Fotózás

Hogyan fotózzunk - emberek, portrék II.

A derítők segítségével a fényt visszaverhetjük a modellre. Ez lehet egy egyszerű fehér kartonlap, vagy akár egy világos színű esernyő, netán direkt erre a célra gyártott, összehajtható darab. Használhatjuk fehér, ezüst vagy arany színben is, attól függően, hogy milyen hőmérsékletű fényt szeretnék a modellre visszatükrözni. Az aranyszínű derítő sokkal melegebb, míg a fehér derítőlapok hidegebb fénnyel derítik be modellünket. Jobb eredményt érhetünk el, ha több derítőt használunk, melyek több irányból verik vissza a fényt, így az összes kellemetlen árnyékot eltüntethetjük velük.


Vaku használata
Ha nincs elég fény, nem leszünk jobban kisegítve ha kompakt gépünkön nagyon megemeljük az érzékenységet, ugyanis ez jelenleg még erős képzajjal jár, ami tönkreteszi a felvételt, ráadásul a csúnya, zavaró árnyékokat sem tudjuk eltüntetni úgy. Igyekezzünk alacsony érzékenységgel fotózni, és használjuk derítésre a vakut, akár nappal is. DSLR géppel már bátran fotózhatunk magas érzékenységgel is, a képzaj nem lesz különösebben zavaró. A vaku használatakor körültekintően járjunk el. Sajnos az egyszerű kompakt gépek beépített vakuját használva ne reménykedjünk különösebben művészi portréfotókban, hiszen ezek a vakuk csak egy irányból, direktben képesek bevilágítani a modellt, ami erős és csúnya árnyékokat képez. A beépített vakut maximum fényes nappal, a szabadban használhatjuk eredményesen, kis derítésre.

Akiknek lehetőségük van rendszervakut használni, sokkal jobban kézben tarthatják a világítást. A legfontosabb szempont, hogy kerüljük a direktbe vakuzást. A legtöbb vaku dönthető, nem ritkán forgatható fejű. Az egyik legkézenfekvőbb indirekt világítás, ha egy fehér falra (pl. plafonra) vakuzunk, és az onnan visszaverődő fénnyel világítjuk meg a modellt. Így nem lesz mögötte ronda árnyék, és kellemesen lágy, egyenletes fényben fog pompázni. Természetesen nem csak a plafonra vakuzhatunk fel, próbálkozhatunk oldalról érkező derítéssel is, vagy helyezhetünk a vaku elé is különböző lágyítókat, fényterelőket.


Ha nincs lehetőség visszaverődő fénnyel deríteni, használhatunk derítőlapot, más néven bouncert. Ennek lényege, hogy a vaku nem direktben a modellt világítja meg, hanem fénye a ráerősített, világos színű lapról verődik a modellre. Így a vaku fénye jóval lágyabb, gyengébb lesz, akárcsak a modell árnyéka. A legegyszerűbb bouncert egy világos színű, merev papírlap és egy gumi segítségével készíthetjük, hiszen sokszor arcpirító összegeket képesek az üzletekben elkérni egy apró műanyag lapért. Aki komolyabb hatást szeretne, az vásárolhat szándékosan erre gyártott derítőlapokat, amiknek már a formájuk és hatásuk is jóval komolyabb, de a barkácsoló kedvűek rengeteg mindent elkészíthetnek kartondobozok, alufólia, ragasztószalag és egyéb, otthon megtalálható dolgok felhasználásával.

Ne felejtsük el, hogy a vakuk fényereje a legtöbb esetben szabályozható, sokszor teljesen manuális működésre is állítható. Ha nappal használjuk derítésre a vakut, valószínűleg jobban járunk ha gyengítünk a fényerején (-0,75 és -1,75 között), hiszen nem teljes sötétségben szeretnénk a témát bevilágítani, csupán apró fénykorrekcióra használjuk. Továbbá kezeljük fenntartásokkal az automatika által mért értékeket is, hiszen ahhoz hogy a modellünk helyesen legyen exponálva, valószínűleg expozíció-korrekciót kell végezzünk, hogy a háttér is és a modell is helyesen legyen kiexponálva.

Hogyan fotózzunk - panorámafotók készítése

A dolog varázsához hozzátartozik, hogy egy-egy kép elkészítése némi időt, elhivatottságot és nem kevés hozzáértést követel meg a fotóstól, így egy panorámakép elkészítése sokaknak jóval nagyobb sikerélmény, mintha kattintunk egyet egy nagylátószögű optikával. Akadnak természetesen olyanok is, akik nem tekintik ezeket az alkotásokat klasszikus fotónak.


Az alapok
Panorámaképet általánosan több összeillesztett fotóból nyerhetünk. Egy panorámafotót jellemezhet az oldalainak egymáshoz viszonyított aránya. Szokás azt mondani, hogy a 3:1-nél nagyobb oldalarányú fotó már panorámaképnek minősül. Ebben a logikában egyetlen gond van csupán, mégpedig akkor, ha egyetlen fotót vágunk meg 3:1 vagy ennél nagyobb oldalarányúra. Ilyenkor klasszikus értelemben vett panorámaképünk nincs ugyebár, de a kitételnek eleget tettünk.


A panorámafotók másik jellemző adata , hogy hány fokos látószöget mutatunk be segítségével, (pl. 360 fok). Ezzel a meghatározással viszont annyi a probléma, hogy a kész képről nem tudjuk száz százalékos biztonsággal megállapítani, hogy hány fokos látószöget képez, és ezt az Exif adatokból sem tudhatjuk meg. Összességében tehát nehéz a dolgunk, ha egyszerűen és szakszerűen szeretnénk a panorámafotókat meghatározni.
A panorámafotók leggyakrabban vízszintes illesztéssel készülnek. Elvétve találunk függőlegesen illesztett képeket, illetve a panorámázás egyik kakukktojását, mikor mind függőlegesen, mind vízszintesen illesztjük a fotóinkat, így egy témáról egészen extrém felbontású "panorámafotónk" lesz. Ez nem panorámafotó, hiszen nem egy adott panorámát mutatunk be a segítségével, hanem inkább a felbontás növelésének egyfajta trükkös verziója.

A másik kakukktojás a gömbpanoráma, ehhez ugyanis a megjelenítésére alkalmas programra lesz szükségünk. Ebben a képet illesztés után megnyitva egy gömb kellős közepén találjuk magunkat, aminek a belső falát kitapétáztuk a készített fotókkal, így 360 fokban szemlélhetjük a lefotózott tájat. Ezekkel a programokkal képesek vagyunk forogni a gömb belsejében, illetve zoomolhatunk is. Mivel ezeket a képeket nem tudjuk kinyomtatott formában ugyanígy élvezni, így a gömbpanoráma szervesen kapcsolódik a számítástechnikához, ergo a fotó jelzőt a gömbpanorámáknál fenntartásokkal használom.


