Horvátországnak még egy nemzeti stadionja sincs, a válogatott mégis rendre szerepel – nem is olyan rosszul – a legrangosabb nemzetközi tornákon. A Brazíliával szembeni VB-s győzelmükkel egy akkora fityiszt mutattak a felcsúti Maradonának, amekkorát még nem látott.
1994-ben nem szerepeltek a vébén, mert épp javában dúlt a háború, négy évvel később azonban, 1998-ban már bronzmeccset játszottak a hollandokkal, amit 4:2-re meg is nyertek. A 2010-es vébére nem jutottak ki, 2018-ban viszont kemény harc árán értek a döntőbe.
A selejtezőben a Nigéria elleni meccsüket a legtetszetősebb megjelenésű csapatok összecsapásának nyilvánították. A nigériai mez volt a legszínesebb, míg a jellegzetes, sakktáblás horvát nem sokkal maradt le mögötte.
„Ennél kevesebbre nem is számíthattunk attól a nemzettől, amelynek a nyakkendőt köszönhetjük” – értékelt akkoriban a piperkőcök magazinja, a GQ. A horvátot jelentő kroát szóból származó kravátli, a nyakkendő ugyanis a horvátok jóvoltából hódította meg Európát a 17. században.
A horvát válogatott ezután simán, 3:0-ra verte a korábbi ötszörös vb-döntős, kétszeres világbajnok Argentínát, egy kicsit döcögősebben Izlandot, majd a legjobb 16-ban tizenegyesekkel Dániát, és ugyancsak büntetőkkel a vendéglátó Oroszországot. Az elődöntőben hosszabbításban győztek az angolok ellen 2:1-gyel, és végül csak a döntőben maradtak alul a franciákkal szemben. A végeredmény 4:2 volt.
Horvátország győzelmi esélyeit egyébként az EB előtt 1 százalékosra becsülték, ami éppen tízszer volt nagyobb a magyarok 0,1 százalékos prognózisánál.
Horvátországban a nagy klubokhoz képest a sztárfizetésnek csak a töredékét lehet focival bezsebelni. A legbőkezűbben a zágrábi Dinamo játékosait díjazzák. Két focistájuk évi 850 ezer eurós keresete azonban egyáltalán nem mondható átlagosnak.
A négy nagy csapat: a Dinamo, a Rijeka, a spliti Hajduk és az Eszék inkább évi 24 ezer (8,4 millió forintos) és 300 ezer eurós (105 millió forintos) fizetésekkel kalkulál. A focisták keresete nem titok.
A magyar válogatott egyébként az idei, és az 5 évvel ezelőtti Eb-n kívül 1986 óta nem jutott ki nagy nemzetközi tornára. A csillagászati beruházások célja, hogy a keserves időszak véget érjen. 5 éve a mostani halálcsoporthoz képest könnyebb négyesbe került a magyar csapat. Az osztrákok elleni győzelemmel, valamint a portugálok és az izlandiak ellen kivívott döntetlennel továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba, ott azonban a belga válogatott búcsúztatta őket.
A sportvezető, maga is egykori jeles válogatott (az 1998-as vébé gólkirálya volt), közölte: a stadion helyett inkább a kluboknak adományoztak, hogy – mint mondta – „javítsuk a futball minőségét”.
Šuker hozzátette, hogy 1,5 millió kunát (70 millió forintot) kaptak az államtól, és hogy a szövetség munkája „teljesen átlátható”.
Összegezve tehát: Orbán iszonyú mennyiségű pénzt tol a magyarok adóforintjaiból a fociba eredménytelenül, átláthatatlanul, míg a horvátok kimagasló eredményekkel, szerényebb keretek között fociznak anélkül, hogy eladósítanák az országukat. Eldönthetjük, hogy kinek intézett jobbat a kormánya…
Az újkori történelemben – elvégre maga az ország is csak 30 éve, 1991 óta független – a horvát labdarúgó válogatott csak két világbajnokságra nem jutott el, és egy Európa-bajnokságot hagyott ki, emlékeztet az Euronews.
1994-ben nem szerepeltek a vébén, mert épp javában dúlt a háború, négy évvel később azonban, 1998-ban már bronzmeccset játszottak a hollandokkal, amit 4:2-re meg is nyertek. A 2010-es vébére nem jutottak ki, 2018-ban viszont kemény harc árán értek a döntőbe.
A selejtezőben a Nigéria elleni meccsüket a legtetszetősebb megjelenésű csapatok összecsapásának nyilvánították. A nigériai mez volt a legszínesebb, míg a jellegzetes, sakktáblás horvát nem sokkal maradt le mögötte.
