Halálra kész telepeseket küldene a Marsra Elon Musk

Az első utak nagyon kockázatosak lesznek, 2050-re azonban létrejöhet a kolónia.

A SpaceX rendszeresen szállítja számunkra az újabb és újabb híreket, ahogy további eszközöket juttatnak az űrbe, illetve komolyabb teszteket végeznek el. Eközben azonban olykor elfeledkezünk a távlati (eredeti) célokról, amelyek meghatározzák a következő lépéseket, valamint a teljes menetrendet. Musk most ezekről is beszélt egy konferencián, megemlítve a kockázatokat is.

A cégvezető, aki ezekben a napokban további 2,1 milliárd dollár tőkét szeretne bevonni, vállalata értékét már 46 milliárd dollárra növelve, többek között arról beszélt, hogy 2050-ig kellene felépíteni a szinte minden szempontból önellátó marsi kolóniát. Ehhez idővel naponta 300 embert kellene fellőni, majd pedig a helyszínen kialakítani az ellátórendszereket, illetve magát a várost. Szerinte bőven lesz mit dolgozni a szomszédos bolygón, a telepesek nem fognak unatkozni, de először persze az ehhez szükséges rakétát, illetve annak biztonságos üzemeltetését kellene megvalósítani. Egyelőre még a tesztek zajlanak, ezt követően azonban nagyon kockázatos időszak következne a sorban.



A napokban került sor a második repülésre, amelyet már a Starship SN6 névre keresztelt prototípusával hajtottak végre. Ezzel kapcsolatban Musk megjegyezte, hogy tulajdonképpen bármit felrepíthetünk a magasba, hiszen korábban maga is „repülő víztoronynak” csúfolta az egyik előző változatot. Viszont ennél fontosabb, hogy a halálra is kész utasokat szeretne bevonni az első utakba, hiszen teljesen ismeretlen területen igyekeznek majd bizonyítani. Nagyon magas esély van a csúfos kudarcra, viszont abszolút fenomenális lenne, ha sikerülne nagyobb gond nélkül elérni a Holdat, majd pedig a vörös bolygót.

A Mars kapcsán a NASA számára most éppen a különös hegygerincek jelentenek újabb fejtörést, még egy ok arra, hogy a helyszínen, emberek bevonásával vizsgáljuk a környéket, annak kialakulásának körülményeit.

0904mars2_640x282.jpg
 
Fentebb szó volt arról, hogy
- az asztronauták a Holdon és útközben, puskapor szagúnak érezték a hold kőzetet
- aztán érdekes módon a Földön már nem volt szaga a köveknek.

Ez több kérdést vet fel
- miért éppen puskapor szagú a hold hiszen a puskapor szerves molekulákból áll, a hold kőzet pedig szervetlen
- erre azt olvastam, hogy mert az asztronauták a kiképzésük során lőfegyverrel is trenírozva lettek
- tehát mindegyiknek élesen az emlékeibe volt a puskapor szaga

- emlékszem, hogy a holdraszállás elött laikusok felvetették, hogy "nem lenne jó a Holdon egy pisztoly? Ki tudja kivel találkoznak."
- Nem azt hiszem, náluk nem volt pisztoly de a főhadnagy Gagarinnál, a szűkös csomag ellenér volt egy lőfegyver.
- Nem az odafenti veszély, hanem állítólag a leszállás után kellett kóbor vadállatoktól félnie.

A puskapor-szag többféle képen magyarázgató.
- lehet, hogy a hold kőzetben "nap-szél", tárolódott, az a bizonyos Heliu-3
- a kabinba való szálláskor a meleg és pára hatására kijöttek ezek a gázok
 
Nem ök lennének az elsők akik elhagyták a földet de nem tértek vissza - legalábbis bizonyos szent írások szerint
A "szent írások" keletkezésével gondban vagyok, mert azok mindig néhány száz évvel később, szájhagyományok alapján, a kor megfeleléseinek megfelelően íródtak.
De, hát ez már a mitológia kérdéskörébe tartozik... :)
 
