„A könyvekkel való érintkezés előkészület az emberekkel való érintkezéshez.” (Karamzin)
Gondolatok
- Téma inditó joco522
- Kezdés dátuma
<TABLE style="PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-BOTTOM: 0px; MARGIN: 0px; PADDING-TOP: 0px" cellSpacing=0 cellPadding=0 xwidth="100%"><TBODY><TR vAlign=top><TD vAlign=top>GERGELY ZSOKA A BARATSAGROL
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Cseppek vagyunk a tengerben.
Sok-sok cseppel együtt.
Önmagunkban hamar elvesznénk, felszáradnánk, de sok-sok
csepp együtt hatalmas erő.
Vannak cseppek, melyek közelebb állnak hozzánk, minden apró rezdülésük átfut a mi létezésünkön is, magával sodor, s ugyanez történik velük is, ha mi mozdulunk.
Közel vagyunk. Érezzünk egymást. Megbízunk egymásban. Kitárulkozunk, mert tudjuk, hogy kitárulkozhatunk.
Mert barátok vagyunk.
Nem születtünk magányos léleknek és a sorsunk is mindig úgy alakul, hogy vágyainknak, céljainknak megfelelően társakat hoz-visz az életünkben.
Minden egyes ember tükörkép az életedről, hogy hol tartasz a sorsod útján.
Ha gyengébb vagy éppen - mert miért ne lehetnél - segítő erők érkeznek. Ha erős vagy - mert belül akkor is erős vagy, ha olykor kételkedsz ebben - te nyújtasz segítséget.
Ha vidám vagy vigasztalsz, ha szomorú vagy vigaszra lelsz.
Így van ez jól.
A cseppek kiegyenlítődnek.
Sosem vagy egyedül.
Csak akkor, ha te zárod be az ajtót, de akkor ez a te döntésed.
Zárt ablakon, zárt ajtón nem érkezik friss levegő.
Ahhoz, hogy felfrissülj, nyitottnak kell lenned.
Persze lehet, hogy a nyitott ajtón-ablakon berepül egy pár nem várt bogár, por, piszok, de ügyes takarító vagy, majd megszabadulsz tőlük.
A friss légáram viszont mindenért kárpótol.
Új erő, új szépség, új öröm.
Cseppek vagyunk a tengerben.
Vannak cseppek, melyek mindig velünk vannak.
Kinek kevesebb, kinek több csepptestvére van.
Ők a barátok, akik veled vannak jóban-rosszban, szélcsendben vagy nagy viharban.
Akik soha nem engedik, hogy messzire sodródj, elvessz, elmerülj.
Akik dörömbölnek a becsukott ajtódon-ablakodon, hogy engedd be az újat, a frisset.
Akik húznak, hogy változz a változással, mert ez az élet.
Folytonos áramlat, folytonos mozgás.
Nem kell félned, nem egyedül mozdulsz.
Ha nyitott szívvel jársz, mindig meglátod: sokan mozdulnak veled együtt.
"Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket."
/ Kunitzer Szonja /
/ Kunitzer Szonja /
Sziasztok !
Szeretném megosztani veletek egyik kedvencemet......
Nem az a fontos mit kapsz,afelett nincs hatalmad.Elveszhet,tönkre mehet,visszavehetik.Csak az a fontos,amit adni tudsz.Ez az eggyetlen lehetőség,amit útravalóul kaptál.Adni magadból,a szívedből,a lelkedből.Ha másképpen élsz,csak kibic lehetsz.Potyautas egy hajófenéken.Ott csak a motorok dobogását hallgathatod,semmit nem látsz a tenger szépségéből.Nem érzed arcodon a szél simogatását,nem tapasztalod meg a vihar tombolását,a napfény erejét.Ott lenn,a sötétben nem utazol-csak szállítanak.Teher vagy-ahelyett,hogy utas lennél.Onnan nem láthatod a végtelen vizet,nem irányíthatod a hajódat.És nem veszed észre az ezerszínű ég hogyan tükröződik a milliárdnyi vízcseppen.De nem pillanthatod meg gyermekkorod lakatlan szigetét sem,ahol képzeletben annyiszor legyőzted az elemeket,és az örök"emberi"örököseként kultúrát teremtettél.Belső szigetedet,ahol nap mint nap bizonyítékot lelsz arra,hogy élni és embernek lenni mégiscsak valami nagyszabású dolog...
