházi falvakat a megyei ispán, az egyházi személyeket és házassági ügyeket pedig a nádor bíráskodása alól vonták ki. Ezen dokumentum is kapott ellenállási záradékot, mely a mindenkori esztergomi érsek számára engedélyezte a király kiközösítését, ha az uralkodó megszegné a rendeletet.

Utódlás: 1224-ben kibékült Bélával, és 1226-ban neki adta Erdélyt, Szlavóniát pedig Kálmán nevű fiának biztosította. Később 1234-ben, harmadszor is megnősült, és I. Aldobrandino itáliai őrgróf leányát, Estei Beatrixot vette feleségül. Az új királyné 1235-ben András halálakor gyermeket várt, akinek apja állítólag nem a sír felé hajló király, hanem Dénes nádor volt. A gyermeket külföldön szülte meg, 1236-ban. Az ekkor született Utószülött István lett az utolsó Árpád-házi király, III. András apja. A trónon végül Béla fia követte, akinek egy sok problémával küzdő országot kellett átvennie. A királyi birtok eladományozások miatt meggyengült királyi hatalom megnehezítette dolgát. (A mértéktelen eladományozások ellen III. Honorius pápa is felemelte szavát, amikor 1225-ben figyelmeztette II. Andrást, ennek veszélyeire.)
 

livingstons

Állandó Tag
Állandó Tag
Tatárjárás

Tatárjárás: A tatárok Mongólia területéről az 1220-as évek elején indultak meg Európa felé, és 1223-ban a Kalka folyónál nagy győzelmet arattak az orosz fejedelmek seregei felett. IV. Béla már 1235-ben értesült a tatárok megjelenéséről, amikor Julianus barát a volgai magyarok felderítésére szervezett expedíciójáról hazatérve beszámolt neki a furcsa és vad mongolok Volga vidéki portyáiról, ám ekkor még a mongol fenyegetés távolinak tetszett. Viszont alig két évvel később, amikor 1237-ben Julianus újra keletre indult, már Szuzdalból vissza kellet fordulnia, mert a tatárok birtokolták az egész dél orosz sztyeppét. Később 1240-re már Kijev is elesett, így IV. Béla már kénytelen volt komolyan venni a mongol fenyegetést, és körbevitette az országba a véres kardot, nemesi felkelést hirdetve.

A tatárok három támadási irányban törtek Európára: az északi szárny Orda és Bajdár vezetésével Krakkó és Boroszkó (ma Wroclaw) irányában, a fősereg Batu kán vezetésével a Vereckei hágón át, a déli szárny pedig Kadánnal és Szubatájjal az élen az Ojtozi-szoroson át, Pósa erdélyi vajda seregein áttörve, Erdélyen keresztül özönlötte el Kelet-Európát. A Vereckei-hágónál aratták első nagy győzelmüket, amikor diadalmat arattak a betörést megakadályozni próbáló Tomaj Dénes nádor csapatai felett. A második nagy csata már Pest előtt zajlott a mongolok és Csák Ugrin kalocsai érsek vezette páncélos sereg közt. A tatárok győzelme közben Pesten a népharag a tatárokkal hasonló életmódot folytató kunok ellen fordult, és mivel a tatárok kémjeinek gondolták őket, megölték királyukat, Kötönyt. Válaszul a kunok a Duna-Tisza közén és a Szerémségen át kivonultak az országból. A döntő ütközetre Muhi mezején (Felső Tisza vidék) került sor. A magyar sereg Kálmán herceg és Csák Ugrin parancsára a Sajó partján szekértábort állított fel, ám a tatárok át tudtak kelni a folyón és 1241 április 11-én bekerítették a tábort. A csatában elesett az ország két érseke, a nádora és három püspöke. Kálmán herceg ugyan ki tudott törni, de később belehalt sérüléseibe.

A muhi vereség után a tatárok 1241 áprilisa és decembere közt elfoglalták Pestet, majd Dunáig törve birtokba vették a Magyar Királyság egész keleti felét, így IV. Béla először Pozsonyban, majd onnan Ausztriába kényszerült menekülni. Az osztrák herceg azonban fogságba ejtette a királyt, és egy pár évvel azelőtti békeszerződés ürügyén kizsarolt tőle három, az osztrák határ mellett fekvő megyét. A király és a családja végül az Adriai-tenger partján fekvő Trau várában talált menedékre. Az uralkodó továbbra is próbált segítséget szerezni a pápától, a francia királytól és a német-római császártól, de nem járt sikerrel.