Fentebb szó volt arról, hogy
- az asztronauták a Holdon és útközben, puskapor szagúnak érezték a hold kőzetet
- aztán érdekes módon a Földön már nem volt szaga a köveknek.
....
A puskapor-szag többféle képen magyarázgató.
- lehet, hogy a hold kőzetben "nap-szél", tárolódott, az a bizonyos Heliu-3
- a kabinba való szálláskor a meleg és pára hatására kijöttek ezek a gázok

A puskapor szag valóban többféleképpen magyarázható, de a héliummal biztosan nem. A napszél meg aztán végképp nem tartalmaz szagos anyagot, lévén, hogy a napból kiszabaduló részecskék alkotják. Úgyhogy az sem alkalmas magyarázat.
Az a bizonyos helium-3 ugyanis színtelen-szagtalan gáz... Ugyanúgy, mint a lufikban használt hélium-4. A metán is szagtalan, a félreértések megelőzése kedvéért.

Bár sokféle szerveten anyagot azonosítottak már bolygókon, de nagyon kevés olyan gáz (vagy gőz) van, ami huzamosabb ideig megmarad erősen sugárzásos körülmények között. Persze nyilván mélyebb rétegből vagy állandóan árnyékos helyről vett mintában sokféle gáz is maradhatott, mint ahogy állítólag - mert ugyebár csak fényképek alapján gondolják, de ez sem tuti - vizet is találtak a Holdon (sőt, legutóbb már a Merkúron is elképzelhetőnek tartják). Azonban amerre az Apolló küldetések során jártak, ott nem sok esély volt erre. Ha meg a víz nem marad meg, akkor a gázok/gőzök még kevésbé. Amennyiben meg az űrhajóban uralkodó környezeti hatások miatt szagos anyag szabadulhatott fel az elvileg gondosan, hermetikusan becsomagolt kőzetmintákból és ezt az űrhajósok érezték is, az már eleve nagyon kínos lenne a minták analízise szempontjából. Bár nem lenne példanélküli hiányosság.

A puskaporban lévő szerves anyag egyébként szagtalan. Ami szagos benne az a kén. Az meg szervetlen. Viszont sok egyébb maradvány, vagy környezetben lévő szag-komponens megkötődhet a porszemcséken.

Egyébként a legtöbb pornál is érzel szagot, akkor is, ha egyébként annak szagtalannak kellene lenni, mivel az orr nagyon érzékeny. A Holdon jártak pedig állandóan arról panaszkodtak, hogy a nagyon finom por mindenhova beette magát, nem nagyon tudtak megszabadulni tőle. A nagyon finom porok meg sokszor erősen megkötnek bizonyos molekulákat. Mivel a szag olyan mint az íz, vagyis nagyon sok komponensből áll, így amikor bizonyos komponensek eltűnnek (mert mondjuk gyengébben kötődtek a holdporhoz és a légtisztítás során eltávolítódtak) más szagot lehet érezni.
Az szag eltűnéséről meg annyit, hogy nagyon sok szaghoz (ízhez is) adaptálódik az érzékszervünk, így idővel már nem érezni, ha a komponensek már csak kis koncentrációban vannak jelen vagy hosszú ideig voltál kitéve a szagnak. Ezt te is kipróbálhatod úgy, hogy egy zsúfolt szobában vagy egy fél órát, majd kimész pár percre a tiszta levegőre (nem dohányozni :)) és amikor visszamész elviselhetetlennek érzed a bent lévő rossz levegőt.
 
A puskapor szag valóban többféleképpen magyarázható, de a héliummal biztosan nem. A napszél meg aztán végképp nem tartalmaz szagos anyagot, lévén, hogy a napból kiszabaduló részecskék alkotják. Úgyhogy az sem alkalmas magyarázat.
Az a bizonyos helium-3 ugyanis színtelen-szagtalan gáz... Ugyanúgy, mint a lufikban használt hélium-4. A metán is szagtalan, a félreértések megelőzése kedvéért.