A technika alapkövetelménye a stabil állvány. Állvány nélkül is dolgozhatunk, de mivel a fotók egymáshoz képest elcsúsztatva készülnek, testünk instabilitása miatt így az illesztésnél vesztünk a képméretből (már ha egyenesre szeretnénk vágni a kép felső és alsó szélét). Ha állványunk van, akkor lényegében bármilyen panorámafotót képesek vagyunk elkészíteni. Minél stabilabb, profibb (értsd: kifejezetten panorámázáshoz használható) állvánnyal dolgozunk, annál nagyobb hatékonysággal tudjuk képeinket összeilleszteni.

Panorámafelvételt könnyen készíthetünk, csak el kell sajátítani, hogy milyen mértékben mozgassuk gépünket. Nagyon fontos, hogy tudjuk milyen képet szeretnénk a későbbiekben számítógépünkön elkészíteni, látnunk kell lelki szemeink előtt a kész felvételt. Állítsuk az objektívet nagylátószögű állásba, és mérjük fel hány felvételre lesz szükség a végleges képhez, majd ezt szem előtt tartva exponáljunk, azután fordítsunk egy keveset a masinán a kívánt irányba. Ügyeljünk arra, hogy az előző képnek kb. 1/4-1/5 része látszódjon a következő képen is, így fogja tudni szoftverünk illeszteni fotóinkat.

Hogyan fotózzunk - panorámafotók készítése II.

Mire figyeljünk?
Ha lehetőségünk van, manuális programmódban és manuális fókusszal exponáljunk (vagy rögzítsük az expozíciót), ugyanis ha gépünk ezeket automatikusan minden felvételnél elvégzi, problémáink adódhatnak az illesztéseknél. Ha minden képünk előtt fényt mér a gépünk, akkor nagy valószínűséggel eltérő expozíciós értékekkel készítjük felvételeinket, így azokat nem fogjuk tudni helyesen illeszteni. További probléma adódhat, ha gépünk autofókusza minden fotón más témára állítja az élességet, így a manuális fókusszal járunk a legjobban. Tájfotózásnál használhatjuk az autofókuszt is.


Érdemes odafigyelni arra, hogy egy-egy tereptárgy kettőnél többször véletlenül se szerepeljen a fotókon. Ügyeljünk a mozgó tárgyakra, emberekre, ugyanis az illesztésnél a programot össze fogja zavarni, hogy egyes képelemek nincsenek a helyükön. Ez szellemautókat, szellemembereket eredményezhet a kész képen. Ha polárszűrőt használunk, a panorámázás idejére csavarjuk le az objektívről, mert a különböző állásokban más-más módon fejti ki hatását, így szintén belezavarhat a tökéletes illesztésbe.


Ha kompakt gépünk van, nagy valószínűséggel találunk benne panoráma programmódot. Ez a program segít nekünk a képek elkészítésében, hogy a későbbi illesztésnél ne legyen gondban az illesztésért felelős szoftver. Első körben meg kell mondanunk a gépnek, hogy milyen módban, milyen irányban készítjük a felvételeket (pl. balról jobbra, jobbról balra, függőlegesen), ezután kezdhetünk fotózni. Az első kép elkészülte után gépünk halványan megjeleníti az előzőleg készített felvétel szélét, így könnyen hozzá tudjuk igazítani a következő felvételt. Egyes gépek képesek saját maguk is az illesztésre, de ezt nem javaslom: ha van, bízzuk csak a dolgot profi szoftverekre.


Tartsuk azt is szem előtt, hogy egy objektív minél nagyobb látószögű a perspektívát annál jobban torzítja, ezáltal komoly feladat elé állítva az illesztő szoftvereket. Általában 28 mm-es (Ekv.) állásban már nagyon torzítanak az objektívek, így ha biztosra szeretnénk menni de nincs panorámázásra való állványunk, akkor próbáljunk meg kicsit bezoomolni, hiszen tele állásban jóval kevésbé torzítanak az objektívek. Külföldön járva vigyázzunk, mert sok nevezetességnél külön kell fizetni a fényképezésért, és ha állványt használunk, azt sokszor nem engedik a helyi felügyelők, lévén az már profi munkának minősül. Ilyenkor ne kötözködjünk bizonygatva, hogy amatőrök vagyunk, hanem tegyük el az állványt és próbáljuk megoldani kézből a dolgot.


Az illesztés
Ha megvagyunk a fotókkal, akkor jön a dolog oroszlánrésze, az illesztés. A gyártók sokszor mellékelnek a gépekhez panorámaképek készítésére való programot. Ezeknek a hatásfoka elég közepes, csodát ne nagyon várjunk tőlük, de egy átlagfelhasználó 3-4 képes tájképeihez valószínűleg kielégítő teljesítményt nyújtanak. Ha komolyabban szeretnénk a panorámázással foglalkozni, akkor komolyabb szoftvereket kell használnunk. A teljesség igénye nélkül lássunk pár használható, egyszerű és profi programot.


Arcsoft Panorama Maker
Jelenleg a 4.0-s verziója elérhető. Egyszerű szoftver, alkalmas vízszintes, függőleges és többsoros panorámák illesztésére is, és 360 fokos illesztésre is alkalmas. Használata egyszerű, az illesztések már nem annyira profik, de összességében használható program. Előnye, hogy a RAW formátumot is támogatja. Leginkább a témával ismerkedőknek ajánlom.

Hogyan fotózzunk - panorámafotók készítése III.

Hibák

Smoky City Design: Panorama Factory
Jelenleg a 4.3-s verziója elérhető. Ez a program már sokkal nagyobb szabadságot ad a kezünkbe. Akár manuális illesztéssel, akár varázslóval is készíthetjük képeinket. Gépünk típusát (és az objektív gyújtótávolságát) megadva segíthetjük a torzítás korrigálását, a helyes illesztést. Rengeteg képkorrekcióval és egyéb extrával élhetünk használata során, támogatja a több magos processzorral szerelt gépeket is. Amatőr panorámaőrülteknek tökéletes progam.

Realviz Stitcher
Jelenleg az 5.1-s verziója elérhető. A program már csaknem profi szinten képes a képek illesztésére. Kontrollpontok megadásával tökéletesíthetünk az illesztésen, rengeteg illesztési metódust választhatunk, és a későbbi szerkesztést megkönnyítendő akár Photoshop PSD formátumban is menthetjük képeinket. Haladó, félprofi panorámázók használhatják eredménnyel.



Panorama tools, PTGui
Az egyik legjobb, legkomolyabb program, millió lehetőséggel, amiket felsorolni is nehéz. Sajnos a használatához már profi szintű panoráma ismeret szükségeltetik, de varázslója azért ennek a programnak is van.
Miután programunk összeillesztette a képeket, gondosan ellenőrizzük, hogy tényleg minden illesztés helyes-e, majd vágjuk le a kilógó képrészeket. Több mint valószínű, hogy egyes illesztések nyomot hagynak maguk után - legalább is az első pár kép készítésénél mindenképpen - amíg rájövünk az ízére, megtanuljuk a buktatókat és a szabályokat. Ha a képünkön látszanak az illesztések, és hiába próbálkoztunk újraillesztéssel mégsem lett jobb, a Photoshopot segítségül hívhatjuk, hogy retusáljuk ezeket a nyomokat. Természetesen ehhez már a Photoshop magas fokú ismerete szükségeltetik.