A%C3%A1rp%C3%A1dok%204.jpg


1241 végén a tatárok a hideg időjárás miatt átkelhettek a befagyott Dunán, erőfeszítéseket tettek hogy tatár szokás szerint kézre kerítsék az uralkodót személyesen. Kádán bele is kezdett Trau ostromába, ám 1242 tavaszán a mongol sereg váratlanul elvonult, romba döntött országot hagyva maga után. A kivonulás oka még vita tárgyát képzi a történészek körében. Lehetséges, hogy Ögödej mongol nagykán halála miatt a kánválasztásra sietett Batu, hogy részt vegyen az ilyenkor szokásos küzdelmekben.
 

livingstons

Állandó Tag
Állandó Tag
A tartományi hatalom kialakulása III.András és az őt követő Károly Róbert alatt

III. András (ur.: 1290-1301)

Rokoni kapcsolat: II. András utószülött István néven született fiának gyermeke. Anyja Tomasina Morosini velencei patríciuscsalád sarja volt.

Belpolitika: A királyi váraknak 1290 körül alig több mint ötöde volt csupán a kezén, és a négy legerősebb tartományúri család együttesen több várat birtokolt, mint a király. Ilyen körülmények között különösen szüksége volt III. Andrásnak a klérus és a nemesség támogatására. András magyar királlyá koronázását még az egyházi vezetés és néhány tartományúr összefogásának köszönhette, a koronázás után azonban egy másfajta szövetség kezdett kialakulni, az egyház, a nemesség, és a király között.

III. András első törvénykönyve: A hatalmas országrésznyi birtokokat uraló bárók ellen a nemesség az egyház és a király összefogásában születtek meg az 1290. szeptember elején Óbudán tartott országgyűlésen, az 1290/91-es törvények. A törvénycsomagot alkotó harmincnégy cikkelyből tizenkilenc közvetve vagy közvetlenül a magánhatalmat kiépítő főurak ellen szólt és számos cikkely hívatott megerősíteni az egyház és a köznemesség jogait. Hatályon kívül helyezték azon okleveleket, melyekben a bárók a kisebb nemesektől vagy papoktól birtokaik eladását kényszerítették ki. Előírták, hogy a megyék élén álló bárói rangú ispánok csak a köznemességet képviselő szolgabírákkal közösen dönthessenek. Mindemellett a király ígéretet tett arra, hogy az országos hatáskörű vezetőket – nádort, tárnokmestert, alkancellárt és országbírót – csak a nemesség tanácsa alapján fog kinevezni.

A köznemesség támogatása mellett, III. András a szászokat, és a városokat is próbálta megnyerni, megerősíteni. (Erre példa a szász gerébek nemessé tétele, illetve a tordai és Pozsonyi kereskedők számára 1291-ben kiadott kiváltságlevél) Azonban a koronázást követő konszolidáció 1292 táján megtört, mert a valódi hatalom a bárók kezében maradt, és az országtanácsot is ők uralták.

Külföldi trónkövetelők: Kun László halála után Habsburg Rudolf német király Magyarországot megürült hűbérnek nyilvánította és 1290. augusztus 30-án kelt oklevelében fiának, Albertnek adományozta. Rudolf arra alapozta igényét, hogy a tatárjárás idején IV. Béla katonai segítség fejében hűbérül ajánlotta fel Magyarországot. Rudolf nem vette figyelembe, hogy a tatárjárás idején II. Frigyes nem küldött segítséget IV. Bélának, így a felajánlás is semmissé vált. Nagyobb csatára nem került sor, két kisebb erőkkel vívott ütközet – Nagyszombat és Bécs mellett – magyar győzelemmel végződött. 1291. augusztus 26-án Hainburgban megegyezés jött létre a béke feltételeiről, melyre augusztus 28-án a két uralkodó letette az esküt. A béke értelmében Albert kötelezte magát az elfoglalt magyar várak és területek visszaadására, III. András viszont beleegyezett, hogy a visszaadott várak többségét Ausztria biztonsága érdekében leromboltatja. A hainburgi béke voltaképpen külpolitikai siker volt, ez a siker azonban a belpolitikában a visszájára fordult. A Kőszegiek visszakapták elvesztett váraikat, azonban tartományúri hatalmuk megtartása érdekében nem szándékoztak lerombolni azokat.

Egyre veszélyesebb trónkövetelők lettek a nápolyi Anjouk is, mivel 1292-ben V. István lánya Mária, Magyarországot fiára, Martell Károly hercegre ruházta, aki birtokok odaígérésével kezdett magyar híveket toborozni. Elsőkként a Kőszegiek álltak oldalára, így III. András haddal indult ellenük, ám kellő erő hiányában mégsem mert megütközni Kőszegi Ivánnal. A békekötés után visszafelé vonuló királyon rajtaütöttek a lázadók és kíséretével együtt foglyul ejtették. Az ország koronás uralkodója ismét fogoly lett. Bár András rövid időn belül kiszabadult, az eset azt jelezte, Magyarország az anarchia szélén áll. Martell Károly váratlan halálával az Anjouk rövid időre visszavonultak követeléseiktől, annál is inkább, mert Martell Károly fia Caroberto (Károly Róbert) 1295-ben még csak 7 éves volt. III. András kis időhöz jutott, amit úgy használt ki, hogy feleségül vette Habsburg Albert lányát Ágnest és így békét kötött az osztrákokkal.