Bár sokféle szerveten anyagot azonosítottak már bolygókon, de nagyon kevés olyan gáz (vagy gőz) van, ami huzamosabb ideig megmarad erősen sugárzásos körülmények között. Persze nyilván mélyebb rétegből vagy állandóan árnyékos helyről vett mintában sokféle gáz is maradhatott, mint ahogy állítólag - mert ugyebár csak fényképek alapján gondolják, de ez sem tuti - vizet is találtak a Holdon (sőt, legutóbb már a Merkúron is elképzelhetőnek tartják). Azonban amerre az Apolló küldetések során jártak, ott nem sok esély volt erre. Ha meg a víz nem marad meg, akkor a gázok/gőzök még kevésbé. Amennyiben meg az űrhajóban uralkodó környezeti hatások miatt szagos anyag szabadulhatott fel az elvileg gondosan, hermetikusan becsomagolt kőzetmintákból és ezt az űrhajósok érezték is, az már eleve nagyon kínos lenne a minták analízise szempontjából. Bár nem lenne példanélküli hiányosság.

A puskaporban lévő szerves anyag egyébként szagtalan. Ami szagos benne az a kén. Az meg szervetlen. Viszont sok egyébb maradvány, vagy környezetben lévő szag-komponens megkötődhet a porszemcséken.

Egyébként a legtöbb pornál is érzel szagot, akkor is, ha egyébként annak szagtalannak kellene lenni, mivel az orr nagyon érzékeny. A Holdon jártak pedig állandóan arról panaszkodtak, hogy a nagyon finom por mindenhova beette magát, nem nagyon tudtak megszabadulni tőle. A nagyon finom porok meg sokszor erősen megkötnek bizonyos molekulákat. Mivel a szag olyan mint az íz, vagyis nagyon sok komponensből áll, így amikor bizonyos komponensek eltűnnek (mert mondjuk gyengébben kötődtek a holdporhoz és a légtisztítás során eltávolítódtak) más szagot lehet érezni.
Az szag eltűnéséről meg annyit, hogy nagyon sok szaghoz (ízhez is) adaptálódik az érzékszervünk, így idővel már nem érezni, ha a komponensek már csak kis koncentrációban vannak jelen vagy hosszú ideig voltál kitéve a szagnak. Ezt te is kipróbálhatod úgy, hogy egy zsúfolt szobában vagy egy fél órát, majd kimész pár percre a tiszta levegőre (nem dohányozni :)) és amikor visszamész elviselhetetlennek érzed a bent lévő rossz levegőt.

A "napszél" által szállított hidrogén és hélium atomok abban különböznek a földön levőtől, hogy ionizálva vannak,
tehát könnyen párosulnak a holdkomp légterében levő párában zárt molekulákkal és ezek szag érzetet kelthetnek bennünk.

Gondoljunk csak arra, hogy a 70-80 as években közkedvelt ionizátorok, autókban és várótermekben is illatoztak pedig csak elektronokat bocsájtottak a levegőben. Továbbá a puskapornak sincs szaga csak az elégett puskapornak.
Az űrhajósok arról beszéltek, hogy "úgy illatozik mintha pisztollyal lőttek volna"

Egy további oka a jelenségnek az lehet, hogy a hold-közetek "kémiailag aktivak"
Ezt hogyan kell érteni?

A Földön a légkör miatt minden "semleges", minden megvan "rozsdásodva", oxidokkal és sók-kal találkozunk.
A világűrben vákuum van, az elemek egyesülése nincs lezárva.
A földön nem találkozunk egy-atomos gázokkal, a világűrben ez biztos másképp van.
Gondoljunk csak arra, hogy a kémia szertárban sok elemet via, olaj vagy más közegben kell tárolni.
Még az alma, avokádó, krumpli... is megbarnul a levegőtől.

A tojásak nincs szaga amig a levegön meg nem romlik de akkor elviselhetetlen :)
 
...
abban különböznek a földön levőtől, hogy ionizálva vannak,
tehát könnyen párosulnak
...
Továbbá a puskapornak sincs szaga csak az elégett puskapornak.
Az űrhajósok arról beszéltek, hogy "úgy illatozik mintha pisztollyal lőttek volna"
...
A földön nem találkozunk egy-atomos gázokkal, a világűrben ez biztos másképp van.
...

Most csak ezekre reagálnék:
Az ionizált hidrogénatom ("meztelen" proton) nem párosodik még sajátmagával sem, mert a protonok taszítják egymást. ha meg ionizált hidrogénmolekulát akartál volna írni, akkor az meg nem egyatomos, de az sem párosodik sajátmagával, de hasonló okból egy harmadik protonnal sem. Mivel az atomok a napszélben elektronhiányosak, egymással nem igen tudnak kapcsolódni. Az egy más kérdés, hogy kőzetnek ütközve milyen reakció lehetnek. Viszont miután hélium-felszabadulásról írtál, az biztosan szagtalan.
Az ionizáló lámpák (pl. az UV lámpák is) sokszor ózont fejlesztenek, annak meg van szaga.