Ha elrontottuk a képet, nézzük meg, miért nem tudta a szoftver összeilleszteni a képeket! Íme pár gyakran előforduló hiba:
• Túl közeli témát választottunk, így az egyszerűbb programok nem képesek a durva perspektivikus torzítást korrigálni.
• A képeken mozgó emberek, tárgyak megnehezítik a pontos illesztést.
• Közeli tájelemek lehetetlenné teszik a tájkép illesztését, hiszen az egyik képen más látszik a tájelem mögött, mint a következő beállításban.



A panorámafotózás egy nagyon izgalmas és látványos válfaja a fotózásnak, mindenkit buzdítani szeretnék, hogy próbálja ki magát a témában! Próbáljunk meg minél látványosabb, izgalmasabb képeket alkotni, ne csak folyton az unalmas messzi tájat panorámázzuk. Ha már túl vagyunk az ismerkedésen, próbálkozzunk meg többsoros képekkel, 360 fokos panorámával, esetleg gömbpanorámával. Ha egy kép elkészítéséhez nincs megfelelően nagy látószögű objektívünk, akkor készíthetjük képeinket portréállásban is, így tágasabb panorámát mutathatunk meg, viszont ugyanahhoz a látószöghöz több képet kell készítenünk a portréállás miatt. Mindenkinek jó próbálkozást, eredményes képszerkesztést és jó fényeket kívánok!

Fotós tippek: Portré fotózás

5 tipp emlékezetes úti fotók készítéséhez

Hogyan örökíthetjük meg a várva-várt utazásunk emlékeit? Természetesen mindenki magával visz legalább egy kompakt kamerát utazásaira, vakációjára. Itt van néhány könnyen követhetö tanács ahhoz, hogy nyaralásunk során készített fotóink évek múltával is felidézzék a szórakozás és kikapcsolódás emlékeit. Természetesen ezeket a tippeket nem csak utazások alkalmával érdemes szem elött tartani - kameránkon kívül.

Tervezzünk elöre
Egyik alapvetö fotós szabály: gondoljuk elöre végig, hogy milyen helyen és miket fogunk fotózni. Ez egy hosszabb utazás elött különösen érvényes. Nincs annál rosszabb, mint amikor egy vissza nem térö alkalmat szalasztunk el, mert elfogyott a film, nincs a vakuban elem, vagy a piszkos objektív lencséjén becsillan a fény. Készüljünk rá a fényképek elkészítésére, vegyük végig, hol és mit érdemes fotózni, milyen filmre lesz szükségünk (pl. ISO 100-as nappali, 400-as, vagy gyorsabb éjszakai képek készítéséhez). Ne felejtsük el bekészíteni a fényképezögép, vaku, vagy egyéb technikai felszerelésünk leírását. Nézzük meg, hogy milyen turista látványosságok vannak, amiket érdemes megörökíteni, vannak-e szökökutak, emlékmüvek, vagy érdekes utca részletek. A helyszínen keressük azokat a látványosságokat, helyszíneket és témákat, melyek valamilyen szempontból érdekesek. Próbáljuk meg a város, hely és a helyi emberek mindennapjait is megörökíteni, ne csak a "szokásos turista fotókat" kapjuk lencse végre.


Figyeljünk a kompozícióra
Hivatásos fotósok gyakran használják a "harmad szabályt", amikor a képkockát három egyenlö részre osztják függölegesen és vízszintesen egyaránt. Az így kapott vonalak valamelyikén, vagy a metszéspontján helyezik el a fénykép tárgyát. Az így megkomponált képek sokkal érdekesebbek és a nézö szemét sokkal inkább vonzzák a képre, annak témájára. Tanuljuk meg meglátni a jó témákat. Figyeljünk érdekes dolgokra, mint például szokatlan felületek, élénk színek, vagy érdekes vonalak.


Figyeljünk az emberekre
Az embereket a legnehezebb és egyben a leghálásabb fényképezni. Emeljük ki öket, amikor fényképezünk. Amennyiben van zoom a gépünkön, használjuk telefotó állásban, töltsük be az egész képkockát az arcával. A telefotó állásban el is különíthetjük a háttértöl, mert ilyenkor a mélységélesség kissebb, ezáltal a környezete életlen marad, míg az alak élesen kiemelkedik abból. Egy másik fotós alapszabály, az egyszerüsítés. Hagyjunk el minden olyasmit a kompozícióból, ami felesleges a témánk szempontjából. Ne azonnal nyomjuk meg az exponáló gombot, nézzük meg, hogy egy kicsit arrébb állva kihagyhatunk-e olyan dolgokat a képböl (utcai szemetes, parkoló autó, stb.), amik feleslegesek a képen. Egy összefüggö és érdekes színes felület, vagy egy üres tér jó hátteret adhat a portrénknak. Ugyanakkor kerüljük a beállított csoportképeket, amin mindenki belemosolyog a kamerába. Sokkal érdekesebb a társainkat tevékenységük közben fotózni, amikor nem mereven a kamerába néznek. A végeredmény egy sokkal természetesebb fénykép lesz.


Tájképekröl
A tájak a másik nagyon fontos szereplöi az utazás alkalmával készített fényképeknek. Ügyeljünk arra, hogy mind horizontális, mind vertikális kompozíciót is készítünk, hogy aztán az album összeállításánál válogathassunk a megfelelö képekböl. Ha a táj sok részletét akarjuk rögzíteni, ügyelnünk kell, hogy a fények egyenletesek legyenek. Ne legyen túl nagy eltérés a sötét, árnyékos részek, valamint a világos, fényes részek között, mert a film nem tudja mindegyiket egyformán rögzíteni, ha nagy az eltérés. Legyünk kreatívak! Keressünk élénk, kontrasztos színeket, mint például a homok éles, világos színe, az élénk kék égbolttal, valamint drámai képeket, mint amit a lemenö nap tud festeni, vagy a viharfelhökön keresztül sütö nap sugarai.


Használjuk a fényeket
Szabadban, közelre fényképezve használhatjuk a fényképezögép vakuját (vagy külsö vakut), hogy a nemkívánatos árnyékokat kitöltsük, amiket az erös nap okoz. Azokon a fényképezögépeken, amelyek rendelkeznek beépített vakuval, használjuk a "fill-", vagy "direkt-vaku" funkciót. A gép automatikusan biztosítja a megfelelö expozíciós idöt, amely eltünteti az erös árnyékokat portrénk alanyának szeme alól. Hasznát vehetjük még közel fényképezésnél (makró) is, amivel kiemelhetjük a témát környezetéböl, mint például virágok, bogarak, stb. Esti fotózásnál, ha távoli témát akarunk megörökíteni, kapcsoljuk ki vakunkat. A vakuk hatótávolsága általában pár méter, így azok távoli témánkat nem fogják megvilágítani, ráadásul gépünk rövidebb expozíciós idöt fog választani a vakuzáshoz.

