Ahogy látom elég sok minden törlésre került. Remélem ez nem, mert fontos témát szeretnék összefoglalni. A szerzői és szomszédos jogokat.
Ami azért is fontos, mert ha valaki ezeket megsérti, és eljárást (ami lehet magánvádas s, de indulhat hivatalból is) indítanak ellene akkor nagyon megüti a bokáját.
A felhasználást a jogtulajdonos szabályozza, aki le is mondhat egyes, vagy az összes jogáról. Pld. GNU, CC licencek is ilyenek.
Az alapkérdés, aminél komoly hiányosság van a jog alapításánál van. A szerzői jogot nem kell bejelenteni, hanem akkor keletkezik, amikor bármilyen szellemi terméket megalkot valaki. Azaz pld. a saját honlapomon közreadott saját cikk is az én szellemi termékem és automatikusan védelem alá kerül.
Amit tudni kell: mindent fel lehet használni, amihez jogunk van, és ha azt a jogtulajdonos megengedi. Így ha valaki fel akar olvasni, akkor a legjobb a jogtulajdonost megkeresni, és megkérdezni. Ha ökölszabályként meghatározhatok egy jó kiindulást, akkor ez írott terméknél a kiadó. Ő majd eldönti, hogy ad, vagy egyáltalán adhat-e erre engedély.
Ami engedély nélkül kerül felolvasásra és !!közreadásra!! (nagyon szúk kivétellel) az mind illegálisan közreadott szellemi termék, azaz lopott jószág. Ezt lehet körbejárni, hogy a Rakéta Regényújságból van, és az... Természetesen ott is legalább két entitás jogát sértette meg a felolvasó, ha nem volt engedélye: a fordító és az író szellemi tulajdonát sértette meg.
Aki megvesz egy ebook-ot és az felolvastatja nem sérti a jogot, addig, amíg azt közre nem adja. Hiszen ő megvásárolta azt a jogot, hogy a benne lévő információhoz férjen. De nem arra kapott jogot, hogy az másnak is átadja, úgy hogy az a nagyközönségnek is elérhető.
Az árva, illetve a hetvenévesnél régebbi műveknél sincs másképp. Itt is ha van ismert jogtulajdonos (örökös) akkor ő birtokolja a jogokat, ha nincs, akkor az már összetettebb, mert van egy bizottság, aki egy árva stb. művet auditál, hogy mi a joghelyzete. Azaz őket kell megkeresni, és ők alkotnak erről véleményt. Itt a legjobb, ha a MEK állományából válogat az ember, mert ők ezt a jogi procedúrát elvégezték, és - volt ilyen - amikor tévedtek, akkor azt rögvest korrigálták és levették a kifogásolt művet.
Az itt sokszor emlegetett "kihűlési időt" természetesen a jog (legalábbis a magyar) nem ismeri, azaz egy ebookot nem lehet feltenni, csak azért mert félévesnél régebbi. Minden közreadáshoz a jog tulajdonosának a beleegyezése szükségen. A 3T közül a teljesen jogtiszta közreadást csak a "támogat" azaz engedélyt ad rá nyújtja. A "tilt" azaz kifogásolja és leszedeti (pld. youtube-ről) az egyértelmű. Bár sokaknak rosszul esik, de joga van hozzá. A youtube is saját hatáskörben ellenőrzi a jogtisztaságot, és ha valami kétséges, akkor a tulajdonjog igazolásáig le is tilthatja a közreadást. Amit sokan félreértelmeznek, az a "tűr" a háromtéből. Amikor a jogtulaj nem tesz lépéseket, bár nem adta hozzájárulását a közléshez, de bármi okból nem tesz lépéseket. Ezzel nem vált automatikusan jogszerűvé a felolvasás közzététele, csak egy passzív helyzet alakult ki, amit bizony a szerző bármikor megváltoztathat. Sem az, hogy nem lép, sem az, hogy nem tud róla, és így nem is tud eljárni, sem az, hogyha jogutód nélkül meghal (hozzáteszem ilyen csak nagyon ritkán van, jellemzőbb, hogy az örökös nem foglalkozik a témával) nem teszi jogszerűvé a más szellemi termékének a közreadását.
Igen, tudom, hogy van kivétel, mert a magyar jogrend lehetővé teszi a vakok számára a felolvasást. De valljuk be egyrészt külföldi szerzőnél nem nagyon van magyar joghatóság, és ha balhé van, akkor nem a magyar, hanem a honos jogrendet alkalmazzák majd. Illetve a youtube-re feltett akármik bizony nehezen csak a vakok stb. számára közzétett dolgok...