Szó sem volt róla az írásodban arról, amiről a válaszodban írtál. Azt írtad, a puskaporszagot éreztek, meg ami saját költésed volt az meg a "puskapor szagúak".
Ami meg a puskaport illeti, a tudományos kérdésekben fentartásokkal kezelendő wikipédiáról: "....A feketelőpor alkotórészei: faszén, salétrom és kén." A kénnek pedig van szaga (de még a faszénnek is van jellegzetes szaga). Számos pisztolylövedék pedig feketelőporral működik.
Ettől függetlenül minden pornak érezhetsz szagot (pl. szén), ahogy korábban írtam..

Dehogynem találkozunk! Hélium, Argon, Xenon :) Ez mind van a Földön is. Ha nem lenne Hélium, nem lenneének szupravezető mágnesek, nem lenne a pl. kémiai reakcókhoz sokat használt, inert atmoszférát biztosító argon, de még a xenon lámpákkal sem lehetne világítani. A higanygőz meg a nátrium izzókról nem is beszélve, de a fémgőzök, főleg a higany, nem tartozik ide, mert az nincs a napszélben.

Azt én sem tudom értelmezni, hogy a Hold-kőzetek kémiailag "aktívak". Lehet, hogy ez csak egy újságírói találmány. Mivel e Hold-kőzetek nagyobbik részét regolitnak hívják, amit a Földön is találtak már, annyira reaktív azért nem lehet.

Egyébként az elemek egyesülése nincs vákuumhoz kötve. Hogy az általad említett olaj alatt tárolt fémeknél maradjunk, a nátrium fém remekül reagál az oxigénnel a Földön is. Mielőtt azt írnád, hogy elemeken önálló atomokra gondoltál, a nátrium gőz (egyatomos gáz) és az oxigén gyök vagy az elemi oxigén (egyatomos oxigén, pl. a víz fotokémiai bomlása során keletkezik) szintén reagál egymással. Az egy más kérdés, hogy ezek milyen mennyiségben vannak éppen jelen a Földi körülmények között, de ha vannak, bizony reagálnak.
 
Ez így van. Vagy a biztonságra játszunk és csiga tempót diktálunk, vagy bátran lépünk de sok lesz az áldozat. Elve 2 vagy több egyirányu odaút árába kerülne egy oda vissza küldetés. Az első pár körben érkezők leteszik az alapokat, amivel a későbbiek már hosszabban túlélhetik, de az első pár telepeskör nem sokáig fog élni. Részben ezrt is küldenének idősebb önkénteseket.

Nézőpont kérdése, hogy mennyi a sok áldozat. 50, 100, 1000 vagy 10'000? Az emberiség össz lélekszámához képest ezek elenyésző számok...
 
Most csak ezekre reagálnék:
Az ionizált hidrogénatom ("meztelen" proton) nem párosodik még sajátmagával sem, mert a protonok taszítják egymást. ha meg ionizált hidrogénmolekulát akartál volna írni, akkor az meg nem egyatomos, de az sem párosodik sajátmagával, de hasonló okból egy harmadik protonnal sem. Mivel az atomok a napszélben elektronhiányosak, egymással nem igen tudnak kapcsolódni. Az egy más kérdés, hogy kőzetnek ütközve milyen reakció lehetnek. Viszont miután hélium-felszabadulásról írtál, az biztosan szagtalan.
Az ionizáló lámpák (pl. az UV lámpák is) sokszor ózont fejlesztenek, annak meg van szaga.

Szó sem volt róla az írásodban arról, amiről a válaszodban írtál. Azt írtad, a puskaporszagot éreztek, meg ami saját költésed volt az meg a "puskapor szagúak".
Ami meg a puskaport illeti, a tudományos kérdésekben fentartásokkal kezelendő wikipédiáról: "....A feketelőpor alkotórészei: faszén, salétrom és kén." A kénnek pedig van szaga (de még a faszénnek is van jellegzetes szaga). Számos pisztolylövedék pedig feketelőporral működik.
Ettől függetlenül minden pornak érezhetsz szagot (pl. szén), ahogy korábban írtam..