Kikapcsolva vakunkat és éjszakai (Night Scene) módot választva - ahol lehetséges - megfelelö képeket fogunk kapni, még egy egyszerübb kompakt kamerával is. Ügyeljünk arra, hogy stabilan tartsuk a gépet, használjunk állványt, vagy próbáljuk meg stabil felületre letenni, vagy letámasztani azt. A bemozdulások elkerülésére továbbá ajánlott távkioldó használata, vagy ha fényképezögépünk nem rendelkezik ilyen opcióval, használjuk az idözítö funkciót (timed exposure). Amennyiben szeretnénk társunkat, vagy egy társaságot is megörökíteni este, állítsuk öt/öket a vaku hatókörén belül és válasszuk ismét a "Night Scene" program módot. Manuális fényképezögépeknél (vagy manuális állásban) exponáljunk úgy, mintha vaku nélkül fotóznánk.
Még egy utolsó jó tanács: készítsünk több képet! Ez különösen érvényes a digitális fotózásnál. Nincs annál rosszabb, mint egy hosszú nyaralás után otthon észrevenni, hogy a várva-várt fotónk bemozdult, vagy valaki belépett az exponáláskor, amit akkor nem vettünk észre.
Jó fotózást!

Fotózás télen - Hogyan fotózzunk a hidegben?

A téli idöszakban nagyon sok jó alkalom kínálkozik a fotózásra, legyen az akár az ünnepek, akár a téli szünet. Gyakran ezek az alkalmak a szabad téren vannak, amikor a hömérö 0 fok alatt marad még napközben is. Itt merül fel a kérdés, hogy fotózni, de hogyan? Hogyan óvhatjuk meg a fényképezögépek érzékeny áramkörét az idöjárás szélsöségeitöl?
Milyen lépéseket érdemes tenni annak érdekében, hogy jó téli fotókat készíthessünk és az értékes technikát is megóvjuk?


Természetesen érdemes erre is elöre felkészülni, mint minden fotózási alkalomra. A réteges öltözködés mellett gondoljunk extra elemekre is. A hideg elsösorban az elemekre van hatással, mely különösen érvényes a digitális fényképezögépekre. Hidegben az elemek hajlamosak gyorsabban elveszteni az energiájukat. Ennek elkerülése érdekében fényképezögépünket tartsuk minél tovább testünk közelében, a kabátunk alatt. Érdemes tartalék elemeket is magunkkal vinni, melyeket szintén tartsunk ingzsebükben, hogy amikor szükség van rá, kicserélhessük. Egyszer használatos ceruza elemek esetében érdemes azokat még eltenni, mert sokszor még egyszer újra betölthetjük miután egy kicsit felmelegedtek és kicsit magukhoz tértek.

Hagyományos, filmes gépeknél, amennyiben lehetöség van rá, használjunk manuális fókusz állítást az autofókusz helyett, ezzel is energiát takarítva meg. Amennyiben teljesen biztosra akarunk menni, akkor vigyünk magunkkal teljesen manuális fényképezögépet és fényméröt. Ebben az esetben nem lehet akadály, ha elvesztünk minden energiát a hideg miatt. Miután a képeket elkészítettük, tegyük vissza a gépet kabátunk alá, hogy újra felmelegedhessen valamelyest.
Mi van akkor, ha havazik? Gyengébb havazás hószállingózás még nem árt meg a fényképezögépnek, természetesen, ha csak a fotók exponálásának az idejére vesszük elö. Ilyenkor is érdemes valamilyen fedezéket keresni, ahol csökkenthetjük az esélyét annak, hogy víz és pára kerülhessen a gép érzékeny elektronikájához, szerkezetébe. Nagyobb havazásnál már érdemes megfontolni, hogy használjuk-e fényképezögépünket.

Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy mindenképpen meg akarjuk örökíteni a havazást és a havas tájat, várost, akkor érdemes megfontolni, hogy egy egyszer használatos csepp, illetve vízálló kamerát beszerezzünk. Másik megoldás lehet olyan vízhatlan tok beszerzése, melyet víz alatti fotózáshoz szoktak használni. Ez megóvja a fényképezögépet és a objektív üvegét is. Ilyenkor vigyünk magunkkal törlökendöt is, mert a szállingozó hó hamar rákerülhet az objektívre, ezáltal tönkretéve a képet.
A fényképezögépek legnegyobb ellensége a pára, a páralecsapódás. A hidegben a levegö páratartalma alacsony, ebböl adódóan a probléma nem akkor adódik, amikor a melegböl kimegyünk a hidegbe. Nem is akkor, amikor kinn tartózkodunk a szabadban, hanem amikor a hidegböl visszamegyünk a melegbe. Ilyenkor nem csak az objektív üvege párásodik be, hanem a fényképezögépen belül is könnyen pára keletkezhet. Ennek elkerülése érdekében minél lassabban, fokozatosan kell a szoba hömérsékletére felmelegíteni a gépet. Semmiképpen ne tegyük radiátor, vagy más höforrás közelébe, inkább a szoba hidegebb részére, mint például az ablak közelébe.
Jó fotózást!

Panoráma fotók, panoráma fotózás

Néhány tipp jobb színes képek készítéséhez

- Használjunk expozíció korrekciót (bracket), ha lehetséges. Legtöbbször egy helyszín, vagy téma fotózásánál több jó expozíciós idö is lehetséges, még inkább igaz ez különösen kontrasztos helyszínen. Még mindig jobb több kockát ellöni egy adott témára, mint utólag visszamenni egy újabb fényképért, vagy esetleg elrontani egy gyönyörű naplementét. Két-három különbözö expozíciós idö használata már szabadabb választást enged, a megfelelö hangulatú kép kiválasztásához.

- Váltsunk expozíciót. Ez eltér a fent leírt expozíció korrekciótól abban, hogy jelentös mértékben megváltoztatjuk az expozíciós idöt. Egy normál mért értékhez képest eltérhetünk 2-3 stop-pal is. Mind lefelé (alul-exponált), mind felfelé (felül-exponált) történö eltérésnél más és más részletei tünnek elö egy képnek.

- Készítsünk mind vertikális, mind horizontális képet az adott témáról. Ez döntöen megváltoztathatja ugyan annak a témának a visszaadását a fényképen. Sokan vitatkoznak a vertikális, vagy a horizontális képek fölött, hogy melyiket érdemes fotózni. Ha az adott témáról mindkét felvételt elkészítjük, utólag eldönthetjük, hogy nekünk melyik tetszik.

- Használjunk szüröket. A meleghatású szürö megadhatja azt a pluszt, amit egy tájképtöl, vagy egy portrétól várunk. Egy dohányszínü szürö egyfajta hangulatot adhat a színes képeknek. Mivel több, mint ezerféle szürö létezik ezért inkább próbáljunk ki egy párat előbb, hogy melyik tetszik a saját ízlésünknek a legjobban. Mielött beruháznánk színes szürökbe, érdemes kipróbálni a photoshop programok valamelyikén az "effect filter"-ek hatását a képre. Így nem kevés pénzt is megspórolhatunk.