Ami sokkal fontosabb és a youtube leszedéseknek a komoly oka. Sok fejlett jogrendszerben nem csak a közreadást, hanem a tárolást, vagy a közreadásban való segítséget (felület nyújtását) is büntetik. Így ha nem szedné le a youtube, akkor mehetne a bíróságra és egy-egy nagyobb író és a mögötte lévő jogvédő szervezetek majdnem biztosan megnyernék a pert.
Tudom, hogy sokaknak nem fog tetszeni, de le kell írnom: lehet példálózni, hogy X felolvasó felolvasta és biztosan nincs engedélye, a xxxx-ben megjelent műre, vagy bezzeg a Z felolvasónak nem szedte le a youtube, és a gépi felolvasás az nem is felolvasás... Ezek csak üres szavak, azt egyáltalán nem érintik, hogy egy másik mű jogszerűen vagy nem jogszerűen kerül fel.
TDLR: az a jogszerű felolvasás és közzététel, ami alapművét Te alkottad meg, vagy a jogtulajtól van engedélyed. Ez az egyszerű szabály lefedi a művek 99.999%-át.
Viszont!!!
Felreertes ne essék, messze nem kotekedni szeretnek
Lassan 20-22 éve vagyok tagja olyan az interneten meglévő gyujteményeknek, ahol jogvédett anyagokat engedely nelkul osztanak meg.
Kezdjuk a zenevel, mert ezzel volt korabban a legtobb gond: sok zenesz és egyuttes tiltakozott a z ugynevezett kalozsite-ok ellen, de szep csendesen elcsitult. Kulfoldon kezdodtek a dolgok az elso filemegosztokkel. Olyan ellenzoi voltak a dolognak mint pl a Metallica. Eveken át uldoztek a nemjogtiszta tartalmakat.
Aztan meguntak a felhasznalok, és jott olyan progi mint a dc++ ami alapjaban megvalto9ztattaq a hozzaallast mivel lehetetlen volt ellenorizni. A zenekarok és eloadok elobb belenyugodtak, aztan rajottek arra, hogy ez a megosztásos játék amennyit visz legalabb annyit hoz is! A reklamerteke oriasi!
Nalunk egy nagy jogvedoszervezet szolt a neten terjedo anyagok ellen, az Artisjuss jogvedoiroda.
A konyvek kapcsan ertek is el részsikereket, deeeee....
2004-2005 táján volt elég komoly gond egy n emrég megszunt konyvmegoszto oldallal(az elso igazan komoly és értékes konyvmegoszto oldal) az SLP.
Hibatlan lektoralt bescannelt konyvek sokasaga volt a lapon DOC formatumban.
Akkoriban mikor indult - és még sokaig - a kiadok nem forditottak arra gondot, hogy elektronikus formaban is megjelenjenek a konyvek, muszaj volt ezt a munkaigenyes modot választani. Scanneles - OCR - lektoralas - konvertalas
Voltak ebben az idoben is kalozoldalak, amiken kulonfele formatumokban sok konyv feltunt, de pocsek minosegben és teljesen osszevissza formatumokban!
Valamikor 2010 tajan indult el az, hogy feltunedeztek jo minosegu epub vagy mobi anyagok. A kiadok kezdtek belatni, hogy az irott papir alapu anyagokon kivul van igeny mas megoldasokra is, és a konyv kiadasaval egyidoben elérhetovew valt annak elektronikus formatuma is.
Akkkortol kezdett kialakulni egy Gentlemen's agreement - vagy magyarul Uri megallapodsas.
Egy nem torvenybe foglalt, de minden fél által koztelezoen betartott szokas!
Az hogy a kiadas utan egy fél évenek kell eltelni ahhoz, hogy megjelenhessen az ingyenes oldalakon is a konyv.
A torveny ezt nem fogadja el, de aq jogvedok halgatolagosan igen.
Ez ráadásul megfelel a konyvolvaso kozonsegnek is!
Igaz én még személy szerint hianyolok ebbol a ki nem mopndott megallapodasbol egy dolgot, ez pedig a minoseg! Ha nem a kiado altal forgalomba hozott anyagokrol van szo, akkor neha gyalazatos a minosege, ami akar hitelrontaskent is felfoghato, ha mar jogaszkodunk!
Ami a lényeg: a canadahun és még pár konyveket megoszto oldal maximalisan betartja ezt a Gentlemen's agreementet.
Azonnal torlik a kormanyosoök, ha olyan konyv vagy hangoskonyv kerul fel, ami ezt nem elégiti ki!
Nekunk, akik haszonélvezoi vagyunk ennek a megallapodasnak, arra kell torekedni, hogy ez igy is maradjon! Sokszor kellemetlen a kulonfele megosztooldalak viselkedese, de azt hiszem mindenkinek be kell látni, hogy ésszeru!
A jogvédelem konyvek esetén értunk, olvasokert is mukodik, hiszen ez biztositja, hogy az alkotok tovabbra is ellássanak minket olvasni - hallgatni - v aloval.
