Rengetegen próbálják megtörni a Facebook, a Google, az Amazon és más multik hatalmát – kriptodevizákkal. A kriptodevizák olcsó megoldásokat kínálnak eddig nagyon drága, közvetítők útján értékesített szolgáltatásokra, velük kiiktathatók lennének sok iparágból az ügynökök, vagy drasztikusan csökkenthetők a díjaik. Már ha a tervek megvalósulnak, a fejlesztések beérnek.
Miután a kriptodevizák, köztük a bitcoin árfolyama új éves mélypontokra süllyedt, felerősödtek azok a hangok, hogy “nem megmondtam”, nem érnek ezek semmit, nincs mögöttük fundamentális érték, és nem jók ezek semmire. Azt is a szemükre vetik, hogy sok száz, sőt pár ezer “kriptót” hoztak már létre, ami a kritikusok szemében csak vicc vagy csalás lehet.
Pedig a világ összes kaszinói sem lesznek komolytalanok attól, hogy mindegyikben más zsetont használnak, vagy a világ kiskereskedelmi láncai attól, hogy mindenütt másfajta kuponfüzetet adnak. Biztosan van közöttük sok-sok értéktelen, de sok kriptodeviza meghatározott céllal, bizonyos tevékenység, üzleti modell, iparág igényeinek megfelelően jött létre és fejlesztik tovább.
A cél egész iparágak megreformálása, de hogyan? Egyrészt a “Halál a közvetítőkre” elv alapján. Ma sok termékben, amit megveszünk, 50-80 százalék is lehet a hosszú közvetítői láncok különböző díjainak, költségeinek, jutalékainak, haszonkulcsainak az aránya.
Óriásit lehetne spórolni
Kiskerárrés, nagykerárrés, ügynöki díj. Mint amikor az almát a piacon 400-ért vesszük, de a falusi termelő csak 100-at kap érte. Vagy amikor a 200-300 forintos előállítási költségű CD-ért a boltban 4000 forintot is elkérnek. (A szellemi termék, a mű árát most kihagyva.)
Az alma ugyan nem fog ingyen elmászni a faluból a városba, de egy-két nagykereskedelmi lépcsőfok kiiktatása jelentős árcsökkenést tud eredményezni. Egy CD anyagát közvetlenül a szerzőtől letöltve az interneten pedig töredékéért meg lehetne kapni ugyanazt a zenét.
Tartalmat állítunk elő ingyen
A biztosításoknál sokszor az ügyfél több évnyi befizetését is elviszi az ügynök jutaléka. A médiapiacon a reklámügynökségeket gazdagítja a hirdetési bevételek jelentős része, no meg a Google-t, a Facebook-ot.
Gyakori panasz, hogy az egyszerű felhasználó feltölti a videóját, képeit, megosztja, tartalmat állít elő, szelektálja másokét, egyfajta munkát végez, amiért semmit nem kap, de az internetes óriások meggazdagodnak rajta. A szerencsejáték-iparban egyes játékoknál a bevétel harmadát-felét is elvihetik a költségek és adók (a lottónál is).
Amazon helyett blokklánc?
Hogy jönnek ide a kriptodevizák, illetve sok esetben az azokat működtető blokklánc-technológia, kriptók nélkül is? Úgy, hogy az eddig ismerteknél gyorsabb, olcsóbb és megbízhatóbb informatikai rendszert ígérnek a vevők és az eladók összehozására, a fizetések lebonyolítására, a teljesítések nyilvántartására.
Valahogy úgy, mint ahogy az Amazon, az eBay vagy az Alibaba lassan az egész világ összes vevőjét és eladóját egy piactéren koncentrálják, csak – a remények szerint – sokkal olcsóbban, hatékonyabban. (Esetleg még a tetejébe decentralizáltan és névtelenül is.) Kiiktatva a közvetítőket, vagy jóval olcsóbb közvetítőkkel váltva le őket.
Véget vetni a korrupciónak?
Internetes források szerint az Amazon 15, az eBay 12,9 százalékos jutalékot számít fel a kereskedőknek eladásaik után. (És ők még hatékonyabbak, mint a hagyományos kereskedelem.) Lehet, hogy ezt blokklánc-megoldásokkal töredékére tudják majd szorítani, 1-2 százalékra vagy az alá, legalábbis ez a terv.
Egy másik fontos előnye a blokkláncnak, legalábbis ha jól programozták, hogy nem változtatható meg utólag, és átlátható, mindenki számára nyomon követhető. Ezzel egy csomó visszaélést, korrupciót, bűncselekményt, csalást, hamisítást ki lehetne szűrni, bár ehhez komoly törvényhozói akarat is szükséges lenne.
(Aki ismeri a magyar vállalkozói és államapparátusi kultúrát, korrupciót, meg a kilencvenes években született “lepapírozni” – utólag hamis dokumentumokkal legalizálni – kifejezést, az ezt tudná értékelni.)
Sok száz halott kriptó
Itt jön a képbe a bitcoin – és az ether – nagy áramfelhasználása, mert ahol több atomerőműnyi áram kell valaminek az átírásához, és még akkor sem lehetne azt titokban tartani, azt eléggé hamisítás-állónak tekinthetjük.
A legtöbb szkeptikus cikkíró megnézi a Coinmarketcap.com oldalon, hogy megint nőtt a kriptodevizák száma (jelenleg 2071 van ott), majd komolytalannak nyilvánítja az egészet. Pedig a Coinranking.com jobb erre a célra, ahol 4300 érmét tartanak nyilván, vagy a Deadcoins.com oldal, ahol 934, már megszűnt, “halott” kriptó van.
Periódusos rendszer
Ám vannak, ahol komoly programozói, vállalkozói ráfordítással igyekeznek működő üzleti vállalkozást építeni. Ezen kriptodevizák némelyikének piaci kapitalizációja ma is több tízmillió vagy százmillió dollár. Lehet, hogy sok a szemét, de lehetnek értékek is. Az igaz, hogy a fejlesztések lassan haladnak, és kevés még a működő rendszer.
Miután a kriptodevizák, köztük a bitcoin árfolyama új éves mélypontokra süllyedt, felerősödtek azok a hangok, hogy “nem megmondtam”, nem érnek ezek semmit, nincs mögöttük fundamentális érték, és nem jók ezek semmire. Azt is a szemükre vetik, hogy sok száz, sőt pár ezer “kriptót” hoztak már létre, ami a kritikusok szemében csak vicc vagy csalás lehet.
Pedig a világ összes kaszinói sem lesznek komolytalanok attól, hogy mindegyikben más zsetont használnak, vagy a világ kiskereskedelmi láncai attól, hogy mindenütt másfajta kuponfüzetet adnak. Biztosan van közöttük sok-sok értéktelen, de sok kriptodeviza meghatározott céllal, bizonyos tevékenység, üzleti modell, iparág igényeinek megfelelően jött létre és fejlesztik tovább.
A cél egész iparágak megreformálása, de hogyan? Egyrészt a “Halál a közvetítőkre” elv alapján. Ma sok termékben, amit megveszünk, 50-80 százalék is lehet a hosszú közvetítői láncok különböző díjainak, költségeinek, jutalékainak, haszonkulcsainak az aránya.
Óriásit lehetne spórolni
Kiskerárrés, nagykerárrés, ügynöki díj. Mint amikor az almát a piacon 400-ért vesszük, de a falusi termelő csak 100-at kap érte. Vagy amikor a 200-300 forintos előállítási költségű CD-ért a boltban 4000 forintot is elkérnek. (A szellemi termék, a mű árát most kihagyva.)
Az alma ugyan nem fog ingyen elmászni a faluból a városba, de egy-két nagykereskedelmi lépcsőfok kiiktatása jelentős árcsökkenést tud eredményezni. Egy CD anyagát közvetlenül a szerzőtől letöltve az interneten pedig töredékéért meg lehetne kapni ugyanazt a zenét.
Tartalmat állítunk elő ingyen
A biztosításoknál sokszor az ügyfél több évnyi befizetését is elviszi az ügynök jutaléka. A médiapiacon a reklámügynökségeket gazdagítja a hirdetési bevételek jelentős része, no meg a Google-t, a Facebook-ot.
Gyakori panasz, hogy az egyszerű felhasználó feltölti a videóját, képeit, megosztja, tartalmat állít elő, szelektálja másokét, egyfajta munkát végez, amiért semmit nem kap, de az internetes óriások meggazdagodnak rajta. A szerencsejáték-iparban egyes játékoknál a bevétel harmadát-felét is elvihetik a költségek és adók (a lottónál is).
Amazon helyett blokklánc?
Hogy jönnek ide a kriptodevizák, illetve sok esetben az azokat működtető blokklánc-technológia, kriptók nélkül is? Úgy, hogy az eddig ismerteknél gyorsabb, olcsóbb és megbízhatóbb informatikai rendszert ígérnek a vevők és az eladók összehozására, a fizetések lebonyolítására, a teljesítések nyilvántartására.
Valahogy úgy, mint ahogy az Amazon, az eBay vagy az Alibaba lassan az egész világ összes vevőjét és eladóját egy piactéren koncentrálják, csak – a remények szerint – sokkal olcsóbban, hatékonyabban. (Esetleg még a tetejébe decentralizáltan és névtelenül is.) Kiiktatva a közvetítőket, vagy jóval olcsóbb közvetítőkkel váltva le őket.
Véget vetni a korrupciónak?
Internetes források szerint az Amazon 15, az eBay 12,9 százalékos jutalékot számít fel a kereskedőknek eladásaik után. (És ők még hatékonyabbak, mint a hagyományos kereskedelem.) Lehet, hogy ezt blokklánc-megoldásokkal töredékére tudják majd szorítani, 1-2 százalékra vagy az alá, legalábbis ez a terv.
Egy másik fontos előnye a blokkláncnak, legalábbis ha jól programozták, hogy nem változtatható meg utólag, és átlátható, mindenki számára nyomon követhető. Ezzel egy csomó visszaélést, korrupciót, bűncselekményt, csalást, hamisítást ki lehetne szűrni, bár ehhez komoly törvényhozói akarat is szükséges lenne.
(Aki ismeri a magyar vállalkozói és államapparátusi kultúrát, korrupciót, meg a kilencvenes években született “lepapírozni” – utólag hamis dokumentumokkal legalizálni – kifejezést, az ezt tudná értékelni.)
Sok száz halott kriptó
Itt jön a képbe a bitcoin – és az ether – nagy áramfelhasználása, mert ahol több atomerőműnyi áram kell valaminek az átírásához, és még akkor sem lehetne azt titokban tartani, azt eléggé hamisítás-állónak tekinthetjük.
A legtöbb szkeptikus cikkíró megnézi a Coinmarketcap.com oldalon, hogy megint nőtt a kriptodevizák száma (jelenleg 2071 van ott), majd komolytalannak nyilvánítja az egészet. Pedig a Coinranking.com jobb erre a célra, ahol 4300 érmét tartanak nyilván, vagy a Deadcoins.com oldal, ahol 934, már megszűnt, “halott” kriptó van.
Periódusos rendszer
Ám vannak, ahol komoly programozói, vállalkozói ráfordítással igyekeznek működő üzleti vállalkozást építeni. Ezen kriptodevizák némelyikének piaci kapitalizációja ma is több tízmillió vagy százmillió dollár. Lehet, hogy sok a szemét, de lehetnek értékek is. Az igaz, hogy a fejlesztések lassan haladnak, és kevés még a működő rendszer.
