Erről a tavalyi autóbalesetem jutott eszembe. Mielőtt elindultam Pest felé dolgozni, épp telefonban veszekedtünk a mára már volt férjemmel, és azt mondtam neki, hogy tudod mit, akkor majd véletlenül belehajtok az első árokba, elpatkolok és akkor neked sokkal jobb lesz, mert úgy veszem ki a szavaidból, hogy ezt szeretnéd. Rá 10 percre, tényleg véletlenül történt egy stresszhelyzet az autóban, amit nem sikerült jól lereagálnom, és mivel az ijedtségtől ösztönösen a fékre tapostam, a kocsim megpördült az úttesten és a 4 méter mély vízelvezetőárokban kötöttünk ki. Megúsztam enyhe agyrázkódással, gerinchúzódással és bokatöréssel, de akkor kezdtem el hinni abban, hogy a kimondott hangnak ha akarom, ha nem, ereje van. A volt férjem mikor másnap bejött a kórházba, azt mondta, hogy biztos, hogy direkt csináltam, hisz előtte ezt mondtam neki telefonba. Pedig tényleg csak a rutin hiánya volt az oka balesetveszélyes helyzetben.