"Amikor kislány voltam, valóban komolyan azt hittem, hogy a fák meg a virágok ugyanolyan lények, mint a madarak, vagy az emberek. Hogy gondolkozni tudnak, és beszélgetni is szoktak egymással. És hallanánk is, hogy mit beszélnek, ha igazán megpróbálnánk. Csak el kéne távolítani a fejünkből minden egyéb hangot, egészen csöndben kéne maradni, és nagyon erősen figyelni. Néha még most is azt hiszem. Csak soha nem tudunk elég csöndben lenni..." /Truman Capote/
Szeretném megosztani veletek egyik kedvencemet......
Nem az a fontos mit kapsz,afelett nincs hatalmad.Elveszhet,tönkre mehet,visszavehetik.Csak az a fontos,amit adni tudsz.Ez az eggyetlen lehetőség,amit útravalóul kaptál.Adni magadból,a szívedből,a lelkedből.Ha másképpen élsz,csak kibic lehetsz.Potyautas egy hajófenéken.Ott csak a motorok dobogását hallgathatod,semmit nem látsz a tenger szépségéből.Nem érzed arcodon a szél simogatását,nem tapasztalod meg a vihar tombolását,a napfény erejét.Ott lenn,a sötétben nem utazol-csak szállítanak.Teher vagy-ahelyett,hogy utas lennél.Onnan nem láthatod a végtelen vizet,nem irányíthatod a hajódat.És nem veszed észre az ezerszínű ég hogyan tükröződik a milliárdnyi vízcseppen.De nem pillanthatod meg gyermekkorod lakatlan szigetét sem,ahol képzeletben annyiszor legyőzted az elemeket,és az örök"emberi"örököseként kultúrát teremtettél.Belső szigetedet,ahol nap mint nap bizonyítékot lelsz arra,hogy élni és embernek lenni mégiscsak valami nagyszabású dolog...
"Amikor kislány voltam, valóban komolyan azt hittem, hogy a fák meg a virágok ugyanolyan lények, mint a madarak, vagy az emberek. Hogy gondolkozni tudnak, és beszélgetni is szoktak egymással. És hallanánk is, hogy mit beszélnek, ha igazán megpróbálnánk. Csak el kéne távolítani a fejünkből minden egyéb hangot, egészen csöndben kéne maradni, és nagyon erősen figyelni. Néha még most is azt hiszem. Csak soha nem tudunk elég csöndben lenni..." /Truman Capote/
Sziasztok egy másik nagy kedvenc....
"A szerelem egy mosollyal kel életre, egy csókkal teljesedik ki.Álmodd azt,amiről álmodni szeretnél,menj oda ahová jutni szeretnél, mert csak egy életed van és egy lehetőséged ahhoz, hogy azt tehesd, amit szeretnél.Hát legyen szerencséd ahhoz, hogy jó lehess, legyen tapasztalatod, hogy erős légy, legyen elég fájdalmad, hogy emberséges lehess,és legyen annyi reményed, hogy boldog lehess...Ha fáj képzeld magad mindig a mások helyébe, mert bizony másoknak is fáj.A legszerencsésebbnek tűnő emberek nem biztos, hogy a legboldogabbak is,ők a legjobbat hozzák ki abból, ami az útjukba kerül.A boldogság azokra vár..Akik olykor sírnak..Akik olykor szenvednek..Akik keresnek..Akik várnak..mert csak ezek az emberek tudják becsülni azt,ami van,kiknek életük ezekkel a kövekkel van kirakva.Felejtsd a múltat és a jövő már teljes fényében ragyog előtted.Felejts hát mindent ami erődet vette!! "
"Állhatunk a föld bármelyik pontján, ugyanaz a csillagos égbolt tekint le ránk, és visszanézve: a menny egyforma távolságra van mindenkinek. Amíg szemem élvezheti e páratlan látványt, amellyel betelni nem bír soha, amíg a Napban, a Holdban és a csillagokban gyönyörködhetek, látva ébredésüket, kémlelve lenyugvásukat, egy vagyok velük, és egy vagyok azokkal, akik ugyanúgy részesei e nem mindennapi igézetnek: a természet, a világ, az élet, a lélek folytonosságának."
Seneca
"A szerelem egy mosollyal kel életre, egy csókkal teljesedik ki.Álmodd azt,amiről álmodni szeretnél,menj oda ahová jutni szeretnél, mert csak egy életed van és egy lehetőséged ahhoz, hogy azt tehesd, amit szeretnél.Hát legyen szerencséd ahhoz, hogy jó lehess, legyen tapasztalatod, hogy erős légy, legyen elég fájdalmad, hogy emberséges lehess,és legyen annyi reményed, hogy boldog lehess...Ha fáj képzeld magad mindig a mások helyébe, mert bizony másoknak is fáj.A legszerencsésebbnek tűnő emberek nem biztos, hogy a legboldogabbak is,ők a legjobbat hozzák ki abból, ami az útjukba kerül.A boldogság azokra vár..Akik olykor sírnak..Akik olykor szenvednek..Akik keresnek..Akik várnak..mert csak ezek az emberek tudják becsülni azt,ami van,kiknek életük ezekkel a kövekkel van kirakva.Felejtsd a múltat és a jövő már teljes fényében ragyog előtted.Felejts hát mindent ami erődet vette!! "
"Állhatunk a föld bármelyik pontján, ugyanaz a csillagos égbolt tekint le ránk, és visszanézve: a menny egyforma távolságra van mindenkinek. Amíg szemem élvezheti e páratlan látványt, amellyel betelni nem bír soha, amíg a Napban, a Holdban és a csillagokban gyönyörködhetek, látva ébredésüket, kémlelve lenyugvásukat, egy vagyok velük, és egy vagyok azokkal, akik ugyanúgy részesei e nem mindennapi igézetnek: a természet, a világ, az élet, a lélek folytonosságának."
Seneca
“Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást.
Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi:
el nem veszíti.”
(Lao-Ce)
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást.
Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi:
el nem veszíti.”
(Lao-Ce)
“Az idő nem fontos, ne sajnáld a napokat. Az ünnepi ebédhez a szakácsnő sok-sok mindent belevág egy nagy fazékba, ezért fogadj be te is mindent. Hordozd saját magad és mások fájdalmát, a titkokat, melyek körülvesznek. Ne siess! Az eszmélés lassan, de biztosan, végtelen csendben, derűsen történik. Környezeted megzavarhatja, de meg nem szakíthatja mindezt. Lassan lehiggadsz, megnyugszol. Kitisztulnak gondolataid, vágyaid, hatalmas béke önt el. Megvilágosodsz. Felsejlik Isten végtelen nyugodt keze vonása a világon. Mint felhővé szelídült tajték, onnan fentről mindent sokkal tisztábban fogsz látni. Források fakadnak fel benned. Érezni fogod magadban az erőt, amely most már nem magadért: értük, a világért fakad. Már nem harcolni akarsz, hanem teremteni. Nem gyűlölsz senkit és semmit, nem pusztítani akarsz, hanem segíteni, alkotni, életet adni, a beléd áramló fényt továbbengedni, -árasztani. Hiszed, hogy nemcsak része vagy a világnak, hanem partnere a mindenséget szeretetből szakadatlanul tovább teremtő Istennek…. Érzed a hegyeket mozgató erőt magadban, tudod, hogy emberek fognak születni, talpra állni, gyógyulni szavadra. De még ez sem fontos.
Semmi sem fontos, csak az a KAPCSOLAT, mely nap mint nap, lassan felkel, és beragyogja világodat. Istennek társa vagy…” (Böjte Csaba)
Semmi sem fontos, csak az a KAPCSOLAT, mely nap mint nap, lassan felkel, és beragyogja világodat. Istennek társa vagy…” (Böjte Csaba)
" A véletlen az az álnév amelyet Isten használ, ha nem szeretné , hogy felismerjék "
/ Albert Schweitzer/
/ Albert Schweitzer/
" Ha a gyengeséget látod, a gyengeséget fogod erősíteni. Ha meglátod az erőt a másik emberben, további erőket keltesz benne." ( Doreen Virtue )
“A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll.” (Albert Schweitzer)
“Van egy kapocs ég és föld között… ha ezt a kapcsot megtalálod, minden értelmessé válik, még a halál is. Ha viszont nem leled meg, minden értelmét veszti, az élet is.” (The Other Side of Heaven)
Ez tetszett, imádom a könyveit.
Legyen előttetek mindig út,fújjon mindig hátatok mögül a szél,
az eső puhán essen földjeitekre,
a nap melegen süsse arcotokat,
s hordozzon titeket tenyerén az élet.
Mindenkinek kívánok békés, örömteli Boldog Új Esztendőt!