„Ennél kevesebbre nem is számíthattunk attól a nemzettől, amelynek a nyakkendőt köszönhetjük” – értékelt akkoriban a piperkőcök magazinja, a GQ. A horvátot jelentő kroát szóból származó kravátli, a nyakkendő ugyanis a horvátok jóvoltából hódította meg Európát a 17. században.
A horvát válogatott ezután simán, 3:0-ra verte a korábbi ötszörös vb-döntős, kétszeres világbajnok Argentínát, egy kicsit döcögősebben Izlandot, majd a legjobb 16-ban tizenegyesekkel Dániát, és ugyancsak büntetőkkel a vendéglátó Oroszországot. Az elődöntőben hosszabbításban győztek az angolok ellen 2:1-gyel, és végül csak a döntőben maradtak alul a franciákkal szemben. A végeredmény 4:2 volt.
Horvátország győzelmi esélyeit egyébként az EB előtt 1 százalékosra becsülték, ami éppen tízszer volt nagyobb a magyarok 0,1 százalékos prognózisánál.
A horvát focistákat nem kényeztetik
A játékosokat egyébként nem kényeztetik el túlságosan. A magyar futballisták tejben-vajban fürdenek, mégsem sikerül olyan produktumot nyújtaniuk, amire igazán büszkék lehetnénk. Nincs mit ezen szépíteni: pénznyelőként működik a magyar foci.Horvátországban a nagy klubokhoz képest a sztárfizetésnek csak a töredékét lehet focival bezsebelni. A legbőkezűbben a zágrábi Dinamo játékosait díjazzák. Két focistájuk évi 850 ezer eurós keresete azonban egyáltalán nem mondható átlagosnak.
A négy nagy csapat: a Dinamo, a Rijeka, a spliti Hajduk és az Eszék inkább évi 24 ezer (8,4 millió forintos) és 300 ezer eurós (105 millió forintos) fizetésekkel kalkulál. A focisták keresete nem titok.
Magyarországon más helyzet a helyzet
„A játékosok bére a térségben az egyik legmagasabb” – ennyit tudni a Fradi, az FTC Labdarúgó Zrt. 2019-ről szóló üzleti jelentéséből.A magyar focisták bérének további szárnyalását tette lehetővé a 2018 végén elfogadott törvénymódosítás. A kormány ugyanis megnövelte az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás felső határát, 250 millió forint éves juttatás helyett már 500 millióig lehet ezt az egyszerűsített adózási formát választani. Ezzel összhangban a magyar focista csupán 15 százalékos ekhót fizet a bruttó béréből szemben a hagyományos adózás 33,5 százalékával – írta a Menedzsment Fórum portálja.
A magyar adófizetők a horvátokhoz képest csillagászati összegekkel támogatják a focit
Azt viszont szintén az mfor.hu számításaiból tudni, hogy az Orbán-kormányzás első nyolc évében Magyarországon a központi költségvetésből és TAO-támogatásokból nagyjából 791 milliárd forint (2,25 milliárd euró) ment a magyar labdarúgásba. Ennek csak egyötödét, 162 milliárd forintot fordították az utánpótlásra. A maradékot olyan tételek alkotják, mint a létesítmény-fejlesztés, a működési támogatás vagy a határon túli akadémiák támogatása.A magyar válogatott egyébként az idei, és az 5 évvel ezelőtti Eb-n kívül 1986 óta nem jutott ki nagy nemzetközi tornára. A csillagászati beruházások célja, hogy a keserves időszak véget érjen. 5 éve a mostani halálcsoporthoz képest könnyebb négyesbe került a magyar csapat. Az osztrákok elleni győzelemmel, valamint a portugálok és az izlandiak ellen kivívott döntetlennel továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba, ott azonban a belga válogatott búcsúztatta őket.
Stadion helyett adományok Horvátországban
„Tudom, hogy nehéz időket élünk, és mindenki hiányolja a nemzeti stadiont” – ezt mondta Davor Šuker, aki 2012 óta a Horvát Labdarúgó Szövetség elnöke tavaly november végén, amikor intézménye nevében 200 ezer kunát (9,3 millió forintot) adományozott a varaždini kórháznak a koronavírus tesztelések meggyorsítására.A sportvezető, maga is egykori jeles válogatott (az 1998-as vébé gólkirálya volt), közölte: a stadion helyett inkább a kluboknak adományoztak, hogy – mint mondta – „javítsuk a futball minőségét”.
Šuker hozzátette, hogy 1,5 millió kunát (70 millió forintot) kaptak az államtól, és hogy a szövetség munkája „teljesen átlátható”.
Összegezve tehát: Orbán iszonyú mennyiségű pénzt tol a magyarok adóforintjaiból a fociba eredménytelenül, átláthatatlanul, míg a horvátok kimagasló eredményekkel, szerényebb keretek között fociznak anélkül, hogy eladósítanák az országukat. Eldönthetjük, hogy kinek intézett jobbat a kormánya…