III. András második törvénykönyve: János kalocsai érsek vezetésével 1298 nyarán létrejött országos gyűlés a pesti domonkosok kolostorában ült össze és fő célja az volt, hogy cselekvő királyi hatalmat állítson az anarchiával szemben. A gyűlést ismét pontokba szedett dekrétum kiadása követte, melyek például elrendelték az elfoglalt királyi és királynéi birtokok visszaadását, és a királyi hatalom és tekintély helyreállítását. A törvények azonban nem segítettek abban a királynak, hogy az megfelelő katonai hatalommal rendelkezzen. Emiatt III. András új taktikába kezdett, és a két legveszélyesebb tartományúr – Csák Máté és Kőszegi Miklós – ellen öt másik tartományúrral fogott össze (köztük volt Aba Amádé nádor is) Az új alapokon stabilizált központi hatalomnak végül sikerült behódolásra kényszeríteni fő ellenfeleit. 1299 első felében Kőszegi Miklós és Kőszegi Henrik, majd 1300-ban Kőszegi Iván és Csák Máté is hűségét nyilvánította III. András felé.

III. András halála: 1300-ban, amikor az Anjouk királyjelöltje Károly Róbert 12 éves lett, a dinasztia a tengermelléki Subićok megnyerés után Dalmáciai Spalatoban magyar földre léptette az ifjú trónkövetelőt. (1300 augusztus elején) Az esemény után 5 hónappal azonban teljesen váratlanul meghalt a mindössze 36 éves III. András (1301 január 14-én) A rövidesen elterjedő hír szerint megmérgezték, de valószínűbb, hogy valamilyen gyorsan ölő betegség okozta halálát.

A%C3%A1rp%C3%A1dok%2012.JPG


Az Árpád-ház kihalása: III. András halálával kihalt az Árpád-ház is, és az ország néhány évre a tartományurak (Csákok, Abák, Kőszegiek, Kánok, Borsák) illetve a külföldi trónkövetelők harcának színtere lett. Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó és Anjou Károly közül, ez utóbbinak sikerült megtartania a hatalmat, és 1301 május 13-án, majd 1309-ben és 1310-ben is magyar királlyá koronáztatta magát. A külföldi vetélytársak kiszorítása után a pápa támogatásával sorra leszámolt belső ellenségeivel, a tartományurakkal is. Az Abákkal a Rozgonyi csatában (1312) Borsa Kopasszal egy sikeres hadjáratban, Csák Mátéval pedig egyszerű kivárás segítségével végzett. Győzelmei után pedig 1310-től megkezdte a királyi hatalom megerősítésének politikáját, melynek eredményeként uralma végére, vagyis 1342-re, Magyarország erős és egységes európai hatalom lett.
 

livingstons

Állandó Tag
Állandó Tag
Mátyás király gazdaság- és külpolitikája--Tanári mellékletek

GAZDASÁGPOLITIKA

Trónra lépésekor Mátyás üres államkincstárat örökölt, így az állam számára szükséges bevételeket elő kellett teremtenie. Ezért megváltoztatta az adózás rendszerét.
Eddig annyi kiváltság volt érvényben, hogy a királyi jövedelem nem volt elegendő az állam fenntartásához, így az új adók fizetése alól senki nem kapott mentességet.

images_a3ac6508_a4be_44d5_ace4_40fcb098ad8e.jpg



1. ábra Mátyás aranyérme

1467-ben a kapuadó helyett bevezette a kincstári adót, a füstpénzt, melyet már nem telkenként, hanem háztartásonként kellett fi - zetni. Az összeg maradt a Károly Róbert által kivetett 20 dénár, de már családonként. Mivel a kapuadó telekre, a füstpénz családra vonatkozott, egy telken pedig több család is élhetett, így többszörösét fizethették annak, amit eddig fizettek. A telkes jobbágyok mellett beszedette az adót a zsellérektől, a jobbágytelken élő nemesektől is.

A rendkívüli hadiadót évente többször is kivetette, melyet háborúra fordított. Azért volt rendkívüli az adó, mert az országgyűlésnek évről évre meg kellett szavaznia a kivetését. Összege 1 aranyforint volt háztartásonként, azaz ötszöröse a füstpénznek (kb. egy hízott disznó ára).

A harmincadot átkeresztelte koronavámra, így az eddigi kiváltságosoknak – akik nem fizettek harmincadot – is kellett fizetniük.

Mátyás jövedelmét a kincstári adó, a rendkívüli hadiadó, a sómonopólium, a koronavám, a pénzverés és a bányakamarák haszna biztosította. Kisebb tételekkel szerepelt még a városok, illetve a szászok, a zsidók, az erdélyi románok adója.

Mátyás jövedelme tehát 700–800 ezer forint lehetett, melynek összege változhatott attól függően, hogy a rendkívüli hadiadót hányszor szedte be egy évben.
Európa többi államával összehasonlítva, a bevétel jelentősnek számított. Például Anglia uralkodói sem rendelkeztek sokkal több jövedelemmel. Az állami adók terhét Nyugat-Európában a váro-

images_ed56cdfe_4f7c_4d4b_bd38_fdb527275b30.jpg


2. ábra A királyi kincstár bevételei az 1470-es években (becslés alapján)

sok polgársága viselte, Magyarországon pedig a polgárság fejletlensége miatt a jobbágyok.

Mátyás évi jövedelme nem állandó összegű volt, mert sokszor rendszertelenül folytak be az adók.

„Életében mind az egész ország reá kiált vala Mátyás királyra, hogy… felette igen telhetetlen vala; megnyúzná és megönné az országot a sok vámokkal és nagy rovásokkal (egy portára eső adómennyiség), mert négyször rója vala minden esztendőben az országot.” (Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól, 1575)

A központosítás alapvető feltétele, hogy a királynak legyen elég jövedelme ahhoz, hogy függetlenedni tudjon a rendektől. Ehhez szükséges a városok fejlettsége, hiszen ők fizetik az adók jelentősebb részét, mely akkor nálunk elmaradt Nyugat-Európához képest. Mátyásnak korszerű zsoldosserege, államapparátusa, kiváló szakemberei voltak, de fi zetésük meghaladta az ország teherbíró képességét. Csak a fekete sereg évi zsoldja elérhette a fél millió forintot.

KÜLPOLITIKA

Az állam megnövekedett erejét Mátyás külpolitikai terveinek megvalósítására fordította.

Zsigmond császárhoz hasonlóan erős középeurópai birodalmat akart létrehozni. Mátyás terjeszkedő politikája miatt azonban állandóan összetűzésbe került a Jagellókkal (cseh, lengyel területek), a Habsburgokkal, hol pedig kettejük szövetségével. Hadi sikerei miatt diplomáciailag elszigetelődött, mert a környező államok féltek egy nagy közép-európai állam létrejöttétől.

Az őt megválasztók viszont azt várták tőle, hogy folytatja apja török politikáját, de Mátyás nem vállalkozott törökellenes támadó hadműveletre, mert az ország ereje nem volt ehhez elég, ezért védekező politikát folytatott.

Külpolitikáját tehát három nagy irány jellemezte. III. Frigyest, a Német-római Birodalom császárát visszaszorítani nyugaton. A cseh királyi címet megszerezni azért, hogy legyen esélye a német-római császári címre – ez az északnyugati irány. A törökökkel szemben pedig délen védekezni.

AZ OSZTRÁK KAPCSOLAT, HÁZASSÁG

1458-ban azért nem koronázták meg Mátyást, mert a Szent Korona III. Frigyesnél volt. A viszszaszerzése Mátyás számára hosszabb ideig tartott, hiszen a bárók egy része még 1459-ben Frigyest választotta magyar királlyá. Végül 1463-ban megkötötték a bécsújhelyi szerződést, majd 1464-ben megtörtént a koronázás. III. Frigyes a Szent Korona visszaadásáért 80 000 aranyat kért, és azt a feltételt szabta, hogy ha Mátyás törvényes fiú örökös nélkül hal meg, akkor a Habsburgoké legyen a magyar trón (a szerződés aláírásakor Mátyás felesége gyermeket várt).

„Továbbá … a Szent Koronát, amit a néhai igen fenséges Erzsébet királynő a néhai jó emlékezetű László királlyal együtt császárunknak, az említett Frigyesnek, megbízható kezébe átadott és az eddig hűségesen megtartotta és megőrizte, nehogy idegen kézbe kerüljön, … a mondott Mátyás királynak, fiunknak és az ő magyar királyságának kegyesen viszszaadtunk…

Továbbá … elhatározott és végeztetett, hogy ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott Mátyás király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokák, mi … vagy fiunk…, vagy, ha többeket hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának választott, Magyarország ama királyságának élére állíttatnak vagy állíttatik.” (1463. évi bécsújhelyi szerződés)

Az 1470-es években újra kiéleződtek az osztrák–magyar ellentétek, a határviták a cseh harcok kapcsán. Mátyás azt szerette volna elérni, hogy Frigyes ismerje el őt cseh uralkodónak. Amikor a császár 1477-ben Ulászlót ismerte el választófejedelemnek, Mátyás hadat üzent a császárnak. Ezután sikerült elérni a békekötést és az elismerést. A szerződés szerint Frigyes még 100000 Ft hadisarcot is fizet Mátyásnak. Mivel a pénz 1482-ig nem érkezett meg, így újabb támadás indult az osztrák tartományok ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset, áthelyezte székhelyét Budáról Bécsbe, és felvette az „Ausztria hercege” címet. Hiába hódította meg Alsó-Ausztriát, hiába volt választófejedelem, mégis Frigyes fia, Miksa lett a német király. 1487-ben Bécsújhely elfoglalásával pedig véget értek a harcok. A költséges háborúk nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az osztrák hódításokat nem sikerült elismertetni, a területről befolyó jövedelmet pedig az itt állomásozó hadsereg emésztette fel.

CSEH POLITIKA

A cseh kapcsolatok 1457-ben kezdődtek, mikor Mátyás Podjebrád György cseh kormányzó, később király segítségével szabadult a fogságból, és eljegyezte annak lányát, Katalint, majd feleségül vette.

images_bda32457_802b_4702_856a_5e37b6d0c9e1.jpg



3. ábra Magyarország Mátyás korában

1461-ban a felvidéki cseh huszita uralom felszámolása kezdődik meg, mely a következő évben befejeződik. A vezér, Giskra birtokot kap Arad megyében, hadseregének egy részét pedig Mátyás szolgálatba fogadta.

A pápa kiátkozta a huszita Podjebrádot (1466), keresztes hadjáratot hirdetett ellene, melyben Mátyás részt vett. Ezzel 1468-ban kezdetét vette a csehek ellen 10 évig tartó háború. A cseh királyi cím megszerzése lett a cél, mert ez vezethetett a német-római császári cím elnyeréséhez, hiszen a hét választófejedelem egyike volt a cseh király. A cseh rendek királlyá választják Mátyást Olmützben (1469), de egy másik király is van, a lengyel Jagello Ulászló, akivel osztoznia kell. Végül több hadjárat és tárgyalás után 1479-ben aláírták a békét Olmützben, melyben kölcsönösen elismerték egymást cseh uralkodónak, Mátyás Szilézia, Morvaország és Lausitz királya lett, Ulászló Csehországé. Mátyás cseh politikája voltaképpen sikeres volt, az már az ausztriai politika következménye, hogy nem választották meg német-római császárnak.

TÖRÖKELLENES POLITIKA

A törökkel szembeni politikát az aktív védelem jellemezte. A déli határt biztosítani kellett, a török betörésnek pedig Mátyás igyekezett elejét venni. Nagyobb hadjáratot nem indított a király a török ellen, hiszen egyedül esélye sem lett volna visszaszorítani őket a Balkánon, az európai segítség pedig legtöbbször csak szóban érkezett. A széles európai összefogás nem valósult meg.

„Gondoskodjanak mások a saját ügyeikről, mi is gondoskodunk a magunkéról: gondoskodunk pedig úgy, hogy ha már senki nem gondol a fenyegető veszedelemmel, ne mi legyünk az elsők, akik belepusztulunk… Mert senki vádja nem érhet bennünket, amiért ekkora teher alatt megállni nem tudunk, még ha akarnánk is!”

(Mátyás levele a pápához)

A szultán, II. Mehmed sorra bekebelezte Szerbiát majd Boszniát, így az a két ország lett az Oszmán Birodalom része, mely eddig (1463) felfogta a törökök csapásait. Mátyás ezután támadó hadjáratot indított, visszaszerezte 1463-ban Jajcát, mely a magyar védelem egyik pillére lett, 1464-ben Szreberniket, Bosznián pedig megosztozott a törökkel. Újabb határkiigazítás történt 1476-ban Szabács elfoglalásával. A király kettős végvárrendszert épített ki a déli határ mentén, melyet karban kellett tartani, mert a várak kivédték a portyákat, innen indítottak délre betöréseket (bár ezek nem rengették meg az Oszmán Birodalmat), a nagyobb támadásokat felfogták addig, míg a felmentő sereg megérkezik. A török erősségekkel közvetlenül állt szembe Szörényvár, Orsova, Nándorfehérvár, Szabács, Szrebernik, Jajca, Klissza. A második vonalba tartozott Karánsebes, Lugos, Temesvár, Pétervárad, Bihács, Zengg. Persze ez nem jelentette azt, hogy a török ne tudott volna akár Karintiáig vagy Erdélybe behatolni. Ilyen betörés történt 1479-ben Erdélybe, ahol Kenyérmezőnél győzelmet aratott Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda.

1481-ben Mátyás mélyen behatolt a törökök által megszállt területre, de félt attól, hogy két tűz közé kerül (III. Frigyes, török), ezért a pápától kért biztosítékot, hogy Frigyes ne támadja hátba. Mivel nem kapta meg az ígéretet, ezért nem folytatta a törökellenes harcot. 1483-ban békét kötött 5 évre a szultánnal – II. Bajaziddal, aki békésebb természetű volt, mint elődje – mely nem jelentett igazi békét, de a nagyobb hadjáratok szüneteltek.

ÖSSZEGZÉS

Mátyás uralkodása alatt jutott el a középkori magyar állam a csúcsára, vált európai nagyhatalommá. Az ország gazdaságilag erősödött, de még nem érte el a nyugat-európai színvonalat. Az eredmények átmeneti jellegűek voltak, mert nem a társadalom fejlettségének voltak köszönhetőek, hanem a király személyének, többek között ezért halála után az ország összeomlott.

„De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavalyából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esztendőben hétszer róná meg az országot.”

(Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól, 1575)



1. SZ. MUNKALAP

I. Magyarázza meg a szavak jelentését!

koronavám: a harmincad helyett bevezetett regálé, az áru értékének 3,33 %-át kellett fizetni

szász: erdélyi német

államapparátus: államhatalmat gyakorló szervek összessége

1. Tegye megfelelő sorrendbe az alábbi mondatokat!

4. Ha egy telken több család lakott, akkor az adó összege eloszlott a családok között.

1. Mátyás a bevételek növelése érdekében új adófajtát vezetett be.

7. Így Mátyás Károly Róbert kapuadójának többszörösét szedte be füstpénzként.

3. A kapuadót telkenként kellett fi zetni, összege 20 dénár volt.

5. Ezzel szemben a füstpénz nem telkenként volt 20 dénár, hanem kéményenként.

2. Károly Róbert kapuadója helyett a füstpénzt kellett fi zetni a jobbágyoknak.

6. Tehát, ha egy telken több család lakott, akkor annyiszor 20 dénár volt a bevétel.

2. A tankönyvi táblázat segítségével (2. sz. ábra) töltse ki az ábrát! Írja be, milyen jövedelmekből származott Mátyásnak bevétele, ezeket miben kellett fi zetni, és mennyi volt az éves összegük!


2. SZ. MUNKALAP

1. Igazak vagy hamisak az állítások? A megfelelő helyre tegyen x-et!


2. Az előző feladat hamis állításaiból készítsen igaz állításokat a megfelelő elemek kicserélésével!

Mátyás Zsigmondhoz hasonlóan erős közép-európai birodalmat akart létrehozni.

Mátyás állandóan összetűzésbe került a Jagellókkal és a Habsburgokkal.

Mátyás nem folytatta apja török politikáját, mert a török ellen ritkán/nem vezetett támadó hadjáratokat.

Mátyás külpolitikájának három iránya volt: nyugaton a német-római császárságot visszaszorítani, északnyugaton megszerezni a cseh királyi címet, délen védekezni a török ellen.

3. SZ. MUNKALAP

1. A szövegbeli jelentés

A) Keressen szinonimát (hasonló jelentésű) az alábbi szavakhoz! A szövegbeli jelentésüket vegye figyelembe!


B) Keresse meg az alábbi szavak ellentétes jelentésű megfelelőit! A szövegbeli jelentésüket vegye figyelembe!


2. Az osztrák kapcsolatokról és háborúkról szóló bekezdés lényegét fogalmazza meg öt mondatban!

pl:

Mátyásnak vissza kellett szerezni III. Frigyestől a koronát, erről a bécsújhelyi szerződésben megegyeztek.

Az ellentétek az 1470-es években újra kiéleződtek Mátyás cseh hadműveletei miatt.

III. Frigyes nem ismerte el Mátyást választófejedelemnek, ezért újabb hadjárat indult.

Mátyás jelentős területek foglalt el, pl. Alsó-Ausztriát.

Mátyás hiába foglalta el Bécset is, a hadjáratok nem hozták a várt eredményt, Mátyásból nem lett német-római császár.

4. SZ. MUNKALAP (4)

1. Kösse össze az összetartozó évszámokat, eseményeket, személyeket stb! (Egy adathoz több állítás is tartozhat.)


2. Fogalmazzon meg minél több kérdést a következő két mondathoz!

A cseh királyi cím megszerzése lett a cél, mert ez vezethetett a német-római császári cím elnyeréséhez, hiszen a hét választófejedelem egyike a cseh király. A cseh rendek királlyá választják Mátyást Olmützben (1469), de egy másik király is van, a lengyel Jagello Ulászló, akivel osztoznia kell.

pl:

Mi volt Mátyás király célja?

Miért akarta Mátyás megszerezni a cseh királyi címet?

Mikor választották Mátyást a csehek királlyá?

Ki a másik cseh király?

Melyik uralkodócsaládból származik Ulászló? stb.