Dehogynem találkozunk! Hélium, Argon, Xenon :) Ez mind van a Földön is. Ha nem lenne Hélium, nem lenneének szupravezető mágnesek, nem lenne a pl. kémiai reakcókhoz sokat használt, inert atmoszférát biztosító argon, de még a xenon lámpákkal sem lehetne világítani. A higanygőz meg a nátrium izzókról nem is beszélve, de a fémgőzök, főleg a higany, nem tartozik ide, mert az nincs a napszélben.

Azt én sem tudom értelmezni, hogy a Hold-kőzetek kémiailag "aktívak". Lehet, hogy ez csak egy újságírói találmány. Mivel e Hold-kőzetek nagyobbik részét regolitnak hívják, amit a Földön is találtak már, annyira reaktív azért nem lehet.

Egyébként az elemek egyesülése nincs vákuumhoz kötve. Hogy az általad említett olaj alatt tárolt fémeknél maradjunk, a nátrium fém remekül reagál az oxigénnel a Földön is. Mielőtt azt írnád, hogy elemeken önálló atomokra gondoltál, a nátrium gőz (egyatomos gáz) és az oxigén gyök vagy az elemi oxigén (egyatomos oxigén, pl. a víz fotokémiai bomlása során keletkezik) szintén reagál egymással. Az egy más kérdés, hogy ezek milyen mennyiségben vannak éppen jelen a Földi körülmények között, de ha vannak, bizony reagálnak.

Messzemenően félreértetted amit írtam, nem akarom a kioktató szerepét játszani.

Hogy miért volt szagos a "hold-por", azt nem tudjuk pontosan. Azt csak ott lehet majd egyszer kideríteni.
 
- gyerekkoromban olyan lázba voltam, hogy akár egy "one way ticket-tel" is elmentem volna a Holdra.
- a fogorvosnál úgy bátorítottom magam a székben, hogy azt képzeltem egy űrhajóba üllők a Hold felé
- aztán összetalálkoztam Németországban egy bevásárló központban egy orosz űrhajóssal
- ö volt az aki egy teljes évet töltött a világűrben,
- a Szovjetunióból startolt de a landolásnál már nem volt Szovjetunió
- a világra szóló egyedülálló teljesítményét egy összecsukható rekamiéval honorálta a hazája
- igy aztán kénytelen volt egy nyugati túrát csinálni, és a bevásárló központban meglehetett öt csodálni
- sikerült vele néhány szót váltani, hát nem volt felvillanyozva
- "Az ember nem arra született, hogy tubusból egyen és zacskós teát igyon..." valami ilyesmit mondott
- Nagyon szimpatikus, szerény ember volt, megfogadom a tanácsát.
- Menjetek ti először a Marsra én majd később jövök :D
 
Egyből Andy Weir könyve "A marsi" és az abból készült film[Mentőexpedíció volt a magyar címe] jutott eszembe
A történet középpontjában Mark Watney amerikai asztronauta áll, aki egyedül marad a Marson és a túléléséhez rögtönöznie kell pl. krumplit termeszt . A könyv érdekes és humoros is először hangoskönyvként hallgatva Gépész [Király Gábor] felolvasásában akit élvezet hallgatni és az ő zseniális felolvasása után a film először nem is nagyon tetszett. Ezer köszönet Gépésznek a hangoskönyvért, ha költözöm a Marsra biztos magammal viszem [ a David Morrell és a James Herriot hangos-könyvekkel együtt!
Érdemes belehallgatni:
 
55322019_303.jpg


A NASA-sonda épp most (2020 oktober 20.-án) próbál egy kis-bolygora a Bennu-ra leszállni, próbát venni
és 3 év múlva a Földre szállítania.

Bennu azért figyelemreméltó mert a távoli jövőben veszélyes lehet a Föld számára.

Hogy tudtok aludni egy ilyen történelmi jelentőségű pillanatban? :)
 
Állítólag 1:1000 az esélye, hogy eltalál minket - de csak úgy legalább 150 év múlva, úgyhogy mi még nyugodtan alhatunk...
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,670
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére