Újabb Varga Judit-meghallgatást terveznek Brüsszelben a jogállamiság miatt. Ezzel folytatódik hetes cikkelyes eljárás, aminek a végén megvonhatják Magyarország szavazati jogát az EU-ban
Május végén újabb meghallgatást tervez a magyarországi jogállamiság helyzetéről az Európai Unió Tanácsának soros svéd elnöksége – írja a Népszava. Az előterjesztést a tagállami kormányoknak még jóvá kell hagyniuk, de a lap úgy tudja, a javaslatot támogatni fogják.
Ez az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás még 2018 szeptemberében kezdődött, miután az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogsértéseket részletesen felsoroló Sargentini-jelentést. A jelentés tavaly aktualizált változatában az EP megállapította: Magyarország már nem demokrácia, hanem a választási autokrácia hibrid rezsimje.
Az elmúlt több mint négy évben „az Európa-ügyi miniszterek azóta több-kevesebb rendszerességgel napirendre tűzik a határozatban foglaltakról szóló vitát” – írja a lap. Az eljárásban a következő lépés konkrét ajánlások megfogalmazása lenne az Orbán-kormány számára, amit „a napokban a soros elnökségnek címzett levélben sürgettek az EP illetékes képviselői”.
A lap megjegyzi: ez az eljárás független az uniós támogatások egy részének felfüggesztéséhez vezető jogállamisági eljárástól. A célja, hogy megállapítsák: Magyarországon súlyosan sérülnek-e az unió alapértékei.
Ha igen, akkor végső esetben a magyar szavazati jog megvonásával is végződhet a folyamat.
Mindenkit maga ellen fordított Orbán Viktor a sorozatos brüsszeli vétókkal. Sokak szerint eljött az ideje, hogy ledobják az EU jogi atombombáját a Fideszre, és elvegyék Magyarország szavazati jogát a tanácsban.
Az oroszbarátság miatt több tagállam is keménykedne Magyarországgal szemben, köztük a korábbi szövetséges lengyelek is. A lengyelek az ukrajnai háború kezdete óta folyamatosan fordultak szembe Magyarországgal. Jól mutatja ezt, hogy már többször bírálták Varsóból a magyar kormányt. Már az uniós háborúkban is kifaroltak a magyarok mellől.
A hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen még a Sargentini-jelentés alapján indította el az Európai Parlament 2018-ban, de az elmúlt években jóformán sehova nem jutottak vele. Lengyelország ügyében is napirendre került ez, tudható volt, hogy Varsó és Budapest bevédi egymást. Most viszont ez a szövetség egyre kevésbé létezik.
Jabronka Richárd
Május végén újabb meghallgatást tervez a magyarországi jogállamiság helyzetéről az Európai Unió Tanácsának soros svéd elnöksége – írja a Népszava. Az előterjesztést a tagállami kormányoknak még jóvá kell hagyniuk, de a lap úgy tudja, a javaslatot támogatni fogják.
Ez az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás még 2018 szeptemberében kezdődött, miután az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogsértéseket részletesen felsoroló Sargentini-jelentést. A jelentés tavaly aktualizált változatában az EP megállapította: Magyarország már nem demokrácia, hanem a választási autokrácia hibrid rezsimje.
Az elmúlt több mint négy évben „az Európa-ügyi miniszterek azóta több-kevesebb rendszerességgel napirendre tűzik a határozatban foglaltakról szóló vitát” – írja a lap. Az eljárásban a következő lépés konkrét ajánlások megfogalmazása lenne az Orbán-kormány számára, amit „a napokban a soros elnökségnek címzett levélben sürgettek az EP illetékes képviselői”.
A lap megjegyzi: ez az eljárás független az uniós támogatások egy részének felfüggesztéséhez vezető jogállamisági eljárástól. A célja, hogy megállapítsák: Magyarországon súlyosan sérülnek-e az unió alapértékei.
Ha igen, akkor végső esetben a magyar szavazati jog megvonásával is végződhet a folyamat.
A háború mindent megváltoztatott
Mindenkit maga ellen fordított Orbán Viktor a sorozatos brüsszeli vétókkal. Sokak szerint eljött az ideje, hogy ledobják az EU jogi atombombáját a Fideszre, és elvegyék Magyarország szavazati jogát a tanácsban.
Az oroszbarátság miatt több tagállam is keménykedne Magyarországgal szemben, köztük a korábbi szövetséges lengyelek is. A lengyelek az ukrajnai háború kezdete óta folyamatosan fordultak szembe Magyarországgal. Jól mutatja ezt, hogy már többször bírálták Varsóból a magyar kormányt. Már az uniós háborúkban is kifaroltak a magyarok mellől.
A lengyel védőernyő nélkül már ledobhatják az uniós atomot Orbánra
A helyzet pedig oda is vezethet uniós tisztviselők szerint, hogy lépni kellene a hetes cikkely szerinti eljárásban is, amely az uniós jogi atombomba egy renitens tagállammal szemben: ez eredményezheti egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését is.A hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen még a Sargentini-jelentés alapján indította el az Európai Parlament 2018-ban, de az elmúlt években jóformán sehova nem jutottak vele. Lengyelország ügyében is napirendre került ez, tudható volt, hogy Varsó és Budapest bevédi egymást. Most viszont ez a szövetség egyre kevésbé létezik.
Jabronka Richárd