5. SZ. MUNKALAP

1. A Történelmi atlasz és a tankönyvszöveg segítségével nevezze meg az alábbi vaktérképen a számokkal jelölt várakat!
images_0003738d_e355_4fc1_b0f6_7976c919b5aa.jpg

2. A törökellenes politikára vonatkozó tankönyvszöveg segítségével írja be a hiányzó kifejezéseket!

Mátyás török politikáját apjával ellentétben az aktív védekezés jellemezte. Azért nem vezetett támadó hadjáratokat, mert segítség nélkül nem lett volna esélye a győzelemre. Európa államai viszont nem nyújtottak elegendő segítséget. Miután a török egyre északabbra hatolt a Balkánon, Mátyás kénytelen volt támadást indítani. Ekkor megszerezte Jajcát és Szreberniket. Jelentős győzelmet aratott 1476-ban Szabácsnál, majd 1479-ben Kenyérmezőnél. A védelem megerősítésére építette ki délen a kettős végvárrendszert. Végül 1483-ban békét kötött a törökkel, mely a nagy hadjáratok szünetelését jelentette.

6. SZ. MUNKALAP

I. Tanulmányozza a Mátyás külpolitikájával kapcsolatos kronológiát! Ezzel párhuzamosan kísérje végig a tankönyv térképén az eseményeket!

a) Keresse vissza a kronológia adatait a tankönyvszövegben, és amelyek csak a kronológiában találhatók meg, azokat duplán húzza alá az első oszlopban!

b) Húzza alá azokat az eseményeket a táblázat második oszlopában, melyekre nem talál utalást a térképen!


II/A Gyűjtse ki a kronológiából, hogy Mátyás kivel és mikor volt jó viszonyban!

pl. 1461 Mátyás feleségül veszi Podjebrád György cseh király lányát.

II/B Gyűjtse ki a kronológiából, hogy Mátyás kivel és mikor került összetűzésbe!

pl.

1463 A törökök feladják Jajca várát.

1464 Mátyás a boszniai Zvornikot ostromolja, de felhagy vele.

1467 Mátyás támadást indít III. István moldvai vajda ellen, mert támogatta az erdélyi lázadást.

1474 A szendrői bég kirabolja és felgyújtja Váradot.

1474 Boroszlónál Mátyás vezetésével meghátrálásra kényszerítik az egyesült cseh-lengyel seregeket úgy, hogy a magyar sereg szorult a várba, mégis a támadók kértek békét.

1479 Kenyérmezőnél Kinizsi és Báthory által vezetett sereg megveri a törököt.

1480 Mátyás elfoglalja a stájerországi Radkersburgot.

1480 Mátyás fegyverszüneti tárgyalásokat folytat II. Mehmed szultánnal.

1481 Mátyás szeretne egy III. Frigyes ellenes szövetséget Svájccal, Franciaországgal.

1482 A magyar seregek visszafoglalják Kőszeget (1445 óta osztrák kézen).

1484 A magyar sereg elfoglalja az alsó-ausztriai Korneuburgot.

1487 Bécsújhely elfoglalásával lezárul Alsó-Ausztria meghódítása.

1. Írja át Heltai Gáspár szövegét mai köznyelvre!

„De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavalyából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esztendőben hétszer róná meg az országot.”

pl:

Amint meghalt, azonnal minden ember dicsérni kezdte, mert a békesség azonnal megszűnt. Megélénkültek a törökök is, és az ország egyik bajból a másikba esett. Ekkor kezdték az emberek megismerni, hogy milyen nagy fejedelem volt Mátyás. És ekkor kezdték mondogatni, hogy jobb lenne, ha élne Mátyás király, és évente hétszer vetne ki adót.

2. A tankönyvszövegben található térkép segítségével válaszoljon egész mondatban a következő kérdésekre!

a) Mely területeket csatolta Mátyás Magyarországhoz?

Mátyás a Stájer hercegséget, az Osztrák főhercegséget, a Morva őrgrófságot, Lausitzot, Sziléziát csatolta Magyarországhoz.

b) Mely birodalmakkal volt határos Magyarország?

Magyarország a Német-római császársággal, Lengyelországgal, Moldvai fejedelemséggel, Havasalföldi fejedelemséggel, Oszmán Birodalommal volt határos.

c) Hol és mikor kötött békéket Mátyás?

Mátyás 1463-ban Bécsújhelyen, 1477-ben Korneuburgban, 1479-ben Olmützben kötött békét.

d) Mikor törtek be a törökök az országba, milyen irányból és merre haladtak?

A törökök kétszer törtek be délről Erdélybe, először 1474-ben Várad felé, majd 1479-ben Kenyérmező felé. Egyszer pedig az ország délnyugati részénél 1470-ben a Német-római Császárság irányába.

e) Mikor és hol került sor csatára III. Frigyes seregeivel osztrák területen?

Mátyás 1480-ban Radkersburgnál, 1485-ben Bécsnél, 1487-ben Bécsújhelynél ütközött meg III. Frigyes csapataival.

f) Mely cseh területeknek lett uralkodója Mátyás?

Mátyás Sziléziának, Lausitznak és a Morva őrgrófságnak lett az uralkodója.