Tippek egy új látásmód kialakításához

Fotózási tippek az ünnepekre

Az ünnepek közeledtével sok élmény vár ránk, amelyek megörökítésre várnak. Az események sokszínüsége miatt érdemes elöre felkészülni a fotózásra. Ha az alábbi tippeket végigolvassuk, egy picit nyugodtabban alhatunk, hogy felkészültünk a családi események megörökítésére és talán nem maradunk le semmi lényeges dologról.
Lényeges elöre tervezni. Karácsonykor és szilveszterkor kevés üzlet tart nyitva, hogy filmet, elemet, vagy egyéb fotócikket vásároljunk. Nincs annál rosszabb, mint este 10 óra körül nyitva tartó boltot keresni, ahol filmet, vagy ceruza elemet lehet kapni.
Bevásárlás:

• Film
• Memória (digitális)
• Elem

Teendök:

• Felszerelés tisztítása
• Kiüríteni a memória kártyákat
• Megfelelö helyet biztosítani a digitális képekhez
• Tölthetö elemek feltöltése
• Legyen kéznél a kezelési útmutató (gép, vaku, stb.)

Korábbi fotós tapasztalataink alapján becsüljük meg, hogy körülbelül mennyi filmre van szükségünk. Érdemes 10-20%-al többet venni, a biztonság kedvéért. Becsüljük meg, hogy mennyit fogunk bennt és mennyit a szabadban fényképezni és ennek megfelelöen válasszuk meg a filmek ISO értékét.
Vegyük figyelembe az üzletek ünnepi nyitvatartását. Ugyan ez vonatkozik az elemekre is. Ha tölthetö elemeket használunk, idöben kezdjük el feltölteni azokat, szem elött tartva a töltö kapacitását.
Tipp: a nagyobb benzinkutak 24 órát tartanak nyitva az ünnepek alatt is és általában tartanak filmet és ceruza elemet is.

A digitális fényképezögépek memória kártyáját ellenörizzük, hogy a korábban rögzített képek le lettek-e töltve róla és le lett-e törölve. Arról is gyözödjünk meg, hogy elegendö tárkapacitásunk van-e számítógépünkön az ünnepi képek letöltéséhez. Ha fogyóban van a merevlemez tároló kapacitása, ajánlatos a régebbi fotókat CD-ROM-ra, Zip disk-re, stb. arhíválni. A memória kapacitás a digitális fotózás egyik sarkalatos pontja. Jobb képek --> nagyobb felbontás --> nagyobb memória igény. Érdemes az alkalomra való hivatkozással egy nagyobb kártyával meglepni magunkat
Mint minden nagyobb fotózási alkalom elött, érdemes most is átnézni a felszerelésünket és megtisztítani a portól és szennyezödésektöl a vázat és az objektíveket. Figyeljünk rá, hogy megfelelö tisztító eszközöket használjunk, melyeket speciálisan a fotós felszerelésekhez készítettek (törlö kendö, ecset, sürített levegö, stb.), különben könnyen megkarcolhatjuk az objektívet, vagy kárt tehetünk a váz zárszerkezetében.
A digitális készülékeknél szintén célszerü a tisztítást elvégezni, ugyan kicsit könnyebb dolgunk van, mert az SLR masináktól eltekintve, nem cserélhetöek az objektívek. Itt is tisztítsuk meg az elötét lencséket, hogy elkerüljük a becsillanásokat, a keresöt, az LCD kijelzöt.


Érdemes a fényképezögép kezelési útmutatóját elövenni - még akkor is, ha már többször végigolvastuk - és átnézni, különös tekintettel azoknak a szituációknak a szem elött tartásával, amelyek elöre láthatólag várnak ránk. Mindíg találhatunk valamilyen apró részletet, amit már ugyan korábban átfutottunk, de még nem volt alkalmunk kipróbálni a gyakorlatban. Ilyenek lehetnek; lassú vaku szinkron, hosszú záridö (mozgás ábrázolása, csillagszórók, stb.), idö/rekesz automatika alkalmazása, idözített exponálás, stb.
Ez vonatkozik a digitális fényképezögépekre ugyan úgy, mivel a technika fejlödésével, egyre több digitális fényképezögép rendelkezik többlet funkciókkal (rekesz/idö automatika, vaku módok, stb.) a kompakt kategóriában is. Érdemes egy kis idöt fordítani az útmutató átböngészésére és néhány funkciót a gyakorlatban is kipróbálni.
Legyünk tisztában a vakunk hatótávolságával. Ha a fotózás tárgya a vaku hatótávolságán kívül esik menjünk közelebb a tárgyhoz, váltsunk hosszú vaku szinkronra (amennyiben a gépünk rendelkezik ezzel a funkcióval), vagy kapcsoljuk ki a vakut. Több beépített vakuval felszerelt fényképezögépet bövíthetünk rendszer vakuval. Mivel a beépített vakuk rövid hatótávolságúak, ezzel a módszerrel növelhetjük a bevilágított területet. A fényképezögép használati leírása tartalmazza azoknak a rendszer vakuknak a listáját, melyeket alkalmazhatunk.
Természetesen fogunk csoport képeket is készíteni, amikor megkérjük a család tagjait, hogy álljanak össze egy csoportképre. De sokkal érdekesebb és életszerübb, ha az embereket tevékenységük közben ábrázoljuk, amikor például az ajándékokat kibontják, vagy éppen kipróbálják azokat. Az eredmény: sokkal természetesebb, életszerü képek.
Az ünnepek különbözö humoros és érzelmekben gazdag helyzeteket hoznak. Tartsuk a fényképezögépünket mindíg kéznél, exponálásra készen, hogy nehogy elmulasszunk valamilyen érdekes pillanatot. Legyen a gép bekapcsolva és a vaku töltött állapotban. Érdemes a 'Program' módra váltani, hogy ne kelljen beállításokkal idöt tölteni. Igy nem maradunk le egy fontos pillanatról. Ha mégis állítani szeretnénk valamit és marad is rá idönk, akkor késöbb még mindíg tudunk rajta változtatni.

A digitális fényképezögépek híresek az étvágyukról, mind elem, mind memória tekintetében. Ha van egy kis idönk töltsük le a képeket a gép memóriájából és tegyük fel az elemeket tölteni. Amennyiben rendelkezünk hálózati adapterrel, amikor csak lehet és hálózati csatlakozó közelében vagyunk, használjuk azt, hogy spóroljunk az elemekkel. Amikor takarékoskodni szeretnénk az elemekkel és mód is van rá, kapcsoljuk ki az LCD kijelzöt. Ez az egyik legnagyobb energia fogyasztó. Ennek másik módja a masinát a televízió készülékre kötni. Ilyenkor az LCD kijelzö kikapcsol és nem csak takarékoskodhatunk az elemmel, de sokkal nagyobb méretben láthatjuk a képeket. Ugyan a komponálás kicsit nehézkesebb így, de hamar meg lehet szokni. Arról nem beszélve, hogy ezáltal többen is figyelemmel kísérhetik tevékenységünket és föleg a kisebbeknek ad örömet, hogy a televízióban "szerepelhetnek". Ehhez szükség van a legtöbb kameránál alapfelszereléshez tartozó 'Video csatlakozó kábelre'.

Digitális kamerák - melyiket válasszam?

Azoknak próbálunk meg egy kis segítséget nyújtani, akik régóta kacsingatnak a digitális fotózás felé, de még nem sikerült a kezdeti lépést megtenniük, az adatáradat és az eddig - a fotózás szempontjából - ismeretlen technikai újdonságok miatt, melyeket a prospektusok, reklámok zúdítanak ránk. Nem kell kétségbe esni, mert még mindig fotózásról van szó. Vannak ugyan lényegi eltérések, de a digitális fényképezögépeken is az objektíven keresztül jut a fény a kamerába, van egy "eleme" ami ezt a fényt rögzíti és mindezt a kioldó lenyomásával hozzuk müködésbe.
A digitális fényképezögépek között is vannak felépítésbeli és tudásbeli különbségek, ugyan úgy, mint filmes társaiknál, ami egy jó hír, hiszen így mindenki talál fényképezési szokásainak és pénztárcájának megfelelöt. Mindenek elött tisztázni kell, hogy mire is szeretnénk a fényképezögépet használni. A következö kérdéseket kell feltegyük magunknak, mielött elindulunk bevásárolni:

• Milyen fotókat készítünk a leggyakrabban?
• Mekkora nagyításokat készíttetünk általában?
• Azt akarjuk, hogy a fényképezögép elférjen a zsebünkben, vagy esetleg a már meglévö fotós felszerelésünket szeretnénk kompatibilisé tenni egy digitális kamerával.

Ha ezekre a kérdésekre tudjuk a megfelelö választ, akkor már nagy gond nem lehet digitális fényképezögépünk kiválasztásában.
Alapvetöen 3 tipusú digitális fényképezögép van, felépítésük tekintetében: kompakt fényképezögépek (fix, vagy zoom objektívvel), SLR fényképezögépek, cserélhetö objektívvel és ZLR (zoom-lens reflex) fényképezögépek, melyek úgy müködnek mint SLR társaik, csak nem cserélhetö az objektívjük.
Az SLR kamerák adják a legnagyobb szabadságot a fotók elkészítésében, használhatjuk a már meglévö objektívjeinket vele, de ezek a legdrágábbak, többnyire profi fotósok használják.

ZLR társaik szintén nagyobb szabadságot adnak a fotózásban (automatikus, manuális módok és többfajta beállítási lehetöségek) és áruk is alacsonyabb.
A kompakt masinák nagyjából hasonló tudással bírnak, mint filmes társaik és jelenleg ezek árai megfizethetöek a fotózást kedvelö és a digitális világba belépni kívánó amatörök számára. A kompakt fényképezögépek ma már rengeteg funkcióval vannak ellátva. Ugyan nem tudják az SLR kamerák nyújtotta rugalmasságot biztosítani, de egy sokkal mérsékeltebb áron rengeteg opciót nyújtanak és ugyan akkor nagy elönyük, a méretük. Akár a zsebünkben is elférnek.

Felbontás
Az elsö kérdés egy kamera kiválasztásánál, amit meg kell válaszolnunk, a kép méretének felbontása. Alapvetöen ez a lelke a digitális fényképezögépeknek, ez határozza meg, hogy mekkora papír képet tudunk nagyítani és mennyi színt, részletet tudunk rögzíteni a gép memóriájában (a memóriáról késöbb). A felbontás nem más, mint a képpontok, amit a kamera CCD érzékelöje rögzít és Pixelben, vagy Mega Pixelben adják meg.
A CCD*, egy fényérzékeny elektronikus chip, ami tulajdonképpen a filmnek felel meg a digitális fényképezögépekben. A pixelek (pontok) ezen a chip-en helyezkednek el és ezek reagálnak, amikor fény éri öket, hasonló képpen, mint amikor a retinát fény éri az emberi szemben. Minél több pont van a CCD-n, annál nagyobb a felbontása a képnek, ezáltal nagyobb papírképet nagyíthatunk. A felbontást megapixel-ben tüntetik fel, ami nem más, mint millió pixel. A nagyításokat papírképre akár otthon is elvégezhetjük egy jobb minöségü fotó nyomtatóval, vagy elkészíttethetjük digitális laborban is.

Objektívek

A cserélhetö objektíves digitális SLR fényképezögépek kiválasztása a legegyszerübb, mivel ezek kiválasztása feltételezi már meglévö filmes SLR fényképezögép meglétét. Ebben az esetben csak a vázat kell megvenni és a meglévö objektívjeinket minden további nélkül használhatjuk vele. Ilyen rendszerek például a Nikkor objektívekhez a Nikon D1X és D1H, vagy a Fuji S1, illetve a Canon objektívek esetében a Canon EOS D30.
Ugyan akkor a kompakt digitális fényképezögépnél gondosabban kell kiválasztanunk kameránkat az objektív szempontjából, mivel ezek nem cserélhetöek. A jó hír viszont, hogy manapság a fix objektíves gépektöl egészen a 10-szeres optikai zoomig, minden féle kompakt fényképezögépet megtalálunk a piacon. A legtöbb népszerü kompakt masina ma már 2x, 3x optikai zoommal rendelkezik, ami 35 mm-es társainknál (kamerától függöen) kb. 35-105 mm-nek felel meg.
Meg kell még említenünk a digitális zoom-ot, amely lehetövé teszi, hogy az optikai zoomon túl is közelítsünk a tárgyhoz. Azonban vannak hátrányai, mivel ennek lényege, hogy a kép közepét digitálisan nagyítja, mely a kép minöségének rovására megy. Ilyen fajta nagyítást a számítógépen lévö photoshop programokkal is el tudunk végezni. Ezért nem is javasolt a digitális zoomra túlzottan hagyatkozni és ezért a vásárlási döntésünknél ezt figyelembe venni.
A kompakt fényképezögépeknél is van azért mód arra, hogy a kamera adta objektív lehetöségein túl lépjünk, ugyanis némelyik márka ajánl elötét objektíveket. Ebben az esetben egy adapter objektívet csavarhatunk fel az objektívünk elé, mint például egy szüröt. Az elötét objektívek többfélék lehetnek a halszemtöl kezdve a nagylátószögön keresztül a telefotó lencsékig, különbözö változatokban.

Keresö
A digitális fényképezögépek hátoldalán található LCD kijelzö talán az egyik legjobb újítás a fotózásban, amit a digitális gépek magukkal hoztak. Ezen nemcsak nagyításban láthatjuk az éppen aktuális képet, hanem a rögzített kép egyben visszanézhetö is. Amennyiben valamilyen hibát találtunk az elkészített fotón a kép azonnal megismételhetö. Azonban az LCD kijelzöknek van egy hátránya is, az energia fogyasztás, amely a digitális fényképezögépek egyik velejárója. Ez legyen következö szempontunk a masina kiválasztásában. Milyen áramforrást használ a kamera, lehet-e újra tölteni, használható-e hálózati adapter, illteve, hogy az LCD kikapcsolható-e, tudunk-e használni optikai keresöt?
A mai digitális fényképezögépek már mind LCD, mind optikai keresöt is alkalmaznak. A fejlettebb változatokon az LCD kijelzö már kihajtható a kamera síkjából, ahogy az LCD-vel felszerelt video kamerák is alkalmazzák. Ez nagyon hasznos lehet alsó, vagy felsö perspektíva fotózásánál, amikor sem a rögzített LCD kijelzöt, sem pedig az optikai keresöt nem tudjuk használni.

Memória kártya (digitális film)

A digitális fényképezögépek a képeket memória kártyákra rögzítik. A másik nagy elönye a digitális világnak, hogy ezeket a kártyákat a végtelenségig lehet használni, felvenni rá, letörölni és újra felvenni, minöségi romlás nélkül. Nincs többé elöhívás, nagyítás, csak letöltés és újrafelhasználás.
Manapság a legelterjedtebb mamória kártya, a flash memória. Vannak még fényképezögépek amelyek floppy lemezre rögzítenek, optikai lemezre és van olyan is, amelyik IBM micro drive-ot is elfogad, amely már akár 1GB adatot is képes tárolni.
A flash memóriának 4 féle változata van: SmartMedia, CompactFlash, a Sony MemoryStick és egy viszonylag új, az SD, vagy MultiMedia kártya. Igazából nagyobb különbség nincs ezek között a kártyák között, mint a méretük és formájuk. Mindegyik digitális fényképezögéphez gyárilag csomagolnak egy alap kártyát (8 - 16 MB), amely gyorsan kevésnek bizonyul, föleg ha nagy felbontásban fotózunk.

A végén meg kell említenünk a számítógépes csatlakozást is, mivel a digitális fényképezés feltételez valamilyen számítógép használatot is, ahová képeinket letölthetjük. Kameránkat vagy soros, vagy USB csatlakozón keresztül tudjuk a számítógéphez csatlakoztatni. Az utóbbi sokkal gyorsabb és a nagyobb felbontású kamerák már ezt a lehetöséget ajánlják. Ha számítógépünk még nem rendelkezik USB csatlakozóval, akkor ajánljuk egy ilyen kártya beszerelését, mert ez lényegesen meggyorsítja a képek letöltését. A csatlakozó kábelek, a memória kártya, a vállszíj, a számítógépes program és a videó csatlakozó, mellyel a tévéhez is csatlakoztathatjuk a digitális fényképezögépet az alapfelszereléséhez tartozik.
* CCD - A "Charge-Coupled Device" rövidítése, egy olyan müszer, melynek félvezetöi úgy vannak összekötve, hogy az egyik kimenete, a másik bemenete. Digitális fényképezögépeknél, videó kameráknál és optikai scanner-eknél alkalmazzák.

Velencei Karnevál, fotós szemmel

Az évente megrendezésre kerülö velencei karnevál, a februári hónap egyik legérdekesebb és leghangulatosabb farsangi ünnepsége. Az észak olaszországi kis város hangulatával és szépségével az év minden részében elkápráztatja az odalátogatókat, de ilyenkor a farsang idején olyan, mint évszázadokkal ezelött, amikor az itt lakók régi ruhákba és fantasztikus kosztümökbe öltözve még színesebbé varázsolják az utcákat és tereket. Ebben a forgatagban mindenki a fotózás megszállottja lesz, ami nem is csoda, hiszen annyi érdekes látnivaló van. Éppen ezért nem árt néha a fényképezögépet letenni, és csak élvezni a hangulatot elvegyülni a tömegben, hogy részesei legyünk ennek a fergeteges karneválnak.

Mindenki, aki még nem volt a velencei karneválon jó, ha tudja, hogy a két hetes rendezvény sorozat hivatalosan 2002. február 2.-tól 12.-ig tart, de már elötte pár nappal elkezdödik. Érdemes a hétköznapokra tenni az ott tartózkodás dátumát, ilyenkor lehet igazán a karneváli hangulatot átérezni és kényelmesen fotózni is. Ebben az idöszakban még találunk helyet a kávézókban és éttermekben is. A hétvégéken viszont sokkal nagyobb a tömeg, szinte mozdulni sem lehet a rengeteg turistától.

Ha hirtelen ötlettöl vezérelve úgy gondoljuk, hogy meglátogatjuk a karnevált, nem feltétlenül kell az utazási irodákra hagyatkozni. Autóval hét-nyolc óra alatt le lehet érni, a szállás, ha nem bent Velencében akarunk megszállni, akkor nem okoz problémát. A legjobb a Jesoloi félszigeten szállást keresni, nem csak olcsóbb, de a parkolási gondunk is megoldódik. A félsziget végéböl óránként indul hajó, amely a Szent Márk tér elött tesz ki minket. Ez a hajójárat hajnaltól késö éjszakáig közlekedik.

Akik komolyabban akarnak fotózni, azok alaposan készüljenek fel. Az általános fotós felszerelés mellett feltétlenül vigyünk magunkkal egy közepes teleobjektívet vagy portré lencsét, A 80-200mm-es zoom objektív ajánlott. Elengedhetetlen a vaku és a széles film választék is. Szükség lehet az ISO 800-as filmre is ugyan úgy, mint az ISO 50-es vagy ISO 100-asra. Állvány nélkül sok képröl fogunk lemaradni, ezért egy könnyü, vagy egy egylábú állvány jól jöhet. Hasznos lehet felszerelésünket kiegészíteni egy kompakt vagy egy digitális kamerával. Annak ellenére, hogy mindenre szeretnénk felkészülni próbáljunk minél kisebb felszerelést összepakolni, nem csak azért mert egyszerübb cipelni, de jobban tudunk rá vigyázni is. A nagy tömegben elöfordulhatnak zsebtolvajok, ezért nem árt az óvatosság.

Egy-két jó tanács a fotózáshoz:

Természetesen Velencében minden utcát, teret, épületet és mindent, ami él és mozog érdemes megörökíteni, de erre se idönk, se energiánk nem lesz. A karnevál lényegében a Szent Márk tér és környékén zajlik. Délutánonként, úgy öt óra tájban kosztümös divatbemutató várja az érdeklödöket a Szent Márk téren felállított színpadnál. A fantasztikus kosztümökbe öltözött emberek barátságosak és szívesen állnak modellt mindenkinek, aki erre megkéri öket. Nyugodtan kérjük meg öket, hogy álljanak úgy, hogy a háttér és a fények is kedvezöek legyenek. Érdemes figyelni, hogy mikor jelenik meg a téren új figura, akit mi is lekaphatnánk.

Ha azt látják, hogy a fotósok nyakukban két-három fényképezögéppel rohannak egy irányba akkor biztos, hogy valami érdekes történik, amit mi is megörökíthettük. A legtöbb kép amit ilyenkor készítünk portré, ezért ne felejtsük el a portré készítés alapszabályait: a fényt az alakra mérjük vagy a börtónusra. Használjunk középre súlyozott, vagy spot fénymérést, az élességet a szemre állítsuk. Használjunk vakut! Erös fényviszonyok mellett a vaku lágyabbá teszi a képet és csökkenti az erös árnyékokat. A legideálisabb az ISO 400-as film használata. Napos helyeken érdemes kipróbálni az ISO 160-as portré filmeket is. Délután és este felé az ISO 800-as film ajánlott.
Látogassa meg a PhotoNet Online Galériáját, ahol több színes fotóval próbáljuk meg a karnevál hangulatát felidézni, valamint elolvashatják a karnevál részletes programját is.

Saját megjegyzésem: a velencei karnevál évente kerül megrendezésre, célszerű mindig az aktuális programokra rákeresni ... Üdv. M.T.E.

Sportfotózás

Sportfotózás - képekben

Bessenyei Péter, nagyszerű magyar ember, akire nagyon büszkék vagyunk ...

Sportfotózás - képekben II.rész

Bessenyei Péter repülős bemutatójáról csatolok pár felvételt. Forrás: www.besenyeipeter.hu

Digitális fotó kislexikon - CCD felbontás - megapixel

Ismertető: A CCD a képkészítés lelke, a filmtekercset helyettesíti a digitális gépeknél. Ez a kb. 1-2 cm2-es érzékelő fény hatására állít elő a digitális jelet. A mai típusok 1-6 megapixeles kategóriába tartoznak, azaz akár 6 millió képelemnél is többet tudnak megjeleníteni. A professzionális gépek már átlépték a 10 megapixeles határt.

Jó tanács: a megapixel nem minden! A kép minősége sokban függ a gép egyéb paramétereitől, nagymértékben például az optikától. Egy jó optikával rendelkező 2-3 megapixeles gép által készített kép is lehet lényegesen szebb és részletgazdagabb, mint egy 4-5 megapixeles, de gyenge optikával készült fotó.
Vásárlási javallat: A 2-3 megapixel már elég lehet 10x15 -ös fényképek nyomtatására. A4-es nagyításhoz inkább a 3 megapixeles gépeket javasoljuk. Komolyabb munkákra a nagyobb, 4, vagy 4 megapixel feletti társaikat.

Digitális fotó kislexikon - Memóriaméret - képformátum

Ismertető: A digitális fényképezőgépek memóriakártyákon tárolják az elkészített fotókat. Több elterjedt kártyaformátum létezik - a SmartMedia, a CompactFlash, a Secure Digital (SD) kártya, a Smart Media.. Minden gyártó más-más kártyát használ, érdemes odafigyelni rá! A fényképezőgépek képesek tömörített formátumban tárolni a fotóinkat. Ezzel komoly helymegtakarítás érhető el, de számolnunk kell bizonyos minőségromlással.

A gépek általában JPEG formátumban tárolják a képeket. Ez a tömörítés veszteséges, de mivel a természetes képek tömörítésére fejlesztették ki, ezért egy nyaraláskor készült fénykép esetében nem lesz észrevehető.

Bizonyos géptípusok képesek egyéb fájlformátumokat előállítani (video, hang.), amik eredményeképp természetesen ismételten memóriára van szükség.
Jó tanács: inkább nagy felbontáson fotózzunk tömörítéses eljárással, mint alacsony felbontáson, tömörítés nélkül! Hasonló memória foglaltság mellett jóval komolyabb munkalehetőség van egy nagyobb felbontású fotóval.

Vásárlási javallat: általában a gépek beépített/csomagolt memóriája csak néhány tesztkép elkészítésére elég. Mindenképp javasoljuk a gépnek megfelelő memóriakártya beszerzését.

Digitális fotó kislexikon - Zoom és makro

Ismertető: A fényképezőgépek ezen funkciója segít abban, hogy a fotókon ˝ránagyítsunk˝ a kiszemelt célpontra. Az ismertetőkben találunk digitális és optikai zoom értékeket. A digitális zoom a digitális kép szoftveres nagyítását takarja, azaz a képminőség látványosan romolhat. Az optikai zoommal a gép valós (lencséken alapuló) nagyítási értékeit adják meg, a képminőség nem romlik. A hagyományos fényképezőgépekben gondolkodva egy 3×-os zoom megközelítőleg 110 mm-es teleobjektívnek felel meg, míg a 8×-os, megközelítőleg 300 mm-esnek.
A makro funkciók segítségével egész közeli célpontról készíthetünk képeket. Érdemes keresni ezt a lehetőséget is a megvásárlandó gépünk esetében.

Jó tanács: a digitális zoom értékeivel nem érdemes annyira törődni. A lényeg az optika! A zoom-ot nem csak a távoli témák esetében tudja használni, hanem egy-egy pillanat kiemelésében, különleges módon való megragadásában is.

Vásárlási javallat: mérje fel, mire szeretné használni a gépet! Nagy optikai zoommal és egy jó makró funkcióval már a természetfotózás sem állhat távol Öntől!

Digitális fotó kislexikon - Egyéb fogalmak

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="607"><tbody><tr><td align="left" valign="top" width="607"><table border="0" cellpadding="3" cellspacing="0" width="607"><tbody><tr><td align="left" valign="top" width="607">Élességtartomány: Az a tárgytávolság amin belül a témánk élesre állítható.

Mélységélesség: A CCD felbontása következtében miatt az elkészült kép nem csak ott látható tisztának, ahol az gép valóban tűéles képet fotózott, hanem a közelebbi és távolabbi téma részleteken is. A még láthatóan éles tartományt ez előtt és mögött mélységélességnek nevezzük.

Autofókusz - manuális fókusz: a digitalis kamerák a témát automatikusan képesek fókuszálni. Komolyabb gépek esetében a felhasználó átveheti a géptől a fókuszálás folyamatát, ami elősegíti a gyorsabb és esetenként precízebb expozíciót.

Rekeszszám: A gépünk objektívén áthaladó fény mennyiségét a blende szabályozza. A fókusztávolság és a blende átmérőjének hányadosa a rekeszérték. Segítségével a mélységélesség befolyásolható, csökkenthető vagy növelhető.

Zársebesség: Fényképezéskor agépbe jutó fény mennyiségét a megvilágítás idejével is változtatni lehet. Ez az expozíciós idő. Szokásos értékei: 1/30, 1/60, 1/125, 1/250, 1/500... Segítségével például gyors mozgást is rögzíteni tudunk.

Fehéregynesúly: Színes felvételeken a fotó színei az adott körülmények szerint módosulhatnak. Így történhet meg, hogy egy neonfényben készült fotó minden színe ˝kékes˝, egy lámpánál készült fotó minden színe ˝sárgás˝. Ennek kiküszöbölésére a gép a fehér alapfényhez igazítva korrigálni képes a torzulásokat. A komolyabb képeken az automata fehéregyensúly mellett manuális állítási lehetőség is megtalálható.

Érzékenység (ISO): A CCD fényérzékenységét a már korábban - a filmek esetében - használt ISO értékben adják meg. Általában a gépek ISO 100-as alapértékkel dolgoznak, de az érzékenység a jobb gépeknél növelhető. Érdemes figyelni a magas érzékenységnél megjelenő szemcséződésre.


</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> <tr> <td align="left" height="16" width="607">
</td></tr></tbody></table>Forrás: www.c-enter.hu