3. Események, szereplők

A) Tegye időrendbe a felsorolt eseményeket úgy, hogy a táblázat oszlopába beírja a sorszámokat! Segítségül használja a tankönyvi szöveget és térképet!


B) Egészítse ki a táblázatot a tankönyv szövege és térképe segítségével!


4. Írjon egy diákparlamentre 8–10 mondatos hozzászólást arról, hogy miért fontos az idegen nyelvek ismerete! Építse bele a Mátyás királyról írottakat (nem szó szerint)!

„… minden levelet, amelyet különfelé küld, … vagy a neki szóló leveleket, bárhonnan érkeztek, azonnal átfutja szemeivel. Mert hát igen sok nyelvet tud: bírja a latint… kitűnően érti és jól beszéli a bolgár nyelvet… ez nagyon kevéssé különbözik a tót nyelvtől, amely igen széles területen használatos, és igen sok változata van. Mátyás király is jól tudja ezt, s így van aztán, hogy a cseh, lengyel, rutén, dalmata, bolgár, krétai, szerb, rác és sok másféle származású emberekkel tolmács nélkül tud beszélni. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy mindezeknek a nyelveknek a tót a törzse. A német nyelvet még mint gyermek a börtönében tanulta, s idősebb korára még jobban begyakorolta magát, a német fejedelmekkel való folytonos érintkezése révén…”

(Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs…)

5. A következő forrásrészletek segítségével kb. 15 mondatban mutassa be Mátyást mint hadvezért! Figyeljen arra, milyen taktikákat alkalmaz a király, és vajon miért?

„Ezután erős hadi sereggel bejárta Szerbia nagyobb részét, s e földet tűzzel-vassal felette megdúlva, szerencsésen visszatért. E hadjáratok után még meg sem száradt lovainak verejtéke, megtámadta a bosnyák királyságot… Jajca természeténél fogva és magas falai révén is igen erős várát megvette erővel, a föld más várait pedig feladás által.”

(Thuróczi: Magyar krónika – 1463–64-es boszniai hadjárat)

„Éjjel-nappal vívja hadigépekkel, ágyúval, azonkívül támadásokkal, ajánlatokkal, csellel zaklatja. Végre a vár kapitánya, Haram bég találkozót kért a királytól… A király tisztességgel fogadta… Hogy haszontalan henyéléssel ne teljék a téli táborozás, ugyanakkor még huszonhét szomszédos helységet is elfoglalt.”

(Bonfini: Mátyás király – 1463–64-es boszniai hadjárat)

„Tudta, hogy Pannóniát gyakori becsapásokkal teljesen elpusztítják (ti. a törökök), hacsak le nem rontja vagy hatalmába nem keríti azt a várat (Szabácsot). Ezért… nagy sereggel indult s oly elhatározással, hogy vagy életét veszti, vagy megszerzi a várat… Tábort ver…, minden reményét a gyorsaságba és a kemény télbe veti. Reméli ugyanis, e kettő megakadályozza, hogy a török segítséget kapjon… az új vár köré ostromtornyokat meg ércágyúkat vonat, deszkapalánkkal és árokkal veszi körül, hogy se bevinni, se kihozni ne lehessen semmit. Majd éjszakai ostromba kezd. Nem mulaszt el semmi cselt, semmi fáradságot. Nem hagy pihenést a várbelieknek… hosszú ostromlással kifárasztotta ugyan az ellenséget… elvonulást színlelt… túlsó oldalról támadtak… gyors csapatot küldött vissza… az ellenséges várat elfoglalták… A király parancsára másnap nem gyújtják fel, hanem mindent újjáépítenek.”

(Bonfini: Mátyás király – Szabács bevétele)

„A csillagok megkérdezése és jóslata után ez év elejétől kezdte tehát ostromolni a király Bécset, mert tudta, hogy a csillagok most Frigyesnek kedvezőtlenek. Minden igyekezetét ennélfogva arra irányította, hogy… a dúsgazdag város erővel vagy kiéheztetéssel meghódoltassa. Tudta ugyanis, ha birtokába keríti e gőgös várost, ez mindenképpen győzelmének örök emléke lesz. A felső részen egészen a város közelében emeltetett erősséget… Azután megostromolja és kirabolja a külvárosokat. A katonák körös-körül feldúlják és felgyújtják a kies fekvésű falvakat… a kegyetlen éhség már gyötörni kezdte a lakosságot… Ezalatt a király hol a külvárosokat, hol meg a Duna szigetéből a falakat támadta: naponként harcot kezdeményezett; olykor egyedül, egy szolga kíséretében körüljárta a falakat, s néhány polgárt meg is szólított… Védőtetőket, tornyokat, ágyúkat s más hadigépeket vitetett a falakhoz. Éjnek idején az egyik külvárost elfoglalják, nagy részét felgyújtják.”

(Bonfini: Mátyás király – Mátyás elfoglalja Bécs városát)
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére